Új Szó, 1961. november (14. évfolyam, 303-332.szám)

1961-11-04 / 306. szám, szombat

eldöntésében, a gazdasági vezetés és a vállalatok igazgatási szerveinek kialakításában. Fokozni kell a munkások és az alkalmazottak kollektíváinak szerepét a vállalatok tevékenységével kapcsolatos kérdések eldöntésében. A kommunizmus építése folyamatában a gazdasági vezetés a magasszintű termelési mutatószámok anyagi és erkölcsi ösztönzésére támaszkodik. A munka anyagi és erkölcsi ösztönzőinek helyes összeegyeztetése hatalmas építőerő a kommunizmusért vívott harcban. Ahogy előrehaladunk a kommunizmus felé, mindinkáb nő a munka erkölcsi ösztönzőinek, az elért eredmények társadalmi elismerésének és annak a felelősségnek jelentősége, amelyet az egyes ember az egész nép ügyéért érez. A tervezés és a munkaértékelés egész rendszerének olyannak kell lennie, hogy érdekeltié tegye a központi és helyi szervezeteket, vállalatokat, kolhozokat a magasabb tervelőirányzatokban, a legjobb termelési tapasztalatok maximális elterjesztésében. Különösen ösztönözni kell azokat a kezdeményezéseket és eredményeket, amelyek az új lehetőségek felkutatására és kiaknázására irányulnaK a mennyiségi és minőségi termelési mutatószámok emelésében. Állandóan javítani kell a műszaki normamegállapílás, a bérezés és a premizálás rendszerét, a munka mennyiségének és minőségének rubelellenőrzését, nem szabad megtűrni az egyenlősdit, erősíteni kell az anyagi ösztönzés kollektív formáit, amelyek minden dolgozót fokozottabban érdekeltté tesznek az egész vállalat magas színvonalú munkájában. A kommunista építésben teljes mértékben fel kell használni az áru—pénz viszonyokat, annak az új tartalomnak megfelelően, amely ezeket a szocializmus időszakában jellemzi. Itt nagy szerepet játszik olyan gazdaságfejlesztési eszközök alkalmazása, mint az önálló gazdasági elszámolás, a pénz, az ár, az önköltség, a nyereség, a kereskedelem, a hitel, a pénzügyek. Az egységes népi kommunista tulajdonra és a kommunista elosztási rendszerre való áttéréssel az áru—pénz viszonyok gazdaságilag elavulnak és elhalnak. A kibontakozó kommunista építés egész időszakában fennmarad az állami költségvetés fontos szerepe a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem elosztásában. Tovább erősödik a pénz- és hitelrendszer, tovább szilárdul a szovjet valuta, mind magasabbra emelkedik a rubel árfolyama, megszilárdul nemzetközi jelentősége. Minden eszközzel erősíteni kell az önálló elszámolást, törekedni kell a legszigorúbb gazdaságosságra és takarékosságra, a veszteségek csökkentésére, a termelés önköltségének csökkentésére és jövedelmezőségének fokozására. Az árrendszert állandóan javítani kell, összehangolva a kommunista építés feladatai-, val, a műszaki haladással, a termelés és a fogyasztás növekedésével, a termelési kiadások csökkentésével. Az áraknak mind nagyobb mértékben kell tükrözniük a társadalmilag szükséges munkaráfordítást, biztosítaniuk a termelési és a forgalmi költségek megtérülését, és bizonyos nyereséget minden normálisan dolgozó vállalatnak. A kommunizmus építésének időszakában az árpolitika alapvető iránya : a munka termelékenységének növelése és a termelés önköltségének csökkenése alapján végrehajtott rendszeres, gazdaságilag megalapozott árleszállítás. A szovjet társadalomnak óriási, köztulajdonban levő alapjai vannak. Ezért mind nagyobb a nyilvántartás és az ellenőrzés szerepe a nemzeti vagyon megőrzésében és helyes felhasználásában. A takarékosság, a nép minden rubeljének ésszerű hasznosítása, az anyagi eszközök hozzáértő felhasználása, a tervszerű Irányításnak és a gazdálkodási módszereknek szakadatlan javítása, a szervezettség és a tudatos fegyelem fokozása, a nép kezdeményező készségének fejlesztése, hatalmas források, amelyek révén meggyorsítható a szovjet társadalom előrehaladása a kommunizmus felé. II. A PÄRT FELADATAI A NÉP ANYAGI JÓLÉTÉNEK NÖVELÉSÉBEN A szovjet nép hősies munkával erős és minden vonatkozásban fejlett gazdaságot hozott létre. Most minden lehetőség megvan az egész lakosság, — a munkások, a parasztok, az értelmiségiek — jólétének gyors növeléséhez. Az SZKP világtörténelmi jelentőségű feladatot tűz ki: a Szovjetunióban magasabb életszínvonalat kell elérni, mint bármely tőkésországban. E feladat megoldásának útjai a következők: a) A dolgozók — egyéni munkájuk mennyiségével és minőségével arányos — bérének emelése, és ezzel együtt a kiskereskedelmi árak leszállítása s a lakosságra kivetett adók megszüntetése, b) A végzett munka mennyiségétől és minőségétől függetlenül, vagyis a társa40