Új Szó, 1962. január (15. évfolyam, 1-30.szám)

1962-01-27 / 26. szám, szombat

Más lapokban olvastuk A kongresszus tiszteletére Csehszlovákia Kommunista Párt­jának XII. kongresszusát a komár­nói hajógyár dolgozói is méltó­képpen, munkasikerekkel akarják megünnepelni. A második üzem­részlegen dolgozó, szocialista munkabrigád címmel kitüntetett Kemény-brigád tagjai például olyan vállalást tettek, hogy tel­jesítménynormáíkat állandóan 120 százalékra teljesítik. A műhelyben levő gépeket szocialista gondozás­ba veszik, 100 kg színes fémet gyűjtenek össze és az általuk ké­szített gyártmányokat a műszaki ellenőrzés után saját maguk szál­lítják el a raktárakba, hogy ezzel ls könnyítsék az üzemen belüli szállítás munkáját. A technológián dolgozó Dragúü­csoport — amelynek tagjai szin­tén elnyerték a szocialista mun­kabrigád címet — 90 ezer ko­ronával gazdagítja „a harmadik ötéves terv alapja" akciót, (k. 1.) AMIKOR PIHEN A HATÁR... Pihen a határ, alszik a termé­szet, de a gazdálkodás tulajdon­képpen már az év első napján megkezdődött a mezőgazdaságban is. Minden jó gazda tudja, hogy a jövőre jól felkészülni csak úgy lehet, ha alaposan mérlegeljük az elmúlt év eredményeit, tanulunk az elkövetett hibákból és tovább­fejlesztjük mindazt, amit a terme­lés növelése érdekében helyesen csináltunk. A kelet-szlovákiai kerület szövet­kezetei is ilyen értelmű útbaigazítást kaptak, amit sajnos nem mindenütt tartanak be. Például a Spišský Stvr­tok-1, olšavicel, arnutovcei, beharov­cel, baldovcei és tliášovcei szövetke zetekben nagyon helytelenül előbb az Idei tervet akarják kidolgozni és az­után látnak hozzá az elmúlt év gaz­dasági eredményeinek elemzéséhez. Kerületi méretben a közel 850 szö­vetkezet közül csak 55-ben fejezték be a múlt évi gazdálkodás komplex elemzését. A bardejovi Járásban 20, a humennéiben 16, a košiceiben 12, a micfialovceiben csak egy és a Spiš­ská Nová Ves-i járásban pedig hat EFSZ készítette el a mérleget. Jobb a helyzet a kerület szövetke­zeteiben a házirend kidolgozása és jóváhagyása terén. Kerületi méretben 821 szövetkezetnek van házirendje, melyekből eddig 785-öt a tagsági gyű­léseketj is megtárgyaltak és 377-et már az illetékes járási nemzeti bi­zottságok tanácsai is jóváhagytak. A bardejovi, humennél, košicei, rožňa­vai, Spišská Nová Ves-i és trebišovi járás minden szövetkezetében elké­szült a házirend. További fontos feladat, hogy az illetékesek a szövetkezet tagságát kellő mértékben érdekeltté tegyék és aktivizálják a tervkészítésre. Csak így érhető el, hogy a tervek reálisak lesznek és teljesítésükért a szövetkezet minden tagja szorgos­kodjék. í-ik) SZÄZNEGYVENKÉT ÜJ LAKÁST ad­tak át az új évben az építkezési vál­lalatok a Chebi Helyi Nemzeti Bízott ságnak, illetve a város polgárainak. (Zsu) MEGÉRDEMLIK .•.•.V.VAW.V.VAW.V.V, JOZEF MARKÖ szűksza­vú fiatalember, a Bobro­veci Állami Gazdaság dol­gozója. A beňadikovái ud­varon állatgondozó, még­hozzá a javából. Abban tér el az állatgondozók leg­többjétől, hogy ő nem a súlygyarapodás növelésére, hanem az állat erőnlété­nek, jó testtartásának fej­lesztésére törekszik. Apa­állatokat nevel az apró növésű, pirostarka hegyi fajtából. A Liptovský Miku­láš-i járáson kívül Ismerik őt az ország egyéb tájain is, ahol bemutatták, vagy eladták neveltjeit. A harminc év körüli fiatal ember alig három éve szánta rá magát erre a foglalkozásra, de máris szép eredményekről szá­molhatna be, ha nem len­ne olyan szűkszavú. Talán dicsekvésnek véli, ha mun­kájáról beszél, vagy a szófukarság veleszületett természetéből ered, hogy Mos, tessék nézzén lcörül és l" érezze jól magát. Így szórako­zik a fiatalság Nové Zámkyn... Itt születtünk, itt nőttünk fel és most Itt dolgozunk. No, hát ne csodálkozzon. Igen, igen, 0 is nálunk dolgozik, az a tizenhatéves kis Szilágyi Kati — abban a piros ruhában, — ő is a ml csoportunknak a tagja! Hogy jól dol­gozik-e? — Meghiszem azt! Szeretfük munkánkat. Ha rosszul végeznénk, hát hogy lehetnénk szo­cialista munkabrigád? Mert elnyertük ám a címet még tavaly, augusztusban! Es azóta sem pihenünk a babérain­kon. Még akkor elhatároztuk, hogy a szocialista műhely címért is verseny­re kelünk. Így aztán még tizenöt lány csatlakozott a csoporthoz. Közös megegyezéssel úf kötelezett­ségvállalást dolgoztunk ki arra, hogy a termelés tervét 101,6, a munka ter­melékenységét 101,3, az önköltségét 99, a megetigedett selejt tervét 98 százalékra teljesítjük — persze a múlt évben. A végeredmény? A teljes termelés tervét 102,9, az áru termelé­sét 100, a termelékenységét 103,1, az önköltségét 96,7, a selejtét pedig 95,8 százalékra teljesítettük. Na, most tes­sék, csodálkozzon! Hogy nem cso­dálja? Így is jó! Tudom, hogy sokan még jobb eredményekre is képesek, de azért a miénk se kutya! jó-jó, már nem haragszom. Úgyis tudom, hogy az újságíróknak ma már semmi sem szenzáció. De hát a becsületes mun­ka valóban nem az. Az mindannyiunk kötelességei El sem hiszi, milyen varázserő van a munkában! A hatalmas lendület ma­gával ragadja az embert! A műhely ütemes zaja, a fel-felcsattanó csilin­gelő kacaj, a gépek folytonos zaka­tolása, a zümmögő ventillátorok ze­néje, Molnár mester barátságos sza­va, a kész áruval telerakott ládák huppanása, — isten bizony különb, mint ez a dzsesszmuzsíka! S mindebből talán az a legjobb, hogyha jól dolgozunk, hát felfigyel­nek ránk, megdicsérnek érte. S ne­künk, fiatáloknak olyan jólesik ezt az idősebb munkások ajkáról halla­ni. Önbizalmat ad, nagyobb tettekre ösztökél. Valószínűleg éppen ez tart­ja bennünk a lendületet is! Látja, még a mulatságban ls a munkáról beszélek, de ez, ugye, nem rossz jel! Nem? Akkor jó! Táncolni? Mehetünk! A zenekar is a miénk, az Elekt­rosvité. Haj, mennyi gondot okozott nekünk ez a mulatság! Mert ezt a brigád rendezte, vagyis ponto­sabban a műhely CSISZ-szervezete. Remélem, jól szórakoznak majd a lá­nyok! Majdnem mind itt vagyunk. Nem, Dobrovská brigádvezető ntncs itt. Beteg van a házuknál. Az öcs­csével van baj. Hiányzik-e? Persze, hogy hiányzik. Ha a munkában jó vezetőnk, illene, hogy itt is velünk tartson, de mi megértjük és megbocsátjuk az el­maradását. Különben nagyon szeret­jük öt, példaképünknek tekintjük! fuj, már megint charleston! En színesen táncolom, de a vőle­gényemnek ellenszenves. Hamar rám­ragadtak a szokásai! Az a jól táncoló lány? Klinko Éva! Kedves lány, jól dolgozik. Már öt éve tagja az üzemi klub tánccsoportjának. A műhelyből még hatan tagjai az együttesnek. Tornászlányalnk ls van­nak. Hrúz Mária például tavaly a ke­rületi ifjúsági tornászbajnokságokon első helyen végzett, ö vezeti a test­nevelési tízperceket is. Jólesik mun­ka közben egy kicsit felfrissíteni az üléstől elgémberedett végtagjainkat. Jól táncoltam? Kedvenc szórakozá­.V.V.V.V.V.V.V.V.V.V.V.V.V. som! Otthon néha olyan rumlit csa­punk, hogy no! De másutt csak mér­tékletesen! Jólneveltség — el ne hagyj! De sokan a fejükbe véshetnék ezt! t A csoport életéről? Ö, de sokat le­hetne erről mesélni! Mesterünk egy reggel titokzatos mosollyal az arcán azt kérdezte tő­lünk: Hol van Melisné? Nem tudtuk, T ermelési problémák? Azokból bizony van elég. Anyaghiány, későn érkeznek meg az alkatrészek, néha rossz a bakelit stb. De még úgy sosem volt, hogy ne találtunk volna megoldást. A múlt negyedév elején az ívlámpák belső' szerkezetét dara­bokban szállította a martini gyár. Ha az összeszerelést a gyárban akartuk végezni, ez csak túlórázással volt le­Helena Dobrovodská, a csoportvezető és Kovácsik Teréz munka közben: (V. Pribyl — CTK — felvétele) hiszen előző nap még vidáman dol­gozott. — Hát kislánya született. Nem is tudjátok? Nahát, micsoda szputnyik szülés volt ez! Es úgy megörültünk a hírnek, mintha csak a mi családunkba csöp­pent volna a kis jövevény! Délután meglátogattuk a kis mamát és közös takarékossági alapunkból megvettük az ajándékot is — a babakocsit! Megünnepeljük a születés- és névnapokat, színházba, moziba és kirándulásokra járunk. Nemrég Košutyn voltunk, a tüntetés harmin­cadik évfordulója alkalmából rende­zett emléktábla-leleplezésen. Mert ko­moly dolgokkal ls foglalkozunk. Ta­nulunk, politikai oktatásra járunk, tu­dományos előadásokat hallgatunk és így tovább ... A legnagyobb élményt a kirándulá­sok jelentik számunkra. Nemrég a Tátrában gyönyörködtünk, láttuk Prága csodálatos panorámáját és most a Krkonošeba készülünk. Nem, mindnyájan nem vehetünk részt valamennyi kiránduláson. A munka és néha a családi problémák gyakran Itthon tartanak. A múltkor például N.-né válni készült. Kisfia van. A férje más szoknyák után sza­ladgál. Olyan „hirtelen" házasság volt, nekünk nem is tetszett. Szegény asszonyt nagyon megtörte az eset! Vigasztaltuk, amennyire tudtuk. Ma­gunkkal-vittük közös rendezvényeink­re, habár sok ideje nem volt. Kis­fiával kellett törődnie, mert férjétől már különváltan él. Most már jobban vigyázunk rál '.V.V, DEREKASAN HELYTÁLL hagyja — hadd beszélje­nek mások helyette. Mind­egy, a lényeg az, hogy derekasan helytállt és be­bizonyította, mit tud. — Tavaly, a prerovi or­szágos mintavásáron vett részt az egyik apaállattal — mondja Jozef Sedliak, az üzemi pártszervezet el­nöke. — Mikor felvezette a szép, formás jószágot, már a tapsból lehetett kö­vetkeztetni, hogy díjat nyer. S valóban, „Elita re­kord"-osztályúra értékelte a bizottság és 36 ezer ko­ronáért kelt el. Marko elvtárs neveltjeit azelőtt is megtapsolták. A zvolení vásáron kettőt „Elita A" és egyet „Elita B" osztályba soroltak. Ez ls szép helyezés, hisz egy­egy tenyészállat 18 ezer korona bevételt jelent a gazdaságnak. Am a gondo­zónak sem lehet panasza a prémiumra. Az „Elita re­kordért" 2960 korona pré­miumot kapott. A fiatalember azelőtt a növénytermesztésben dolgozott, azonban gyak­ran látogatott el az istál­lóba, szerette nézni az ál­latokat. Mikor híre kelt, hogy Macek bácsi nyugdíj­ba megy, figyelemmel kí­sérte a kisborjűkat s meg­örült, mikor neki ajánlot­ták fel a megüresedő he­lyet, pedig nem a legked­vezőbb körülmények kö­zött dolgozhat. Mint a leg­több állami gazdaságban, Itt is régiek az épületek, s a rábízott negyven bor­jú három istállóban van elhelyezve. Nem számit ez annak, aki mindenáron gondozó akar lenni, ö pe­dig akart, bár az apaálla­tok gondozása nagyobb ál­dozattal jár, mint a hízó­marháké. Napközben, mikor a töb­bi gondozó pihenhet, Mar­ko elvtárs az apaállatokat járatja. Mindegyiket egy órát naponta. A fiatalab­bakat dűlőúton, az Időseb­beket országúton. Ezzel eléri, hogy az állat kör­me megerősödik, biztosabb a járása és megszokja a forgalmat. Szükséges ez, mert a bíráló bizottság ezt is figyelembe veszi. AMIKOR LÁTJÁK egyik­másik apaállatot a falube­liek járatás közben, felve­tik a kérdést: Vajon ez milyen díjat nyer? Ha megkérdezik, Markótól — állatai az idén ls nyer­nek-e valamilyen érmet, kurtán válaszol: — A Frico nyerhet bronz-, a Bimbó meg aranyérmet... (bj) hetséges. Mi pedig a felajánlásban megfogadtuk, hogy a tervet túlórák nélkül teljesítjük. Ezért hazavittük az alkatrészeket, és otthon készítettük el a szükséges szerkezetet. Munkánk el­végzése után négytől este tízig is dcAgoztunk, de szavunkat megtartot­tuk. Sót, mint látja, a tervet túl is teljesítettük! Ügyes, kezű leányok dolgoznak nálunk, s ami talán még inkább eredményre vezető: úgy élünk, mint egy nagy család. Közösek a gondjaink-bajaink, örömeink, csalódá­saink, egységes az elhatározásunk, tervünk, akaratunk, célunk — minden! Mint az igazi jó testvéreké! Látja, itt is úgy mulatunk, mint egy család. Nézze, milyen jókedve van annak a barna szemű, halvány­kékruhás lánynak — az utivarlójával van itt. Ez a barna ruhás pedig a szüleivel. Ismerkedünk. Ismerni akarjuk egy­más családtagjait is. Többet akarunk tudni a kék szemű Ilonkáról, vagy a divatos öltözetű Irénkéről, mint amennyit a gyárban elárul magáról. Ezzel is közvetlenebb lesz az éle­tünk! jMos, hogy tetszik mulatsá­gunk? Irigyli őszinte jókedvün­ket? En azt hiszem, van minek örülni. Ránk fér egy kis vigalom, hiszen fia­talok vagyunk, — s ami azt illeti, meg is érdemeljük. Nem igaz?! Tollbamondta Hrupka Ma­rika, a Nové Zámky-i Elktro­svit lámpa- és kapcsolóalkat­rész-gyártó részlegének CSISZ­titkára. Feljegyezte: SZABŰ GÉZA Felesleges károk és áldozatok (CTK) — Nyugtalanító tény, hogy a múlt évben köztársaságunk terüle­tén 6444 tűzvész fordult elő, ame­lyek több mint 142 millió korona kárt okoztak. A tűzoltalom alapvető szabályainak be nem tartására és sok esetben a tűzveszély lebecsülé­sére 130 ember életével fizetett és 610 megsebesült. Külön fejezetet jelentenek a gyer­mekek okozta tűzvészek. A statiszti­kai adatok szerint például tavaly 11 hónap alatt a mezőgazdaságban 599 tűzvészt okoztak gyermekek s a kár meghaladja a tízmillió koronát. Az utóbbi időben több felügyelet nélküli gyermek tragikus körülmé­nyek között vesztette életét. Ja­nuár 18—20-a között 8 gyermek égett el, illetve fulladt meg széngáz kö­vetkeztében. Ezek az adatok nemcsak figyel­meztetnek, hanem elővigyázatosságra intenek mindenkit. A kényelem ára Villamos. Az ülőhelyek foglaltak, természetesen fiatalok is vannak a kényelmesen ülők között. A megállónál egy anya száll fel négy év körüli kislányával. A kocsi közepében nyugodtan megáll, egyik kezével megkapaszkodik, a másikkal gyermekét öleli szorosan magához. — Üljünk le anyuka — ajánlja az ártatlan gyermekhangocska. — Egyetlen ülőhely sem üres gyer­mekem, és ne kiabálj, az nem Illik! — inti csendre a kislányt. — De hátha valaki átengedi helyét — nyűgösködik a gyermek. S az ezüstösen csengő hangocska célt ér. Egyszerre hét hely üresedik meg. Az eddig „mély gondolatokba merült" ifjak olyan hirtelen készségesek, mintha égne alattuk a pad. Hja, a kényelemért néha szégyen­nel fizetünk... "Pecfonik. Nem járnak, nem járnak... s talán nem is fognak járni? Ejha, mondja a jóhiszemű bratisla­vai polgár, elolvasva a fenti címet. Ejha, — mondja s nyugodtan teszi hozzá — itt úgy látszik a Mihály­kaput díszítő órákról lesz szó. Igen, az órák a kapun vannak, de már idestova fél éve, hogy elnémultak. Nem járnak. A nemrég tatarozott fal megrepe­dezett, hullik a vakolat; a festék le­mosódik, így nem marad más hátra a nyugodt szemlélőnek, mint feladni a kérdést: mikor jön el az az idő, ami­kor felelős emberek veszik kezükbe a Mihály-kapu sorsát? Vagy talán olyanokkal nem rendel­kezünk? MEGLEPETÉS Vártunk a vonatra, ö ls, én ls, má­sok is. Rajta vasutas egyenruha volt. — Miii? — Tudják is maguk, mi a közlekedés? — mondom én. — Kí­váncsi vagyok, mennyit fog késni a gyors. A múltkor egy vagon cemen­tet vártunk. A tehervonat 14 órát késett. A vonat pontosan futott be. — Mit nevet? Nagyritkán ez is megeshet. De nézze meg, milyen pi­szok van a kocsikban. Az utolsó kocsiba szálltunk fel. Tiszta volt és pompásan fűtött, a töb­bi kocsi szintén. Hogy ezek a vasuta­sok az embert mindig ilyen kelle-; metlen meglepetésben részesítik! Jtöasütdu Ne használjunk feltétlenül idegen szavakat Van egy barátom. Nagyon fogékony. Postát hord. A múltkor fogadta meg, hogy tanulni fog. Hetente kétszer jár iskolába, de ki nem hagyna egyet­len órát sem. Az előadásokon híven jegyzetel. Nemrégiben arról panaszko­dott, hogy nagy nehézségeket okoz­nak neki az idegen szavak, amelye­ket az előadó túl „gyakran" használ. Mintha az másképp nem is lehetne! Azt tanácsoltam barátomnak, jelent­kezzék a legközelebbi órán, és kérje meg az előadót — beszéljen érthe­tőbben. Azt mondta, hogy ő jelent­kezne is, de miért mutassa meg ép­pen ű a tudatlanságát. Embertársaink nemegyszer gon­dolkoznak hasonlóan. Pedig nem kel­lene, hogy így legyen! Arról van tu­lajdonképpen szó, hogy tudásunk jó tolmácsolóivá váljunk. Higgyék el, így is lehet. Egyszerűbben is kifejez­hetjük magúnkat, leléphetünk a nagy szavak pódiumáról. ÓRIASHORDÓK A Brno melletti modíicei népi terme­Ifiszövetkezet kádárai különböző nagysá­gú hordökat készítenek népgazdaságunk valamennyi ágazata számára. A borászati üzemek állandóan rendelnek hordókat a modficei kádároktól, akik többek között egy 150 hektoliter űrtartalmú óriáshor­dót is készítettek, de nem ritkák a vegy­ipari üzemek számára készült több mint 100 hektoliter űrtartalmú kádak sem. A modficei kádárok kiválóan értenek a borászok munkájáhan szükséges legki­sebb hordócskák készítéséhez is. Ez idén csaknem 2000 ilyen 10 literes hordét készítenek. 1982. január 27. (jj SZŐ 5 *

Next

/
Thumbnails
Contents