Új Szó, 1962. február (15. évfolyam, 31-58.szám)

1962-02-09 / 39. szám, péntek

A martini Tatra Bútorgyár dolgozói tavaly 682 ezer korona értékű árut gyártottak terven felül. Most karosszékeket gyártanak, melyeknek 40 százaléka kivitelre készül. Az üzem dolgozói állandóan javítják termé­keik minőségét. Nagy részük van ebben az üzem újítóinak, akik -tavaly 100 újítási javaslatot nyújtottak be. Képünkön: Ondrej Vajda, az üzem egyik kiváló újítója. (CTK — felv.J Latin-Amerika szolidáris Kubával New York (CTK) — Latin-Ameriká­ban erősödik a hős kubai nép iránti szolidaritás mozgalma. Az Ecuadori Dolgozók Szövetsége nyilatkozatában rámutat, hogy az USA imperializmus Latin-Amerikában el­vesztette vezető szerepét. A nyilat­kozat hangsúlyozza, hogy az ecua­dori dolgozók még elszántabban fog­nak harcolni az észak-amerikai im­perializmus és a hazai oligarchia el­len. Carlos Vlalle, a perui képviselőház tagja azzal vádolta Luis Alvarado Garridát, Peru külügyminiszterét, hogy engedejmes eszköze volt az USA-nak a Punta del Este-i értekez­leten, ezért a külügyminiszter lemon­dását követelte. Kijelentette, hogy or­szágos mozgalom kezdődött Garrido eltávolítására, mert nem a perui nép, hanem az USA érdekeit védi. A Chilei Radikális Párt ifjúsági szervezetének nyilatkozata kijelenti, hogy Kuba a védőbástya Latin-Ame­rika harcában a gazdasági elmara­dottság, az írástudatlanság és a nyo­mor ellen. A nyilatkozat hangsúlyoz­za a más államok belügyeibe való be nem avatkozás elvének következetes betartását. Az amerikai diplomácia Punta del Este-i^ kudarca azt bizonyítja, hogy a hírhedt „nagy furkósbot politikája", melyet az USA évtize­dek óta a Latin-Amerikai orszá­gokkal szemben folytat az utóbbi időben egyre inkább hatástalanná válik. (Újsághír.) KOMMENTÁRUNK Kuba példáját nem lehet eltakarni Latin-Amerika népei elől A z amerikai imperialisták két Kuba-ellenes okmányt kény­szerítettek ki az Amerikai Államok Szervezetétől. Az elsőt 1960-ban San Jóséban, a másodikat 1962-ben Punta del Estében. A tör­ténelem és a világrész jövőjének szempontjából értéktelen papírda­rabról van szó. A népek Mexikótól egészen Argentínáig más okmányo­kat ismernek el és tartanak tisz­teletben, amelyek választ adtak a fenti „okmányokra", mégpedig az első és második havannai kiált­ványt. Az 1960 augusztusi első havannai kiáltványt a kubai nép és a latin­amerikai küldöttek nagy lelkesedés­sel fogadták el. Még nagyobb hatá­sa van a sokkal tartalmasabb és nyomatékosabb második havannai kiáltványnak, amely marxi módszer­rel, tudományos elemzéssel mutat rá az amerikai kontinens igazi prob­lémáira és konfliktusaira. Ha összeegyeztetjük a Punta del Este-i okmányt a második havannai kiáltvánnyal, úgy elsősorban rá kell mutatnunk arra, hogy az Amerikai Államok Szervezetének okmányát több mint 30 milliárd dollár tá­masztotta alá, amely összeget az észak-amerikai monopóliumok latin­amerikai beruházásokra fordították és amelyből évente több mint két milliárd dollár tiszta haszon térül vissza az USÁ-nak. Ezzel szemben a havannai kiáltványt Latin-Ameri­ka szörnyű valósága sugallmazza: e csaknem 200 millió lakosú terü­leten éhség, vagy gyógyíthatatlan betegség következtében percenként négyen halnak meg. A Punta del Este-t értekezleten az USA hadjáratot Indított a tag­államok támogatásának elnyerésé­ért a kubai forradalom elleni erő­szakos akciókra. Az értekezlet hát­terére jellemző az a hír, hogy a kolumbiai elnök „fáradozásáért" 1 millió dollárt kapott Washingtonból. Bizonyára nem egyedül részesült a jutalomban. A csalás úgy látszik át­lépte azt a határt, amely a mai La­tin-Amerikában megengedett. Egy­részt nem érte el teljesen célját, és ebben nyilvánul meg az USA ve­resége. Másrészt arra vezetett, hogy nagy vita folyt a körül, amit ma az USA-ban „amerikai rendszernek" neveznek. Az USA kormánya megkísérelte, hogy az USA monopoltőkéje és a kubai nép közötti konfliktust a vi­lágrész és a kubai forradalom kö­zötti konfliktussá bővítse. Azonban a dolgok irányítása kicsúszott az USA kormányának kezéből, csupán meggyorsult a monopoltőke és a kontinens közötti konfliktus meg­érése. És ezt a konfliktust nem old­ja meg „a haladási szövetség" prog­ramjára szánt 30 milliárd dollár sem. A második havannai kiáltvány teljes mértékben megmutatja, mily áthidalhatatlan az ellentét az ame­rikai rendszer és Latin-Amerika szükségletei, élete és Jövője között. A latin-amerikai nemzetek nagyon jól tudják, hogy ezen a kontinensen nem szükséges exportálni a forra­dalmat. A forradalmat a szörnyű kizsákmányolás, a tömegek forra­dalmi öntudatának növekedése, az imperializmus általános válsága és az elnyomott nemzetek harca váltja ki. A tények Latin-Amerikában drasztikusan hatnak és ezért a la­tin-amerikai nemzetek megértik, mit jelent a jenki monopoltőke kampá­nya a kubai forradalom ellen. Ma jjatin-Amerikában egységfront van kialakulóban az észak-amerikai im­perializmussel szemben. Latin-Ame­rika megértette, hogy a szabad Ku­ba elleni támadás a latin-amerikai nemzetek ellen irányul. E támadás célja gazdasági rabságban tartani a sok millió földnélküli dolgozót. La­tin-Amerika megértette, hogy a szabad Kuba elleni támadás mögött az USA azon törekvése rejlik, hogy Kuba példáját „elszigetelje" a kon­tinens többi államától és elérje azt, hogy a világ haladása elkerülje Latin-Amerikát. E z irányú törekvése azonban eleve kudarcra van ítélve. Washington összeesküvése Kuba ellen ezúttal sem sikerült. A Punta del Este-i silány eredmények, amelyekről az USA hivatalos té­nyezői álszenteskedően mint siker­ről beszélnek, nagyon ls kemény valóságba ütköztek. J. H. A nyugati hatalmak ne avatkozzanak az NDK belügyeibe REMÉNYTELEN IGYEKEZET (Oganov rajza a Komszomolszka­ja Pravdában) Berlin (CTK) — A Német Demok­ratikus Köztársaság külügyminiszté­riumának megbízottja visszautasította a bonni kormánykörök és a nyugat­berlini megszállóegységek parancs­nokainak beavatkozását a Német De­mokratikus Köztársaság belügyeibe azáltal, hogy tiltakoznak az NDK-ban bevezetett általános hadkötelezettség berlini érvényessége ellen. A megbízott hangsúlyozta, hogy Ber­lin az NDK fővárosa. Sem Bonnak, sem a Nyugat-Berlinben állomásozó nyugati egységek tábornokainak nincs joga de­magőg mődon nyilatkozni a Németor­szágra vonatkozó háború utáni szövet­ségi szerződésekről, mert a nyugati hatalmak ezen egyezményeket lábbal ti­porták és hozzájárultak a militarizmus és revansizmus felélesztéséhez Nyugat­Németországban. .VV.V.-.V.V.WI'AV.WA'.WAVW.W.'.V.V.'MWWI A Por'uqál Kommunista Párt főtitkárának nyilatkozata Az egységes népi mozgalom megdönti Salazar fasiszta rendszerét Alvaro Cunhal a börtönből való kiszabadulásáról,a pirl hősies munkájáról beszál 1961. január 3-án este hétkor megszökött a Peniche várbörtönből 10 kommunista fogoly, köztük hat a Központi Bizottság tagja. Egy órán be­lül egész Portugáliában riasztották a titkosrendőrséget, de a kopók nem jutottak a szökevények nyomára. Másnap bejárta a világot az örömhír: Alvaro Cunhal és kilenc társa szabad! Sugár András, a magyarországi Népszabadság munkatársa jelkeres­te a jelenleg Moszkvában időző Alvaro Cunhalt és interjút kért tőle. A beszélgetésből az alábbiakat közöljük: Az NDX nagykövete Košicén (CTK) — Walter Vesper, az NDK prágai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete Henry Brigmannak, a Német Demokratikus Köztársaság bratislavai főkonzulának kíséretében szerdán, a késő esti órákban hivata­los látogatásra Košicére érkezett. A becses vendégek csütörtökön reggel megtekintették a košicei Mag­nezit Műveket, ahol szívélyesen el­beszélgettek a vállalat műszaki-gaz­dasági tanácsának ragjaival, mesterei­vel, legkiválóbb munkásaival és mű­szaki dolgozóival. A délelőtti órákban Vincent Ondru­šek, a. Kelet-Szlovákiai Kerületi Nem­zeti Bizottság alelnöke fogadta az NDK rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, valamint főkonzulát. A vendégeket baráti beszélgetés so­rán tájékoztatták a kelet-szlovákiai kerület beruházási építkezéseiről. A becses vendégek a délutáni órák­ban a Košice melletti fahanovcel Vö­rös Csillag Üzembe látogattak. Megjelent a Pártélet 3. száma A Pártélet legújabb számában a vezércikket Otakar Simünek, a CSKP KB politikai irodájának tagja írta. Simönek elvtárs a Központi Bizottság múlt év végén tartott ülése alapján ötéves tervünk második évének fö feladataival foglalkozik. A továbbiak­ban több írás tükörképet ad párt­szervezeteink tevékenységéről a CSKP XII. kongresszusa előtti időszakban. A soronlévő feladatok rovatban kö­zölt írások a mezőgazdasági termé­kek felvásárlásával és az ifjúság szakképesítésével foglalkoznak. Fran­tišek HavlíCek „A Kommunizmus épí­tése és a béke távlata" címmel az SZKP programjáról írt. Jirí Janda, az ipari termelés szakosításával foglal­kozik, s Jan Krblich tollából a me­zőgazdasági termelés növeléséről ol­vashatunk átfogó beszámolót. A Párt­élet levélszemlében közli az ostravai szénkörzet egyes pártfunkcionáriusai­nak leveleit azokról az eredmények­ről, melyekkel pártszervezeteik hoz­zájárultak a szénfejtés növeléséhez. A bratislavai városi pártbizottság mellett működő műszaki gazdasági propaganda-bizottság munkájáról an­nak elnöke Ottó Pezlár elvtárs számol be. Az SZKP tapasztalatairól című ro­vatban pártunk folyóirata közli A, V. Romanovnak, az SZKP KB irodája tagjának a Partyljnaja Zslzny folyó­iratban megjelent írását az ideológiai munka egyes fontos kérdéseiről. Jo­sef Valenta, a Lengyel Munkáspárt megalapításának 20. évfordulójáról emlékezik meg Lengyel barátaink kö­rében című írásában. Tízéves a bratislavai Építészeti Kísérleti Intézet (CTK) — Bratislavában csütörtö­kön, február 8-án nyitotta meg Sá­muel Takáö, a Szlovák Nemzeti Ta­nács építőipari megbízottja a brati­slavai Építészeti Kísérleti Intézet 10 évi tevékenységét szemléltető kiállí­tást. A kiállítás kifejezően tanúsko­dik azokról a sikerekről, amelyeket az intézet munkakollektívája ért el utak, hidak, vízierőművek, vasúti töl­tések, lakóházak építésével kapcsola­tos problémák megoldásában. A ki­állítás egyben figyelmeztet a haladó építészeti módszerekre, amelyeket az említett intézet dolgozói javasoltak. A Nemzetgyűlés tervezési és költségvetési bizottságának ülése (CTK) — A Nemzetgyűlés tervezé­si és költségvetési bizottsága február 8-1 és 9-i ülésén az 1962. évi költ­ségvetési törvényre vonatkozó kor­mányjavaslattal foglalkozik. A Nem­zetgyűlés egyes bizottságai már múlt év decemberében állást foglaltak a költségvetés fejezeteihez. A törvényjavaslat megvitatásában Július Ďuriš pénzügyminiszter is részt vett. A képviselők részletesen foglalkoztak az egyes költségvetési fejezetekkel. A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság idei költségvetése aktív, és a múlt évihez viszonyítva mintegy 10 százalékkal nagyobb összegekről szól. A költségvetés szerint az előirány­zott összeg 52,6 százalékát gazdasági célokra és 36,4 százalékát kulturá­lis, illetve szociális intézkedések fo­ganatosítására fordítjuk Az ezen fe­lüli összegekből fedezzük az ügyke­zelés, az államvédelemmel és a köz­biztonsággal kapcsolatos kiadásokat. A Nemzetgyűlés tervezési és költ­ségvetési bizottsága az 1962. évi álla­mi költségvetésre vonatkozó kormány­javaslatot részletes megvitatás után február második felében a Nemzet­gyűlés elé terjeszti. • O O O fO • Q-O • • 0,»0 ©» o Ó* O • • • o • 0O« 0<© •«£5 TD'0 • A Csehszlovák Tudományos-Mű­szaki Társaság szlovákiai tanácsa február 8-án Bratislavában tartotta harmadik plenáris ülését, melyen a múlt évi népgazdasági terv teljesí­tését tárgyalták meg. • Repülőjárat Prága és Havanna között. Február 8-án a ruzynél repü­lőtérre érkezett a Bristol Britannia négymotoros repülőgép, amely meg­nyitotta a Prága és Havanna közötti repülőjáratot. Az út 24 óráig tart. • Žatecben tartották február 8-án járási konferenciájukat a lounyi já­rás komlótermesztől. Az 1961-ben elért eredményeket vitatták meg. • Visszatért hazájába a szovjet drámaírók Nyikolaj Pogogyin vezette küldöttsége. A küldöttség részt vett a prágai Zdenék Nejedlý Színház Pogogyin A kremli toronyóra című művének előadásán. • A Csehszlovák Tudományos Aka­démia meghívására hazánkba érke­zett a német Mezőgazdasági Akadé­mia erdészeti szakosztályának kül­döttsége, hogy eszmecserét folytas­son hazánk tudományos dolgozóival. • A Munkaérdemrenddel kitünte­tett trenčínl Merina dolgozói tegnap, február 8-án üzemi konferencián át­vették a Közszükségleti Ipari Minisz­térium és a Szakszervezeti Szövetség vörös zászlaját. Az üzem dolgozói e kitüntetést 1961 utolsó negyedében elért eredményeikért kapták. • Az Afgán Királyság négytagú kulturális küldöttsége, mely Szlová­kiában az ifjúság nevelésével és mű­velődésével kapcsolatos kérdéseket tanulmányozta, csütörtökön, február 8-án Bratislavából Prágába utazott. • Bratislavában csütörtökön, feb­bruár 8-án, véget ért a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszu­sának nemzetközi jelentőségével fog­lalkozó kétnapos szeminárium, ame­lyen a Politikai és Tudományos Is­meretterjesztő Társaság, a Csehszlo­vák-Szovjet Baráti Szövetség és Bé­kevédők Szlovákiai Bizottságának lektorai vettek részt. A KOMARNÖI TÜZOLTÖK taggyűlé­sükön pártunk XII. kongresszusa tiszteletére 34 600 korona értékű kö­telezettségvállalást tettek. (Sz. f.) Cunhal elvtárs napbarnított eleven arcán már múlnak a börtönben át­szenvedett tizenhárom esztendő nyo­mai, de a negyvennyolc éves férfi ősz haia sok mindent elárul. Nem ismerünk lehetetlent Természetes, hogy először ls a szö­késéről érdeklődöm. — Ne beszéljünk szökésről — fe­leli mosolyogva. — Nem ez a he­lyes kifejezés. Arról van szó, hogy a párt gondosan kidolgozott terv alapján minden részletében megfon­tolt akcióval kiszabadította néhány harcosát a fasiszta rabságból. S ez nagyon nagy dolog volt! A Peniche várbörtön 15 méter magas fala köz­vetlenül az Atlanti-óceán hullámai fö­lött emelkedik. A magánzárkák pán­célajtaját automata zár biztosltja. A terv szerint mi, tizen, adott Jel­re kloroformmal körülbelül egy órá­ra elaltattuk a belső őrséget, majd a várfalhoz surrantunk, ahol egy Jó barát, a külső őrség egyik tagja várt ránk. Ö engedett ki bennünket a szűk résen, ahol társai nem láthattak meg. Ezután kötélen kellett leeresz­kednünk a függőleges várfalon. Ba­rátunkat, a katonát, előre engedtük, hogy ezzel is kifejezzük iránta ér­zett hálánkat. Egyik elvtársunk le­esett a költőiről és eszméletét vesz­tette. öt karon vittük tovább. Ezután elhagytuk a várost, de nem az or­szágot! Portugáliában maradtunk. Hogy ez hogyan történt, az már a párt féltve őrzött titka, hiszen ezt az utat sok elvtársunknak meg kell még járnia. Két hónappal ezelőtt a Caxias-bör­tönből ragadtuk ki nyolc elvtársun­kat. Ezt az akciót kétéves előkészü­let előzte meg. Annyit mondhatok, hogy most Központi Bizottságunk leg­több tagja szabadlábon van, megszök­tettük őket a börtönből Kovácsolódik a népi egységfront — Hogyan vélekedik Cunhal elv­társ a legutóbbi portugáliai tömeg­mozgalmakról? — Külföldön először a Santa Ma­ria elragadása, majd pedig a bejai kaszárnya elfoglalása keltett nagy feltűnést és élénk visszhangot. Noha e két akció közé nem lehet egyenlő­ségi jelet tenni, mindkettő fontos je­le volt az országszerte megnyilvánu­ló felháborodásnak és elégedetlen­ségnek. De nem ezek a legfontosab­bak. A lényeg az, hogy végre sike­rült elérnünk a demokratikus erők egységét. Hosszú évekig nélkülöznünk kellett a liberális, köztársasági stb. haladó csoportok támogatását, az utóbbi időben azonban szervezetileg is, akciókban ls kialakult a Salazar­rezsim elleni egységfront. — Milyen taktikai kérdések vetődnek fel a harc mai szakaszán a kommunis­ták előtt? — A bejai felkelés után az ország demokratikus közvéleményében vita folyt a legcélravezetőbb módszerekről. Ml úgy véljük, hogy a bejai kaszárnya megszállása nem közönséges katonai puccs volt, hanem a nép és a katona­ság felháborodásának robbanásszerű ki­törése. Ugyanez az elégedetlenség nyil­vánul meg abban Is, hogy a katonák nem akarják az angolai nép ellen fo­lyó Irtähadjáratban vásárra vinni bű­0i SZ Ô 2 * 1962. február 3.

Next

/
Thumbnails
Contents