Új Szó, 1962. január (15. évfolyam, 1-30.szám)

1962-01-05 / 4. szám, péntek

I A Konečná Anna vezette harminctagú leánycsoport versenyez a Cíferi Állami Gazdaságban a szocialista munkabrigád címért. Ez idő szerint a zöldségtermesztésben dolgoznak, s már csak napok kérdése, hagy 12 ezer fej salátát adjanak el a piacon. Felvételünkön a csoport vezetőnője Petyko Štefanov kertésszel a szép fej salátá kat szemléli. (K. Clch — CTK — felv.) Természetesnek tartja Fogcsikorgató a hideg. A kemény északi szél alaposan megtépázza a járókelők kabátját, kalapját Mindenki siet, hogy minél hamarabb fűtött helyiségbe kerüljön. Idebent a sok asszony és leány nem panaszkodhat. jó meleg van, talán melegebb is a kelleténél, hiszen a gázkemencék és a stitök kifogástalanul működnek. Körülöttük sürög-jorog a sok munkásnö, hogy megkímélje többi dolgozó társát a ma már felesleges fáradságtól, a finom ínyencfalatok házi elkészítésétől. A Tartós Süteményipar nemzeti vállalat hloubéti ni üzemében mindenütt étvágygerjesztő, kellemesen édeskés, orrcsiklandozó cukor és vaníliaillat terjeng a levegőben. Pár pillanat és a higiénia előírásai szerint felőlijük a fehér kabátot és fejkendőt Kísérőnk, fulie Daiíhelová gyártásvezető kivételével egyelőre senki sem sejti, hogy idegen fár az üzemben A felhalmozott ' nyersanyag-hegyeket. a nagy mennyiségű csokoládémasszákat megállás nélkül, ütemesen nyelik magukba a gigantikus robotok. Az egész munkafolyamat gépesített. Az asz szonyok feladata jóformán csak a gépek kezelése. Munkájuk eredménye a hazánkban mindenütt oly jól ismert és kedvelt „tatrankyk", „princezkyk", „kávénkák". ízes töltelékű ostyák, piskóták, kekszek, nápolyi szeletek és ki tudná megmondani, még hányfajta ropogós teasütemény. Az egyik gépnél sötét bőrű, fekete hajú, rigószemü széplány dolgozik. Eva Copákovát a felszabadulás hozta fel Košice környékéről a fővárosba. Hét éves volt, amikor elbúcsúzott falubeli, szurtos kis játszótársaitól, a nyomortól, az éhségtől, a düledező vályogkalyibától, amelyhez legrégibb emlékei fűzik. Akkor még nem tudta, nem sejthette, mit hoz számára, családja számára a fövő ... Ma már megszokta, természetesnek tartja, hogy tanulhat, hogy délutánon ként a négyéves élelmiszeripariskolát látogatja. Öntudatos, okos lány ez az Eva. Tavaly történt... Az a kitüntetés érte) hogy küldöttként vehetett részt az élelmiszeripari dolgozók hetedik országos kongresszusán. Felszólalásában ml másról is beszélhetett. mint új életéről, arról, milyen hálás ő maga, a cigányszármazású lány és egész családja mindazért, amivel a szocializmus a múltban elszenvedett sérelmeket, a nemzedékeken keresztül fajtájukon elkövetett bűnöket jóváteszl. Az évszázados mulasztásokat lassacskán pótolják. Például édesanyja már nem fiatal, de azért nemrég megtanult írni és olvasni. A prágai jogi fakultás hallgatói tanították kötelezettségvállalásuk keretében. Addig tanítgatták, magyarázták ne ki a betűvetés művésze

: tét, mig fáradozásukat siker koronázta. A család becsületes munkája sem hiábavaló. Szerényen berendezett, de tiszta, csinos kis lakásukban állandó vendég a vidámság, a fókedv és főleg a tervek. Szövetkezeti lakásról álmodozik a család és ha nem is mindjárt, azért Eva tudja, hogy jövendőbelijével ő már abban fog lakni. KARDOS MARTA Honnan származik az özönvíz legendája ? D. I. SCSERBAKOV akadémikus: Az egyik közismert bibliai legenda szerint az isten, aki megharagudott az emberekre, bűneikért, elhatározta, özönvizet küld a Földre, hogy minden élőlényt elpusztítson. Az özönvíztől csak Noé és családja menekült meg. A legenda szerint az özönvizet az okozta, hogy negyven nap és negyven éjjel esett az eső. A bibliához hasonló, sőt ezzel sokmindenben megegyező történetet mesél el az egyik legrégibb írott emlék, Gilgaines legendája, amely babiloni agyagtáblákon ékírással feljegyezve maradt ránk. Az ékírásos és a bibliai szöveg összehasonlítása arra enged következtetni, hogy a „szentírásban" foglalt legenda a babiloninak egyik változata. Rendkívül jellemző dolog az is, hogy a két változat nemcsak nagy vonalakban, hanem részleteiben is megegyezik. Mindkettő egyformán meséli el a bárkaépítés történetét, egyforma az özönvíz keletkezéséről és lefolyásáról szóló rész is, mindkét változat szerint a megmenekült emberek hálaáldozatot mutattak be stb. A legenda keletkezése A tudósok behatóan tanulmányozták a babiloni agyagtáblák ékírásos szövegét, s megállapították hogy az özönvíz legendájának alapját tényleges esemény képezi, amelynek leírása legenda formájában maradt ránk. Vajon milyen természeti erők . idézhettek elő egy olyan — minden valószínűség szerint — kolosszális vízáradást, amely az egész földet beborító özönvíz legendájának keletkezéséhez vezetett? A tudósokat eleinte megzavarta az, hogy tengeri állatok maradványai, halcsontok, tengeri növények kőlenyomatai kerültek napvilágra a hegyoldalakon és hegycsúcsokon, s különböző magashegységi rétegekben, stb. Annak idején érthetetlen volt számukra, hogy ezek a maradványok hogyan kerülhettek ilyen „különös" helyekre, annyira távol a tengertől. Magyarázatként hosszú ideig csak a bibliai legendákra utaltak. Mihail Vasziljevics Lomonoszov egyike volt az első olyan tudósoknak, akik a valóban különösnek tűnő jelenséget tudományos alapon megmagyarázták. Az orosz tudomány megalapítója elsősorban kifejtette, hogy * Föld életkora felmérhetetlenül meghaladja a vallásos kronológiát. Élesen támadta és kigúnyolta azokat, akik szerint a földben véletlenül jelentek meg a kövületek. Az áradások okairól a következőket írta: Nagy változást okoznak a Föld felületén az ismert áradások és vízözönök, amelyek a különböző földbeli rétegek tanúsága szerint oly sokszor történnek A vízözönök kétfélék lehetnek: egyeseket a levegőből származó túlsók vlz, vagyis az erős és rendkívül nagy esők, továbbá a hő hirtelen olvadása okoz, másokat a medrükből kilépő tengerek és tavak okoznak. Emezek csaknem mindig kapcsolatban állanak a földrengésekkel avagy a föld felszínének érezhetetlen és hosszas emelkedésével és süllyedésével. Az előbbi a vizeknek, az utóbbi a földrengéseknek tulajdonítható ..." Később a XIX század második felében F. E. Süss, híres osztrák geológus felhívta a figyelmet arra, hogy a legenda szerint a víz föld hasadékaiból jelent meg. Ilyen jelenség rendszerint a nagy folyók alsó folyása mentén fordul elő. A legenda ezenkívül beszél arról is, hogy a vihart és az esőt megelőzően dél felöl óriási fekete felleg jelent meg. Az osztrák tudós arra a következtetésre jutott, hogy az „özönvíz" az Eufrátesz alsó folyásán történt, s nem volt egyéb, mint óriási pusztító áradás a mezopotámiai síkságon. Az áradás fö oka pedig a Perzsa-öböl térségében bekövetkezett erős tengerrengés volt. A tengerrengés következtében óriási hullámok csaptak ki a partra, hatalmas pusztulást okozva. Mezopotámiában valószínűleg az történt, hogy az erós tengerrengés idején vagy valamivel előtte hatalmas ciklon nyomult be a Perzsa-öbölbe, ami megárasztotta a folyókat is, s így a víz mélyen behatolt a szárazföld belsejébe. Az özönvíz legendái tehát bizonyos mértékben az emberek megfigyeléseit tükrözték, s első kísérletek voltak a természet jelenségeinek megmagyarázására. A földkéreg bizonyos változásainak nyomai helyenként anynyira nyilvánvalóak, hogy azokat az ókorban is észrevehették Az emberek már akkor kitalálhatták, hogy a tengeri rákok úgy kerültek a föld rétegeibe, hogy a tenget vize valamilyen oknál fogva behatolt a száraz földre. Az egész földet átfogó pusztításokról, özönvízről szóló legendák pedig nyilvánvalóan a helyi katasztrófák elbeszéléseiből születtek. A szóban forgó babiloni legenda is feltételezhetően egy ilyen katasztrófa elbeszélése alapján született. A továbbiakban aztán az ókort zsidók átvették a babilóniaiaktól többek között azt a legendát is. amely így bekerült a bibliába. Cunami A napjainkban előforduló tengerrengések szintén arról tanúskodnak, hogy hasonló jelenségek folytán a tengervíz régen is nagy kiterjedésű mélységeket önthetett el. A tengerrengés következtében óriási hullámok zuhannak a tengerek, óceánok partjaira. Az ilyen jelenségek „cunami" japán elnevezés alatt ismeretesek. A cunami óriási hullám, amely a tengerekben és óceánokban keletkezik rendszerint tengerrengés, vagy ritkábban víz alatti vulkán kitörése következtében A nyílt tengeren a cunami nem érezhető, a part közelében azonban gyorsan növekszik s fantasztikus erővel zuhan a partra. A szakemberek szerint 2500 év alatt 335 cunami képződött a tengerekben és óceánokban, közülük mintegy 30-at víz alatti vulkán működése váltott ki. A cunami a Csendes-óceánban gyakoribb jelenség, mint más óceánokban. Az Atlanti-óceán partvidékén a legnagyobb tengerrengés 1755. november 1-én a lisszaboni földrengéssel egyidejűleg történt. Az óceán vize először visszahúzódott, majd óriási hullámban zuhant a partra. Hasonlóképpen ismeretes vulkáni kitörés okozta cunami is. A legnagyobb 1883. augusztus 27-én keletkezett az indonéziai Krakatau vulkán kitörése következtében. Ekkor néhány 30—40 méter magas hullám zúdult Észak-Jáva és Dél-Szumátra partjaira, s egész településeket sodort el. Néhány perc alatt 35 500 ember pusztult el. • • • Az elmondottak alapján az alábbi következtetést vonhatjuk le: a bibliai legenda forrását minden valószínűség szerint azok a valóban megtörtént katasztrófák képezik, amelyeknek színhelye a Tigris és az Eufrátesz völgye, az ókori kultúra egyik központja volt. Tekintettel arra. hogy az emberek földrajzi ismeretei akkor igen szegényesek voltak, a helyi jellegű áradást az egész földet beborító özönvíznek képzelték A katasztrófa leírása során, mivel szájhagyományként maradt egyik nemzedékről a másikra, az idők folyamán még további felnagyítást, s egészen fantasztikus színezetet nyert. A kommunisták most is megtalálták a járható utat I elesnek már évtizedek óta neve van Kelet-Szlovákia déli részében, sőt az igazság az, hogy a felszabadulás után országos hírnévre tettek szert. A múltban, amikor munkáért, kenyérért indultak harcba, amikor emberi bánásmódot, megbecsülést követeltek, Leles volt a példaadó. Hogy miért éppen Leles? Ha röviden akarunk erre válaszolni, így felelhetünk: Leles volt egyike azoknak a községeknek, ahol élt, dolgozott, irányított a kommunista párt. A környező falvak népe jól tudja, mire voltak képesek a lelesi kommunisták, nem egynek börtön, száműzetés volt osztályrésze az úri világban. A harmincas években például a kommunisták voltak azok, akik az adóval agyonsanyargatott parasztoknak tanácsot adtak, akiket a földművesek pártfogójuknak, vezetőjüknek ismertek el. Ők voltak azok, akik megmutatták, hogyan kell harcolni a nép igazáért A lelesi nép a párt vezetésével szembeszállt a jegyzővel, a végrehajtóval. az elnyomó kapitalista rendszerrel Kemény volt a harc, de győztek, mert velük volt az egész faiu, győztek és nem engedték meg, hugy a kisparasztok lába alól kihúzi»ik a talpalatnyi földe' is Kobák t«renc. Török Imre, már a régi időben vezető. megbecsült emberek voltak a faluban Valaki most azt mondhatná: minek annyit emlegetni a múltat, inkább beszéljünk a jelenről, meg a jövőről. Helyes is lenne a feltevés, csupán azt nem szabad elfelejtem: ahhoz, hogy a mát megértsük nem mellőzhetjük a múltat Ahhoz hogy megértsük a falu jelenét. Ismernünk kell múltját, azt. hogy az urak nélküli új élet, milyen 'a'ajból sarjad Hogy Kelet-Szlovákiában az elsők között a lelesi parasztok léptek a közös gazdálkodás útjára, ennek gyökerét is a múltban kell keresni. Amint már az előbb elmondottakból is láthatjuk, a lelesi kis- és középparasztok a kommunistákban látták igazi vezetőiket, velük tanácskoztak, ha bajba kerültek, mert látták, ahol ők már tanácstalanok, a kommunisták még mindig találnak megoldást, kivezető utat. Amikor pedig bekövetkezett az új helyzet, újból csak a kommunistáktól várták a tanácsot. És amikor azok a közös gazdálkodást ajánlották, a falu döntő többsége egyetértett velük. Íz új helyzet kialakulásával ** azoftban nem szűnt meg a harc Sőt mondhatnánk, most kezdődött a dolgok nehezebbik része. Meg kellett tanulniuk új módon gazdálkodni, többet kihozni a földből. Ez persze nem volt könnyű még úgy sem, hogy az állam a legmesszebmenően támogatta őket A töbta mint 2000 hetítáros gazdaság irányítása már nemcsak jóakaratot, hanem tudást is Igényel. Oj, hozzáértő embereket kellett kinevelni, akiknél a jóakarat már tudással is párosult. Most, több mint 10 év távlatából megállapíthatjuk, hogy ezen a téren sokat tett a szövetkezet de ha teljesen őszinték akarunk lenni meg kell mondanunk, hogy még ez a sok ís kevésnek bizonyul A lelesi szövetkezet még sokkal több hozzáértő szakembert lenne képes foglalkoztatni Még több szakemberre lett volna szüksége a közösneK ahhoz, hogy soKkal határozottabban, kevesebb buktatóval haladjon előre Az 1961 évtől eltekintve az elmúlt utolsó két-három esztendő során a Közös gazdálkodás hanyatló irányza tot mutatott. Ha a visszaesés okát keressük, mindenekelőtt két dologgal kell foglalkozni Az egyikről — a szakemberek kérdéséről már beszéltünk, ám magában a pártszervezet életében és a szövetkezet vezetésében is komoly hibák adódtak. Bármennyire ls fontos a szakemberek kérdése, a hibák vizsgálatánál, mégis a pártéletben elkövetett mulasztásoka: kell előtérbe helyeznünk. Akadnak elvtársak, akik úgy vélekednek, a baj már azzal kezdődött, hogy a legjobb elvtársak elkerültek a faluból, járási vagy kerületi viszonylatban a párt magasabb funkcióval bízta meg okét. Tény, hogy a faluból a párt sok elvtársat szólított el más posztra, ám ezt mégsem lehet hibának felróni. A baj ott kezdődött, hogy megfeledkeztek az utánpótlásról Az otthonmaradottak az új helyzetben az újabbnál újabb problémák felmerülése során nem mindig találták meg az ügy intézésének kellő formáját. Nem találták meg vagy csak részben fedezték fel az Ifjúság körében azokat a szorgalmas, munkaszerető fiatalokat, akiknél minden feltétel 9^va volt ahhoz, hogy megfelelő neveléssel. Irányítással, elődeikhez méltó harcos, politikailag fejlett tagjaivá váljanak pártunknak H a nehezükre esik is az elvtársaknak, meg kell mondanunk, hogy most amikor a munkásosztály az úr hazájában, nem állták meg úgy helyüket mint a múltban. Már a cikk bevezető részében megemlítettük. hogy a múltban milyen határozottan tudtak fellépni az elnyomással és kizsákmányolással szemben, sőt szükség esetén az egész községet mozgósították Ezt meg tudták tenni akkor is, amikor útnak indították közös gazdálkodásukat, nem tudták azonban megtenni az utóbbi évek során Ennek egyik oka az, hogy elhanyagolták a pártonkívüliek között végzendő, meggyőző, felvilágosító munkát. Valahogy megfeledkeztek arról, hogy szóból ért az ember, csak úgy lehet mozgósítani a dolgozókat, ha beszélnek velük, meghallgatják javaslataikat, tanácsot kérnek és adnak nekik, megmagyarázzák mit, miért, így és nem amúgy kell tenni. Az elvtársak sokszor kevésbé lényeges dolgokkal foglalkoztak gyűléseiken, sőt mondhatnánk, nem egy esetben előtérbe került a személyi ügyek hánytorgatása. Az utóbbiakat azért volt szükséges elmondani, hogy jobban megértsük a későbbi évek fejleményeit a faluban, illetve a szövetkezetben. Nem volna értelme most felsorolni mindazokat a hibákat, amelyeket elkövettek, csupán csak néhányat említünk meg azért, hogy világosabban lássuk mindazt, ami megtörtént, bár nem kellett volna, sőt nem ls lett volna szabad megtörténnie. A pártszervezeten belül és a szövetkezet vezetőségében előforduló hibák végeredményben a szövetkezet gazdálkodásában, az egész falu fejlődésében tükröződött vissza. Szívesebben mondanánk egyebet, de a valóság az, hogy amíg a környező szövetkezetek ugrásszerűen fejlődtek, a lelesi szövetkezetben igen lassú volt a fejlődés, sőt ötvenkilencben és hatvanban már igen rosszul állt a szénájuk Míg a környező szövetkezetekben évről évre emelkedett a munkaegység értéke, Lelesen 1960-ban a munkaegységek tervezett értékének csak ötven százalékét tudták kifizetni. Ez pedig mjndössze tíz koronát tett ki. Hogy miľ volt a lemaradás oka? Részben már az előbbiek sorén elmondtuk. A rossz munkaszervezés következtében a munkákat nem végezték el időben. Ennek káros következménye a gazdasági eredményeken és végső soron a munkaegységek értékében tükröződtek vissza. Jóvátehetetlen hiba volt például az, hogy az őszi mélyszántást éveken keresztül csak részben végezték el. A' csűcsmunkák Idején állandóan munkaerőhiánnyal küzködtek. Aratáskor már szinte bevett szokássá vált náluk, hogy idegenből hozzanak munkaerőt. A következmény? Az, hogy még a gyenge terméseredményekből is részt kellett adni azoknak, akik elvégezték helyettük a munkákat. A szövetkezet állandóan takarmányhiánnyal küzdött ami természetesen kihatással volt az állattenyésztésre. Gyengén tejelt a jószág és általában alacsony volt a hasznosság. Volt a dolognak azonban másik oldala ls, mégpedig az, hogy nem tudták biztosítani a szükséges trágyamennyiséget sem. Négyévenkénti trágyázás mellett évente 350 hektárt kellett volna letrágyázniuk. A valóságban azonban jó volt, ha 100—150 hektárra futotta. N

e maradjunk azonban csupán a hibák felsorolásánál. Tény az, hogy voltak és még ma is vannak bajok a szövetkezetben. Az út azonban, melyre már a múlt évben léptek, az előrehaladás útja A falu kommunistái maguk próbálják orvosolni a hibákat Kobák Ferenc, Török Imre, a párt régi harcosai és Dobos Imre visszatértek a faluba hogy rendbe tegyék szövetkezetüket és kiküszöböljék a falujuk, szövetkezetük becsületén esett csorbát. Most, hogy újból ezek a kipróbált, gazdag tapasztalatokkal rendelkező elvtársak vették kezükbe a falu irányítását, újból helyes irányt vett a szövetkezet fejlődése ís. Hogy csak egy példát említsünk Mindenki előtt ismeretes, hogy az idei • év a nagy szárazSág miatt nem kedvezett a mezőgazdaságnak Az idén mégis sokkal jobb gazdasági eredményeket értek el. mint az előző években Ez végeredményben visszatükröződik abban is, hogy az idén az előlegfizetés mellett az évvégi elszámoláskor sem térnek haza üres zsebbel a tagok Nem akarunk jóslásokba bocsátkozni, de előreláthatólag még öt-hat koroxát tudnak juttatni egy-egy ledolgozott munkaegységre. Nem történt csoda a lelesi szövetÍFolytatás a 6 oldalon] ÜJ SZÜ 5 1962. i*—*- -