Új Szó, 1961. november (14. évfolyam, 303-332.szám)
1961-11-02 / 304. szám, csütörtök
Világ proletárjai, egyesüljete k! UJSZO SZIOYAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSAGANAK NAP II APJA Bratislava, 1961. november 2. csütörtök • 30 fillér • XIV. évf. 304. szám Tartós békét a világnak Ä Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa ismételten és határozottan hangsúlyozta, hogy a különféle társadalmi rendszerű országok békés együttélése napjaink legfontosabb követelménye, a jelenlegi nemzetközi politika fő kérdése. Hruscsov elvtárs kongresszusi vitazáró beszédében kijelentette: „Ha ugyanis van egy olyan törekvés, hogy a béke ne szélcsend vagy ideiglenes fellélegzés legyen a háborúk között, akkor olyan helyzetet kell teremteni, amelyben a háború kirobbantása végérvényesen lehe-: tetlen." E szavak épp azokban a napokban hangzottak el, amikor tanúi voltunk annak, hogy az imperialista körökben újjáéled az „erőpolitika" és a „hidegháború". Az imperialisták megrettentek a Szovjetunió és a szocialista országok sikereitől, attól a biztonságtól, amellyel az SZKP kongresszusa a szocialista világrendszer döntő győzelméről beszélt. Ezért igyekeznek — még kifejezett provokációkkal is, mint például Berlinben — kiélezni a nemzetközi helyzetet, katonai akciókkal fenyegetnek, hogy megakadályozzák az égető problémák békés megoldását. Mint ismeretes, a nyugati hatalmak eddig semmi jelét sem mutatták annak, hogy hajlandók lennének tárgyalni a német békeszerződés megkötéséről. Azért nem hallatják hangjukat, mert továbbra is fel akarják használni a nyugatnémet militaristákat a szocialista országok ellen. Még olyan kijelentésekre is vetemednek, miszerint „a Szovjetuniónak nincs joga megkötni a békeszerződést az NDK-val". Szerintük a Szovjetunió „nem mondhat le egyoldalúan azokról a kötelezettségeiről, amelyeket a szövetségesekkel együtt a hitleri Németország felett aratott győzelem idején vállalt." Az ilyen állításokra Hruscsov elvtárs találóan válaszolt. Eszükbe juttatta, hogy a kötelezettségek, amelyeket a nyugati hatalmak a Szovjetunióval együtt Jaltában és Potsdamban vállaltak, azzal a céllal születtek, hogy kiirtsák a német militarizmust és revansizmust. A nyugati hatalmak azonban éppen ezeket a kötelezettségeiket áldozták fel a NATO háborús tervei érdekében, és most a Szovjetuniót szeretnék rákényszeríteni, hogy örök időkre fenntartsa számukra nyugat-berlini megszállási jogaikat. A nyugati megszálló csapatok berlini tartózkodását az indokolta, hogy Berlin a négyhatalmi ellenőrző bizottság székhelye volt. E bizottság feladata a jaltai és potsdami egyezmények ellenőrzése volt egész Németország területén. A nyugati hatalmak azzal, hogy durván megsértették a Jaltában és Potsdamban vállalt kötelezettségeiket, minden jogukat elvesztették arra, hogy huzamosan megszállva tartsák Nyugat-Berlint. Persze a nyugati megszállóknak nem az egyezmények érvényrejuttatása a fontos, hanem az, hogy Nyugat-Berlinben, az NDK szívében továbbra is fenntartsák felforgató és kémközpontjukat a szocialista országok és a Szovjetunió ellen. Hruscsov elvtárs világosan megmondotta, hogy semmi esz-: közzel sem kényszeríthetik a Szovjetuniót arra, hogy saját létérdekei, a világbéke és biztonság érdekei ellen cselekedjék. Ilyen lépés lenne, ha a Szovjetunió továbbra is megengedné, hogy Nyugat-Berlin a szocialista országok ellen irányuló felforgató tevékenység központja, egy új háború tűzfészke legyen. A német kérdést a béke érdekében meg kell oldani, méghozzá mi-: előbb. Hruscsov elvtárs hangsúlyozta, ha a nyugati hatalmak hajlandóságot mutatnak a német kérdés rendezésére, a békeszerződés megkötésének határideje nem játszik majd oly nagy szerepet. Meg kell azonban jegyezni, hogy a német kérdésről már igen sok tárgyalás folyt. 1945 óta a kormányfők és külügyminiszterek 27 konferencián jöttek össze, és összesen 300 napot tárgyaltak a német kérdésről. A Szovjetunió nem egyezhet bele, hogy ezek után csupán látszattárgyalásokat folytassanak. Megengedhetetlen, hogy a Nyugat csupán az európai helyzet békés rendezésének elodázása érdekében kezdjen tárgyalni. A tárgyalásoknak a német probléma megoldását, a békét és a biztonságot kell eredményezniük. Az Egyesült Államok ma olyan helyzetbe került, hogy ha ki akar térni a nukleáris megsemmisítés veszélye elől, a két világrendszer békés együttélését és békés együttműködését kell választania. Mindent meg kell tenni ezért, hogy a tőkés és a szocialista világrendszerek között a vitás kérdéseket ne háborúval, hanem békés úton, a békés együttélés alapján oldják meg. Nem szabad megengednünk, hogy a béke csupán ideiglenes fellélegzés legyen két világégés között, el kell érnünk, hogy a béke tartóssá váljék. Ezért kell felszámolni a második világháború minden olyan maradványát, amelyből egy új világégés robbanhatna ki. Ezért szükséges és halaszthatatlan a német kérdés békés rendezése. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongres szusának befejező ülésén N. Sz. Hruscsov elvtárs záróbeszédét mondja AI SZKP m. KONGRESSZUSÁNAK HATÁROZATA t • • • • • • • Az SZKP XXII. kongresszusa egyöntetűen és teljes mértékben jóváhagyta az SZKP Központi Bizottságának politikai irányvonalát, gyakorlati bel- és külpolitikai tevékenységét, valamint az SZKP Központi Bizottságának tevékenységéről szóló beszámolóban foglalt következtetéseket és javaslatokat. Ezt szögezi le az SZKP Központi Bizottságának tevékenységéről szóló beszámolóról hozott határozat, melyet a küldöttek kedden egyhangúlag jóváhagytak. A határozat megállapítja, hogy az események általános alakulása igazolja pártunk elméleti következtetéseinek és politikai irányvonalának helyességét. Teljes mértékben győzött a XX. kongresszus irányvonala, melyet maga az élet, a nép jólétéről való gondoskodás kényszerített ki, és amelyet a lenini forradalmi alkotómunka szelleme hat át. A XXII. kongresszus határozata megállapítja, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet jellemző vonása a szocializmus, a demokrácia és a béke erőinek további növekedése az egész világon. „Az élet igazolta, hogy helyes volt pártunk külpolitikai irányvonala, mely a háború elhárítására és a béke megszilárdítására irányul. Ez az irányvonal megfelel a szovjet nép létérdekeinek és a békeszerető erők támogatását élvezi az egész világon." A kongresszus nagyra értékeli a Központi Bizottság és a szovjet kormány külpolitikai következetességét, rugalmasságát és kezdeményezését és teljesen egyetért lépéseivel, melyekkei erősíti a politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat valamennyi országgal. „Az a tény, hogy sikerUlt megakadályozni a háborút, hogy a szovjet emberek és a többi népek a békés élet áldását élvezhetik, a párt és Központi Bizottsága fő eredm6?i'ýgii&k tekintendő, melyet a szovjet ällam erejének növelésében és a lenini külpolitikában elért, a szocialista országok testvérpártjai munkaeredményének és a világ békeszerető erői aktivizálása erejének tekintendő" — domborítja ki a határozat. A határozat megemlíti, hogy eredményesen fejlődik és szilárdul a szocialista rendszer, és az emberi társadalom haladásának döntő tényezőjévé válik. A kongresszus jóváhagyta a Központi Bizottság és a szovjet kormány irányvonalát, a szocialista államok azon gazdasági, politikai és kulturális együttműködése állandó szilárdításának irányvonalát, mely a proletár nemzetköziség, az egyenlőség és a kölcsönös elvtársi segítség elvein épül. A kongresszus külön kiemelte a Központi Bizottság nagy és gyümölcsöző tevékenységét az SZKP, valamint a testvéri kommunista és munkáspártok marxista-leninista szellemű együttműködésének fejlesztésében és szilárdításában, ami a nemzetközi kommunista mozgalom egységét és tömörségét szolgálja. A kongresszus határozottan visszautasítja az Albán Munkapárt vezetőinek az SZKP és lenini Központi Bizottsága ellen elkövetett alaptalan támadásait és rágalomhadjáratát. Az albán vezetők a kommunista és munkáspártok képviselői 1957. és 1960-évi Nyilatkozatával és Kiáltványával ellentétben járnak el és viselkedésük nem tekinthető másnak, mint egységbontó akciónak, melynek az a célja, liogy aláássa a szocialista országok barátságát és tömörségét. Ez az akció az imperializmus malmára hajtja a vizet. A XXII. kongresszus reményét fejezte ki, hogy az albán vezetők, ha népük érdekeit nézik és tényleg barátságban akarnak lenni az SZKP-val és a többi testvérpárttal, feladják téves nézeteiket és visszatérnek az egységhez és együttműködéshez valamennyi szocialista országgal, a nemzetközi kommunista mozgalommal. A szocialista tábor egységének további szilárdítása, hatalmának és védelmi erejének növelése továbbra is az egyik legfontosabb feladat. A határozat leszögezi: „Minden szocialista ország népgazdaságfejlesztési törekvésének egybekapcsolása a gazdasági együttműködés és kölcsönös segítség megszilárdítására és bővítésére irányuló közös erőfeszítéssel, ez a szocialista nemzetközösség országai, a szocialista világgazdaság további felvirágzásának és fellendülésének az útja." A XXII. kongresszus kiemelte, hogy most nem az imperializmus, hanem a szocializmus határozza meg a világfejlődés főirányát. Teljes mértékben beigazolódott a XX. kongresszusnak az a következtetése, hogy elkerülhetetlenül elmélyül a kapitalizmus általános válsága. Az utóbbi években tovább gyengültek az imperializmus gazdasági, politikai és ideológiai pozíciói, fokozottabban kiéleződtek fő ellentmondásai, rendkívül nagy arányokat öltött a munkásosztály forradalmi harca, terjed a népek demokratikus és nemzeti felszabadító mozgalma. A nemzeti felszabadító mozgalom hatalmas csapásai alatt szétesik az egész gyarmati rendszer. A szocialista forradalom fejlődésének formáit és irányát tekintve a határozat hangoztatja, hogy a munkásosztály és élcsapata, a marxista-leninista párt igyekszik békés úton megvalósítani a szocialista forradalmat. „A jelenlegi körülmények között a tőkés országok egész sorában a munkásosztály élcsapata vezetésével a munkás ég népfront, valamint a különféle pártok és társadalmi szervezetek további lehetséges megállapodásai és politikai együttműködési formái alapján egyesítheti a nép többségét polgárháború nélkül vívhatja ki az államhatalmat és biztosíthatja, hogy az alapvető termelőeszközök a nép tulajdonába kerüljenek." „Korunk legbefolyásosabb politikai ereje a kommunizmus" — állapítja meg a határozat, majd leszögezi: „A két fronton — a revizionizmus mint főveszély, valamint a dogmatizmus és a szektásság ellen — folytatott engesztelhetetlen, elszánt harc döntő jelentőségű a marxizmus-leninizmus győzelmének kivívásában. Az SZKP internacionális kötelességét látja a nemzetközi kommunista mozgalom sziklaszilárd egységének erősítésében, a világ kommunistái egységének gyengítését megkísérlők elleni harcban. Továbbra is le kell leplezni a jelenkori revizionizmus elméletét és gyakorlatát, mely a legszembetűnőbben a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének programjában nyilvánul meg. (Folytatás a Z. oldalon) A DUNAJSKA STREDA-I ES A GALANTAI JÁRÁSOK PÉLDAJA NYOMÁN fejezzük be gyorsan az ősziek vetését A Csehszlovák Dunahajózási Társaság és a bratislavai Technika Háza dolgozói megkezdték a kísérleteket a Danán közlekedő hajók radarral »alö irányítására. A rádiólokátorokét alkalmazó hajók gyorsan és biztosan közlekedhetnek akkor is, amikor korlátozottak a látási fiszonyok. Képünkön: Jozef Petrovič hajóskapitány a Tábor nevű hajón fi gyell a radart. (V. Ptibyl - CTK - felv.) Nem térhetünk még pihenőre • Határidő előtt teljesítik tervüket • húst a dolgozók asztalára Több Az SZKP XXII. kongresszusa nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdasági dolgozók körében is nagy visszhangot keltett. Az őszi munkák sikerének biztosítására számos kötelezettségvállalás, felajánlás született. A Dunajská Streda-l és a galantal járás mezőgazdasági dolgozói az ősziek vetését befejezték s ezzel igen szép ajándékot adtak a kongresszus tiszteletére. BRIGÁDOSOK SEGÍTSÉGÉVEL A dél-morvaországi kerületben az utóbbi napokban meggyorsult az őszi munkák üteme. Az EFSZ-ek és az állami gazdaságok földjein a Brnói Mezőgazdasági Főiskola mintegy 230 hallgatója dolgozott a répa- és a kukorica betakarításánál. A hét elején 2 ezer hektárról hordták el a gyárakba a cukorrépát, 7100 hektáron vetették el az őszieket. Ennek ellenére sokat kell tenniök a mezőgazdaság dolgozóinak, hogy a mulasztottakat pótolhassák. 200 MÁZSA HÜS TERVEN FELÜL Igen dicséretes és a kelet-szlovákial kerületben kimagasló eredményeket ért el minap a Strážskéi Állami gazdaság. Az állatgondozók szorgalmas munkájának köszönhető, hogy a gazdaság egész évi húsfelvásárlási tervét teljesítette s újabban arra ls lehetőség nyílott, hogy a hátralevő két hónapban még 2 vagon húst adjon el terven felül. E felajánlásukat a dolgozók kiválóan teljesítik, eddig 80 mázsa sertést adtak el a közellátásnak eredeti felajánlásukból. FIATALOS LENDÜLETTEL Az SZKP XXII. kongresszusának tanácskozásai a podbieli fiatalságot is lázba hozták. Ebből az alkalomból elhatározták, hogy a helyi szövetkezetnek segítségére sietnek, 50 hektáron feljavítják a réteket és legelőket, részt vesznek a komposzt készítésében és több mint 450 órai munkával járulnak hozzá az Istállók gyorsabb építéséhez. (th) ' A MUNKAVERSENYNEK KÖSZÖNHETIK Hazánk egyik legnagyobb szövetkezetében, Kolárovőn a közös gazdálkodás megszervezése óta első ízben fejezték be idejében az őszi kalászosok vetését. A traktorosok között egyre szélesedő munkaverseny nagyban hozzájárult az eredményekhez. Most a szövetkezet teljes erejét a cukorrépa elszállítására, a kukoricatörésre és a mélyszántás befejezésére összpontosítja. (í- M