Új Szó, 1962. január (15. évfolyam, 1-30.szám)
1962-01-06 / 5. szám, szombat
Ilyenek a drásovi szővetkezetesek 1 sľocialislo miikaiinoóM iMonlmiról A drásovi szövetkezet 150 tagot tömörít egybe, főként üzemi munkások asszonyait. A csúcsmunkák kivételével 80 állandó dolgozó teljesen elegendő arra, hogy minden munkát idejében és főként jól elvégezzenek. A jó munkaerkölcs, a lelkiismeretes munka, a termelés eredményében való anyagi érdekeltség azok a tényezők, amelyeknek magas bevételeiket köszönhetik. Így például a fejőnők — szilárd díjazás mellett — havonta átlag 1400—1700 koronát, az állatgondozók több mint 2000 koronát és a traktorosok 2000—2200 koronát keresnek. Vladimír Andrlík, a Brno-vidék járásban levő drásovi EFSZ elnöke gyakran mondogatja: — Az eredmények, illetve a nagy jövedelem nem jött magától. Valóban mindnyájunknak sok fáradságába és munkájába került, míg a brnói járásban, sőt a kerületben is, a mi szövetkezetünket a legjobb szövetkezetek között kezdték emlegetni. Legnagyobb sikereiket az állattenyésztési termelésben érik el, s érthető, hogy ez megnyilvánul a felvásárlásban is. Vegyük például a tejet. A szövetkezet szarvasmarhaállománya 430 marhából áll, vagyis tizenöttel meghaladja a tervben kitűzött álloüányt. A 200 fejőstehén átlagos napi •ejhozama 8,94 liter. A szerződés szer.nt 342 000 liter tejet kellett eladniok a közellátás céljaira — ezt túlszárnyalták, 480 000 liter tejet adtak el. Az EFSZ-ek V. kongresszusá»ak tiszteletére még a tavasszal kötelezettséget vállaltak, hogy az év végéig a mezőgazdasági föld minden hektárja ,után 1000 liter tejet adnak a felvásárlás céljaira. Az év végéig 30 000 literrel adtak többet. Ladislav Rašovský zootechnikus, aRl nemrég végezte el a mezőgazdasági műszaki Iskolát, elárulta azt is, hogy törzsállatok tenyésztésével ls foglalkoznak. Tavaly négy fiatal bikát és 25 üszőt adtak el. Emellett a marhahús eladási tervét — 500 mázsát — 100 százalékra teljesítették. Hisz Jan vart, a szövetkezetesek éppen cukorgyári répaszeleteket és répafejeket stlóztak. Az udvaron a gödrök mellett észrevettem még más, eléggé nagy földdel befödött silógödröket. — Ez ne lepje meg önt — válaszolt örömmel kérdésemre a fiatal Antónia Zemanová és Vincencla Kučeravá, a kiváló sertésgondozók Ladislav Rašovský, zootechnikus Cech, Karol Potisk és Marle Potisková gondozók átlagosan napi 1,38 kg súlygyarapodást érnek el mindegyik rájuk bízott állatnál. A sertéstenyésztés alapját az anyasertések képezik. Hetvennyolc kocájukkal öt sertésgondozónő törődiS. Átlagosan minden kocától 14,5 malacot választanak el. A legjobb eredményeket Marle Horčicová éri el, aki 17 anyasertóstől átlagosan 16 malacot választott el. A szövetkezet következetesen betartja a hízósertések tervezett számát is. Négyszázharminc sertésük közül most több mint 200-at hizlalnak, a többi szopósmalac, illetve a törzstenyésztésbe tartozik. A hizlaldában éppen Antónia Zemanová és Vincencia Kučerová volt szolgálatban. Két műszakban dolgoznak. Anna Malaskovával és Marié Havránkovával váltakoznak, mindig úgy, hogy egyikük sem dolgozik egész napon át. A hízósertéseket mély almozáson nevelik. Az etetés mint mondani szokás, a kisujjukban van. Kombinált etetéssel, amely nagyrészt burgonyából, takarmányrépából és lefölözött tejből áll, most darabonként naponta 56 dkg os átlagos súlygyarapodást érnek el. És ez a gyarapodás állandóan, napról-napra emelkedik. Ennek eredményeképpen a szövetkezet túlszárnyalta a tervezett 210 mázsa eladását, mégpedig több mint 70 mázsával. Sok helyre lenne szükség ahhoz, ha fel akarnánk sorolni a drásovi szövetkezetesek eredményeit. Egyet azonban meg kell említeni, mégpedig a növénytermesztést. Amikor a zootechnikussal bejártam a gazdasági udHP zootechnikus, amikor a takarmányalapról érdeklődtem. — Minket úgy ismernek, hogy van elegendő takarmányunk, a jószág részére, főként silőtakarmány. Igen, ilyenek a drásovi szövetkezetesek. Miután a földet lelkiismeretesen előkészítették, az agrotechnikai határidőket betartották, a takarmányfélék, a silókukorica, a répa stb. hektárhozamaival igen elégedettek lehetnek. Tavaly 172 vagon silókukoricát, 270 vagon répaszeletet és zöldjét, 17 vagon őszi keveréket silóztak be. Ezenkívül 62 vagon szárított lóhere áll rendelkezésükre, éppúgy, mint minden évben. — így hát jó sok takarmányuk van — mondtam a zootechnikusnak. — Igen, minden számosállatra 140 mázsa silóanyag jut. Ez gyakorlatilag az egész éven át elég szükségleteink fedezésére. Így azután nem csodálkozom, hogy a drásovi szövetkezetesek könnyűszerrel teljesíthetik, sőt túlteljesíthetik feladataikat. J. S. s § A Forradalmi Szakszervezett Maz- § galom szervezetei Szlovákiában ez \ idén 57 277 üdültetési utalványt ^ osztottak ki dolgozóinknak, s eb^ bál 22 310 utalványt téli üdülésre. & A Magas-Tátra is egyike azoknak fc az üdülést helyeknek, ahova a ffg % legtöbb üdülő érkezik. Képünkön: im ^ Hazai és külföldi üdülök csoportja ^ a Tátra szépségeiben és a téli || ^ sportok adta örömökben gyönyörködik. (Pr. Schlingler — CTK — felv.) W////////////////////////////////////W//////////' Hazánkban jelenleg több mint 3,5 millió dolgozó vesz részt a szocialista munkaversenyben és csaknem 6S0 0D0 dolgozó a szocialista munkabrigádok mozgalmában. A dolgozók tavaly 34 000 versenycsoportot szerveztek, tehát annyit, mint 1959ben és 1960-ban együttvéve. A 68 000 verseny kollektíva és szocialista munkabrigád közül a legtöbb — 13 500 — a gépipari üzemekben fejt ki tevékenységet. A Központi Szakszervezeti Tanács tömegszervezési osztályának dolgozói szerint a szocialista munkabrigádok mozgalmának egyik legfontosabb eredménye az, hogy a versenykollektívák, a brigádok tagjai (eddig már 8000 kollektíva nyerte el a megtisztelő címet) helyesen értelmezik elsőrendű feladatukat, mely szerint lehetőleg minél gyorsabban kell elsajátítaniuk a legbonyolultabb termelési folyamatokat és rendszeresen kell növelniük mind szakmai, mind politikai képzettségüket. Igen nagy érdemük az is, hogy egyre több dolgozót nyernek meg az üzemi munkaiskolák, az ipari iskolák esti tanfolyamai látogatására és arra, hogy a főiskolák levelező tagozatain folytassanak tanulmányokat. Elismerést érdemel a szocialista munkabrigádok nem egy tagjának kezdeményező magatartása, ami abban nyilvánul meg, hogy Gaganova példáját követve ott vállalnak munkát, ahol legnagyobbak a nehézségek A szocialista munkaverseny szervezése, fejlesztése terén gyakran merülnek fel sokszor szokatlan problémák is, amelyek megoldása nagyfokú öntudatosságot és leleményességet igényel. Előfordul ugyanis, hogy egyes kollektívák, különösen azok, amelyek már elnyerték a megtisztelő címet, elszigetelődnek. További fogyatékosság, hogy néhol a szakszervezeti szervek s az üzein vezetősége sem gondoskodik arról, hogy a verseny kollektívák, illetve a szocialista munkabrigádok rendszeresen segítenek a döntő fontosságú feladatok megoldásában. Több üzembon lehetünk annak tanúi, hogy a szocialista munkabrigádok mozgalma nem függ össze szervesen az üzemen belüli szocialista munkaversennyel, bár tudvalévő, hogy ez az összefüggés a szocialista munkabrigádok áliandó fejlődésének és munkájának minőségi növelésének alapja. Fogyatékosságnak kell tekintenünk azt Is, hogy bár hazánkban a műszaki dolgozók, mérnökök, gépszerkesztők és kísérleti osztályok dolgozóinak tízezrei tömörülnek néhány ezer versenykollektlvába, nagyon ritka e kollektívák és a munkásokból álló szocialista mnnkaWigádok együttműködése. Az edáigi tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy ahol kialakul az ilyen együttműködés, ott sokkal gyorsabban honosítják meg az új technikát, technológiát és egyéb haladó irányzatú munkamódszereket. Országszerte sikeresen bontakozódik ki a „Szocialista műhely", vagy a „Szocialista üzemrészleg" megtisztelő cím elnyerésére törekvő munkaverseny is, amelybe december végéig több mint 450 műhely és 240 részleg dolgozói kapcsolódtak be. Az üzemi szakszervezeti bizottságoknak tudatosítaniuk kell, hogy minél tökéletesebben irányítják, minél nagyobb mértékben támogatják a szocialista munkabrigádok mozgalmát, a dolgozók annál könnyebben birkóznak meg a harmadik ötéves tervünk éveire előirányzott felelősségteljes feladatokkal. - Ž- ŕ' pi A Á : f ä M \ ik * ? K * ! y r *> $ v í* t p ; # • ÉH* V jHH*-'" •- m§m .,. • •II IIMI Hl I Fejlett szocialista társadalmunk további előrehaladásának döntő feltétele a termelőerők növekedésének biztosítása a népgazdaság valamennyi ágában. Ez elsősorban mezőgazdaságunkra érvényes, amely e téren nagymértékben lemarad. A lemaradás kiküszöbölése jelentős mértékben attól is függ, milyen gyorsan emelkedik a mezőgazdasági termelés. Ez csupán úgy lehetséges, ha az új technika, technológia és a helyes munkaszervezés szüntelenül nagyabb tért hódítanak a mezőgazdaság nagyüzemi termelésében. E feladatok teljesítésének különösen hatásos eszköze a „vállalaton belüli önálló elszámolás, amely a díjazás új hatékonyabb rendszerével párosul. EZ A RENDSZER A DOLGOZÓKAT megfelelően érdekeltté teszi a termelés fokozásában és megfelel az eredményeknek s így kedvező feltételek alakulnak ki a termelés gazdaságosabbá tételére. Az anyagi érdekeltség elve szorosan összefügg a vállalat, a csoport önálló elszámoláson alapuló gazdálkodásával, a pénzügyi gazdálkodás helyzetének állandó és rugalmas ellenőrzftsével Emellett látható, hogy á vállalat, vagy a csoport miként teljesíti tervfelada ait, milyen költségeket mutat fel, s milyen termékeket állít elő. Az önálló elszámolással dolgozó csoportnak arra kell törekednie, hogy a termelési tervek teljesítését a legkisebb munkaráfordítással és termelőeszközzel biztosítsa, valamint elérje azt hogy kiadásait saját bevételéből fedezze, s biztosítva legyen a termelés rentabilitása is A vállalaton belüli Análló elszámolás bevezetésének feltétele a vállalat helyes megszervezése, az a szervezés, amely a részlegek munkáját egy séges egésszé forrasztja. Ezért az Bátrabban vezessük be az önálló elszámolási az EFSZ-ekben egyes ágazatok keretén belül önálló elszámolással dolgozó csoportokat kell létesíteni, amelyekben megvalósul a vállalaton belüli csoportoknak termelési és műszaki önállóságának elve. Ehhez a csoporthoz huzamos időre egy termelési ág tartozik, amelyet a termelési feladatok terve határoz meg, úgy a bevételek, mind pedig a kiadások tekintetében. A vállalaton belüli önálló elszámolás bevezetése nagy jelentőségű EFSZelnk számára, amelyekben jelenleg különösen érezhető a tervszerű irányítás, valamint az ökonómia felhasználásának szükségessége, a termelés növelése és gazdaságossá tétele érdekében. MÁR TÖBB EFSZ MEGKEZDTE a vállalaton belüli önálló elszámolás elemeinek érvényesítését, így például a nemčinanyl, gabčíkovói, selicei, vajkovcei, podtureni, Devinská Nová Ves-i és más szövetkezetek. Ezek az EFSZ-ek már figyelemre méltó eredményeket értek el. A nemčinanyi EFSZ-ben az önálló elszámolás egyes elemeit főként az állattenyésztési termelésben alkalmazzák, ahol aránylag a legtöbb fogyatékosság mutatkozott, jő eredményeket értek el a tehenészetben, ahol három önálló elszámolással dolgozó csoport létesült, kidolgozták a termelési tervet, valamint a piaci-bevételek és kiadások tervének teljesítését is az egyes hónapok szerint. Az értékelést havonta végzik s az eredményeket falitáblákon hozzák nyilvánosságra Az első számú istállóban az egy literre eső önkölt ség 1,59 koronát, a III. tehénistálló ban pedig 1,87 koronát tett ki, ami világosan bizonyltja, hogy még nagy különbségek vannak az egyes Istállók között, és hogy ez az értékelés jelentős segítséget nyújthat a fogyatékosságok kiküszöbölésére. A sertéstenyésztésben, főként az anyasertéseknél még határozottabb javulást értek el. A nemčinanyl EFSZ-ben az előző évek folyamán rendszeresen felvásároltak malacoka', miután saját maguk nem tudtak elegendő malacot nevelni azért, mert nagy számban elpusztult a jószág. Most már a szövetkezetnek elegendő sajátnevelésű malaca van, sőt még eladásra is Jut belőlük. A tervteljesítés rendszeres figyelemmel kísérése és kiértékelése, valamint a helyes anyagi érdekeltség, a prémiumokkal együtt ezen a szakaszon is elősegítette a malacok nevelésének lényeges gyarapodását. Culiková elvtársnő például kilenc malacot nevelt fel egy anyasertóstől s az egy malacra eső költség 148 koronát tett ki. Svecová elvtársnő 8,5 malacot nevelt fel 158 koronás költséggel. Megjavult a sertéshizlalás ts, az egy kilogramm súlygyarapodás önköltsége 6—8 korona között mozog. Jó eredményeket értek el a baromfitenyésztésben ls. A NEMCINANYI EFSZ az előző években nagyobb figyelmet forcytott a melléktermelésre, amely 1957-ben a szövetkezet egész bevételének 57 százalékát tette ki, míg a mezőgazdasági termelésből eredő lövedelem csak 43 százalék volt. Az utóbbi évek ben e téren is javulás állott be, csaknem megszűnt a melléktermelés és fellendült a mezőgazdasági termelés. Ezen eredmények eléréséhez az EFSZen belüli önálló elszámolás elvei alapján történő díjazás új formáinak bevezetése segítette őket. Az üzemen belüli önálló elszámolás elemeinek bevezetése terén jő tapasztalatokat szereztek a gabčíkovói EFSZ-ben ls, ahol ennek segítségével hozzáfogtak a munkaerők problémájának megoldásához, és a termelés gazdaságossá tételéhez Is. Sikerült két komplex gépesített brigádot létesíteniük, amelyek a gépek maximális kihasználása és a tervszerű irányítás alapján hozzájárultak ahhoz, hogy valamennyi dolgozóban növekedett a kezdeményezés és szomélyés felelősséget érzett munkája iránt. Az eredményeknek önálló elszámolás alapján történő figyelése és értékelése hatásos eszközzé vált mind az irányításban, mind pedig a dolgozóknak a termelés fokozására történő mozgósításában ls. NAGY SÚLYT HELYEZTEK AZ ANYAGI ÉRDEKELTSÉGRE s emellett nagymértékben alkalmazták a prémiumokat is. A komplex-brigádok lehetővé tették a vállalaton belüli önálló elszámolás bevezetését a növénytermesztésben ls, amelynek figyelemmel kísérése bonyolultabb, mint az állattenyésztés termeléséé. A szövetkezet vezetősége a brigádokkal önálló elszámolási szerződést kötött, amelyek egyrészt meghatározzák a teljes termelést és az önköltség tervét, másrészt pedig a vezetőséget arra kötelezik, hogy a brigádnak biztosítsák a szükséges gépeket és anyagokat ls. A brigádok a prémiumrendszer folytán érdekeltek a gazdasági eredményekben. Nagy figyelmet szentelnek a brigádok gazdasági értékelésének és az így szerzett ismereteket a gyakorlatban azonnal felhasználják. A gabčíkovói EFSZ a múltban a lemaradó szövetkezetek közé tartozott, ahol munkaerőhiánnyal küzdöttek. De az-új munkaformák bevezetésével javulás állott be főként a növénytermesztésben, ahol a brigádok tagjai a gazdasági eredményekben való érdekeltség segítségével a tervfeladatok teljesítése során kedvező hatást gyakorolnak a költségek fejlődésére, gazdaságosan dolgoznak és megtakarítást érnek el. Ezt megerősíti az a tény is, hogy minden munkát idejében és Jól végeztek el, ami jelentősen hozzájárult az EFSZ-ben a viszonyok javulásához. Az eddig! tapasztalatok, valamint a felsorolt példák is azt bizonyítják, hogy a hatásos díjazási rendszerrel egybekapcsolt vállalaton belüli önálló elszámoláp segítségével figyelemre méltó eredmények érhetők el a termelés növelése és gazdaságossá tétele terén. A JELENLEGI IDŐSZAKBAN, amikor az évi termelési- és pénzügyi terv kidolgozásán fáradoznak, szükséges, hogy a vállalaton belüli önálló elszámolást sokkal bátrabban vezessék be főként azok az EFSZ-ek, ahol erre megvannak a feltételek a nyilvántartás vagy a munkaszervezés szempontjából. Szükséges az is, hogy ezek az EFSZ-ek az anyagi érdekeltség megfelelő rendszerét válasszák, amelyet a vállalaton belüli önálló elszámolás mellett kiegészíti az erkölcsi buzdítás, meggyőzés. Ez azonban tervszerű tömegpolltlkai munkát követel, olyan munkát, amely fellendíti a termelés növeléséért és gazdaságossá tételéért a kollektívák között folyó munkaversenyt. JOZEF PEKÁR ÜJ SZÖ 5 * 1982. január