Új Szó, 1961. december (14. évfolyam, 333-362.szám)

1961-12-24 / 356. szám, vasárnap

Vűag proletárjai, ectyem!Jetek l ÜJSZO SZLOVÁKIA KOHHUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1961. dac. 24. vasárnap -k 50 fillér * XIV. évfolyam, 356. szám IGÉNYES FELADAT Közeleg az év vége. Itt az ide­je, hogy az üzemek, vállalatok, egységes földművesszövetkezetek, nemzeti bizottságok és más szer­vezetek felelős dolgozói hozzá­lássanak az 1961. évi gazdálko-; dás komplex elemzésének konk-i rét előkészületeihez. Az elmúlt évek tapasztalatai igazolták, hogy az eredményes munka szempontjából milyen nagy jelentőségű a gazdálkodás eredményének felülvizsgálása. Színvonalas irányítás, felelősség­teljes vezetés enélkül teljesen el-; képzelhetetlen. Nemcsak a pilla-; natnyi helyzet, hanem az egész odavezető fejlődés alapos isme­rete szükséges a terv rendsze­res teljesítéséhez, a problémák megoldásához és a célnak meg­felelő rendelkezések kiadásához. Az ipari üzemekben ezért általá­ban hónaponként elemzik a mun­kát, részelemzést pedig gyakorla-: tilag mindig a szükséglet szerint eszközölnek. Egy esztendő azon­ban olyan hosszú idő valamennyi gazdasági egység életében, amely sokkal mélyrehatóbb értékelést és a gazdasági fejlődés kölcsö-9 nös összefüggéseinek nagyon gondos vizsgálatát igényli. Ennek tudatában hangsúlyozzuk, hogy az évi komplex elemzés az irá­nyításnak, a tervezésnek és a pénzellátásnak igen fontos része. Mire irányul lényegében a komp­lex elemzés? Elsősorban is annak a felülvizsgálására, hogy a vál-: lalatokban betartják-e a gazda-: sági hatékonyság növelésének el-: vét; megfelelően gondoskodnak-e saját anyagi források létrehozá­sáról és ezeknek, valamint a gondjaikra bízott eszközöknek a társadalom érdekében történő felhasználásáról. A komplex elemzés fontos feladata ezenkívül megítélni, hogy az összes dolgo­zók részvételével hogyan fejlődik a termelés, mennyire érvényesí-: tik a gazdaságosság elvét és a pártszervezet vezetésével a dol­gozók miképpen vesznek részt az ellenőrzésben. Természetes azon-i ban, hogy e szempontok figye­lembevételével értékelni kell az állami terv feladatainak teljesí-j tését és az illető vállalat rész-: vételét a népgazdaság, valamint a társadalom szükségleteinek ki­elégítésében. Az elért eredmények átfogó megítélése és a társadalmi szük-, ségletekkel való összehasonlítása nagyon igényes feladat. Az 1961. évi gazdálkodás és a pénzügyi helyzet felülvizsgálása mellett a komplex elemzésnek nagyban hozzá kell járulnia az előforduló fogyatékosságok okai-; nak feltárásához, s ami még fon-) tosabb, ezek eltávolításához. Csakis ez teremtheti meg a terv helyes felbontásának és egyenle-i tes teljesítésének kedvező felté-i teleit. E munka során azonban nagy körültekintéssel kell eljár­nunk. Az idei terv teljesítésében egyes objektív okok szülte nehéz­ségeket semmi esetre sem sza­bad összekeverni azokkal a hi-i bákkal, melyeknek eredője a vál­lalat munkájában gyökerezik. E1-: lenkező esetben a komplex elem­zés nem járna kellő eredmény­nyel és képtelenek lennénk he­lyes következtetések levonására. A fentiekből következik, hogy a munka súlypontja főleg azokra a szakaszokra hárul, amelyek mindmáig a legszámottevőbb tar-: talékokkal rendelkeznek. Nem szükséges túlságosan nagy kép-' zelőerő ahhoz, hogy rájöjjünk, az adott esetben elsősorban a mű­szaki fejlesztésről és a gazda­sági-szervezési munka színvona­láról, valamint a megrendelők és a szállítók közötti kapcsola­tokról van szó. A műszaki fej­lesztés területén kiváltképpen an­nak értékelése fontos, hogyan használják fel a vállalatok erre a célra saját lehetőségeiket, s az e területen kifejtett igyekezet mennyiben segíti elő a munka termelékenységének növelését és az önköltségek csökkentését. A műszaki fejlesztés értékelése minden vállalatban és üzemben tavaly is ott szerepelt a komplex elemzés programján. Az elért eredményekkel azonban koránt­sem lehetünk elégedettek. Ennek oka mindenekelőtt az, hogy a műszaki fejlesztés és az új tech­nika kérdéseivel legtöbb esetben csak formálisan foglalkoztak, s csak elvétve foglaltak el valóban bíráló álláspontot az e téren elő­forduló nem kevés fogyatékos­sággal szemben. Mi ebből a ta­nulság? Elsősorban az, hogy amennyiben a komplex elemzés eredményeként olyan következte­tések levonására törekszünk, amelyek teljes mértékben megfe­lelnek a műszaki fejlesztés igé­nyes követelményeinek — márpe­dig feltétlenül ez a célunk — ak­kor e fontos szakasz problémái­val érdemben, konkréten, elmé­lyülten és céltudatosan kell fog­lalkoznunk. Az új technikával kapcsolatban minden vállalatban és üzemben a konkrét helyzetnek megfele­lően számos probléma megoldása merül fel. Ezen a téren azonban egyre inkább előtérbe kerül a legfontosabb kérdés, amely vala­mennyi munkahely számára egy­aránt érvényes — a dolgozók szakképzettségének színvonala. Az új technika csak akkor hoz­hatja meg a várt eredményt, ha kezelésére a dolgozókat mind el­méletileg, mind gyakorlatilag előkészítik, ha nagytudású embe­reket állítanak a korszerű beren­dezések mellé. Nagyon fontos te­hát, hogy a komplex elemzés során az összes szakaszon gon­dosan értékeljék a dolgozók szakképzettségének színvonalát. A szállító és megrendelő válla­latok kapcsolataiban előforduló fogyatékosságok sok nehézséget szülnek a terv teljesítésében. A hibák döntő részét a termelés irányításának elégtelen színvona­la okozza. A komplex eíemzés nagymértékben hozzájárulhat a szállító és megrendelő vállalatok kapcsolatainak megjavításához, az egymás iránti kötelezettségek kölcsönösen jobb teljesítéséhez, végeredményben tehát a terv te­kintélyének megszilárdításához. Népgazdaságunkban az évi komplex elemzéseket immár ne­gyedszer eszközöljük. A párt-, a szakszervezeti- és a gazdasági szervek ebben a munkában már nagy tapasztalatokra tettek szert. A legjelentősebb közülük a dol­gozók széleskörű, tevékeny rész­véteiének nagy fontossága. A termelés hatékonyságának nem régi felülvizsgálása során újból beigazolódott a dolgozóknak a termelési problémák megoldása iránti nagy érdeklődése. A kom­munisták fő feladata a komplex elemzés során a dolgozók kezde­ményezésének továbbfejlesztése. Csakis a dolgozók tömeges rész­vétele, a pártszervezet, a szak­szervezet, a CSISZ tagjainak és funkcionáriusoknak, a gazdasági és műszaki dolgozóknak, a szo­cialista munkabrigádok tagjainak szoros együttműködése eredmé­nyezheti az újabb tartalékok fel­tárását és kihasználását a terme­lés gyors előrehaladása érdeké­ben. TÉL A HEGYEKBEN A bányaipor teljesítette o szénfeltési tervet (CTK) — HAZÁNK BÁNYAIPARA SZOMBATON, DECEMBER 23-ÁN TEL­JESÍTETTE A SZÉNJÖVESZTÉSI TER­VET. BÁNYÁSZAINK EZ IDÉN 93 MILLIÓ 799 210 TONNA SZENET FEJ­TETTEK. ESZERINT EZ IDÉN CSAK­NEM 5,6 MILLIÓ TONNÁVAL TÖBB SZENET JÖVESZTETTEK, MINT A MtJLT ÉVBEN. Az idei jövesztési tervet elsőkként a dél-mor,vaországi lignitbányák dol­gozói teljesítették, akiket közvetle­nül a Kladnói Kőszénbányák Szövet­ségének dolgozói és a szlovákiai bá­nyászok követtek. Szombaton, decem­ber 23-án hazánk legnagyobb bar­naszén-körzetének — az észak-cseh­országi bányakörzetnek dolgozói is 100 százalékra teljesítették évi fel­adataikat. Különösen az ő érdemük, hogy a szénipari bányaüzemek or­szágos viszonylatban teljesíthették az évi jövesztési tervet. Jelenleg már • csak az ostrava-kar­vinai szénkörzet maradt le az évi tervfeladatok teljesítésében. A szén­körzet dolgozói azonban a legutóbbi időben rendkívül értékes teljesít­ményeket értek el. Azon iparkod­nak, hogy minél nagyob mértékben csökkentsék azt a termelési hiányt, amely az ostrava-karvinai szénkör­zetben az év folyamán keletkezett. Szovjet kutatók sikere a Déli-sark vidékén Moszkva (ČTK) — A hetedik déli­sarki szovjet expedíció résztvevői e napokban értek célba azon az úton, amelyet több mint 400 km-nyi távol­ságban tettek meg a Komszomolszka­ja, Szovjetszkaja és Vosztok megfi­gyelőállomások között. A sarkkutatás történetében először fordult elő, hogy a kutatók a szovjetszkoje fennsíkon keresztülhaladva érkeztek meg a»déli geomagnetikus sark és a hideg sark között fekvő Vosztok megfigyelőállo­másra. Az expedíció két motoros szánon s egy lánctalpas traktorral vontatott szánon 39 nap alatt tette meg a Kom­szomolszkaja és a Vosztok megfigye­lőállomások közötti 970 km hosszú utat. A sarkkutatók igen nehéz feltételek között érték el a tenger szintje felett 3500 m magasban levő fennsíkot, de ennek ellenére tervszerűen megfigye­léseket végeztek. A JOL VEGZETT MUNKA TUDATÁBAN A szlovákiai szénbányák — Hand­lová, Pőtor, Nováky — dolgozói tisz­ta lelkiismerettel tölthetik az ünne­peket családjaik körében. Ez évi fej­tési tervüket a tervezett határidő előtt teljesítették s a mai napig 70 ezer tonna szenet termeltek terven felül. A bányászok azonban az ün­nepek után sem akarnak karbatett kézzel ülni. Teljesíteni akarják kö­telezettségvállalásukat, mely szerint az év végéig 120 ezer tonna barna­szénnel és lignittel adnak többet népgazdaságunknak a tervezettnél. Befejezték az orlíki vízierőmű építését (ČTK) — Nyolc hónappal a határidő előtt befejezték hazánk legnagyobb ví­zierőmüvének építési munkáit. A védő­gát felépítéséhez több mint egymillió köbméter betonra volt szükség. A gát mögött mintegy 70 km távolságra húzó­dik a hatalmas víztároló. Az építőkre most az a feladat vár, hogy rendbe­hozzák a gát és a tó környékét, s ezt a vidéket üdülőhellyé változtassák. Az orlíki terület ugyanis a jövőben hazánk egyik legnagyobb üdülőközpontjáként fog szerepelni. Véget ért az Ukrán SZSZK mezőgazdasági dolgozóinak ériedet ete Hruscsov elvtárs felszólalt az ülésen Kijev (CTK) — Kijevben véget ért az Ukrán SZSZK mezőgazdasági dol­gozóinak értekezlete. A tanácskozá­son részt vett Nyikita Hruscsov, az SZKP KB első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, aki a záróülésén beszédet mondott. A tanácskozás résztvevő 1, felhívás­sal fordultak a kolhoztagokhoz, a szovhozok dolgozóihoz, a gépesítők­höz, a mezőgazdasági szakemberek­hez és minden ukrán dolgozóhoz. Az ukrán mezőgazdasági dolgozók kijevi értekezletén Nyíkolaj Podgor­nij, Ukrajna Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának első titkára be­számolójában kiemelte Ukrajna nagy jelentőségét a szovjet mezőgazdaság­ban. E köztársaság 35 millió hektár­nyi szántóföldje a Szovjetunió vala­mennyi szántóföldjének csaknem egy hatodrészét képezi. Ukrajna részará­nya a Szovjetunió mezőgazdasági ter­melésében azonban ennél sokkal ma­gasabb, mert földje rendkívül termé­keny. Ukrajna ez idén jelentős mér­tékben fokozta gabonatermelését, ösz­szesen 35 millió 400 ezer tonna ga­bonát arattak le, ami csúcstermelést jelent. Ez egyharmadával több, mint a legutóbbi hét év átlagos évi terme­lése. Hazájuktól távol bensőséges karácsonyt ünnepel a brazíliai Oliveir család. Nyolc héttel ezelőtt született meg Jarmila kislányuk. A szülők a bratislavai Műszaki Főiskola vegyi tanszékének hallgatói. Képünkön a szülők a kis Jarmila és Anna Harnadková, a bratislavai Műszaki Fő­iskola hallgatója. (V, Píibyl CTK — felvétele) 900 ÜJ GÉPTÍPUST GYÁRTANAK EGY ÉVBEN Leningrádnak a kommunizmus anya­gi és műszaki alapjának felépítésében az SZKP új programja szerint különö­sen fontos szerep jut a szovjet városok között. Üzemei 1962-ben 920 új géptí­pust fognak gyártani. Egy a maga ne­mében egyedülálló, 12 ezer kW teljesí­tőképességű földgázturbinát, továbbá egy géprendszert félig automatizált durva hengersor üzemeltetésére, s még sok más szerkezetet. SZOVJET TUDÓS NEMZETKÖZI MEGTISZTELTETÉSE I. Zsorov szovjet tudóst, az Angliai és Írországi Aneszteziológusok Társa­ságának dísz- és levelező tagjává vá­lasztották. Zsorov, a moszkvai Első Orvostani Kísérleti Intézet professzora az érzés­telenítés problémáiról már több figye­lemre méltó tanulmányt írt. Tőle szár­maznak „Az injekciós narkózis" éš „A teljes érzéktelenítés a sebészetben", valamint „Az érzéstelenítés problémái és ezek tanulmányozása az egykori Oroszországban és a Szovjetunióban" című monográfiák is. A FELTORT SZÜZFÖLDEK VIDÉKÉNEK ÁSVÁNYKINCSEI A feltört szfizföldek területe, mely ma már a Szovjetunió legnagyobb ga­bonatermő .vidéke, öt év múlva a Szov­jetunió egyik legnagyobb vasérclelőha­lye lesz. Csupán a kusztanáji területen 100 millió tonna vasércet fejtenek majd évente, vagyis egy negyedét annak a mennyiségnek, amennyit az SZKP új programja értelmében a Szovjetunió egész területén ki fognak termelni. A színes fémek nyersanyagbázisát Is kiépítik. Bauxitot fognak bányászni, továbbá felépií) egy azbesztgyártó kombinát A gépipar 1965-ig hatszoro­sára bővül és mindenekelőtt mezőgaz­dasági gépeket fog gyártani.

Next

/
Thumbnails
Contents