Új Szó, 1962. január (15. évfolyam, 1-30.szám)

1962-01-04 / 3. szám, csütörtök

AKAII AT ÉS KÉPESSÉG Megjegyzések a milhosti szövetkezet gazdálkodásáról — Szorgalmas emberek ezek a migléciek — Jegyezte meg a kechneci EFSZ könyvelője, amikor érdeklődtünk a szomszédok felől. Az egyik vezetőségi tag még azt tette hozza hogy ugyancsak össze kell szedniük magukat, hogy a termelés egyik másik ágában le ne hagyják őket a mlg>

6ctek. Szép elismerésnek könyveltük el a kechneciek nyilatkozatát, a járási nemzeti bizottságon azonban nem csupa jót hallottunk a mtľiosít szövetkezetre, ezért újabb kérdéssel hozakodtunk elő. — Ha a termelésben olyan megközelítően egyformák, akkor miért van aránylag jelentős különbség a gazdálkodós jövedelmezőségében? Erre már nem szívesen adták a választ, s mikor végül mégis nyilatkoztak, őszinteségük nagyon „diplomatikusnak" tűnt, — Jobb lenne, ha erről ők maguk mondanának véleményt. De .. szerintünk 1961-ben erősen visszavetette őket, hogy a fertőző elvetélés miatt az egész tehénállományt ki kellett cserélni, és.. tálán náluk még a szervezés terén sincs minden rendben. No de... hibák még nálunk is akadnak Persze könnyű nekik szerénykedni, hiszen szövetkezetük a tervezett húseladpsl magasan túlszárnyalta. Tejből 144, tojásból 115 százalékra teljesítik a tervet és egy-egy tag átlagos évi jövedelme Í6 000 korona körül mozog. Nézzük inkább a milhosti helyzetet, győződjünk meg a helyszínen a diplomatikus kechneci vélemények igazáról. A MILHOSŤIAK 757 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodnak, ebből 49U hektár a szántó (Kechnecnek 727 hektáros a gazdasága, a szántóterület 537 hektár). Mindjárt a szövetkezet irodájában meggyőződhettünk róla, hogy Milhoston a termelés fejlesztése terén nincs hiba az akarattal, hiszen 1961-re az állami tervhez viszonyítva marhahúsból 400 mázsa helyett 6<J0 mázsát, sertéshúsból az előirányzott 600 mázsával szemben 913 mázsát, a 160 000 liter tej helyett 285 370 litert tervezett eladásra a szövetkezet. Első látásra túlzottnak tűnik a komoly terv, s azt gondolja az ember, hogy nem volt reális alapja, hiszen ezek szerint hektáronként 80 kg marhahúst és 186 kg sertéshúst kellet piacra adniuk 1961-ben. Szerencsére nem kell szavukon fognunk a kechnecieket, mert bizony a milhosfi szövetkezetesek megközelítőleg 1000 mázsa marha múst és több mint 600 mázsa sertéshúst adtak piacra, tehát mennyiségben túlszárnyalták még a szövetkezeti tervet is. Itt persze a marhahús nyomott legtöbbet a latba, sertéshúsból jóformán csak az állami tervet teljesítették Ám ezért Is di csérét illeti őket, hiszen nem éppen őket terheli a felelősség, hogy 252 malac elpusztult paratifuszban. Az Istállók 1951-b„.i betonból épültek, és különösen a téli időszakban a gőz lecsapódása a hideg falakról mindig komolyan veszélyezteti a malacon egészségét. A GABONATERMESZTÉS talán legkézzédfďa hatóbba n bizonyítja, hogy jó földművesek' a milhosfiak, hiszen bú ból és árpából nagyobb hektárhozamot értek el a tervezettnél Az előbbiből 26,4 mázsát, árpából 26 8 mäzsň' termeltek átlagosan egy-egy hektánn Azt mondhatnánk tehát, hc^/ eddig minden a legnagyobb rendben van, hiszen a termelésből felsorolt eredmények országos viszonylatban is a legjobbak közé tartoznak. Csakhogy... és itt a bökkenő, mivel magyarázzuk akkor azt a jövedelemben különbséget, amely a szomszédokéhoz viszonyítva tagadhatatlanul fennáll? Milhosťon ugyanis egy-egy tag átlagos évi keresete alig 10 000 korona Nos, az okokat nem kellett lámpással keresni. Azzal kezdem, ami legelőször ötlött a szemünkbe. A szö vetkezet' 2 lánctalpas és 8 kereketraktorának, a 3 gabona- és 2 siló kombájnnak az égbolt a padlása Medve Ernő agronómus nem Is tagadta. hogy emiatt sok a gépjavítás, így természetesen a < gépek ki használása sem olyan, mint ha ez a fogyatékosság nem lenne. Szerintük ugyan már régen megépítették vol na a gépszínt, ha kapnak hozzá anyagot. Hát igen. a szervezés, a körültekintés fogyatékosságai itt már mindjárt megmutatkoztak. Mert ugyebár falusi emberek közül aligha hinné el valaki, hogy nincs a faluban jó néhány olyan csűr és pajta (ezek rendszerint csak a helyet foglalják a szövetkezeti tag udvarán), amelyeket az EFSZ felvásárolhatott volna, s anyagukból már rég készen lehetne a gépszín. Akkor a javítási költségek és a gépek gyakori üzemzavara nem növelné a termelési költségeket, tehát több jutna egy-egy ledolgozott munKaegvségre. HELYTELEN LENNE, ha a milhosti szövetkezet említett és hasonló hibáit olyan szigorral bírálnánk, mint azokat a szövetkezeteket, amelyek az állam iránti kötelességüknek nem tesznek eleget. Persze az ts hiba lenne, ha a piaci termelés teljesítésére hivatkozva elkendőznénk a fogyatékosságokat, gondolván, hogy a szervezés n szövetkezet belső ügye. Ez természetesen igaz De a mezőgazdasági üzemeink elé tűzött feladatok nem csupán a termelés nö-« ve'ését, az árutermelés teljesítését irányozza elő, hanem azt is, hogy az életszínvonal emelése érdekében a termelés növelésével párhuzamosan a munka termelékenységét ls állandóan fokozni kell. Márpedig ezen a •éren még sokat tehetnek a milhosfiak. Megkérdeztük Zelezník Rudolf könyvelőt, mi az oka, hogy a jó eredmények mellett sem eléggé jövedelmező a termeiés. — Drágán termelünk, ez az én véleményem — válaszolta. — És maguknál mennyibe kerül például egy kiló marhahús? — kér-leztiik tovább. — Azt nem tudom. A válasz meglepő volt. Kérdeztük a sertéshúst, a tejet és a tojást, a telelet valamennyi esetben hasonló volt, ugyanis a szövetkezetben még nincs elsődleges nyilvántartás, az önköltség kiszámításával még nem is próbálkoztak. Csak sejtik, hogy drágán termelnek, de konkréten semmit nem mutathatnak ki. Sőt — ne vegyék rossz néven, de ide tartozik — amikor a szerződéses eladás teljesítéséről ' érdeklődtünk, fél óráig bújták a papírokat, amíg összegezték az eladott mennyiséget. Összehasonlításként: KECHNECEN A VEZETŐSÉG bármelyik tagját kérdeztük a tervteljeäítés állásáról, előhúzta noteszét és pontos adatckat mondott nemcsak a beadás helyzetéről, hanem arról is, iiogy 1 kg marhahús termelése 8,2, egy kg sertéshús 9,6 koronába kerül, igaz, Milhoston nem helybeli a könyvelő (tévedés ne essék, ezért nem akarjuk elmarasztalni), az is igaz, hogy még csak egy éve vette át ezt a fontos funkciót, de a könyvelővel együtt semm sem menti a vezetőket, hogy saját érdekük ellen közömbösek e termelés hatékonysága szempontjából döntő tényezővel, a nyilvántartással szemben. Már említettük, hogy a szövetkezetnek 10 traktora van. \ íudás tettekben nyilvánul meg A íeliezovnei Állami Gazdaság rendszerével. Ez annál is inkább <<Ö£ponti gépjavító műhelyének fontos, mert a dolgozók túlnyomó többsége ifjúmunkás, akik nein ismerik egész terjedelmében a CSKP harcos múitjál. a dolgozók érdekében vívott harcát. pártszervezete az idén is nagy gon dossággal késztilt fel a pártoktatásra. — November első felében vette kezdetét az oktatás — tájékoztat Béľos Gyula elvtárs, az üzemi pártszervezet elnöke. — Első és legfontosabb folartfitiink, a jó előatlókész séggpl és elméleti tudással rendelkező propagandisták biztosítása volt Ezt sikeresen oldottuk meg Mankoviczkv Ferenn. Göbő Lajos és Gerő fánrm elvtársak személyében olyan előadókat biztosítottunk akiknek személye is már sikert biztosít A Dunajská Streda-i járás legtöbb szövetkezete ennyi géphez legalább 15 traktorossal rendelkezik. Náluk nyolcan dolgoznak a 10 gépen A gépek üzemeltetése így nem lehet gazdaságos. Ojra meg Kell említeni a 252 malac elhullását. Igaz, hogy azok az 1951 ben épült betonólak nem felelnek meg az egészségügyi követelményeknek, de miért csak tíz év után jönnek rá, hogy a fiaztatókat szárazabbá s melegebbé kell tenni, araikor sok helyen két-három éven belül segítettek a bajon? Még egy konkrétum A járás előirányozta, hogy a múlt ősszel a szövetkezet 40 hektár rét felszántásával bővítse a 490 hektár szántóterületet. Az agronómus szerint ennek meg is van a reális alapja A tagság azonban „leszavazta" a tervet avval, hogy kell a széna, mert a lóhere Igen gyengének mutatkozott. A vezetőség abban is a tagság akaratának engedett, hogy munkaegységenként 1,5 kg gabonát osszanak el. Ugyanis még sokan azt tartják, hogy otthon is nevelni kell valamit, ha a munkaegységekre kapott bevételt növelni akarjuk. Mondjuk, hogy egy-egy tag 2G00 korona jövedelemhez jut az így nevelt állatokból De tegyük hozzá hogy ezzel szemben az említett helytelen eljárások nélkül a kechneciek 8000 koronával nagyobb jövedelemhez iutnak. Ide vezet a kicsinyeskedés. TUDNAK A MILHOSŤIAK TERMELNI, ezt sok szép eredmény bizonyítja. Van bennük szorgalom hozzáértés és akarat. Most csak az a Kérdés, hoav saját érdekükben képesek - e az említett fogyatékosságokat mielőbb felszámolni Hogy olyan akarattal és hozzáértéssel nyúlnak a szervezési dolgokhoz is, ' mint a termelés terén, akkor bizonvára sikerül megoldani a problémákat. HARASZTI GYULA A falu dolgozó parasztságának minden erejét latba kell vetnie, hogy lS7D-ig a mezőgazdasági termelést az ipar színvonalára emelje. A klatnvi Mezőgazdasági Technikumban erre a feladatra kellőképpen felkészültek, évente harminc elméletileg és a gyakorlatban is felkészült szakembert nevel a mezőgazdasági Üzemek számára. (J. Šatoch — CTK — £elv.) Használjuk ki a téli időszakot a trágya helyes kezelésére A növénytermesztés és az állattenyésztés problémájának megoldása a talaj termőképességének növekedését elősegítő szarvestrágyák előállításának fokozását is jelenti — így fejtegette ezt Hruscsov elvtárs kongresszusi beszámolójában Arra kell törekednünk tehát, hogy a földjeinken végzett mezőgazdasági termeiéi a szocialista mezőgazdasági kultúrájának jelképe legyen. Altalános alapelv, hogy a trágyát úgy kell kezelni, erjeszteni, érlelni, kazlazni és a földbe beszántani, hogy tömegében, különösen pedig nitrogéntartalmában a lehető legkisebb veszteség álljon elő. De ügyelni kell arra is, hogy benne a legjobb minőségű humuszanyagok képződjenek, hogy a talajban levő parányi hasznos élőlények részére a legjobb tápalapot szolgáltassa. E célkitűzés megvalósítása érdekében mindenekelőtt arra van szükség, hogy a trágya már az erjesztés helyére történő kihordáskor olyan összetételű legyen, hogy abból a termőföld részére jő televényt lehessen biztosítani. Az istállótrágyát ne a gazdasági udvarban, hanem kint a szántóföldön a felhasználás színhelyén rakjuk össze és ott érlel|tlk. Az istállóból egvenesen a termőföldre hordott trágyából ugyanis sokkal kevesebb tápanyag veszik el szállítás közben, mintha az érett istállőtrágyát hordjuk a mezőgazdasági udvarból a szántóföldre. Régi tapasztalat, hogy a trágyát nedvesen és tömötten kell kezeint. Ennek legjobb módszere, ha a trágyakazlat a szövetkezetek és állami gazdaságok szakaszosan készítik, mégpedig figy, hogy a trágyakazal minden négyzetméterére naponta 8—10 számosállat trágyája, azaz 3—4 mázsa trágya kerüljön. Énnek a fontos feladatnak elvégzésére a nagyüzemi gazdaságok trágyaerjesztő mesterei hivatottak. A nyersfoszfátos tstállôtrágya-kezelés ugyanis mintegy 15%-kal növeli az istállótrágya tömegét és csökkenti a nitrogén elpárolgását is. Ezenfelül az Ilyen trágya humuszminősége ts jobb, mint a nyers ásványi foszfátok nélkül erjesztetteké. Nyers ásványi foszfátbői számosállatként és naponta a talaj foszfáttartalmának figyelembe vételével 25— 75 dekát keverjünk — vagy az alom kihordásakor az istállóban vagy pedig az erjesztés színhelyén — a trágya közé. A rendelkezésre álló foszfátokból legjobban a finomra őrölt csontliszt felel meg. Szántóföldekre homokos talajon 350 mázsa szalmás trágyát, laza talajon 200 mázsa középérett, középkötött talajon 350 mázsa érett, kötött talajon 350 mázsa középérett istállótrágyát számítsunk. . Legyünk figyelemmel még arra is, hogy az őszi vetések alá az érettebb, a tavasziak alá a kevésbé érett trágyát használjuk fel. Ha a trágyázott terület rövidesen vetés alá kerül, ügyeljünk, hogy ne tiporjuk össze és ne létesítsünk mély csapásokat. Ha a jármű erősen bevág, akkor a teher egy részét már a tábla elején rakjuk le. Á kihordással egy Időben a leszántást is úgy szervezzük meg, hogy a terítést nyomban kövesse az eke. Általában közönséges eke is Jól alkalmazható trágyaleszántásra. A gyorsan haladó egyetemes traktorok azonban a közönséges ekével nem biztosítanak jó alátakarflst. Vagy lassúbb járattal, több ekefejjel dolgozunk, vagy feltétlenül alkalmazni kell az előhántót. Az alátakarás akkor jó, ha a területnek legfeljebb csak 5%-án látható felszíni trágyamaradvány. Végül megemlítendő, hogy a szalmás is tállótrágyából — kevesebb föld hozzáadásával — trágyás-földes komposztot is készíthetünk, éspedig egy rész istállótrágyára 25—30 % földet és 1,5—2 % őrölt foszfátot számítva. Az így készült komposzt tápértéke és hatékonysága felér a természetes istállőtrágyáéval. —

tis Hogy több tej legyen A gabcíkovói volt. szeszgyár épülete sosem gondolta volna, hogy „öreg napjaira" ily dicsőséget ér meg. Két évvel ezelőtt ugyanis a Nyugat-Szlovákiai Szeszgyár átadta a helyi EFSZnek, mert már nem volt alkalmas gyümölcspárlatok gyártására. A gabčíkovó' szövetkezetesek sokat törték a fejüket, hogyan használhatnák fel a legjobban. A régi gépi berendezés nemcsak a szövetkezeteseket csábította, hanem a járás érdekelt szerveit Követésre méltó példa katlanok felett e gyár körbe futó vaserkélyén pedig éppen mikroszkóp alatt vizsgálták az élesztős tejet, amelyért nemsokára eljönnek a Tr- hová Hradská-i szövetkezetesek. Pálfy Sándor azelőtt a Dunajská Streda-i jNB-n takarmányfelelős volt. Ű tudta a legjobban, milyen fontos a járásban az élesztős tej készítése, is, hogy a régi szeszgyárban takar- g

s f

gy már november 12-én átvette Az üzemi pártszervezet jó munkáját bizonyítja az a körülmény is, hogy a 48 doigozó közül 20 tagja a pártnak és jelenlee két tagjelölt készül arra, hogy q kommunista párt tagjainak sorába lépjen A pártoktatás keret"h«n küiönös figyelmet e-/«>n»plnpl< a HSISZ taeok nevelésének. Hegedűs Tibor elvtárs kommunista szellőmben neveli őket. Megszervezte a fiatalok csoportját, ahol a szocialista munkabrigád cím eSnyerésééit versenyeznek A 13 taAz oktatáson nemcsak a párttá- gú kollektíva kommimi-.-'a pélriamugok vesznek részt, hanem a párton tatással végzi feladatát, kívüliek is megismerkednek a párl Mindezt összegezve bátran állít politikáiával A oárt harcos múltjár hatjuk hogv a želiezovcei központi keresztül a hallgatók megismerked- műhely dolgozói körében eredmének a régi kapitalista társadalmi nyes pártoktatás folyik, rendszer kizsákmányoló és elnyomó Andriskin fózsef, Komárno mánykeverőt rendezzenek be, esetleg élesztős takarmányt, illetve élesztős tejet készítsenek benne. E terv megvalósításában segítséget nyújtott a Dunajská Streda-í Élelmiszeripari Kutatóintézet, a nyugatszlovákiai tejipari üzem, az egyesült tejcsarnokok és a JNB dolgozóinak szocialista kötelezettségvállalása, miszerint a járásban, konrétan Gabeikovón megtervezik és berendezik az élesztős tej termelőhelyét, mint az élesztős takarmánygyártás alapját. Legfőbb ideje, mert a járásban már régen nagy kereslet mutatkozott az élesztős takarmány iránt. Az egyesült tejcsarnokok tervező cspportja kidolgozta a tervet, a Du- najská Streda-i GTÄ megvalósította, a villanyt pedig a helyi iparvállalat szerelte be. A munkálatokat még áprilisban megkezdték és november elején a szövetkezet élesztős takarmányt készítő részlege számára már az első élesztős tejet ls leszállították. Az egész átalakítás 450 ezer koronába kerül. Ez valóban jő befektetés volt. A gépek teljes iramban dolgoznak, mintha tudnák, hogy a szövetkezetek fürelmetlenül várják gyártmánvaikat. Az egyik sarokban néhány dolgozó bádoakíinnáka

t tisztogatott, a nagv katlanok me'lett a szerelők egy csoportja átalakította az áramvezetéket mindjárt mellettük ké' dolgozó ellenőrizte a termelési berendezést és a Gabčíkovón az élesztős tej termelésének irányítását Amint Pálfy Sándor tájékoztatott bennünket, az élesztős tejet sütőipari élesztőből készítik, amelyet Trencínből kapnak. Naponta 20—21 hektoliter élesztős tejet készítenek, amely mintegy 900—1000 kg élesztőnek felel meg. A termelés technológiai eljárását pontosan betartják, hogy az élesztős tej — miután a mezőgazdasági üzemekben élesztős takarmánnyá dolgozzák fel — elegendő mennyiségű emészthető fehérjét tartalmazzon. Az élesztős tej iránt a járásban nagy az érdeklődés. A legnagyobb fogyasztók a Trhová Hradská-i és a čakanyi szövetkezetesek, s természetesen a gabőíkovóiak is. Eddig a járás 17 mezőgazdasági üzeme készít az élesztős tejből — hasonló technológiai eljárással — élesztős takarmányt Némelyik EFSZ annyit termel belőle, hogy a szomszédos szövetkezetnek ts szállít. Az 1962-és év elején a járásban már 40 ilyen készítőrészleg lesz. A gaböíkovói EFSZ irodájában véletlenül együtt találtuk fán Štrbka elnököt Pőnya Sándor zootechnikust és Beli Ferenc agronómust Megkérdeztük. milyen tapasztalataik vannak az élesztős takarmány alkalmazása terén. — Kezdettől fogva az élesztős takarmány legjobb vásárlói vagyunk — válaszolt kérdésünkre az elnök. — Nagy segítségünkre volt a tejtermelés növelésében. Pótolta a takarmányból hiányzó fehérjéket. Ugyanis az idén fejősteheneink számára egyáltalán' nem maradt szemes takarmány. Naponta mintegy 120 liter élesztős tejet veszünk, és magunk, saját dolgozóinkkal a termelőhelyen dolgozzuk fel az élesztős tejet. Naponta körülbelül 150—180 litert használunk fel. A leghivatottabbtól, a szövetkezet zootechnikusától pedig megtudtuk a legfontosabbat. Az élesztős tej takarmányra való feldolgozásánál főtt cukorrépát használnak. Ez a takarmány igen alkalmas a többi takarmányféle ízesítésére. Természetesen mint ital ls igen ízlik a fejősteheneknek. A szövetkezetnek ez idő szerint 436 fejőstehene van. Mielőtt a takarmányféléket élesztős moslékkal kezdték volna ízesíteni, átlagosan napi nem egész négy literes tejhozamot értek el. Csak szénával, silókukoricával és árpaszalmával etették a teheneket. Most minden fejőstehénre kb. 25 liter ^ élesztős takarmány jut. öt litert "meghagynak a napi takarmányadag ízesítésére, amely 4 kg szénát, 35 kg kukoricasilót és 2 kg árpaszalmát vagy kukoricaszárat tartalmaz, 20 liter élesztős tejet pedig a tehenek itatására a vályúkba öntenek. Az élesztős takarmánytól fél liter tejjel növekedett a napi átlagos tejhozam, sőt a halszálka-rendszerű tehénistállóban, amely szabad kifutóval rendelkezik, csaknem egy literrel növekedett az átlagos napi tejhozam. Az élesztős 'akarmánv tehát elősegíti a hasznosság növelését, konkrétan a tejhozam növelését a gabcíkovói szövetkezetesek számára. Ez olyan takarmány, amelyet mindenütt korlátlan mennyiségben készíthetünk minimális költséggel. J. S. ŕli C7ň n * 1962. 4.