Új Szó, 1961. december (14. évfolyam, 333-362.szám)
1961-12-18 / 350. szám, hétfő
A lakosság példásan vesz részt a város igazgatásában HAZANK 1960-ban végrehajtott területi átszervezése után el sem képzelhetjük a nemzeti bizottságok eredményes munkáját a lakosság bekapcsolódása nélkül. Meggyőződésünk, hogy a dolgozóknak részt kell venniük a közéletünk minden szakaszán szükséges intézkedések meghozatalában és az ellenőrző tevékenységben. Különösen fontos a lakosság bekapcsolása olyan nagy körültekintést és tapintatot igénylő kérdés megoldásába, mint a nyugdíjasok és a szociális segélyre utalt személyek ügyel. Igen — ezen a téren gondosan meg kell vizsgálni és mérlegelni minden egyes esetet, mert gyakran éppen azoknak nincs megfelelő számú szolgálati évük és ezért nyugdíjigényük, akik a legtöbbet szenvedtek és akiket nemegyszer a tőkésekkel vívott harcok során felmondás nélkül bocsátottak el állásukból Ezek ma nem kapnak sem nyugdíjat, sem egyéb járadékot. A nemzeti bizottságoknak és illetékes szakbizottságaiknak ugyanekkor ügyelniük kell, nehogy volt tőkések és hasonló elemek használják kl teljes mértékben a szociális biztosítás előnyeit és lehetőségeit. KoSicén a szociális biztosítási szakbizottság megnyugtatóan gondoskodik az említett ügyekről. Ezt a 11 tagú szakbizottságot a lakosság valóban példásan támogatja. 27 tagbői álló az aktívája, és a várös polgári ügyelt Intéző 50 bízottság mindegyike egy-egy bizalmit bocsátott rendelkezésére. Eredményes a szakbizottság együttműködése a nőblzottságokkal is, amelynek külön aktívája foglalkozik a szociális biztosi-; tás kérdéseivel. A KOSICEI szociális biztosítási szakbizottság jelentős munkát végez. Ez év Január l-e és november 16-a között már 28 ülést tartott, amelyek mindig a részletes megvitatás alapján jóváhagyott munkatervnek megfelelően folytak le. A szakbizottság az említett idő alatt 3792 kérvényező egyszeri, Illetve folyamatos segélyéről tárgyalt. A szakbizottság 35 cukorbetegnek ismerte el a számukra szükséges diéta következtében fokozott kiadásokhoz való hozzájárulást és 34 esetben biztosított ápolói szolgálatot fekvő betegeknek. 510 esetben tárgyalt a nyugdíjasok közös étkezésével kapcsolatos hozzájárulásokról és 2408 esetben egyszeri, illetve megismétlődő segélyről. A szakbizottság 70 esetben gondoskodott munkaképtelen nyugdíjasok gyermekeiről és 185 nyugdíjemelést hajtott végre. A szakbizottság ezenkívül széleskörű politikai munkát ls végez, a nyugdíjasok klubján keresztül, amelynek havi munkatervét a szakbizottság hagyja jővá. A szakbizottság gondos-; kodik arról is, hogy a nyugdíjasok klubjában rendszeresen tartsanak egészségügyi, nemzetközi-politikai és más ismeretterjesztő előadásokat. A klubban nagy érdeklődéssel tanulmányozzák a nyugdíjasok az SZKP XXII. kongresszusának anyagát, amelyről élénk viták ls folynak. Néhány nyugdíjas aktívan bekapcsolódik a polgári ügyek bizottságainak munkájába is. Mint agitátorok nagy segítséget jelentettek a bírőválasztások alkalmával, s Napjainkban a lakáskérvények Indokoltságának felülvizsgálásában segítenek a nyugdíjasok. Felajánlották segítségüket a polgári ügyek bizottságának, és részt vesznek a helyszíni A képzőművészeti oktatás a Košicei - Pedagógiai Intézet hallgatóinak egyik fontos tantárgya. Képűnkön az intézet első évfolyamának tanulói B képzőművészet! oktatás óráján. KEDVES JÓ TELAPÖ Lassan már készülődsz nagy utadra, hogy bejárd városainkat, falvainkat, és kosaradból teli marékkal oszd gazdag ajándékaidat. Bekopogtatsz. minden házhoz, hogy az emberek egymás iránti szeretete jeléül mindenkinek juttass közös eredményeinkből. Bevalljuk, mi felnőttek ts gyermeki Őrömmel várjük érkezésed. Tudjuk, hogy létezésed kigondolt, — az emberi képzelet szüleménye és minden évben egyszer történő érkezésed is csak jelképes. Mégis várunk ... S ne hidd, hogy nekünk nincsenek óhajaink, be nem teljesült vágyaink, hisz nemegyszer gyermekeink szerénytelenségét is túlszárnyaljuk. Éppen erről szeretnék neked írni, mint ahogy gyermekeinjc ts teszik, levelünket azonban nem az ablakba helyezzük, hanem az újságba, s ott is feltűnő helyre. Hinni szeretnénk, hogy a nagy útra való felkészülés és nagyfokú elfoglaltságod mellett ís jut időd a napi sajtó böngészésére. Végeredményben előrehaladott korod ellenére sem szakadhatsz el a mindennapi élettől. Nem szívesen tesszük, mégis panasszal kezdjük. Ne haragudj ránk, de úgy gondoljuk, a panaszintézés a te, képzeletünk szülte világodban bizonyára elfogadhatóbb mint itt, a mi Ipoly menti városkánkban. Mert elárulhatjuk, fordultunk mi már panaszszal máshová is... eddig eredménytelenül. Éppen ezért érezzük magunkat mostohagyermekeknek. Igaz, járási székhely vagyunk, és községünk neve mellett a megtisztelő „város" cím ékeskedik. Nehéz lenne elmondani örömünket, micsoda melengető érzés ezt hallani: városi Csak egy, egyetlen egy nagy panaszunk lenne: a címen kívül semmi más nem emlékeztet községünk városjellegére. Egy, sőt több mint egy éve kaptunk vízvezetéket Iamiért kimondhatatlanul hálásak vagyunk), azóta azonban az utcák kövezete, aszfaltja feltúrva, s a fő utcán ís bokáig ér a sár. Megvalljuk, a város és a falu közötti különbség lényeges megszüntetését nem abban látjuk, hogy ezentúl a városokat kelljen a falu színvonalára „emelni"... Második kérésünk az, hogy a városka tőszomszédságban lévő textilüzem felé vezető út mellett végre elkészüljön a járda és a világítás is. Ezzel egyidejűleg kérnénk azt is, hogy az említett út mellett vezető nyitott csatornát végre a föld alá süllyesztenék, mert az autóbuszjavítóműhelyből kifolyó szennyvíz bűze miatt a gyár dolgozói orrukat bepárjukat félkézzel irányítani. Ez nem megy olyan egyszerre és veszélyezteti a közúti forgalom biztonságát. Van városunkban egy immár történelmi emlékmű, amelyet a lakosok az „évszázad építményének" neveztek el. Ez nem más, mint a néhány év óta épülő kultúrház. Végtelenül örülünk, hogy az évszázad ilyen jelentős eseménye éppen a városunk nevéhez fűződik, de az építkezés végleges befejezése még nagyobb örömünkre szolgálna. A város melletti textilüzem korszerűsítését is tervbe vették. Pénz még csak lenne, de egyelőre nincs gép. A tervfeladatokban azonban már az új gépekre is számítanak. Ám gépek nélkül a terv teljesítése szinte lehetetlen. A gyár dolgozói azonban felette megértő embereV. Amit hat nap alatt nem végeznek el, elvégzik a hetediken. Igy még valahogy menne ts, de a hét napból egyet, kettőt azzal veszítenek el, hogy az üzletek előtt álldogálnak. A nemzeti bizottság és a közellátás dolgozói e nem kívánatos jelenség kiküszöbölésével járulhatnának hozzá a terv teljesítéséhez. Mert ez a legtöbb esetben csupán a szervezés kérdése. Az üzem még ebben az ötéves tervben — ha urszuyuuL. mu u ye/je*. üzemeltetése gondot okoz majd, mert nem lesz elegendő szakember. Jó lenne, ha már most lehetne küldeni szakembereket gépeket gyártó üzembe, hogy a helyszínen tanulják meg kezelésüket. Különben megtörténhet, hogy hozzáértés híján a gépek leállnak, a tervteljesítés pedig a jövőben is nehézségekbe ütközik. Azért szólunk idejében, hogy az elkövetkező években éppen a gépek miatt adódhatnak bevásárlási nehézségeid neked ts Télapó. Tudjuk, egymagad nemi orvosolhatod az itt felve-tett panaszainkat. Ezért kérünk, vidd el az illetékesek fenyőfája alá kérésünket. Ha egész évbennem is okozott számunk-. ra sok gondot az itt felvetett néhány probléma, legalább az ünnepek alatt szólaljon meg bennük a,, lelkiismeret. Hátha pont ez segíti elő felhalmozódott keserveink orvoslását. Még egyszer nagyon kérünk, tolmácsold panaszainkat, mert meghallgatásuk lesz számunkra a legszebb, a legértékesebb ajándék. LUČENEC és POĽANA édestestvérek nevében tolmácsolta: ZSILKA LÄSZLÓ. KOMMUNIZMUS ÉS MUNKA A bratislavai ruházati boltok bőséges választékkal várják a vevőket. Képűnkön a Vnk Karadzsics-ntcán lévő, egyik legkorszerűbb készruhaüzlet látható a karácsony előtti forgalmas napokban. (V. Pfibyl — ČTK felvétele) A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa, amely kitűzte és elfogadta a kommunizmus felépítésének húsz éves programját, e programban nemcsak azt határozta meg, hogy a kommunizmus megteremtéséhez milyen termelési feladatokat kell megoldani és valóra váltani, tehát nemcsak azt tűzte kl célul, hogy például az elkövetkező húsz évben az Ipari termelést a mostaninak a hatszorosára, a mezőgazdasági termelést pedig három és félszeresére kell növelni, hanem a kommunista építés egyik legfontosabb alkotó részeként jelölte meg az emberek kommunista szellemben való nevelését, a kommunista társadalom emberének megteremtését. „A magasabb munkatermelékenység megteremtése, — mondotta Hruscsov elvtárs az SZKP programjáról szőlő beszámolójában — a kommunista társadalmi viszonyok fejlődése és a kommunista együtt* élés szabályainak megszilárdulása elképzelhetetlen a társadalomban élő valamennyi ember öntudatossígánaft és kulturáltságának fejlődése nélkül. Minél magasabb a társadalom tagjainak öntudatossága, minél teljesebben és szélesebb körben bontakozik ki alkotó aktivitásuk, annál gyorsabban és sikeresebben fogjuk valóra váltani a kommunizmus felépítésének programját." Olyan megállapítások és olyan igazság ez, amelyet joggal vallhatunk magunkénak és tekinthetünk munkánk alapelvéül. Mert el nem vitatható, az élet által igazolt dolog az, hogy a társadalmunk előtt álló feladatok teljesítése szervesen és elválaszthatatlanul összefügg az emberek óntudatosságával. Az emberiség évszázados álmát valóra váltani, a kommunista társadalmat felépíteni csak olyan emberekkel lehet, akik hisznek a kommunizmus eszméinek diadalában s akik nemcsak óhajtják, hanem vállalják és tettekkel váltják valóra a kommunizmus célkitűzéseit. Ebből viszont szükségszerűen következik, hogy nagy célunk, a kommunizmus felépítése a régi világ emberével ellentétes, kommunista felfogású és kommunista erkölcsű, űj típusú embereket kíván. Es hogy milyen legyen az az ember, akí a kommunizmus nagyszerű eszmélt mindennapi munkájával tettekké és valósággá változtatja, — ezeket az erkölcsi alapelveket foglalja magában és juttatja kifejezésre az SZKP programjában és új szervezeti szabályzatában lefektetett, a kommunizmus építőinek erkölcsi kődexe. A kommunizmus építőinek erkölcsi kódexe első helyre állítja a kommunizmus ügye Iránti odaadást, a szocialista haza és a szocialista országok iránti szeretetet. Miben nyilvánuljon meg az embernek a kommunizmus Ggye iránti odaadása? Nem te lehetne, meg aztán helytelen ls volna erre esetleg néhány mondatban válaszolni. Nem lehetséges ezt a kérdést néhány mondatban megmagyarázni már csak azért sem, mivel a kommunizmus ügye iránti odaadás, a szocialista haza és a szocialista országok Iránti szeretet lényegében magában foglalja, tömöríti mindazon erkölcsi normákat, amelyeket a párt a kommunistákkal és az üj társadalmi rendszer építőivel és megteremtőivel szemben támaszt. A kommunizmus ögye iránti odaadás éppúgy megköveteli a marxizmus-leninizmus mélv ismeretét, és ebből kifolyólag a társaszemlék lelkiismeretes végrehajtásában, a kérvényezők Jogosultságának igazságos megítélésében stb. EZEK a pusztán nagy vonalakban vázolt tények a Košicei Városi Nemzeti Bizottság szociális biztosítási szakbizottságának valóban igen széleskörű tevékenységéről tanúskodnak Ez a munka szinte elképzelhetetlen a lakosság aktív bekapcsolódása nélkül. Ebben megnyilvánul annak a marxí-leníni elvnek a helyessége, mely szerint a szocializmus építésének utolsó szakasza és a kommunizmusba való átmenet idején már kialakulnak az új típusú kommunista önkormányzat első csírái. JAN MINARClK, a KoSicei Városi Nemzeti Bizottság elnöke Levél l ' r I ^ dalom érdekeiért való tudatos tevékenységet, mint a munkában való becsületes helytállást, éppúgy az egymás iránti kölcsönös megbecsülést és elvtársi segítséget, mint a magánéletben való feddhetetlen magatartást. De a kommunizmus ügye iránti odaadás, a szocialista haza és a szocialista országok szeretete éppoly elválaszthatatlan a kommunizmus ellenségeivel, a béke és a szabadság ellenségeivel szembeni kérlelhetetlenségtől, mint a társadalmi tulajdon védelméről és gyarapításáról való gondoskodástól. A kommunizmus ügye Iránti odaadás követelménye tehát lényegében megfogalmazza azt az embert, aki nemcsak a kommunizmust építő Szovjetunióban, hanem nálunk, a ml szocialista társadalmunkban ls hova-tovább mind több vonásában és megnyilvánulásában az új élet élenjáró építőjévé válik. A z SZKP programja, a kommunizmus építőjének erkölcsi kódexe és általában a kommunisták joggal állítják ez erkölcsi normák élére a munkát. Maga a népi szólásmondás ls úgy tartja: megismerlek a munkában és megmondom, hogy kl vagy. Mert valóban, hol és hogy bizonyíthatná be az ember legjobban, hogy mennyire vallja magáénak az új társadalom célkitűzéseit, mint éppen a munkában és a munkával. Kl ne tudná, hogy a legszebb célkitűzés a legjobb elgondolások és tervek ls annyit érnek, amennyit valóra váltanak belőlük. Már pedig a szocializmus és a kommunizmus felépítését célző terveket, az ezekből származó feladatokat nem „valakik" fogják valóra váltani, senki sem várhat arra, hogy a tervek önmaguktól teljesüljefogva fámák, kerékpáron éi telenek meati nek, hanem azokat az emberek millióinak mindennapi munkája változtatja tetté, s e tettek által lesz valósággá a szocializmus és a kommunizmus. A kommunizmus teremti majd meg a „mindenki képességei, mindenki szükségletel szerint" elv gyakorlati alkalmazását. Vannak azonban emberek, akik a csupán jől élni akaró nyárspolgár módján értelmezik ezt a jelszót, annak ugyanis csak a második részét veszik tudomásul, s abban ringatják magukat, hogy milyen jó lesz majd a kommunizmusban, az ejnber mindent megkap, amire csak szüksége van. Igen találóan állapította meg az Ilyen emberekről Hruscsov elvtárs a XXII. kongresszuson, hogy csupán „a nagy kanál az egyetlen, amit ők a kommunizmushoz előkészítenek". Találó és jellemző megállapítás ez a mai viszonyainkra ls, mert hiszen hány meg hány embert találni még, akik a szocializmustői csak kapni szeretnének, hiszen — legalábbis szerintük — a szocializmus azért szocializmus, hogy az ember jól éljen benne. Kell-e különösebben hangsúlyozni, hogy ilyen életfelfogásnak semmi köze nincs a szocializmushoz, és hogy az ilyen nézetek és magatartás ellen a leghatározottabban harcolni kell? Hiszen éppen a szocialista, a kommunista társadalmi rendszer az, amely a dolgozó embert megszabadította a kizsákmányolástól, attól, hogy ő dolgozik, mäs pedig e munka révén dologtalanul jól ál. A szocialista társadalmi rendszer — célkitűzésének és lényegének megfelelőn — megszabadította a dolgozó embert az élősködőktől, tehát a kizsákmányolástól, viszont soha sem volt és nem is lehetett a szocializmus célja, hogy a munkától szabadítsa meg az embereket. Éppen ellenkezőleg, a szocializmus volt az, sokan késéssel is — új gépeket : kény- kap. A legtöbbet Lengyelkerék- Í-1.X7 X _ „X amely — az emberiség történetébe^ első ízben — a munkát az őt meg-i illető helyre helyezve minden embe-i ri élet és jólét, a haladás és az em-> beriség felvirágzásának alapjává nyilvánította. „A munka teremti meg mindazt, ami az emberi élethez, az ember fejlődéséhez szükséges" — ál-t lapítja meg az SZKP programja, és ez olyan igazság, amelyet az emberiség sok évezredes története és fejlődése igazol. A munka volt az, amely az embert az állatvilágból kiemelte, s a munka az, amely az embert az Isme^ retlen világűrbe röpítette. A zelőtt, a régi világban a mun-: ka — és ez így van az osztály-: társadalmak kialakulásától kezdve —' valamiféle szükséges rossz, holmi isten átka volt. Azzá vált még a dolgozó osztályok szemében is, hiszen a munka nem a dolgozó ember javát, hanem a kizsákmányolók, a mások munkájából élősködők parazita életét szolgálta. Az uralkodó társadalmi rendszer jellegénél, kizsákmányoló voltánál fogva olyan nézeteket élesztett az emberekben, hogy az emberi vágyak és iparkodás, az emberi boldogság netovábbja a dologtalan élet elérése. Hiú és reménytelen ábrándok, elérhetetlen délibáb keltése volt ez, amely csak arra szolgált, hogy a dolgozó eml»er figyelmét elterelje a bajok tulajdonképpeni okairól, —a kizsákmányolásról. A kommunisták, a szocialista rendszer volt az, amely megszüntetve a kizsákmányolást, azt is kimondta, hogy „aki nem dolgozik, ne ls egyék." Ez a jelszó pedig — amely a mindig munkájából élő dolgozó nép álláspontját fejezi ki — elválaszthatatlan a szocialista, illetve kommunista elosztás elvátől, a „mindenki képességei, mindenki munkája szerint", illetve a „mindenki képességei, mindenki 0] SZÔ 2 * 1361. december 18.