Új Szó, 1961. november (14. évfolyam, 303-332.szám)

1961-11-24 / 326. szám, péntek

Vitafelszólalások a CSKP KB november 15—17-i ülésén B. Lomský elvtárs felszólalása Az SZKP XXII kongresszusa a had seregben nagy lelkesedést és derűlá tási keltett. A katonák aktivitásának és kezdeményezésének, a hazafias mozgalmaknak további kibontakozása, a hadsereg harci készenlétének nö velésére vállalt kötelezettségek arról tanúskodnak, hogy helyesen értelme zik a kongresszuson tárgyalt fő kér déseket A katonák széles tömegei a kongresszus tárgyalásaiból igyekez nek helyes következtetéseket levonni mindennapi munkájukra. Katonáink egyhangú egyetértéssel fogadták az SZKP-nak és a szovjet kormánynak a véderők megszilárdítására irányuló intézkedéseit. Ezek az intézkedések nemcsak a szocialista tábor védelmi készségét növelik, hanem világosan tudomására adják az Imperialistáknak, hogy ha a nemzetek akarata ellenére háborút robbantanának ki, annak minden következményét viselnék, és e háborúban megsemmisülnének. Pártunk Központi Bizottsága rendkívül nagy figyelmet szentel köztár saságunk védelmi képessége és hadseregünk harci készenléte növelésének. Mindent megtesz hazánk és népünk békés munkájának biztonságáért. Számos intézkedés történt pártés állami vonalqn a harci készenlét növekedésének biztosítására. Mi. is átszerveztük hadseregünket, hogy megfeleljen a mai követelményeknek. Tökéletesítjük fegyverzetét, ami látható volt a májusi díszszemlén is. Válaszul a NATO háborús előkészületeire, legfőbb parancsnokaink és vezérkarunk részt vett a Varsói Szerződés tagállamai együttes fegyveres erőinek hadgyakorlatán, amelyről a sajtó beszámolt. E gyakorlat hozzájá rult hadseregeink együttműködésé nek és bajtársiasságának megszilárdításához. Teljes mértékben tudatosítjuk, hogy erőnk a szocialista tábor megbonthatatlan egységében és hadseregeink bajtársiasságában rejlik. A szocializmus táborának legnyugatibb határán állunk, s magunk mögött érezzük e hatalmas legyőzhetetlen erőt. A hadseregben nagy figyelemmel kísértük a személyi kultusz megtárgyalását. Ojból tudatosítjuk, hogy hazánkban is mily jótékony hatása volt a Szovjetunió Kommunista Pártja XX kongresszusának Ismét nagyra érlÉ keljük azt a döntő szerepet, amelyet pártunk Központi Bizottsága töltött be a hadseregben a személyi kultusz megnyilvánulásai ellen vívott harcban. Arra törekszünk, hogy parancsnokaink még következetesebben támaszkodjanak a hadseregben működő pártszervezetekre, hogy megszilárdítsák kapcsolatukat a területi pártszer vekkel és a dolgozók kollektívájával. Ez biztosítja hadseregünk harci erejének és felkészültségének további gyors növekedését. Novotný elvtárs ez év szeptember 2-án a katonai akadémiák végzett növendékeihez intézett beszédében hangsúlyozta, hogy soha egy katonát sem képeztünk ki agresszív háború céljaira. Hazánkban éppúgy, mint a szocialista tábor ' többi országának, fejlődéséhez nincs szüksége sem idegen területekre, sem más nemzetek leigázására. Békére van szükségünk, hogy nyugalomban és biztonságban fejleszthessük szocialista társadalmunkat és megvalósíthassuk célunkat — a kommunizmus felépítését. Az a feladat áll előttünk, hogy mélyen átgondoljuk és megértsük a kongresszus következtetéseit s mindennapi munkánkban érvényesítsük őket. Ezért a legnagyobb figyelmet fogjuk szentelni a pártpropagandának, a katonák eszmei-politikai nevelésének, hogy a kongresszusi anyagok megtárgyalása alapján elérjük az ideológiai munkának és a katonák életének legnagyobb fokú egybekapcsolódását. Így fokozzuk e munka hatékonyságát. Figyelmünk előterében a nagyfokú éberség, az állandó harci készenlét erősítése, a katonai fegyelem és a katonák élete szervezettségének megszilárdítása, az új technika elsajátítása, az irányító és. szervező munka kérdéseinek további kidolgozása és az oszthatatlan parancsnoki jogkör megszilárdítása áll. K. Poláček elvtárs felszólalása Kétségtelen, hogy a termelés és a technika nagy feladatai és gyors fejlődése fokozott igényeket támaszt az irányítással szemben, s a helyzet az, hogy nem mindig sikerül az eredményes irányítás biztosítása. Az Általános Gépipari Minisztérium vállalatai az árutermelés gz évi tervét nyilvánvalóan nem teljesítik. A helyzet még megjavulhat, ha a kohászati szállítmányok novemberben olyanok lesznek, mint amilyenek októberben voltak. Feltételezhető, hogy a kivitel egész évi feladatát teljesítjük. Ugyanígy eleget teszünk a termelő vállalatok piaci alapokra történő szállítmányai teljesítésének is. A munkatermelékenység területén kitűzött feladatot körülbelül egy százalékkal nem sikerült teljesíteni. További komoly fogyatékosság a gépipari termelés egyes szakaszai feladatainak, főként a mezőgazdasági, gépek és traktorok gyártási feladatainak elégtelen teljesítése. Minisztériumunk jövő évi tervét átadtuk az Állami Tervbizottságnak, s a harmadik ötéves tervre kitűzött termelés terjedelmének növelését betartjuk. Az 1962-es évben nem csekély problémát jelent a decentralizált beruházási építkezés, amely szorosan , összefügg üzemeinkbe az új technika bevezetésével. A valóság azt mutatja, hogy a munkatermelékenység feladatát sem az 1960. évi tervben nem teljesítettük, sem az 1963. éviben nem teljesítjük, s nln csenek még meg az összes előfeltételek ahhoz, hogy e helyzet 1962 ben megjavuljon. Mindeddig nem használjuk ki az álló alapokat, főként a termelési területeket és a gépeket. Számos termelési-gazdasá gi egységünk már képes egycélú és speciális gépek s berendezések gyártására, de nincs elég pénzforrása ahhoz, hogy ezt az új technikát pénzzel ellása. Ezen. a téren nehézségek mutatkoznak, amelyeket meg kell oldanunk. 1962 ben jelentősen korlátozzuk a tervezett vagy újonnan megkezdett decentralizált beruházási építkezést egyes kohászati építkezéseken kívül, amelyeknél még felül kell vizsgálni, vajon a tervezett építkezés számára teljes mértékben biztosítva vannak-e a gépek. A decentralizált beruházási építkezés területén vállalataink helytelenül használták fel jogkörüket Egyre újabb és újabb építkezési akciókat kezdtek. Miután nem haladhatunk tovább ezen az úton, elhatároztuk, hogy a bizonyos építkezésre szolgáló kimerítetlen pénzeszközök a vállalat számláján maradnak, s nem szabad más építkezési akcióra átvinni őket. Ezáltal megakadályozzuk a pénz más helyre áramlását és meggátoljuk további befejezetlen építkezések keletkezését. Ugyanez a helyzet a generál javításokkal, és a korszerűsítéssel is. Korszerűsítünk s a termelékenységben azután ez két százalékban, vagy még annyiban sem nyilvánul meg. Ezért előnyösebb lesz, ha nem végzünk oly sok generáljavítást, amelyek tulajdonképp csak felújítást jelentenek, hanem az eszközöket inkább arra használjuk fel, hogy a termelés olyan gépeket és berendezéseket kapjon, amelyek lényegesen növelik a munkatermelékenységet. A műszakszám növelését is azért nem tudjuk elérni, mert a műhelyekben ottmaradnak a régi gépek, s amíg ott állanak, munkát és normákat írnak elő utánuk. Eszközeinket ezért Inkább új gépek beszerzésére fordítjuk, amelyeket esetleg magunk is elő tudunk állítani. Igaz, hogy így kevesebb gépünk lesz, de sokkal magasabb lesz a termelékenységünk, s ezzel egyidejűleg alapvetően és megfontoltan megoldhatjuk a kétműszakos üzemeltetés problémáját, mégpedig a munka termelékenységének növelésével. Szeretnék még néhány szót mondani az anyagról. Nem állítom azt, hogy túl kevéssel rendelkeznénk. De ha ez az anyag a szükséges választékban és minőségben állana rendelkezésünkre, akkor kevesebb kellene belőle. Szükséges még az acél minőségéről beszélni. Acélunk szilárdsági átlaga a világátlag alatt marad. Ez megnyilvánul a termékek minőségében, súlyában, tartósságában és abban, liogy sok pótalkatrészre van szükség. foggal bíráltak bennünket autóink nagy súlya miatt. A tehergépkocsi szerkezetének megváltoztatása nélkül csupán azzal, ha 10 kg-mal növelnénk az átlagos szilárdságot, egy autó súlya 300 kg-mal csökkenne. A harmadik ötéves terv feladatai a műszaki fejlesztés területén nagyok. A Központi Bizottság határozataiban ezt nem egyszer hangsúlyozta. A Központi Bizottságnak a gépiparról hozott határozatai teljesítését úgy biztosítjuk, hogy megteremtjük a technika fejlesztésének feltételeit az egyes üzemekben szerszámkészítő részlegek építésével, célgépek gyártásával, a pontos öntés, kovácsolás, hidegpréselés módszereinek fejlesztésével, különféle anyagelemzésekkel és az együttműködés komplex biztosításával. Fr. Šorm elvtárs felszólalása A többi dolgozókhoz hasonlóan a tudományos dolgozók is nagy figyelemmel követték a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusát s teljes egyetértéssel fogadták annak következtetéseit. Érthető azonban, hogy bennünket legjobban a tudományra vonatkozó felszólalások érdekeltek. Meg kell állapítani, hogy a XXII. kongresszuson a tudomány jelentőségét kihangsúlyozták és kidomborították A tudomány segítsége nélkül, a legújabb tudományos ismeretek következetes és Idejében való érvényesítése nélkül a gyakorlatban, főként a termelésben, az ember táplálkozásáról és egészségéről való gondoskodásban és más területeken nem volna lehetséges az építés rohamos üteme, a kommunista társadalom felépítése, s nem utolsósorban a XXII. kongresszus egyik feladatának teljesítése, miszerint minden téren túlszárnyaljuk a kapitalista államok tudományát és technikáját Az SZKP XXII. kongresszusának a tudományról és technikáról levont következtetései — amint azt fő beszámolójában Novotný elvtárs is hangsúlyozta — teljes mértékben vonatkoznak a mi hazánkra is. Szeretném felhívni a figyelmet tudományunk és technikánk fejlődésének egyik sajátosságára, mégpedig arra, hogy más helyzetben vagyunk, mint a Szovjetunió. Nincs és nem lesz erőnk ahhoz, hogy mérhetetlenül bonyolult és fejlett gazdaságunkat valamennyi szakaszon saját tudományos ismereteinkkel, az úgynevezett alapfokú kutatás szakaszén nyert ismeretekkel biztosítsuk. Gazdaságunk távlati fejlődésének feladatai s azok a nehézségek, amelyekről itt szó volt, újból sürgetően előtérbe helyezik a tudomány és technika szakaszán végzett tudományos munka egybehangolásának kérdését a szocialista országok között, elsősorban és hazánk és a Szovjetunió együttműködését. Šorm elvtárs felszólalása további részében tudományunk fő feladataival foglalkozott. Tudományunk egyik fő feladata — mondotta, hogy a meglévő források hatékonyabb felhasználását figyelembe véve, megvizsgáljon minden lehetőséget energetikai mérlegünk megjavítására. Itt a végső megoldást új energiaforrásokban kell keresnünk, az atommagban rejlő erőben. A hőatomjelenségek gyakorlati felhasználása, amelyhez természetesen a legnagyobb remények fűződnek, úgy tűnik, sokkal bonyolultabb probléma lett, mint előzőleg vélték. Ezért az egyedüli járható út az atommaghasadás felhasználása az eddigi típusú atomvillanyművekben. Véleményem szerint sajátos feladatunk, hogy ebben az irányban fejtsünk ki törekvést, s emellett maximális gazdaságosság elérésére kell törekednünk e hasadási folyamatoknál is. A kellő mennyiségű energia termelésének megoldása jelentős mértékben megold más égető problémákat is, mint például a nyersanyag kérdését. A nagyméretű komplex automatizálás megvalósítása is sok tekintetben attól függ majd, hogy a jövőben elegendő mennyiségű energia áll-e majd rendelkezésünkre. A jelenlegi tudomány további kulcsfontosságú kérdése az élő anýag kutatásának problémája. Az élő anyag felépítéséről és törvényszerűségeiről nyert Jelenlegi ismereteink színvonala a többi természettudományi szakaszhoz viszonyítva is igen alacsony. Azt mondhatjuk, hogy e problémák vizsgálatában csupán a kezdet kezdetén tartunk. Az élő anyag bonyolult törvényszerűségeiről nyert ismereteink Jelenlegi alacsony színvonalának további áldatlan következménye is van. Ez a bizonyos tudományos tehetetlenség érzése, amit főként egyes mezőgazdasági dolgozóknál, sőt néha orvosoknál is tapasztalunk. Ennek rendszerint az a következmény^, hogy számos nagy munkával nyert elméleti ismeretet, sőt bevált műszaki tapasztalatot is a gyakorlatban vagy Igen lassan, vagy egyáltalán nem vezetik be. Az elméleti kutatás feladata, hogy megcáfolja \ ezeket az elképzeléseket és megmutassa, hogy a szocialista és kommunista ember képes széttörni azokat a bilincseket is, amelyekkel az élő anyag és annak törvényei eddig tökéletlen ismerete béklyózta meg. A feladatok egy további komplexuma, amellyel a szocialista tudománynak foglalkoznia kell a társadalomtudományok, vagyis azoknak alkotó feldolgozásaival a marxizmus-leninizmus elvei alapján meg kell mutatni az emberiség számára a kommunizmusba vezető biztonságos utat. Oktatásunk eddigi módszerei — mondotta felszólalása végén Šorm elvtárs — távolról sem felelnek meg korunk színvonalának, a technika fejlettségének, a Jelenlegi tudományos ismereteknek és gondolkodási módszernek. Számos kiváló népszerű, tudományos és oktató filmet készítettünk, amelyekért több nemzetközi elismerésben részesültünk, de nem használjuk fel őket segédeszközökként ifjúságunk oktatásában. Ľudmila Šmehlíková elvtársnő felszólalása Hendrych elvtárs beszámolójában kiemelte az észak-morvaországí kerületi pártbizottság, a szakszervezetek és az ifjúsági szövetség nagy felelősségét azért, hogy az ifjúság megszeresse Ostravát, hogy a szén, a vas városát szívébe zárja s állandóan megtelepedjék ott. Annak okát, hogy nem sikerült Ostrava vidékére elegendő számban fiatal embereket megnyernünk, abban láthatjuk, hogy elégtelenül gondoskodnak róluk, a kerület különféle szerveinek törekvése nem volt egységes. Kerületi szervezetünk ezért az utóbbi években a pártszervezeteket következetesebben vezeti arra, hogy céltudatosan érvényesítsék a CSISZ közvetlen irányításának alapelvét, hogy szervezeteink nagyobb figyelmet szenteljenek az ifjúságnak, megfelelően gondoskodjanak az új nemzedékről s az új életre valő előkészítéséről. Ezen a téren már megmutatkoznak az első sikerek. A fiatal vájárok becsülettel teljesítik és túlteljesítik pártunk 40. évfordulójának tiszteletére vállalt kötelezettségüket, — vagyis hogy népgazdaságunknak az idén 60 ezer tonna szenet adnak terven felül és ezer méter bányafolyosót hajtanak ki. Nagyot fejlődött az ifjúság műszaki alkotó képességének versenye is, amelyben a múlt évfolyamban a tanoncintézményekből csaknem 10 000 fiú és leány vett részt. A CSISZ és annak pionírszervezete megfelelő számú tanonc megnyerésére törekszik. A CSISZ kerületi bizottsága azt a feladatot vállalja, hogy a kerület egész toborzási feladatán belül a fiatalok 25 százalékát nyeri meg és a jövő évben 1500 fiatal dolgozót szervez a bányákba. S. Vlček elvtárs felszólalása A Központi Bizottság ülésén felvetett kérdések az észak-csehországi kerületet is közvetlenül érintik. A szénfejtés eddigi helyzete például arra késztet minket, hogy a népgazdaságunk számára szükséges menynyiségű fűtőanyag biztosítására összpontosítjuk az erőnket. Már az év eleje óta a fejtési terv állandó túlteljesítéséért küzdünk, jelenleg pedig egymillió tonna szén terven felüli kitermeléséért. A bányászok teljesítik vállalásukat. November l-ig 651 000 tonna szenet termeltek s a hátralevő 350 000 tonnát az év végéig felosztották az egyes bányákra és napokra. Bányászainkkal és a vasutasainkkal megvitattuk a vállalás teljesítését és ők helyeseltek, hogy rendkívüli műszakok keretében vasárnapokon, szabadnapokon dolgozzanak a vállalás teljesítéséig. A szénfejtés biztosítását úgy kell megoldanunk, hogy megszűnjék a szénfejtés nagy függősége a vagonok beállításától, úgyhogy kellő üzemi tartalékokat létesítsünk az északcsehországi barnaszén körzetben.! Bizonyos intézkedéseket már foganatosítottunk. Mindenekelőtt előkészítjük az állandó üzemmenet bevezetését a mélybányákban is. Ezzel meg akarjuk teremteni a rakodás egyenlő elosztásának a feltételeit. Egyúttal egyes belső problémákat is megoldunk. Az üzemek túlnyomó többsége teljesíti az állami tervfeladatokat és jő termelési és gazdasági eredményeket ér el. Az észak-csehországi barnaszénkörzet mélybányái a fejtés 104,6, a munka termelékenységét 102,6, az önköltségeket 98,03 százalékra teljesítik. A felszíni bányákban is hasonlók az eredmények. A munkaerőhiány újra igazolta, hogy nemcsak a szénfejtésben, a szállításban, hanem az egész népgazda- j ságban is a technika, a technika fel- j használása, elsajátítása és továbbfej- j lesztése körül van a fő probléma. í A műszaki haladás elmaradása minden téren nagyon kedvezőtlenül érezhető. Elmarad a munkatermelékenység emelkedésének üteme, nagyobbak a munkaerőigények. Kerületünk vállalatai több dolgozót követelnek. Csak kivételes esetekben érjük el a munkaigényesség tervezett csökkentését. Ezért nagyon helyes a párt Központi Bizottságának álláspontja, hogy a műszaki haladás az állami tervteljesítés biztosításának döntő tényezője. A Központi Bizottság álláspontja kiemeli, hogy nem akármilyen technikáról, hanem komplex módon, maximális gazdasági hatékonysággal, helyes irányzattal alkalmazott és teljes mértékben kihasznált technikáról van szó. Ez azt jelenti, hogy az üzemek korszerűsítésével egyidejűleg a káderek nagyfokú szakmai és politikai tudására és a dolgozók szakképzettségének rendszeres növelésére kell törekednünk. Kerületünk nagy feladatai a harmadik ötéves tervben egyenesen kikényszerítik, hogy minden dolgozó — bármilyen szakaszon működik is — a maga részéről hozzájáruljon a technika fejlesztéséhez és kihasználásához s cselekvőbben vegyen részt, a termelés irányításában és fejlesztésében. Ez nagy igényeket támaszt a párt, a szakszervezetek és az összes fokú gazdasági szervek munkájával szemben. Egyre világosabb, hogy a termelést a tudomány és a technika Jelenlegi állapota mellett csak olyan vezetők tudják megszervezni, akik gazdasági és szaktudásukon kívül tudnak bánni az emberekkel is, és tevékenyen befolyásolják nevelésüket. Elég sok eset van nálunk, hogy a gazdasági vezetők nem következetes pártossággal kezelik a terv teljesítését, nem veszik komolyan az állami terv kötelező voltát, nem látnak benne feltétlenül teljesítendő alaptörvényt. A feladatok megoldásakor nem kérik ki az emberek tanácsát. Sőt olyan egyedülálló esetek is vannak, hogy üldözik a bíráló dolgozókat. Ezt mutatta a hatékonyság felülvizsgálása, mely kiderítette, hogy a gazdasági dolgozók nem veszik kellőképpen figyelembe a dolgozók hozzászólásait. Azt is megmutatta, hogy a gazdasági káderek oktatása és nevelése gyakran ösztönszerű, nem a népgazdaság, a vállalat szükségletei szerint történik. Ezért járási pártbizottságainknak feladatává tettük, hogy a gazdasági dolgozókkal együtt újra vitassák meg a dolgozók szakképzettsége növelésének hosszú időre szóló terveit. Abból a tényből indulunk ki, hogy évről évre növekednek a dolgozók szakképzettségével széniben támasztott igények és tovább fognak növekedni, mint ez az SZKP XXII. kongresszusának következtetéseiből kitűnik, amelyekről Novotný elvtárs kijelentette, hogy a mi távlatunkat is megvilágítják. 01 4 * 1981. november 24.