Új Szó, 1962. február (15. évfolyam, 31-58.szám)

1962-02-21 / 51. szám, szerda

I irlÉl ritfi.ťi A Palárikovói Ál­lami Gazdaság négy­tagú szocialista munkabrigádja je­lentős eredményt ért el az állatte­nyésztésben. Tavaly 200 malaccal többet választott el a ter­vezettnél. A csoport a XII. pártkongresz­szus tiszteletére vál­lalta, hogy az idén minden kacátúl 19 malacot választ el, ami a torvezettnél öttel több. Képün­kön: Štefan TurSan, a csoport vezetője. (K. Cích — CTK felvétele) A szövetkezeti dolgozók készülnek a tavaszi munkára, de... Évzárás egy állami gazdaságban Az elmúlt esztendő a „beillesz­kedés" évét jelentette a ma már több mint 2000 hektár mezőgazda­sági földterületen gazdálkodó Slo­venské Nové Mesto-i Állami Gaz­daságban. A területi átszervezés évében alakult állami gazdaság a múlt évben sok probléma és gond előtt állott. Buttky Sándor igazgató a múlt év gazdasági eredményeit több mint 170 dolgozó jelenlétében elmondott be­számolójában, üzemi gyűlésen érté­kelte. Szóba került a szárazság, ami tényleg nagy károkat okozott, de az agrotechnikai Intézkedések terén mu­tatkozó gondatlanság ls. Ez azt ered­ményezte, hogy a gazdaság a növény­termelésben nem teljesítette a terve­zett feladatokat. Legrosszabb volt a helyzet a szőlőt illetőleg, melynél a tervezett 34 mázsa helyett 19,12 má­zsás hektárhozamot értek el, pedig a szőlőterület a gazdaság földterüle­tének 33 százalékát képezi. Az állattenyésztésben a gazdaság bizonyos nyereséggel zárhatta a mér­leget, ami viszont nem azt jelenti, hogy az állattenyésztési termékek termelése terén minden rendben van. Nem érték el például a teheneknél a tervezett hasznosságot, s 2769 li­ter helyett csak 2057 litert fejtek egy-egy tehéntől. A hízómarháknál sem sikerült a tervezett súlygyarapo­dást elérni. A tojás felvásárlási ter­vét csupán 56 százalékra teljesíteti ték, s így 89 ezer tojással rövidí­tették meg közellátásunkat. A továbbiakban kitűnt, hogy a gaz­daság még drágán termel, s az elmúlt évben közel háromszáz ezer koroná­val lépte túl a termelési költségekre tervezett összeget. Annak ellenére, hogy egyes mun­kaszakaszokon a termelési feltételek még nem kielégítőek, a gazdaság dol­gozói közül többen bebizonyították, hogy kellő odaadással, szorgalommal, hozzáértéssel jó eredményeket lehet elérni. Például Cábocky Ilona a ser­téseknél öt dekával javította a napi súlygyarapodást, 4040 kilogramm húst termelt terven felül, és' 25 malaccal többet nevelt fel a tervezettnél. Mezsnik Mária 62 borjút gondoz, me­lyeknél a múlt évben 77 dekagram­mos súlygyarapodást ért el, s így kö­zel 31 ezer korona értékű hússal többet termelt a tervezettnél. Horváth József 67 642 korona ér­tékű húst termelt terven felül a szarvasmarha hizlaldában, ahol negy­ven hízómarháról gondoskodik. A többtermelés és az eddigi fo­gyatékosságok felszámolásának gon­dolata vezérelte a gazdaság dolgo­zóit, mikor felajánlást tettek a CSKP XII. kongresszusa tiszteletére. Ennek alapján az első negyedévben 12 367 koronával növelik a termelés terve­zett értékét, 3361 koronával csök­kentik a termelési költségeket és egy dolgozóra számítva 735 koronával fo­kozzák a munkatermelékenységet. Terven felül 16179 korona értékű tejet, 15 496 korona értékű marha­húst, 6426 korona értékű sertéshúst akarnak termelni. A saját műhelyben végzett gépjavításoknál megtakaríta­nak 5184 koronát, s emellett 84 nap­pal lerövidítik a gépek javításának határidejét. (-ik) A REVÜCAI SZÖVETKEZET irodájá­ban többen vannak a szokottnál. A helybeli mezőgazdasági technikumból és a tizenkétéves iskolából jött két­két tanuló gyakorlatra. Jókor, mert amikor a szövetkezet évzáró taggyű­lésre készül, akad munka. -- Már tudjuk, mennyit kerestünk —» fogad Homola Ľudovít könyvelő. — Munkaegységenként a tervezett 16 korona helyett sajnos egy koroná­val kevesebbet — és mindjárt hozzá­teszi: — mert nem adtuk el a terr; vezett tej- és húsmennyiséget. Bár munkaegységenként egy koro­nával kevesebb kerül a tagok borí­tékjába, nem állíthatom, hogy elége­detlenséget árulna el arcuk. Leg­alábbis azoké nem, akik be-betérnek az Irodába, vagy a gazdasági udvaron tesznek-vesznek. Ellenben Markoczy Michal elnök és Antalík Július agro­nómus mintha egy kissé nyugtalan lenne. Őket sem az egy korona ag­gasztja, hanem a tavaszi munkákra való előkészület egyik nagy hibája, az erőgépek javításának lassú me­nete. — A nap egyre magasabban jár, már jól besüt a völgybe is, és trak­toraink még javítaüanok — indo­kolja nyugtalanságát az elnök. — Kellemetlen, ha az ember rágondol, hogy már két hónapja műhelyben vesztegelnek a traktorok és alkat­részhiány miatt nem készülhetnek elv Elkészülnének, mihelyt alkatrészek-; hez jutunk, mert a patronáló üzem szakemberei látnának a javításhoz — bizakodik az elnök — csak nehéz ki­várni ... — Trágyát kellene hordaniuk — veszi át a szót az agronómus — addig, amíg kemény a talaj. Ősszel a burgonyaföld felére nem jutott is-: tállótrágya, pedig trágyázatlan földbe nem szeretnénk ültetni. A XII. KONGRESSZUS TISZTELETÉ­RE a szövetkezet azt ls vállalta, hogy burgonyából 130 helyett 205 má­zsát termel hektáronként. Ősszel min-, den talpalatnyi földet felszántottak, de ez még mindig nem elég ahhoz, hogy a kötelezettségnek eleget te­gyen a szövetkezet, ezért akarják megtrágyázni a többi burgonyaföldet is. Van egy jó traktoruk, azzal hord­hatnának trágyát, de két hétig is eltartana, míg a 10 hektár földet meghordaná, és közben elmaradna a többi munka. Megértem az elnök és agronómus elégedetlenségét, hisz erőgép "nélkül tehetetlenek. Bizonyára arra gondol­nak, hogyha nem vetnek idejében, a következő számadáskor még több is hiányozhat a munkaegység értékéből, mint egy korona, mert a tej és hús­termelés a takarmány mennyiségétől függ. A revúcai szövetkezetnek nincs sok szántója, csak 175 hektár a 927 hektár mezőgazdasági területből. Ép­pen ezért nem szeretnék a vezetők, ha ezt a keveset sem tudnák idejé­ben bedolgozni. Máskülönben a ta­vaszi munkálatok előkészületeire nem lehet panasz. — Most a vetőmagot készítik elő — újságolja az agronómus, és a mag­tárba kísér. Itt Brobcko Karol mag­táros tájékoztat az előkészületekről, ami abból áll, hogy az árpát, a za­bot, a kukoricát már zsákokba szed­ték és Jelšavára szállítják tisztítani. — Szép a kukorica tisztítás nélkül is — dicsérem a magtáros portéká­ját. — AZ ELISMERÉS NEM ENGEM ILLET — tér ki a dicséret elől A magtáros, — hanem Halušková Karo-«i lína és Šegulová Margita csoportve«: zetőt, illetve a mezőgazdasági technl-: kum és a tizenkétéves, iskola tanu»: lóit. Elmondja azt is, hogy miért. — A két iskola tanulói nemcsak irodai gyakorlatra járnak, hanem a termelésben is megismerkednek a munkával. Ök válogatták ki a leg­szebb kukoricacsöveket, a két végét letörték és csak azután morzsolták le. Azért ilyen egyforma a mag. A magtáros a pincét Is megmutatja, ahol az ültetőburgonyát tárolja. H burgonya is egyforma ... — Az idén géppel ültetjük a bur-: gonyát, — jegyzi meg az agronómus, —- a traktorSllomással már megbe­széltük a gépkölcsönzést. Előnyös számunkra, mert az ültetés csak fele ideig tart. Ezt a tagok is örömmel veszik, mert megszahadulnak egy fárasztó« munkától. A gépjavítást kivéve tehát a szövet­kezetben jól halad a tavaszi mun­kákra való előkészület. Mihelyt a ve­tőmagot megtisztítják, a csávázáshoz fognak. Közben a műtrágyát is be­szerzik, előkészítik, hogy kéznél le­gyen, ha sor kerül a szórásra. A ré­tek és legelők karbantartása nem okoz nagy gondot, mert ősszel 625 hektáron elvégezték a munkát és tavaszra csak 50 hektár marad. AZ AGRONÖMUS SZERINT EGJT HÉT ALATT slvetik a tavasziakat. Le­het, hiszen mindent elkészítenek an­nak rendje, módja szerint, ellenben az erőgépek hosszadalmas javítása bizonytalanná teszi az agronómus ál­lítását. — Magam is több helyeri kerestem már alkatrészeket — nyugtat meg az elnök — és az évzáró taggyűlés után még több időt szánok a keresésre, nehogy a kljavítatlan traktorok ke­resztülhúznák számításainkat. BENYUS JĎZSEÍ Jó ütemben halad a Pferovi Gépgyár második szakaszának az építése, jelenleg a nehézgépipari-részleg csarnokának a szerelésére helyezik a fő­súlyt az építők. Felvételünk a nehéz gépipari-részleg szerelési munkálatait örökíti meg. (F. Nesvadba — ČTK —felv,) . S. SZANAKOJEV: Nemzetköziség és szocialista hazafiság A Z SZKP XXII. KONGRESSZUSA számos elméleti tétellel gaz­dagította a marxista-leninista tudo­mányt. Ezek között fontos helyet fog­lal el a nemzetköziség és a szocia­lista hazafiság problémájának további alkotó szellemű kidolgozása. A kong­resszus meghatározta a Szovjetunió Kommunista Pártjának a kommunista társadalom felépítését célzó fő irány­vonalát, s a párt programjában külön hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy „a dolgozókat a nemzetköziség és a szocialista hazafiság szellemében, a nacionalizmus és a sovinizmus minden megnyilvánulásával szembeni kérlel­hetetlenségre neveljék". A program­ban és Hruscsov elvtárs beszámolói­ban megtaláljuk marxista elemzését annak, hogyan fejlődik e fogalmak tartalma a jelenkorban A proletár nemzetköziség a külön­böző országokban társadalmi felsza­badulásukért, a proletárforradalom győzelméért, a szocializmusért harco­ló munkások nemzetközi szolidaritá­sa. Lenin A proletárforradalom és a renegát Kautsky című művében rámu­tatott, hogy aki Igazi Internacionalis­tának vallja magát, annak nem sza­bad kizárólag saját országa szemszö­géből nézve ítélkeznie, mert „ez a korlátolt fajankó okoskodása, a na­cionalista kispolgáré, aki nem érti meg, hogy ő csak játékszer az impe­rialista burzsoázia kezében". Az Igazi internacionalista a világproletariátus közös feladatainak teljesítésében való részvétele szempontjából kell hogy nézze a dolgokat. „Ez az Internacio­nalizmus, ez az internacionalista, a forradalmi munkás, az igazi szocialis­ta feladata." A szocialista világrendszer megala­kulása után tovább tágult a proletár nemzetköziség fogalmának tartalma. A szocialista világközösség keretében az államközi kapcsolatok alapja a proletár nemzetköziség lett, amely ez­zel szocialista nemzetköziséggé vált. Szocialista nemzetköziségen elsősor­ban a kizsákmányolástól megszaba­dult, s forradalmi vívmányaik megőr­zéséért harcoló népek szoros szövet­ségét, testvéri szolidaritását és köl­csönös segítségnyújtását, végcéljuk, a kommunizmus eléréséért vívott közös harcát értjük. S éppen ez a szocialis­ta államok közti kapcsolat lényege. A szocialista nemzetköziség a szo­cialista világrendszer egységének és összeforrottságának alapja. Ez a szo­cializmus történelmi jelentőségű nem­zetközi sikereinek egyik fontos felté­tele. Ezért lett ma a szocialista erők ellen harcoló imperializmus fő takti­kai fogása, hogy a nemzetköziség el­veit támadja, s megpróbália eltépni a szocialista országokat egymáshoz fű­ző barátság kötelékeit. Az imperialis­ták „a szocialista tábor gyengítése céljából megpróbálnak viszályt kelteni a testvéri országok népei között, meg­kísérlik megrontani kapcsolataikat, feltámasztani a nemzetiségi torzsalko­dás maradványalt, mesterségesen fel­szítani a nacionalista hangulatot" — mondotta Hruscsov elvtárs XXII. kong­resszusi beszámolójában. Az imperialista propaganda leg­gyakrabban alkalmazott módszerei kö­zé tartozik a szocialista országok kap­csolatainak rágalmazása. Ebben a vo­natkozásban az Imperialisták fő pro­pagandatétele az a mese, hogy a szo­cialista világközösség tagállamai nem egyenjogúak, ebben a közösségben „uralkodó" és „rab" népek élnek. Az imperiálisták sok százmillió dollárt költenek ennek „bizonyítására": so­rozatosan megrendezik az úgynevezett „r^b népek" hetét, pénzelik a „Sza­bad Európához" hasonló rádióállomá­sokat, s költséget nem kímélve szám­talan rágalmazó cikket jelentetnek meg a burzsoá sajtóban. C FFÉLE „ÉRVEKHEZ" FOLYA­~ MÓDIK az imperializmus a szocialista országok ellen folytatott ,.lélektani háborújában". Ebből vilá­gosan kitűnik, hogy az imperialisták fontos, sőt talán utolsó ütőkártyájuk­nak tartják a nacionalizmus utórezgé­seinek felkeltését a szocialista világ­rendszerhez tartozó népek körében, s a nacionalizmust felhasználva szeret­nék gyengíteni a szocialista országok népei között fennálló nemzetközi kap­csolatokat. Az imperializmus Ideológusai ma­guk is nyíltan beismerik ezt. Az Egyesült Államok Központi Felderítő Hivatala a külügy- és a hadügyminisz­tériummal karöltve hivatalos brosúrát adott ki. Mint a brosúra szerzői han­goztatják, döntően fontos, hogy a na­cionalizmust felhasználják a szocia­lista világrendszer gyengítésére. Meg­határozásuk szerint a szocialista or­szágokban a nacionalizmus „a legha­talmasabb politikai erő" (terhelje e meghatározás „igazsága" szerzőinek % lelkiismeretét). A szerzők nyíltan felfedik, hogy szoros kapcsolat áll fenn a nacionalizmus (amelyre építe­nek) és a kommunistaellenesség kö­zött. „Ez a két tényező kölcsönösen kiegészíti egymást" — állapítják meg. Az Imperialisták elsősorban a szo­cialista világrendszer leghatalmasabb országával, a Szovjetunióval szemben próbálnak bizalmatlanságot kelteni, hogy meggyengítsék azokat az orszá­gokat, amelyek felülnek a provokáció­nak, s ezek ezután áldozataikká vál­janak. Jellemző, hogy az Egyesült Ál­lamok jelenlegi kormánya nyomban hivatalbalépése után meghirdette a szocialista országokkal szemben foly­tatandó ún. „új politikát". Ennek ér­telmében, mint Dean Rusk külügymi­niszter kijelentette, az amerikai kül­ügyminisztérium minden rendelkezé­sére álló diplomáciai és gazdasági észköz felhasználásával a jugoszláv vezetők „történelmi jelentőségül?!) példájának követésére" és „a Kreml­lel való nyílt szakításra" fogja buzdí­tani a kelet-európai kommunista ve­zetőket. Az imperialisták igyekeznek a ma­guk érdekében felhasználni annak a nemzeti viszálykodásnak a maradvá­nyait, amelyet évszázadokon át szí­tottak a kizsákmányoló uralkodó osz­tályok a jelenlegi szocialista orszá­gok népei között. Arra teszik a tétet, hogy a burzsoá nacionalizmus és so­vinizmus az emberek tudatában leg­tovább élő csökevények közé tartozik. Ezek a csökevények a kapitalizmus más csökevényeinél lassabban tűnnek el, s könnyebben jelentkeznek utórez­géseik. Ennek következtében a nacio­nalizmus és sovinizmus akkor is ve­szélyessé válhat, amikor a gazdasági és a társadalmi viszonyok területén már győzött a szocializmus. Ha gyen­gítik a harcot a nacionalizmus és sovinizmus ellen, ezek annyira meg­• erősödhetnek,- hogy veszélyeztethetik egy-egy nép szocialista vívmányait. Tudjuk, milyen ártalmas szerepe volt a nacionalizmusnak Jugo­szláviában. A revizionizmus mocsa­rába Juttatta a jugoszláv vezetőket, •'&0avezetett, hogy Jugoszlávia elsza­'1®dt a szocialista tábortól. Megjegy­zendő továbbá, hogy Magyarországon az ellenforradalmi lázadás feltételeit szintén a nacionalista métely terem­tette meg, amely ideiglenesen meg­fertőzte az ifjúság és az értelmiség egy részét. Az a tény, hogy az Albán Munka­párt jelenlegi vezetősége szembehe­lyezkedett a szocialista világrendszer más országaival és az egész kommu­nista mozgalommal, ugyancsak arról tanúskodik, hogy az albán vezetők eltávolodtak a proletár nemzetköziség elveitől és a nacionalizmus ingová­nyába merültek. A marxista-leninista pártok nagy fi­gyelmet fordítanak a burzsoá nacio­nalizmus elleni harcra. Ezért foglalt el jelentős helyet az SZKP XXII. kong­resszusán az albán pártvezetők állás­pontjának elítélése. „Mélységesen nyugtalanít bennünket ez a helyzet, állhatatosan kerestük és keressük az ellentétek megszüntetésének útjait" — mondotta Hruscsov elvtárs a XXII. kongresszuson. A testvéri kommunista és munkáspártok vezetői kongresz­szusi felszólalásaikban kifejezésre jut­tatták, hogy mennyire szívükön vise­lik a szocialista országok, s a nem­zetközi kommunista és munkásmozga­lom egységének megóvását. Egyszers­mind elítélték az Albán Munkapárt vezetőségének álláspontját. Mint W, Gomulka mondotta, ha most az albán párt vezetői megmaradnak ezen az állásponton, „végső soron veszélyes útra sodródnak, amelyen haladva el­pártolnak a proletár nemzetköziség alapelveitől, a marxizmus-leninizmus­tól, s a szocialista tábor országainak egységétől." A KONGRESSZUS ALAPTALAN RÁGALMAKNAK minősítette és erélyesen elutasította az Albán Munkapárt vezetőinek a Szovjetunió Kommunista Pártja, s e párt lenini Központi Bizottsága ellen intézett tá­madásait. „Az albán vezetők cseleke­detei ellentétben vannak a kommu­nista és munkáspártok képviselőinek 1957-es és 1960-as értekezletén elfo­gadott nyilatkozatokkal, és csakis úgy értékelhetők, mint a szocialista országok barátságának és összefor­rottságának aláásására irányuló bom­lasztó cselekedetek, amelyek az im­perializmus kezére játszanak" — álla­pította meg az SZKP XXII. kongresz­szusa a Központi Bizottság beszámo­lójáról hozott határozatában. A kong­resszus kifejezte azt a reményét, hogy az albán vezetők, ha szívükön vise­lik népük érdekeit, és valóban barát­ságot kívánnak az SZKP-val s minded ÜJ SZÓ 4 * 1962. február 21. \

Next

/
Thumbnails
Contents