Új Szó, 1962. február (15. évfolyam, 31-58.szám)
1962-02-04 / 34. szám, vasárnap
A seredi nikkelkohó építői a befejező munkálatokat végzik az épülő flzem áramelosztóján. Január végén már az egyes berendezések próbáit is végrehajtották. (g. Petrás —ČTK— felv.) TELNÖlTEpIK 2'Ji'mekc kröl Igazmondás Régi jő ismerősömmel találkoztam a napokban. A múló évek a régi barát külsejét is megváltoztatták. Beszélgetésünk folyamán felidéztük a kedves emlékeket, majd a jelen kerül* sorra. Elmesélte, hogy családapa, felesége is alkalmazásban van. Jancsi fiuk iskolába jár. Szó szót követett, barátom hazaérkezett és felhívott engem is magukhoz. Kényelmesen berendezett, ízléses lakásban beszélgettünk tovább. S ahogy váltogattuk a *émákat, szóba került a gyermeknevelés is. Előbb csak általánosságban foglalkoztunk vele, barátom azonban hirtelen őszinte panaszba kezdett, mondván, nincs megelégedve fia viselkedésével. Igazán senki sem mondhatja -ólunk, hogy nem törődünk |ancsival. Ismerjük a gyermeket, sok jó tulajdonsága van, az egyetlen, ami komolyan aggasz* az, hogy itt-ott nem mond igazat. Gyakran egészen jelentéktelen dolgokban hazudik. S nem tudjuk, mi annak az oka. Te, mint réei barát, talán tanácsot adhatnál ebben! — Ugyan, ne csinálj magadnak feleslegesen gondokat, majd megváltozik a gyerek — mondottam, de utána elgondolkoztam s engedd meg, hogy most ezen a l^iyen próbáljam megadni a viaszt Ha azt akarod, hogy gyermeked becsületes, derék emberré vállék, magadnak kell jó példával előljárnod 1 Emlékezz vissza, mikor nálad jártam, beszélgetésünket a tetefon éles csengetése zavarta meg. Odaszóltál a fiadnak, hogy bárki keresne, nem vagy otthon! — Nem akarom megszakítani a veled töltött kedves perceket — fordultál magyarázólag felém. Én kínos mosollyal válaszoltam, nem helyeseltem viselkedésedet. Szerintem nagyon egyszerű lett volna megmondani annak, aki keresett. hogy nem érsz cá, vendéged van. Te azonban fi:dat arra kényszerítetted, hogy hazudjék. Éppen akkor, amikor néhány perccel ezelőtt erről beszéltünk. Lám-lám, hiszen te vagy az, aki ebben rossz példát mutatsz neki. A gyermek haLlja és megszokja az ilveri apró hazugságokat, s utána már könnyen megy a nagy is. Ottlétemkor meggyőződtem róla, hogy a családi életben te sem cselekszel, mindig ügy ahogy kellene. Munkahelyeden sok jót hallottam felőled, de otthon úgy láttam, csak saját véleményedet ismered el, csak a te akaratod a döntő. Láttam Jancsin, hogy nem szívesen füllentett a telefonba, de szó nélkül engedelmeskedett parancsodnak. Bizonyéra nem ok nélkül teljesítette. Jancsiból derék embert nevelhetsz, de ehhez magadnak is meg kell változni. Neveld gyermeked igazmondásra, Nagyszerű példákat találhatsz a szovjet hősök, partizánok életéből, akik inkább a halált választották, de nem tértek le az igaz útról. Gyermekedben csak akkor fejlesztheted ki a jó erkölcsi tulajdonságokat, ha azok kai magad is rendelkezel. Mondj igazat még akkor is, ha kellemetlen, még akkor is, ha nehezedre esik. Az olyan szülő, aki tisztában van a nevelés helyes élveivel, a gyakorlatban azonban nem alkalmazza ezeket, nem nevelhet értékes tagokat a társadalom számára, önző szülő csak önző gyermeket nevelhet, s nem lehet igazmondó az a gyermek, aki otthon mást lát. A mi társadalmunknak pedig olyan emberekre van szüksége, akik a szocialista erkölcs szabályai szerint élnek. Ha megszívleled tanácsomat, hidd el, boldog lesz családi életed, mert fiad a te jó példádon felbuzdulva igazmondóvá válik. Kurítcz Nándorné, Ha. Vagy alusznak, vagy nem hallják... Lapunk 1961-december 16-i számában „A bűvös ceruza" címmel cikket közöltünk. Az írásban a Komárnói Május 9 Népi Szövetkezet könyvelőségének felelőtlen munkáját bíráltuk Szóvá tettük, hogy az említett szövetkezet — amelynek tagjai ácsok, kőművesek stb. egyszóval kisiparosok — a rájuk „szoruló" megrendelőknek olyan munkát is kiszámláz, amelyet egyáltalán nem végzett el. Emlékezzünk csak vissza: Fél Miklós čičovi lakost például az a bizonyos „bűvös ceruza" kétezer koronával akarta megkárosítani. Hogyan? Minek ismételni, hisz a -tényeket mái' az ejőbbi cikkből ismerjük. A bövös ceruza olyan munkákat is a kontójára írt, amelyek csupán a ceruza tulajdonosának agyában születtek meg. Így járt Nagy Imre is, akivel azt akerták elhitetni, hogv az ő háza körű! a nevezett szövetkezet dolgozói betonjárdát építettek. Persze, betonjárdának nyoma sincs, de megvan a több, mint kétezer koronás számla . Ennyit dióhéjban a bűvös ceruza tevékenységéről Talán még kiegé szíthetjük azzal, miszerint vettünk annyi bátorságot, hogy rosszallásunkat fejezzük ki az ilyen „módszerekkel" kapcsolatban. Közel másfél hónap teli el a cikk megjelenése óta. Éppen elég idő arra, hogy az illetékesek utá na járjanak a dolgoknak, orvosollak a hibákat Mi pedig megszok tuk. hogy a bírálat nyitott fülekre találjon, és akinek inge, magára vegye. Jelen esetben azonban mi is tévedtünk, mert a mai napig sem kaptunk választ a bírálatba. Ügy látszik, számukra a bírálat pusztába kiáltott szó. Mi egyebet mondhatnánk erre: Vagy alusznak, vagy nem hallják, vagy talán nem is akarják. Meggyőződésünk, hogy a három feltételezés közül az utolsó jár legközelebb aZ igazsághoz. A mély hallgatás okát fürkészve annyit már megállapítottunk, hogy a cikk megjelenése után a szövetkezet megbízottja sorra járta a cikkben megemlített személyeket. Állítólag flismerte a „tévedést", de egyéb nem történt A Fél Miklóssal, Nagy Imrével és másokkal szembeni jogtalan követelésük ma ls fennáll. Mindezekből arra lehet következtetni, hogy a szövetkezet vezetősége szeretné az ügyet „suba alatt" elintézni, sőt a JNB illetékes ügyosztálya sem szorgalmazza a bűvös ceruza titkának felderítését. A cikk megírásával kapcsolatban meggyőződé sünk volt, hogyha mások nem is, de a szövetkezet kommunistái, a pártbizottság nem engedi el füle mellett a bíráló szót, hanem kommunistákhoz méltóan jár el az ügyben, és odahat, hogy ilyen ese tek többé ne forduljanak elő De tévedtünk Ök is hallgatnak. Miért nem írják míg nyíltan az esettel kapcsolatos nézetüket? Vagy ta ián félnek elismerni a mulasztást, vagy nem találják módját az ügy elintézésének? Nem tudjuk. Szarka István Szorgos kezek nyomán termobbé válik a ke!et-szlovákiai síkság A michalovcei Városi Művelődési Ház nagytermében tartották meg a napokban a kelet-szlovákiai síkság rendezésében elért eddigi eredményeket értékelő konferenciát. Az értekezleten Anton Ťažký elvtárs, a kelet-szlovákiai KNB elnöke tartott beszámolót. akik tervüket 118,1 százalékra teljesítették —, hogy (globálisan) sikerült a tervet kerüleli viszonylatban 3 millió 300 ezer korona munkaértékkel túlteljesíteni Még nagyobb fogyatékosság mutatkozott az elmúlt évben az időterv teljesítésében. Például az első félévben az évi tervet 31,3 százalékra, az első negyedévben pedig csak 7,9 százalékra teljesítették, s így a második félévben fokózóttabb munkateljesítménnyel kellett behozni a lemaradást, ami a párt- és állami szervek hathatós beavatkozásával sikerült is. Az első félévi lemaradást részben a kedvezőtlen időjárás és a feladatokra való nem kielégítő felkészülés idézte elő. A múlt évben nagy mulasztást követtek el a nemzeti bizottságok illetékes szervei is, miután nem gondoskodtak kellő mértékben és minden munkaszakaszon a dolgozók élelmiszerrel való ellátásáról. A talajjavító szövetkezetek is nagy feladatot teljesítenek a szóban forgó terület rendezésében, A michalovcei járásban már négy ilyen szöTažký elvtárs beszéde elején taglalta, miért vált szükségessé a kapitalista rendszer által elhanyagolt, keletszlovákiai és moldavai síkság vízgazdálkodásának rendezése. Évtizedeken át áldatlan helyzet volt ezen a vidéken, amely gátolta a mezőgazdasági termelés fejlesztését. Pártunk és kormányunk amellett, hogy feladatul tűzte ki a mezőgazdasági termelés színvonalának állandó emelését, minden lehetőséget megad, óriási pénz- és anyagi eszközöket bocsát rendelkezésre az említett munkák teljesítése érdekében. Köztársaságunk elnöke, Novotný elvtárs, 1959 május 30-án a michalovcei nagygyűlésen kifejezésre juttatta pártunk és kormányunk határozatát, amely szerint köze! 800 milliós beruházással megkezdődhettek a kelet-szlovákiai és moldavai síkság rendezésének munkálatai. Az ezzel kapcsolatos alapvető célkitűzésekből ered, hogy 1965 végéig Kelet-Szlovákiában ármentesíteni és termőbbé kell tenni 143 271 hektár földet. Ezzel együtt mentesül az árvíztől 1685 épület, 35 km út és 3,5 kilométer vasút. Hogy mindez valóra válhasson, sok szorgos kézre, kiváló teljesítményű gépre és jő szervező munkára van szükség. Hiszen nem kevesebb mint vetkezet működik, amelyekbe 119 ezer 25 millió köbméter föld áthelyezését, 200 új híd, 172 új épület építését, 105 millió mázsa beton felhasználását, 94,4 km töltés építését és 429 km új levezető csatorna kiásását kell biztosítani. A komplex vízrendezés és a meliorációs munkálatok elvégzésével, valamint a takarmánytermesztésre fordítandó feltételezett nagyobb yondoskodással elérik, hogy KeletSzlovákiában a a"" hústermelés 17. százalékkal, a tejtermelés 26 százalékkal, a tojástermelés pedig 206 százalékkal növek-. szik az eredeti tervvel szemben. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az említett munkálatokra fordított beruházási eszközök értéke a mezőgazdasági többtermelés keretén belül már 1969-ben mégtérül. A KELET-SZLOVÁKIAI SÍKSÁG A VlZSZABÁLYOZÄS ELŐTT Jelmagyarázat: 1. árvízsújtotta terület 2. gát Az eddig elért eredmények értékelésével kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a tervezett munkálatok elvégzése évről-évre javul. Például 1961-ben globálisan 102,7 százalékra teliesítették az itt dolgozók a munkatervüket. Az elmúlt év végéig a kelet-szlovákiai és moldavai síkság rendezése keretén bslül 195 millió 624 ezer korona értékű munkát végeztek, ami az 1965-ig előirányzott összes munkálatok 25,6 százalékát teszi ki Ma már töltés között folyik a Latorca, a Laborc és az Ung-folyó medrének rendezése is elkészült. A moldavai síkságon a Bodva folyót 10 km-en szabályozták Ezen a vidéken 37 km hosszúságú csatornát építettek a belvizek lecsapolására. Méltáíi megilleti az.elismerés a košicei Mélyépítészeti Vállalat dolgozóit, akik évi tervüket 103,3 százalékra, a a préšovi Magasépítészeti Vállalat dolgozóit, akik tavalyi tervüket 101,3 százalékra teljesítették Külön elismerésben részesülnek azok a munkások, akik példásan végzik feladatukat és kiváló eredményeket érnek el a tervteljesítésben. Ezek közé tartozik például ján Buckó bágeres, aki 1959-től dolgozik itt s tervét átlagosan 119 százalékra teljesíti. Hasonló szép munkaeredményeke,t érnek el mások is, mini például ján Karšniak buldozérkezelő, František Novák, Michal Chromý. Július Mazúr bágeresek, Viliam Pekárovič buldozérkezelő, akik szintén elnyerték a „Kelet-szlovákiai síkság építője" jelvényt. A kedvező eredmények ellenére, itt sem sikerült minden. Például a bodrogközi részen dolgozók tervüket csu pán 94,3 százalékra teljesítették és csak a moldavai síkság rendezésén dolgozó munkásoknak köszönhető — hektár földdel több mint száz EFSZ és négy állami gazdaság tömörült. Habár ezek a szövetkezetek fejlődésük kezdeti stádiumában vannak, az elmúlt évben már hasznos munkát végeztek Mit nyer mezőgazdaságunk a kelet-szlovákiai síkság rendezése után? — tehetik fel a kérdést a beA KELET-SZLOVÁKIAI SlKSÁG A VÍZSZABÁLYOZÁS UTÁN Jelmagyarázat: 1. víztartály 2. rendezett folyómeder 3. gát 4. szivattyútelep 5. csatorna avatatlanok. Erre röviden válaszolva csak annyit lehet mondani, hogy nagyon sokat. Először is a munkálatok befejezése után Kelet-Szlovákiában 46 520 ha mentesül az eddigi rendszeres árvíztől, 96 751 ha védett területről levezetik a belvizet. Ezenkívül a kelet-szlovákiai síkság körzetében 26 850 ha-ral bővül a szántóföld területe, valamint a trebišovi, michalovcei és košicei járásokban további 20 401 ha-ral, ami azt jelenti, hogy 1965 végéig az említett járásokban összesen 47 251 ha szántóföldet nyernek. 1961-ben a kevés hozamú rétek és legelők felszántásával — melynek tervét 119,4 százalékra teljesítették — 7660 hektárra! bővült a szántóföldterület. E munkáknál példás ered ményeket értek el egyes mezőgazdasági üzemek. Például a Kucanyi Állami Gazdaság 1060 ha. a szövetkezetek közül az oborini 310, a Vei. Slemence-i 180, a drahöovi 115 ha, a bešovce! szintén 115 ha kevéshozamú, rétet és legelőt szántott fel s a trhovištei szövetkezet ezt a feladatát már 100 százalékra teljesítette. Példát vehetne az említett üzemekből a Vysoká nad Uhom-i szövetkezet, ahol ezt a feladatot nehezen tudják meg oldani. *A vízrendezéssel és szántással még nem végződnek a feladatok e keletszlovákiai síkságon. Éppen ezért már ebben az évben hozzálátnak a talaj komplex termővétételéhez is. Az erre vonatkozó tervet pld. a Kucanyi Állami Gazdaság és az oborini, Cicarovcei szövetkezetek részére már elkészítették. Az idén további 50—60 szövetkezet kapja meg ezt a tervet. Ezzel kapcsolatban egyik legfontosabb feladat Kelet-Szlovákiában a meszezés. Annak ellenére, hogy az illetékes szervek konkrét feladatokat kaptak a mész elosztását illetően, ezt nem teljesítették kielégítően. Pedig a mészre nagy szüksége van a talajnak, mert kerületi viszonylatban az összes 'mezőgazdasági földterület 63,2 százalék a savanyú talaj. A trebišovi járásban ez 39, a michalovcei járásban pedig 45 százalékot teáz ki. A trebišovi járásban ez 39, a michalovcei járásban pedig 45 százalékot tesz ki. Az illetékes szakemberek számításai alapján évente pfd. a trebišovi já'rá'éííak -21 200 tonna, a michalovceinek 24 600 tonna, a košicei járásnak pedig 19 300 tonna mészre van szüksége. Az említett járások mindegyikében jó néhány mészlelőhely van, csak ügyesen és gazdaságosan ki kell azokat használni. Még igen sok egyszerű, de hasznos módja van a talajjavításnak, amire a jövőben sokkal nagyobb gondot kell fordítani. Az erre vonatkozó "intézkedéseket a szakemberek és kísérleti állomások folyamatosan feldolgozzák az egyes mezőgazdasági üzemek részére. Ťažký elvtárs beszéde befejező részében rámutatott arra is, hogy a Kelet-Szlovákiai Vasmű építése bizonyos változásokat követel a mezőgazdasági termelés összetételében, ami törvényszerű és természetes dolog Hiszen a jövőben a lakosság állandó növekvő számának megfelelően fokozni kell a mezőgazdasági termelést is és e! kell érni a dolgozók zökkenőmentes ellátását a szükséges termékekkel. Ezzel kapcsolatban figyelemre • méltó feladat a moldavai síkság termékenységének fokozása, amire közel 40 millió koronát irányoztak elő, s a szükséges konkrét intézkedések egész sora vár megoldásra. A konferencián részt vett küldöttek munkatársaik nevében felszólalásaikban kifejezésre juttatták, hogy eltökélt szándékuk az emlíntt nagy feladatok eredmé? nyes teljesítése. —ik— 1962. februá* i 0{ SZÖ £ ifi