Új Szó, 1961. november (14. évfolyam, 303-332.szám)

1961-11-04 / 306. szám, szombat

tulajdon két formájának közös jellege közelebb hozta egymáshoz e munkásosztályt és a kolhozparasztságot, megszilárdította szövetségüket, megbonthatatlanná tette barátságukat. Oj értelmiség nőtt fel, amely a népből származik és odaadóan szolgálja a szocializmus ügyét. Megszűnt a város és a falu, a szellemi, és a fizikai munka közti egykori ellentét. A munkások, a parasztság, és az értelmiség létérdekeinek közössége alapján kialakult- a szovjet nép megbonthatatlan társadalmi, politikai és ideológiai egysége. A szovjetországban megvalósult a szocializmus elve: „mindenki képességei szerint, mindenkinek munkája szerint". Ez ez elv a társadalom tagjait anyagilag érdekeltté teszi munkájuk eredményeiben, lehetővé tesz! az egyéni és a társadalmi érdekek legtökéletesebb összehangolását, erőteljesen serkenti a munka termelékenységének emelését, a termelésnek és a nép jólétének növekedését. A aolgozókat az a tudat, hogy nem a kizsákmányolóknak, hanem maguknak, saját társadalmuk Javára dolgoznak, lelkes munkára serkenti, újító kedvvel, alkotó kezdeményező készséggel tölti el és tömeges szocialista versenyre ösztönzi. A szocializmus a dolgozó tömegek alkotó tettelben valósul meg. A néptömegek aktivitásának növekedése az új élet építésében a szocializmus korszakénak törvénye. A szocializmus célja: a nép növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek mind teljesebb kielégítése, a társadalmi termelés szakadatlan fejlesztése és tökéletesítése útján. A szocialista társadalom egész élete a széleskörű demokrácia alapjára épül fel. A dolgozók e tanácsok, a szakszervezetek, s más társadalmi és tömegszervezetek útján tevékenyen részt vesznek az állami ügyek Intézésében, a gazdasági és a kulturális építés kérdéseinek eldöntésében. A szocialista demokratizmus magában foglalja mind a politikai szabadságjogokat (a szólás, a sajtó, a gyülekezés szabadságát. a választás és a választhatóság logátl, mind a szociális lógókat (a munkához, a pihenéshez, az ingyenes művelődéshez, az orvosi kezeléshez, az öregségi, betegségi vagy baleseti biztosításhoz való jogot) az összes állampolgárok egyenjógúságát fajra és nemzetiségre való tekintet nélkül; a nőknek a férfiakéval egyenlő Jogait az állami, a gazdasági és a kulturális élet minden területén. A polgári, demokráciával ellentétben a szocialista demokrácia nemcsak hirdeti a nép jogalt, hanem biztosítja reális megvalósításukat Is A szovjet társadalom blztosítla a személyiség tényleges szabadságát. E szabadság legfőbb megnyilvánulása az ember felszabadítása, a kizsákmányolás alól. Mindenekelőtt ez az igazi társadalmi Igazságosság. A szocializmus megteremtette a tudomány felvirágzásának legkedvezőbb feltételeit. A szovjet tudomány sikerei ragyogóan Igazolják a szocialista rend fölényét, megmutatják, hogy a tudomány haladásának és szerepe növekedésének milyen határtalan lehetőségei nyílnak a szocializmus viszonyai között Törvényszerű, hogy a győztes szocializmus országa nyitotta meg az atomenergia békés felhasználásának korszakát, s elsőként tört utat a világűrbe. A Föld és a Nap szputnyíkjaf, a hatalmas űrrakéták és bolygóközi űrhajók, az atomerőművek, a szovjet űrhajósnak a világon elsőként megtett diadalmas űrutazásai megannyi jelképe a győzedelmeskedő kommunizmus alkotó erejének, e büszkesége az egész emberiségnek. A nemzeti kérdés megoldása a szocializmus egyik legnagyobb vívmánya. Ez a kérdés különös jelentőségű olyan országban, mint a Szovjetunió, amelyben több mint száz nemzetiség és népcsoport él A szocialista társadalom nemcsak a nemzetek politika) egyenjogúságát biztosította, nemcsak létrehozza a szovjet nemzeti államiságot, hanem a régi rendtől örökölt gazdasági és kulturális egyenlőtlenségüket is megszüntette. Valamennyi szovjet nemzeti köztársaság a kölcsönös testvéri segélynyújtásra, elsősorban a nagy orosz nép segítségére támaszkodva, megteremtette korszerű iparát, saját nemzetiségű munkás- és értelmiségi kádereit, továbbfejlesztette formájában nemzeti, tartalmában szocialista kultúráiét Sok, egykor elmaradott nemzet úgy jutott el a szocializmusba hogv átugrotta a fejlődés kapitalista szakaszát Az egyenjogú népek önkéntes egyesülése és tömörülése az egységes, sok nemzetiségű államban, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségében, e népek szoros együttműködése az állami, ga'zdasági és kulturális építésében, testvéri barátságuk, gazdaságuk és kultúrájuk felvirágoztatása — ez a lenini nemzetiségi politikai egyik legnagyobb eredménye A szovjet népnek jutott osztályrészül az a történelmi úttörő szerep, hogy lerakja a társadalmi fejlődés új útját. Ez a szerep különös erőfeszítéseket követelt tőle. fáradhatatlanul keresnie kellett az új társadalom építésének formált és módszerait, s ezeket folytonosan a gyakorlat tüzében kellett ellenőriznie. A szovjet nép