Új Szó, 1961. december (14. évfolyam, 333-362.szám)

1961-12-22 / 354. szám, péntek

Az irányítás megjavítása valamennyi fokon - elsőrendű feladat RUDOLF STRECHAJ ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA Ügy vélem, hogy éppen pártunk Központi Bizottságának legutóbbi ülé­se, Novotný elvtárs beszámolója és a jóváhagyott határozatok — maradék­talanul kifejezik az SZKP XXII. kong resszusa következtetéseinek alkotó marxista-leninista feldolgozását és al­kalmazását csehszlovákiai viszonya­inkra. Büszkén, de nagy felelősségünk tudatában tesszük magunkévá azt a kijelentést, hogy az SZKP programja a mi programunk is, s hogy annak eszméihez fogunk igazodni pártunk munkájában. Strechaj elvtárs beszédének további részében a személyi kultusz következ­ményeivel foglalkozott. Ahogy minden becsületes emberben igazságos felhá­borodást keltenek azok a bűntettek, amelyeket a pár tagjaival, sőt a párt jelentős funkcionáriusaival szemben Berija, Molotov, Kaganovics, Malen­kov és más elhajlók követtek el a személyi kultusz idején — mondot­ta —, annál nagyobb ellenszenvvel fordul el népünk a javíthatatlan dog­matikusoktól és szakadároktól, legye­nek azok Albániában vagy bárhol másutt. Az albán dogmatikusok, szek­tások és szakadárok maguk bizonyí­tották be, hogy bizonyos körülmények között a nemzetközi kommunista moz­galomban a dogmatizmus a forradalmi munkásmozgalomnak éppen olyan, sőt még nagyobb veszélyévé válhat, mint a revizionizmus. A dogmatizmus elválaszthatatlanul összefügg a sze­mélyi kultusszal, amely elítélésre mél­tó módszereit a forradalom érdekei­vel mentegeti, embertelenségét a proletariátus diktatúrájának állítóla­gos keménységével és következetes­ségével, az osztályharc keménységé­vel. stb. indokolja. Ezért kétségtelenül nagy történelmi esemény, hogy a XXII. kongresszus teljes megvilágí­tásban rámutatott a személyi kultusz mérhetetlenül ártalmas következmé­nyeire, leleplezte Hodzsának és Se­hunak, az Albán Munkapárt vezetői­nek ellenséges egységbontó szerepét, akik éppen e módszer segítségével tartják magukat ideig-óráig hatalmon. Bizonyára senki sem kételkedik ab­ban, miszerint teljesen helyes és szük­séges volt, hogy pártunk Központi Bizottsága fényt vetett azokra a kér­désekre is, amelyek Gottwald elvtárs történelmi szerepével, forradalmi ér­demeivel függnek össze, de ugyanak­kor hibáival is, amelyek kedvezőtlen hatást gyakoroltak a pártnak a töme­gek körében 1948 után végzett mun­kájára. A személyi kultusz veszélye elsősor­ban a módszerekben rejlik, amelyek akkor alakulnak ki, ha nem tartják teljesen tiszteletben a pártélet lenini normáit a demokratikus centralizmust és a párton belüli demokrácia elveit, ha megszegik a párt szervezeti sza­bályzatát, ha eltérnek a kollektív ve­zetés elveitől stb. Természetesen e kérdéseket nem szabad vulgarizálni, vagy helytelenül általánosítani, de egyes tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a gyakorlatban ilyen irányzatok még 'fel^ggé gyakran előfordulnak. Vannak esetek, amikor egyes elvtársak nebántsvirágként vi­selkednek, nem fogadják el vagy ke­véssé veszik figyelembe a dolgozók elvtársi bírálatát, a dolgozók szavát, panaszait, vagy kezdeményező javas­latait, nagyképűségre vagy csalhatat­laňságra hajlamosak, s ennek követ­keztében az emberektől és a minden­napi élettől elszakadva élnek és dol­goznak. Pártunk Központi Bizottsága helyesen figyelmeztet ezekre és az ehhez hasonló jelenségekre, a szocia­lista törvényesség, a párt- és állam­fegyelem rendszerint ebből eredő megsértésére. Novotný elvtárs ama szavait," hogy až állami és gazdasági szervek tevékenységének egész rend­szerében meg kell szilárdítanunk a magas fokú felelősséget és munkafe­gyelmet, mindnyájunknak jól emléke­zetünkbe kell vésnünk s a gyakor­latban érvényesítenünk. így kell el­járnia a párt-, az állami és a gazda­sági apparátus minden funkcionáriu­sának és dolgozójának. Pártunk Központi Bizottsága beha­tóan taglalta népgazdaságunk jelen­legi helyzetét, a népgazdasági terv feladatainak teljesítését és megfelelő következtetéseket vont le. Ezzel kap­csolatban elsősorban a mezőgazda­sági termelés és a mezőgazdasági ter­ményfelvásárlás egyes komoly prob­lémáira szeretnék rámutatni — mon­dotta Strechaj elvtárs. A terv és a költségvetés alapvető feladatainak nem teljesítése, a lakos­ság ellátásában mutatkozó fogyaté­kosságok sürgetően megkövetelik, hogy a legnagyobb erőfeszítést fejt­sük ki az operatív, s a távlati felada­tok és célkitűzések megoldására. Az irányítás valamennyi fokán — s ez természetesen mindenekelőtt a Szlo­vák Nemzeti Tanácsra vonatkozik —, de főleg közvetlenül a termelésben, az EFSZ-ekben és az állami gazdasá­gokban idejében intézkedéseket kell foganatosítani valamennyi felhasznál­ható tartalék és ember mozgósítására a termelés gazdaságosságának és bel­terjességének fokozása céljából. Az EFSZ-ek egyesülésével kapcso­latban is komoly problémák merülnek fel, főként ott, ahol az elvtársak nem tartották be a pártunk által hangsú­lyozott alapelveket. Természetesen látni kell, hogy számos pozitív ered­ményt értek el, de másrészt több esetben, amikor az EFSZ-ek nem elég­gé megfontoltan egyesültek, ebből to­vábbi komoly problémák származtak. A mezőgazdasági termelésnek még mindig igen komoly problémája a gazdaságosság. A termelés gazdasá­gosságának növelését az EFSZ-ekben és az állami gazdaságokban csak úgy érhetik el, ha lényegesen nagyobb gondot fordítanak a termelési egység­re eső önköltség csökkentésére. A gazdaságosság hiányának egyik fő oka az elégtelen elsődleges nyilván­tartás, valamint az, hogy a könyvelők többsége nem ért ahhoz, hogyan kell kiszámítani a termelési egységre eső önköltséget. Ez igen fontos kérdés, mert az önköltség kiszámítása nélkül nem lehet helyes következtetéseket levonni az EFSZ-ek gazdasági megszi­lárdítása, a mezőgazdasági termelés jő irányítása és a fogyatékosságok ki­küszöbölése érdekében. Strechaj elvtárs beszédének továb­bi részében a Szlovák Nemzeti Tanács és szervei munkájának kérdéseivel foglalkozott. Az SZNT minden egyes szervének, bizottságának és osztályá­nak — mondotta — szívós törekvés­sel meg kell találnia a helyét és he­lyes munkaformáit, hogy minél haté­konyabban hozzájáruljanak a szlová­kiai tervfeladatok teljesítéséhez. Szün­telenül egyre hatékonyabb formákat és munkamódszereket kell keresnünk, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács még több segítséget nyújthasson a nemze­ti bizottságoknak. A felvásárlás kérdéseivel foglalkoz­va Strechaj elvtárs hangsúlyozta, hogy a kerületekben és járásokban dolgozó elvtársaknak nyíltan és tár­gyilagosan meg kell mondaniok, mi­ben látják a feladatok nem teljesíté­sének az okait. Meg kell mondaniok, milyen intézkedéseket tegyünk közö­sen, milyen segítségre volna szüksé­gük az SZLKP KB, a Szlovák Nemzeti Tanács és a többi országos szerv ré­széről, hogy a mezőgazdasági terme­lésben és a mezőgazdasági termény­felvásárlásban gyorsan leküzdjük ezt az egészségtelen fejlődést. El kell érni a csehországi szövetkezetek színvonalát FRANTIŠEK DVORSKÝ ELVTÁRS VITAFELSZÖLALÁSA A gazdasági szerződés legyen kötelezettség MICHAL CHUDÍK ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA Beszámolójának bevezető részében Chudík elvtárs azokkal az intézke­désekkel foglalkozott, amelyeket a CSKP KB politikai irodája a kelet­szlovákiai kerület egyes járásaiban az aszály következményeinek leküz­désére foganatosított. Egyben felhív­ta a figyelmet arra, hogy e segélyt mind takarmányfélékben, mind vető­magvakban, illetőleg hitelekben va­lóban azoknak a járásoknak kell nyújtani, ahol nehézségek keletkez­tek. A felvásárlás problémáival foglal­kozva többek közt a következőket mondotta: Az állattenyésztési terme­lésért felelős elvtársak azt mondják, hogy a felvásárlási terv nem telje­sítését politikai, szervezési fogyaté­kosságok, főként a felvásárlási szer­vek munkájának alacsony színvonala okozza. A felvásárlásban dolgozók természetesen azt bizonygatják, hogy a termelésben rejlenek a problémák. Mi a Szlovák Nemzeti Tanácsban miben látjuk a tej- és a tojásfelvá­sárlás nem teljesítésének okait pél­dául az olyan gazdag és a szocia­lista mezőgazdasági termelés szem­pontjából konszolidált kerületben, mint a nyugat-szlovákiai kerület? Az elvtársak 6 217 000 tojással ma­radtak feleslegesen adósak, s maguk is beismerik, hogy ez csupán a szer­vező munka lankadásának következ­ménye. Az ez évi várható teljesítéssel szemben a terv a tej felvásárlásának 57 és félmillió literrel való növe­lését határozza meg. Hol vannak eh­hez a tartalékok? Az első tartalék az üzemen belüli tejfogyasztás to­vábbi " csökkentésében rejlik, amely e kerületben a mezőgazdasági földek hektárjára számítva évente 136 li­tert tett ki. Ha elérik a kelet-szlo­vákiai kerület üzemen belüli fogyasz­tásának színvonalát — s nincs rá ok, hogy ne érjék el —, tehát 128 litert hektáronként, mintegy 8 és félmillió litert nyerhetnek a közellá­tás céljaira. A másik tartalék pedig a háztáji tehenektől való fokozott tejfelvásárlásban rejlik. Beszámolója további részében Chu­dík elvtárs a parasztok teheneinek átvételével foglalkozott, miután be­lépnek az EFSZ közös gazdálkodá­sába. Felhívta a figyelmet arra, hogy igen megfontoltan kell megoldani a háztáji gazdaságok problémáit, de természetesen mindenütt szigorúan be kell tartani az EFSZ-ek alapszabály­zatát. Hangsúlyozta, hogy a háztáji gazdaságokra mindaddig szükségünk van, míg a szocialista mezőgazdasági üzemek nem képesek elsődlegesen ellátni az állami alapokat. Bármilyen könnyelműség vagy nagyzási hóbort például az EFSZ-ek mechanikus egye­sítésénél, a szilárd pénzbeli díjazás bevezetésénél, az EFSZ-ek indokolat­lan betagolásánál az állami gazda­ságosa, stb. nem engedhető meg ná­lunk. Ez olyan folyamat, amelynek hazánkban is megvannak a törvény­szerűségei és e folyamat elhamarko­dott megzavarása sem népgazdasá­gunknak, sem politikánknak nem vá­lik hasznára, csupán megkárosítja. Az állam és az EFSZ-ek közötti kapcsolatoknak — mondotta beszá­molója további részében Chudík elv­társ — továbbra is a gazdasági szer­ződések alapján kell fejlődniük. A gazdasági szerződések rendszere a beadási rendszer megszüntetése után fontos intézkedés volt. Igaz, hogy sok spekulációs szellemű ember igen gyorsan rájött, hogy az állam és az EFSZ-ek közötti szerződéses kapcso­lat számukra igen előnyös, s azzal jól visszaélhetnek. Ezért javaslatot készítettünk elő a gazdasági szerző­dések további megszilárdítására, az EFSZ-ek és a felvásárlási és más állami érdekeket képviselő szerveze­tek között. Arról van szó, hogy az EFSZ-ek. valamint a velük együttműködő vál­lalatok közötti gazdasági szerződése­ket mindkét oldalon anyagi felelős­ség támassza alá. E javaslat fokoza­tos s komoly megvalósítása jelen­tősen megszilárdíthatja a tervet is. Az utóbbi két hónapban egyes helységekben és városokban zsír- és zsiradékhiány mutatkozott. Csehszlo­vákiában évente 415 700 tonna ser­tést vásárolnak fel. Ez körülbelül 4 és félmillió sertést jelent. A dol­gozók jogosan teszik fel a kérdést: Hogyan lehetséges, hogy mégis zsír­hiány volt? Többek között ellátogattunk a bra­tislavai vágóhídra, s részletesen be­széltünk a helyzetről a felelős dol­gozókkal. E tapasztalatok alapján Krutina miniszter elvtársnak a kor­mányelnökség tanácskozásán ls a következőket javasoltuk: Először: Növelni a zsírhozamot minden ser­tés után, hisz ha csupán egy kilo­grammal növekedne sertésenként, azonnal 4 és félmillió kg zsírt nyer­nénk. Hogy ez lehetséges, azt pél­dául az állami norma tanúsítja, amely rámutat, hogy a szalonna és a háj lefejtése után a húson 1 cen­timéternyi zsiradékrétegnek kell ma­radnia. Ez jelentős tartalék, amelyet mindig fel kell használnunk, amikor szükség van rá. Ez az első intézke­dés. Másodszor: Be kell vezetni a zsír­sertések hizlalását legalább 120—130 kg-os súlyban, a felvásárlási ár fel­emelése nélkül, mégpedig olyan mennyiségben, amelyet megkövetel a folyamatos zsírellátás, hogy mindig élő állapotban levő zsírtartalékkal is rendelkezzünk. Beszámolója végén Chudík elvtárs a gyümölcsellátás problémáival fog­lalkozott. Főként a nyári hónapok­ban előforduló hibákra mutatott rá a gyümölcs elosztása és felvásárlása terén, amikor is a felvásárlás nem teljesítette feladatát és nagy népgaz­dasági veszteségekre került sor. Ezen a szakaszon is javasolta a felelős ség helyes decentralizálását a nem zeti bizottságokra. Végül a hegyi és hegyaljai területek mezőgazdaság' termelésének problémáival foglalko­zott. Kerületünk dolgozói örömmel és lelkesen fogadták Novotný elvtársnak, az SZKP XXII. kongresszusán részt vett küldöttség vezetőjének felszóla­lását, aki közölte, hogy az SZKP programja a mi programunk is és már mai nemzedékünk a kommunizmus­ban fog élni. A CSKP KB ülése ered­ményeinek megtárgyalása után a ke­rületi és járási aktívákon megtárgyal­ták ezeket a pártalapszervezetek is, amelyek a CSKP KB határozataival egyetértő határozatokat fogadtak el az SZKP XXII. kongresszusával kap­csolatban. A pártalapszervezetek egyúttal meg­tárgyalták, hogyan teljesítsék legjob­ban az ez évi termelési feladatokat és miképpen készüljenek fel a jövő évi feladatok teljesítésére. Kerületünk üzemei ez idén jól teljesítették terme­lési feladataikat, kivéve egyes kevés­bé jelentős üzemet. A legnagyobb lemaradás azonban a mezőgazdasági termelésben mutatko­zik. Ezzel a poblémával rendszeresen foglalkozunk. El akarjuk érni a ke­let-csehországi és dél-morvaországi kerület szövetkezeteinek színvonalát, amelyek köztársaságunk legfejlettebb mezőgazdasági területei. Ezt a fel­adatot megtárgyalták a járási pártbi­zottságok, a párt alapszervezetei, az EFSZ-ek, az állami gazdaságok és kidolgozták az erre vonatkozó terve­ket, milyen részt vállalnak a feladat teljesítésében. A tavaszi Időszakban idejekorán elvégeztük a vetést és a növényápolást. Sikeresen fejeztük be az aratási munkálatokat és a gabona­felvásárlást. Júliusban, augusztusban és szeptemberben azonban a száraz időjárás meglepett minket. Csallóköz­ben főképp a laza talajon, csapadék­hiány miatt alacsony silókukorica, | magkukorica és cukorrépa hektárho­zam volt. Komárno és Dunajská Stre­da vidékén kevesebb volt a csapadék, mint 1947-ben. Meggyőződésünk az, hogy Dél-Szlovákiában mintegy 300 ezer hektárnyi földet öntözéssel meg­védhetünk a szárazság ellen. Az utóbbi hónapokban az állatte­nyésztési termékek felvásárlásával rendszeresen foglalkoztunk. Decem­berben naponta figyeljük a hús és a tej felvásárlását és a kerületben in­tézkedéseket foganatosítunk a húsfel­vásárlás teljesítésére. A kerületben 173 millió tojást vá­sároltunk fel, azonban még szüksé­ges 5 millió tojás felvásárlásának biz­tosítása, ami tulajdonképpen csupán a szervezés dolga. A legnagyobb le­maradás azonban a tej felvásárlásá­ban mutatkozik. Dvorský elvtárs ezután a komplex gépesített csoportok sikeréről beszélt és ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a komplex-gépesítés brigádjai kerületi értekezletének fő jelszava volt: „Komplex gépesítéssel a na­gyobb hektárhozamok eléréséért kerü­letünkben". Legnehezebb hónapjaink a március és az április. Meg vagyok győződve, hogy nehézségeinket áthidaljuk. A me­zőgazdasági termelésben megtett in­tézkedéseink olyan eredményekre ve­zetnek, hogy a jövő évben a mező­gazdasági termelés 8,5—9 százalékos növekedését érjük el, amint erre néz­ve a mezőgazdasági üzemekkel meg is állapodtunk. Annak ellenére, hogy kerületünkben ez idén nem volt sike­res évünk, nem mondunk le a kitű­zött jelszó valóra váltásáról, hogy el­érjük a legfejlettebb cseh kerületek mezőgazdasági termelésének színvo­nalát. A döntő a konkrét politikai-szakmai segítség ŠTEFAN SÄDOVSKÝ FELSZÓLALÁSA Munkánk döntő kritériuma az, va­jon telje*sítjük-e a mezőgazdasági termelés tervét, teljesítjük-e a fel­vásárlás feladatait, van-e elég zsír, tej, gyümölcs és zöldség, — mon­dotta felszólalása bevezető részében Sádovský elvtárs. Ezután idézte Hrus­csov elvtársnak a XXII. kongresz­szuson elhangzott szavait, amelyek szerint a pártdolgozók fő feladata, hogy szüntelen kapcsolatban állja­nak a dolgozók tömegeivel, támo­gassák mindazt ami új, ami az élet­ben kialakul. Ez a feladat világo­san következik az SZLKP KB ez év február 22—23-i határozataiból Is. Az a feladat áll előttünk, hogy össz­hangba hozzuk termelőerőink szín­vonalát a mezőgazdaságban, a szo­cialista termelési viszonyok fejlesz­tésének és megszilárdításának köve­telményeivel. A nagyüzemi termelés meghonosítása a szövetkezetekben összpontosított politikai erőfeszítést követel meg a párt valamennyi já­rási és kerületi bizottságától és az SZLKP KB mezőgazdasági osztályától is. Mosf pártszemináriumot készí­tünk elő — mondotta Sádovský elv­társ, — amelyben a járási pártbi­zottságainak titkárainak és más párt és állami funkcionáriusoknak részle­tesen megmagyarázzuk elsősorban azt, hogy a járási pártbizottságnak milyen módszerekkel kell e feladat teljesítését biztosftaniok és milyen bonyolult nehézségeket kell leküzde­niük. Sádovský elvtárs felszólalásának további részében a Dunajská Stre­da-i járási pártbizottság munkájának jó tapasztalatait elemezte, majd pe­dig a mezőgazdasági termények, fő­ként az állattenyésztési termékek felvásárlásának problémáival foglal­kozott. Szigorúan be kell tartani az állami és pártfegyelmet MILAN RÁZUS ELVTÁRS VITAFELSZÖLALÁSA Rázus elvtárs felszólalásában rész­letesen beszélt azokról a következ­ményekről és tanulságokról, amelyek a michalovcei járási pártbizottság, a nemzeti bizottságok és a vezető dol­gozók kádermunkájának és irányító tevékenységének felülvizsgálásából erednek. A kerületi pártbizottság a felülvizsgálatot a dolgozók számos panasza, valamint az állami terv tel­jesítésében mutatkozó komoly hiá­nyosságok alapján hajtotta végre. Megmutatkozott, hogy a járás ve­zető funkcionáriusai a hibák kölcsö­nös megbocsátásának légkörét terem­tették meg, amely az egyes dolgozók körében a párt alapszabályzatának, állami és pártfegyelemnek durva megsértésében érték tetőfokukat. A járási nemzeti bizottság volt funkcio­náriusai tudatosan megszegték a pénzügyi fegyelmet és törvényellene­sen kölcsönt folyósítottak gazdasági­lag olyan erős szövetkezeteknek is, mint amilyen a vinnéi EFSZ. Ezeket az eszközöket részben munkaegysé­gekre, részben nemkívánatos mellék­termelésre használták fel. „A jó sze­mélyes kapcsolatok" érdekében egyes szövetkezetek eladási feladatainak igazságtalan szétírásához is folya­modtak. így például a vinnéi EFSZ iránti barátság alapján kisebb ter-i melési feladatokat róttak a szövetke­zetre, mint a trnavai EFSZ-re, amely nehezebb termelési feltételeik mellett gazdálkodik. így például két vinnéi borozót hústermékekkel láttak el, pe-; dig ez a szövetkezet nem teljesítette az állami iránti szállítási kötelezett­ségeit. A vezető funkcionáriusok hibája volt az is, hogy nem vették figyelem­be a dolgozók javaslatait és pana­szait, amelyekkel rámutattak a hi­bákra, egyesek megengedhetetlen gazdálkodására. Azokat a jelenségeket, amelyek éles ellentétben állnak a kommunista erkölcsi elvekkel, életünkből ki kell küszöbölni. Az ehhez vezető út, — hangsúlyoz­ta Rázus elvtárs, — a kommunista nevelés fokozásában, a magántulaj­don b'rása elleni kitartó harcban, a bíralŕi' és önbírálat fejlesztésé­ben, minden kommunista személyes példájában rejlik. Erre az útra lépett a košicei kerületi pártbizottság és ezt az irányvonalat következetesen fogja betartani. 0] SZÓ 4 * l 96 1 december 22.

Next

/
Thumbnails
Contents