Új Szó, 1962. január (15. évfolyam, 1-30.szám)

1962-01-09 / 8. szám, kedd

Ä mezőgazdasági termelés gyorsabb fejlesztéséért A kelet-szlovákiai kerület mezőgazdasági dolgozói a műit évben több ezer tonna hússal, sok millió liter tejjel, és több millió tojással maradtak adósai munkásosztályunknak. Az üzemekben és az üzletek előtt sokszor hallunk ilyen megjegyzéseket: „A terv törvény, de úgy látszik, ez nem vonatkozik a mezőgazdaság dolgozóira." A megjegyzéseket nem lehet válasz nélkül hagyni, nem lehet egyszerűen napirendre térni felettük, mert hiszen igaz az, hogy- a terv törvény, mely szocialista hazánk_ minden polgárára vonatkozik. A kulturálisan fejlett és politikailag érett ipari munkás a termelés állandó növelésében látja az ország további boldogulását. Ügy tekint üzentére, vállalatára, mint köztulajdonra. Ennek fejlesztésén dolgozik. S büszke üzeme sikereire. A mezőgazdaságban is gyarapodtak pz utóbbi években a virágzó, jól dolgozó szocialista közös gazdaságok. Ezekben a közös tulajdont sajátjuknak vallják és annak felvirágoztatásán dolgoznak. Sajnos, vannak szövetkezetek, ahol fnég nem ez a helyzet, a nem kielégítő felvilágosítási tevékenység következtében a tagok nagy része még nem vetette le a régi időkből magával hozott önző, csak a saját egyéni érdekeit látó tulajdonságát. Bizalmatlan, nehezen fogadja el az újat, nem tud beleilleszkedni abba, hogy a közös tulajdon mindannyiuk vagyona, tehát az övé ís. Ragaszkodik az enyémhez s az egyéni érdekeket előtérbe helyezi a közösséggel szemben. A hús, tej, tojás, kenyér és más mezőgazdasági termékek bősége vagy hiánya politikai kérdés. Ebből indult ki pártunk, amikor egyik fő feladatnak tűzte ki, hogy a mezőgazdasági termelést az ipar színvonalára kell emelnünk. Azzal, hogy bíráljuk a falut, még nem érjük ej a kívánt változást. Politikai nevelőmunkára van szükség. A politikai meggyőző tevékenységet az üzemeKben kell kezdeni, annál ls inkább, mert KeletSzlovákiában az üzemek és vállalatok dolgozóinak nagy részét a faluról bejáró munkások képezik. A politikailag fejlett, sokoldalúan képzett kommunistáknak kell megtanítaniok a falusi pártszervezeteket a vezetés és irányítás módszereire. Kelet-Szlovákia mezőgazdasági helyzete jelenleg nem mondható rózsásnak. A termelésben és a felvásárlásban történt visszaesés csakis azzal magyarázható, hogy a kommunisták megelégedtek az egységes földművesszövetkezetek megalakításával. A helyi vezetők, valamint a védnökség! üzemek abban a tévhitben ringatták magukat, hogy a nagyüzemi gazdálkodás elindult és az magától megy majd előre. Kevesebbet foglalkoztak az emberekkel, ritkábban tartottak összejöveteleket és megbeszéléseket a községekben és ha év közben meg is fordultak a szövetkezetekben, vagy a helyi nemzeti bizottságoknál, az emberek nem a munkaszervezés és termelés kérdésével foglalkoztak, hanem kizárólag a felvásárlást szorgalmazták. Sok szövetkezetben nem tartják meg a rendszeres gyűléseket, a tagsággal nem ismertetik a termelés és a pénzügyek állását, a gazdálkodás kérdéseit. Legtöbbször egyedül az elnök, esetleg egy-két vezetőségi tag dönt olyan dolgokban, amiben a tagságnak kellene határoznia. Ezért fordulnak elő olyan esetek, hogy egyes tagok meg nem engedett előnyökhöz jutnak a közösség rovására. A košlcei járásban Zdoba, Vyšný Čaj, Košická Polanka-i szövetkezetek gyümölcsöseiből az egész évi termést a tagság megkérdezése nélkül eladták egyes „spekuláns" tagoknak. A Spišská Nová Ves-i járásban Slovinky községben a vezetőség úgy döntött, hogy mindazok a tagok, akik száz munkaegységet ledolgoznak, természetbeni Juttatásként kfit szekér szénát kapnak. Most a szövetkezetnek nincs elegendő takarmánya. Az EFSZ alapszabálya kimondja, hogy a termelésben okozott károkat meg kell téríttetni és a közös vagyon dézsmálólt meg kell büntetni, Falvalnkban csak elvétve alkalmazzák ezeket a módszereket, mert több helyen még érvényesül a rokoni, sógort, komaság elve. Košické Olšany-ban például elhatározta a szövetkezet vezetősége, hogy mindazokat, akiket tettenérnek a közös kukorica dézsmálásán, kirekesztik a természetbeni kukorica juttatásából. Az ilyen határozat természetesen nem szünteti meg a lopást. A tagság nyugodtan hordta haza a közösből a kukoricát, melynek hiányát már most érzi a közös állatállomány. A szövetkezeti sertések alig szednek valamit magukra, de a tagok háztáji sertései alaposan növelik súlyukat. A szövetkezet alapszabályának gyakori megsértését elsősorban a •nemzeti bizottságoknak kellene meggátolni. A mlchalovcei járás nemzeti bizottsága „tudomásul" vette a bušicei szövetkezet és a helyi nemzeti bizottság határozatát, hogy a tagság azon részének, kiknek nincs kertje, a fél hektár háztáji föld mellé további 15 ár területet mérnek ki — mert úgymond — ne legyenek hátrányban azokkal szemben, akiknek a háztáji földön kívül még saját kertjük is van. A szövetkezeti alapszabály mellőzése igen sok veszteséget okoz egész népgazdaságunknak, de magának a dolgozó parasztságnak is. A kelet-szlovákiai kerületben a háztáji gazdálkodásban a megengedett állatállományon felül közel 10 000 szarvasmarhát, ebből 2000 tehenet, több mint 8500 sertést tartanak a szövetkezeti tagok. Ha ehhez hozzászámítjuk, hogy több ezer egyéni gazdálkodást folytató kis- és középparaszt nem teljesíti a szerződéses hús- és tejeladás tervét, akkor mérhetjük fel igazán, mily nagy kiesést jelent a közös termelés és az ellátás szempontjából ez az állapot. Az egyénileg gazdálkodó parasztok a múlt évi húseladási tervüket mindössze 65 százalékra, tejből pedig 77 százalékra teljesítették. Közel 5000 paraszt még a terményfelvásárlási tervének sem tett eleget. A mezőgazdaság termelési és felvásárlási terveit elsősorban azokban a Járásokban nem teljesítik, ahol jelenleg még sok az egyénileg gazdálkodó. Ezekben a községekben vágják le a legtöbb borjút és sertést előzetes engedély nélkül „feketén". A helyi nemzeti bizottságok az egyénileg gazdálkodóknál nem ellenőrzik kellőképpen a tervezett állatállomány betartását, a föld idejében történő és jó minőségű megművelését, valamint a felvásárlási kötelezettségek teljesítését. A helyi elöljáróságoknak ez a mulasztása arra vezet, hogy az egyéni parasztok így gondolkoznak: a múltban sem teljesítettem és nem ért semmi szemrehányás, bizonyára a jövőben is így marad minden. Szocialista rendszerünknek nem célja csupán adminisztratív eszközökkel rávezetni az állampolgárokat a társadalom iránti kötelességük teljesítésére. Azoknál a megrögzött törvénysértőknél azonban, ahol a jó szó és felvilágosítás nem használ, a nemzeti bizottságoknak nemcsak Joga, de kötelessége is alkalmazni szocialista hazánk törvényeit. Dolgozó népünk két Igen nagy jelentőségű esemény előtt áll. Mind az üzemekben, mind a községekben a pártszervezetek az évzáró gyűlések, az egységes földművesszövetkezetek jövő évi tervfeladatalnak kidolgozásán és az ez évi gazdálkodás zárszámadásain dolgoznak. A védnöksági üzemek pártgyűlésein alaposan elemezni kell a szerzett tapasztalatokat és meg kell határozniok a további segítségnyújtás módját. A jelenlegi helyzet megkívánja, hogy a legképzettebb elvtársakat a falvakon végzett pártmunkával bízzák meg. A hosszú téli estéken a szövetkezetekben meg kell vitatni a munkaszervezést, a munkacsoportok és minden dolgozó termelési feladatát. Fel kell tárni mindazokat a hibákat, melyek gátolják a földművelés gyorsabb előrehaladását. Az állatállomány összpontosítása, a túlméretezett háztáji gazdálkodás megszüntetése, a termelés és főképp a felvásárlást tervek teljesítése legyen mindennapi feladat. Erre kell mozgósítani a kommunistáknak a dolgozó parasztságot és a falu egész lakosságát. A pártszervezetek és nemzeti bizottságok igényesebb tevékenységében rejlik mezőgazdaságunk gyorsabb fejlesztése. Mózes Sándor fii ťŕ* M •» ••T lelt oromok A gyerekek örömmel játszanak, mozognak a friss levegőn. Felvételünk a brattslavaí Miletič utcai korszerű lakótelepen készült, ahol a gyerekek maguk készítette jnűjégpályán" játszadoznak. / tSt Petráš — CTK — felvj AGYAGBÁNYÁSZOK A

délelőtti műszak hat órakor kezdődik az agyagbányában is. A hatalmas villanykörték fénye sziporkázva szóródik szét a kőkeményre fagyott zúzmarás rögökön. A fagyhullám kővé dermesztette az egész bányát. A csillefelvonó tövében épített deszkabódé piciny ablakára jégvirágok telepedtek. A romantikus lélek órák hosszat gyönyörködhetne a tél pazar tüneményeiben. Jaroslav Beran mégis haragosán néz a jégvirágos ablakra. Legszívesebben ököllel zúzná szét az üveget, ha ezzel segítene a bajon. De nem segíthet. A húszfokos hideg akkor is húszfokos marad, ha hatalmas kezével belecsap a kicsi ablakba. „Nem engedeml Nem engedem leállni a gyárat! Egymagam is nekimegyek annak a fészeknek és egyedül túrom fel, ha kell!" Ilyen gondolatok cikáznak az agyában s észre sem veszi, hogy Franto és Peter is beléptek a fagytól pattogó, ócska tákolmányba. — Hát a többlekkel mi van? — szegezi nekik a kérdést köszönés helyett. — Ne aggódj, jönnek azok is! — feleli Peter. Még ki sem mondta, márts belépett Vyskočil, Barina és még ketten. Most már együtt volt az egész csoport. — No, akkor neki a kőfalaknak! Nyersen, mogorván hangzottak Beran szavai, mint amilyen szívtelenül süvöltött kívül a jeges szél. Csákány és lapát után nyúltak s nehézkes léptekkel Indult ki-kt a maga vágatába. Az első csákánycsapások erőteljesek voltak, de a csákányfej úgy ugrált a fagyott agyágon, mintha márványra verdesnének vele. A tréfáskedvű Peter nem állhatta meg szó nélkül: — Gyerekek, ezt az agyagot nem is kell kiégetni, már most keményebb, mint a kemence utáni S

enki sem válaszolt, csupán a nehéz csákánycsapások adták meg a szélnekrepített mondatra a feleletet. Beran, mintha óriást erejét kellene bemutatnia, különméretezett csákányával kitartóan döngette az agyagfalat. — Nem fogsz ki rajtamI Majd megmutatom én, kinek keményebb a foga! Egy ilyen pipogya fagy miatt ne teljesítsük a tervet?! Hát nesze neked — kőfal! A többiek sem voltak restek. Nehéz testi munkához szokott izomzatuk bírta a hajrát. Néha oda-oda pillantottak Beran vágatába s annak hallatlan lendületétől kétszeres erőre kaptak. Nincs olyan hegy a világon, melyet ezek a kemény szívű markos legények szét ne rombolnának! Es a „kőfal" is engedett! Az agyagréteg alján mélyedést vágtak, s a felsőbb rétegek araszos göröngyökben hullottak az agyagbányászok lábához. A telt csillék kerekeinek csikorgása győzelmi indulóként visszhangzott a bánya falairól. Nyolc óra felé a gyárból forró teát hoztak. Beran ötperces pihenőt kiáltott, mire valamennyien a teáslány köré gyűltek. Széltől kimart arcukon kis erekben patakzott a verejték. Egyesek a vattás bekecset is levetették, hogy könnyebben mozoghassanak. Nem fáztak! Izzadtak a húsz f okos fagyban! Szemük csillogott, kirepedezett afSikeres kezdet (CTK) Szlovákia széniparának dolgozói sikerrel kezdték a harmadik ötéves tervünk második évét, amelyben 14 százalékkal nagyobb feladatokat kell megvalósítaniuk, mint az elmúlt évben. A handlovái bányászok januári terve 25 630 tonna szénnel több a decemberi tervnél. Az első napok eredményei azt mutatják, hogy ezt túlszárnyalják. Szlovákia bányászai a CSKP XII. kongresszusa évében a fejtésben a legnagyobb eredményt akarják elérni. Ennek érdekében valamennyi bányaipari vállalatban és üzemben széleskörű szocialista versenymozgalom indult meg. A kollektívák kötelezettségvállalásaikban a termelés túlszárnyalására, új fejtési frontok megnyitására, a gépesítés növelésére és a jó tapasztalatok felhasználására fektetik a fő súlyt. A novákyi Béke Bányában pl. „a szocialista munka részlege" címért versenyeznek a bányászok. Vállalásukban a fő súlyt a szakképzettség növelésére, a haladó munkamódszerek bevezetésére és a munkahelyek kulturáltabbá tételére helyezik. kuk mosolyra húzódott, amíAt végig, mérték egymást. — Olyanok vagyunk, mint ősapáink — nevette el magát Peterl — Ugyan ne mókázz! Azoknak néni volt csákányuk, meg — hőzentrőgerjuk — vágott vissza Vyskočil és mint a parittyagumit, meghúzta és elengedte Peter nadrágtartóját. Ezen aztá'<4 még Beran is jót mulatott. M

ost már vígak voltak. A termelés nem állt lel Az erőlködő agyagmalomnak idehallatszott folytc* nos zakatolása. Ez a hang elárultOj hogy nem őröl levegőtI Beran hirtelen komoly arcot vágott. A lányt kérdezte: — Zdenka, mi újság van a laboron tóriumban? — Még semmi pontos, de jő úton járunk, az biztos! Beran örömmel kiáltott fel: — Fiúk, nem sokáig csákányozunk már! Bágerok jönnek a helyünkbe! — majd mintha szégyenkezne kitörő lelkesedéséért — hirtelen elkomorodott. Órájára pillantott és dörmögve monfc ta: — Gyerünk, éhes a malomi Zdenka hosszan nézett utánuk. Borzongott a nagy hidegben, de úgy érezte, ha egy perccel tovább marad a helyén, legalább egy kis részt vállal ezeknek az embereknek kemény munkájából. Aztán hirtelen perdült egyet és futva hagyta el a bányát. Sietett, hogy minél előbb elkészüljenek a laboratóriumi kísérletezéssel. Mert bágerozni csak akkor lehet, ha az agyaghoz közelfekvő egyéb földrétegekből is tud majd a gyár kerámiát gyártani. Beranék pedig ügyet sem vetve a lányra, folytatták verejtékes munkájukat. Amíg nincs itt a báger, rajtuk áll vagy bukik a gyár tervtelfesítése. É

s ä poštornái kerámiagyár 1961ben is teljesítette a tervéti SZABÓ GÉZA Kísérleti szaktanintézet A Vítkovice! Klement Gottwald Kohómű Ostrava-Hrabuvkán 100 millió korona költséggel kísérleti szaktanintézetet épít, amely terjedelmével, berendezéseivel és egyéb ellátottságával párját ritkítja. E szaktanintézetben nevelik majd a kommunista társadalom számára azokat a fiatal SA^WWV^A/WVWWWVyVNAA/WW" Tiszta számlával Horná Lehota, Árva egyik legjobban gazdálkodó szövetkezete, tiszta számlával lépte át az újesz- . tendő küszöbét. Ez idén a szarvasmarha törzstenyésztésére fekteti a fő súlyt, mely egyik legjövedelmezőbb ága a szövetkezetnek. Tavaly több mint 25 ezer literrel teljesítették túl a tejeladás feladatait. Felvételünkön Anton Chomistek, az állattenyésztés vezetője naponta ellenőrzi a kifejt tejmennyiséget. (Fr. Kocián — CTK-felv.J szakembereket, akikre a vltkovicel kohóműnek nélkülözhetetlenül szüksége lesz a jövőben. A mintatanlntézet több iskolaépületből, műhelyekből és diákszállásból áll majd és már 1964-ben alkalmas lesz mintegy 5000 tanonc befogadására. Már állnak az egyik Iskolaépület falai. Ebben az épületben 60 tanterem, több laboratórium, rajztermek, kiállítási helyiségek, planetárium, díszterem, 900 férőhelyes mozi, két tornaterem és fedett uszoda lesz. Ebben az épületben Jtap helyet a tanintézet egészségügyi központja ís. Az építkezési helyen néhány diákszálló épül a mostaniak kiegészítésére. A szaktanintézet éttermeiben Jelenleg 3000 ebédet szolgálhatnak fel naponta. A kísérleti szaktanintézet építésének tervelt a místekl kohóipari építészeti tervezők dolgozták kí. Az építkezést nagy érdeklődéssel figyelik a moszkvai Építészeti és Építőművészet! Intézet szakemberei. ÜZEMEINK életéből k A plzeňi Lenin Művekben több mint 1800 dolgozó növelte szakképzettségét. Ebből 894-en középiskolákon és 300-an főiskolákon tanulnak. Az 1962—63-as évben 2200 dolgozót akarnak megnyerni a különböző iskolák számára. •k Az ostrava-karvinál szénkörzet Dukla Bányájába hat folyosóvágó munkacsoport — Šputa, Duda, Fédorka, Široký, Vonsík és Šcerba vájárok vezetésével — elhatározta, hogy január végéig olyan hosszú folyosót vág kl, ami lehetővé teszt 2500 tonna szén kifejtését. •k A CSKP XII. kongresszusa című vándorzászlóért folyik verseny a handlovai Nagybánya, a Cígel Bánya, a novtákyi és a Kékkői Bányák között. A zászlót tjegyedévenkint a legjobb bánya nyeri el. k Az ostrava-karvinál Július Fučík bánya egyik szocialista munkabrigádja — Antonín Sedlák vezetésével — a múlt évben 179 085 tonna szenet fejtett ki a Donbász szovjet kombájnnal. Ez a szénkörzet legnagyobb kombájnfejtése. k Hazánk legszélesebb hídja — a most befejeződött rekonstrukciós munkálatok után — a prágai Hlávkúv-híd lett s így maga mögött hagyta a 2 m-rel keskenyebb Šverma-hldat. Harmadik legszélesebb hidunk Pardubice mellett a Labet átszelő híd. Ű] SZÚ 5 * 1962. január 10.