Új Szó, 1962. február (15. évfolyam, 31-58.szám)

1962-02-03 / 33. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesŰtjetele, Bratislava, 1962. február 3. szombat -k 50 fillér * XV. évfolyam, 33. szám A köztársasági elnök fogadta az űj indiai nagykövetet Antonín Novotný, köztársaságunk elnöke pénteken, február 2-án a prágai Várban fogadta Mohán Prakash Mathurt, az Indiai Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A nagykövetet elkísérték Hardev Bhalla, és Ishwar Sahay, a nagykövetség másodtitkárai és R. K. Joardar kultűrattasé. A megbízólevél átadásánál jelen voltak Václav Dávid külügyminiszter, Ladislav Novák, a köztársasági elnöki iroda vezetője, Jaroslav Cihák tábornok, a köztársasági elnök katonai Irodájának parancsnoka, Jan Zítek, a Külügyminisztérium osztályvezetője ős Oldfich Šícha, a Külügyminisztérium diplomáciai protokol főnökének helyettese. A nagykövet beszédében megemlékezett India és Csehszlovákia hagyományos barátságáról, mely a nemzetek közötti békés együttélés gondolatának támasza. Mindkét ország — mondotta — a nemzetközi feszültség csökkentésére, az általános és teljes 'leszerelés elérésére és a világbéke biztosítására törekszik. India kormánya és népe nagyra értékeli azt a segítséget, amelyet Csehszlovákia kormánya és népe nyújt az ipari -fejlesztés terén. Csehszlovákiai technikusok különféle üzemek építésében és más tervek készítésében segítik Indiát, ugyanakkor sok indiai fiatal kap műszaki kiképzést Csehszlovákiában. Ezek a kapcsolatok közelebb hozzák egymáshoz a két ország népeit s hozzájárulnak a kölcsönös megértés elmélyítéséhez. India nagyra értékeli Csehszlovákia kortpányának és népének a goai gyarmati rendszer felszámolásával kapcsolatban kifejezett rokonszenvét és támogatását. A nagykövet a továbbiakban ama meggyőződésének adott kifejezést, hogy a két ország között, jóindulaton és a kölcsönös tiszteleten alapuló barátság minden téren tovább fejlődik mindkét nép javára, és valamennyi nép haladását elősegíti. Köztársasági elnökünk válaszbeszédében rámutatott, hogy az Indiai Köztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság közötti barátság, a két ország népeinek közös szabadságszeretetén alapszik. A köztársasági elnök leszögezte: megvannak a feltételek ahhoz, hogy a csehszlovák-indiai gazdasági és tudományos műszaki együttműködés tovább bővüljön. Ez az együttműködés az egyenjogúság és az érdekek kölcsönös szem előtt tartásának elvein alapszik és mindkét fél számára hasznos. A két ország közötti kulturális kapcsolatok hagyományai alapul szolgálnak az együttműködés további fejlődéséhez. A beszédek és a megbízólevél átadása után köztársaságunk elnöke Václav Dávid külügyminiszter jelenlétében elbeszélgetett a nagykövettel. Termővé válik a kelet-szloyákiai síkság (Tudósítónktól). Pénteken," február 2-án Michalovcén 300 küldött részvételével konferenciát tartottak a kelet-szlovákiai síkság, a Bodrogköz, Moldava és Košice város környékének termővétételéről és vízgazdasági művek kiépítéséről. A konferencián részt vett az SZLKP kerületi bizottsága irodájának és a KNB tanácsának küldöttsége is, melyet Emil Chlebe c elvtárs, az SZLKP KB irodájának póttagja, az SZLKP kerületi bizottságának vezető titkára vezetett. Jelen voltak továbbá Jan Málék mérnök, a mező-erdő és vízgazdasági miniszter helyettese, Sámuel Takáč mérnök, az SZNT építésügyi megbízottja, a CSKP KB, az SZLKP KB, az SZNT, a kerületi szakszervezeti tanács, a Csehszlovák Mezőgazdaságtucjományi Akadémia, a kutatóintézetek képviselői, valamint Michalovce, Trebišov és Košice járások vezető politikai és gazdasági tényezői. A harmadik ötéves terv legnagyobb mezőgazdasági építkezése a munkálatokat és az anyagi befektetést tekintve a kelet-szlovákiai gigantikus vízgazdasági mű lesz. 1959 májusa, az építkezés megindítása óta eddig, csaknem 200 millió koronát fektettek be e műbe. A konferencián a szállító vállalatok 76 legjobb dolgozóját „A kelet-szlovákiai síkság építője" jelvénnyel tüntették ki. A reakció folytatja cselszövéseit Gizenga ellen Csőmbe banditái vérfürdőt rendeztek Észak-Katangában Leopoldville (CTK) — A legutóbbi hetekben minden kongói lap mintegy parancsszóra abbahagyta a szakadár Csőmbe bírálását, teljesen a háttérbe szorította az ország többi fontos problémáját, és a közvélemény figyelmét elsősorban az észak-katangai Kongóban felelőtlen elemek által elkövetett gyilkosságra irányítja, melynek belga misszionáriusok estek áldozatául. A Nyugat hangos hírveréséhez csatlakoztak a vatikáni, a brüsszeli, a washingtoni reakciós körök is. E kampány kezdeményezői azt a célt követik, hogly a kongolöi esettel visszaélve támadást intézzenek a kongói hazafiak vezérei, de elsősorban Antoine Gizenga ellen. A feszült légkör kiéleződéséhez lényegesen hozzájárultak a Kongó területén működő ENSZ-szervek is. Kongoló környékére azonnal repülőgépeket küldtek, amelyek napokig „felderítő szolgálatot" végeztek és keresték „Gizenga katonáit". Röviddel ezután nagy létszámú katonai alakulatot és több harckocsit küldtek a bnkavl körzetbe az amerikai protestáns misszió megvédésére. Leopoldvillében e napokban közölték azt a nyilatkozatot, amelyet Lundula tábornok tett a kongói sajtóiroda dolgozói előtt. A nyilatkozat megcáfolja a reakció légből kapott rágalmait. Lundula Kongolóból visszatérve azonnal közölte, hogy ott több békés polgárt meggyilkoltak. A tettesek azonban nem a kongói nemzeti hadsereg katonái, hanem Csőmbe zsoldosai, akik mielőtt kiürítették volna ezt a területet, vérfürdőt rendeztek Kongolóban, felgyújtották a házakat és meggyilkoltak minden „nem katangai" egyént. Csőmbe banditái hasonlóképpen legyilkolták és megcsonkították Maniema község több mint 100 lakosát. Lundula tábornok kijelentette, hogy a kongói nemzeti hadsereg egységei eddig 150 foglyot szabadítottak ki Csőmbe banditái kezéből, akiket a banditák Kongő különböző tartományaiból hurcoltak el. Lundula nyilatkozata befejező részében hangsúlyozta, hogy Katangát haladéktalanul hozzá kell csatolni Kongóhoz és élesen elítélte azoknak az országoknak a magatartását, amelyek mindeddig akadályozták e probléma megoldását. Az Állami Ellenőrzési és Statisztikai Központi Hivatal közleménye hazánk népgazdaságának 1961. évi fejlődéséről Csehszlovákia népgazdasága 1961-ben éppúgy, mint a múlt években, gyors ütemben fejlődött, főként az Ipar és a beruházási építkezés terén, s ezáltal dolgozó népünk újabb sikereket ért el. A szocialista munkaverseny és a szocialista munkabrigádok mozgalmának kibontakozása következtében népünk az idén néhány váratlan nehézséget is le tudott küzdeni. Népgazdaságunk valamennyi ágazatában növekedett a termelés és a teljesítmények, s emellett egyes szakaszokon gyorsabb növekedést értünk el, mint amilyent az egész harmadik ötéves terv időszakára terveztünk. A nagyarányú beruházási építkezés népgazdaságunknak számos új termelővállalatot és üzemet adott, lakosságunknak pedig új egészségügyi berendezéseket, iskolákat, szociális létesítményeket, s a korszerű lakások tízezreit adta. A mezőgazdaságban a szocialista szektor megszilárdulása következtében — amely a mezőgazdasági földnek mintegy 90 százalékán gazdálkodik —, gépek, műtrágya szállítása, a mezőgazdasági dolgozók ezreinek szakmai (továbbképzése következtében létrejöttek a mezőgazdasági termelés növelésének feltételei. Nem értük el azonban a mezőgazdasági termelés feltételezett növekedését. Az anyagi termelés valamennyi ágazatában a termelés és a teljesítmények növekedése következtében. 7 százalékkal gyarapodott a nemzeti jövedelem. A termelőerők fejlődése következtében tovább emelkedett a lakosság anyagi és kulturális színvonala. Megnövekedett a lakosság átlagos jövedelme és tovább bővült az állam dolgozókról való gondoskodása. A népgazdaság fejlődésében azonban 1961'ben egyes komoly fogyatékosságok is mutatkoztak, amelyeket a fejlett szocialista társadalom további gyors építése és anyagi-míjszaki alapjának bővítése érdekében erélyesen ki kell küszöbölni. E fogyatékosságok elsősorban abban rejlenek, hogy számos vállalat, sőt egész ágazatok ls, elsősorban a kohászati termelés, a gépipar és az építőanyagtermelés terén — nem teljesítik kielégítően a tervet. A népgazdaságban nem szentelnek megfelelő figyelmet a műszaki fejlesztés kérdéséinek, úgyhogy az új, haladó technika érvényesítése mindeddig nem járult hozzá kellő mértékben a munkatermelékenység növeléséhez és az önköltség csökkentéséhez. Az anyagi költségek múlt évi fejlődését nem tarthatjuk eléggé haladónak. A munkatermelékenység és az önköltség tervét nem teljesítettük. A beruházási építkezésben egyes igényes technológiai berendezések késedelmes szállítása, valamint a gép és az építkezési munkák elégtelen időbeli egybehangolása kedvezőtlen hatást gyakorolt az épülőfélben levő beruházási egységek befejezésére és az újonnan épült állőalapok üzembehelyezésére. A központilag irányított beruházási építkezések elégtelen biztosítása és az eszközök decentralizált építkezésekre való aránytalan szétforgácsolása a befejezetlen építkezések számának nem gazdaságos növekedéséhez vezetett. A mezőgazdasági termelés 1961. évi fejlődésének eredményei azt mutatják, hogy a mezőgazdaságban hatékonyabban kell gondoskodni a hektárhozamok növeléséről és a növényi termelés fejlesztéséről, fokozni kell a hasznosságot az állattenyésztési termelésben és gyorsabban kell kiküszöbölni a fogyatékosságokat. A közlekedés •— főként a vasúti közlekedés — szakaszán ls emelni kell az irányítás színvonalát, hogy folyamatosabbá váljék az áruszállítás és az utasforgalom. A népgazdaság 1961. évi eredményei tehát arról tanúskodnak, hogy az idén is fokozottan kell törekedni a társadalom érdekeinek következetes érvényrejuttatására, erre kell irányítani a dolgozók kezdeményezését, s az egész népgazdaságban következetesen érvényesíteni kell a legszigorúbb gazdaságosság elveit. A népgazdaság egyes ágazataiban a következő eredményeket értük el: I. Ipar Az ipari termelés 1961-ben 1960-hoz viszonyítva 8,9 százalékkal növekedett. E növekedés 60 százalékban a munkatermelékenység fokozódásából ered, amelynek növekedése 5,1 százalékot tett ki. Az ipari teljestermelés tervét 1961-ben 99,8 százalékra teljesítettük E tervet nem teljesítették elsősorban a Kohóipar- £s Ércbányaügyi Minisztérium, a Nehézgépipari Minisztérium, az Általános Gépipari Minisztérium, valamint a Tüzelőanyag- és Energetikaügyi Minisztérium energetikai szakaszának vállalatai. Jóllehet a termelés tervét számos vállalatban túlszárnyalták, azonban egyes vállalatok feladataiknak nem tettek eleget, úgyhogy néhány fontos termék termelése nem érte el a tervezett színvonalat, vagy pedig nem termelték a kívánt választékban. Ennek következtében főként a kohászati anyagok terén fogyatékosságok mutatkoztak a népgazdaság ellátásában. Az iparban dolgozók száma 1960hoz viszonyítva 83 ezerrel növekedett, és már elérte a 2 367 000 személýC A dolgozók száma a legtöbb ágazatban gyorsabban növekedett a harmadik ötéves terv irányelveiben feltételezettnél. Ennek oka az vol-t, hogy a műszaki fejlődés és a munkatermelékenység lassabban növekedett a tervben előirányzottnál. Egyes iparágazatokban emellett állandó hiány volt főként szakképzett munkásokban, így például a tüzelőanyagiparban, a kohászatban, az építőanyagiparban, stb. Tovább emelkedett az ipari dolgozók átlagos havi bére, mégpedig 2,9 százalékkál. Ebből a munkásbérek 3,1 százalékkal — a dolgozóknál az átlagos havi bér elérte az 1477 koronát, a munkásoknál az 1449 koronát. 1961-ben emelkedett a gépek és a termelési berendezések műszakokban történő kihasználása. Az 1961-es év harmadik negyedének végén a minisztériumok tervezése alatt működő vállalatok fő termelő-részlegeiben a gépek és berendezések műszakokban való felhasználásának koeficiénse 1,76 volt, emelett egy műszakban a gépek 57 százaléka, két műszakban 35 százaléka, és három műszakban 8 százaléka dolgozott. Ugyanakkor csökkent a túlórában végzett munka. Egyes ágazatokban 1961-ben is csökkent a műszakok száma, mint például a tüzelőanyagiparban, a színesfém-kohászatban stb. 1961-ben tovább fokozódott a termelőhelyek műszaki ellátása és ezáltal megnövekedett a villanyáram-fogyasztás is. Míg 1960-ban az egy munkásra eső villanyáram-fogyasztás 10 800 kWó volt, 1961-ben 11600 kWórát tett ki, vagyis 7,4 százalékkal növekedett. Az iparban az önköltség az 1960-as évhez viszonyítva 1,4 százalékkal csökkent, de a tervezett csökkenést nem érte el. Az ipari önköltség tervét elsősorban a minisztériumok vállalatail lépték túl, így a Kohóipar- és Ércbányaügyí, a Nehézgépipari, az Altalános Gépipari, a Tüz<előanyagés Energetikaügyl Minisztérium vállalatai. Az önköltség túllépését elsősorban a béralapok túllépése és a magas nem termelési kiadások okozták. A selejt okozta veszteségek hányada a teljestermelési költségekbea tovább csökkent. Az egyes iparágak fejlesztésében 1961-ben a következő eredményeket értük el: A tüzelőanyag-ágazatban a teljestermelés tervét egészben véve teljesítettük. A kőszén, főként a kokszolható szén fejtésében a népgazdaság igényeit nem elégítettük ki teljesen. A barnaszén- és a llgnittermelésben gyors ütemű növekedést értünk el A bányák terven felüli fejtésre vállalt kötelezettségeiket azonban egészben véve nem teljesítették, főként a vasúti koesik beállításának hiánya miatt, úgyhogy fogyatékosságok mutatkoztak a barnaszénnel való ellátásban. 1961-ben tovább folyt a szénfejtéa gépesítése mind a felszíni bányákban, mind a mélybányákben. Az ostrava(Folytatás a 4. oldalorr)' 'Z- Jf » .- ÍSF MH mMw^v Ä1 T | | I , I I „ J A Kravanyi Mezőgazdasági TechI anuínak a szövetkezeti elnökök tanfolyamon. Az iskolázás célja, hogy a résztvevőkkel megismertesse a szocialista termelés szervezését, a gazdálkodás elemzését a növénytermesztésben, az egyetemes gépesít ett brigádok megszervezését, valamint a szarvasmarha hasznosságának fokozását. Az iskolázás szlovák és magy ar nyelven folyik. A felvétel a magyar csoport tanítási óráján készült, ahol Virágh Ferenc, a Balvanyi Állami G azdaség mérnöke tartja előadását. i