Új Szó, 1962. január (15. évfolyam, 1-30.szám)

1962-01-27 / 26. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek! ÚJ SZÓ SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1962. január 27. szombat • 50 fillér * XV. évfolyam, 26. szám A dolgozók kezdeményezése és a műszaki fejlesztés HATÁRIDŐ ELŐTT TELJESÍTIK a harmadik ötéves terv feladatait A zeleneči EFSZ szocialista kötelezettségvállalása (ČTK) — A Zeleneči Peter Jilemnický EFSZ a CSKP XII. kongresz­szusának tiszteletére — a szövetkezeti tagok egyéni és kollektív vál­lalásai alapján — az 1962. évi mezőgazdasági termelési és felvásárlá­si állami terv feladatai túlszárnyalására szocialista kötelezettségválla­lást tett. A kötelezettségvállalás többek kö­zött a következőket tartalmazza: gazdasági földön, ebből 908 hektár szántóföldön gazdálkodik, az 1961­Az EFSZ, amely 1089 hektár mező- ben elért kedvező eredmények elle­• • • • • • • • • nére sem merítette ki minden tarta­lékát és nem használta fel az összes lehetőséget a mezőgazdasági terme­lés, annak belterjessége és a piaci termelés további növelésére. Ezért a Zeleneči EFSZ tagjai a harmadik ötéves terv feladatainak határidő előt­ti teljesítésére és a CSKP KB-nak a mezőgazdasági termelésről hozott ha­tározatának teljesítésére törekedve kötelezettséget vállalnak, hogy a nö­vényi termelésben a búza hektárho­zamát a tervvel szemben 5,5 száza­lékkal, az árpáét 5 százalékkal, stb. növelik. Az állattenyésztési termelésben a piaci termelést a tervhez viszonyítva 596 000 koronával szárnyalják túl. Kötelezettségvállalásuk teljesítését műszaki-szervezési intézkedések foga­natosításával érik el. így például a talajelemzés alapján a szántóföld 25 százalékát trágyázzák szerves trá­gyákkal, ebből 20 százalékot jó minő­ségű istállótrágyával, 5 százalékát pedig 5000 köbméter komposzt fel­használásával. Valamennyi gabonafajtából a kör­zetnek megfelelő távlati fajtát hasz­nálnak fel. A vetőmagalapbői, amelyet 100 szá­zalékban saját termelésükből fedez­nek, évelő takarmányokat 120 hektá­ron vetnek el, s így a szántóföldek 22 százalékán évelő takarmányt ter­melnek. A gabona vetésénél sűrűsoros ve­tőgép-aggfegátokat alkalmaznak. A kukorica, 50 százalékát négyzetes módszerrel vetik el. A cukorrépa egyelésénél az agro­technikai határidők betartásával 80 000 répafejet hagynak egy hektá­ron, a kukoricánál 35 000 kukorica­szárat egy hektáron. Gondoskodnak valamennyi kapás­(Folytatás a 2. oldalon) A Szovjetunió a Biztonsági Tanács azonnali összehívását kéri Ä gyarmatosítók összeesküvése a Kongói Köztársaság ellen veszéSyezteti Afrika békéjét New York (CTK) — V. A. Zorin, a Szovjetunió állandó ENSZ-képvise-' lője január 25-én levelet intézett Patrick Oeanhoz, a Biztonsági Tanács elnökéhez, amelyben a szovjet kormány megbízásából a Biztonsági Tanács azonnali összehívását kéri, hogy megtárgyalják az 1961. november 24-én a kongói kérdésről hozott határozat teljesítését. K természetben és a társada­lomban egyaránt örökös harc fo­lyik a születő új és a haldokló régi között. Szocialista társadal­munkban az új és a régi közötti harc a bírálat és önbírálat for­máját ölti. így az új technika fej-) lődése és az újítómozgalom is szo­rosan összefügg a réginek a bírá­latával. Minden eszközzel támo­gatnunk kell az újat, mert ez a fejlődés motorja, a haladás fórrá-: sa. A műszaki haladásért folytatott harc alapvető feltétele fejlett szo-: cialista társadalmunk építésének. Ebből származik az a követelmény is, hogy minden dolgozó, mester, technikus — minden kommunista munkahelyén erejét a születő új, a haladás szolgálatába állítsa. A magas szívonalú műszaki fejlődés elérése valamennyi szakaszon — ez a kommunista társadalomhoz vezető utunkon az alapvető, ob­jektív szükségszerűség. Mármost az a kérdés, mi a leghathatósabb eszköze az új technika fejleszté­sének? Ezzel kapcsolatban meg kell mondanunk, hogy e kérdés­ben az anyagi érdekeltségnek is megvan a maga szerepe — azon­ban sem ma, sem a jövőben nem ez a döntő tényező. Az új tech­nikafejlesztéséneklegfőbb eszkö­ze a dolgozók öntudatos, alkotó kezdeményezése. A dolgozók tettrekészségének, kezdeményezésének számos pél­dáját hozhatnánk fel. Mindennek ellenére a műszaki fejlesztéssel korántsem lehetünk megelégedve, éspedig azért nem, mert mind ez ideig nem sikerült a műszaki fej­lesztésre irányuló törekvéseket tömegmozgalommá tenni. Annak ellenére, hogy üzemeinkben egyre több újdonságot, új munkamód­szert vezetnek be — mégis még sok olyan gyártmányt készítünk, amelyek már nem felelnek meg a követelményeknek, nem elégítik ki az igényeket. Sok helyen túl­súlyban van a régi, elavult tech­nológia, holott jól tudjuk, hogy korszerű gyártási technológia el­sőrendű feltétele a harmadik öt­éves tervben kitűzött feladatok teljesítésének. Hol, miben kell ke­resni az említett fogyatékosságok okait, s milyen úton, módon tá­volíthatók ezek el? A hibák alap­vető oka az, hogy az üzemek többségében a műszaki fejlesztést nem tekintik a termelési felada­tok szerves részének, hanem kü­lönválasztják a termeléstől, mint­ha az önmagát, s nem a termelés növelését szolgálná. Ez a szem­pont helytelen, hisz köztudomású, hogy a termelés állandó növelésé­hez vezető út a műszaki fejlesz­tésen keresztül visz. Mi a módja a hibák kiküszöbö­lésének? Az üzemekben olyan légkört kell teremteni, amelyben az üzem műszaki és más dolgozói az elavult gyártmányokért, az idejét múlt gyártási technológiá­ért szégyenkeznének, olyan lég­kört, melyben a dolgozók termé­szetesnek tartanák a gyártmányok és a termelési folyamatok tökéle­tesítését. Tudjuk, hogy a dolgozók szá­mos hasznos kezdeményezéssel vesznek részt a műszaki fejlesz­tésben, s ezen keresztül a nép­gazdaság irányításában is. A részvétel különféle formáit is­merjük; ezek közé tartoznak az újítómozgalom, a műszaki-gazda­sági konferenciák, az új technika napjai stb. Az utóbbi időben azonban egyre több szó esik üze­meinkben a Csehszlovák Tudomá­nyos-Műszaki Társaság tevékeny­ségéről. A gyakorlat azt bizonyít­ja, hogy a dolgozók részvételét a műszaki fejlesztésben elsősor­ban és közvetlenül a tudományos­műszaki társaságnak kell meg­szerveznie. Ennek helyességéről számos üzemben meggyőződhe­tünk. Ennek a szervezetnek tudó­sok, mérnökök, technikusok, öko­riomusok és munkások a tagjai. Létjogosultságát igazolja az a tény, hogy az ismeretterjesztő előadások szervezésén túl egyre több konkrét műszaki kérdés megoldásához járul hdzzá. A tu­dományos-műszaki társaság tevé­kenységében figyelemre méltó az a tény is, hogy szervezi az üze­mek közötti együttműködést. A társaság kerületi tanácsai komp­lex-munkacsoportokat szervez­nek, s ezek olyan problémák megoldását segítik elő, amelyeket a társaság üzemi csoportjai saját erejükből nem képesek megolda­ni. Nem szükséges külön hangsú­lyoznunk, miért érdemelnek ezek az új módszerek több támogatást az üzemvezetőségek és a párt­szervezetek részéről. Tény az, hogy kizárólag a munkások igye­kezete egymagában nem elegen­dő. Ha azt akarjuk — s azt akar­juk —, hogy a dolgozók aktív kezdeményezése a műszaki fej­lesztés terén a társadalomnak ma­ximális hasznot hozzon — a párt­ás szakszervezeteknek, az üzem technikusainak, gazdasági dolgo­zóinak messzemenően támogatni­ok kell a műszaki fejlesztés gyor­sabb előrehaladását szolgáló új módszereket. A Csehszlovák Tudományos­Műszaki Társaság üzemi csoport­jai hasznos tevékenységének pél­dája a jabloneci Autobrzda üzem. Ez a szervezet még a múlt évben megkezdte az ún. „technikai tőzs­de" szervezését. Mi ennek a lé­nyege? — A tudományos-műszaki társaság az üzemben alkalmazott vagy bevezetésre kerülő új mód­szerek műszaki "dokumentációját megküldte az érdekelt üzemek­nek. Ezt követően a technológu­sokat és technikusokat egynapos értekezletre hívta össze, melyen megegyeztek, kinek melyik új módszer dokumentációjára van szüksége. Nyilvánvaló, hogy az értekezlet elérte célját, s az egész észak-csehországi kerületben kö­vetik példáját. Bizonyára hasznos lenne, ha hasonló értekezleteket szerveznének más üzemekben is, s az új módszerek kicserélését rendszeresítenék. A pártszervezeteknek és -szer­veknek, a szakszervezeteknek, a tudományos-műszaki társaságnak, a műszaki fejlesztéssel foglalkozó bizottságoknak az üzemek vezető gazdasági dolgozóival karöltve minden erejükből támogatni kell a dolgozók kezdeményezését s olyan intézkedéseket kell fogana­tosítaniuk, melyek elősegítik, a műszaki fejlesztésre irányuló tö­rekvések tömegmozgalommá fej­lődését. Szem előtt kell tartani, hogy a műszaki fejlesztés alapve­tő feladat, s teljesítésétől függ nagy részben, milyen eredménye­ket érünk el a harmadik ötéves terv második évében. A Ceské Budejovice-i Koh-i-noor Ceruza­gyár dolgozói a múlt évhez viszonyítva 71 százalékkal növelik a termelést. Ez nem kis feladat, és éppen ezért nagy gondot fordítanak a műszaki fejlesztésre. Olyan ceruzahegyet gyártó automatát he­lyeztek üzembe, amely naponta 30 ezer ceruzahegyet készít. Az üzem dolgozói több újfajta ceruzát adnak a piacra. Felvételünkön: Anna Bezpalová a színes ceruzahegyeket gyártó automata kezelése közben. (J. Falta — CTK — felv.) Elkészítették a gazdálkodás mérlegét A levicei járás 113 egységes földmüvesszövetkezete a napokban befejezte múlt évi gazdálkodása mérlegének elkészítését. A leg­jobb eredményeket azok a szövet­kezetek érték el, ahol szilárd dí­jazást alkalmaznak. A járásban 14 ilyen szövetkezet van. A levicei járás szövetkezetei múlt évi pénzbevételük 16,9 szá­zalékát az osztatlan alapra ad­ják (tavaly 12,3 százalékot ad­tak) 5,8B százalékát pedig a kul­turális és a szociális alapra for­dítják. Előzetes adatok szerint a járás szövetkezetei fő eszközeinek ér­léke a múlt év folyamán több mint 56 millió koronával növeke­dett. — A Biztonsági Tanács 1961. no­vember 21-én határozatot hozott a kongói kérdésről, amely szerint eré­lyes intézkedéseket kellett volna fo­ganatosítani Csőmbe szeparatista rendszere és idegen zsoldosai ellen, hogy ne kerülhessen sor Katanga el­szakítására és biztosítsák a Kongói Köztársaság területi egységét — áll a levélben. Az említett határozat — mint is­meretes — egyértelműen elítélte „a szeparatista tevékenységet, amelyet a katangai tartományi szervek folytat­nak külföldi segítséggel és idegen zsoldosok közreműködésével," s kö­veteli, hogy ezt a tevékenységet „azonnal szüntessék meg". Annak ellenére, hogy a határozat elfogadása óta több mint két hónap telt el, a határozatot nem teljesítik, mert bizonyos gyarmattartó hatal­mak, amelyeket érdekük Katangához fűz, gátolják teljesítését. A Biztonsági Tanács azon utasí­tása ellenére, hogy határozott intéz­kedéseket foganatosítsanak és szük­ség esetén erőszakkal kergessék ki az idegen zsoldosokat, s így akadá­lyozzák meg Katanga elszakítását a Kongói Köztársaságtól — az ENSZ hadműveleteit teljesen beszüntették. A hadműveleteket annak ellenére szüntették be, hogy a zsoldosok ki­űzésére és a gyarmatosítók beavat­kozása tűzfészkének felszámolására hozott határozat teljesítetlen maradt. A tények azt mutatják, hogy Csőm­be, az idegen monopóliumok védence figyelmen kívül hagyva az ENSZ ha­tározatait — következetesen folytat­ja Katanga elszakítására Irányuló törekvéseit. „Tanácskozásokat" tar­tanak vele, rábeszélik, felfegyverzett zsoldos bandákat bocsátanak rendel­kezésére, s lehetővé teszik számára, hogy új fegyvereket és fegyveres erő­sítést kapjon más országoktól, ame­lyek nem átalják megszegni a Biz­tonsági Tanács utasításait. A levél megállapítja, hogy a kon-i gói központi kormány igyekezete Ka-: tanga és a Kongói Köztársaság újra­egyesítésére különféle akadályokba ütközik, mindenekelőtt abba, hogy idegen erők szabotálják az újraegye* sítést és egyre szemtelenebbül be-: avatkoznak Kongó belügyeibe. A gyarmattartó hatalmak nyilván-: való összeesküvéséről van tehát szó, amelynek célja megmenteni Csombét, az idegen monopóliumok védencét, biztosítani saját gyarmati érdekeiket Katangában, és továbbra is aláásni a Kongói Köztársaság területi egysé­gét, ami fokozott mértékben veszé­lyezteti Afrika békéjét és biztonsá­gát. Ezért a szovjet kormány megbízá­sából kérem, hívja össze azonnal a Biztonsági Tanácsot, hogy megtár­gyalja, miként teljesítik a Biztonsági Tanács 1961. november 24-i határo­zatát a kongói kérdésről — fejezi be Zorin Deanhoz intézett levelét. Kijavított gépekkel a tavaszi munkákba A zvoleni és a kruplnal traktorállomás dolgozói eddig 400 kerekes- és 91 lánctalpas erőgép javítását végezték el a szövetkezetek számára. A gé­pek jelentős része generáljavítást kapott, s így teljes üzemképes állapot­ban kezdhetik meg a tavaszi munkát. Mindkét traktorállomás dolgozói előre elkészített harmonogram szerint dolgoznak, s a terv alapján február derekáig befejezik a javításokat. A szövetkezeteknek ezenkívül komoly segítséget nyújtanak a védnökségi üzemek, ahol főleg a kevésbé igényes javításokat eszközlik. A zvoleni járásban mindezen felül ügyelnek a traktorosok szakképzett­ségének fokozására és új traktorosok képzésére. A tavaszi munkák meg­kezdéséig 148 új traktoros szerzi meg a vezetési jogosítványt. A Považská Chlmec-i gépállomáson lázas ütemben folyik a tavaszi munkákhoz szükséges erőgépek és szer­számok javítása. A javítókat két szakcsoportra osztották, melyek pontos munkamegosztás alapján dolgoznak. Az egyik szerelőcsoport a traktorok alváza, a másik pedig a motorok javítását végzi. Felvételükön Ján Bar­Cák és Rudolf Jakubec villanyszerelők a lámpák és az index javítása közben.fFr. Kocián — ČTK — felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents