Új Szó, 1962. február (15. évfolyam, 31-58.szám)

1962-02-06 / 36. szám, kedd

Veszélyben az ötödik köztársaság Megkezdődött az algériai békéért folyó harc és az OAS elleni küzdelem hete • A francia fasiszták puccsra készülnek LONDONI TUDÓSÍTÁSUNK Vasárnap antifasiszta jelszavak je­gyében megkezdődött az algériai bé­kéért folyó harc és az OAS elle­ni harc hete. melyet a békevédők franciaországi bizottsága szervezett. A békeszervezet követelte, hogy de Gaulle és Debré kormánya állapodjék meg az ideiglenes algériai kormány­nyal, hogy az algériai nép országa területi épségének megőrzése mellett érvényesíthesse önrendelkezési és függetlenségi jogát. A szervezet ugyanakkor a legszigorúbb intézke­déseket követeli az OAS terrorista szervezet ellen. Az akcióban szilárdul a demokratikus szervezetek egysége. Nancyban például háromezer főnyi tömeg tüntetett a fasiszta összees­küvés ellen. A demokratikus erők egységét és akcióját csak a szocialis­ta párt, a népi republikánusok és a radikális párt egyes vezetőinek bom­lasztó taktikája zavarja. Önző érde­keik ellentétbe kerülnek a nemzet demokratikus erői egységének érde­keivel most, amikor a fasizmus szem­mel látható veszéllyel fenyegeti az or­szágot. Salan vérmes reményei Az Avanti című olasz lap „Felké­szültek a puccsra" című vasárnapi cikkében Salan tábornok puccsista előkészületeiről ír. Elmondja, hogy az algériai szélsőséges elemek hóna­pok óta óriási élelmiszer- és üzem­anyagkészleteket halmoznak, hogy gazdasági blokád esetén ellenállást tanúsíthassanak. Élelmiszerellátási szerződéseket kötöttek belga, spanyol és amerikai kereskedőkkel. Genfben különleges központjuk van gyógysze­rek továbbítására. „Salan biztos benne, hogy ha Fran­ciaországban kudarcot vall puccskí­sérlete, Észak-Afrikában ellenállást tanúsíthat és megalakíthatja Francia Algéria kormányát. Salan Franco se­gítségére számít a háborúban" — írja a lap. Salan Spanyolországból rendszere­sen ellátogat Algériába, ahol kétmo­toros repülőgépe 5 helyen szállhal le. Minden esetben sikerült „egérutat nyernie" a francia vadászgépek elől. A lap megjegyezte, hogy Salan és Bidault Madridban a hatodik köztár­saság kormányénak megalakítását tervezik. A szélsőséges elemek a szomszéd országok kormányaival ápolt jó kap­csolataikra számítanak. Az OAS Bel­giumban is tevékeny. Az Avanti a puccsista tervekkel kapcsolatban megjegyzi, hogy az OAS a helyőrsé­gek meglepetésszerű lerohanására számít. A laktanyákban, álmukban akarják meglepni az ezredeket, amit elenyésző katonai erővel akarnak végrehajtani. Újabb merényletek Hétfőn reggel a Grenoble-i prefek­túra épülete előtt robbant bomba. Az OAS röpiratokat dobált szét a kör­nyéken. Hétfőre virradó éjjel Mont­pellierben is két bombamerényletei követtek el. Az egyiket az Emberi Jogok Ligája helyi szervezetének el­nöke, a másikat egy vizsgálóbíró el­len. Lille közelében rádió- és tele­vízióberendezést tettek tönkre, i Párizsban erős rendőrkülönítménye­' ket vontak össze. A főváros környé­kén több száz harckocsi állomásozik. Vasárnap éjjel az OAS négy vezetőjét letartóztatták. A francia diákság antifasiszta ak­Választások az EAK-ban Kairó (ČTK)-Febiuár 5-én kezdőd­tek az Egyesült Arab Köztársaság né­pi erői nemzeti kongresszusa tagiai­nak választásai, amelyek február vé­géig tartanak. Megválasztják a kongresszus 1500 képviselőjét, akik az elnök által kinevezett 250 képvi­selővel együtt az EAK feloszlatott nemzetgyűlésének helvét foglalják el. Az új nemzeti kongresszus ülésszaka március elején kezdődik. Fo ytatják a kairói kémper tárgya ását Kairó (ČTK) — A kairói legfelsőbb bíróság folytatta a francia vagyon felszámoló bizottságának tagjai elleni pert. Henri Mounton, az egyik vád­lott kijelentette, hogy 1958. október 2-án jött Egyiptomba, hogy segítsé­get nyújtson „a francia vagyon le­foglalására vonatkozó egyezmény megvalósításánál". Mounton beismer­te, hogy a francia bizottság tagjainak Nasszer elnök meggyilkolását java­solta. Bellivier, a bizottság tag'ja fel­hatalmazta Moutont, lépjen kapcso­latba a kairói olasz nagykövetség­gel, ahonnan anyagi eszközöket kel­lett volna szereznie a puccskísérlet végrehajtására. ciókat hirdetett hétfőre. Paye, iskola­ügyi miniszter is egyetért a diákok megmozdulásával. Vasárnap Algériában 16 halálos és 20 sebesült áldozata volt az OAS me­rényleteinek. A legtöbb merényletet Algírban és Oránban követték el. A terroristák Algírban gránátot dob­tak egy kávéházba. A város peremén autóból gépfegyvertüzet nyitottak egy szállodára. Álcázott OAS terroristák kifosztottak egy takarékpénztárat. Ja­nuár 8. óta ez már a 19. fegyveres rablás. Az OAS ily módon másfélmil­lió új frankhoz jutott. A francia katonai hivatalok közöl­ték. hogy Algírban ötezer fővel erő­sítették a katonai és rendőralakula­tokat. A városban és környékén 30 ezer katona és rendőr áll készenlét­ben. Választási győzelem Párizs környékén Párizs környékén Ghoisy-lé Roi és Bonneuil városokban vasárnap tanács­választások voltak. A két helység kommunista városi tanácsait ugyan­is az alkotmányos tanács döntése alapján 3 évvel megválasztásuk után feloszlatták, mert állítólag „szabály­talan" volt. A két helységben újra a kommu­nista jelölteket választották meg a választások első fordulójában. Kuba népe nincs f Folytatás az 1. oldalról) A gyűlés megnyitása után Fidél Castro miniszterelnök lépett az emel­vényre az Egyesült Forradalmi Szer­vezet vezetősége tagjainak, a kor­mány képviselőinek és más személyi­ségeknek kíséretében. A megnyitó be­szédet Osvaldo Dorticos elnök mon­dotta. A Punta del Este-i külügymi­niszteri értekezlet eredményeivel foglalkozva kijelentette, hogy az amerikai imperializmus magasabb célokat tűzött ki, mint amilyeneket sikerült elérnie. A nagy nyomás el­lenére csupán a további akció kiin­duló pontját teremtette meg. A Punta del Este-i értekezleten jóváhagyott határozatokkal a kubai nép helyzete nem változott, Punsa del Este, „az imperialisták veresége volt, bár kö­vetkezményeiben a kubai nép elleni fokozott politikai és gazdasági táma­dásokat jelenti. Ezután Fidél Castro mondott be­szédet. Foglalkozott az USA kormá­nyának a kubai dohánybehozatalra vonatkozó kereskedelmi korlátozásá­val. Az amerikai kormány újabb in­tézkedései nem törik meg a kubai nép egységes akaratát. A kubai nép oldalán Latin-Amerika 200 millió la­kosa áll. Kuba sohasem retten meg az amerikai imperializmus fenyege­tésétől. Castro kifejezte azt a meg-' gyózodését. hogy a többi latin-ame­rikai nemzet fejlődése is a Kubáéhoz hasonló irányban fog haladni. Fidél Castro ezután felolvasta a II. havannai deklarációt, amely elemezi a latin-amerikai nemzetek történelmi fejlődését és a szocialista forradalom történelmi szükségességét bizonyítja a kapitalizmus általános válságának legkiemelkedőbb időszakában. Kuba az imperialisták számára különösen fájdalmas vereséget jelent, mert at­tól félnek, hogy a forradalom kiter­jed egész Latin-Amerika területére. Az imperializmus haldoklását azon­ban nem szabad összetett kezekkel várni. Az amerikai imperializmus óriási összegeket fordít az ellenfor­radalmi bandák szervezésére. A deklaráció megdönti a kontinen­sen kívüli beavatkozásra vonatkozó amerikai érvelést és rámutat arra, hogy az USA, a NATO, a SEATO s további támadó csoportok segítségé­vel beavatkozik az egész világ nem­zeteinek belügyeibe. A deklaráció a sok millió amerikai indiánt és félvért figyelmezteti, hogy az imperializmustól csupán rabságot várhat. Az amerikai parasztság for­radalmi ereje a forradalmi osztály vezetésével olyan hatalmas erő, amellyel az imperializmus nem száll­hat szembe. A deklaráció óva int az opportunizmustól és a dogmatikus hibáktól és kiemeli a proletariátus vezető szerepét. A deklaráció befe­jező részében kifejezi a nép közeli győzelmébe és az ellenség vereségébe vetett szilárd hitet. A gyűlésen felolvasták N. Sz. Hrus­csov és más személyiségek üdvözle^ tét. A gyűlés befejező részében a ha­talmas tömeg leírhatatlan lelkesedése mellett egyhangúlag jóváhagyták a deklarációt. Ceylon megünnepelte függetlenségének évfordulóját Kolombo (ČTK) — Ceylon február 4-én ünnepelte a gyarmati járom alól való felszabadítása kihirdetésének 14. évfordulóját. Kolombóban a füg­getlenségi nap megünneplésének al­kalmából közölték Bandaranaike asz­szonv miniszterelnök nyilatkozatát, amelyben hangsúlyozta, hogy Ceylon népe 14 év alatt nagy sikereket ért el és hogy a semlegességi és a békés együttélés politikájának következetes érvényesítésével barátokat szerzett az egész világon. Latin-Amerika népe szembeszáll a Punta del Este-i bábokkal Uruguay közvéleménye tiltakozik Montevideo (ČTK) — A TASZSZ montevideói tudósítójának jelentése szerint Kubának az Amerikai Álla­mok Szervezetéből való kizásárára vonatkozó határozatra leadott 14. szavazat az uruguayi küldöttségé volt. Az uruguayi szavazatért 11 na­pon át folyt a harc. Ez sötét és szennyes történet. A napnál világo­sabb, hogy a Punta del Estében le­adott szavazat nem az uruguayi nép hangja. Mihelyt nyilvánvalóvá vált, hogy az Amerikai Államok Szervezete tag­jainak értekezlete. Uruguay területén lesz, az ország dolgozói általános tiltakozó sztrájkba léptek. A nép til­takozó értekezletén részt vettek Brazília, Uruguay, Chile, Argentína és Peru küldöttei, akik kipellengé­rezték a Kuba elleni provokációt. Az amerikai kormány zsoldosokat toboroz London (CTK) — Az angol lapok washingtoni tudósítói a közvéleményt az amerikai kormány arra irányuló lázas törekvéséről tájékoztatják, hogy számot­tevő zsoldos hadsereget loborozzon a ku­bai forradalom megdöntésére. Az Ob­server tudósítója szerint most. hogy Ku­bát kizárták az Amerikai Államok Szer­vezetéből. az USA fő törekvése az, hogy közös pánamerikai parancsnokságot és kiképző központokat létesítsen. Az észak karolínai Ford Braggbau a kiilön­alakulatok mintegy 50011 tagja nyer ki­képzést. A Panama-csatorna térségében a közelmúltban kiképzőlábort létesítet tek. amelyben a zsoldosukat az őserdő­ben folytatandó háborúra készítik elő. Argentína Kommunista Pártjának nyilatkozata Buenos Aires (ČTK) — Argentí­na illegális Kommunista Pártjának Központi Bizottsága nyilatkozatában figyelmeztet az államcsíny veszedel­mére. Rámutat, hogy Argentína tá­bornoki karának nyomása összefügg az USA külügyminisztériumának és hadügyminisztériumának arra irányu­ló törekvésével, hogy a latin-ameri­kai országok kormányait rávegyék, alkalmazzanak katonai erőt Kubával szemben. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a Éleződnek az angol—amerikai ellentétek Anglia szövetségesei egyre erő­sebb nyomást gyakorolnak a sziget­országra. Ez rejlik „a nyugati egy­ségről" folyó tárgyalások, Kennedy, Macmillan, Adenauer és de Gaulle sorozatos tárgyalásai hátterében. E tárgyalásokat lényegében a szo­cialista tábor „indította el" azzal, hogy a német kérdés békés megol­dására szólította fel a nyugati ha­talmakat. A nyugati államférfiak azonban szélesebb körű problémá­val foglalkoznak: ki akarnak evic­kélni a zsákutcából, melybe az im­perializmus és agresszív politiká­ja jutott. Eddig a gyarmatokról, a kereskedelmi kérdésekről, az Egye­sült Nemzetek Szervezetéről, a NATO-ról, az atomfegyverkezésről tárgyaltak, s a megbeszélések után még inkább kiéleződtek ellentéteik. A legszembetűnőbb az Egyesűit Államok és Anglia ellentéteinek ki­robbanása. Vetekedésüket éveken át az angol és amerikai tőkések állítólagos „jóbaráti kapcsolatai­nak" hangoztatásával leplezték. A háború utáni években az ameri­kaiak azt akarták, hogy Anglia le­gyen a segítségükre a nyugat-eu­rópai kapitalizmus megmentésében, a szocializmus kiűzésében s ezért a „jóbarátság" szellemében ameri­kai támaszpontokat létesítettek szerteszét a szigetországban. Az amerikai imperialisták azon­ban már 1956-ban, a szuzezi válság idején faképnél hagyták brit szö­vetségesüket. A világszervezetben is megvonták tőle támogatásukat, s megfenyegették, hogy tönkrete­szik az angol fontot. Manapság is ez a „szuezi irányvonal" jellemzi legjobban az amerikai-angol vi­szonyt. Az Egyesült Államok újkori „ottomán birodalomnak" tekinti Angliát és a brit nemzetközössé­get, amely arra való, hogy felosz­szák „barátai és szövetségesei" kö­zött. Az ENSZ kongói hadműveletével kapcsolatban most még élesebbé válik a viszály, melynek háttere az amerikai imperialisták és a régi gyarmattartók, — az angol-belga­rhodésiai „katangai klikk" versen­gése. Az ENSZ katangai hadműve­letei eleinte felháborították az Af­rikában érdekelt angol gyarmatosí­tókat, akik attól tartanak, hogy for­radalmi robbanás következhet be a Közép-Afrikai Szövetségben, hogy kénytelenek lesznek megadni a füg­getlenséget Kenyának és a többi kelet-afrikai gyarmatnak. Félnek attól, hogy a fekete földrészen is összeomlik rabszolgatartó gyarmati rendszerük. Az amerikaiak arra számítanak, hogy ha majd Anglia csatlakozik a Közös Piachoz, Nagy-Britannia kénytelen lesz lemondani a brit nemzetközösségben betöltött kivált­ságos szerepéről, s így könnyebbé válik az amerikai töke behatolása és az USA befolyásának erősödése. Az amerikai monopóliumok siet­nek. Meg akarják javítani kiviteli és fizetési merlegüket. Az USA kor­mánykörei ezért csendes-óceáni közös piacot terveznek, melyben Ausztriália, Kanada és Uj-Zéland az Egyesült Államoknak rendelné alá érdekeit. Ez a terv nagy fejfá­jást okoz az angol konzervatívok­nak. Heath miniszter, aki Angliának a Közös Piachoz csatlakozásával kapcsolatban tárgyalásokat folytat, nemrégen követelte az amerikalak­tól, bírják rá Bonnt, hogy szabjon enyhébb feltételeket Anglia belépé­sére az Európai Gazdasági Közös­ségbe. Lényegében olyan intézke­désről van szó, amely a mezőgaz­dasági termékek és nyersanyagok nem ellenőrzött behozatalától vé­delmezné Angliát. Az angolok úgy vélik, hogy mi­után Brüsszelben sinerült kompro­misszumos megoldásra jutniok a mezőgazdasági vámok kérdésében, itt az idő, hogy ellentámadásba len­düljenek. A valóságban azonban csak egy kivezető út van Anglia előtt: fordítson hátat a hideghábo­rús politikának. Ezt azonban az uralkodó osztály el sem tudja kép­zelni. Az angol kormány a berlini kér­désben és a szocialista világ iránti viszonyát illetően engedményeket tett Adenauernak, ami az angolok gyöngeségére vall. A NATO-ról folyó vitában az angolok hosszabb idő óta ellenezték az amerikaiak követelését, hogy növeljék az euró­pai brit alakulatok létszámát. Va­jon meddig tartanak ki álláspontjuk mellett? Az angol katonai hírmagyarázók ugyanis nyíltan hangoztatják, hogy eleget kell tenni a „NATO érdekei­nek", ami azt jelenti, vonják ki az angol alakulatokat a tengerentúli területekről s helyezzék el Német­országban. A gyarmatországokban érdekelt monopolista csoportok ter­mészetesen ezt ellenzik. Attól tar­tanak, hogy ha Anglia engedne az aínerikai nyomásnak, még inkább elmélyülne a brit gyarmatpolitika válsága. Ilyen ellentétek rejlenek a két fő imperialista hatalom „egységének" hátterében. Ök akarják felvenni a harcot a szocializmus és a békés együttélés politikáját védelmező volt gyarmati népek világával. Stanley Harrison lázadók győzelme Argentínában a diktatúra bevezetését jelentené, mely híven szolgálná az észak-amerikai im­perializmust. A tábornoki kar be­avatkozása a politikai ügyekbe reakciós és nemzetellenes. A kommu­nista párt felszólítja a munkásosz­tályt és az egész népet, közös akció­val hiúsítsák meg a puccskísérletet. Az argentínai katonai klikk fegyvere az antikommunizmus Buenos Aires (CTK) — Az amerikai hírügynökségek tudósítóinak jelentése szerint Frondizi elnök a paranái nép- ! gyűlésen elítélte azon politikai cselszö­vnk intrikáit, akik a kommunizmus elleni harc ürügyén a kormány megdöntésére I törnek. Az elnök rámutatva a katonai : köröknek a kormányra gyakorolt nyomá­sára a többi között kijelentette: „A nemzetközi politika kérdéseiben a demokrácia apostolainak leplébe burko lóznak, azonban a saját országukban ar- | ra törekednek, hogy halálos csapást mérjenek a demokráciára." A Punta del Este-i értekezlet után Ar­gentínában hirtelen kiéleződött a belpo­litikai helyzet. A katonai körök követel­ték a diplomáciai kapcsolatok megszakí­tását Kubával és a külügyminiszter le­mondását. az akció a legnagyobb sztrájk az 1928-os évi általános sztrájk óta. (CTK) A LAOSZI szovjet és amerikai nagy­követek Vientianeban találkoztak, hogy megtárgyalják a lehetőségeket, hogyan lehet kijutni abból a zsákutcából, amely­be a Boun Oum-klikk hibájából az új laoszi koalíciós kormány megalakításá­ról szóló tárgyalások kerültek. (CTK) DÉL-VIETNAMBAN 3600 amerikai kato­nai oktató képezi ki Ngo Dinh Diem hadseregét a népi partizánegységek el­leni dzsungel-harc módszereire. (CTK) SAN T1IIAGE DANTAS brazíliai külügy­miniszter az amerikai államok Kuba bé­kés együttélése mellett foglalt állást. (CTK) GÖRÖGORSZÁG baloldali pártja, az EDA a görög kormánytól Manolisz Gle­zosz képviselő azonnali szabadon bocsá­tását követelte. Glezosz felmentését a parlament elé terjesztették. LÜBKE, nyugatnémet elnök, aki részt vett Nyugat-Berlinben a „Zöld hét" me­zőgazdasági kiállítás megnyitásán, szom­baton fogadta Brandt nyugat-berlini pol­GAGAR1N szovjet űrhajós hétfőn dé­lelőtt Kairóból repülőgépen Libériába Indult. Útközben még ellátogat a líbiai Tripoliszba és a ghánai Accrába. (CTK) A MONGOL NÉPKÖZTÁRSASÁG és Irak kormánya elhatározta, hogy nagykövet­séget létesít a két országban, (ČTK) INDONÉZIAI diákok a djakartai ame­rikai nagykövetség előtt tüntetést ren­deztek, mert az Egyesült Államok Hol­landiának repülőgépeket bocsátott ren­delkezésére, hogy Nyugat-Iriánba katonai erősítést szállíthassanak. (CTK) LÍBIÁBAN 81 személyt börtönbüntetés­re ítéltek, mert a betiltott Baath-párt új csoportjait akarták megalakítani. (CTK) ANGLIÁBAN a gép- és hajógyárak több mint 3 millió alkalmazottja hétfőn meg­tartotta első egynapos sztrájkját a kor­mány bérbefagyasztási politikája ellen. A sztrájkot minden hétfőn mindaddig megismétlik amíg a munkaadók nem teljesítik a dolgozók bérköveteléseit. Ez 1 gármestert. HAMBURGBAN va­sárnapra virradó éjszaka több he­lyütt horogkeresz­tek és az OAS tá­mogatására felszó­lító feliratok je­lentek meg. (CTK) ÉSZAK-RAJNA­VESZTFÁLIA tarto­mány szakszervezeti konferenciáján a küldöttek 10 ezer fiatal szakszervezeti tag nevében kijelen­tették. hogy ellen­zik a Bundeswehr nukleáris felfegy­verzését. (ČTK) BRÉMA kikötő­városban több száz nyugat-németországi doigozó kegyelet­tel adózott 29 mun­kás. katona és ten­gerész emlékének, akik 1919. február Az önkéntes brigádok mozgalma fontos szerepet játszik 4 a brémai ta­a Mali Köztársaság ötéves tervfeladatainak teljesítésé- ' n Scsköztérsaság ben. A képen: Vasárnapi brigádosok Bamako Missiri ne- hareban gyede iskolaközpontjának építésén serénykednek. vesztették életüket (J. Goldschmid — ČTK felvétele) (CTK) ««?. február B. 6J G£0 3 *

Next

/
Thumbnails
Contents