Új Szó, 1962. március (15. évfolyam, 59-89.szám)

1962-03-21 / 79. szám, szerda

Elénk tevékenység a genfi leszerelési értekezleten Genf (CTK) — A 18 hatalmi genfi leszerelési értekezlet hétfő délutáni, nem hivatalos ülésén felszólaltak a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Szovjetunió, az Egyesült Arab Köz­társaság, India, Nagy-Britannia, Svéd­ország, Bulgária és Etiópia képvise­lői. Az atomfegyver-kísérletek be­szüntetéséről és az értekezlet ügy­rendi kérdéseiről tárgyaltak. Megál­lapodtak abban, hogy kedden a dél­előtti hivatalos, plenáris ülésen kívül, amelyen felszólal Home lord, Nagy­Britannia külügyminisztere és Krisna Menőn, India honvédelmi minisztere, _ délután még nem hivatalos ülést is tartanak. A küldöttségek hétfő délutáni nem hivatalos ülése 18 óra után ért vé­get. Ezután Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter és Dean Rusk, ez USA államtitkára a szovjet küldöttség szálláshelyén félórás beszélgetést folytatott. • • • A. Gromiko, szovjet külügyminisz­ter március 19-én felkereste A. Ra­packi lengyel külügyminisztert. A két külügyminiszter találkozásán jelen volt V. Zorin szovjet külügyminisz­terhelyettes és N. Lachs, lengyel nagykövet, a lengyel külügyminiszter tanácsadója. « • • Genfben március 20-án 10 óra után kezdődött a 18 hatalmi leszerelési bi­zottság 5. ülése, amelyen Krisna Me­nőn, India honvédelmi minisztere, az Indiai küldöttség vezetője elnökölt. Románia, Nagy-Britannia, Svédor­szág és India képviselői ismertették kormányaik álláspontját. Corneliu Manescu, román küldött konkrét javaslatot tett a bizottság munkarendjére: A bizottság haladék­talanul kezdje meg az általános és teljes leszerelés szovjet szerződés­tervezetének elemzését, valámlnt a többi javaslat tárgyalását; alakuljon meg a 18 ország képviselőiből álló albizottság, amely tanulmányozni fog­ja a részlegintézkedésekre vonatkozó javaslatokat, amelyek hozzájárulhat­nak az államok közti feszültség eny­hítéséhez, alakuljon meg az atomha­talmak — a Szovjetunió, az USA, Nagy-Britannia és Franciaország — albizottsága, amely törekedni fog az atomfegyver-kísérletek végleges be­szüntetésének megoldására. Ha Fran­ciaország nem lesz hajlandó részt venni a bizottságban, úgy ez az al­bizottság csupán három nagyhatalom képviselőiből fog megalakulni. A román külügyminiszter megálla­pította, hogy a lé'as bizottság mun­kájában részt vesznek az államok három csoportjának képviselői és ez a tény kedvezően hat a bizottság munkájára. Nagy Jelentőségű az a tény ls, hogy a bizottság rendelkezésére áll az ál­talános és teljes leszerelésre vonat­kozó konkrét és reális szerződéster­vezet, amelyet a Szovjetunió küldött­sége terjesztett elő. Ez a tervezet megfelel az ENSZ alapokmánya elveí­rek. A szovjet leszerelési szerződéster­vezet, valamint az USA Javaslatai kö­zötti különbséget a román küldöttség abban látja, hogy a szovjet javaslat az első leszerelési időszakban felté­telezi az atomfegyverhordozók teljes felszámolását, míg az USA csupán számuknak egyharmadával való le­szállítását javasolja. Az atomfegyver­hordozók túlnyomó többsége így megmaradna, úgyhogy az atomhá­ború veszedelme továbbra ls fenn­állna. Manescu miniszter ezután rö­viden foglalkozott a leszerelési Intéz­kedések ellenőrzésének problémáival. Kijelentette, hogy az ellenőrzés a le­szerelési folyamat oszthatatlan ré­szét képezi: minden leszerelési In­tézkedést kezdetétől egészen a vé­géig a legszigorúbb nemzetközi el­lenőrzés mellett kell megvalósítani. Az ellenőrzés módjának, terjedelmé­nek, az ellenőrző szervek funkciójá­nak és Jogkörének a leszerelés min­den Időszakában meg kell felelnie A genfi tizennyolchatalmi leszerelési értekezleten résztvevő csehszlovák küldöttség. Jobbról: Václav Dávid külügyminiszter és dr. J. Hájek külügy­miniszterhelyettes, (CTK J felvétele) a konkrét leszerelési Intézkedések jellegének és tartalmának. A szovjet javaslatok teljes mértékben megfelel­nek e követelményeknek. A román küldött kifejezte ezt a meggyőződését, hogy egyes leszere­lési részlegintézkedések megvalósítá­sa, így például az atomfegyvermen­tes övezetek megteremtése, fontos hozzájárulás lenne a leszerelési pro­bléma rendezéséhez és a háború ve­szedelmének kiküszöböléséhez. Ezzel kapcsolatban utalt a román kormány­nak a balkáni atomfegyvermentes övezet megteremtésére vonatkozó Ja­vaslatára, amely a Balkán-félsziget lakossága körében kedvező vissz­hangra talált. Home lord, Nagy-Britannia külügy­minisztere, az angol küldöttség ve­zetője beismerte annak az érvelés­nek helytelenségét, amelyet a nyuga­ti propaganda gyakran alkalmaz, hogy a háborút az atomfegyverek „megfélemlítő ereje" akadályozhatja meg. Home lord kijelentette, hogy az atomfegyverek felhalmozása mellett ma senki sem tagadhatja, hogy a vé­letlen is katasztrófára vezethet. Ezért meg kell kezdeni a konkrét leszere­lést és a fegyvergyártást a lehető legnagyobb mértékben korlátozni kell. Beszédének további részében azon­ban, ugyanúgy, mint az USA küldötte, a súlyt nem a leszerelésre, hanem az ellenőrzésre és a felügyeletre for­dította. Kifejezetten kijelentette, hogy ismét visszatér az ellenőrzésre, mint olyan problémára, amelytől az érte­kezlet sikere, vagy kudarca függ. Bár a nemzetközi szakértők megállapítot­ták és a nyugati államférfiak beis­merték, hogy az atomfegyver-kísér­letek ellenőrzésére elegendők az egyes államok rendelkezésére álló detekciós eszközök, Home lord kije­lentette, hogy az ellenőrzés nélkül Nagy-Britannia nem hajlandó hozzá­járulni a fegyverkísérletek betiltásá­hoz. Az ellenőrzés kérdésében kife­jezetten hozzáfűzte, hogy nemcsak a leszerelés, hanem a fegyverkezés el­lenőrzésére is gondol. Ezzel kapcso­latban a semleges országok képvise­lőiből álló felügyelő csoportok Időről­időre történő meglepetésszerű ellen­őrzését javasolta. Home lord a szovjet leszerelési szerződéstervezettel kapcsolatban megismételte azt a megcáfolt érvet, hogy az első időszakra Javasolt le­szerelési intézkedések megvalósítása fokozná a háborús veszedelmet a Nyugat számára. Zorln, a szovjet kül­döttség vezetőjének helyettese sajtó­értekezletén már megmagyarázta, hogy a javasolt fő Intézkedéssel, — az atomfegyverhordozók felszámolá­sával — teljesen kizárnák az USA elleni katonai támadás lehetőségét, mert az USÁ-t Európából másképpen, Oldják meg a vilá A Béke-Világtanács Bécs (CTK) — Bécsben ülésezett a Béke-világtanács elnöksége, amely megtárgyalta a Júliusi moszkvai lesze­relési és békekongresszus előkészí­tésével összefüggő kérdéseket. Az elnökség elhatározta, hogy a Béke-világtanács küldöttségét Genfbe küldi, hogy ott a 18 ország leszere­lési bizottságának átadja a Béke-vi­lágtanács kiáltványát. A kiáltvány fel­szólítja a bizottság minden tagját, tö­rekedjenek napjaink legfőbb problé­májának megoldására, az általános és teljes leszerelésre vonatkozó egyez­mény elérésére. A Genfbe Induló küldöttség tagjai J. Bernal professzor, a Béke-világta­nács elnöke, James Endicott és An­toine Tabet, az elnökség tagjai. gbéke problémáit elnökségének ülése Az elnökség ülésén részt vett Uja Erenburg, szovjet író, a Béke-világ­tanács elnökségének tagja. A Béke-világtanács elnöksége hatá­rozatában felszólít minden békeszere­tő erőt, fokozza harcát a megoldat­lan nemzetközi problémák békés ren­dezéséért. Hangsúlyozza, hogy a né­met kérdést tárgyalások útján, béke­szerződés megkötésével kell megolda­ni. A közép-európai atomfegyvermen­tes övezet megteremtése Rapackl len­gyel külügyminiszter Javaslata sze­rint hozzájárulna a feszültség enyhí­téséhez, állapítja meg a határozat. A határozat foglalkozik Dél-Viet­nam, Indonézia, Algéria és a leszere­lés kérdésével. mint az atomfegyver-hordozókkal, nem lehet megtámadni. Nagy-Britannia külügyminisztere még további fenntartással élt a szov­jet javaslatokkal szemben és támo­gatta az amerikai javaslatokat, bár itt is kijelentette, „hosszabb időre lesz szüksége, hogy teljes bizonyossággal álíthassa, Rusk úr javaslatai meg­őriznék-e az erők egyensúlyát az el­ső időszakban és valamennyi követ­kező Időszakban." Az angol küldöttség véleménye sze­rint abban a kérdésben megállapodás jöhetne létre, hogy az atomfegyverek­kel rendelkező hatalmak kijelentenék, nem bocsátanak atomfegyvereket olyan államok rendelkezésére, ame­lyek e fegyverekkel nem rendelkez­nek. Az atomfegyverekkel nem ren­delkező országok kötelező nyilatko­zatot tennének, hogy nem fognak gyártani és vásárolni atomfegyvere­ket. Russel, az angol küldöttség képvi­selője a sajtóértekezleten kitért a válasz elől arra a kérdésre, vajon Home lord ezalatt az atomfegyverek megtagadását érti a NATO-tömbtől. A svéd küldött csaknem kizárólag napirendi kérdésekkel foglalkozott és nem tett említést az atomfegyvermen­tes övezetek megteremtésére vonatko­zó előző svéd javaslatokról. Unden svéd külügyminiszter azonban kérte, ne folytassanak atomfegyver-kísérle­teket mindaddig, amíg az értekezlet egyezmény elérésére törekszik. Krisna Menőn, India honvédelmi minisztere, a keddi ülés utolsó szó­noka a román küldötthöz hasonlóan olyan Intézkedéseket javasolt, ame­lyek nézete szerint hozzájárulnának a bizottság munkájának fokozott haté­konyságához. A szovjet és az ameri­kai javaslatok elemzésénél rámuta­tott a szovjet javaslatok előnyeire és főképpen az atomfegyver-kísérletek ellen foglalt állást olyan nemzetközi ellenőrzés kizárásával, amely kémte­vékenységre vezethetne. Kedden délután valamennyi kül­döttség nem hivatalos ülést tartott. Este a miniszterek magánbeszélgetést folytattak, a többi között D. Rusk amerikai államtitkár és A. Gromiko, szovjet miniszter, az értekezlet társ­elnökei találkoztak. Zanzibar és Pemba még az idén független lesz? London (CTK) — Londonban már­cius 19-én kezdődött a kelet-afrikai Zanzibar és Pemba szigetcsoport jö­vőjéről tárgyaló értekezlet. E szigetek angol fennhatóság alatt állnak. Az értekezlet megnyitása után mind a három afrikai nemzeti párt küldöttei egyöntetűen hangsúlyozták: még ez évben el kell Ismerni Zanzibar és Pemba függetlenségét. Tovább tart a kommunisták üldözése az USÁ-ban New York (CTK) — Az USA kor­mánya pert indított az USA Kommu­nista Pártja ellen és követeli, hogy a párt az 1951. évre szóló jövedelmi adó, kamatok és bírság fejében több mint egy félmillió dollárt fizessen. Az USA kormánya azzal az állítás­sal igyekszik alátámasztani követelé­sét, hogy az USA Kommunista Pártja „nyereséggel záruló kereskedelmi vál­lalat". Morgenthau államügyész kijelentet­te, hogy abban az esetben, ha a kor­mány megnyeri a pert, követelni fog­ja az adó és a bírság lefizetését az 1951. év. után következő évekre is. KOMMENTÁRUNK Történelmi esemény Hivatalosan befejeződött az algé­riai háború. A francia és az algériai kormányküldöttség vasárnap Evian­ban aláírta a tűzszüneti egyezményt, hétfőn délben pedig beszüntették a hadműveleteket. A világ népe örömmel fogadta azt a hírt, hogy végre felvirradt a béke abban az országban ls, mely­nek népe hét évig, négy hónapig és 19 napig ádáz harcot vívott a gyar­mati elnyomók ellen Az eviani egyezmény többet je­lent a háború befejezésénél. Utat nyit Algériában korunk egyik fő történelmi céljának elérésére — a gyarmati rendszer felszámolására és az Imperializmus Igája alatt gyötrő­dő népek felszabadítására. A tűz­szüneti egyezmény az első lépéfe a béke helyreállítására Észak-Afriká­ban, Franciaország és Algéria igaz­ságos és egyenjogú, új kapcsolatai­nak kialakítására. Ugyanakkor a nép nagy győzelmét jelenti. Ben Khedda, az ideiglenes algé­riai kormány elnöke vasárnapi be­szédében kijelentette, hogy az evia­ni megállapodások szavatolják Algé­ria területi épségét jelenlegi hatá­rain belül, biztosítják az algériai ál­lam függetlenségét. Az Ideiglenes algériai kormányt az algériai nép egyedüli képviselőjének ismerik el. Észak-Afrika utolsó nagy területé­ről tűnik el a francia trikolór, mely több mint egy évszázadon át lep­lezte a francia nagytőke és a leg­nagyobb nemzetközi trösztök kizsák­mányoló érdekeit. Algéria fölött a szabadság zászlaja fog lengeni. A néhány hónapig tartó „átmeneti időszak" után, a szabad választások eredményeképpen születő algériai állam teljesen szuverén lesz. Meg­teremti saját honvédelmét, önállóan alakítja ki külpolitikai kapcsolatait és szabadon határozza meg bel- és külpolitikáját. Természetesen, az sem kerülheti el figyelmünket, hogy az ideiglenes algériai kormány a megegyezés ér­dekében kénytelen volt elfogadni a kompromisszumos megoldást, és bi­zonyos kiváltságokat adott Francia­országnak. Ezek a kiváltságok Al­géria szuverenitásába ütköznek és lehetővé teszik a francia imperia­listáknak, hogy megőrizzék komoly gazdasági és katonai pozíciólkat Al­gériában. Miért kellett temérdek áldozat árán megváltani a békét? A francia hadügyminisztérium közlönye néhány nappal ezelőtt hi­vatalos adatokat említett a fran­ciák algériai háborús veszteségeiről. A franciák 17 250 halottat és 51800 sebesültet ismernek be, s adataik szerint az algériaiak 141 000 embert, vesztettek. Sokkal hitelesebb algé­riai források szerint mindkét harco­ló fél együtt 1 millió embert áldo­zott a hét és fél évig tartó hábo­rúban. Századunkban minden vérontást az imperialisták idéztek elő. ök fe­lelősek az algériai nép tömeglrtá­sáért. Az algériai háború kirobba­násakor, 1954 novemberében egye­dül a kommuniiták hangoztatták, hogy el kell Ismerni az algériai nép jogos függetlenségi követeléseit. A Francia Kommunista Párt már akkor olyan megoldást követelt, me­lyet a francia kormány több mint hét év múltán kénytelen volt el­fogadni. A francia kormánysajtó az égig magasztalja de Gaulle kormányának az „érdemeit". De Gaulle „éleslátá­sának, bátorságának és szilárdsá­gának" köszönhető — a francia saj­tó szerint —, hogy végre megkötöt­ték az algériai fegyverszünetet. Pe­dig de Gaulle a hatalom átvétele­kor félreérthetetlenül kijelentette, hogy Algéria francia marad, s a „lázadókkal" nem fog tárgyalni. Az algériai nép hősi harca, a francia munkásosztály és nép határozott fel­lépése, a világ közvéleményének nyomása kényszerítette rá de Gaul­le-t, hogy fokozatosan meghátráljon és végül beleegyezzék a független algériai állam megalakításába. A tűzszünet még nem béke. A bé­ke ellenségei, akik Algériában to­vábbra is meg akarják őrizni a francia gyarmati uralmat, már hosz­szabb Ideje toborozzák embereiket, hogy megakadályozzák a független állam létrehozását, meghiúsítsák a két kormány megállapodásait. Salan és fasiszta hordái meg akarják aka­dályozni az eviani egyezmények végrehajtását. A francia polgári és katonai hivatalok többé-kevésbé tá­mogatják az OAS-t. A titkos fasisz­ta szervezet a legutóbbi tíz hónap­ban 5000 merényletet követett el Al­gériában. Az új év első két hónap­jában több mint 4500 embert ölt, vagy sebesített meg, de a biztonsá­gi szervek „nem akadtak a merény­lők és gyilkosok nyomára". A francia kormánynak határozott, erélyes intézkedéseket kell tennie az OAS felszámolására, hogy a béke napja valóban felvirradjon a sokat szenvedett algériai nép földjén. RP A fegyverszünet első napján csend volt Algériában (Folytatás az 1. oldalról) zánk a 150 évig tartó gyarmati rend­szer után fejlődésének új történelmi szakaszába lép — hangoztatta a párt kiáltványa. — A helyzet megkövete­li, hogy az algériaiak szilárdítsák egységüket és politikai harcot vívja­janak az OAS felszámolásáért, az önrendelkezés elvének következetes érvényesítéséért, a Franciaországban letelepedett algériaiak részvételéért a népszavazáson, a nemzeti szerve­zetek betiltásának hatálytalanításá­ért, a demokratikus szabadságjogok tiszteletben tartásáért, a falusi la­kosságot és a munkanélkülieket meg­segítő sürgős szociális intézkedések végrehajtásáért Az egységes harc felszámolhatja a gyarmati uralom maradványait. Az egységes harc kulcs, mely megnyitja a teljes függetlenség, az igazi de­mokrácia, a gazdasági és szociális haladás és kulturális megújhodás útját. Pártunk e harcban támogatni fogja az FNL-t." Tömegtüntetések a francia nagyvárosokban Toulouse-ban tízezer főnyi tömeg ünnepelte a fegyverszüneti egyezmény aláírását. A tüntetést az elesettek emlékművénél rendezték. A szocialis­ták, a radikálisok ós a klerikálisok is csatlakoztak a lelkesedő tömeg­hez. Bordeaux-ban több mint 8 ezer munkás leállította a munkát, hogy megünnepelhesse a tűzszünet kikiál­tását. Grenoble-ben, Clermond-Fer­rand-ban és sok más francia város­ban megemlékeztek a nagy esemény­ről. . Ülésezett a francia kormány A francia kormány de Gaulle el­nökletével hétfőn délután összeült és megvitatta az eviani francia-algériai tárgyalások eredményeit. Határozatot hozott az algériai önrendelkezési népszavazás, az Ideiglenes végrehajtó hatalom megszervezéséről, a közke­gyelem kihirdetéséről és nyilvános bíróságok létesítéséről Algériában. A kormány Christlan Fouchet kop­penhágai francia nagykövetet, de Gaulle egýik legközelebbi munkatár­sát algériai főbiztossá nevezte kl. A francia nemzetgyűlés mindkét kamarájának keddi ülésén felolvas­ták de Gaulle üzenetét. De Gaulle üzenetében bejelentette, hogy április 8-án rendezik a népsza­vazást, melynek során a franciák vé­leményt mondanak az eviani egyez­ményekről. A népszavazáson arról a törvényjavaslatról is döntenek, mely felhatalmazza de Gaulle-t, ho.^y az algériai népszavazásig rendeletekkel hajtsa végre az eviani megállapodá­sok alapján teendő intézkedéseket. De Gaulle üzenete után Debré mi­niszterelnök kormánynyilatkozatot ol­vasott fel. A nemzetgyűlés megkezdte a vitát. Ben Khedda Rabatban Ben Khedda, az algériai ideiglenes kormány elnöke kedden különrepülő­gépen Rabatba, Marokkó fővárosába érkezett. A nép üdvrivalgása köze­pette a repülőtérről II. Hasszán ki­rály kíséretében a Dar esz Szalam palotába távozott, Az algériai kormány a napokban teljes létszámban összeül Rabatban. Napirenden szerepel az FNL politi­kája az átmeneti Időszakban, az OAS elleni harc, a Marokkóban és Tuné­ziában élő menekültek hazatérése. Valószínű, hogy a legközelebbi na­pokban összeül az algériai forrada­lom nemzeti tanácsa Is, melynek tag­jai Marokkóban tartózkodnak. 1962. március 21. UJ SZÖ 3 *

Next

/
Thumbnails
Contents