Új Szó, 1962. február (15. évfolyam, 31-58.szám)

1962-02-07 / 37. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA K0ZP0MTIBIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 19B2. február 7. szerda * 30 fillér * XV. évfolyam, 37. szám A lakásépítés minőségéről Lakás, lakás, lakás! Vajon hány család sóhajt fel még ma ls ezek­kel a szavakkal? Igen, mert a ka­pitalista rendszer nyomorúságos lakásviszonyait nem lehet gyor­san rendezni, á mélyen gyökerező fogyatékosságokat nem lehet egy­könnyen eltávolítani. Pedig sok, nagyon sok lakást építünk. Szlo­vákiában például a felszabadulás óta csaknem negyedmillió új la­kást adtak át építkezési vállala­taink a boldog igénylőknek. A háború utáni első években bi­zony nemegyszer szemet húny­tunk a lakás minőségi fogyatékos­ságai felett. Tudtuk, hogy kevés a szakember, bajok vannak az anyagellátás körül, hiányzik ez, hiányzik az, s a munkafegyelem sem volt éppen kifogástalan. De ma? Ma, amikor olyan nagy súlyt helyezünk az élelmiszeripar, a textilipar, a közszükségleti ipar termékeinek minőségére, amikor már módunkban áll nemcsak so­kat, hanem jó minőségűt is gyár­tani, kötelességünk rámutatni a lakásépítés minőségi hiányossá­gaira. A lakás, az otthon az a környe­zet, ahol életünk legnagyobb ré­szét töltjük, amelynek berendezé­sére a legnagyobb értékeket for­dítjuk. És a lakásépítés a közös — állami — pénztárunknak is sok pénzbe kerül. Ha tehát nagy ösz- • szegeket fordítunk rá, igyekez­nünk kell, hogy a nagy költségek árán megteremtett otthon hosszú évek során át megfelelő maradjon. Sajnos tapasztalataink azt iga­zolják, hogy még nagyon sok eset­ben a lakásigénylő csak akkor örül az új lakásnak, amikor meg­kapja az értesítést, hogy az új otthont már kiutalták a számára. Ám ahogy beköltözik, száz külön­féle gondja és kellemetlensége támad az építők által vétett mű­szaki hibák miatt. A napjainkban elért páratlan gyors ütemű építke­zés mellett nemhogy csökkenne a lakók panaszainak a száma az építkezési fogyatékosságok miatt, hanem egyre szaporodik. Az épít­kezések dolgozói tudják, hogy a hibák okát már a dolgok gyökeré­ben kell keresni, közvetlenül az építkezési anyagok termelésében, az építkezés előkészítésében, a szerelőmunkákban, az építés mód­szereiben és az építőknek mun­kájukhoz való viszonyukban. Az új házak lakói gyakran pa­naszkodnak a rosszul behelyezett ablakok, ajtók miatt, amelyeket nem lehet kinyitni, becsukni — vagy az ujjnyi réseken át vígan dudál a szél. Jogosan kifogásol­ják, hogy lepattog a vakolat, rossz, foltos a festés, hogy felpat­tog, vagy felhólyagzik a parkett és rosszak a csapok. Komárnóban például megállapították, hogy „el­fuserálták" a villanyvezetéket, mi­nek következtében a lakók nem használhatták a rádiót, televíziós készüléket, mosógépet, a porszí­vót, hűtőszekrényt stb. Poprádon pedig néhány napon belül az új ház átadása után nedvesedni kezd­tek a falak, mert felületesek vol­tak a vízvezetékszerelők, a tetőn becsurgott az eső, mert a sučanyi téglagyár rossz cserepet szállított, s lepattogott a vakolat, mert a kőművesek hajráztak. Általános jelenség, hogy a kol­laudációs bizottság legkevesebb 150 kisebb nagyobb hibát vesz ész­re egy új épület átvételekor. S va­jon mennyi az ún. rejtett hiba, melyekre csak napok, esetleg hó­napok múlva jönnek rá a lakók. Felesleges volna a normák szi­lárdsággal. az idő rövidségével ALAPVETŐ JAVULÁST az építkezés tervének teljesítésében! indokolni ezeket a hibákat. Ezek a hibák ugyanis fényt vetnek az építkezési dolgozók munkafegyel­mére, az irányítás színvonalára és a dolgozók szakképzettségére. S ha már így van, világos, hogy ezen a téren komoly fogyatékos­ságok vannak. Mert lényegében miről is van szó? Vajon kinek a költségén és kinek építjük a lakásokat? Nem a közösség pénzéből és nem a kö­zösség számára? S ha igen, hát miért nem építünk lelkiismerete­sen? Vagy ha már ez az elv nem szolgál alapul az építők munká­jában, hát ha hibát vétenek, nem ők javíthatják-e ki a tervteljesí­tés rovására? Mert ha a már elké­szült lakóházban jóvá kell tenni valamit, azt csak az új építkezés­ről elhívott dolgozók végzik el. Vagy nem túlságosan öncélú magatartás-e az, ha az építkezési vállalatokban a nagyszabású haj­rázással, (melynek általában az ismertetett hibák a következmé­nyei) csak az üzem érdekeinek ele­get téve a tervteljesítésre törek­szenek? Hol van akkor a közös — a társadalmi érdek, mely meg­követeli, hogy nemcsak a mennyi­ségi, hanem a minőségi mutatókat is teljesítsük? I Ne higyjük azonban, hogy az építkezés minőségi kérdéseit te­kintve kilátástalan volna a hely­zet. Számos olyan építkezési vál­lalatunk van, ahol a dolgozók megértették és magukévá tették a jó minőségű munka szükséges­ségét. A Zilinai Magasépítkezési Vállalat dolgozói például már több éve versenyeznek azért, hogy az általuk felépített lakóegységek kifogástalanok legyenek. Építke­zéseiken bevezették az ún. előkol­laudációt és a polgári ellenőrzést. Még az épület átadása előtt sa­ját maguk vizsgálják felül munká­jukat, a szövetkezeti lakásoknál pedig felkérték a jövendő lakás­tulajdonosokat, hogy ők maguk ellenőrizzék az építkezés folya­matát. A bratisiavai építők is ha­sonló hatékony eszköznek bizo­nyuló újdonságot vezettek be. Az épület átadásakor a lakóknak egy füzetet „ajándékoznak", melyben feltüntetik a ház építőinek és szerelőinek a névsorát. így azután a lakók előtt nem titok, ki tetőzte az épületet, ki rontotta el a víz­csapot, ki nem értett a villanysze­reléshez. Mondanunk sem kell, hogy na­gyon is dicséretre méltó ezen épít­kezési vállalatok kezdeményezé­se a jobb minőség érdekében. Ha­tékony eszközökként említhetjük meg még a dolgozók anyagi érde­keltségét, a szocialista munkaver­seny célszerű kihasználását. Mint már említettük, ismeretes, hogy a lakásépítésben rendkívül gyors ütemet értünk el. Most a lényeg az, hogy minőségi kérdé­sekben is alapvető javulás álljon be, mégpedig hamarosan! A SZOVJET KŐOLAJ miiltán a Ba­rátság-kőolajvezetékben megtette a több mint 320 kilométeres utat, a brodii szivattyúállomásnál elérte Csehszlovákia határát. Képünkön: Horváth Lászlfi, a szivattyúállomás karbantartója a berendezés működé­sét ellenőrzi. n. uilko — CIK—felv.) — Magunk mögött hagytuk a har­E madik ötéves terv második évének E első hónapját. Nem véletlen, hogy E izgalommal vártuk az indulás = eredményeit, különösen azért, mert = munkánkat mindenekelőtt a közel­E gő pártkongresszus jegyében vé­E gezziik. A dolgozók képességeik­E nek legjavát igyekeznek adni, E hogy méltóképpen üdvözöljék a = történelmi jelentőségű eseményt. E Mégis, ami az építkezési vállala­E tok tervteljesítését illeti — csa­= lódnunk kellett! • A MEGNÖVEKEDETT FELADATOK érthetően megnehezítették az építők Idei tervteljesítését. A múlt évhez vi­szonyítva az építőipari vállalatok idei terve általában 12 százalékkal, a köz­vetlenül irányított közjxmti beruházá­sokat végző építkezések terve pedig több mint 23 százalékkal növekedett. Az adott viszonyokhoz mér.ten azon­ban mégsem mondhatjuk, hogy az idei terv nem reális: Éppen ezért nem indokolt, hogy a szlovákiai épít­kezési vállalatok a januári tervet (az előzetes jelentések szerint) mindösz­sze 93,6 százalékra teljesítették. Az a tény, hogy a lakásépítők az el­múlt hónapban • 45 LAKÁSSAL MARADTAK ADÖSAK nem indokolható teljes mértékben az­zal, hogy az építkezési anyagokat ter­melő vállalatok sem teljesítették ja­nuári tervfeladatalkat. Kétségtelenül » i liľTTiíľ ff* m i r m m m «« m W' in -g r m y? m •* i m p* 8 W m 'i ľ i« Hatvanezer lakost számlál már Havífov, az új szocialista város. Gomba­módra nőnek az új házak. A vakolat még hiányzik a képünkön látható kilencemeletes épületről, de már készül mellette a másik. (Kis Éva felv.) még mindig a munkaszervezési fo- mint a košicei mérnöki építkezések gyatékosságok voltak a lemaradás dolgozóinak sikeres tervteljesítése. A alapvető okai. És az időjárás sem lemaradást ismét az építkezési válla­volt kifogásolható, hisz az enyhe januári tél lehetővé tette a kinti munkák teljes ütemét. Hogy • A NEHÉZSÉGEKET LE LEHET KÜZDENI, igazolja a bratisiavai Priemstav, a Stavoindustria és a Hydrostav, vala­Latin-Amerika szembeszáll az imperialista cselszövésekkel » HAVANNA „A Punta del Este-I értekezlet ha­tározatai igazságtalanok" — jelen­tette ki Jeanett Jagan, Brit Guyana haladó népi pártjának főtitkára, aki vasárnap részt vett a havannai nagy manifesztáción. Jeanett Jagan kijelen­tette : „Csodálom a kubai forradal­mat és Fidél Castrot 1" „A II. havannai nyilatkozat egész Latin-Amerika számára történelmi je­lentőségű dokumentum," — jelentet­te ki F. Juliao, a brazíliai „Földmű­ves Mozgalom" egyik vezetője. Hang­súlyozta, a paraszttömegek részvé­telének jelentőségét a politikai élet­ben és a munkásosztály vezető szere­pét. A „Földműves Mozgalom" azt a célt tűzte maga elé, hogy megdönti az észak-amerikai imperializmus és a nagybirtokosok uralmát, — jelentette kl Juliao. • LIMA tüntetéseket. A tüntetések folyamán nyolc személyt megsebesítettek. Kö­zelebbi részletekről nem" érkeztek jelentések, mert a kormány cenzúrát vezetett be. • RIO DE JANEIRO A Rio Grandé do Sul állam hely­tartója sajtóértekezletén elítélte az USA dél-amerikai beruházásait és ki­jelentette róluk, hogy ezek „Latin­Amerika gazdagságának piócái", és elítélte Kennedy tervét, amely mint mondotta „nem felel meg Brazília érdekeinek." Latin-Amerika nemzetei­nek csupán az válna hasznára, ha kisajátítanák az idegen tőkét. Bra­zíliának számos reformra, főleg földreformra van szüksége, — jelen­tette ki L. Brizola helytartó. latok kerületi szervezetei okozják, . ahol a terv teljesítésének legfőbb akadálya még mindig a munkaidő és a berendezések laza, nem teljes ki-, használása. Remélhetőleg a most folyamatban levő • KOMPLEX ELEMZÉSEK határozottan rámutatnak az eredmé-i nyes építést gátló komoly fogyaté­kosságokra s megmutatják az utat a sikeres tervteljesltés felé. Nem me­hetünk el. szó nélkül amellett sem, hogy az építkezési vállalatokban még mindig nem találták meg • A SZOCIALISTA MUNKAVERSENY céltudatosan érvényesülő hatékony formáját. Vitathatatlan, hogy építőin­ket ís nagy lelkesedéssel tölti el a CSKP közelgő XII. kongresszusa s e lelkesedésüknek számos értékes kötelezettségvállalásban adtak kife-. jezést. Márpedig ha van jó szán-; dék, őszinte elhatározás, ezeket fe-i lelőtlenség munkaszervezési hibákkal, rossz anyagellátással, a munkaver­senynek formális, sablonos keretek közé helyezésével gátolni. Az építi kezések vezetői pedig éppen itt, ép­pen ezekből a szempontokból nem tettek meg mindent a siker érdekéi benl (szó) MÁR TÖBBET TEREM A RÉT A perui diákok hétfőn nagy sikert értek el, amikor kiharcolták Hernan­dez Camarero diákszövetségi vezető­nek és társainak kiszabadítását. A szövetség vezetőit azért börtönöz­ték be, mert a kubai forradalom tá­mogatására rendezett tüntetés részt­vevőinek szabadonbocsátása mellett szálltak síkra. • CARAC AS Caracasban folytatták az Ame­rika-barát Betancourt-kormány elleni = Tisovec (Rim. Sobota-l járás) E természeti szépségét senki sem E vonhatja kétségbe. Most, hogy a E nap a hegyoldalnak támasztotta E sugarait, a vékony hótakaró olva­E dozik s a víz tömérdek utat talál­E va siet a lejtőn lefelé. Elnémé az E ember naphosszat is és gyönyör­E ködne a sok apró vízesésben, ám E figyelmét a félig-meddig kopár E hegyoldal is fölkelti. I tt nem terem garmadával a szé­na, azonban legelőnek megfe­lel. A mérsékeltebb lankákon, amit a szövetkezet kaszálónak használ; gyér a fű, de hektáronként a 16 má­zsa szénatermést megadja. Ez azon­ban csak arra jó, hogy a szövetkezet állatállománya átteleljen. A tagok azonban többet akarnak. Azt, hogy a tehenek ne csak nyáron adjanak te­jet, amikor legelő van, hanem télen is. Gondozni, ápolni kezdték a ré­tet és ez kifizetődött, mert már 24 mázsa széna terem hektáronként, a tehenek téli takarmányozása is ja­vult. Erre a szövetkezet rejkovi telepé­nek fejői és állatgondozói tavaly azt javasolták, hogy az 1650 literes évi tejátlagot 2015 literre növeljék tehe­nenként, vagyis naponta egy literrel többet fejjenek. Az elhatározás ugyan nem valósult meg teljes egészében, mert a napi hozam csak 9 decivel emelkedett, de a gondozókat ez nem fékezte abban, hogy ne vállalkoz­zanak további feladatra. Az idén arra törekednek, hogy elérjék a 2280 li­teres évi átlagot tehenenként. Ter­mészetesen figyelembe vették az adott lehetőségeket, amelyek alapot adnak a hozam növelésére. A szövetkezet 70 hektár réten al­kalmazza a trágyaleves öntözést és erről a területről 50 mázsa széna­termést vár hektáronként. Ugyanak­kor 12 hektáron tejes-viaszos érésű silókukoricát és 3 hektáron takar­mány- és cukorrépát termel, hogy tél­re is legyen nedvdús takarmány. C sak a nedvdús takarmány hiány­zik télen — mondják az etetők •és a fejők — ha ebből is elég lesz, az idén vállalkozásunknak játszva te­szünk eleget... Igazuk van. Nyáron, amikor legeltetnek, hét literes a na­pi tejhozam tehenenként, de ez té­len 4,5 literre csökken. Viszont ha té­len a jó hegyi széna mellé egy kis silótakarmány ís kerül a jószág elé, erre a nagy csökkenésre nem kerül­het sor, és a tehéngondozók eleget tehetnek vállalásuknak. (bU

Next

/
Thumbnails
Contents