Új Szó, 1961. november (14. évfolyam, 303-332.szám)

1961-11-04 / 306. szám, szombat

alatt, a szocializmus építése folyamári, maga Is változott. A kizsákmányoló osztályoK felszámolásával együtt halt el az a funkciója, hogy elfojtsa ellenállásukat. Sokoldalúan fejlődtek a szocialista állam fő gazdaságszervező és kulturális nevelő funkciói. A szocialista állam új fejlődési szakaszba lépett. Megkezdődött az a folyamat, amelynek során az állam a szocialista társadalom dolgozóinak népi szervezetévé nő át. A proletár demokrácia mindjobban átalakult az egész nép szocialista demokráciájává. A munkásosztály az egyetlen olyan osztály a történelemben, amely nem tűzi ki célul, hogy örökössé tegye hatalmát. A proletariátus diktatúrája biztosította a szocializmusnak — a kommunizmus első fázisának — teljes és végleges győzelmét, biztosította a társadalom átmenetét a kommunizmus kibontakozó építésébe, ezzel teljesítette történelmi küldetését, és a belső fejlődés feladatai szempontjából a Szovjetunióban már nem szükségszerű. Az az állam, amely a proletárdiktatúra államaként jött létre, az új, jelenlegi időszakban népi állammá, az egész nép érdekeit és akaratát kifejező szervvé alakult át. Minthogy a munkásosztály a szovjet társadalom leghaladóbb, legszervezettebb ereje, vezető szerepét a kibontakozó kommunista építés Időszakában is gyakorolja. A munkásosztály társadalomvezető szerepének teljesítését a kommunizmus felépítésével tetőzi be, amikor megszűnnek az osztályok. A párt abból indul kl, hogy a munkásosztály diktatúrája már az állam elhalása előtt elveszti szükségességét. Az állam, mint az egész nép szervezete, a kommunizmus teljes győzelméig megmarad. Ez az állam, mely a népakarat kifejezője, arra hivatott, hogy megszervezze a kommunizmus anyagi és műszaki alapjának létrehozását, a szocialista viszonyok átalakítását kommunista viszonyokká, hogy ellenőrizze a munka és a fogyasztás mértékét, biztosítsa a Jólét emelkedését; arra hivatott, hogy őrizze a szovjet állampolgárok jogait és szabadságát, a szocialista Jogrendet és a szocialista tulajdont; a tudatos fegyelem és a munkához való kommunista viszony szellemében nevelje a néptömegeket; arra hivatott, hogy megbízhatóan szavatolja az ország védelmét és biztonságát; fejlessze a testvéri együttműködést a szocialista országokkal, védelmezze az egyetemes bőkét és normális kapcsolatokat tartson fenn minden országgal. A szocialista demokrácia általános kibontakoztatása és tökéletesítése, valamenynyi állampolgár tevékeny részvétele az államigazgatásban, s a gazdasági és kulturális építés vezetésében, az államapparátus munkájának javítása és a fokozott népi ellenőrzés az államapparátus tevékenysége fölött — ez a szocialista államiság fejlődésének fő iránya a kommunizmus építésének időszakában. A szocialista demokrácia további fejlődésének folyamatában az államhatalmi szervek fokozatosan a társadalmi önigazgatás szerveivé alakulnak át. Tovább fejlődik a demokratikus centralizmus lenini elve, amely biztosltja a központosított vezefBs helyes összekapcsolását a helyi szervek kezdeményező készségének maximális fejlesztésével, a szövetségi köztársaságok jogkörének bővítésével, a tömegek alkotó tevékenységének fokozásával. Erősíteni kell a fegyelmet, napról napra ellenőrizni kell az igazgatási apparátus minden részlegének tevékenységét, a szovjethatalom határozatainak és törvényeinek végrehajtását; fokozottabban felelőssé kell tenni minden tisztségviselőt azért, hogy e határozatokat és törvényeket szigorúan és Időben hajtsák végre. 1. A tanácsok és az államigazgatás demokratikus elveinek fejlesztése A kommunista építésben megnő a tanácsok szerepe, ezek a nép átfogó szervezetei lettek, megtestesítik a nép egységét.A tanácsok, egyesítve magukban az állami és társadalmi szervezet vonásait, mindinkább társadalmi szervezetekként működnek: a tömegek széles körűen és közvetlenül részt vesznek tevékenységükben. A párt szükségesnek tartja, hogy tökéletesítsék a népképviseleti formákat, és fejlesszék a szovjet választási rendszer demokratikus elveit. A tanácsok képviselőjelöltjeinek kiválasztásakor biztosítani kell, hogy a gyűléseken és a sajtóban sokoldalúan megvitassák a jelöltek személyi tulajdonságait és gyakorlati munkáját, s Ily módon a legnagyobb érdemekkel és tekintéllyel rendelkező személyeket válasszák meg. Minden választásnál célszerű a tanácsok képviselőtestületének legalább egyharmadát új emberek közül megválasztani, hogy javuljon a tanácsok munkája, és 45