Új Szó, 1961. november (14. évfolyam, 303-332.szám)

1961-11-23 / 325. szám, csütörtök

Vitafelszólalások a CSKP KB november 15—17-i ülésén P. Hron elvtárs felszólalása A XXII. kongresszus a mi dolgozóink politikai és eszmei fejlődésének nagy Iskolája lett, melyben a párttagok és a pártonkívüliek több sége újra megmutatta fejlettségét, öntudatosságát és politikai érettsé gét. Ezt bizonyítja az ís, hogy kerületünk |dél-morvaországi) pártszervezetei és kerületünk dolgozói egy öntetűen helyeselték a kongresszus tárgyalását és lelkesen fogadták az SZKP üj programját. Nagy megelégedéssel és egyetértéssel fogadták az SZKP külpolitikai Irányvonalát és a kongresszus világos álláspontját a jelenlegi fő kérdésekben — az általános és teljes leszerelés kérdé sében, a német és berlini kérdés megoldásában. Kerületünk pártszervezetei teljes egyetértéssel fogadták a kongreszszus álláspontját és Intézkedéseit az Albán Munkapárt vezetőinek egységbontó politikájával, valamint Malen kov, Kaganovics, Molotov és társai frakciós pártellenes egységbontó tevékenységével kapcsolatban. A XXII. kongresszus egyik fontos tanulsága az igényesség, a pártfegyelem, a fegyelmezettség és felelősség fokozása a feladatok teljesítésével kapcsolatban párt-, állami és gazdasági életünk valamennyi szakaszán. A párttagok és a gazdasági dolgozók képességeinek és felelősségének egyedüli kritériumát az elért munkaeredmények képezhetik. Tehát nyílt harcot kell Indítani az egyes funkcionáriusok és gazdasági dolgozók gyakorlati munkájában megnyilvánító opportunizmus ellen. Tudjuk, hogy a fogyatékosságok leggyakoribb okai a rossz szervező munkában, irányító és tömegpolitikai munkában rejlenek. Az év közepén kedvezőtlen helyzet állott elő kerületünk ipari termelési feladatainak teljesítésében. Nem érjük el a munka előirányzott termelékenységét, nem teljesítjük a központosított építkezésekre és a mezőgazdaságnak tervezett szállttá sokat. A politikai-gazdasági irányelvek teljesítésében mutatkozó fogya tékosságokat főként a termelés igen nagyfokú egyenlőtlensége, a műszaki fejlődés és a műszaki-szervezési intézkedések tervének nem teljesítése okozza, a tervezett ütem pedig nem csökkenti a munkaigényességet. A munkatermelékenység részaránya a termelés növekedésében az előirányzott 65,4 százalékhoz képest csak 59,9 százalék. Az előirányzott munkatermelékenységet csak 99,2 százalékban értük el. Komoly dolog az Is, hogy nagymértékben túlléptük a béralapokat A hatékonyság felülvizsgálása során bebizonyosodott, hogy a gazdasági termelőegységek többségében túlnyomórészt belső vállalati fogyatékosságok okozzák a feladatok nem teljesítését. Nagy hibák mutatkoznak az Irányítás szervezésében és színvonalában Is. Nagy tartalékok vannak a meglevő technika és a munkaidőalapok felhasználásában. Sok igazgató és szakszervezeti funkcionárius úgy véli, hogy a munkások új bérrendszerének bevezetésével eleget tett a normák minőségéről való gondoskodásnak s nem fordít kellő gondot a díjazásra. A párt Központi Bizottsága feladatul tűzte ki a kétműszakos üzemeltetés, mint fő munkarendszer bevezetését az ipari vállalatokban. A kerületi pártkonferencia részletesen feldolgozta e határozatot és Irányéi vül tűzte ki, hogy a döntő fontosságú üzemek 1962 végéig 1,8 mű szakváltási koefficienst érjenek el. Azóta már mintegy két év telt el. A pártszervezetek azonban még kevés befolyást gyakorolnak a kitűzött Irányelvek teljesítésére, aminek fő ként az az oka, hogy az üzemek vezetőségei nem teremtenek jó feltételeket az irányelvek teljesítésére Azzal a tudattal beszélünk e fogyatékosságokról, hogy vannak tarta lékok vállalatainkban, ezeket fel kell tárni és meg kell szervezni az em berek kezdeményezését a kérdés megoldására. A kerületi pártbizottság és a járási pártbizottságok In tézkedéseket tesznek a tartalékok felhasználásának megjavítására. A ke rület pártszervei között megosztottuk a felelősséget a kétműszak még következetesebb bevezetésére. Érvényesítjük a konkrét irányítás és rendszeres ellenőrzés elvét. Az állóalapok jobb felhasználásával további kapacitásokhoz Jutunk. A XXII. kongresszus tárgyalásai, melyeket a nagyfokú Igényesség és a társadalommal szembeni felelősség jellemzett, a szovjet dolgozók kezdeményezése széleskörű kibontakozásának jegyében folytak le, s példát mutatnak nekünk és tanulságul szolgálnak, hogyan dolgozzunk még jobban és felelősségteljesebben, s ho gyan mozgósítsuk dolgozóinkat a kibontakozó szocialista építés feladatainak teljesítésére. V. Pašek elvtárs felszólalása A szovjet kommunisták XXII. kongresszusa idején tartották a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom alapszervezetei évzáró taggyűléseiket és konferenciáikat üzemeinkben és vállalatainkban. Dolgozóink ekkor szocialista vállalásokat tettek az állami feladatok teljesítésére és túlteljesítésére. A gyűlések és konferenciák további Jellemző vonása az őszinte bírálat volt. Bírálták a munkaszervezés fogyatékosságait, a technológia, munkaidő be nem tartását stb. A konferenciákon és taggyűléseken végre megszűnt az a szokás, hogy a bajokért minden más szervet okoljanak s ne a saját vállalatukban és üzemükben keressék a fogyatékosságok kiküszöbölésének útját. Sok bíráló szó érte az anyagellátást és kohóiparunk munkáját. Az emberek megrökönyödtek annak hallatán, hogyan lehet egyszerre megvalósítani az összes fontos kohóipari részlegek korszerűsítését. Hisz itt a korszerűsítés azért is nagyon nehéz, mert a teljes üzemmenet feltételei közepette valósul meg. Elvégre Ismerjük legnagyobb kohóművünk, a Vítkovicei Klement Gottwald Vasmű helyzetét. A korszerűsítést már 1960ban megkezdték, és olyan távlati terv szerint folyik, melyet a minisztérium még csak meg sem vitatott rendesen és nem egyeztette össze a felelős műszaki dolgozók véleményét. Szeretném felhívni a figyelmet a beruházási építkezés tervteljesítésére. Annak ellenére, hogy pártunk Központi Bizottsága és a kormány intézkedéseket tett a beruházási építkezés tervteljesltésében mutatkozó fogyatékosságok kiküszöbölésére, a helyzet még sem Javult. A megkezdett építkezések arányszáma nem csökken, hanem még növekszik. Dolgozóink és egyes szakemberek úgy vélik, hogy e baj lényege az, hogy több évre -előre határozzák meg a konkrét építés időtartamát, bár az erők és eszközök összpontosításával sokkal előbb befejezhetnék. Jó lenne, ha felülvizsgálnánk egyes hoszszabb ideig tartó építkezéseket és korlátoznánk a befejezetlen építkezések számát. A beruházási építkezés központosított és decentralizált építkezésre osztása sem teremtett rendet a beruházásban. Dolgozóink gyakran bírálják, hogy a vállalatvezetők megszegik munkaJogi igényeiket. Olyan esetek is előfordulnak, hogy egyes gazdasági vezetők ügyet se vetnek a dolgozók jogos Igényeire s elfelejtik, hogy eljárásuk ellentmond a szocialista törvényességnek. A vállalatokban sokszor nem veszik eléggé figyelembe a dolgozók hozzászólásait és panaszait, vagy egyáltalán nem törődnek a megoldásukkal. Ennek következtében a dolgozók közül sokan a központi szervekhez és hivatalokhoz fordulnak panaszaikkal. így például a Központi Szakszervezeti Tanács munkajogi osztálya 1960. májusa és 1961. szeptembere között 24 400 kérdést és panaszt kapott. Ezek közül 20144 élőszóval előadott és 4256 írásban benyújtott kérdés és panasz volt. A kérdésekből és a panaszokból kitűnik, hogy sok esetben helytelenül érvényesítik vagy megszegik a munkajogi előírásokat. Vonatkozik ez például a szabadságigényre, a más munkára való beosztás eseteire, a munkaviszony felbontására stb. Sok vállalat azoknak a kárpótlását is elhanyagolja, akiket munkabaleset ért. Határozottan nem engedhető meg, hogy a vállalatok a dolgozókra ruházzák át a kockázat következményeit a munkabalesetek esetében, hogy különféle érveket találjanak ki a kárpótlás elkerülésére. Az ls helytelen, hogy az ilyen kérelmek elintézését nagyon elódázzák. Nem méltó egy szocialista vállalathoz, hogy a dolgozóknak a szó szoros értelmében úgy kell kiveszekedniük a kárpótlást, bár ennek minden feltétele megvan. Mégis előfordulnak ilyen esetek. Dolgozóink megértik a népgazdaság fejlődésének bonyolult problémáit. Vállalásaikban kifejezik, hogy készek kiküszöbölni a nehézségeket és készek becsülettel teljesíteni a Központi Bizottság valamennyi határozatát. O. Homola elvtárs felszólalása Az SZKP XXII. kongresszusa rend- I kívül nagy jelentőségű az egész emberiség további sorsára nézve. A Szovjetunió Kommunista Pártjának e kongresszusán jóváhagyott programja lelkesedéssel tölti el az embereket. Óriási a vonzóereje, amely annak arányában fog fokozódni, minél gyorsabb ütemben valósulnak meg a benne foglalt egyes elvek. Minden bizonnyal mindnyájan teljes mértékben támogatjuk pártunk azon következtetését, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának programja további pártmunkánknak is irányvonala lesz. Mindnyájan egyetértünk azzal, hogy hazánk további fejlődésének 20 évre szóló távlati programját vita céljából a dolgozók elé terjesztik. Mindnyájan örömmel vettük tudomásul, hogy az SZKP XXII. kongreszszusa hangsúlyozta a XX. kongreszszus lenini fő irányvonala érvényrejuttatásának, a személyi kultusz káros következményei és a pártellenes csoport tevékenységének következményei elleni harcnak szükségességét. A személyi kultusz teljes és alapos bírálata s megmagyarázása rendkívül nagy jelentőségű. A hibák kiküszöbölése és az arra irányuló intézkedések, hogy soha többé meg ne Ismétlődhessenek, rendkívül nagy segítséget nyújtanak a tömegek politikai nevelésében. Egyidejűleg teljesen egyetértünk azzal, hogy az SZKP XXII. kongresszusán következetesen megvédték a marxizmus-leninizmus irányvonalát és elítélték elferdítőit — az Albán Munkapárt vezető funkcionáriusalt. Hazánk dolgozói teljesen egyetértenek a XXII. kongresszus következtetéseivel s örömmel veszik tudomásul a kongresszus határozatait és lelkesen üdvözlik a Szovjetunió Kommunista Pártjának űj programját. Erről a tényről tanúskodik a csehszlovák-szovjet barátság idei hónapja és az, hogy hazánk lakossága tömegesen vesz részt rendezvényein. A barátság hónapjában csúcsosodik ki a CSSZBSZ tevékenysége, amely már most teszi meg az előkészületeket az ez év december 9-én és 10-én sorra kerülő V. országos kongresszusára. A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség a legutóbbi négy évben értékes tevékenységet fejtett ki. Széleskörűen kibontakoztatta az agitációs, propaganda- és kulturális munkát. A szövetségnek jelenleg több mint 2 400 000 tagja vesz részt a mozgalmi munkában. A legutóbbi években tökéletesebb módszerek segítségével oktatják az orosz nyelvet a népi tanfolyamokban, amelyeknek hallgatói és oktatói kötelezettséget vállaltak, hogy az egyes munkahelyek megsegítésére a harmadik ötéves terv első évében ezer szakirodalmi cikket stb. fordítanak le. A CSSZBSZ tagjai elhatározták, hogy 25 000 ilyen fordítással járulnak hozzá a harmadik ötéves terv teljesítésének eredményességéhez. A CSSZBSZ igen nagy gondot fordított a csehszlovákiai és a szovjet dolgozók kölcsönös találkozóira, különböző küldöttségek, turistacsoportok stb. látogatásaira. Az általában pozitív eredmények ellenére tudatosítjuk, hogy még igen sok fogyatékosság és hiba fordul elő a CSSZBSZ munkájában. Gyakran vagyunk tanúi, hogy az előadások túl általánosak és a beszélgetések s egyéb akciók nem függnek öszsze szorosan a munkahelyek szükségleteivel. Ez természetesen csökkenti az agitációs munka hatékonyságát. Nem vagyunk megelégedve a szovjet kultúra eddigi propagálásával sem. További tevékenységünkben elsősorban a kommunizmus propagálását és azt tartjuk szem előtt, hogy kellő eszközökkel népszerűsítsük azokat a tapasztalatokat, amelyeket a Szovjetunió dolgozói értek el a kommunizmus építésének egyes szakaszain, hogy ismertessük a szovjet tudomány és technika legújabb eredményeit, a szovjet kultúra új, kommunista alkotásait és ezzel járuljunk hozzá hazánk további felvirágoztatá sához. Alexander Dubček elvtárs felszólalása A kommunizmus anyagi-műszaki alapja kiépítésének közelsége már ma arra késztet minket, hogy céltudatosan megteremtsük a termelőerők rohamos fejlődésének, de mindenekelőtt a harmadik ötéves terv feladatai következetes teljesítésének feltételeit. A tervfeladatok teljesítése azonban még nagy gondokat okoz nekünk. A népgazdaság igen sok fontos ága nem teljesíti a harmadik ötéves terv első évének feladatai! Leginkább az új beruházások nem kielégítő hozzájárulása, a technológia lemaradása, a termelés rossz konstrukciós és műszaki előkészítése és nem utolsó sorban az irányítás alacsony színvonala hat kedvezőtlenül a tervfeladatok teljesítésére. E feladatokat tüzetesen vizsgálva látjuk, hogy van egy közös nevezőjük — ez a műszaki haladás. A műszaki haladás feladatainak nem teljesítése visszatükröződik a kohászatban, a vegyiparban és a gépiparban. A kohóipari berendezések szakaszán a műszaki haladás terve — a második ötéves tervben — mindenekelőtt a hengerművek és öntödék fejlesztésének berendezésére Irányul. Lényegesebb sikereket értünk el a hengerművek berendezéseinek szakaszán, bár technikailag nem tud-, tunk teljesen megbirkózni a feladattal. Az öntödei berendezések terén sem teljesítettük kielégítően a feladatot. Ez azért Is súlyos, mert a harmadik ötéves tervben új acélművek nagyszabású építését kell megvalósítanunk s ezeket sok esetben erkölcsileg kopott berendezéssel látnánk el. Az is aggasztó, hogy a vegyipart termelőberendezések Jelentős része nem éri el a világszínvonalat. Ha fontolóra vesszük a technikai haladás tervteljesítésének néhány adatát, előtérbe lép a tudomány és a technika feladatainak és mai nehézségeinknek összefüggése. Sok példa bizonyítja, milyen, óriási tartalékokat állíthatunk a népgazdaság szolgálatába, ha sikerül emelnünk a műszaki haladás tervezése és irányítása egybehangolásának színvonalát. A tudományos és kutató munka tényleges egybehangolása nem aktatologatás — mint sokan hiszik, Alapja nemcsak a számos tudományos ágazat széleskörű tudományára épülő tüzetes problémaismeret, hanem a tudományos kutatás módsze reínek s általában a kutatómunka formáinak tökéletes elsajátítása. Csak olyan emberek tudják helyesen és hatásosan, fölösleges papírháború nélkül biztosítani a jelenlegi bonyolult tudományos munkák eredményes egybehangolását, akik gazdag tapasz talatokkal rendelkeznek tudományos alkotómunkájukban. Az anyagi érdekek s egyszersmind kihasználásuk rendszere is negatívan hat a műszaki haladásra. Döntő jelentőségű a teljes termelés tervének teljesítéséhez fűződő anyagi érdek és túllépi a műszaki haladás tá mogatását, valamint az önköltségek csökkentésére és az anyagtakarékosságra irányuló újítási javaslatok megvalósítását célzó összes anyagi ösz tönzőerőket. Egyes esetben az anyagi ösztönző erők szembeállanak egymással. Sajnos a műszaki haladás terén ez nagyon gyakori, így azután nem csodálkozhatunk, hogy sok felelős dolgozó a tövises út helyett inkább megmarad a régi beidegződött termelés mellett. Társadalmunk évről évre egyre több anyagi eszközt fordít a tudományra, a kutatásra és fejlesztésre. Ezek a kiadások tavaly már meghaladták a hárommilliárd koronát, mégsem használják fel céltudatosan. Határozottan növelni kell a szakkáderek képzettségét, hogy biztosítsuk a népgazdaságfejlesztési feladatok, valamint a tudományos-műszaki haladás feladatainak teljesítését. Pártunk már nem egyszer bírálta a káderek szakképzettségének kedvezőtlen helyzetét. Ám továbbra is az a helyzet, hogy a káderek nem eléggé készültek fel a felsőbb fokú, nagy teljesítőképességű automatizáló berendezések kezelésére, karbantartására és Javítására. Érezhető a sžal<4 emberhiány a kutatás, a fejlesztés,általában az előgyártási folyamatok terén. Társadalmunk óriási lehetőségeket teremt a tudományos és kutató dolgozók számára. Méltán illeti hála sok fontos kérdés megoldásáért. Eddig azonban vannak olyan kutató és tu-. dományos dolgozók, akik társadalmunk fejlődése szempontjából nem éppen döntő jelentőségű feladatok megoldásával foglalkoznak. Ugyanaki kor sok olyan fontos problémát fi-i gyeimen kívül hagynak, melyeknek megoldása mezőgazdaságunk fejlődése szempontjából feltétlenül szükséges. Mi nagyon megértők vagyunk tudósaink és kutatóink képességeinek és gondolatainak alkotó szellemű ér-: vényesítése iránt. Ok viszont értsék meg: társadalmunk elvárja tőlük, hogy a legszükségesebb feladatokat oldják meg. Máskülönben a ráfordí-; tott társadalmi eszközöknek nem vol-j na meg a kellő hatásuk. A tudományos munkák koncentrál lása, a tudományos és kutatómun-: kák eddigi frontjának szűkítése to-j vábbi probléma, melyet a tudomány,kutatás és a műszaki haladás ha-) íékonyságának fokozásával kell meg-* oldanunk. E kérdés megoldása a tu-i dományos kutatás feladatainak sokkal alaposabb egybehangolását jelenti á többi szocialista országgal, mindem nekelőtt a Szovjetunióval. Ezen sike-í reink ellenére sokkal szorgalmasabb ban kell folytatnunk az együttműkö-i dés elmélyítését és ne keressük á saját megoldást a máshol már meg-i oldott esetekben. Komoly fogyatékosságok vannak to'-i vábbra is a párt- és a szakszerve-: zetek irányító és szervező munkájá-: ban, a vállalatok és gazdasági ter-s melő egységek vezetésében is. Állán-: dóan el kell mélyíteni munkájukat úgy, hogy a műszaki haladás vala-: mennyi tudományos, műszaki és fej-) lesztési dolgozó szívügye legyen, ne-i csak a tudományos dolgozók, hanem a termelési dolgozók is magukénak tekintsék, kölcsönösen együttműködjenek a tudomány és a technika hosszúérvényű fejlesztési terveinek kidolgozásán és megvalósításán. Másrészt a jelenlegi helyzet meg-i követeli a centralizálás erősítését a tudományos-műszaki haladás Irányi-, tásában, mert a tudomány és a technika fejlesztésében és eredményeik megvalósításában sok fogyatékos-. Ságnak az az oka, hogy nem bizto-; sltjuk az országos, egységes, céltuda-i tos technikai politikai megvalősítá-; sát. A műszaki haladás feladatai teljesítésének komplex biztosításával a tervben készüljünk fel a termelő-; erők fejlődésének és a munkaterme-i lékenység emelkedésének nagyobb' ütemére, melyet a fejlett szocialista társadalom építése fog eredményez-: ni, készüljünk fel a kommunizmusra valő jövőbeni fokozatos átmenetre. Mindenekelőtt az a fontos, hogy a tudósok, technikusok és dolgozók munkaközösségeinek széleskörű aktív részvételével biztosítsuk a legújabb tudományos és technikai Ismeretek-, bői kiinduló hoszúérvényű tervek ki-i dolgozását, melyek majd a jövőbeni kommunista társadalom anyagi-mű-; szaki alapja tudományos fejlesztésé-: nek alapját fogják képezni. Ezek a tervek az egységes, céltudatos, országos műszaki politikának és a nemzetközi munkamegosztás konkrét megoldásának elengedhetetlen félté-; telei. Népgazdaságunk és szervezetei irányítási rendszerében következetesen érvényesítenünk kell azt az elvet, hogy a kommunisták és a dolgozók fő feladata a tudomány és a technika fejlesztésének felkarolása a gazdasági és a politikai szervező munka valamennyi szakaszán, mivel ez a munkatermelékenység emelkedésének, az önköltségek csökkenésének, a nép egészségügyi viszonyai megjavulásának, a termelőerők gyors fejlődésének s egyúttal az életszínvonal emelkedé-. sének állandó kimeríthetetlen fórrá-; sa. Oj SZÖ 4 * 196

1- november 24.