Új Szó, 1962. február (15. évfolyam, 31-58.szám)

1962-02-28 / 58. szám, szerda

tükdété emšmk kamü xrincs abban semmi különös, 1,

1 vagy akár új, ha azt állítjuk: ma már sok és jó gép nélkül szinte elképzelhetetlen a mezőgazdaság. A munkatermelékenység emelkedéséről, az önköltségek csökkenéséről pedig gépi munka nélkül még beszélni sem lehet. Bátran kijelenthetjük: a mezőgazdaság gépesítésében már eddig is igen nagy eredményeket értünk el. Szövetkezeteink jó, n,agy teljesítményű gépekkel íendelkeznek. Meg kell azonban mondanunk, hogy a gépeket még nem mindenütt használják ki megfelelően. Hogy mi ennek az oka? A többi között az, hogy a szövetkezetekben még kevés a hozzáértő, szaktudással rendelkező ember. A traktorok sokszor azért nem dolgoztak két műszakban, mert a szövetkezet vezetői nem tudtak kit a gép nyergébe ültetni. Ilyen gondokkal küzdöttek például még a múlt évben a Veľké Dvorniky-i szövetkezet tagjai is. Csúcsmunkák idején, amikor minden perc, minden óra sokat jelentett, a gépek többet „pihentek" a kelleténél. Volt eset, amikor a gép például azért állt, mert megbetegedett a traktoros vagy egyéb halaszthatatlan dolog miatt nem ülhetet a nyeregbe, utánpótlás pedig nem volt. tagok számára traktor- és kombájnvezetői tanfolyamot rendeznek. A szövetkezet vezetőinek ezt az indítványát örömmel fogadták a tagok, így vált a jó elgondolás valósággá. Harminc szövetkezeti tag feküdt neki a tanulásnak, oktatót pedig a holicei trpktorállomás küldött. A tanfolyamon harminc szövetkezeti tag szerezte meg a traktorvezetői jogosítványt. Általában elterjedt az a nézet, hogy különösen a fiatalok érdeklődnek a gépek iránt, ők, azok, akik könnyebben ráadják fejüket a tanulásra. Ha azonban a konkrét tényekből indulunk kt, egyébről is meggyőződhetünk. Igaz, hogy a hallgatók zöme ebben az esetben is az ifjúság soraiból került ki, nem vonakodtak azonban a tanulástól a szövetkezet korosabb tagjai sem. Példának Okáért itt van mindjárt Bazsó Béla jószággondozó.' Az idén már betölti hatvanadik életévet, mégsem volt rest a tanulásra. Azt tartja, hogy tanulni sohasem késő, feleségét is azzal „vigasztalgatta", hogy a tudásból sosem elég. | fjú Üregi István, a traktoros* brigád vezetője is örül az új szaktársaknak. Természetesen mind a harmincan nem fognak traktorra Négyen 150 hektár kukorica megművelését vállalták. (Drábek V. felvételei) A bajok, a nehézségek és a gépesítés színvonalának emelkedése arra kényszerítette a szövetkezet kommunistáit, a szövetkezet vezetőit, hogy elgondolkozzanak a dolog fölött és megoldást keressenek. Egy jó hónappal ezelőtt Szalay elvtárs, a helyi nemzeti bizottság titkára beszélgetés közben megjegyezte: „azt hiszem, az idén már nem lesz baj a gépek kihasználásával": A titkárnak ez a bizakodó bejelentése késztetett arra, hogy ellátogassak az említett szövetkezetbe, megnézzem, megismerjem és a tanulság okáért tovább adjam jő tapasztalataikat. * szövetkezet elnökét kerestük. Az irodában azonban csupán Marosi Dénes könyvelőt találtuk. Amikor a gépekről és az ezzel kapcsolatos problémákról érdeklődtünk, így nyilatkozott: — Náh' >k már nincs olyan szövetkezeti vezető, aki ne értene a traktorhoz és szükség esetén ne tudna nyeregbe ülni. Jó ez azért is, mert így a traktorosok munkáját is jobban tudják értékelni, és ha esetleg vitás kérdések adódnak, helyes álláspontra tudnak helyezkedni. Fontos új traktorosok nevelése azért is, hogy legyen utánpótlás, meg aztán belátható időn belül öt traktorral és egyéb különböző munkagéppel bővül a gépparkunk. A gép pedig csak akkor igazi, jó segítőtárs, ha ki is használják. Nekünk nem azért kell a gép, hogy a brigád udvarán álljon. hanem azért, hogy dolgozzék. Hozzáértő ember nélkü, a legjobb gép is csak hasznavehetetlen lom... Ebből a gondolatból született meg a múlt ősszel az az elhatározás, hogy a tél folyamán a szövetkezeti ülni, erre nincs is szükség. A brigádvezető azonban biztos lehet, hogy az idén már nem éri meglepetés. Ha valamelyik traktoros kimarad a munkából, másikat állíthat helyébe. Örömmel újságolta például, hogy az idén már nálunk is munkahoz lát a komplexbrigád: négy fiatal traktoros pedig százötven hektár kukorica megművelését vállalta. Négyük közül kettő most a téli iskolázás során tett szert hajtási engedélyre. Igaz, hogy a brigádközpont udvarán a reggeli órákban még keményre fagyott talajon koppan a lépés, ám Nem érhet bennünket meglepetés — mondja a brigádvezető a brigádvezető már így is a lassan, de biztosan közelgő tavaszra gondol. Izgatott ő is, a traktorosok is, mert most bizonyosodik majd be, meddig jutottak a tél folyamán. Üregi István bízik a sikerben, bíznak a többiek is, de azért mégsem tudják távol tartani maguktól az izgalmat. A brigád valamennyi tagja azt állítja, hogy a traktorok, vetőgépek indulásra készek, a brigádvezető meg azt is hozzáteszi: — Ilyen körültekintéssel, alapossággal még soha sem végeztük a javítást. .. Biztos vagyok benne, az idén olyan egy-kettőre elvetünk, mint még soha. Az új kollegáknak is módjukban lesz majd megmutatni, mit tudnak... Útravalóul még csak annyit: helyes volt a szövetkezetben dolgozó kommunisták kezdeményezése. Helyes volt, hogy gondoskodtak utánpótlásról s megteremtették a feltételeket a gépek teljes kihasználására. Ügy is mondhatnánk: igazi előrelátó emberek a dvornikyak, olyanok, akik nemcsak a mának élnek, hanem gondolnak a jövőre is. Az idén már a csúcsmunkák Idején sem szorulnak idegen traktorosok segítségére, szükség esetén saját soraikból ültetnek majd embereket a gépre. így megteremtették a feltételeit annak, hogy minden munkát idejében és jól elvégezzenek. Ennek eredményeként még szebb eredményeket könyvelhetnek majd el. M

a már nem kell attól tartamok, vajon sikerül-e majd a szántást, vagy cséplést két műszakban megszervezni. Ha úgy kívánja a helyzet, éjjel-nappal dolgozhatnak a gépek anélkül, hogy ez akár a legkisebb megerőltetésbe is kerülne a traktorosoknak. Tehát helyes volt a kezdeményezés, és jő volna ha minél több követőre találna. SZARKA ISTVÄN. Beszélgetés dr. Jón Benčura elvtárssal, a Kelet-Szlovákiai Kerületi Bíróság elnökével Őszintén a helyi népbírósá^o' ról A helyi népbíróságok közül 17 dolgozik tevékenyen • Két helyen elmaradt a bírák iskolázása • 141 ügyben csak két fellebbezés • Közel 400 elintézetlen irat • Nem kielégítő a dolgozók részvétele michalovcei ČSAD-nál 6, a TatraA kelet-szlovákiai kerület helyi népbíróságainak tevékenységéről, problémáiról érdeklődtünk dr. Ján Benčura elvtárstól, a kerületi bíróság elnökétől. Illetékes helyen kopogtatunk tájékoztatásért, mert a hivatásos bírák egyik alapvető, törvényszabta feladata a helyi népbíróságok irányítása. NEHÉZ VOLT AZ INDULÁS Kitartó szervező munkára volt szükség a helyi népbíróságo.k megalakításához. Komoly gondot okozott a jelöltek megválasztása. A tervezett 40 helyett csak 38 helyi népbíróságot sikerült szervezni. A 463 bíró megválasztása után még hátra volt iskolázásuk, ami a bardejovi Augusztus 29. Üzemben és a jelšavai Magnezit Vállalatnál még a mai napig sem történt meg. A feladat teljesítése azért késik, mert a járási nemzeti bizottságok és a járásbíróságok illetékes vezetői csak akkor láttak a bírák iskoláztatásához, amikor már minden tervezett népbíróság megalakult. Például a košicei járásban már a múlt év októberében megalakult két bíróság, az iskolázást azonban csak ez év januárjában végezték. A meglévő helyi népbíróságok közül tulajdonképpen csak 17 kezdte meg a munkát. Legjobban a michalovcei, prešovi és trebišovi járásban lévő helyi bíróságok működnek, a bardejovi, a humennéi és a košicei járásban viszont jóformán még meg sem kezdték munkájukat. AZ EDDIG LETÁRGYALT ügyek száma 141. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a helyi népbíróságok a kijelölt hivatásos bírák és ügyészek irányításával helyesen jártak el. Csupán két esetben érkezett fellebezés döntéseik ellen. Ezzel szemben nagy hiányosságnak róható fel, hogy a kerületben közel 400 elintézetlen ügy van. A Košicei Városi Nemzeti Bizottságnál 55, a Michalovcei Városi Nemzeti Bizottságnál 46, Humennén 45, a čiernái teherpályaudvaron 38, a Prešovi Városi Nemzeti Bizottságon 27 ügyirat elintézésével adósak a helyi népbíróságok, pedig a 38. sz. törvény előírja, hogy legkésőbb 30 napon belül minden beérkezett ügyet rendezni kell. Ezt a fontos elvet csupán a michalovcei ČSAD és vranovi HNB mellett működő népbíróságok tartották be. A DOLGOZOK RÉSZVÉTELE NÉLKÜL » nem volna szabad lefolytatni egy tárgyalást sem. Sajnos az eddig letárgyalt 141 eset közül csak 18-on voltak jelen a vádlottak munkatársai. A michalovcei CSAD-nál 6, a üzemben 5, a Rudňany-i Vasércbányában 4 tárgyalást folytattak le a dolgozók részvételével. Nagyon helyesen jártak el például a Moldava nad Bodvou-i HNB mellett létesített helyi népbíróság egyik tárgyalásán, amelyen 70 dolgozó jelen-: létében a vádlottat 200.— Kčs értékű személyi vagyon megsértésének vétsége miatt a jelenlevők egyetértése mellett nyilvános megdorgálásban részesítették. Figyelemre méltó, hogy a helyi népbíróságok eddig még nem foglalkoztak a 38. sz. törvény 22 paragrafusa értelmében hatáskörükbe tar-, tozó kisebb vagyonjogi kérdések ren-. dezésével. Ebből arra lehet követ1 keztetni, hogy a dolgozók még nem eléggé tájékozottak arról, hogy ilyen ügyekben is a helyi népbíróságokhoz fordulhatnak. A HELYI NÉPBlRŰSÁGOK TÁMOGATÁSA, IRÁNYÍTÁSA a járásbíróságok által kijelölt hiva-i tásos bírák és ügyészek feladata lenn ne, akik ezt általában teljesítik is^ De vannak kivételek. Az illetékes nemzeti bizottságok címére is akad egy-két megjegyezni való. Egyik alapvető hiányosság ré-i szűkről, hogy nem gondoskodnak kel-i lően a helyi népbíróságok rendes elhelyezéséről, a szükséges berende-i zések és irodai eszközök biztosításá-: ról, valamint nem követelik meg; hogy a helyi népbíróságok ídőközön-i ként beszámoljanak tevékenységükn ről a NB-ok illetékes szerveinek. Ezt eddig csak a Rudňany-i Vasércbá-t nya népbírósága tette meg. A kerületi bíróság elnöke az elmúlt napokban foglalkozott az említett problémákkal, és olyan határozatokat hozott, amelyek rugalmassabbá teszik a helyi népbíróságok eddigi tevékenységét. {— ik), Fejlődik sütőiparunk (CTK) — A második világháború előtt 2,5 percig tartott egy-egy kilogramm kenyér elkészítése. Ma ez a művelet csak fél percet igényel, Ez elsősorbán ä na'gy'sütőipari üzemekbe összpontosított gyártási folyamatok eredménye. A Prágai Sütőipari Üzem Kovpak utcai részlegében különböző műszaki újdonságok bevezetésével elérték, hogy 15 másodperc munka elegendő egy-egy kg kenyér elkészítésére. Még ez idén próbaüzembe helyeznek egy óránként 600 kg fehértészta feldolgozására alkalmas, folyamatosan mű^ ködő berendezést. Megoldották a pék-í sütemény teljesen gépesített készítés sét is. A párt szava buzdító erő A žilinai vegyipari dolgozók sikerei (CTK) — A žilinai W. Pieek Vegyiüzeni dolgozói az idén ünneplik a gyár fennállásának 70 évfordulóját A ju bileumi év küszöbét a jól végzett munka tudatában lépték át Tavaly terven felül hatmillió korona értékű gyártmánynyal gyarapították népgazdaságunkat, egy további gépsort a kitűzött határidő előtt helyeztek üzembe, felülvizsgálták a tiszta vegyszereket készítő részleg minden berendezését és hatékonyabbá tették a kaprolaktárum gyártását. A vegyiüzem dolgozóinak ez idén 13 százalékkal kell növelniük a teljes ter melést E fokozott feladat teljesítését elsősorban a termelés műszaki tökéletesítésével és a szocialista munkaver sennyel biztosítják. Amikor 'a mezőgazdasági üzemekben arról tárgyaltak, hogy a harmadik ötéves terv feladatait határidő előtt teljesítsék, a soblahovi szövetkezet (trenčíni járás) hallgatott. A vezetőség ugyan meghányta-vetette a dolgot, de egyelőre nem látott lehetőséget olyan arányú termelésre, amivel biztosíthatná a terv teljesítését. A hallgatást senki sem vethette a soblahoviak szemére. Tulajdonképpen megvolt az oka, miért jártak el így a szövetkezetesek. Akkortájt összpontosították az állatállományt. Mi tagadás, a hasznosság alacsony szinten mozgott, és takarmány sem volt elegendő. A kis parcellákhoz szokott emberek még nem sajátították el a nagyüzemi termelést,, az önköltség csökkentését. Előbb-utóbb azonban a gyakorlat mestert képez a volt kisparasztból. Néhány év alatt, bár nem mérföldes csizmákkal léptek előbbre a szövetkezetesek, mert az a jövedelmükön még nem látszik meg, de lassanként mégis előre haladtak A takarmányalap megteremtésén fáradoztak, hogy jövedelmezőbbé tehessék az állattenyésztést. Tavaly már odáig vitték, hogy árpából 26,28 mázsát, kukoricából 30,5 mázsát termeltek hektáronként, pedig ugyancsak hepehupás a határuk. — Ha így megy, néhány termékfajtából négy év alatt teljesíthetjük az ötéves tervet — reménykedik Stefan Šedivý, a szövetkezet elnöke. Az idén már terven felül termelnek A CSKP Központi Bizottságának a inezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó határozata a soblahoviakra is serken tőleg hatott. A vezetőség összeült és mérlegelte a helyzetet. Tojásból és sertéshúsból a tervezettnél többet termelhet a szövetkezet — állapították meg —, mert 11 vagon abraktakarmányt biztosítottak az állomány részére, ami takarékos beosztással elég lesz az új termésig. Azután a gondozók még nagyobb takarmányadagot adhatnak, mert a szövetkezet úgy készült fel, hogy az idén a tavalyinál is több abraktakarmányt termel. Figyelembe véve a körülményeket, többek között a malacnevelést, az a vélemény alakult ki, hogy sertéshúsból 61 mázsát adhat el terven felül a szövetkezet. Hasonlóképpen mérlegelték a tojástermelést is. A végösszeg azt mutatja, hogy tojásból 30 ezerrel növelhetik a piacra szánt mennyiséget. Stefan Pobežal könyvelő nyomban kiszámította, mit jelentene a tagság számára a terven felüli termelés. Munkaegységenként egy koronával több kerülne a borítékba. Most már csak azon múlik, hogy az illetékes gondozók vállalják a rájuk háruló feladatot- és gazdaságosan bánjanak a takarmánnyal. Azonos a vezetők és gondozók véleménye Az elnök ismertette a gondozókkal a vezetőség véleményét. Nem kellett sokat beszélnie, mert melyik szövetkezetes nem törekedne arra, hogy nagyobb legyen a jövedelme. — Azon leszünk, hogy az év végéig még a februári malacokat is kihizlaljuk — mondja Terézia Holubková, az idősebbik sertésgondozó. — A múlt hónapban nem jól ettek a hízók — panaszkodik Margita Červeňanová, a másik gondozó —, de már túl vagyunk a bajon — fűzi hozzá. Az étvágytalanság abból eredt, hogy penészes darát kaptak a sertések. Az etetők és Ján Král zootechnikus azonban hamarosan megállapította, hol a hiba. A kukoricacsutka, amit szintén ledaráltak, rontotta az abrak ízét. Azóta csupán kukoricái darálnak, a csutkát viszont fűtésre használják. Most már nincs baj a hízók étvágyával. — Többet is ehetnének — tömné beléjük az eleséget Holubková, aki nem bánná, ha szemlátomást szednének magukra a hízók. Az etető azért sürgetné a hízást, mert a múlt hónapi lemaradást szeretné behozni, amikor nem volt dicséretre méltó a súlygyarapodás. Persze, most már másképpen lesz, a dara nem penészes, lucernát, takarmányrépát naponta esznek a hízók, és ittott lefölözött tej, író és savó is jut nekik. A telep szélső épületei mögött tyúkok húzódnak meg az északi szél elől. Agneša Gajdošíková, a soros gondozó a tojást gyűjti. — Ma is lesz 500-on felül — válaszol a kérdésre. — Ha egy kicsit enyhül az időjárás, másnapra emelkedik a hozam. — Vállalják a 30 ezer tojás terven felüli termelését? — érdeklődöm a fiatalasszonytól. — Az elnök elvtárssal már megbeszéltük, hogy igen. Gajdošíková a kötelezettségvállalás aláírására gondol, ami — mint az válaszából is kitűnik — már csak azon múlik, hogy az irodában előkészítsék Növekedik a tejtermelés is, csakhogy... Nem állítom, hogy az istállóban válogatott az állatállomány. Van közte mindenféle fajta. A zootechnikus azonban azt állítja, hogy az utóbbi napokban javult a tejhozam s a közeljövőben is javulni fog. januárban 4,4 literes napi átlagot értek el tehenenként, s februárban már 4,93 literre rúg az átlag. A szövetkezetesek azzal javították a hozamot, hogy élesztősített moslékkal ízesítik a takarmányt. A moslékot a cukorgyárból hordták. Mihelyt meggyőződtek jó tulajdonságáról, maguk láttak a készítéséhez, mert a gyárból csak annyit hozhatnak, ami egyszeri etetéshez elég. Otthon viszont a kétszeresét állítják elő, és számítanak rá, hogy a nagyobb adaggal 5 és fél literre emelik a napi tejhozamot. — Vállalhatnák, hogy tejből is többet adnak el a tervezettnél — fejtegetem a zootechnikus és az elnök előtt. — Jövőre arra • is sor kerül — mondja a zootechnikus. — Örülünk, ha az idén a tervet teljesíthetjük, mert 200 tehén helyett csak 145 van. Arra törekszünk, hogy az év végéig az állományt feltöltsük részben saját nevelésből, részben a háztájiból vásárolt tehenekkel. — És takarmány lesz elég? — vetem közbe. — Lesz — válaszol határozottan az elnök. A 747 hektár mezőgazdasági területből 202 hektár rét és legelő. Ezenkívül 20 hektáron silókukoricát, 80 hektáron meg évelő növényt termelünk. Az.évelőkből 50 mázsás termésre számítunk hektáronként. Hogy ezt elérjük, a hereföldek felét már megszórtuk műtrágyával, s ahogy az időjárás engedi, a többire is sor kerül. Szilárdul a soblahovi szövetkezet, és minden bizonnyal a jövőben többször hallatja szavát, mert nagyobb részben járul hozzá a társadalom élelmiszerellátásához. Benyus József ÜJ SZ0 4 * 1962. február 28,