Új Szó, 1962. február (15. évfolyam, 31-58.szám)

1962-02-02 / 32. szám, péntek

t TANULNAK AZ ASSZONYOK Tavaly novemberben kezdődött Modra-Harmónián az a kétéves mező­gazdasági mesteriskola, amelynek valamennyi hallgatója nő. Az iskola kü­lönlegessége, hogy az internátuson kívül óvodával is rendelkezik, mely az egész tanévben gondoskodik a tanuló anyák gyermekeiről. Az anyák szabad idejüket azonban gyermekeikkel töltik, amint azt a kép is ábrá­zolja. (K. Cích — CTK — felv.} A fejlődés és a jólét terve Néhány nappal ezelőtt Bušincé­re mentem. A szövetkezet irodájá­ban együtt találtam az összes ve­zetőt. Papírlapok voltak előttük. Éppen befejezték az évi termelé­si terv készítését. — Jókor jött az elvtárs, a terv nagyjából már készen van — foga­dott Csányl Béla, a szövetkezet ökó­nómusa. Zavarban voltam. Hisz a szövetkezet, tudomásom szerint rosz­szul dolgozik és mégis így fogadnak. Kész a tervük, talán a járásban első­ként ... Bizonyára csak hevenyészve állították össze — gondoltam magam­ben. De amikor Mráz István, a szövet­kezet elnöke beszélni kezdett, sok minden megvilágosodott előttem. — A mült évek fogyatékosságaiból indultunk ki. Képzelje, el, hogy a nyá­ron a szövetkezet még az előleget sem tudta kifizetni a tagoknak. Nem termeltünk, nem adtunk el sem­mit, ^tehát nem volt miből fizetni sem. Most úgy állítottuk össze tervünket, hogy többét termeljünk, többet ad­junk el és többet adhassunk a tagok­nak ls a munkaegységekre ... Kovács László agronómus készsé­gese veszi át a szót. — Csak a leg­főbb dolgokról fogok beszélni. Szö­vetkezetünkben eddig az volt a gya­korlat, hogy csaknem mindent kézi erővel végeztünk, pedig kevés az em­berünk. Nemcsoda, hogy a földeken több volt a gyom, mint a szem Most mindenütt, ahol csak lehet és ameny­nyire gépállományunk megengedi — gépeket alkalmazunk. Varga József komplex brigádjára bízzuk a cukor­répát. Tavaly 99 munkaegységre volt szükség egy hektárra, az idén 62-őt tervezünk és 80 mázsával nagyobb termésre számítunk. Tavaly csak 32 vagon műtrágyát használtunk fel, az Idén 48 vagonnal számolunk. Ter­jesztjük a lucerna vetésterületet, és az évelő takarmányok arányát a szán­tóföldeken 15 százalékról 23 szá­zalékra növeljük. Természetesen más intézkedéseket is teszünk a termelés növelése érdekében. 25 vagonnal több gabona és 34 vagonnal több széna termelését tervezzük. A szövetkezet ökonómusa szerint a növénytermelés értéke az idén csaknem egymillió koronával lesz nagyobb, vagyis 34 százalékkal nö­vekszik. Ez a múlthoz képest hihe­tetlen emelkedés lesz. A közép-szlová­kiai kerületben azonban ennyivel akarják növelni a mezőgazdasági ter­melést a harmadik ötéves terv 5 éve ajatt. A bušincei szövetkezet jelenle­gi viszonyait tekintve ez már egészen reális célkitűzés. A szövetkezetnek most új vezetői, agronómusa, elnöke, ökonómusa van ... Mielőtt megkezd­ték volna a terv összeállítását a gyű­lésen beszélgettek az emberekkel a lehetőségekről, a távlatokról. — A mi tervünkben bízni lehet — mondja meggyőzően Mráz, a szövet­kezet elnöke. — Nézzék 1 Eddig ná lünk a díjazás olyan formán történt, hogy az emberek nem voltak érde­kelve a termelésben és csak azért dolgoztak, hogy minél több munka­egységet és természetbeni juttatást érjenek el. Például az a munkacso­port, amely a tervezettnél több gabo­nát termelt, 5 százalék prémiumot kap természetesen pénzben a tervetí felüli mennyiség után. A sertésgon­dozó 5 százalékot kap a takarmány felvásárlási árából, amelyet a terve­zett súlygyarapodás betartása mel­lett megtakarít. A természetbenieket a rendes díjazás alapján számítjuk ki, de legfeljebb háromszáz% kilogramm gaboríát adunk a szövetkezeti tag dol­gozó családtagjai és 150 kilogrammot minden ellátatlan gyermek után. Ogy hiszem, hogy ez igazságos, az embe­rek tudatában lesznek ennek és be­csületesen fognak dolgozni. Egyéb­ként ők már tudják ezt, egyeseknek ugyan nem tetszett, de a tagok túl­nyomó többsége egyetértett^ Javasla­tainkkal. A bušincei szövetkezeti dolgozók a napokban részletesen megismerked­nek a tervvel, hogy majd az évzáró taggyűlésen felelősségük teljes tuda­tában jóváhagyhassák Ehhez csak annyit .kell hozzáfűzni, hogy a szövet­kezet fejlesztéséért és szebb holnapjá­ért, jólétéért végzett munka meg­hozza gyümölcsét a bušincei szövet­kezeti parasztságnak is. A. M. A csehszlovák fogyasztási szövetkezetek fejlődése Fogyasztási szövetkezeteinknek már 1 700 000 tagja van, vagyis csaknem félmillióval több, mint két évvel ez­előtt. Köztársaságunk lakosai a szö­vetkezetek jednota elárusítóhélyei útján, beleértve a vendéglátó üzeme­ket, 26 milliárd 584 millió korona ér­tékű árút vásároltak, vagyis három­szor annyit, mint 1953-ban. A szövet­kezeti kereskedelem fejlődéséről ta­núskodik többek között az is, hogy államunk lakosságának mintegy fe­lét, főként a vidéki lakosságot látja el árúval. A szövetkezeti kereskedelem jelen­tős sikereket ér el az eladás kultú­rájának és a szolgáltatások megjaví­tásának terén. A második ötéves terv folyamán korszerűsítésre csaknem 1200 millió koronát ruháztak be, a harmadik ötéves tervben a célra több mint 2 milliárd koronát fordítanak. E nagy összegeket a szövetkezetek tagjai további milliós értékekkel nö­velik azáltal, hogy elárusítóhelyek korszerűsítésére évente több százezer órát fordítanak szabad idejükből. Ezért például az önkiszolgáló boltok létesítésében — a fogyasztási szö­vetkezeteknek már több mint 5000 ilyen elárúsítóhelyük van — túl­szárnyalták az állami kereskedelmet. Ugyanennyi önkiszolgáló boltot, bele­értve több száz szabad választékú elá­rusítóhelyet létesítenek a harmadik ötéves terv végéig. Több mint 600 mozgó szövetkezeti bolt mintegy 3000 községet, tanyát és telepet lát el s vevőinek száma közel félmilló. A tervek szerint a fogyasztási szövet­kezetek a harmadik ötéves terv vé­géig kereskedelmi hálózatuknak több mint 50 százalékában bevezetik az el­adás új formáit. Nyolc újabb szocialista munkabrigád (ČTK) — Az észak-csehországi kerü­letben a napokban" újabb nyolc munka­csoport nyerte el a szocialista munka­brigád büszke címet Köztük a Vratisla­vice nad Nlsou-f Bútorgyár Aladár Ho­lan vezette munkacsoportja ls, amely tavaly áprilisban felvette a FIdél Castro brigád nevet. A kolektíva tagjai ez idő alatt 30 százalékkal növelték a munka­termelékenységet, egyéni életükben pél­dás magaviseletet tanúsítanak s így példaképül szolgálnak az üzem többi dolgozója számára. Baljóslatú-e a bolygók együttállásai ? Világszerte elterjedt az a félelme­tes hír, hogy Földünket kozmikus katasztrófa éri ez év — 1962 — ele­jén, pontosabban február 5-én. Az asztrológusok, azaz „csillagjósok", akik nálunk is, bár csak titokban, de szép számmal „működnek", már több mint egy évtizede Jósolgatják kitar­tóan ezt a katasztrófát — s a hírt nyugati források is „megerősítik". Külföldön helyenként valóságos tö­meghisztériát okozott a hiszékenyek körében az a babonás hiedelem, hogy „Földünknek egy jókora része el fog pusztulni". A világ megsemmisülésének hirde­tői arra alapozzák állításukat, hogy a szóban forgó időpontban bizonyos égitestek rendkívüli mértékben meg­közelítik a Földet. Miről is van voltaképpen szó Február 5-e —a csillagjósok által oly „baljóslatúnak" nevezett nap — táján a Nap, a Föld, a Hold és a bolygók ritka és csodálatosan szép „együttállás"-ban lesznek. A Naprend­szer tizenegy nagy égitestje közül ek­kor tíz csaknem egy vonalban fog el­helyezkedni. Az együttállásból kima­radt egyetlen égitestnek, a Neptu­nusznak az iránya pedig csaknem pontosan merőleges lesz erre az irányra. Ez a körülmény — mondják — egyrészt kimozdítja a Földet pá­lyájáról, másrészt Földünkön föld­rengést, szökőárt, özönvizet és ha­sonló természeti katasztrófákat idéz majd elő. Azt is jósolják, hogy a meg­növekedett sugárzás pusztító hatása fölperzseli az életet, földrészek süly­lyednek el, új világrészek születnek. A „jólértesültek" azt is tudni vélik, hogy a Napon lángolnak majd fel azok a heves kitörések, amelyek a végzetes szerencsétlenségeket okoz­zák. Nem a minden évben jelentkező méretű, 5000—10 000 ember halálát okozó pusztulásokról, hanem száz­milliókat érintő csapásokról van szó. A komoly forrásokra való hivatko­zás mögött semmiféle tudományos megalapozottság nincsen. A történe­lemben voltak már ennél jóval szoro­sabb együttállások és szembenállások is. Azokra az időpontokra — például 1910-re — is megjósolták annak Ide­ijén ,a világ végét, máskor Krisztus „második" eljövetelét ígérték, vagy a világ összeomlását jelezték. A Jupiter és a Szaturnus minden húsz évben együtt — egy vonalban — áll. Ilyenkor mindig megesik, hogy egyidejűleg egy vonalba kerül velük a Hold, a Föld, a Nap, a Merkúr éj a Vénusz is.' Az is gyakori, ho ugyanekkor a Mars és még más nagy­bolygó is belekerül e vonalba. Ez tör­tént 1941-ben, 1921-ben és 1900-ban is, és ennek előtte minden 20—21. esztendőben. Az ilyen együttállások érdekesek és gyönyörködtetik az embert, de arra igazán semmi ok sincsen, hogy féljünk tőlük. Február 5-ének hajnalán teljes nap­fogyatkozás lesz, de hazánkból nem láthatjuk: a Hold árnyéka ugyanis^ Borneo, Celebesz és Oj-Guinea terü­letén vonul majd át. Mint minden napfogyatkozáskor, most is a Nap, a Hold és a Föld egy vonalba ke­rül. Ugyanezen a napon a Merkúr alsó együttállásban lesz: csaknem pontosan a Földet a Nappal összekö­tő egyenes mentén foglal helyet. Va­lamivel korábban, január 27-én jut a Vénusz felső együttállásba a Nappal, ilyenkor ugyan a Nap túlsó oldalán jár a Földtől legtávolabb, amelyen immár a Nap, a Hold, a Föld és a Merkúr foglal helyet. A Mars bolygó 1961. december 14-én állott együtt a Nappal, de mozgása olyan, hogy még február 5-én is csak kevéssel távo­lodik el a Nap—Föld iránytól. Feb­ruár 5-e után három nappal, azaz február 8-án -éri el a Jupiter az együttállást a Nappal. Február 5-én tehát egészen közel lesz már ehhez a vonalhoz. A Szaturnusz már több mint egy éve együtt áll a Jupiterrel, de január 22-én a Nappal is egy vo­nalban lesz. Ez az óriásbolygó is egé­szen közel jár még február 5-én a Föld és a Nap vonalához, ám mind a Jupiter, mind a Szaturnusz ekkor jut a Földhöz képest a legnagyobb tá­volságra. Az égi színjáték nagyszerűségét még fokozza az a tény, hogy a má­sik két nagybolygó, az Uránusz és a Plútó szintén a Föld és a Nap Irá­nyában, csakhogy az ellenkező olda­lon foglal majd helyet. Az Uránusz február 17-én, a Plútó pedig február 27-én áll szemközt a Nappal. Lassú mozgásuk miatt tehát február 5-én már elég közel lesznek ahhoz a vo­nalhoz, amelynek közelében ezen a napon a következő égitestek helyez­kednek el: a Nap túlsó oldalán a Szaturnusz, a Jupiter, a Mars, a Vé­nusz; utána következik a Nap, majd a Nap innenső oldalán a Merkúr, a Hold, a Föld, az Uránusz és a Plútó. Arról szó sincsen, hogy bármely égitest túlságosan megközelítse a Föl­dünket. Sőt, éppen ekkor a Szatur­nusz, a jupiter, a Mars és a Vénusz csaknem a legnagyobb földtávolban lesznek. Földközelbe kertil a Merkúr (ami azonban minden évben többször is bekövetkezik), a Hold (ez évente 12—13-szor adódik), továbbá az Urá­nusz és a Plútó, ami szintén csak­nem minden évben megismétlődik. Az égi tünemény érdekessége ' te­hát az, hogy a tizenegy fő égitest közül tíz csaknem egy vonalban, pon­tosabban egy síkban lesz. Ez a hely­zet azonban a Naprendszer, illetve a bolygórendszer egészére semmiféle hatással sincsen. Am azt megvizsgálhatjuk, hogy ez az elég ritkán bekövetkező égi kons­telláció milyen hatással lehet Földünkre A Föld a Nap gravitációsterében mozog. Mozgását ez határozza meg. Ezenkívül a legnagyobb hatással a Hold van reá, ami főként az árapály jelenségében nyilvánul meg. Jelenle­gi helyzete nem különbözik attól, ami minden hónapban megismétlődik űjholdkor. Kisebb mértékben zavarják pályáját a nagybolygók is, közülük legerősebben a Jupiter, amely azon­ban (akárcsak a másik legközelebbi óriásbolygó, a Szaturnusz) ekkor ép­pen földtávolban lesz. Milyen erőKkel kell egyáltalán szá­molnunk ezeknél a hatásoknál? A ha­tóerő a testek tömegével áll arány­ban'. De most jől figyeljünk: ha a Naprendszernek a Nappal együtt szá­mított tömegét 10 000 egységnek vesszük, akkor ebből a 9 nagybolygó­ra, ezek 31 holdjára, a kisbolygók százezreire, a meteorok trillióira és az üstökösök milliárdjaira együttvéve, mindössze 14 egység jut 10 000-ből. 14! Világos hát. hogy Naprendsze­rünkben a Nap hatása uralkodik. Azok, akik a tudománytalan csillag­jóslásnak némi tudományos látszatot szeretnének adni, arra hivatkoznak, hogy a mostani konstellációban a ha­tások — minthogy a bolygók egy vo­nalban állnak — összegeződnek, és ez fogja előidézni a katasztrófát. A csillagászati számítások szerint azon­ban még annak sem lenne semmi kö­vetkezménye, ha az összes bolygó ha­tása egyetlen egy irányból érné Föl­dünket. A mégis érvényesülő hatás pedig oly parányi, hogy csak a leg­pontosabb méréssel és a leggondo­sabb számításokkal mutatható ki. Lehetséges-e. hogy ez az összesített hatás a Nap életében valamiképp meg­nyilvánul és rendkívüli erejű napki­töréseket okoz? A bolygóknak a Nap felé irányuló együttes hatása olyan csekély, hogy az eddigi évszázados megfigyelésekből is legfeljebb gyanít­juk, hogy talán-talán befolyásolja a Nap életét. Azok számára pedig, akik a tényle­gesen jelentkező hatások nagyságát tudományosan akarják mérlegelni, közöljük a számszerű értékeket. Az egyik feltevés szerint az egysorban állő ' bolygók együttes hatása nagy mértékben növeli a Nap és a Hold együttes hatását, amely Ojhold és holdtölte idején havonta az apály és a dagály közismert je­lenségét előidézi. E tekintetben a Hold hatása nagyobb, mint a Napé. Ha a számszerű összehasonlítás ér­dekében a Hold hatását 1000 €00 egy­ségnek vesszük, akkor február 5-én a többi hatást a következő értékek szemléltetik: A Hold hatása a Földön 1 000 000. egység A Nap hatása a Földre 400 000 egység A Jupiter hatása a .Földre 1,6 egység A Szaturnusz hatása a Földre 0,1 egység A Mars hatása a Földre 0,008 egység A Vénusz hatása a Földre 0,13 egység Az Uránusz hatása a Földre 0,003 egység Láthatjuk tehát, hogy a bolygók árapálykeltő, zavaró hatása ezen a napon együttvéve sem tesz ki két egységet, a Hold és a Nap hatását értékeltető 1 400 000 egységgel szem­ben. Túlzás tehát még azt is mondani, hogy e parányi plusz hatás eredmé­nyeként az egyébként esetleg meg­levő bizonytalan egyensúlyé időjá­rási és földrengés! helyzetekben be­következhet valami súlyosabb válto­zás. Vizsgáljuk meg most a másik fel­tevést, amely szerint a bolygók együt­tes hatása a Nap felszínén fog kivál­tani ' kitöréseket, ós közvetve ezek hatnak majd ki a Földre. Itt elég talán annyit mondani, hogy a bolygók a Nap két ellentétes oldalán helyez­kednek el, és hatásuk, lerontja egy­mást. De még ha az összes bolygó­hatás egy irányban hatna, akkor is elég meggyőző" adat talán az, hogy a legnagyobb bolygónak, a Jupiter­nek — e tekintetben uralkodó — ha­tása a Nap felszínére több mint egy­milliárdszor kisebb, mint magának a Napnak vonzó hatása a . napfelület képződményeire. Ha tehát a Nap fe­lületén kitörni készül egy erupció, azt a Nap vonzóereje több mint egy­míllíárdszor erősebben tartja "vissza vonzásával, mint amennyire az összes bolygák együttvéve vonzzák. Ugyancsak nem jöhetnek számítás­ba azok a sugárzó energiák sem, amit a Napon kívüli összes bolygó­rendszerbeli égitestek képviselnek. A Nap a legfényesebb holdnál is 400 ezer szerte több fényt sugároz, az ultraibolya és a rádióhullámok tar­tományában a Nap sugárzó energiája sokmilliószorosan nagyobb, mint az összes többi égitesteké együttvéve. Február 5-én tehát Földünkön sem­mivel sem lesz több természeti ka­tasztrófa, mint egyébként lenne, vagyis mind eddig volt és ezután lesz. Hiszen az elmúlt években is számos földrengésről, szökőárról, tengerren­gésről, tájfunról, tornádóról, hurrikán­ról, árvízről és aszályról érkeztek hí­rek a világ minden részéről, holott akkoriban semmiféle rendkívüli csil­lagászati konstelláció nem volt. Saj­nos, valószínű, hogy efféle jelensé­gek előfordulnak majd ebben az év­ben is, ám ezeknek semmi közük az égi konstellációhoz. Dr. KULIN GYÖRGY, (Az Élet és Tudományból.) Hidraulikus ék fadöntéshez Fakitermeléskor még ma is jelentős fizikai erőkifejtést követel a munká­soktól a befűrészelt fa ledöntése. Egy szovjet tudományos kutatóintézetben most érdekes hidraulikus éket szer­kesztettek e nehéz munka gépesítésé­re. A hidraulikus ék és berendezései a szovjet erdőgazdaságokban haszná­latosak. Druzsba típusú motoros lánc­fűrészhez csatlakoztatható. Az éket a döntési iránnyal ellentétes oldalon a befűrészelt fatörzs nyílásába kell illeszteni, majd működésbe kell hoz­ni a hidraulikus szivattyút. A beáram­ló hidraulikus közeg szétfeszíti az éket, s nehéz fizikai munka nélkül ledönti a fatörzset. Jelenleg kétféle éktípus kifejlesztésén dolgoznak, az egyiket maximális 50 cm-es fatörzs­átmérőhöz, a másikat pedig 50 etil­nél nagyobb átmérőjű fatörzsek ki­döntéséhez lehet majd felhasználni. A kísérleti eredmények szerint az újfajta hidraulikus ék mintegy 10— 50 százalékkal csökkenti a fadöntés eddigi idejét, s jelentősen fokozza a munka termelékenységét. Előre gyártott alagutak A Szovjetunióban, Moszkva és Kijev körzetében eredményes kísérleteket végeznek négyzetes keresztmetszetű alagutak, átereszek, gyűjtőcsatornák előre gyártott falelemekből való épí­tésére. A tapasztalatok szerint az elő­re gyártott elemek alkalmazása egy­részt lényegesen csökkenti az anyag­szükségletet, másrészt lerövidíti az építkezés idejét, és jelentősen csök­kenti költségeit. Jelenleg kétféle, 2x2,5 m és 3x3,65 m keresztmetszetű pégyzetes alagút kialakítására alkal­mas falelemeket gyártanak; az egyes falelemek hosszúsága 2 m. Egyes vagy kettős négyzetes keresztmetsze­tű vezetékek alakíthatók ki belőlük. A falelemek maximális súlya 9,4 ton­na ; különleges gépkocsival szállítják az építkezés színhelyére és gépkocsi­daruval emelik be őket a helyükre. 1BB2. február 2. (JJ SZÖ 5 *

Next

/
Thumbnails
Contents