Új Szó, 1961. november (14. évfolyam, 303-332.szám)

1961-11-04 / 306. szám, szombat

színvonalának emelkedése, a fizikai munka mind nagyobb összekapcsolódása a szellemi munkával, a vállalati kollektívák összetételében a mérnökök és technikusok arányának növekedése, a kísérleti kutatómunka kibontakozása, valamint a vállalatok és a tudományos intézetek közötti kapcsolatok megerősödése; a verseny fejlődése, a tudományos eredményeknek, a munkaszervezés és a munkatermelékenység legjobb példáinak meghonosítása, a dolgozó kollek-; tívák széleskörű részvétele a vállalatok Igazgatásában és a kommunista mun^ kanormák elterjedése. 2. A mezőgazdaság ás a falu társadalmi viszonyainak fejlődése A kommunizmus felépítésének elengedhetetlen feltétele a hatalmas Ipar, mellett a virágzó, sokoldalúan fejlett és magas hozamú mezőgazdaság megteremtése. A párt megszervezi a mezőgazdaság termelőerőinek nagyarányú fellendülését, ami lehetővé teszi két alapvető, egymással szoros kapcsolatban álló feladat megoldását: a) hogy megteremtsük a lakosság számára a kiváló minőségű élelmiszerek, az ipar számára pedig a nyersanyagok bőségét; b) hogy, megvalósítsuk a szovjet falu fokozatos áttérését a kommunista termelési viszo-. nyokra, és hogy lényegében megszüntessük a város és a falu közötti különb-; ségeket. A mezőgazdaság fellendítésének és az ország növekvő mezőgazdasági termék-i szükséglete kielégítésének fő útja a teljes gépesítés és a következetes belterjesítés: a -tudomány és az élenjáró tapasztalatok felhasználásával a magas színvonalú földművelési és állattenyésztési kultúra megvalósítása minden kol-i hozban és állami gazdaságban, valamennyi növényféleség termésátlagának erőn teljes növelése és a hektáronkénti termékmennyiség növelése a munka-és eszköz-! ráfordítások minél alacsonyabb szintje mellett. Ezen az alapon el kell érni,hogy a mezőgazdasági termelés a társadalmi szükségletekkel összhangban sza-. kadatlanul növekedjék. A mezőgazdaság, műszaki ellátottságát és a termelés szervezését tekintve, megközelíti az Ipar színvonalát; a mezőgazdasági munka az ipari munka válfajává válik; lényegesen csökken, majd minimálisra zsugo-; rodik a mezőgazdaság függése a természet vak erőitől. A szűz- és parlagföldek meghódítása, az új, nagy állami gazdaságok létre-i hozása, a gépállomások átszervezése és a termelési eszközök eladása a kolho-: zoknak, a tervezés új rendszerének bevezetése, a falusi dolgozók anyagi érdekeltségének fokozása fontos szakasz volt a mezőgazdaság fejlődésében. A párt továbbra is figyelmet fordít a mezőgazdaság fejlesztésére a szűz- és a parlagföldeken. A falu további előrehaladása a kommunizmus felé, a szocialista gazdaság két formája — a kolhozok és az állami gazdaságok — fejlődése és tökélete-, sedése útján megy végbe. A kolhozrendszer a szovjet szocialista társadalom szerves része. Ez a kommunizmusba való fokozatos átmenetnek V. I. Lenin által kijelölt, történelmileg kipróbált s a parasztság sajátosságainak megfelelő útja. A kolhozforma teljes mértékben megfelel a falusi termelőerők jelenlegi fejlettségi színvonalának és fejlődési szükségleteinek, módot ad az új technika és a tudományos eredmények hatékony alkalmazására, a munkaerőforrások # ésszerű kihasználására. A kolhoz összeegyezteti a parasztok egyéni érdekeit a társadalmi érdekekkel, a közérdekkel, összeegyezteti a termelés eredményeihez fűződő egyéni és kollektív érdekeltséget, és tág lehetőséget nyit a parasztok jövedelmének emelkedésére és jólétük fokozódására, a munkatermelékenység növelése útján. Minden eszközzel kl kell aknázni a kolhozrendszerben rejlő lehetőségeket és előnyöket. A kolhoz, amely a gazdálkodás társadalmi formája, szervezete Jellegénél és a mindinkább fejlődő demokratikus alapjainál fogva biztosítja, hogy a kolhozparasztok tömegei maguk irányítsák a termelést, alkotó kezdeményezésük kibontakozzék, s hogy a kolhozparasztok kommunista szellemben nevelődjenek. A kolhoz a kommunizmus iskolája a parasztság számára. A kolhozrendszer gazdasági virágzása megteremti a feltételeket ahhoz, hogy a kolhoztulajdon fokozatosan közeledjék és a jövőben egységes kommunista tulajdonná olvadjon össze a köztulajdonnal. A mezőgazdaság fejlődésében egyre növekvő szerepet töltenek be az állami gazdaságok, a falu vezető szocialista vállalatai. Az állami gazdaságoknak az a hivatásuk, hogy példát mutassanak a kolhozoknak a társadalmi termelés 34