Új Szó, 1961. november (14. évfolyam, 303-332.szám)

1961-11-04 / 306. szám, szombat

A népeknek arra kell összpontosítaniuk erőfeszítéseiket, hogy idejében meg-* fékezzék az imperialistákat, elüssék őket a gyilkos fegyverek bevetésének lalie-. tőségétől. A legfontosabb a termonukleáris háború elhárítása, kitörésének megakadályozása. S a mai nemzedék képes erre. A szovjet állam megerősödése, a szocialista világrendszer kialakulása történelmi jelentőségű lépés abban az irányban, hogy megvalósuljon az emberiség évszázados álma, s a háborúkat kiküszöböljük a társadalom életéből. A világ szocialista részén nincsenek a háborúk kirobbantásában érdekelt osztályok vagy, társadalmi csoportok. A szocializmus a tudomány és a technika számos ágában megelőzte a kapitalizmust, és ezzel az imperialista agresszió megfékezésének hatalmas anyagi eszközeit adta a békeszerető népek kezébe. A kapitalizmus tűzzel és vassal teremtette meg uralmát, a szocializmusnak viszont eszményei terjesztéséhez nincs szüksége háborúkra. A szocializmus fegyvere: a régi rend-: de) szemben, a társadalom szervezetében, az államrendben, a gazdaságban, az életszínvonal és a szellemi kultúra fellendítésében megmutatkozó fölénye. A szocialista rendszer a világ összes békeszerető erőinek természetes vonzási központja. Külpolitikája egyre növekvő nemzetközi elismerést és támogatást vív ki. A földkerekségen hatalmas békeövezet alakult ki. A szocialista országok mellett ebbe az övezetbe tartozik azoknak a nem szocialista országoknak nagy csoportja is, amelyeknek ilyen vagy olyan okból nem érdekük a háború ki-i robbantása. Ezeknek az államoknak a megjelenése a nemzetközi politika szln-í padán lényegesen megváltoztatta az erőviszonyokat a béke javára. Növekszik a semlegességi politikát követő országoknak a száma, ezek igyekeznek megóvni magukat az agresszív katonai tömbökben való részvétellel járó veszélytől. Az új történelmi korszakban a néptömegek egyre aktívabban avatkoznak be a nemzetközi kérdések eldöntésébe. A népek mind tevékenyebben veszik ke-i zükbe a béke és a háború kérdésének megoldását. A tömegek különféle formákat öltő háborúellenes mozgalma igen fontos tényező a békeharcban. Ennek az össznépi harcnak nagy szervezője a nemzetközi munkásosztály, az imperialista háborúk elleni küzdelem legengesztelhetetlenebb, legkövetkezetesebb harcosa. A hatalmas szocialista tábor a békeszerető nem szocialista államok, a nem-ť zetközi munkásosztály és a béke ügyét védelmező összes erők együttes erőfeszítéssel elhárítják a világháborút. A szocializmus erőinek növekvő fölénye az imperializmus erőivel szemben, a béke erőinek fölénye a háború erőivel szemben oda vezet, hogy még a szocializmus teljes világméretű győzelme előtt — tehát amikor a kapitalizmus a világ egyrészén még fennmarad — létrejön annak reális lehetősége, hogy a világháborút kiküszöböljük a társadalom; életéből. A szocializmus világméretű győzelme végleg megszünteti mindennemű háború társadalmi és nemzeti okait. A kommunizmus történelmi küldetése, hogy megszüntesse a háborúkat, megteremtse az örök békét a földön. A tartós béke biztosításának gyökeres útja az általános és teljes leszerelés szigorú nemzetközi ellenőrzéssel. Az imperializmus a fegyverkezés hallatlan ters hét hárította a népekre. A szocializmus az emberiség iránti kötelességének te-: kinti a nemzeti vagyon értelmetlen tékozlásának megszüntetését. E feladat megoldása történelmi jelentőségű lenne az emberiség szempontjából. A népek aktív és elszánt harccal kényszeríthetik és kényszeríteni is fogják az imperialistákat a leszerelésre. A szocializmus a két rendszerre szakadt világ viszonyai közepette az államok közötti kapcsolatok egyetlen ésszerű elvét: a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének lenini elvét javasolta az emberiségnek. A szocialista ős a kapitalista államok békés egymás mellett élése az emberi társadalom fejlődésének objektív szükségszerűsége, A háború nem szolgálhat a nemzetközi viták megoldásának eszközéül. Békés egymás mellett élés vagy katasztrófális háború — a történelem így teszi fel a kérdést. Ha az imperialista agresszorok mégis kimerészelik robbantani az új világháborút, a népek nem tűrik tovább azt a rendszert, amely pusztító háborúkba taszítja őket. Elsöprik és eltemetik az imperializmust. A békés egymás mellett élés feltételezi a háborúról, mint az állafnok közti vitás kérdések megoldásának eszközéről való lemondást, a vitás kérdéseknek tárgyalások útján való rendezését; az államok egyenjogúságát, az államok közti kölcsönös megértést és bizalmat, egymás érdekelnek figyelembevételét; a bel26