Új Szó, 1962. február (15. évfolyam, 31-58.szám)

1962-02-04 / 34. szám, vasárnap

A seredi nikkelkohó építői a befejező munkálatokat végzik az épülő flzem áramelosztóján. Január végén már az egyes berendezések próbáit is végrehajtották. (g. Petrás —ČTK— felv.) TELNÖlTEpIK 2'Ji'mekc kröl Igazmondás Régi jő ismerősömmel találkoztam a napokban. A múló évek a régi ba­rát külsejét is megváltoztatták. Be­szélgetésünk folyamán felidéztük a kedves emlékeket, majd a jelen ke­rül* sorra. Elmesélte, hogy család­apa, felesége is alkalmazásban van. Jancsi fiuk iskolába jár. Szó szót kö­vetett, barátom hazaérkezett és fel­hívott engem is magukhoz. Kényelmesen berendezett, ízléses lakásban beszélgettünk tovább. S ahogy váltogattuk a *émákat, szóba került a gyermeknevelés is. Előbb csak általánosságban foglalkoztunk vele, barátom azonban hirtelen őszin­te panaszba kezdett, mondván, nincs megelégedve fia viselkedésével. Igazán senki sem mondhatja -ó­lunk, hogy nem törődünk |ancsival. Ismerjük a gyermeket, sok jó tulaj­donsága van, az egyetlen, ami komo­lyan aggasz* az, hogy itt-ott nem mond igazat. Gyakran egészen jelen­téktelen dolgokban hazudik. S nem tudjuk, mi annak az oka. Te, mint réei barát, talán tanácsot adhatnál ebben! — Ugyan, ne csinálj magadnak feleslegesen gondokat, majd megvál­tozik a gyerek — mondottam, de utá­na elgondolkoztam s engedd meg, hogy most ezen a l^iyen próbáljam megadni a viaszt Ha azt akarod, hogy gyermeked becsületes, derék emberré vállék, magadnak kell jó példával elől­járnod 1 Emlékezz vissza, mikor nálad jártam, beszélgetésünket a te­tefon éles csengetése zavarta meg. Odaszóltál a fiadnak, hogy bárki ke­resne, nem vagy otthon! — Nem akarom megszakítani a ve­led töltött kedves perceket — for­dultál magyarázólag felém. Én kínos mosollyal válaszoltam, nem helyeseltem viselkedésedet. Sze­rintem nagyon egyszerű lett volna megmondani annak, aki keresett. hogy nem érsz cá, vendéged van. Te azonban fi:dat arra kényszerítetted, hogy hazudjék. Éppen akkor, amikor néhány perccel ezelőtt erről beszél­tünk. Lám-lám, hiszen te vagy az, aki ebben rossz példát mutatsz neki. A gyermek haLlja és megszokja az ilveri apró hazugságokat, s utána már könnyen megy a nagy is. Ottlétemkor meggyőződtem róla, hogy a családi életben te sem cse­lekszel, mindig ügy ahogy kellene. Munkahelyeden sok jót hallottam fe­lőled, de otthon úgy láttam, csak sa­ját véleményedet ismered el, csak a te akaratod a döntő. Láttam Jancsin, hogy nem szívesen füllentett a tele­fonba, de szó nélkül engedelmeske­dett parancsodnak. Bizonyéra nem ok nélkül teljesítette. Jancsiból derék embert nevelhetsz, de ehhez magadnak is meg kell vál­tozni. Neveld gyermeked igazmon­dásra, Nagyszerű példákat találhatsz a szovjet hősök, partizánok életéből, akik inkább a halált választották, de nem tértek le az igaz útról. Gyerme­kedben csak akkor fejlesztheted ki a jó erkölcsi tulajdonságokat, ha azok kai magad is rendelkezel. Mondj iga­zat még akkor is, ha kellemetlen, még akkor is, ha nehezedre esik. Az olyan szülő, aki tisztában van a nevelés helyes élveivel, a gyakorlat­ban azonban nem alkalmazza ezeket, nem nevelhet értékes tagokat a tár­sadalom számára, önző szülő csak önző gyermeket nevelhet, s nem le­het igazmondó az a gyermek, aki ott­hon mást lát. A mi társadalmunknak pedig olyan emberekre van szüksé­ge, akik a szocialista erkölcs szabá­lyai szerint élnek. Ha megszívleled tanácsomat, hidd el, boldog lesz családi életed, mert fiad a te jó példádon felbuzdulva igazmondóvá válik. Kurítcz Nándorné, Ha. Vagy alusznak, vagy nem hallják... Lapunk 1961-december 16-i szá­mában „A bűvös ceruza" címmel cikket közöltünk. Az írásban a Komárnói Május 9 Népi Szövetke­zet könyvelőségének felelőtlen munkáját bíráltuk Szóvá tettük, hogy az említett szövetkezet — amelynek tagjai ácsok, kőművesek stb. egyszóval kisiparosok — a rájuk „szoruló" megrendelőknek olyan munkát is kiszámláz, ame­lyet egyáltalán nem végzett el. Emlékezzünk csak vissza: Fél Miklós čičovi lakost például az a bizonyos „bűvös ceruza" két­ezer koronával akarta megkárosí­tani. Hogyan? Minek ismételni, hisz a -tényeket mái' az ejőbbi cikkből ismerjük. A bövös ceruza olyan munkákat is a kontójára írt, amelyek csupán a ceruza tulajdo­nosának agyában születtek meg. Így járt Nagy Imre is, akivel azt akerták elhitetni, hogv az ő háza körű! a nevezett szövetkezet dol­gozói betonjárdát építettek. Per­sze, betonjárdának nyoma sincs, de megvan a több, mint kétezer koronás számla . Ennyit dióhéjban a bűvös ceruza tevékenységéről Talán még kiegé szíthetjük azzal, miszerint vettünk annyi bátorságot, hogy rosszal­lásunkat fejezzük ki az ilyen „módszerekkel" kapcsolatban. Közel másfél hónap teli el a cikk megjelenése óta. Éppen elég idő arra, hogy az illetékesek utá na járjanak a dolgoknak, orvosol­lak a hibákat Mi pedig megszok tuk. hogy a bírálat nyitott fülek­re találjon, és akinek inge, ma­gára vegye. Jelen esetben azonban mi is tévedtünk, mert a mai napig sem kaptunk választ a bírálatba. Ügy látszik, számukra a bírálat pusztába kiáltott szó. Mi egyebet mondhatnánk erre: Vagy alusz­nak, vagy nem hallják, vagy talán nem is akarják. Meggyőződésünk, hogy a három feltételezés közül az utolsó jár legközelebb aZ igazsághoz. A mély hallgatás okát fürkészve annyit már megállapítottunk, hogy a cikk megjelenése után a szövet­kezet megbízottja sorra járta a cikkben megemlített személyeket. Állítólag flismerte a „tévedést", de egyéb nem történt A Fél Mik­lóssal, Nagy Imrével és másokkal szembeni jogtalan követelésük ma ls fennáll. Mindezekből arra le­het következtetni, hogy a szövet­kezet vezetősége szeretné az ügyet „suba alatt" elintézni, sőt a JNB illetékes ügyosztálya sem szorgalmazza a bűvös ceruza tit­kának felderítését. A cikk megírá­sával kapcsolatban meggyőződé sünk volt, hogyha mások nem is, de a szövetkezet kommunistái, a pártbizottság nem engedi el füle mellett a bíráló szót, hanem kom­munistákhoz méltóan jár el az ügyben, és odahat, hogy ilyen ese tek többé ne forduljanak elő De tévedtünk Ök is hallgatnak. Miért nem írják míg nyíltan az esettel kapcsolatos nézetüket? Vagy ta ián félnek elismerni a mulasztást, vagy nem találják módját az ügy elintézésének? Nem tudjuk. Szarka István Szorgos kezek nyomán termobbé válik a ke!et-szlovákiai síkság A michalovcei Városi Művelődési Ház nagytermében tartották meg a napokban a kelet-szlovákiai síkság rendezésében elért eddigi ered­ményeket értékelő konferenciát. Az értekezleten Anton Ťažký elvtárs, a kelet-szlovákiai KNB elnöke tartott beszámolót. akik tervüket 118,1 százalékra telje­sítették —, hogy (globálisan) sike­rült a tervet kerüleli viszonylatban 3 millió 300 ezer korona munkaérték­kel túlteljesíteni Még nagyobb fogyatékosság mutat­kozott az elmúlt évben az időterv teljesítésében. Például az első fél­évben az évi tervet 31,3 százalékra, az első negyedévben pedig csak 7,9 százalékra teljesítették, s így a má­sodik félévben fokózóttabb munkatel­jesítménnyel kellett behozni a lema­radást, ami a párt- és állami szervek hathatós beavatkozásával sikerült is. Az első félévi lemaradást részben a kedvezőtlen időjárás és a feladatok­ra való nem kielégítő felkészülés idézte elő. A múlt évben nagy mulasztást kö­vettek el a nemzeti bizottságok ille­tékes szervei is, miután nem gondos­kodtak kellő mértékben és minden munkaszakaszon a dolgozók élelmi­szerrel való ellátásáról. A talajjavító szövetkezetek is nagy feladatot teljesítenek a szóban forgó terület rendezésében, A micha­lovcei járásban már négy ilyen szö­Tažký elvtárs beszéde elején taglal­ta, miért vált szükségessé a kapitalis­ta rendszer által elhanyagolt, kelet­szlovákiai és moldavai síkság vízgaz­dálkodásának rendezése. Évtizedeken át áldatlan helyzet volt ezen a vidé­ken, amely gátolta a mezőgazdasági termelés fejlesztését. Pártunk és kormányunk amellett, hogy feladatul tűzte ki a mezőgazda­sági termelés színvonalának állandó emelését, minden lehetőséget megad, óriási pénz- és anyagi eszközöket bo­csát rendelkezésre az említett mun­kák teljesítése érdekében. Köztársaságunk elnöke, Novotný elvtárs, 1959 május 30-án a micha­lovcei nagygyűlésen kifejezésre jut­tatta pártunk és kormányunk határo­zatát, amely szerint köze! 800 milliós beruházással megkezdődhettek a ke­let-szlovákiai és moldavai síkság ren­dezésének munkálatai. Az ezzel kapcsolatos alapvető cél­kitűzésekből ered, hogy 1965 végéig Kelet-Szlovákiában ármentesíteni és termőbbé kell tenni 143 271 hektár földet. Ezzel együtt mentesül az ár­víztől 1685 épület, 35 km út és 3,5 kilométer vasút. Hogy mindez valóra válhasson, sok szorgos kézre, kiváló teljesítményű gépre és jő szervező munkára van szükség. Hiszen nem kevesebb mint vetkezet működik, amelyekbe 119 ezer 25 millió köbméter föld áthelyezését, 200 új híd, 172 új épület építését, 105 millió mázsa beton felhasználását, 94,4 km töltés építését és 429 km új leve­zető csatorna ki­ásását kell biztosí­tani. A komplex víz­rendezés és a me­liorációs munkála­tok elvégzésével, valamint a takar­mánytermesztés­re fordítandó fel­tételezett nagyobb yondoskodással el­érik, hogy Kelet­Szlovákiában a a"" hústermelés 17. százalékkal, a tej­termelés 26 száza­lékkal, a tojáster­melés pedig 206 százalékkal növek-. szik az eredeti tervvel szemben. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az említett munkála­tokra fordított be­ruházási eszközök értéke a mezőgaz­dasági többterme­lés keretén belül már 1969-ben még­térül. A KELET-SZLOVÁKIAI SÍKSÁG A VlZSZABÁLYOZÄS ELŐTT Jelmagyarázat: 1. árvízsújtotta terület 2. gát Az eddig elért eredmények értékelésével kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a tervezett munkála­tok elvégzése évről-évre javul. Pél­dául 1961-ben globálisan 102,7 száza­lékra teliesítették az itt dolgozók a munkatervüket. Az elmúlt év végéig a kelet-szlovákiai és moldavai síkság rendezése keretén bslül 195 millió 624 ezer korona értékű munkát végez­tek, ami az 1965-ig előirányzott ös­szes munkálatok 25,6 százalékát te­szi ki Ma már töltés között folyik a Lator­ca, a Laborc és az Ung-folyó medré­nek rendezése is elkészült. A molda­vai síkságon a Bodva folyót 10 km-en szabályozták Ezen a vidéken 37 km hosszúságú csatornát építettek a bel­vizek lecsapolására. Méltáíi megilleti az.elismerés a ko­šicei Mélyépítészeti Vállalat dolgozóit, akik évi tervüket 103,3 százalékra, a a préšovi Magasépítészeti Vállalat dolgozóit, akik tavalyi tervüket 101,3 százalékra teljesítették Külön elismerésben részesülnek azok a munkások, akik példásan vég­zik feladatukat és kiváló eredménye­ket érnek el a tervteljesítésben. Ezek közé tartozik például ján Buckó bá­geres, aki 1959-től dolgozik itt s ter­vét átlagosan 119 százalékra teljesíti. Hasonló szép munkaeredményeke,t ér­nek el mások is, mini például ján Karšniak buldozérkezelő, František Novák, Michal Chromý. Július Mazúr bágeresek, Viliam Pekárovič buldo­zérkezelő, akik szintén elnyerték a „Kelet-szlovákiai síkság építője" jel­vényt. A kedvező eredmények ellenére, itt sem sikerült minden. Például a bod­rogközi részen dolgozók tervüket csu pán 94,3 százalékra teljesítették és csak a moldavai síkság rendezésén dolgozó munkásoknak köszönhető — hektár földdel több mint száz EFSZ és négy állami gazdaság tömörült. Habár ezek a szövetkezetek fejlődé­sük kezdeti stádiumában vannak, az elmúlt évben már hasznos munkát végeztek Mit nyer mezőgazdaságunk a kelet-szlovákiai síkság rendezése után? — tehetik fel a kérdést a be­A KELET-SZLOVÁKIAI SlKSÁG A VÍZSZABÁLYOZÁS UTÁN Jelmagyarázat: 1. víztartály 2. rendezett folyómeder 3. gát 4. szivattyú­telep 5. csatorna avatatlanok. Erre röviden válaszolva csak annyit lehet mondani, hogy na­gyon sokat. Először is a munkálatok befejezése után Kelet-Szlovákiában 46 520 ha mentesül az eddigi rend­szeres árvíztől, 96 751 ha védett te­rületről levezetik a belvizet. Ezen­kívül a kelet-szlovákiai síkság körze­tében 26 850 ha-ral bővül a szántó­föld területe, valamint a trebišovi, michalovcei és košicei járásokban to­vábbi 20 401 ha-ral, ami azt jelenti, hogy 1965 végéig az említett járá­sokban összesen 47 251 ha szántóföl­det nyernek. 1961-ben a kevés hozamú rétek és legelők felszántásával — melynek tervét 119,4 százalékra teljesítették — 7660 hektárra! bővült a szántó­földterület. E munkáknál példás ered ­ményeket értek el egyes mezőgazda­sági üzemek. Például a Kucanyi Álla­mi Gazdaság 1060 ha. a szövetkeze­tek közül az oborini 310, a Vei. Sle­mence-i 180, a drahöovi 115 ha, a bešovce! szintén 115 ha kevéshozamú, rétet és legelőt szántott fel s a trho­vištei szövetkezet ezt a feladatát már 100 százalékra teljesítette. Példát ve­hetne az említett üzemekből a Vy­soká nad Uhom-i szövetkezet, ahol ezt a feladatot nehezen tudják meg oldani. *A vízrendezéssel és szántással még nem végződnek a feladatok e kelet­szlovákiai síkságon. Éppen ezért már ebben az évben hozzálátnak a talaj komplex termővétételéhez is. Az er­re vonatkozó tervet pld. a Kuca­nyi Állami Gazdaság és az oborini, Cicarovcei szövetkezetek részére már elkészítették. Az idén további 50—60 szövetkezet kapja meg ezt a tervet. Ezzel kapcsolatban egyik legfon­tosabb feladat Kelet-Szlovákiában a meszezés. Annak ellenére, hogy az illetékes szervek konkrét feladato­kat kaptak a mész elosztását illető­en, ezt nem teljesítették kielégítően. Pedig a mészre nagy szüksége van a talajnak, mert kerületi viszonylat­ban az összes 'mezőgazdasági föld­terület 63,2 százalék a savanyú talaj. A trebišovi járásban ez 39, a michalovcei járásban pedig 45 szá­zalékot teáz ki. A trebišovi járásban ez 39, a michalovcei járásban pedig 45 százalékot tesz ki. Az illetékes szak­emberek számításai alapján évente pfd. a trebišovi já'rá'éííak -21 200 tonna, a michalovceinek 24 600 tonna, a ko­šicei járásnak pedig 19 300 tonna mészre van szüksége. Az említett já­rások mindegyikében jó néhány mészlelőhely van, csak ügyesen és gazdaságosan ki kell azokat hasz­nálni. Még igen sok egyszerű, de hasz­nos módja van a talajjavításnak, ami­re a jövőben sokkal nagyobb gon­dot kell fordítani. Az erre vonat­kozó "intézkedéseket a szakemberek és kísérleti állomások folyamatosan feldolgozzák az egyes mezőgazdasági üzemek részére. Ťažký elvtárs beszéde befejező részében rámutatott arra is, hogy a Kelet-Szlovákiai Vasmű építése bizonyos változásokat követel a me­zőgazdasági termelés összetételében, ami törvényszerű és természetes do­log Hiszen a jövőben a lakosság ál­landó növekvő számának megfelelően fokozni kell a me­zőgazdasági terme­lést is és e! kell érni a dolgozók zökkenőmentes el­látását a szükséges termékekkel. Ezzel kapcsolat­ban figyelemre • méltó feladat a moldavai síkság termékenységének fokozása, amire közel 40 millió ko­ronát irányoztak elő, s a szükséges konkrét intézkedé­sek egész sora vár megoldásra. A konferencián részt vett küldöt­tek munkatársaik nevében felszólalá­saikban kifejezésre juttatták, hogy el­tökélt szándékuk az emlíntt nagy feladatok eredmé? nyes teljesítése. —ik— 1962. februá* i 0{ SZÖ £ ifi

Next

/
Thumbnails
Contents