Új Szó, 1962. január (15. évfolyam, 1-30.szám)

1962-01-16 / 15. szám, kedd

I k Jót u 1 r U R Tk indu! 'sss-/r/rrsssss/sfs/-rsŕŕsrŕŕrrŕj'ssssŕŕs/ssŕsss/r/ss/ss/ssssssfsssssss//s/m a zenei januar Az 1962-es zenei évad első bra­tislavaí hangversenye minden te­kintetben kielégítette a hallgatósá­got. Színesen összeállított műsort hallottunk élvezetes előadásban. Edgard Doneux, belga karmester §akit már nem is mint jó ismerőst, in­^kább mint régi barátot üdvözlünk a ^ hangversenydobogón, komoly csa­Helyes törekvésről tanúskodó kiállítás A napokban nyílt meg Bratislaváben az NOK „Ma diákok — holnap mérnökök" című kiállítása, amely az oktatási segédeszközöket mutatja be. A kiállítás hű képet ad arról, milyen színvonalon van az NDK-ban az ok­tatási segédeszközök és az iskolai bútorok gyártása. fM. Slosiariková — ČTK — felv.) Távkozvatítés Prága és Braüslovo közölt Korszerű szovjet berendezések • Műsorcsere a szocialista tábor országaival A televízió prágai és bratislavaí stúdiójának műsorcseréje, a műso­rok változatosabbá tétele a közve­títéstől, a jó összeköttetéstől függ. A televízió stúdiója a táv­közvetítés minél előbbi gyakorlati megvalósítása érdekében jelenleg a két város közötti rádiórelét pró­bálja. A távösszeköttetési igazgatóság tá­jékoztató adatai szerint műszaki dolgozóink szovjet szakemberekkel együttműködve szerelték a távközve­títést lehetővé tevő retranszlációs ál­lomások berendezését. A televízió jelzése ezeken az állomásokon végig­haladva ér el rendeltetési helyére. A korszerű Veszna típusú berendezés a Szovjetunióban készül. Üzemelteté­se teljesen automatikus. Az egyes ál­lomások akkor is működnek, ha vala­melyiken üzemzavar fordul elő. A ret­ranszlációs állomásokat ugyanis pót­berendezésekkel is ellátják, amelyek szükség esetén önműködően bekap­csolódnak. Az állómáa&kon ezenkívül villamos energiát fejlesztő segédfor­rások biztbsítják a zavarmentes köz­vetítést. Az új távközvetítés jelen­tősen hozzájárul a televízió kép- és hangvételének megjavításához. A televízióban jövőre egyre főbb műsorcserére kerül sor, elsősorban a szocialista tábor országaival. Ezt további távösszeköttetéei hálózat ki­építése teszi lehetővé. A jelenleg Bra­tislaván keresztül vezető hálózatot még idén úgy bővítik ki, hogy elérje a Szovjetunió határát. E háló­zat kiépítése után lehetővé válik a televízió nemzetközi műsorainak ki­cserélése a Szovjetunió Televíziójával. Az ehhez szükséges transzlációs be­rendezések szintén a Szovjetunióban készülnek. Épül egy kábelvonal ls, amelyet hazánk területén keresztül egészen Moszkváig vezet. Ez a kábel elsősorban a telefon-távösszeköttetés céljait szolgálja, de a két ország te­levíziója műsorainak közvetítését is lehetővé teszi. A távösszeköttetési dolgozók egy­idejűleg arról is gondoskodnak, hogy ňazánkban is jobb legyen a televízió műsorainak vétele. L._ % pett a nyilvánosság elé műveinek gyűj­i teményes kiállításával a 41-éves Martin fc Sladký. § Martin Sladký annak a nemzedéknek a ^képviselője, amely a felszabadulás után ^lépett a nyilvánosság elé. Ennek a nem. izedéknek a tagjai nagyrészt alkotásaik­éban igen nagy társadalmi felelősségér­§ zetröl tesznek tanúságot. § M. Sladký kiállítása azt bizonyítja, § hogy képzőművészeti szemléletének íej­í; lődése logikus s komolyan átélt, a mfi­vész realista meggyőződéséből fakad. A í kiállítás lényegében két tárgykört ölel § fel. Podboŕankyi téjképmGtívumokat és i bányászképeket. A kiállítást monomen­^ tális munkák kisebb vázlatai egészítik fcki. A képek elsfi csoportjában túlnyomó ^részt tájképek szerepelnek, amelyeket ^alak-ábrázolás tesz élénkebbé, fc Kellemes meglepetés azonban képei­íj nek második csoportja —a bányásztár­Kgyfi képek jelentik, már azért is, mert § kiállításainkon ritkák az ehhez hasonló fe alkotások. De mindenekelőtt azért, mert ^ monumentális festői ábrázolásával — ^ főként a fürdőző férfiak csoportjában — kiemeli a test modelláciőját és dina­mikáját. E képek a magok módján ko­rnak és az emberi kapcsolatok találó kifejezését jelentik. , M. Sladký kiállítása azt bizonyítja, bogy a művész eddigi munkájával ko­moly alkotó erőfeszítésével szilárd ala­, pokat teremtett ahhoz, hogy alkotása a S monumentálisba torkolljék. (rp) .. ládi okokból kifolyólag kissé megkés­ve érkezett Bratislavába, és ezért Folprecht U. szimfóniája helyett, amelynek bemutató előadása több próbát igényelt volna, Mozart, Es­dűr szimfóniáját (K. 543.) tűzte mű­sorra. Mozart tolmácsolását nem minde­nütt éreztük teljesen megoldottnak. Ez főleg az első tétel „daloló alleg­ro"-jára és az Andante pasztorálszí­neire vonatkozik. Ez Esz-dúr szimfó­nia úgy hat a lélekre, mint egy verő­fényes tavaszi nap csodája, amellyel az ember nem tud betelni. De mintha a felhőtlen öröm hangja ezúttal hiányzott volna Doneux karmesteri palettájáról. Annál életteíjesebb előadásban hal­lottuk César Franck ..Elátkozott va­dász" című szimfonikus költeményét. Doneux koncepciójában erőteljesen érvényesült a dús színekben tobzódó muzsika drámai izzása és különös „képszerűsége". A hallgató szinte együtt öli a zenével az erdő hangu­latát, a vadász szenvedélyét, az örök emberi Indulatok féktelen kilengéseit. Az est másik külföldi vendége, Adam Harasiewioz Chopin e-moll Zon­goraversenyét adta elő. X fiatal lengyel zongoraművész- egy önálló Chopin-est keretében már 1900-ban bemutatkozott nálunk. Ha­raslewicz, mtat a mai lengyel művé­szek általában, az úgyneveaett „tár­gyilagos" előaddi iskola hívének bizo­nyult. Ez a felfogás nem tűr roman­tikus sallangot, gondosan kerüli az ér­zelmi túlzásokat. Harasiewioz köt év előtti szólóestjén Ife rendkívül finom muzikalitással interpretált, néha még­is az volt az érsésünk, bogy a Cho­pin muzsika nétíSny fontos eleme ís áldozatul esett az „érzelmi tisztoga­tásnak". Ez a jelenség nála nem volt aggasztó, mert Harasiewicz vérbeli művész, ami feljogosított a reményre, hogy a belső érlelődés tisztítótüzében megtalálja majd a maga sajátos, egyé­ni kifejezésmódját. Chopin zongora­versenyének előadásával valóban er­ről győzte meg a hallgatóságot. Mű­vészete azóta fejlődött, elmélyült. Ez­úttal világosan kitűnt, hogy fegyel­mezett agya mögött meleg tüzű muzi­kalitás rejlik. Tárgyilagos alapszem­lélete már nem köti gúzsba lírája röptét, nem gátolja, hogy a Chopin muzsika előadásánál elengedhetetlen rapszodikus elem is érvényesüljön. Játékában már megvan az a bizonyos belső kötetlenség, ami lehetővé teszi, hogy minden iskolától független mű­vészi tolmácsolást nyújtson. A közön­ség viharos tapssal köszönte meg a fiatal művész értékes teljesítményét Bzen az estén Enescu, a XX. szá­zad zenéjének egyik legegyénibb alakja ls szóhoz jutott. Enescu két világszerte ismert rapszóűiájában ma­gas művészi formában dolgozza fel a román népi zene elemeit. Arra tö­rekszik, hogy a nemzeti zenét sajá­tos színeinek, hangulatának, kifejező erejének minden eredetiségével egye­temes értékké, általános emberi őr­zések kifejezőjévé emelje. E törek­vésében — bár a két zeneköltő egyé­nisége és közlésmódja két külön vi­lágot alkot — sajátos módon találko­zik Bartók törekvéseivel, Enescu II. Román rapszódiájának előadásával mind a karmester, mind a zenekar remekelt. HAVAS MÁRXÄ Nem kis probléma Fémek helyett plasztikus anyagok (ČTK) — A stropkovi Tesla Üzemben ez idén színes fémek és egyéb hagyo­mányos anyagok helyett már plasztikus anyagokat használnak távközlési beren­dezések gyártására, tgy például a do­boz alakú villámhárítók fedelének rög­zítéséhez szükséges fémcsavarok helyett poliamid-csavarokat és az üvegfedőía­pnk helyett poliészterből készült fedőla­pokat használnak. A bázitelefoookban levő rézhálökat poliamldhfilókkal he lyettesítík é, különböző szigetelő csöve­ket ls készítenek ebből a műanyagból. A stropkovi Tesla Özem dolgozói ezzel nagy mennyiségű színes fémet takaríta­nak meg. Ez idén csaknem 10 000 nor­maórával kevesebb időre lesz szükségük egyes gyártmányok elkészítéséhez. í^^^H wmm V § játékot rendezni a legbeavetottabban \/ - ^JfWÍŠMWfW^^^-'^ § yP^&át i Č? bratislavaí Kolibán tudnának beszá- ||f||fl|||f T §%. "*' $ $ ' |molni, mert tudnivaló, hogy az elmúlt j^HBRf . < ^ esztendőben egyetlenegy szlovák film- - MKilf e ' . - * | komédia sem jelent meg filmszínhá-í ^zaink műsorain. Még szerencse, bogy' |a barrandoviaknak több humorérzé- ^Hl^^^^^BI í . -(--x" i restetik az apa" című filmek részben -. ^ meg is győzték a nézőt. A közeljövő­^ben kerül bemutatásra „Az első szá­§zad embere" és a „Más világ térfia". S című vígjáték. : ! flll | $ ADAM HARASIEWICZ lengyel zori- fll |l|| «# Ä ' ' ' * ^sh? ^ goraművész vasárnapi fellépésével f - Wllx l*!^ ™V'­^ folytatódott a prágai Művészek Házá-) te'jíL M, S ^ § ban a zongoraverseny-sorozat. A fia-; "MmBaMa^ m^^^ál^^ $ tal művész nagy sikerrel adta elő Košicén az elmúlt héten kiállítás nyílt. A kiállításon 61 mü szerepel, ^ Szergej Prokofjev zongoraszonátáját^ mely Bulgária dicső korszakából, a XVII. ós XVIII. századból származik, ^ Karol Szymanowski, Johannes Brahms; s bemutatja a fametszetek nagyarányú fejlődését a felvilágosodás idején. s!és Fryderyk Chopin művelt. (Foto: CTK — J. Valko felvétele) A mezőgazdasági szakkáder képzés NAPJAINKBAN, DE MÄR A MEG­ELŐZŐ EVEKBEN IS sok szó esett a jövő falujáról. Ahhoz, hogy ezt a távlatot kissé megközelítsük, ma már nem szükséges, hogy gondolatunkra, alkotó képzeletünkre bízzuk magun­kat. Hisz jócskán akadnak olyan szö^ vetkezetek, ahol a gyakorlati té-i nyek tanúsítják: a jő gazdálkodásra, a jómódú falu kialakítására ma már kedvező feltételek vannak. Ha pél­dául a pofanyi, holicei, vagy más szö-; vetkezetekben járunk, és a szövet­kezeti tagság megelégedettségének okát keressük, azt nem másban mint a jó szocialista nagyüzemi gazdálko­dásban, vagyis a helyes munkaszer­vezésben, a gépesítésben, jó kereseti lehetőségben és nem utolsó sorban — különösen a fiatalok számára a szak­mai továbbképzés és a kulturális te­vékenység számos lehetőségeiben ta­láljuk meg. S ha adottságaink ma jelentősek, terjedelmük az elkövetkező években csak bővülhet A mezőgazdasági nagyüzemeink elé kitűzött feladat: 1970-ig el ke!l érni az ipar színvo­nalát, s ez nemcsak több gépet, ke­vesebb testi munkát jelent, hanem nagyobb jólétet is, az életszínvonal jelentős emelkedését. A feladatok teljesítéséhez vezető út pedig a gyakorlatban mi mást jelen­tene. mint a belterjes gazdálkodás le­hetőségeinek növelését, a leghaladóbb technológia és a legfejletteb techni­kára épülő termelési ágazatok kiala­kítását. A harmadik ötéves terv idő­szakára tervezett 22—23 százalékos termelésnövekedés — Szlovákiában 27—28 százalék — s a munkaterme­lékenység 64 százalékos emelkedése szinte magától értetődően nagyfokú szakmai igényességet, jártasságot kö­vetel. Az okos szó, a helyes magyarázat már eddig ls termékeny talajra talált mezőgazdaságunkban, s jól egyenge­ti a korszerű gazdálkodás, a magas­színvonalú termelés útját. De az igé­nyek és a lehetőségek is nagyok. Szé­les arcvonalon haladunk előre a tel­jes gépesítés útján, s ez a térfy fel­tételezi az ember alkotó képességei érvényesítésének jobb, magasabb fo­kát. Ezért rendkívül sürgető a szak­káderek képzése a mezőgazdaságban. MÁR A MEZŐGAZDASÁG SZÖVET­KEZETESÍTÉSE IDEJÉN jelentős sike­reket értünk el ezen a téren. Szlo­vákiában 1953-tól 1959-ig 6759-ről 16 407-re emelkedett a szakképzett­séggel rendelkezők száma. Ez azon­ban ma már korántsem elegendő. Míg az iparban egy főiskolai, vagy magasabb szakképzettséggel rendel­kező személyre 11, az építészetben pedig 8 dolgozó jut, addig a mező­gazdaságban ez az arány 1:300-hoz. Pártunk Központi Bizottsága a múlt évben éppen ezért célul tűzte ki, hogy a harmadik ötéves terv fo­lyamán több mint 3000 főiskolai és 8700 magasabb szaktskolai végzettsé­gű szakember lép munkába a mező­gazdaságban. Emellett az eddigiek­nél sokkal jobban Igémybe kell venni a főiskolai és középiskolai tanulás lerövidített formáit, a foglalkozás melletti tanulást, stb. A harmadik öt­éves terv időszakára jellemző az is, hogy több mint 3000 'anoncot vesz­nek fel a tanuló viszony alapvető formáiba, és több mint 11000 tanon­cot utánképző szakmába. Az in­tézkedések célja, hogy 1970-ig elér­jük azt, hogy minden 400—500 hek­tárra egy mezőgazdasági mérnök és minden 100—150 hektárra egy tech­nikus jusson. 1960-ban ez az arány a mezőgazdasági mérnökök esetében 6000 hektárt, a technikusokéban pe­dig 1300-at jelentett. A szakképzett­séget illetően tehát 1970-ig mintegy 22 000 magasabb képzettségű szakem­ber és 90 000 technikus iskoláztatásá­ra számítunk. Ezt a rendkívül Igényes feladatot csak úgy teljesíthetjük, ha szövetke­zeteink nemcsak a termelés távlati terveivel, hanem a szakmai fejlődés kilátásaival is számolnak. Központi Bizottságunk határozata nyomán az utóbbi hónapokban — or­szágos méretekben — behatóan fog­lalkoztak a szakmai fejlődés kérdé­sével. Az a célkitűzés, hogy gépál­lomásainknak évente mintegy 22 000 gépesítőt kell adniok a mezőgazda­ságnak, már eddig is jó eredménye­ket hozott. Ezen a téren jó példával jár elöl a Dunajská Streda-i járás, ahol a járási pártbizottság vezetésé­vel a saját viszonyaikra alkalmazva, kidolgozták Gitalov ismert szovjet újítónak a mezőgazdasági termények termesztése és betakarítása kompié* gépesítésének módszerét. A NYUGAT-SZLOVÁKIAI KERÜLET­BEN a komplex gépesítő csoportok több mint 14 000 hektár földet mű­velnek meg A Kvetoslavovi Állami Gazdaságban például négy komp­lex brigád — 16 dolgozó — 1330 hektár mezőgazdasági földet művel, s az előző' évTiéž vlázťmyítva 100 420 koronával csökkentették a termelési kiadásokat. A munkaszervezés fejlet­tebb formái révén elérik, bogy e£y brigádtag termelésének összértéke meghaladja a 108 000 koronát. Ez pe­dig kétszerese a mezei csoportok ed­digi eredményeinek. Hasonló jó pél­dával találkozhatunk a gaböikovói és a holicei szövetkezetben ls. Ez a kezdeményezés annál inkább is figyelmet érdemlő, inivel a szak­emberhiány a két műszak bevezeté­sével erősen megmutatkozik. Ogyan­akkor a harmadik ötéves tervben 90 százalékkal több gépi berendezést kap a mezőgazdaság, mint a második ötéves terv időszakában. Ez a példa is bizonyíthat a sürgető megoldás ér­dekében. A Dunajská Streda-i járásban a ha­tározatok megértésének alaposságá­val fogtak hozzá a mezőgazdasági szakkáderkérdés távlati tervének ki­dolgozásához is. A hrobofíovói szö­vetkezet mirrtaterve alapján készí­tette el a járás többi szövetkezete is a távlati tervet. A JNB iskolaügyi szakosztálya a tervek kidolgozásakor a CSKP KB határozatából indul ki. Még 1961­ben egy mezőgazdasági mérnökre az állami gazdaságokban 4266 hektár, a szövetkezetekben 8447 hektár ju­tott. A technikusok esetében ez az arány 517, illetve 1299. A tervek alap­ján — 1970-ig — a főiskolával ren­delkező szakemberek számát 26-ról 200-ra emelik, a technikusoké pedig csaknem megtízszereződik. Ily módon elérik, hogy egy mezőgazdasági mér­nökre 472 hektár, egy technikusra pe­dig 80—120 hektár jtrason. A távlati tervben számolnak a szö­vetkezetek megfiatalításával is. Az országos méretben kitűzött 47 000 fia­talból a Dunajská Streda-i járásban az idéu 600 választja a mezőgazdasá­got. "(A tanulóifjúság soraiból.) Nyolc év alatt ez 4800 fiatalt jelent, ami a mostani elég kedvezőtlen átlagos életkort (46 —53) jelentősen javítja. A KELET-SZLOVÁKIAI KERÜLET szakkáder képzése — arányba állítva — még sürgetőbb, mint a nyugat­szlovákiai. Az érezhető szakember­hiány mellett az 1961-es traktorállo­mány szerint közel 3000 traktorosra volna a kerületnek szüksége. A hiá­nyosságok oka, hogy a kerület eddig elhanyagolta a szakkáderkérdést, s kerületi méretben a szövetkezetek­ben mindössze 2,5 százalékot tesz ki a főiskolai végzettséggel rendelkező szakemberek száma. A harmadik öt­éves terv időszakában éppen ezért jóval több szakembert kap a kertti let, mint a második ötéves tervben. A főiskolai végzettséggel rendelke­zőknél 242,5 százalékkal, a magasabb szakkőpaattségnél pedig 794,3 száza­lékkal bővül a keret. Ugyanakkor a jóval több mint százmillió koronás állami befektetés — a mezőgazda­sági iskolák céljára — nagyban hoz­zájárul ahhoz, hogy a harmadik öt­éves terv időszakában lényegesen ja­vuljon a szakkáder-kérdés helyzete a kelet-szlovákiai kerületben. A szakemberhiány a košicei járás­ban is megmutatkozik. A szövetkeze­tekben 10 137 hektár, az állami gaz­daságokban 2534 hektár jut egy mérnökre, míg a technikusok eseté­ben 3225, illetve 745 az arány. Nycílc ér alatt lényegesen csökken ez a különbség, s a tervek szerint egy mezőgazdasági mérnökre 817 bektár jut a szövetkezetekben, egy tech­aikusra pedig 739 hektár. A Köz­ponti Bizottság által kitűzött irány­elveknek azonban így is messze mö­götte maradnak. S ez a tény még (Folytatás a 6. oldalon) 1962. január 13. ÜJ SZO 5. *

Next

/
Thumbnails
Contents