Új Szó, 1961. december (14. évfolyam, 333-362.szám)

1961-12-17 / 349. szám, vasárnap

Nem válik becsületükre SOW/, A fagyos szántásokon fázósan ku­porognak a varjak, amelyek csapatokban lepik el a hótakaró alól kilátszó hantokat. Korán sötétedik ilyenkor. Jóformán még öt óra sincs, de már szürke alkony ereszkedik a falura. Gyermekkoromban sokat hallottam erről a községről. Az öreg „mesefák" tollfosztás idején szívesen örökítették meg a falu históriáját. A rege szerint a lédeciek voltak azok, akik egy szá­raz fa megközelítéséhez az erdőben keresztbe cipelték a létrát. Még az Idős Varga András is, aki kísérőnek szegődött mellém, jót ne­vetett a histórián. Útközben András bácsi sokat beszélt a falu új történe­téről. Azt is elmondotta, hogy hosszú ideig ő volt az EFSZ állattenyésztésé­nek vezetője s jelentős mértékben gyarapították az állatállományt, kor­szerű férőhelyeket építettek. Negyedórába telt, míg a szövetke­zet telepére érkeztünk. A tehénistál­lóban Dubaj Jánossal, az új zootech­nikussal találkoztunk, aki bizony nem volt a legjobb kedvében. — Most van a fejés ideje — csendül ki hangjából az ingerültség — és az asszonyok csak zsörtölődnek e fejő­berendezés felett. A gyönge kompresz­szorok miatt az Istálló túlsó végében a fejőgépeket egyáltalán nem lehet használni. Varga András a szakember jártas­ságával körüljárja, vizsgálgatja a mo­tort. - — Nincs meg a kellő fordulatszám — állapítja meg a működő kompresz­szor hangjából, s kezével egyet for­dít a feszmérő melletti csavaron. M ost már valamivel élénkebb a motor berregése a nyolc fejő­gépet azonban így sem bírja mind működésbe hozni. Bizonyára szerke­zeti hibája lehet s mivel nincs szak­ember a közelben, a fejőgépeknek csak a felét lehet üzemeltetni. — Nem szerkezeti hiba az — gú­nyolódik Molnár Anna fejőnő — hi­szen mióta csak beszerelték, állan­dóan bajunk van vele. — Am az ls könnyen lehetséges — veti oda András bácsi — hogy elővi­gyázatlanságból a tömlők magukba szippantották a tejet s ezért szívnak oly gyöngén a fejőgépek. Az asszonyok, de a fiatal zootechni­kus sem veszik figyelembe az útba­igazítást, mindegyik a saját munkáját végzi. Molnár Annának a lánya is se­gít, így hát rövid idő alatt, könnyeb­ben végez a fejéssel. Sokkal nehezebb a munkája Varga Máriának, aki egészen hátul dolgozik. Míg tizenkét tehéntől kifeji a tejet, nagyon elfáradnak karjai. Bizony megerőltető munkába kerül, míg a sajtárban a friss tej szép habossá vá­lik. — De bárcsak lenne több belőle, mert a jövedelem szempontjából bi­zony hátrányos, hogy csak 2,5 litert fejünk tehenenként — mondja a fe­jőnő. Lassan befejezéshez közeledik az etetés, az asszonyok ís végeznek a fe­jéssel. Az istálló közepén az etetők és a fejők csoportjával beszélgetünk. Miről is folyhatna leginkább a szó, mint az alacsony fejési átlagról. Mind­nyájan a takarmányozókat korholják a nem kielégítő hasznosságért. — Miből áll a fejőstehenek napi ta­karmányadagja — kérdezem Dubaj Jánostól. — Tessék megnézni — lép a vályú­ban neszező tehenek mellé — szalma répafejjel keverve. Ha már ezt sem eszik, akkor egy-egy tehénre számít­va félkilő korpával hintjük be az ele­séget. Ez a takarmánymennyiség csak ép­pen ahhoz elegendő, hogy az állatok létfenntartásukat fedezzék. Súlygya­rapodáshoz, a tejhozam növeléséhez bizony már nem futja a szűk eleség­ből. K evés takarmánya termett a szö­vetkezetnek s azzal a kevéssel ls, amit a kazlakba tároltak, jól kell takarékoskodnlok, hogy a 387 darabot számláló állatállományukat úgy ahogy átteleltessék. Az etetőkre, és a fejő­Réz helyett alumínium (ČTK) — A prešovi Kfižík—Dukla Üzem dolgozói, akik harmadik öt­éves tervünk éveiben kizárólag árammérők és áramátalakítók gyár­tására rendezkednek be, jelenleg a műszaki fejlesztés keretében azzal a problémával foglalkoznak, mily mér­tékben pótolhatók az áramátalakítók tekercselt rézhuzalai alumínium huza­lokkal. A szükséges megoldást Fran­tišek Vargovčík, az üzem egyik gép­szerkesztője javasolta. Javaslatának megvalósítása harmadik ötéves ter­vünk utolsó évéig előreláthatólag több mint 3 millió korona megtakarítását eredményezi. mflBBBi Nincsen dohány pipa nélkül A levicei járásban mindenki tudja, hol van Dolné SemeroDce. Ha a járásban nem is, de a községben mindenki jól ismeri Dorotinová Zuzannát. Hogy ne ismernék, mikor ő a helyt üzlet vezetője, és az üzletben gyakran megfordul a falu apra­ja-nagyja. A napokban, földi mogyoró érkezett az üzletbe. Természetesen a csemege vonzotta a vevőket. Az üzletvezető gondolt egy merészet, s bár az előírások egyenesen tiltják, kap­csolni kezdte az árut. Csak az kapott egy ne­gyed kiló földimogyo­rót, aki legalább 10 ko­rona értékű cukorkát is vásárolt, lehetőleg abból a fajtából, ame­lyik már régebben fe­küdt a raktárban. Ogy látszik túlsók cukorkát rendelt az üzlet vezetője, s mi­előbb meg akart sza­badulni tőle. Legutóbb ugyanis már a rizst is cukorkához kapcsolta, s egy fél kilogram rizzsel együtt két ko­rona értékű cukorkát is vinnie kellett a vevő­nek, akár akarta, akár nem. Ogy vélem, nem ez a szocialista kereskede­lem. S az sem helyes, hogy az üzletvezető hi­báját a vevőkkel akar­ja helyrehozatni. Attól félünk, hogy rö­videsen, ha egy páklt dohányt akarunk vá­sárolni csak a pipával együtt vehetjük meg. Éz pedig rendkívül költséges füstölés len­ne. BARTAL GYULA, Dolné Semerovce nőkre szorgalom tekintetében nem le­het panasz. Hiszen úgy dolgoznak, hogy ki sem látszanak a munkából. — Ml haszna azonban — állítják többen is — ha a tagoknak csak el­enyésző százaléka dolgozik rendsze­resen. Kint ázott, elértéktelenedett a széna, a here... Hiába termett meg a takarmány, ha nem bírtuk Idejében, száraz időben betakarítani... Az állatgondozók -» helyesen — jól megmosták a növénytermesztésben dolgozók fejét. Valóban nagy mulasz­tást követtek el, hogy a már megter­mett takarmányok betakarításával is késlekedtek. Mit tett azonban a ve­zetőség? Erről a kérdésről már bent az Iro­dában, Tóth József elnök jelenlété­ben beszélgettünk. — Nagyon száraz, túl aszályos volt az esztendő — hozza fel mentségül. — Meg aztán nagyon fiatal, mindösz­sze csak kétéves a szövetkezet ahhoz, hogy kellő tapasztalatokkal rendel­kezzünk a nagyüzemi gazdálkodós szervezésében és Irányításában... Ennél a kifejezésnél az elnök ajkán elapad a szó. Megemlítettem ugyanis, hogy a cukorrépából átlag 350 mázsa termett hektáronként, takarmányré­pából pedig még ennél ís nagyobb termést takarítottak be, ugyanakkor a gabonaneműek átlagos terméshozama a 16 mázsát sem érte el. Miért van tehát a kapásnövények és a gabona termelése között ilyen nagy különb­ség? Varga András is közbeszól, úgy lát­szik, segíteni akar, de éppen a másik, legkényesebb oldaláról érinti a fel­vetett kérdést. — Azt hiszem az aratásnál hibáz­tunk — válaszol. — Nem alkalmaztuk az új technológiát és igen nagy volt a szemveszteség. Későn kaptuk a rendrakó gépet, ennek következtében még azt a 45 hektár árpát is hagyo­mányos módszerrel kellett betakarí­tanunk, amit kétmenetesen tervez­tünk. ügyik oldalon a szemveszteség, másik helyen pedig felületes, késedelmes betakarítás vámolta meg a szövetkezet takarmányalapját. Igaz, hogy okultak az elkövetett hibákból, de későn, s ezért az egész tagságnak drága tandíjat kell fizetnie. A csorbát részben úgy köszörülik ki, hogy ez idén nagyobb gondot fordí­tottak az őszi takarmánykeverékek elvetésére, az idei adagok pótlását a takarmányok ízesítésével, élesztősével akadják előmozdítani. Hasonló eljá­rással a sertéshízlalás problémáját szintén megoldhatnák, mert mégsem lehet gazdaságos az olyan etetési módszer, mely szerint az erőtakarmá­nyok közel nyolcvan százalékát ser­tésállományukkal etetik meg, de oly­képpen, hogy a súlygyarapodás még a napi 25 dekát sem közelíti meg. Silókukorica, cukorctrok és az in­tenzívebb répatermesztés lényegesen megoldaná a szövetkezet takarmány­kérdését. Erre kell mielőbb berendez­kednie, felkészülnie a szövetkezet­nek. O reg estébe hajlott az Idő, amikor a szövetkezet vezetőitől, a falu­tól elbúcsúztam. Hazafelé a furfangos létra históriája jutott ismét eszembe. Mennyivel jobb lehetne a szövetkezet helyzete, ha a gazdálkodás kérdéseit nem a szóban forgó létra gyakorlatá­val, hanem saját termelési tapaszta­lataik alapján, józan megfontolások szerint oldanák meg. SZOMBATH AMBRUS "kult Ü tt 2* Egy ifjúsági bemutatóró MittKiOTMmm S A košicei Állami Színház nagy si­^kerrel mutatta be vasárnap délután fc Zrotal Jaroslav: „Amit a felvevőgép ^nem rögzített" c. kétrészes ifjúsági | színművét. A detektívtárgyú mű az 5 ifjúság számára készült, bővelkedik ^ érdekfeszítő fordulatokban. Mind a fc fiatalok, mind a pedagógusok fc örömmel vették a bemutatót, hl­% szen nem tagadhatjuk, a fía­§ talokat mindig érdeklik az izgal­^ mas, kalandos tárgyú művek, színmű­^ Irodalmunk pedig ritkőn kedveskedik ^ hasonló művekkel. Eltérően a szok­^ ványos detektívtárgyú művektől, Itt ^ a bonyodalom leegyszerűsített, csu­^ pán egy értékes váza tűnik el. Az ^ igazi tettes leleplezéséig ötletes § szövevényes úton jut el a szer­^ zb. A fiatalság fantáziáját he­6 lyes Irányba tereli, annál is tn­fc kább, mert sok a gyermekszereplő ^ és a tettes leleplezésében az orosz­^ lánrész Jindrák Franckóé, a fiatal ^ diáké, aki kiáll a becsületes emberek ^ igazáért. ^ Francko szerepét a bemutatón ÍJKugla László alakította, aki korát ^meghazudtoló otthonosággal mozgott ^a színpadon. Az Állami Színház fiatal S színésznője, Szekeres Anna a bakfis §Emka alakításával eddigi legnagyobb ^ terjedelmi szerepét játszotta. Nem­-csak a rendezői kéz, de egyéni adott­|sága is hozzájárult sikeres alakításá­éhoz. A prózai együttes többi szereplő­ije: Chmelko Gizella, Grissa Ferenc, ^Kmec Ferenc, Gregus Ferenc, Kaut­fcnlk Sándor, Odrejka János. 5 A képen: Szekeres Anna — Emka, és Kugla László — Francko szerepé­ben. Grega Antal rendezése szellemes helyzetkomikumokkal tarkította a cselekményt, úgy, hogy nemcsak a serdülő ifjúság, de e kicsnyek is jól szórakoztak. •wM •••fi»üü Az elmúlt napokban nagy sikerrel vendégszerepelt Prágában, Llherecen $ és Bratislavában Suna Korád, az ankarai Állami Opera 2B éves szűlóénekes­$ nője. A fiatal török operaénekesnő a Szlovák Nemzeti Színház színpadán ^ Verdi Traviata című operájában Violcta szerepében mutatkozott be. Képün­^ kön a vendégművésznő Nina Hazuchová, az SZNSZ szólóénekesnője társa­^ ságában. (M. Slosiáriková — CTK — felv.) & Tegyük szebbé otthonunkat Ä karácsony és az újév az aján­dékozás ideje. Örömöt szerzünk má­soknak és magunknak. Ajándékaink megválasztásától függ, hogy ez az öröm ne legyen múló és felszínes. MKönmw gyermekekről • Neveljük következetességre a gyermeket A GYERMEK ÉRDEKLŐDÉSE nem állandó. Ma a futball köti le minden figyelmét, egy hónap múlva a har­monika érdekli és e közben még rengeteg más dolgot fedez fel, amely nélkül szinte élni sem tud. Ez a változó érdeklődés a gyermek ingatag jellemével függ össze, amely fejlődésben van és ezért az első be­nyomások könnyen befolyásolják. E tényt megértéssel kell tudomásul venni, s nem szabad afölött elkese­redni, ami természetes. Persze a meg­értés nem jelent közömbösséget. A gyermekeknek e téren ls szüksége van a felnőttek gondos irányítására. Az a lényeges, hogy a sokirányú ér­deklődésből ne fejlődjék kl felületes­ség, hogy a gyermeknél állandósít­suk azokat az érdeklődéseket, ame­lyek mind tehetségének, mind a tár­sadalom szükségleteinek megfelel­nek. A politechnikai nevelésnek ebből a szempontból ls sok előnye van. Bőví­ti a gyermek érdeklődési körét. Ter­mészetesen ez az „újdonság" sem szabadítja meg a szülőket attól a fe­lelősségtől, hogy figyelemmel kísér­jék a gyermek érdeklődési világát, és ha szükséges, beleavatkozzanak eb­be. Nem lehet közömbös a szülő szá­mára, ha gyermeke valamilyen mun­ka iránt nem mutat érdeklődést. Nem szabad azt sem tétlenül nézni, hogy a gyermek hirtelen fellelkesül vala­miért, de azután érdeklődése épp olyan gyorsan le ls lohad. Kora gyer­mekkortól rendszeres munkára kell nevelni a gyermeket, hisz ez alap­vető életszükséglet. Ebben is a leg­hatásosabb a szülők példaadása. Ha a gyermek azt látja, hogy a szülők komolyan végzik munkájukat, mun­kahelyükön is, otthon a családban is, fokozatosan bennük is kifejlődik az ilyen kapcsolat. Mégsem támasz­kodhatunk kizárólag a példaadás ere­jére. A gyermeket aktívan kell be­kapcsolni a munkába, a legmegfele­lőbben úgy, hogy a felnőttekkel együtt ő is rendszeresen részese le­gyen a közös gondoknak és a közös háztartási munkának. A családban ez a politechnikai nevelés. A GYERMEK érdeklődését azzal ls leköthetjük, ha rendes iskolai kötele­zettségein kívül még valami másra is irányítjuk figyelmét. Ez a valami le­het a barkácsolás, hangszer. Idegen­nyelv tanulása, vagy helyesen válasz­tott sport Mindehhez azonban mérle­gelni kell a gyermek fizikai és szel­lemi fejlettségét, Iskolai előmenetelét és hajlamait. A szülők helyesen Jár­nak el, ha e kérdésben a döntés előtt a tanítóval tanácskoznak. Hiszen az is előfordulhat, hogy a szülők maguk is egyetlenkéjük hangulatainak ha­tása alá kerülnek, befolyásolja őket a pillanatnyi kedvtelés, esetleg nem létező hajlamokat vélnek felfedezni gyermeküknél. Gyakori eset, hogy a gyermeket szinte kínozzák a zongo­rázással, holott plncs ts jó hallása, sőt semmi kapcsolata sincs a zenével. Az egész csak arra jó, hogy a szü­lők elmondhassák, zenészt nevelnek a gyermekből. A tapasztalt pedagógus tanácsa fölösleges csalódásoktól kí­mélheti meg a szülőket és a gyer­meket egyaránt. A nevelés szempont­jából az a legfontosabb, hogy a gyer­mek komolyan vegye a rábízott mun­kát. Egyik ismerősöm 12 éves fiával a következő eset történt. A gyermek könnyen tanult, s így a házifeladat elvégzése után a technika és a sport iránti érdeklődését is kielégítve még bőven maradt szabadideje. Meg kell jegyeznem, hogy a gyermek tulajdon­ságai közül hiányzott az erős akarat, a kitartás és a következetesség. Az apa talán éppen ezért olyan területet vá­lasztott figyelme lekötésére, amely Iránt a gyermek nem mutatott külö­nösebb érdeklődést. Az iskolaév kez­detén beíratta fiát nyelvtanfolyamra. Rövid idő múlva a gyermek azt újsá­golta otthon, hogy néhány barátja már nem jár a nyelvtanfolyamra és ő is alkudozni kezdett, ne kénysze­rítsék öt sem. Az apa érezte, hogy elérkezett a kritikus pillanat. Rész­letesen újból elmagyarázta a gyer­meknek, milyen hasznos lesz számára más nyelvek ismerete. Hangsúlyozta, hogy minden megkezdett munkát be kell fejezni és szégyen lenne megfu­tamodni az első nehézségek előtt. Még nagyobb hiba volna a barátok rossz példáját követni, vagy engedni saját lustaságának. Elmesélte, hogy fiatal korában milyen nehezen tanul­ta a nyelveket, mert nem volt tanára, nem járt tanfolyamra és egyedül ta­nult. Milyen boldog volt, amikor az első idegennyelvű könyvet elolvasta. Hogy a fiúnak a tanulés vidámabban menjen, megígérte, hogy hetente át­veszi vele a tanult anyagot és együtt formálnak majd az új szavakból egy­szerű mondatokat. Ez hatott. A fiú kitartott, elvégezte a tanfolyamot, s ez jó Irányban befolyásolta a többi tan­tárgyakkal kapcsolatban is. HASONLÓ TAPASZTALATAI bizo­nyára más szülőknek is vannak. Vá­lasszanak bármilyen formát, minden igyekezet, amellyel gyermekeiket kö­vetkezetes munkára nevelik, gazdag gyümölcsöt hoz. h. C. A közösségi ember ís szép meg­hitt otthonra vágyik, ahol minden tárgy rendeltetése, hogy hasznossá­gán kívül ízléses és tulajdonosa lé­nyével, a környezettel összhangban legyen. Mert a művészet szellemei életünket gazdagítja, színesebbé teszi hétköznapjainkat és nemesíti az em­bert. A szocializmus dolgozóinak kultu­rális szükségletévé vált immár a kép­zőművészet. Már nemcsak gyűjtemé­nyekben és tárlatokon gyönyörköd­hetnek benne, hanem elérhető áron • meg is szerezhetik jónevű festőink alkotásait. Kedvező feltételek mel­lett nyílik erre lehetőség a bratis­lavai Hurbán téri Majerník Galériá­ban. A vételnél a kép árának 15 százaléka fizetendő, a hátralék egy esztendő alatt törleszthető. — Ba­zovský, Szabó Gyula, Welner-Král, A. Szabó, Medvecká, Grelner Szibil, Abel, Doboš, Dóka és a többiek ere­deti festményei várják az érdeklődő­ket B. 0. Uj iskolát kap a falu Hroboňovén egy évvel ezelőtt kezd­ték meg egy 14 tantermes iskola építését, s egy pár nap múlva már átadják rendeltetésének a korszerű felszereléssel berendezett középis­kolát. Az űj iskola kitakarításával kap­csolatos munkálatok megszervezését a helyi nőbizottság vállalta, s a mun­kálatokból is a legderekasabban vet­te kl a részét. S z 1 1 á s 1 Ferenc Ül SZÖ 521 • 1961. december 23.

Next

/
Thumbnails
Contents