Új Szó, 1961. november (14. évfolyam, 303-332.szám)

1961-11-04 / 306. szám, szombat

B. AZ ISKOLAKÖTELES ÉS MÉG NEM ISKOLAKÖTELES KORÜ GYERMEKEK TÁRSADALMI NEVELÉSE A közoktatás kommunista rendszere a gyermekek társadalmi nevelésén alapszik. A családnak a gyermekekre gyakorolt nevelő hatását mind szervesebben össze kell kapcsolni a gyermekek társadalmi nevelésével. A bölcsődék, az óvodák és a különböző típusú bentlakásos iskolák hálózatának fejlesztése lehetővé fogja tenni, hogy a szülők kívánságát figyelembe véve, teljesen kielégítsék a dolgozóknak azokat, a gyermekeik nevelésével kapcsolatos igényeit, amelyeket a társadalommal szemben támasztanak. A serdülő nemzedék társadalmi nevelésében fokozódik az iskola jelentősége, ez arra van hivatva, hogy beoltsa a gyermekekbe a munka, a tudás szeretetét, és az ifjú nemzedéket a kommunista tudatosság és erkölcsiség szellemében formálja. Mindebben magasztos, megtisztelő és felelős szerep hárul a néptanítóra, a Komszomol- és az úttörőszervezetre. C. A SERDÜLŐ NEMZEDÉK MAGAS SZÍNVONALÚ KÉPZÉSÉT ÉS NEVELÉSÉT BIZTOSÍTÓ FELTÉTELEK MEGTEREMTÉSE A párt azt tervezi, hogy megvalósítja az iskolák és a népművelési intézmények építésének olyan széleskörű programját, amely teljesen kielégíti a nevelés és az oktatás szükségleteit. Minden iskola jó tantermeket és egyéb helyiségeket kap, és áttér az egyműszakos oktatásra. Minden iskolában berendezik a szükséges tanműhelyeket, kémiai, fizikai stb. előadótermeket és laboratóriumokat, mezőgazdasági vidékeken pedig az iskolák tangazdaságokat kapnak; a nagyüzemekben tanműhelyeket rendeznek be a tanulóknak. Az Iskolákban széles körben alkalmazzák a korszerű technikai eszközöket, a mozit, a rádiót, a televíziót. A gyermeken fizikai és esztétikai nevelésének céljából minden iskolában, óvodában, bölcsődében stb. tornatermeket és sportpályákat létesítenek, megteremtik a feltételeket ahhoz, hogy a gyermekek művészi alkotó munkával, zenével, képzőművészettel foglalkozzanak Bővítjük a városi és falusi gyermeksportpályák, sportiskolák, turistatáborok, sítelepek, csónaktelepek, uszodák és egyéb'sportlétesítmények hálózatát D. A FELSŰ- ÉS KÖZÉPFOKÚ SZAKOKTATAS Lépést tartva a tudományos és műszaki haladással, tovább fejlődik a középés felsőfokú szakoktatás; ennek az a feladata, hogy magas képzettségű, széles elméleti és politikai látókörű szakembereket képezzen. A munkaidő csökkentése és az egész lakosság életszínvonalának jelentős emelkedése lehetővé teszi, hogy mindenki, aki tanulni kíván, közép- vagy felsőfokú szaKképzettséget szerezzen. Az üzemek, a szakszervezetek és az egyéb társadalmi szervezetek támogatásával, az ország minden kerületében bővíteni kell a felső- és középfokú, különösen az esti és levelező szakoktatási intézmények, valamint az üzemi műszaki főiskolák, a nagy szovhozokban szervezett mezőgazdasági intézetek, a stúdiók, a zeneiskolák stb. hálózatát. Évről-évre jelentősen növalnl kell a felső- és középfokú szakoktatási intézetekben tanulók számát. Tíz- és tízmilliók jutnak szakképzettséghez. 3. A tudományban A tudomány és a technika haladása a szocialista gazdasági rendszer viszonyai között lehetővé teszi, hogy a természeti kincseket és erőket a leghatékonyabban használjuk fel a nép javára, új energiafajtákat tárjunk fel és új anyagokat alkossunk, kidolgozzuk az éghajlati viszonyok befolyásolásának módszereit, meghódítsuk a világűrt. A tudomány alkalmazása a társadaimi termelőerők hatalmas növekedésének döntő tényezőjévé válik. A párt ezután is különös gondot fordít a tudomány fejlesztésére és eredményeinek a népgazdaságban való meghonosítására. A következő feladatok a legfontosabbak: A. AZ ELMÉLETI KUTATÁSOK FEJLESZTÉSE A tudomány és a technika haladásának további távlatait jelenleg mindenekelőtt a természettudomány vezető ágainak eredményei határozzák meg. A matematika, a fizika, a kémia és a biológia fejlődésének magas színvonala elenged56