Új Szó, 1962. január (15. évfolyam, 1-30.szám)

1962-01-07 / 6. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesül jetel

e! UJSZO SZLOVAKIA KOMM UNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1962. január 7. vasárnap * 30 fillér + XV. évfolyam, 6. szám. mm A PLZENI LENIN MÜVEKBEN két szállítóművel készítettek a szovjet hengerdék részére. A szerelési munkálatokat Václav Kučera csoportja végezte. Képünkön: A szerelők munka közben. (J. Uhlír — ČTK — felv.J Százezer nagy építkezés a Szovjetunióban A Szovjetunióban az elmúlt évben több lakást é

pítettek, mint az USA-ban, Angliában, Franciaorsz

ágban, az NSZK-ban és Olaszországban együttvéve Moszkva (CTK) — A Szovjetunió Minisztertanácsának Központi Sta tisztikai Hivatala „A Szovjetunió beruházási epítkezése" című összefoglalójában ismerteti a Szovjetunióban 40 év alatt gyártott és épített értékeket. 1961-ben kezdődött a kommunista társadalom építésének 20 éves programja. A táblázatok és diagramok százai szemléltető képet nyújtanak az anyagi-műszaki alapról, amelyre az új program támaszkodik. A Szovjetunió több mint 36 000 óriásüzemet, 100 ezer iskolát és 125 ezer kilométer vasutat épített. Az ál lóalapok 1928-hoz viszonyítva hatszorosukra emelkedtek. A Szovjetunióban napjainkban 100 ezer nagy építkezés folyik. A beruházások növekedésének ütemét és ma már terjedelmét is tekintve a világon egyetlen ország sem mérkőzhet a Szovjetunióval. 1950— 1960 között a beruházások a Szovjetunióban 12,7, az USA-ban 1,9, NagyBritanniában és Franciaországban min-tegy 5 százalékkal emelkedtek. Valamennyi eszköz egyötödét a lakásépítkezésre . fordították. A lakásépítkezés adataiból kitűnik, hogy a Szovjetunióban 1961-ben több lakást építettek, mint az USA-ban, Angliában, Franciaországban, a Német Szövetségi Köztársaságban és Olaszországban együttvéve. Az állam mezőgazdaságában csupán a technikai alap fejlesztésére 27 milliárd rubelt fordított. A szovjet mezőgazdaság évente több mint egy negyedmillió traktort és 50 ezer gabonakombájnt kap. Franciaország közvéleményét felháborítják a fasiszta provokációk A francia szélsőséges elemek további támadása a kommunista párt ellen Párizs (ČTK) — A franciaországi fasiszta provokátorok folytatják gaztetteiket. A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának épülete ellen intézett támadás után a szombatra virradó éjjel bombamerényletet követtek el a Francia Kommunista Párt lillei szervezetének épülete ellen is. A robbanás az épületet erősen megrongálta. A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának épülete ellen elkövetett fasiszta támadás a tiltakozások hullámát váltotta ki. A támadók súlyosan megsebesítették Róbert Chapdeleine munkást. Munkások, hivatalnokok és diákok a párt Központi Bizottságának és azon kórházba küldött üzeneteikben, ahá! Róbert Chapdeleine gyógykezelésben részesül, kifejezik szilárd elhatározásukat, hogy gátat vetnek a barnavész franciaországi terjeszkedésének. Számos Párizs környéki ipari üzemben rövid sztrájkokat és tiltakozó gyűléseket tartanak a fasiszta támadás elítélésére. Sztrájkoltak a montrougei üzem dulgozói, ahol Róbert Chapdeleine dolgozott, a Renault autógyárban és más üzemekben. A gyűlések résztvevői de Gaulle köztársasági elnökhöz intézett üzeneteikben tiltakoznak a hivataloknak a szélsőségesekkel és fasisztákkal szemben tanúsított engedékenysége és közömbössége ellen. A Csehszlovák Tudományos Akadémia küldöttsége Bukarestben (ČTK) — A Csehszlovák Tudományos Akadémia elnökségének küldöttsége Jaroslav Kožešník akadémikus, elnökhe lyettes vezetésével január 6-án Prágából Bukarestbe utazott A küldöttség, melynek további tagjai Miloš Gosiorovský. a Csehszlovák Tudományos Akadémia levelező tagja és dr. Otakar Poupa professzor, a Csehszlovák Tudományos Akadémia fiziológiai intézetének dolgozója — megvitatja a Román Népköztársaság Tudományos Akadémiájának képviselőivel az 1962. évi tudományns együttműködési tervet és a ké* akadémia együttműködése további elmélyítésének lehetőségeit. ' Az új technológia alkalmazásával a termelés fokozásáért A tvarožnái EFSZ szocialista kötelezettségvállalása a CSKP XII. kongressznsának tiszteletére A dél-morvaországi kernlet legtöbb mezőgazdasági üzeméhez hasonlóan a CSKP KB felhívására a mezőgazdaság szakaszán mi is négy év alatt akarjuk teljesíteni a harmadik ötéves tervet. A szövetkezet kötelezettségvállalásában, amelyet egyss EFSZ-tagok és kollektívák felajánlásai támasztanak alá, azt a célt tűztük magunk elé, hogy 1964 végéig teljesítjük a harmadik ötéves tervben előirányzott állattenyésztési termelési és eladási feladatokat. Ellenőriztük szerződéseinket és kötelezettségeinket, amelyeket a szövetkezetesek széleskörű részvételével, a CSKP helyi és üzemi bizottságának vezetésével, a HNB hathatós segítségével kötöttünk — és megállapítottuk, hogy szövetkezetünk még olyan tartalékokkal rendelkezik, amelyek kihasználása segítséget nyújthat nekünk a termelés további növelésében s lehetővé teszi, hogy további felajánlásokkal egészítsük ki azt az eredeti kötelezettségvállalásunkat, mely szerint négy év alatt teljesítjük a harmadik ötéves terv feladatait. A gabonaeladás tervét 1961-ben 103,5 százalékra, ebből búzából 107,5 százalékra, rozsból 111 százalékra, malátaárpából 100 százalékra és egyéb gabonafélékből 101 százalékra teljesítettük. Az 1962-es évre biztosítottuk a vetőmag és ültetőanyag tervezett szükségletét. Az állattenyésztési termékek felvásárlásával kapcsolatos feladatokat valamennyi mutató szerint teljesítettük: vágómarhából 12-2 százalékra, sertésekből 142 százalékra, borjakból 100 százalékra, baromfiból 130 százalékra, tejből 114 százalékra és tojásból — a szövetkezetesek kötelezettségeit is beszámítva — 114 százalékra. Eszerint a mezőgazdasági földek egy hektárjára számítva 229 kg húst, 1023 liter tejet és 513 tojást adtunk át az állami alapok számára. Eddigi tapasztalataink és múlt évi kötelezettségvállalásunk értékelése alapján, mely szerint tavalyi felajánlásainkat — a cukorrépatermesztésre vonatkozón kívül — teljesítettük, sőt túlteljesítettük, elhatároztuk, hogy a CSKP XII. kongresszusának tiszteletére az 1962-es évre a következő szövetkezeti kötelezettséget vállaljuk: A növénytermesztésben a tervben előirányzott hektárhozamokon felül búzából 3 mázsát, árpából 5 mázsát, szemeskukoricából 13 mázsát, cukorrépából 50 mázsát és burgonyából 10 mázsát termesztünk. E nagyobb hektárhozamok alapján fajták szerint teljesítjük a növénytermesztési termékek eladásával kapcsolatos minden feladatunkat, ezenkívül terven felül 300 mázsa búzát és 4300 mázsa cukorrépát adunk át a felvásárlási szerveknek. Takarmányalapunk biztosítása érdekében úgy módosítjuk a vetésterületek arányát, hogy a szántóföldek 48,5 százalékát gabonával, 18,6 százalékát ipari növényekkel, 5,6 százalékát burgonyával, 27,3 százalékát takarmányfélékkel és 18,4 százalékát köztes veteményekkel vetjük, illetve ültetjük be. Gondoskodunk róla, hogy 1962-ben szarvasmarha-állományunkban egyetlen güműkóros egyed se legyen. A szarvasmarha-állományt 29 darabbal, ebből 3 tehénnel gyarapítjuk, úgyhogy a mezőgazdasági földek minden 100 hektárjára 93 szarvasmarha, ebből 43,7 tehén jut. Összesen 210 borjút nevelünk fel, vagyis 95-öt 100 tehéntől. Harmadik ötéves tervünk második évében terven felül 139 mázsa húst és 45 000 liter tejet adunk el a közellátás céljaira. A piacra adott tojás mennyisége — beszámítva a szövetkezetesek kötelezettségét is, mely szerint a háztáji gazdaságokból 40 000 tojást adnak át — 1962-ben 279 000 darab lesz. Eszerint 1962-ben elérjük, hogy a mezőgazdasági földek hektárjaként 244 kg hús, 1065 liter tej és 541 tojás lesz árutermelésünk eredménye. Ezenkívül 10 tenyészüszőt és 6 darab szarvasmarhát edunk át a felvásárlószerveknek. A harmadik ötéves "tervben előirányzott feladatoknak négy év alatti teljesítése — ami az árutermelést illeti — a tvarožnái EFSZ-ben (Brno-vidéki járás) 1962 végéig a következőképpen alakul: S Két ér alatt .a b N teljesítik a y feladatok

at S ínban Hús 4 752 8 278 1 182 1 260 2 442 Tej 1 955 000 2 790 000 527 000 530 000 1 057 000 Tojás 1 228 000 1 228 000 265 000 279 000 544 000 51,3 54 44.3 A téli hónapok és az egész 1962-es év folyamán gondoskodunk a következő műszaki-szervezési intézkedések foganatosításáról: 1. A növénytermesztés szakaszán A gabona, kukorica és burgonya vetési, illetve ültetési területét csak nagy terméshozamokat biztosító vetőmaggal, illetve ültetőanyaggal vetjük és ültetjük be. Ami az ültetőburgonyát 'illeti, 80 százalékát biztosítottuk az 1962-es évre azzal, hogy az EFSZ-ek közötti együttműködés keretében csere útján szerzünk be egészséges ültetőanyagot és 20 százalékát a legmegfelelőbb fajtákból biztosltjuk. A saját termésű vetőmagot rendesen megtisztítjuk, kipróbáljuk csírázóképességét és csávázzuk. A tervszerű csere keretében állami alapokból tavaszi árpából 210 mázsa vetőmagot kapunk. A 91 hektár területre tervezett évelő takarmányok alávetésére 12 mázsa saját vetőmaggal rendelkezünk s a többi 6 mázsát a Mezőgazdasági Felvásárlási és Ellátási Vállalat útján biztosítjuk. Az 1962-es évben megteremtjük annak minden feltételét, hogy a további években — ami a vetőmagot illeti — a tervszerű cserén kívül teljesen önállóak lehessünk. A téli hónapokban legkevesebb kétszer hetenként ellenőrizzük a tárolt burgonya állapotát és haladéktalanul kiküszöböljük az észlelt fogyatékosságokat. A szántóföldek legkevesebb 25 szá-: zalékát kitevő területét istállótrágyával trágyázzuk és e célra hektáronként 400 mázsa trágyát használunk fel. Az ehhez szükséges Istállótrágyamennyiséget (500 vagon) egész évre biztosítottuk. Annak érdekében, hogy minimálisra csökkenthessük a tápanyagveszteséget, a növénytermesztési dolgozók soraiból különleges munkacsapatot létesítünk, melynek az lesz a feladata, hogy rendszeresen tárolja és gondozza az istállótrágyát. A trágyalével rendszeresen öntözzük elsősorban a kapásnövényekkel és silókukoricával beültetett, illetve bevetett földeket s az utóbbiakon sorközti öntzést eszközlünk. Az 1962-es évben legkevesebb 1546 köbméter komposztot, azaz a mezőgazdasági földek egy hektárjaként 3 köbmétert készítünk A komposzt készítése folyamán szem előtt tartjuk azt az elvet, hogy a komposzt legkevesebb 20 százalék szerves anyagot tartalmazzon. Elhatároztuk, hogy legkevesebb 42 hektárnyi területet vetünk be tarlókeverékkel a zöldtrágyázás céljaira. A műtrágyákat előre összeállított trágyázás! terv szerint használjuk fel. Ammóniákkal azonban kizárólag a silókukorica, a takarmányrépa és a takarmányozás céljaira vetett cukorrépa trágyázását egészítjük ki. Az Ipari célokra vetett cukorrépát valamennyi vetésterületen júniusban repülőgépekről műtrágyákkal trágyázzuk. A silókukorica termesztésére szánt területeket négyzetes-fészkesen vetjük be és gyomirtó szerekkel gondozzuk. Azokat a gabonaföldeket, ahol évelő takarmánynövényekből nincs alávetve, dikotexszel gondozzuk. A kukorica és burgonyaföldet? megművelését gépesített munkacsoportok végzik a helyes agrotechnikai elvek szerint. A gabonát előre kidolgozott és valamennyi szövetkezetessel előre megvitatott aratási terv szerint 14—18 nap leforgása alatt veszteségmentesen takarítjuk be s emellett 200 hektáron többmenetes aratást alkalmazunk. A szemestermények betakarításával egyidejűleg gondoskodunk a kombájnok után visszamaradt szalma betakarításáról. A burgonyát szintén kombájnokkal takarítjuk be. Az évelő takarmányfélék betakarításáról május elején gondoskodunk. A termés egy részét — legkevesebb 1600 má(Folytatás a 2 oldalon) A Bratislava Kenyér- és Tésztagyár kenyérgyártó részlege hazánk egyik legkorszerűbben berendezett péksége. A kenyér gyártási munkálatokat — beleértve a sütést is — itt 90%-ra automatizálták s a részleg naponta hat és jé! vagon kenyeret készít. Ezzel lényegében egész Bratislava kenyérszükségletét jedezi. Képünkön: A kemencerészleg. Teodor Onger művezető egy 17-tagú munkacsoportnak a vezetője, amely a szocialista munka brigád címért versenyez.