Új Szó, 1962. február (15. évfolyam, 31-58.szám)

1962-02-08 / 38. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁG ANAK NAP II APJA Bratislava, 1962. február 8. csütörtök * 30 fillér * XV. évfolyam, 38. szám Kettőn áll a vásár A minap közölte a sajtó a sta­tisztikai hivatal jelentését a nép­gazdaság elmúlt évi fejlődésférői. A közlemény tanulmányozása közben örömmel veszi tudomásul az ember, hogy tavaly györs ütemben fejlődött főként az ipar, és a mezőgazdaságban is javult a helyzet. Ám ha mélyebben elgon­dolkodunk a mezőgazdaság ered­ményei fölött, az örömbe jócskán vegyül üröm is. Miért? Többet ter­meltünk a múlt évben, mint az előzőben gabonafélékből és az ál­lattenyésztési termékekből is. Ez igaz, de a mezőgazdaság fejlesz­tési tervét mégsem teljesítettük. És ebből van az üröm, ebből adód­tak és adódnak még olyan nehéz­ségek, hogy olykor akadozik a húsellátás egyes üzletekben, a városi lakosság korholja a pa­rasztságot, a szövetkezeti tago­kat, amiért nem tesznek eleget szerződéses feladataiknak, az ál­lam iránti kötelességeiknek. Joggal korholja a várós a falut? Erre nem lehet kurta választ ad­ni, mert meg kell keresnünk a le­maradás okát. Nem beszélünk itt bővebben a gabonatermelésről, hi­szen — ez már ismeretes — ke­nyérgabonából teljesítettük a ter­vet, sőt sok szövetkezet terven felül is adott gabonát az állam­nak. A hús- és tejtermékek eladá­sával már több szövetkezet ma­radt adósa az államnak. Ezek szerint kevesebb húst fogyasztot­tunk, mint 1960-ban? Nem, mert a statisztikai hivatal közleménye alapján kiderül, hogy a húsfo­gyasztás a mezőgazdasági termelés hibáinak ellenére is jelentősen emelkedett. „A húsfogyasztás 1961-ben 1960-hoz viszonyítva 104 százalék, a tojásé 110, a vajé 109 százalék volt." Ez azt bizo­nyítja, hogy a múlt évben jóval több húst ettünk, mint az előző­ben. Am ehhez csak részben já­rult hozzá a mezőgazdaság, hiszen mázsaszámra hoztunk be húst kül­földről. A húsért most nem egy esetben olyan mezőgazdasági gé­pet adtunk cserébe, amelyre a mezőgazdaságnak égetően szüksé­ge lenne. Milyen kár! S ki csinál­ja ezt a kárt? Ki az okozója, hogy sok jó gépet külföldre szállítunk, ahelyett, hogy itthon segítenék elő a mezőgazdasági termelés fo­kozását? Elsősorban a mezőgaz­dasági dolgozó, az a szövetkezeti tag, aki még mindig csak az egyé­ni érdeket nézi és megfeledkezik a közösségről, a társadalmi ér­dekről. Vannak emberek, akik nyomban készek erre is a válasszal. Bírja az ipar, a mi fejlett iparunk sok mindent elbír. Az igaz, hogy ipa­runknak nagy része van a mező­gazdaságban eddig elért eredmé­nyekben, ám örök időkre még sem vállalhatja azt az áldozatot, hogy a mezőgazdaság felelőtlen dolgozói hanyagságának terhét az ipari dolgozók viseljék. így nem értelmezhetjük a munkás-paraszt szövetséget, egymás támogatását, baráti segítését. A munkásosztály önzetlenül segíti a mezőgazdasá­got és annak ellenére, hogy a sok gépért húst és egyéb mezőgazda­sági terméket kellett külföldről behoznunk, mégis tavaly több mint 3 milliárd korona értékű gépet adott a mezőgazdaságnak. Az idén három és félmilliárd korona ér­tékben juttattunk korszerű gépe­ket a szövetkezeteknek hozzáfér­hető áron. Emellett a falusi ember korlátlan mennyiségben bármikor vásárolhat televíziót, rádiót, por­szívót, bútort, szőnyeget. Jól is­merik a falusiak ezt a szólás-mon­dást: kettőn áll a vásár. Elvárja léhát az ipari, a városi dolgozó is, hogy legyen bőségesen hús, tej, vaj, tojás az üzletekben. Ez pedig a mezőgazdasági dolgozó­kon múlik, hiszen nem építhetünk mindig arra, hogy drága pénzért külföldről szerezzük be az élelmi­szereket. Senki sem tagadja, hogy aki nyitott szemmel jár, láthatja, ész­reveheti : sokat fejlődött mezőgaz­daságunk. Azt is tudomásul kell vennie mindenkinek, elsősorban a föld művelőinek, hogy a tavalyi egyszázalékos termelétóövekedés édeskevés, és lesz mit tenni az idén, hogy a tervben kitűzött 7 százalékos növekedést elérjük. Nem könnyű ez a feladat, de tel­jesíthető, ha összefog a falvak népe. Az indulás jó. Az is örven­detes, hogy az idén, a CSKP XII. kongresszusa évében nagyarányú kötelezettségvállalási mozgalom indult a falvakon. A szövetkezeti tagok a tvarožnái EFSZ példáját követve ígérik: öt helyett négy év alatt teljesítik feladataikat, fokozzák a termelést és terven felül adnak az országnak gabonát, húst, tejet és egyéb mezőgazdasági terméket. Szép dolog ez, a szocialista ha­za iránti hűség, a párthoz való ragaszkodás bizonyítéka. Most azonban — nem ünneprontásként — mégis azt állítjuk: minden szó­nál többet ér a tett! Arra gondo­lunk itt, hogy a vállalás, a papírra fektetett adathalmaz mit sem ér, ha csak papíron van. Bármilyen beszédesek is ezek a számok, igazi értelmet csak akkor kapnak, ha a mázsák, literek testet öltve idejé­ben rendeltetési helyükre, a piac­ra kerülnek. Sajnos, az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a szövetkezetekben igen sok szép, értékes kötelezettséget tud­nak vállalni, ám ha a teljesítésről van szó, ha adni kell, akkor talál­nak okot a nem teljesítés indoko­lására. Persze, sehogysem nevez­hető ez indokolásnak, csak olyan kibúvó-keresés és mellébeszélés, hogy tisztára mossa magát az illető szövetkezet a járás és a közvélemény előtt. Csakhogy arra is gondolniuk kell a szövetkezeti tagoknak: a kibeszéléssel nem foghatják be a közvélemény szá­ját, hiszen azzal, hogy csak ígér­getnek, nem váltják válóra adott szavukat, becsapják a pártot és az egész országot, a dolgozó népet. Sőt mi több, néhány szószegő szö­vetkezet belegázol azok becsületé­be is, akik ha törik, ha szakad, teljesítik vállalásukat. Most, a zárszámadó közgyűlése­ken is jó alkalom adódik, hogy a tagság megvitassa, hogyan tovább, mit kell jobbén tenniük, mint a múlt esztendőben. Nem mellőzhe­tő ezeken a zárszámadásokon az sem, miként törődnek az egész év folyamán a kötelezettségvállalások teljesítésével. Már az a tény is, hogy a szövetkezetek túlnyomó többségben a kötelezettségvállalá­sokat bedolgozzák a tervbe és a vállalás így a terv szerves része, az ellenőrzés egyik formája. Ha pedig ellenőrzik a tervet, az sem kerülheti el a figyelmet, ki ho­gyan teljesíti a kongresszusra tett felajánlását, melyik csoport jár az élen, esetleg hol szorít a csizma, egyszóval nem szabad, hogy a kötelezettségvállalások az asztalfiókban feküdjenek vagy a polcon porosodjanak. A vállalás — ha reális alapokra épül — nagy serkentő erő. Ezért joggal állít­hatjuk : a múlt esztendőben is azok a szövetkezetek haladtak előbbre mérföldes léptekkel, ame­lyekben az adott szó az utolsó be­tűig valóra is vált. Mielőtt a tavasz beköszönt Hazánkban elsőnek rendszerint a komárnói járásban kezdik meg a tavaszi mezőgazdasági munkákat, mivel az éghajlati viszonyok itt teszik leghamarabb lehetővé a tavaszi talajművelés!. Ez a fontos mun­ka minden évben alapos felkészülést követel a szövetkezetektől és az állami gazdaságoktól, de nem kevésbé a gépállomásoktól és e nem­zeti bizottságoktól is. Most a XII. kongresszus évében minden eddigi­nél nagyobbak a feladatok. Nekik, mármint a komárnói járásban az állami gazdaságok dolgozóinak ésa szövetkezeteseknek még annyival nagyobb, hogy ők az ország egyik legtermékenyebb területével, a pre­rovi járással állnak páros versenyben. Szervezési problémák A- feladatok komolysága és nagy­sága megköveteli, hogy az idei ta­vaszi munkálatok megteremtsék a feltételeket a verseny sikeréhez. A múlt évben a komárnói járás me­zőgazdasági üzemei messze lemarad­tak a versenytársak eredményei mö­gött. Most, a járási pártbizottság és a nemzeti bizottságok Irányításával úgy szervezik meg a munkát, hogy a lehetőségekhez mérten a legeredmé­'nyesebben vehessék fel a harcot a „vetélytársakkal". — Sok függ a szervezéstől — ezt állítja 2ižka elvtárs, a mezőgazdasá­gi osztály dolgozója. Ügy vélekedik, hogy az elmúlt évek tapasztalatai nélkül nem lehet messzire jutni a termelés fejlesztése terén. Egyetértünk vele, hogy már a ve­tésforgó beállítása, továbbá a mun­kák gondos megszervezése meghatá­rozza, hogy a kongresszus évében milyen arányban növekszik a ter­melés a járás mezőgazdasági üzemei­ben. Helyes tehát, hogy a szervezési kérdésekkel olyan részletesen foglal­koznak az illetékesek. Komoly feladatok A tavaszi munkák mindig az őszi vetemények ápolásával, a rétek és legelők gondozásával kezdődnek. Szá­mokban ez így fest: a járás mező­gazdasági üzemeinek 19 890 hektár őszi vetést, 12 725 hektár évelő ta­karmányt, valamint 2626 hektár ré­tet és legelőt kell gondozásba ven­niük. Növeli a feladatok komolysá­gát az is, hogy emellett már a ta­vaszi talajművelés és a vetés is megkezdődik, ugyanakkor a kom­poszttal és műtrágyákkal végzett fej­trágyázásra is ez a legjobb időszak. S a tavaszi búza, az árpa, sőt az évelő takarmányok vetése is csak­nem ugyanakkor időszerű. Ha ezek­hez hozzászámítjuk, hogy a gépek, a vetőmagvak, és ültetőanyagok el­lenőrzése és előkészítése is ugyan­ebben az időszakban esedékes, akkor látjuk, hogy sok és komoly a feladat. Mit tesznek? A járási pártbizottság irányításá­val a járási nemzeti bizottság és a mezőgazdasági üzemek vezetőségei is a feladatokból indultak ki, amikor meghatározták a legfontosabb teen­dőket. Hangsúlyozzuk, a közelmúlt Ä szovjet tudomány vezető helyen áll a világtudományban ÜLÉSEZIK A SZOVJETUNIÓ TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁJA Msztyiszlav Keldis elnökletével összeült a Szovjetunió Tudományos Akadémiája, hogy értékelje a ta­valyi tudományos kutatás ered­ményeit. KELDIS AKADÉMIKUS bevezetőül kiemelte a szovjet fizikusoknak a magasnyomással kapcsolatos kutatá­sait. Kidolgozták a mesterséges gyé­mánt előállításának módszerét, s megszerkesztették a szükséges be­rendezést. Ukrajnában 1961 végéig négyezer karát mesterséges gyémán­tot gyártottak ezzel az eljárással. JEVGENYIJ FjODOROV, az akadé­mia tudományos főtitkára terjedel­mes beszámolójában kiemelte a szov­jet világűrkutatás elsőrendű szere­pét, a rakélamotorok, bonyolult szer­kezetű szputnyik-űrhajók szerkesz­tésében elért világraszóló sikereit. Az űrhajók és a rakéták segítségével sok ismeretlen jelenséget fedeztek fel a világűrben. A tudósoknak az a véleményük, hogy a Napon lejátszó­dó folyamatok során nem a protó­nok, hanem a nehezebb atommagok gyorsulnak meg. Tavaly a legértéke­sebb munkálatok egyikét jelentették a mesterséges plazma előállításával és megőrzésével végzett kísérletek. A szovjet fizikusok eredeti szerke­zetű műszerrel adatokat szereztek a száz- és ezermilliárd elektronvolt energiájú nukleonok kölcsönös hatá­sának jellegéről. Az alacsony hőfo­kok terén sikerült két órán át meg­őrizniük a 0,0035 Kelvin állandó hő­fokot. Tavaly kidolgozták a teljesen új felépítésű szerves polimerek szinté­zisének módszereit, s az új polimerek alapján sikerült vérpótló anyagokat és gyógyszereket előállítaniuk. Megvalósult a Venus rádiólokációs megfigyelése. A társadalomtudományok terén a Szovjetunió európai része három mil­liárd évre visszamenő geológiai fej­lődéstörténetének kidolgozását, a Szocializmus és kommunizmus című nagy kollektív mű előkészítését, a Szovjetunió történetét tárgyaló alap­vető mű előkészítését és egyéb tu­dományos művek kiadását tartják a legfontosabbnak. Műszaki intézet a snínai Vihorlátban (ČTK) — A snínai Vihorlat Gép­gyárban e napokban nyílt meg Kelet­Szlovákia első üzemi műszaki tanin­tézete. Az első évfolyamba 27 hallga­tó iratkozott be, túlnyomó részük 10 évi termelési gyakorlattal rendelke­zik. A műszaki intézetben három évig folytatják' tanulmányaikat, hogy azután mint mérnökök dolgozhassa­nak az üzemben. A snínai gépgyár üzemi intézete fölött a Košicei Műszaki Főiskola gé­pészeli tagozata vállalt védnökséget. évék tapasztalatai voltak a mérvadók a termelési terv meghatározásában. — A hús és tejtermeléshez takar­mány kell — így nyilatkoztak sokan azon a járási értekezleten, amelyen a tavaszi feladatok fontosságát la-, tolgatták. Nos a tapasztalatok alap­ján ilyen szempontból határozták meg az idei feladatokat Tavaly a földterületnek csak csekély százalé­kán termeltek cukorrépát takarmá­nyozási célokra, de kevés Volt' a' ta­karmány-káposzta és kukorica is. A termelési eredményekből levont következtetések alapján úgy határoz­tak, hogy az idén a szántóterület 21,70 százalékát vetik be szemre termesztett kukoricával. A 16 Í23 hektár kukoricának megközelítőleg 70 százalékát négyzetesen vetik, és hogy ez meg is valósulhasson, a téli időszakban 100 traktorost képeznek ki ezeknek a munkáknak elvégzésé­re. Azt is tervezték, hogy a tejes-i viaszos érettségű silókUKorica vetés­területét növelik, mégpedig a szán­tóterület 7,4 százalékára. — Ez 1600 hektárral több, mint tavaly volt. A takarmányalap érdekében Tavaly a járás mezőgazdasági üze-. mei nem alapozták meg az állatte­nyésztés fejlesztését, mert a szük­séges takarmánymennyiségből sok hiányzott, sőt hiányzik. Ezt főképp az idézte elő, hogy az olyan kiváló tápértékű takarmányok, mint a ta­karmánykáposzta, cukorrépa, takar­mányrépa és takarmánysárgarépa termesztését elhanyagolták. Most az említettek, valamint a további nagy tápértékű takarmányok, főképp a másodvetések vetésterületét jelentő­sen kibővítik. Szóval a komárnói járás mezőgaz­dasági üzemei komolyan készülnek a tavaszi munkákra. A komplex-bri­gádok a szemeskukoricának közel kétharmadát komplex-módon művelik meg. A szocialista munkaversenyt is kiszélesítik, s főképp a szocialista, illetve, a XII. kongresszusi munkabri­gádok mozgalmába bekapcsolódott kollektívák mozgalma kezeskedik ar­ról, h.igy a termelés a tervezett szín­vonalat necsak elérje, hanem túl is szárnyalja. H. Gy. • MESTERSÉGES BELSŰ SZERVEK A legújabb technika lehetővé teszi különleges, természetes idegimpul­zussal irányítható protézisek előállí­tását. Nemcsak művégtagokról van sžó, hanem belső szervekről is, mint például műszívről, s a későb­biekben esetleg mútiidő és művese készítéséről is. Ezt jelentette be Amoszov profesz­szor, a mellkassebészet hírneves szovjet szakértője. Véleménye sze­rint ennek megvalósítása igen bo­nyolult, de lényegében megvalósít­ható feladat. • TETŐFEDŐ ANYAG PAPlRBŰL A harkovi Lenin-kombinát új tető­fedőanyagot, úgynevezett bemitet gyárt, amit hulladékpapír vagy kar­ton és bitumenes emulzióból nyert keverékből állítanak elő. A bemitle­mezből készült háztetők javítás nél­kül tíz évig is jókarban maradnak. Ha azonban a bemitlemezeket két­oldalról bitumenréteggel fedik be, húsz évig is eltartanak. A bemittetők oly szilárdak és könnyűek, hogy nincs szükség sem szilárd kötésre, sem lécalapra. Ezért nyolcszor olcsóbb az előállításuk, mint a vastetőkéé. Épül hazánk legnagyobb hőerőműve Tušimcén épül hazánk legnagyobb és legkorszerűbb hőerőműve. A napokban kezdték meg az erőmű — és egyben a világ legmagasabb — 195 méteres vasbetonkéményének a munkálatait. Az építőknek nagy segítsé­get nyújtanak a gépek. (B. Krejői — ČTK — felvétele]

Next

/
Thumbnails
Contents