Új Szó, 1962. február (15. évfolyam, 31-58.szám)

1962-02-04 / 34. szám, vasárnap

Tovább mélyíteni a bérrendszer gazdasági hatékonyságát (Folytatás az 1. oldalról) H műszaki alakulatok részvételét e normák kidolgozásában. A munkanormázás terén fogana­tosított Intézkedéseket a dolgožók aktív részvételével, támogatásával és 4 gazdag tapasztalataik felhasználásá­val kell megvalósítani. Ezt az elvet szem előtt kell tarta­hi különösen az állami tervnek az idei évre történő felbontásánál. Olyan helytelen irányzatok jelei mutatkoz­nak, amikor egyes Üzemek a munka­termelékenység tervezett növelését a normák közvetlen szilárdításával és a munka intenzitásának fokozásával igyekeznek biztosítani, sőt egyes üze­mek a normák biztosítékainak meg­szüntetését stb. követelik. Ez az ál­lami tervfeladatok teljesítésének helytelen értelmezését jelenti, s arról tanúskodik, hogy a tervfeladatokat nem mindenütt tárgyalják meg a munkásokkal és a technikusokkal. A normák minőségében megállapí­tott fogyatékosságok kiküszöbölése, valamint a normázás és munkadíjazás következetes rendezése során vala­mennyi szakágazatnak és szakszerve­zeti szövetségnek meg kell gátolnia a múlt év hibáinak megismétlődését. A jelenlegi időszakban s a tovább­fejlődés szempontjából is az egyik alapvető béľforma a prémiumrend­szer lett. (Az iparban a munkások­nak több mint 90 százalékát külön­féltí prémiumokkal jutalmazzák.) Az új bérrendszerek kedvező fel­tételeket teremtettek a prémiumok sokrétű formáinak felhasználására a termelés továbbfejlesztése érdekében. A tapasztalatok és a ppzitív eredmé­nyek alapján megkezdődött a prérni­zálás haladó módszereinek általáno­sítása. Mindez együttvéve lehetővé tette sz ipari és építészeti dolgozók pré­miumrendszere új és egységes elvei­nek jóváhagyását s a műszaki fejlesz­tés feladatainak teljesítéséért jutta­tott prémiumok elveinek módosítását. A szakágazatok legközelebbi fel­adata, hogy a prémizálás új elveit az ágazat és a termelési szakok konkrét feltételei és szükségletei alapján dolgozzák ki, és hogy az illetékes szakszervezeti szövetségekkel együtt lefektessék ama politiKai-szervezési intézkedések elveit, amelyek érvé­nyesítését valamennyi vállalatban és üzemben fokozatosan, de legkésőbb 1963. január elsejétől biztosítják. Az egységes eljárás érdekében a népgazdaság többi ágában is a pré­miumrendszer hasonló elveit kell ki­dolgozni, mint az iparban s figyelem­mel kell kísérni, hogy a prémiumokra és jutalmakra vonatkozó új előírások hogyan érvényesülnek a gyakorlat­ban A prémizálás hatékonyságát a múlt évben gyengítette az a körülmény, hogy egyes vállalatokban és üzemek­ben nem alakultak ki a szükséges források a prémiumalapokra, és hogy az alapok eszközeit az Állami Bank illetékes fiókjai zárolták, a fő bér­alap viszonylagos túllépése miatt. A jövőben az Állami Bank fiókjai sza'­baddá tehetik a vállalatok prémium­alapjaiban, esetleg a felettes szervek tartalékaiban lekötött eszközök fel­tétlenül szükséges összegét az előre kiírt prémiumok és jutalmak kifize­tésére, amelyeket a műszaki-fejlesz­tés feladatainak teljesítéséért, a be­ruházási építkezés határidőinek be­tartásáért, illetve lerövidítéséért, a vállalaton belüli szocialista munka­versenyben értékelt legjobb dolgozók és kollektívák jutalmazására anyag, főként fém- és energiamegtakarítá­sért kifizetett prémiumok és jutalmak címén fizetnek ki. Megoldást nyertek a dolgozók szak­mai továbbképzésére és munkafel­tételeik megjavítására vonatkozó kérdések is. A kormány meghagyta a kommu­nista társadalom építésének idősza­kában, az elosztás .és a díjazás fej­lődésében hosszútartamú irányzatok­kal összefüggő feladatok kidolgozá­sát. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a bérpolitika hatékonyan hozzájá­rulhat ama problémák megoldásához, amelyek a termelés irányítása és mű­szaki szervezési színvonalának meg­javítása során merülnek fel. Szük­séges azonban, hogy valamennyi ve­zető gazdasági dolgozó, mérnök és technikus, a Forradalmi Szakszerve­zeti Mozgalom szerveivel együtt alaposan és rendszeresen foglalkoz­zék a bérrendszer gazdasági haté­konyságának elmélyítésével. • • • A kormány továbbá megtárgyalta a záróközleményt, amelyet a CSKP Központi Bizottsága és a kormány által kijelölt bizottság dolgozott ki a Dolná Suchá-i Dukla Bányában a műit évben bekövetkezett szerencsét­lenség okainak kivizsgálásáról. A vizsgálat megmutatta, hogy a szerencsétlenség közvetlen oka a gumiszalag meggyulladása volt az 1. vájatban, amelyet elégtelen bizton­sági intézkedések következtében a reggeli és délutáni műszak közötti váltás idején megállapíthatatlan okokból üzembe hoztak. A Dukla Bányában bekövetkezett szerencsétlenség okaiból levont kö­vetkeztetések újból megerősítették, hogy a technikusok és bányászok még mindig nem tartják be követke­zetesen valamennyi bányában a biz­tonsági előírásokat, valamint pártunk­nak és kormányunknak a szénipar­ban végzett munka biztonságának növeléséről kiadott alapvető irányel­veit. A CSKP Központi Bizottságának ha­tározata alapján a kormány kihirdet­te azt a nyomatékos követelményt, hogy valamennyi bányában a terme­lés irányításának döntő szempontja és oszthatlan része'a munkavédelem és biztonság legnagyobb mérvű bizto­sítása legyen. Valamennyi felügyeleti szervnek, a technikusoknak és a bá­nyászoknak is teljes felelősséggel kell gondoskodniok a munkabiztonságról A csehszlovák parlamenti küldöttség visszatért Burmából és Ceylonból (CTK) — A Nemzetgyűlés képvi­selőinek küldöttsége dr.. Jozef Kyse­lýnek, a Nemzetgyűlés alelnökének vezetésével a Burmai Szövetségben és Ceylonon tett hivatalos látogatása után szombaton, február 3-án vissza­tért Prágába. A ruzynei repülőtéren a küldöttséget Antonín Pospíšil és dr. Václav Skoda, a Nemzetgyűlés al­elnökei, nemzetgyűlési képviselők és Ján Bušniak, a külügyminiszter he­lyettese s a minisztérium vezető dol­gozói üdvözölték. Boldog Szlovúkiát o socialista Csehszlovákiában A Bratislavai Szlovák Múzeum kiállítási helyiségeiben tegnap nyitották meg a „Boldog Szlováklát a- szocialista Csehszlovákiában" című kiállítást, amelyet az SZNT iskola­és kulturálisügyi osztálya rendezett. A kiállítás szemléltetően mutatja Szlovákia eddigi gazdasági és kultu­rális fejlődését és felvirágzásának nagyvonalú távlatait a szocialista Csehszlovákiában Grafikonok, fény képek, statisztikai kimutatások a szónál is érthetőbben magyarázzák, milyen segítséget nyújtott a cseh munkásosztály a felszabadulás 'óta Szlovákiának A szlovák ipari üzemek legújabb gyártmányai felkeltik a lá­togatók érdeklődését. A kiállítás to­vábbi része a mezőgazdasággal fog­Anna Meíišková érdemes művész elhúnyt (CTK) Február 2-án az esti órákban, 87 éves korában rövid betegség után Prágában elhunyt Anna MeliSknvá ér demes mfivéiz, az S. K. Neuinann-szinház tagja. Színészi pályáját 1311 ben kezdte. Számos vidéki színtársulat tagja volt, majd az olomouci színházban, a prágai Urániában, a Május S. színházban és a gottwaldovi Dolgozók Színházában sze­repelt. A prágai S. K. Neumann-színház egyik alapító tagja volt. lalkozik. Külön tömörítették az egészségügy, az iskolaügy és a kul­túra fejlődését szemléltető anyagot. A kiállítás február 28-ig naponta 9—20 óráig várja az érdeklődőket. Az Egészségügyi Minisztérium közleménye (ČTK) -— Az Egészségügyi világ­szervezet Genfi Központjának jelen­tése szerint újabb feketehimlő meg­betegedéseket jelentettek a nyugat­németországi Monsnhauból mely a Rajna mentén fekszik. Ezért a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság terü­retén újból kötelező a feketehimlő elleni oltás mindazon személyek ré­szére, akik e körzetből érkeznek, vagy oda utaznak. A „PRÁGA 1962" elnevezésű nem­zetközi bélyegkiállítás propagálásá­ra négy értékből álló sorozat jelent meg Plzeň, a Magas-Tátra, Ostrava és Prága látképével. és egészségvédelemről, könyörtelenül kell harcolniok a hanyagságnak és a veszély lebecsülésének minden meg­nyilvánulása ellen. Lényegesen növel­ni kell valamennyi dolgozó öntuda­tosságát és fegyelmét, minden dolgo­zónak ismernie kell és szigorúan be kell tartania a biztonsági és balese­tet megelőző előírásokat. Ugyanakkor következetesen teljesíteni kell mind­azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják a dolgozók széleskörű részvételét a biztonsági intézkedések betartásának szigorú ellenőrzésében. A megállapított fogyatékosságokból le kell vonni a következtetéseket a közvetlen vétkesek ellen éppúgy, mint a felelős dolgozókkal szemben. A párt- és a kormány mindjárt a szerencsétlenség után további hatá­rozott intézkedéseket tett a munka­biztonság növelésére az ostrava-kar­vinai szénkörzetben. A műszaki, poli­tikai és nevelő jellegű intézkedések széles komplexuma valósul meg a tűzvédelmi és műszaki felügyelet megerősítésével, a bányáknak tűz­mentes hajtószalagokkal és üzemel­tetésük automatikus ellenőrzésével való fokozatos ellátása útján. A bá­nyákban jobb tűzvédelmi berendezé­seket létesítenek, a bányászokat foko­zottan felszerelik tökéletesített oxi­génfejlesztő, önvédelmi készülékekkel. Fokozott gondot szentelnek a szellőz­tetés ellenőrzésének és színvonalá­nak, megoldják és fokozatosan beve­zetik a bányákban a veszélyt jelző berendezéseket, s a bányatűz elleni harcba még nagyobb mértékben be­kapcsolódik a tudomány és a techni­ka. Eme intézkedések következetes megvalósítása, valamennyi dolgozó fokozott ébersége és legszélesebb kö­rű részvétele a biztonsági előírások betartásának megvalósításában és el­lenőrzésében megteremti a feltétele­ket ahhoz, hogy lényegesen tovább emelkedjék a bányászmunka bizton­ságának színvonala. A kormány továbbá rendeletet ha­gyott jóvá a Csehszlovák Film szer­vezetéről. Az új kormányrendelet sze­rint a Csehszlovák Film önálló terme­lési-gazdasági egységet képez az Isko­la- és Kulturálisügyi Minisztérium ke­retében. A Csehszlovák Film eddigi központi vezetősége helyen megala­kul a Csehszlovák Film Központi Igaz­gatósága, melynek jogköre az eddigi­nél bővebb lesz. Kambodzsa semleges állam KHIM TIT KAMBODZSA PRÁGAI NAGYKÖVETE TEGNAP SAJTÓKRTE KEZLETEN TÁJÉKOZTATTA AZ ÜJSÁG ÍRÓKAT A KAMBODZSAI HELYZET­RŐL. Tudvalevő — mondotta a nagykö­vet, — hogy Kambodzsa alkotmánya értelmében semleges politikát foly­tat. Mindenekelőtt azért, mert erre kötelezi az 1954-ben aláírt genfi egyezmény, és mert népe Norodom Sziltanukkal az élen a világ vala­mennyi nemzetéve! oékében kíván élni. Míg Kambodzsa békepolitikája Csehszlovákiában és a szocialista tá­bor többi államaiban megértésre és rokonszenvre talált, addig a nyugati államok ellenségesen fogadják politi­káját és arra törekednek, hogy Kam­bodzsát megnyerjék az imperialisták és a SEATO számára. Céljuk elérése érdekében nem riadnak vissza a fenyegetésektől és rágalmaktól sem sőt többször fegyveres agresszióhoz is folyamodtak. A SEATO érdekében különösen Thaiföld és Dél-Vietnam támogatják törekvéseikben az impe-, rialistákat, hogy Kambodzsa termé­keny és gazdag földjét megszerez­hessék. Kambodzsában napirenden vannak a provokációk. Thaiföld és Dél-Vietnam kormányai a határvidé­ken katonai akciókba bocsátkoznak, és ez év január 21-én Kambodzsa bé­kés falvait bombázták, minek követ­keztében a polgári lakosság közül néhányan életükkel fizettek és többen súlyosan megsebesültek. Az egyre gyakoribb és veszélyesebb provokációk következtében Kam­bodzsa kormánya azzal a kéréssel fordult az ENSZ-hez, tegye meg a béke megőrzése érdekében Délkelet­Ázsiában a szükséges intézkedéseket az agresszív akciók beszüntetésére. A nagykövet a sajtó képviselői út­ján felhívással fordul a világ vala­mennyi békeszerető, a szabadságot és igazságot tisztletben tartó államá­hoz, ítélje el a thaiföld és dél-vietria­mi kormány Kambodzsa elleni provo­kációját és agresszív akcióit. k. m. AZ ISKOLA ES AZ ELET Pénteken Prágában, a Hyhern kiállítási csarnokban Az iskola és az élet eimen áj, oktatási rendszerünket tükröző, időszerű és nagyszabású kiállítás nyílt meg, amely bemutatja az iskolai és az iskolán kívüli művelődés fejlő­dését, a gyermek és diák neveléséről való gondoskodást a tankötelezettség előtti és alatti években, főiskolai tanulmányai idején. A kiállítás két tematikus részre oszlik. A földszinten a látogató a gazdag fény­képanyagból, statisztikai adatokból, grafikonokbői áttekintő képet nyer arról, milyen igyelmet szentel a szocialista társadalmunk az ifjúság művelődésének, kulturális nevelésének, testnevelésének, egészségügyi és szociális gondoskodásá­nak, áj iskolák építésének. Az új ember nevelésének szolgálatában áll az ország KB 000 könyvtára, 10 600 népművelési klubja, 226 múzeuma, 21 népi csillagr vizsgálója, 76 állandó színháza, 7000 műkedvelő együttese, az évenként ki­adott 48 millió könyv, a naponta 18 millió példányszámban megjelenő újság, folyóirat és képeslap. Az első emeleten a tanszerek, tan­könyvek, a politechnika, természetrajz, fizika, vegytan, biológia és más tárgyak tanításához szükséges Iskolai segédesz­közök egész sora hívja fel magára a figyelmet. A „modern tanítási tech­nika klubjának" nevezett helyiségben a legmodernebb hazai és külföldi iskolai segédeszközöket láthatjuk működés köz­ben. A legfontosabb része a kiállításnak a l különböző iskolákról nyújtott tájékozta­tás, melyet a diákok maga készített munkái tarkítanak. Itt látni világosan oktatási rendszerünk széles skáláját, az iskolai fokozatok jellegét, a gyakorlati élettel összefüggő nevelés és oktatás mód­szerét. A szakközépiskolákon és főiskolá­kon állandóan nő a foglalkozásuk mellett tanuló hallgatók száma. Egyre többen lá­togatják a dolgozók középiskoláit. Pár­tunknak az oktatási rendszerről hozott határozata, amely szerint 1970-ig az ifjú­ság túlnyomó többsége teljes közép­iskolai képzettséget nyer, a legjobb úton halad a megvalósulás felé. Szórakozásban sincs hiány a kiállítá­son, .mindennap változatos műsorok, ismeretterjesztő filmek, ének- és tánc­együttesek fellépései, sportolók, újság­írók, pedagógusok előadásai egészítik ki a látottakat. A gazdag és tanulságos anyag egyfor­mán szól az ifjúsághoz, szülőkhöz, taní­tókhoz, mindazokhoz, akiket érdekel iskolarendszerünk mai helyzete és sokat ígérő távlatai. A • kiállítás március vé­géig lesz nyitva, utána Brnőban és Bra­tislavában is bemutatják. KIS ÉVA A szükségletek és lehetőségek 'T'AVALY a közszükségleti cikkek * eladása közel négymilliárd ko­ronával emelkedett és valószínűleg ennyi lesz az emelkedés az idén is, ami 5 százaléknak felel meg. A lakos­ság szükségleteinek ilyen gyors emel­kedését csak a szocialista társadalom tudja biztosítani, ahol állandóan nő a foglalkoztatottság és az emberek jövedelme. A növekvő kereslet kielégítése a termelés és a kereskedelem számára egyaránt igényes feladat, mert a ter­mékeknek mennyiségben és választék­ban is összhangban kell állniok a kö­vetelményekkel. Az életszínvonal emelkedése attól függ, hogyan tel­jesítik az egyes iparágak tervüket, emelik-e a bányászok a szén, a ko­hászok az acél- és a vastermelést teljesítik-e tervüket a gépipari és építőipari munkások. Ugyanez vonatkozik a közszükség­leti cikkeket gyártó vállalatokra. A termelési terv teljesítése választék­ban és havonta a munkatermelékeny­ság állandó emelkedése és az önkölt­ség csökkentése mellett megteremti a feltételeket a nemzeti jövedelem emelésére és ezzel a bel- és külföldi piac szükségleteinek kielégítésére. Ennek az alapvető követelménynek megbontása bármelyik ágazatban ne­hézséget okozhat más szakaszon és többé-kevésbé visszahat az ellátásban bekövetkező fogyatékosságokra. Bár az iparban nem mindenütt si­került áthidalni a nehézségeket és ezek fékezték is tavaly népgazdasá­gunk fejlődését, a legnagyobb prob­lémákat a mezőgazdasági termékek hiánya okozta. Ma már nemcsak a város lakossága vásárol mezőgazdasá­gi termékeket. Az állami és szövet­kezeti boltokban maguk a parasztok is egyre több húst, zöldséget, gyü­mölcsöt, burgonyát vásárolnak. Ezt természetesen nem kifogásolhatjuk. A fejlődés hozza magával, hogy a kulturális környezetben való eladás, a nagyobb választék a falvakon is egyre több vásárlót vonz. Csakhogy a növekvő keresletet a gyorsabban emelkedő mezőgazdasági termeléssel tudjuk kielégíteni. A HAZAI termelésben mutatkozó hiányokat bizonyos ideig beho­zatallal pótoltuk. Ma már azonban KOMMENTÁRUNK nem számíthatunk csupán erre. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül saját le­hetőségeink jobb kihasználását. Ha­bár célunk a mezőgazdasági termelés, a baromfi és más fontos cikkek ter­melésének gyorsabb emelkedése, néz­zük csa|f meg, mennyit importáltunk az alapvető élelmiszerekből 1960-ban és azóta a behozatal állandóan emel­kedik. Több mint egymillió tonna búzát, 100 000 tonna húst, 900 000 ton­na takarmányt, ami v tulajdonképpen szintén hűs, 14 ezer tonna vajat, 113 ezer tonna zöldséget hoztunk be és még így is nehezen tudtuk kielégíte­ni a hazai szükségletet. A mezőgaz­dasági termékekkel való ellátás fo­gyatékosságainak megoldása bárme­lyik kerületben, járásban, városban és faluban nem a behozatal további emelésében, hanem a termőföld gon­dos és hasznos kihasználásában, a növénytermelés és állattenyésztés fej­lesztésében rejlik. Ezt azért is hangsúlyozni kell, mert az alapvető élelmiszereken kívül len­csét, hagymát, fokhagymát, kömény­magot, majorannát és más mezőgaz­dasági termékeket is külföldről kell behoznunk, holott itthon is lehetne termeszteni. A mezőgazdasági üzemek azonban vonakodnak ezen termékek termesztésétől, mert állítólag a bevé­tel szempontjából nem túl kifizetődő számukra. Így azután ezen termékek behozatalának emelése miatt nem emelhetjük lényegesebben a déli gyü­mölcs behozatalát, ami iránt főleg idén, amikor a hazai piac számára a hazai almatermésnek csak negyedét sikerült felvásárolni, annyira emelke­dett az érdeklődés, hogy nem lehet kielégíteni. Ezért kellett, mint ahogy ez az idényárúnál előfordul, a na­rancs árán változtatni. Helytelen lenne ezt a lépést úgy magyarázni, hogy „felmentek az árak" és ebből messzemenő és alap­talan következtetéseket levonni. Az árak változtatása időnként szüksé­ges és árpolitikánk hibája, hogy ezt nem nagyon veszi figyelembe. Ter­mészetes, ha bizonyos idényárunak a* ára a körülményekhez igazodik. Sen­ki sem csodálkozik például azon, ha a gyümölcs és a zöldség olcsó azok­ban az időszakokban, amikor bősé­gesen terem belőlük. Azon sem üt­közik meg, mert hiszen ez logikus, ha olyankor magasabb az ár, amikor kevés terem. A követelmények gyors növekedésé­ből eredő problémák nemcsak az alapvető élelmiszereknél, a gyümölcs­nél vagy a zöldségnél állnak fenn. Csomó olyan más áru van, egyebek között a bor, amelynek fokozott mér­tékű fogyasztása nehézséget okoz. 1955-ben 279 000 hektolitert adtunk el, 1961-ben már 700 0C0 hektolitert, tehát több mint kétszer annyit. Mondhatná -valaki, hogy ez az élet­színvonal emelkedésének a jele. Ez igaz, ennek felismerése nem okoz gondot, a nehézség azonban abban rejlik, hogyan biztosítsuk ezt a ro­hamosan emelkedő fogyasztást. A szocialista országokban, ahol a bormennyiség nagy részét vásároljuk, szintén emelkedett a , hazai fogyasz­tás és azonkívül kevesebbet is ter­meltek. Kapitalista államokból is be­hozunk bort. Kérdés azonban, milyen mértékben tudjuk ezt a behozatalt emelni. Idén a kereslethez igazodva további tíz és tízezer hektolitert kel­lene vásárolni, ami azt jelenti, hogy valutánk nagy részét e célra kellene szabaddá tennünk. Kétségtelen, hogy­ha valaki egy üveg bort vásárol, az se nem csökevény, se nem luxus. Ne­künk azonban a valutánkért sokkal fontosabb termékeket, gyapjút, gya­potot, kaucsukot, ércet, gyógyszere­ket, gabonát, húst, vajat kell vásá­rolnunk. Ez az oka annak, hogy a bor árát fel kellett emelni. A Z IGÉNYEK, kívánságok, — és ezt mindenki saját magán tá­pasztalhatja a legjobban, — egyre na­gyobbak. Kielégítésük népgazdasá­gunk további fejlődésétől, a terv pon­tos teljesítésétől, az ipari és mező­gazdasági termékek gyarapodásától, a munkatermelékenység emelésétől függ. Végeredményben népgazdasá­gunk lehetőségeiből kell kiindulni, ez pedig az emberek mindennapi be­csületes munkájából születik. (RP) 0i SZ Ô 2 * 1962. február 3.

Next

/
Thumbnails
Contents