Új Szó, 1962. január (15. évfolyam, 1-30.szám)

1962-01-09 / 8. szám, kedd

Ä mezőgazdasági termelés gyorsabb fejlesztéséért A kelet-szlovákiai kerület mezőgazdasági dolgozói a műit év­ben több ezer tonna hússal, sok mil­lió liter tejjel, és több millió tojás­sal maradtak adósai munkásosztá­lyunknak. Az üzemekben és az üzle­tek előtt sokszor hallunk ilyen meg­jegyzéseket: „A terv törvény, de úgy látszik, ez nem vonatkozik a mező­gazdaság dolgozóira." A megjegyzéseket nem lehet válasz nélkül hagyni, nem lehet egyszerűen napirendre térni felettük, mert hi­szen igaz az, hogy- a terv törvény, mely szocialista hazánk_ minden pol­gárára vonatkozik. A kulturálisan fej­lett és politikailag érett ipari mun­kás a termelés állandó növelésében látja az ország további boldogulását. Ügy tekint üzentére, vállalatára, mint köztulajdonra. Ennek fejlesztésén dol­gozik. S büszke üzeme sikereire. A mezőgazdaságban is gyarapodtak pz utóbbi években a virágzó, jól dol­gozó szocialista közös gazdaságok. Ezekben a közös tulajdont sajátjuk­nak vallják és annak felvirágoztatá­sán dolgoznak. Sajnos, vannak szövetkezetek, ahol fnég nem ez a helyzet, a nem ki­elégítő felvilágosítási tevékenység kö­vetkeztében a tagok nagy része még nem vetette le a régi időkből magá­val hozott önző, csak a saját egyéni érdekeit látó tulajdonságát. Bizal­matlan, nehezen fogadja el az újat, nem tud beleilleszkedni abba, hogy a közös tulajdon mindannyiuk vagyona, tehát az övé ís. Ragaszkodik az enyémhez s az egyéni érdekeket elő­térbe helyezi a közösséggel szemben. A hús, tej, tojás, kenyér és más mezőgazdasági termékek bősége vagy hiánya politikai kérdés. Ebből indult ki pártunk, amikor egyik fő feladat­nak tűzte ki, hogy a mezőgazdasági termelést az ipar színvonalára kell emelnünk. Azzal, hogy bíráljuk a fa­lut, még nem érjük ej a kívánt válto­zást. Politikai nevelőmunkára van szükség. A politikai meggyőző tevé­kenységet az üzemeKben kell kez­deni, annál ls inkább, mert Kelet­Szlovákiában az üzemek és vállalatok dolgozóinak nagy részét a faluról be­járó munkások képezik. A politikai­lag fejlett, sokoldalúan képzett kom­munistáknak kell megtanítaniok a fa­lusi pártszervezeteket a vezetés és irányítás módszereire. Kelet-Szlovákia mezőgazdasági helyzete jelenleg nem mondható rózsásnak. A termelésben és a felvásárlásban történt visszaesés csakis azzal magyarázható, hogy a kommunisták megelégedtek az egysé­ges földművesszövetkezetek megala­kításával. A helyi vezetők, valamint a védnökség! üzemek abban a tévhit­ben ringatták magukat, hogy a nagy­üzemi gazdálkodás elindult és az ma­gától megy majd előre. Kevesebbet foglalkoztak az emberekkel, ritkábban tartottak összejöveteleket és megbe­széléseket a községekben és ha év közben meg is fordultak a szövetke­zetekben, vagy a helyi nemzeti bizott­ságoknál, az emberek nem a munka­szervezés és termelés kérdésével fog­lalkoztak, hanem kizárólag a felvá­sárlást szorgalmazták. Sok szövetkezetben nem tartják meg a rendszeres gyűléseket, a tag­sággal nem ismertetik a termelés és a pénzügyek állását, a gazdálkodás kérdéseit. Legtöbbször egyedül az el­nök, esetleg egy-két vezetőségi tag dönt olyan dolgokban, amiben a tag­ságnak kellene határoznia. Ezért for­dulnak elő olyan esetek, hogy egyes tagok meg nem engedett előnyök­höz jutnak a közösség rovására. A košlcei járásban Zdoba, Vyšný Čaj, Košická Polanka-i szövetkezetek gyümölcsöseiből az egész évi termést a tagság megkérdezése nélkül elad­ták egyes „spekuláns" tagoknak. A Spišská Nová Ves-i járásban Slo­vinky községben a vezetőség úgy döntött, hogy mindazok a tagok, akik száz munkaegységet ledolgoznak, ter­mészetbeni Juttatásként kfit szekér szénát kapnak. Most a szövetkezetnek nincs elegendő takarmánya. Az EFSZ alapszabálya kimondja, hogy a ter­melésben okozott károkat meg kell téríttetni és a közös vagyon dézsmá­lólt meg kell büntetni, Falvalnkban csak elvétve alkalmazzák ezeket a módszereket, mert több helyen még érvényesül a rokoni, sógort, koma­ság elve. Košické Olšany-ban például elha­tározta a szövetkezet vezetősége, hogy mindazokat, akiket tettenérnek a kö­zös kukorica dézsmálásán, kirekesz­tik a természetbeni kukorica juttatá­sából. Az ilyen határozat természe­tesen nem szünteti meg a lopást. A tagság nyugodtan hordta haza a közösből a kukoricát, melynek hiá­nyát már most érzi a közös állat­állomány. A szövetkezeti sertések alig szednek valamit magukra, de a tagok háztáji sertései alaposan növelik sú­lyukat. A szövetkezet alapszabályá­nak gyakori megsértését elsősorban a •nemzeti bizottságoknak kellene meg­gátolni. A mlchalovcei járás nemzeti bizott­sága „tudomásul" vette a bušicei szö­vetkezet és a helyi nemzeti bizott­ság határozatát, hogy a tagság azon részének, kiknek nincs kertje, a fél hektár háztáji föld mellé további 15 ár területet mérnek ki — mert úgy­mond — ne legyenek hátrányban azokkal szemben, akiknek a háztáji földön kívül még saját kertjük is van. A szövetkezeti alapszabály mellőzése igen sok veszteséget okoz egész népgazdaságunknak, de magá­nak a dolgozó parasztságnak is. A ke­let-szlovákiai kerületben a háztáji gazdálkodásban a megengedett állat­állományon felül közel 10 000 szarvas­marhát, ebből 2000 tehenet, több mint 8500 sertést tartanak a szövetkezeti tagok. Ha ehhez hozzászámítjuk, hogy több ezer egyéni gazdálkodást foly­tató kis- és középparaszt nem telje­síti a szerződéses hús- és tejeladás tervét, akkor mérhetjük fel igazán, mily nagy kiesést jelent a közös ter­melés és az ellátás szempontjából ez az állapot. Az egyénileg gazdálkodó parasztok a múlt évi húseladási tervüket mind­össze 65 százalékra, tejből pedig 77 százalékra teljesítették. Közel 5000 paraszt még a terményfelvásárlási tervének sem tett eleget. A mezőgaz­daság termelési és felvásárlási ter­veit elsősorban azokban a Járásokban nem teljesítik, ahol jelenleg még sok az egyénileg gazdálkodó. Ezekben a községekben vágják le a legtöbb bor­jút és sertést előzetes engedély nél­kül „feketén". A helyi nemzeti bizottságok az egyénileg gazdálkodóknál nem ellen­őrzik kellőképpen a tervezett állatál­lomány betartását, a föld idejében történő és jó minőségű megművelé­sét, valamint a felvásárlási kötelezett­ségek teljesítését. A helyi elöljárósá­goknak ez a mulasztása arra vezet, hogy az egyéni parasztok így gon­dolkoznak: a múltban sem teljesítet­tem és nem ért semmi szemrehányás, bizonyára a jövőben is így marad minden. Szocialista rendszerünknek nem célja csupán adminisztratív eszközök­kel rávezetni az állampolgárokat a társadalom iránti kötelességük telje­sítésére. Azoknál a megrögzött tör­vénysértőknél azonban, ahol a jó szó és felvilágosítás nem használ, a nemzeti bizottságoknak nemcsak Jo­ga, de kötelessége is alkalmazni szo­cialista hazánk törvényeit. Dolgozó népünk két Igen nagy je­lentőségű esemény előtt áll. Mind az üzemekben, mind a községekben a pártszervezetek az évzáró gyűlések, az egységes földművesszövetkezetek jövő évi tervfeladatalnak kidolgozásán és az ez évi gazdálkodás zárszám­adásain dolgoznak. A védnöksági üzemek pártgyűlé­sein alaposan elemezni kell a szer­zett tapasztalatokat és meg kell ha­tározniok a további segítségnyújtás módját. A jelenlegi helyzet megkíván­ja, hogy a legképzettebb elvtársakat a falvakon végzett pártmunkával bíz­zák meg. A hosszú téli estéken a szö­vetkezetekben meg kell vitatni a munkaszervezést, a munkacsoportok és minden dolgozó termelési felada­tát. Fel kell tárni mindazokat a hi­bákat, melyek gátolják a földműve­lés gyorsabb előrehaladását. Az állat­állomány összpontosítása, a túlmére­tezett háztáji gazdálkodás megszünte­tése, a termelés és főképp a felvá­sárlást tervek teljesítése legyen min­dennapi feladat. Erre kell mozgósíta­ni a kommunistáknak a dolgozó pa­rasztságot és a falu egész lakosságát. A pártszervezetek és nemzeti bizott­ságok igényesebb tevékenységében rejlik mezőgazdaságunk gyorsabb fej­lesztése. Mózes Sándor fii ťŕ* M •» ••T lelt oromok A gyerekek örömmel játszanak, mozognak a friss levegőn. Felvételünk a brattslavaí Miletič utcai korszerű lakótelepen készült, ahol a gyere­kek maguk készítette jnűjégpályán" játszadoznak. / tSt Petráš — CTK — felvj AGYAGBÁNYÁSZOK A délelőtti műszak hat órakor kezdődik az agyagbányában is. A hatalmas villanykörték fénye szi­porkázva szóródik szét a kőkemény­re fagyott zúzmarás rögökön. A fagy­hullám kővé dermesztette az egész bányát. A csillefelvonó tövében épí­tett deszkabódé piciny ablakára jég­virágok telepedtek. A romantikus lé­lek órák hosszat gyönyörködhetne a tél pazar tüneményeiben. Jaroslav Beran mégis haragosán néz a jégvirágos ablakra. Legszívesebben ököllel zúzná szét az üveget, ha ez­zel segítene a bajon. De nem segít­het. A húszfokos hideg akkor is húsz­fokos marad, ha hatalmas kezével be­lecsap a kicsi ablakba. „Nem engedeml Nem engedem le­állni a gyárat! Egymagam is nekime­gyek annak a fészeknek és egyedül túrom fel, ha kell!" Ilyen gondolatok cikáznak az agyá­ban s észre sem veszi, hogy Franto és Peter is beléptek a fagytól patto­gó, ócska tákolmányba. — Hát a többlekkel mi van? — szegezi nekik a kérdést köszönés he­lyett. — Ne aggódj, jönnek azok is! — feleli Peter. Még ki sem mondta, márts belépett Vyskočil, Barina és még ketten. Most már együtt volt az egész csoport. — No, akkor neki a kőfalaknak! Nyersen, mogorván hangzottak Be­ran szavai, mint amilyen szívtelenül süvöltött kívül a jeges szél. Csákány és lapát után nyúltak s ne­hézkes léptekkel Indult ki-kt a maga vágatába. Az első csákánycsapások erőtelje­sek voltak, de a csákányfej úgy ug­rált a fagyott agyágon, mintha már­ványra verdesnének vele. A tréfás­kedvű Peter nem állhatta meg szó nélkül: — Gyerekek, ezt az agyagot nem is kell kiégetni, már most keményebb, mint a kemence utáni S enki sem válaszolt, csupán a nehéz csákánycsapások adták meg a szélnekrepített mondatra a fe­leletet. Beran, mintha óriást erejét kellene bemutatnia, különméretezett csáká­nyával kitartóan döngette az agyag­falat. — Nem fogsz ki rajtamI Majd meg­mutatom én, kinek keményebb a fo­ga! Egy ilyen pipogya fagy miatt ne teljesítsük a tervet?! Hát nesze neked — kőfal! A többiek sem voltak restek. Nehéz testi munkához szokott izomzatuk bírta a hajrát. Néha oda-oda pillan­tottak Beran vágatába s annak hal­latlan lendületétől kétszeres erőre kaptak. Nincs olyan hegy a világon, melyet ezek a kemény szívű markos legények szét ne rombolnának! Es a „kőfal" is engedett! Az agyag­réteg alján mélyedést vágtak, s a fel­sőbb rétegek araszos göröngyökben hullottak az agyagbányászok lábához. A telt csillék kerekeinek csikorgá­sa győzelmi indulóként visszhangzott a bánya falairól. Nyolc óra felé a gyárból forró teát hoztak. Beran ötperces pihenőt kiál­tott, mire valamennyien a teáslány köré gyűltek. Széltől kimart arcukon kis erekben patakzott a verejték. Egyesek a vat­tás bekecset is levetették, hogy könnyebben mozoghassanak. Nem fáztak! Izzadtak a húsz f okos fagy­ban! Szemük csillogott, kirepedezett af­Sikeres kezdet (CTK) Szlovákia széniparának dol­gozói sikerrel kezdték a harmadik ötéves tervünk második évét, amely­ben 14 százalékkal nagyobb felada­tokat kell megvalósítaniuk, mint az elmúlt évben. A handlovái bányászok januári terve 25 630 tonna szénnel több a decemberi tervnél. Az első na­pok eredményei azt mutatják, hogy ezt túlszárnyalják. Szlovákia bányászai a CSKP XII. kongresszusa évében a fejtésben a legnagyobb eredményt akarják elérni. Ennek érdekében valamennyi bánya­ipari vállalatban és üzemben széles­körű szocialista versenymozgalom indult meg. A kollektívák kötelezett­ségvállalásaikban a termelés túlszár­nyalására, új fejtési frontok megnyi­tására, a gépesítés növelésére és a jó tapasztalatok felhasználására fektetik a fő súlyt. A novákyi Béke Bányában pl. „a szocialista munka részlege" cí­mért versenyeznek a bányászok. Vál­lalásukban a fő súlyt a szakképzett­ség növelésére, a haladó munkamód­szerek bevezetésére és a munkahelyek kulturáltabbá tételére helyezik. kuk mosolyra húzódott, amíAt végig, mérték egymást. — Olyanok vagyunk, mint ős­apáink — nevette el magát Peterl — Ugyan ne mókázz! Azoknak néni volt csákányuk, meg — hőzentrőger­juk — vágott vissza Vyskočil és mint a parittyagumit, meghúzta és elenged­te Peter nadrágtartóját. Ezen aztá'<4 még Beran is jót mulatott. M ost már vígak voltak. A terme­lés nem állt lel Az erőlködő agyagmalomnak idehallatszott folytc* nos zakatolása. Ez a hang elárultOj hogy nem őröl levegőtI Beran hirtelen komoly arcot vá­gott. A lányt kérdezte: — Zdenka, mi újság van a laboron tóriumban? — Még semmi pontos, de jő úton járunk, az biztos! Beran örömmel kiáltott fel: — Fiúk, nem sokáig csákányozunk már! Bágerok jönnek a helyünkbe! — majd mintha szégyenkezne kitörő lel­kesedéséért — hirtelen elkomorodott. Órájára pillantott és dörmögve monfc ta: — Gyerünk, éhes a malomi Zdenka hosszan nézett utánuk. Borzongott a nagy hidegben, de úgy érezte, ha egy perccel tovább marad a helyén, legalább egy kis részt vál­lal ezeknek az embereknek kemény munkájából. Aztán hirtelen perdült egyet és futva hagyta el a bányát. Sietett, hogy minél előbb elkészüljenek a la­boratóriumi kísérletezéssel. Mert bá­gerozni csak akkor lehet, ha az agyaghoz közelfekvő egyéb földréte­gekből is tud majd a gyár kerámiát gyártani. Beranék pedig ügyet sem vetve a lányra, folytatták verejtékes munká­jukat. Amíg nincs itt a báger, raj­tuk áll vagy bukik a gyár tervtelfe­sítése. É s ä poštornái kerámiagyár 1961­ben is teljesítette a tervéti SZABÓ GÉZA Kísérleti szaktanintézet A Vítkovice! Klement Gottwald Ko­hómű Ostrava-Hrabuvkán 100 millió korona költséggel kísérleti szaktan­intézetet épít, amely terjedelmével, berendezéseivel és egyéb ellátottságá­val párját ritkítja. E szaktanintézet­ben nevelik majd a kommunista tár­sadalom számára azokat a fiatal SA^WWV^A/WVWWWVyVNAA/WW" Tiszta számlával Horná Lehota, Árva egyik leg­jobban gazdálkodó szövetkezete, tiszta számlával lépte át az újesz- . tendő küszöbét. Ez idén a szarvas­marha törzstenyésztésére fekteti a fő súlyt, mely egyik legjövedelme­zőbb ága a szövetkezetnek. Tavaly több mint 25 ezer literrel teljesí­tették túl a tejeladás feladatait. Fel­vételünkön Anton Chomistek, az állattenyésztés vezetője naponta ellenőrzi a kifejt tejmennyiséget. (Fr. Kocián — CTK-felv.J szakembereket, akikre a vltkovicel kohóműnek nélkülözhetetlenül szük­sége lesz a jövőben. A mintatanln­tézet több iskolaépületből, műhelyek­ből és diákszállásból áll majd és már 1964-ben alkalmas lesz mintegy 5000 tanonc befogadására. Már állnak az egyik Iskolaépület falai. Ebben az épületben 60 tanterem, több labora­tórium, rajztermek, kiállítási helyisé­gek, planetárium, díszterem, 900 fé­rőhelyes mozi, két tornaterem és fe­dett uszoda lesz. Ebben az épületben Jtap helyet a tanintézet egészségügyi központja ís. Az építkezési helyen né­hány diákszálló épül a mostaniak ki­egészítésére. A szaktanintézet étter­meiben Jelenleg 3000 ebédet szolgál­hatnak fel naponta. A kísérleti szak­tanintézet építésének tervelt a míste­kl kohóipari építészeti tervezők dol­gozták kí. Az építkezést nagy érdek­lődéssel figyelik a moszkvai Építésze­ti és Építőművészet! Intézet szak­emberei. ÜZEMEINK életéből k A plzeňi Lenin Művekben több mint 1800 dolgozó növelte szak­képzettségét. Ebből 894-en középis­kolákon és 300-an főiskolákon ta­nulnak. Az 1962—63-as évben 2200 dolgozót akarnak megnyerni a kü­lönböző iskolák számára. •k Az ostrava-karvinál szénkörzet Dukla Bányájába hat folyosóvágó munkacsoport — Šputa, Duda, Fé­dorka, Široký, Vonsík és Šcerba vá­járok vezetésével — elhatározta, hogy január végéig olyan hosszú fo­lyosót vág kl, ami lehetővé teszt 2500 tonna szén kifejtését. •k A CSKP XII. kongresszusa című vándorzászlóért folyik verseny a handlovai Nagybánya, a Cígel Bá­nya, a novtákyi és a Kékkői Bányák között. A zászlót tjegyedévenkint a legjobb bánya nyeri el. k Az ostrava-karvinál Július Fučík bánya egyik szocialista munkabri­gádja — Antonín Sedlák vezeté­sével — a múlt évben 179 085 tonna szenet fejtett ki a Donbász szov­jet kombájnnal. Ez a szénkörzet leg­nagyobb kombájnfejtése. k Hazánk legszélesebb hídja — a most befejeződött rekonstrukciós munkálatok után — a prágai Hláv­kúv-híd lett s így maga mögött hagy­ta a 2 m-rel keskenyebb Šverma-hl­dat. Harmadik legszélesebb hidunk Pardubice mellett a Labet átszelő híd. Ű] SZÚ 5 * 1962. január 10.

Next

/
Thumbnails
Contents