Új Szó, 1961. november (14. évfolyam, 303-332.szám)

1961-11-05 / 307. szám, vasárnap

Ĺumumbát a katangai kormány parancsára ölték meg Genf (CTK) — A volt kongói miniszterelnök, P. Lumumba meggyilkolásának előzményeit vizsgáló ENSZbizottság arra a következtetésre jutott, hogy egy belga tiszt gyilkolta meg a Kongói Köztársaság első miniszterelnökét a katangai szeparatista kormány utasítására. Állítólag Munongo katangai belügyminiszter személyesen adott parancsot Lumumba meggyilkolására. A katangai elnöki tisztséget bitorló Csőmbe semmilyen magyarázatot sem volt hajlandó adni az ENSZ vizsgálóbizottságának. A vizsgálóbizottság mintegy 15 nap múlva teszi közzé jelentésének hivatalos szöveeét. Sikertelen merénylet Togliatti ellen A rendőrség a merénylőket szabadon bocsájtotta Róma (ČTK) — Róma egyik pályaudvarán péntek reggel merényletet követtek el Palmiro Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkőra ellen. Amikor Togliatti elvtárs pénteken reggel visszatért Moszkvából, ahol részt vett az SZKP XXII. kongresszusán, kisebb bomba robbant a pályaudvaron, amely azonban senkit sem sebesített meg. A rendőrség a merénylőket — két 24 éves diákot — letartóztatta. A rendőrség november 3-án este Palmiro Togliatti merénylőit szabadlábra helvezte. Véres zavargások Algériában Algír (ČTK) — Az Orántól mintegy 100 kilométerre levő Relizanban november 2-án 200 algériai tűzött öszsze a francia hadsereg alakulataival. Öt algériai életét vesztette, és 21-en megsebesültek. A francia katonák közül ketten sebesültek meg. összetűzéseket jelentenek azokról a helyekről is, ahol az algériaiak eltemették a november 1-i manifesztáclő halálos áldozatait. Az OAS francia terrorista szervezet tagjai november 2-án meggyilkolták Algírban dr. Cohen európai orvost, aki az 1961 januárjában meggyilkolt Popie liberális ügyvéd baráti köréhez tartozott. Egyre nyugtalanítóbb problém

a a kapitalista országodban a fiatalkorúak bűnözése Az Utóbbi időben egyre gyakrabban merül fel a világsajtóban a fiatalkorúak bűnözésének kérdése, mely a kapitalista államokban riasztó méreteket ölt. Burzsoá körökben az „ifjúság válságáról" beszélnek, s nem akarják látni, hogy itt nem a fiatalság válságáról van szó, hanem a kapitalista rendszer válságának egyik tünetéről. Nem meglepő tehát, hogy az ifjúsági bűntetteknek legkirívóbb eseteivel éppen a legfejlettebb kapitalista országban, — az Egyesült Államokban — találkozunk. Amerikai sajtójelentések szerint az utóbbi évtized folyamán 18 százalékkal szaporodott a lakosság az Egyesült Államokban. Ugyanabban az Időben a fiatalkorú bűnözök száma megkétszereződött, 1960-ban 526 905 ifjúkori bűnöző került bíróság elé. Sok helyütt bandákba tömörülnek. Bostonban például körülbelül 40 banda garázdálkodik, melyek legfiatalabb tagjai 9 évesek. Kisebb lopásokkal kezdik, majd áttérnek betörésekre, támadásokra s egyéb erőszakosságokra. A sajtó, rádió, televízió és a hatóságok sok figyelmet szentelnek ennek a kérdésnek, de írt nem találnak a bajra. Nemegyszer kénytelenek tanácstalanságukat bevallani, mert a fiatalkorú bűnözők az ellenük kirendelt rendőrséget is megtámadják. Egy New York-i bíró így sopánkodik: „Ugyan milyen élőlényekkel állunk itt szemben? Nem ismernek már ezek sem tiszteletet, sem illemet!" Hasonmásukat megtaláljuk Angliában, ahol „teddyboys"-oknak hívják őket, Franciaországban („blousons-noirs"), Olaszországban („vitelloni"), Ausztráliában, Latin-Amerikában, Dél-Afrikában, Japánban, Ázsiában, s mondhatjuk a világ valamennyi kapitalista országában. A társadalom minden rétegéből erednek, érdekes azonban megemlíteni, hogy Ázsiában (például a Fülöp-szigeteken) többnyire a kitagadott, vagy elnyomott rétegekből, Svédországban viszont a fiatal bűnözők többsége jómődú családokból, sőt gyakran a „felsőbb tízezrekből" származnak. Egyben azonban egyeznek a statisztikák: a fiatalkorúak bűnözése valamennyi kapitalista államban növekvő tendenciát mutat. Ml az oka ennek? A nyugati ifjúság bűnösségében visszatükröződnek ama társadalom fogyatékosságai, melynek fő célkitűzése a pénzszerzés, egyetlen megengedett politikája az antikommunizmus, fő propaganda módszere pedig az atomháború propagálása. A film, a televízió, a ponyvaregények magasztalják az erőszakot. Mindez úgy hat aztán a fogékony lelkekre, hogy a serdülőkorúak a pénzt könnyen akarják megszerezni, nem válogatva az eszközöket. „Férfiak" akarnak lenni, félelmet és rémületet kívánnak kelteni. Az egyik oldalon bőséget és fényűzést látnak, (mégpedig többnyire azoknál, akik nem saját munkájukkal keresik meg kenyerüket), a másikon pedig robotolást, nélkülözést és nyomort. Csak természetes, hogy nem a nincstelenekhez akarnak tartozni, hanem meg akarják szerezni mindazt, amire vágynak. Sokan elvesztik életük távlatait, mert az elhaló kapitalista rendszer nem tud mit nyújtani az ifjúságnak. A propaganda lépten-nyomo'n a háború klrobbantásának szükségességét hangoztatja. E háborús hisztéria közepette felvetődhet egyes fiataloknál az a kérdéi, milyen jogon ítélhetik el őket egy bűntettért, ha az állam vezető körei a tömeggyilkosságot készítik elő. Egész más a helyzet szocialista világ országaiban, ahol ugyan szórványosan még fel-feltűnik a bőnözés a fiatalkorúaknál is, mint a múlt csökevénye, de ez már rég nem tömegjelenség és nem társadalmi probléma. Az ifjúság művelődik, mivel az iskolák kapui tárva nyitva vannak mindenki előtt. A fiatalok ifjúsági szervezetekbe tömörülnek, melyek helyes irányban vezetik őket. Hiába sopánkodnak, bölcselkednek és vitáznak a burzsoá pedagógusok, politikusok és más „hozzáértő" személyiségek a fiatalkorúak bűnözésén. Hiába hoznak szigorúbbnál szigorúbb törvényeket és előírásokat (az USA néhány államában még halálbüntetés is létezik fiatalkorú bűnözők számárai), a jelenlegi helyzetben ezt a problémát nem tudják megoldani. Az elhaló kapitalizmus, valamennyi kísérő jelenségével együtt már lényegénél fogva táptalajt nyújt a bűnözésre. Ha a kapitalista államok a békés egymás mellett élésre törekednének, ha ennél fogva csökkentenék a fegyverkezésre ás háborús előkészítésre fordított hatalmas összegeket s így több pénz jutna az új nemzedék felnevelésére, ha kevesebb szú esnék gyilkolásról és erőszakosságról, akkor talán enyhülne a helyzet a fiatalkorúak bűnözésének terén ls. Mert sehol sem születnek „rossz" gyermekek. A környezetüktől és életviszonyaiktól függ, mi fejlődik kl belőlük. Teljesen megoldani ezt a problémát azonban csak a szocialista rendszer képes. B. E. taNômmk remekekről Szereti gyermeke a mesét? „...és minden levágott feje helyén két új fej nőtt ki. A herceg azonban nem hagyta magát, hősiesen harcolt tovább, míg végül is a sárkányt megölte és kiszabadította a halálra vált hercegnőt..." Ezzel részünkre, felnőttek részére, az esti mese véget ért, — a gyermeknek aludni lcell. De alhat-e vajon nyugodtan? — A sárkány barlangjában lévő emberi csonthalmaz, a sokfejű szörny, melynek minden szájából lángok lövellnek, a véres harc a herceggel és a halálra vált hercegnő ... hisz ez elég ahhoz, hogy egy felnőtt álmát megzavarja. Ezért a gyermek az ilyen mese után nehezen alszik el, fél egyedül maradni a szobában, álmában forgolódik és fel-felkiált. Idővel a gyermek nyugtalanná válik nappal is s ez a kedvezőtlen állapot végül betegséggel, neurózissál végződhet. Ma már e jelenségeket szakmailag alá tudjuk támasztani és meg tudjuk magyarázni az ismert közmondást is: „Ami az ember gondolatait nappál foglalkoztatja, arról álmodik éjszaka." Az alvás idején ugyanis nem kapcsolódik ki egyszerre valamennyi agyközpont és terület, bizonyos „éber területek" és „őrködő pontok" készenlétben máradnak. Éppen ezzel magyarázható például, hogy az anya, aki nyugodtan átalussza a mennydörgéssel kísért éjszakai vihart, gyermeke első sírására azonnal felébred. Ez az „éber terület" érvényesül az álom keletkezésénél is — a meséből szerzett különféle élmények és benyomások, melyeket nappal gyorsan elfelejtünk, az alvás alatt azután fantasztikus, gyakran szörnyűséges álmokban jelentkeznek. Elvben egyetértünk azzal, hogy a a gyermekeknek mesélni kell! Kicsinyeink szerettk a mesét és gyakran tovább is mondják babáiknak vagy más gyermekeknek. Ezzel természetesen nemcsak az emlékezetüket edzik, hanem fejlesztik elbeszélő, kifejező készségüket is. Legyünk azonban mindig tekintettel a korra: másféléves gyermeket elszórakoztathatunk néhány rövid dalocskával, esetleg rövid, ügyes mozdulatokkal kísért mondókával. Később áttérünk az egyszerűbb képekre, leporellókra és megismertetjük a gyermeket a körülötte levő tárgyakkal. Kétéves.korban a gyermek már ismerheti testének egyes fontosabb részeit, az állatok képmását és játékait. Ne felejtsük azonban el

í

%hogy a kis gyermeknek minden új, különleges és csodálatos, ami mindennapi életünkben szerepet játszik. Ezért teljesen felesleges, hogy a gyermek fantáziáját még kigondolt szereplőkkel és mese-cselekménnyel is terheljük, aminek semmt köze a valósághoz. A kigondolt cselekményű „klaszszikus" meséket sem vetjük el azért teljesen, — különösen nem már öthatéves korban. De előnyben részesítjük a fantasztikus kigondolásokkal szemben az állatok életéből vett meséket. A fantasztikus meséket csak akkor mondjuk a gyermeknek, amikor már megérti, hogy a mesével szórakoztatni akarjuk. Az ijesztő, szörnyűséges meséket nem tartjuk helyesnek és teljesen kihagyjuk mesegyűjteményünkből. A gyermeknek csak a vidám, derűs és tanulságos, a gyermekek vagy az állatok világából vett mesék válnak hasznára. Különösen alvás előtt, és akkor ts nyugodt, Inkább monoton hangon meséljünk. Csak így szabadíthatjuk meg a gyermeket a szorongástól és a félelemtől, így biztosíthatjuk egészséges, nyugodt álmát, amely testi és lelki fejlődése szempontjából egyaránt fontos. Mudr. Milan CíleE Új szálloda Košicén A košicei űj szálloda nagy segítséget jelent a Košicén átmenetileg tartózkodó (személyek elhelyezésében. Ha a szálloda elkészül, az emeletek összterülete 11182 négyzetmétert tesz ki. Az épület 54,6 méter hosszú, 13,80 méter széles és 40 méter magas lesz. A szállodában 400 személy, szükség esetén 800 személy nyerhet elszállásolást. Az étteremnek a kávéházzal együtt 400 ülőhelye lesz, tehát például másfél órán belül a szálloda összes vendége megebédel-, het, illetve megvacsorázhat. A szál-; lodának négy nyilvános telefonfül-; kéje, a házi telefonnak 10 állami vo-; nala és 190 fiókállomása lesz. Az át-; menetileg elszállásoltak kielégítését szolgálja majd az eszpresszó a íejbüfével, ahol reggelig és frissítőket szolgálnak fel. A. S. 4 kém átjutott a mocsáron, vöröskatona egyen" ruhába bújt és kiment az útra. Egy kislány búzavirágot tépett a rozsban. Odafutott a kémhez és kést kért tőle, hogy szép egyenesre levághassa a csokor szárát. A kém kést adott a kislánynak, megkérdezte tőle, hogy hívják, és mivel tudta, hogy a szovjet emberek vidáman élnek, nevetgélni kezdett és vidám dalokat dúdolgatott. — Te engem nem ismersz? — kérdezte csodálkozva a kislány — én Maruszja vagyok. Jegorov hadnagy lánya. Ezt a szép csokrot édesapámnak viszem. Megsimogatta a virágot és szemében könny csillogott. A kém zsebrevágta a kést és szó nélkül tovább állt. Az őrházban Maruszja így szőlt: — Találkoztam egy vöröskatonával. Megmondtam neki, hogy hívnak, és ő csak nevetett, meg dalolgatott. A parancsnok elkomorodott, odahívta az ügyeletest és elrendelte annak a „vidám" embernek a kézrekerltését. A katonák lórakaptak, Maruszja pedig odament édesapja friss sírhantjához, s letette rá a csokrot. Apja a határon tűzharcban vesztette életét. MIT JÁTSSZUNK GYERMEKVILÁG B. Jemeljanov

: Qajdoľ OlVQSÓi kÖZÖtt HÜSZ ÉVVEL ezelőtt 1941. október 26-án halt hősi halált az ukrajnai Leplevo közelében Arkagyij Gajdar, a „Timur és csapata", a „Csuk és Gek", az „Iskola" és sok qjás feledhetetlen ifjúsági regény frója. Eletének egy kis epizódját mondja el az alábbi történet. rIajdar Timurról előbb nem " regényt, hanem forgatókönyvet írt. A moszkvai pionírház kinyomtatta és szétküldte a •pioníroknak és pionírvezetőknek. Sok gyerek elolvasta, és elhatározták, hogy találkoznak Gajdarral, elbeszélgetnek vele új müvéről, megmondják neki jól van-e megírva. Alekszandr Razumi filmrendezővel együtt érkezett Gajdar a pionír-házba. A gyerekek összegyűltek, leültek és elcsendesedett a zaj. Gajdar felemelte a kezét. — Valamennyiünknek egyforma a kötelessége — mondotta. — Az én kötelességem, hogy igazat írlak, a tiétek pedig, hogy mondjátok meg az igazat . . . Kiről szól ez a könyv, rólatok, vagy valaki másról? A tribünre egy vékonydongájú nyúlánk lányka lépett. — Ez a könyv bizony nem rólunk szól, és a film sem fogja megörökíteni a mi életünket. A mi iskolánkban nincsenek ilyen nagyszerű gyerekek. Ha lennének, valamennyien a tenyerünkön hordanánk. Ezután egy fiú lépett az emelvényre. Nyomban meglátszott rajta, hogy orrol az előző kislányra. — Zsenyához hasonló lányok sincsenek nálunk — jelentette ki határozottan —, a mi lányaink csak bőgni, meg felvágni tudnak. Aki előttem szólt, az is árulkodó. A teremben kiabálás támadt, egyesek azt ordítozták: hazudik! mások meg: úgyvan! Két fiút túlságos aktivitásuk miatt. ki kellett Vezetni a teremből. Gajdar bánatosan elmosolyodott és mélyen lehajtotta fejét. Ezután még három lány és két fiú ugyanebben a hangnemben beszéltek. Azt állították, hogy Timurhoz hasonló fiúk nem léteznek, ugyancsak ritkaság számba mennek a Zsenyák, meg az Olgák ts. A valóságban a fiúk egyszerűbbek, a lányok pedig rosszabbak. Ekkor már nemcsak Gajdar, hanem a rendezd is elszomorodott és elgondolkozott, vajon érdemes-e filmet készíteni ilyen kitalált históriából, és több millió pionírnak bemutatni. Hiszen ez csalás lenne. Ebben a pillanatban azonban felviharzott az emelvényre egy apró termetű, kócos kislány. Haja két kis varkocsban lógott, és elöl mintha a szél kuszálta volna össze. Belekapaszkodott az emelvény szélébe és látszott rajta, hogy nagyon izgatott. De meg is mondta a magáét. — Szóval mindez nem igaz. Ki meri azt állítani, hogy ebben a könyvben nem az igazság van megírva? Álljatok csak fel, 69-es iskola pionírjai, ti ismeritek Misa Romanovot. Alljdtok csakI Misa édesanyja egész nap dolgozik, és két kishúga van. Kistestvérei két barátnőiének édesapja elesett a Haszan-tónál. Misa Romanov neveli kistestvéreit és azok barátnőit, és még főz ts nekik. S ha tudni akarjátok, még kirántotthúst is csinál nekik. Ogy beszélnek róluk, hogy a Misa gyerekei. Es talán nem igaz? — Igaz! — kiáltották kórusban a hátsó sorokban álló pionírok. — Hát Nasztja Szokolova? — folytatta a harcias kislány — ki ismeri a mi Nasztjánkat? — M t ismerjük — kiáltották a második sorból az ötödikes lányok. — Rendes vagy nem?! — Mindenki tudja, hogy rendes. Kimentett a Moszkva folyóból egy fuldokló kisftút. Még az újságok is írtak róla. Nincs párja a mi Nasztjánknak! — Hogy hogy ntnes párja? A GŐGÖS GOMBA Egy fiatal tölgy közelében gomba dugta kl fejét a földből. Gyönyörű kis kalappal a fején kíváncsian nézett körül. — Ugyan, hány éves lehetsz? — kérdezte szomszédjától, a kts tölgytől. — Bizony már öt éve élek, — felelt a fa. — Hm, én meg alig bújtam ki a földből és máris milyen nagy vagyok. Menj innét, hadd legyen elegendő helyem. — Várj csak négy-öt napot, majd akkor meglátjuk — kérte a tölgy. A gomba nőtt-nőtt. Szegény tölgy már megijedt. — Hogy lehet az, hogy neked semmi bajod sincs — kérdezte a tölgytől lógó fejjel a harmadik napon. Ogy érzem, hogy a fejem széjjelreped. De tovább nem tudott panaszkodni, mert hirtelen leesett a kalapja és szétesett. Vége lett a gőgös gombának. A tölgy azóta ls ott áll. Fordította: Budai József ZLATKtí KLÄTIK: ' Újváros 1 KOTRÓ MOROG, daru füttyent, i zeng a munka, száll az ének — * óriási munkahelyből i vadonatúj város ébred. I AHOL MOST a sündörgő Hold I csetlik-botlik fukar fénnyel, ) holnap ezer égő szeme nappali fényt ont majd éjjel. \ AHOL JUHNYÁJ legelészett j s zengett Jura tilinkója, i nyílegyenes utcák sorát ! boldog embersereg rója. i AHOL TEGNAP rekettye nőtt, ! mogyorócser, éger, zsombor, i vadonatúj város épül acélból és vasbetonból. # Hogyan szólsz madárka? Egy gyereknek bekötik a szemét, aki megkérdi a körben állóktól: — Hogyan szólsz madárka? Akire rámutat, annak fe, lelnie kell: — Kakukk, de hangját nem szabad elváltoztatnia, i A bekötött szemű- gyereknek pe1 dig ki kell találnia, hogy ki \ kakukkolt. Addig marad a körben, i amíg ki nem találja. Utána annak i kötik be szemét, akinek a hang1 ját felismerte. | 0 Paprika Jancsi, hány éra? i A gyerekek sorban egymás meli lé állnak. Egy közülük kimegy 1 messzire a sor elé. Ű lesz a Pap| rika Jancsi. A sorban álló első i játékos megkérdezi: — Paprika Jancsi, hány óra? Paprika Jancsi mond egy szá| mot, amire a kérdező annyit lép előre. Aki így hamarabb ér a i Paprika Jancsihoz, az helyet cserél ! vele. • Három lépés (Labdajáték) Egy fiú a falhoz áll. Tőle három 1 lépésre áll a másik, és egy lab' úával dobálja a falnál állót, akiI nek nem szabad elmozdulni a helyéről, de jobbra-balra hajolhat és le is guggolhat, vagy ' bárhogyan kitérhet a labda elől, , csak a helyéről nem mozdulhat i el. Ha a labdát dobáló eltalálta, helyet cserélnek. Gyűjtötte: Hemerka Olga. TÓWafEÜD JL 0 t s 71 n r V m 7 j* A m s O 1 múM v s ? M Q / m r II» I^wiiiii ^ Ö; • : •' i V. € 4 Ä U A ű 1. A megjelölt kockától a vastag vonal mentén olvassátok öszsze a tárgyak kezdőbetűjét, és a szovjet nép nagy ünnepét kapjátok megfejtésül. (Beküldte: Bolyős Etelka, Mulka). 2. Ha helyesen beírjátok a kockákba a megfejtéseket, a függő leges vastag sorban a nagy ünnep dátumát kapjátok megfejtésül: 1. Világító égitest. 2. Fizikai törvény. 3. Tejtermék. 4. Férfi név. 5. E napi. 6. A szőlő leve. 7. Az egységben az... 8. Ollós állat. 9. Vízben él. 10. Létező. 11. Zúz. (Beküldte: Erdélyi László, Turü. Nová Ves). Leveleteiket, megfejtéseiteket az alábbi címre küldjétek: Üj Szó, Gyermekvilág, Bratislava, Gorkého 10. II Múlt heti fejtörőnk megfejtése: Kik nyertek: 1. Rákóczi József, Kolárovo; 2. Iski Mária, Streda nad Bodro, - - - gom; 3. Szűcs László, MalV Ho1 napí

a ~ Október. Múlt heti fejtörőnk megfejtői reš; 4. Liska András, Gemerský o Í,«.,L n voIt a

z Mállóban, közül könyvjutalomban részesül- Jablonec: 5. Vilenczi Etelka, Bu3- Gödör. nek: zicaÜJ SZÖ 3 * 1961. november 248.