Új Szó, 1961. november (14. évfolyam, 303-332.szám)

1961-11-23 / 325. szám, csütörtök

Vitafelszólalások a CSKP KB november 15—17-i ülésén P. Hron elvtárs felszólalása A XXII. kongresszus a mi dolgo­zóink politikai és eszmei fejlődésé­nek nagy Iskolája lett, melyben a párttagok és a pártonkívüliek több sége újra megmutatta fejlettségét, öntudatosságát és politikai érettsé gét. Ezt bizonyítja az ís, hogy ke­rületünk |dél-morvaországi) pártszer­vezetei és kerületünk dolgozói egy öntetűen helyeselték a kongresszus tárgyalását és lelkesen fogadták az SZKP üj programját. Nagy megelége­déssel és egyetértéssel fogadták az SZKP külpolitikai Irányvonalát és a kongresszus világos álláspontját a jelenlegi fő kérdésekben — az ál­talános és teljes leszerelés kérdé sében, a német és berlini kérdés megoldásában. Kerületünk pártszervezetei teljes egyetértéssel fogadták a kongresz­szus álláspontját és Intézkedéseit az Albán Munkapárt vezetőinek egység­bontó politikájával, valamint Malen kov, Kaganovics, Molotov és társai frakciós pártellenes egységbontó te­vékenységével kapcsolatban. A XXII. kongresszus egyik fontos tanulsága az igényesség, a pártfe­gyelem, a fegyelmezettség és fele­lősség fokozása a feladatok teljesí­tésével kapcsolatban párt-, állami és gazdasági életünk valamennyi sza­kaszán. A párttagok és a gazdasági dolgozók képességeinek és felelőssé­gének egyedüli kritériumát az elért munkaeredmények képezhetik. Tehát nyílt harcot kell Indítani az egyes funkcionáriusok és gazdasági dolgo­zók gyakorlati munkájában megnyil­vánító opportunizmus ellen. Tudjuk, hogy a fogyatékosságok leggyakoribb okai a rossz szervező munkában, irá­nyító és tömegpolitikai munkában rejlenek. Az év közepén kedvezőtlen hely­zet állott elő kerületünk ipari ter­melési feladatainak teljesítésében. Nem érjük el a munka előirányzott termelékenységét, nem teljesítjük a központosított építkezésekre és a mezőgazdaságnak tervezett szállttá sokat. A politikai-gazdasági irányel­vek teljesítésében mutatkozó fogya tékosságokat főként a termelés igen nagyfokú egyenlőtlensége, a műszaki fejlődés és a műszaki-szervezési in­tézkedések tervének nem teljesítése okozza, a tervezett ütem pedig nem csökkenti a munkaigényességet. A munkatermelékenység részará­nya a termelés növekedésében az előirányzott 65,4 százalékhoz képest csak 59,9 százalék. Az előirányzott munkatermelékenységet csak 99,2 szá­zalékban értük el. Komoly dolog az Is, hogy nagymértékben túlléptük a béralapokat A hatékonyság felülvizsgálása so­rán bebizonyosodott, hogy a gazda­sági termelőegységek többségében túlnyomórészt belső vállalati fogya­tékosságok okozzák a feladatok nem teljesítését. Nagy hibák mutatkoz­nak az Irányítás szervezésében és színvonalában Is. Nagy tartalékok vannak a meglevő technika és a munkaidőalapok felhasználásában. Sok igazgató és szakszervezeti funk­cionárius úgy véli, hogy a munká­sok új bérrendszerének bevezetésé­vel eleget tett a normák minőségé­ről való gondoskodásnak s nem for­dít kellő gondot a díjazásra. A párt Központi Bizottsága felada­tul tűzte ki a kétműszakos üzemel­tetés, mint fő munkarendszer beve­zetését az ipari vállalatokban. A ke­rületi pártkonferencia részletesen feldolgozta e határozatot és Irányéi vül tűzte ki, hogy a döntő fontos­ságú üzemek 1962 végéig 1,8 mű szakváltási koefficienst érjenek el. Azóta már mintegy két év telt el. A pártszervezetek azonban még ke­vés befolyást gyakorolnak a kitűzött Irányelvek teljesítésére, aminek fő ként az az oka, hogy az üzemek ve­zetőségei nem teremtenek jó felté­teleket az irányelvek teljesítésére Azzal a tudattal beszélünk e fo­gyatékosságokról, hogy vannak tarta lékok vállalatainkban, ezeket fel kell tárni és meg kell szervezni az em berek kezdeményezését a kérdés megoldására. A kerületi pártbizott­ság és a járási pártbizottságok In tézkedéseket tesznek a tartalékok felhasználásának megjavítására. A ke rület pártszervei között megosztot­tuk a felelősséget a kétműszak még következetesebb bevezetésére. Érvé­nyesítjük a konkrét irányítás és rendszeres ellenőrzés elvét. Az álló­alapok jobb felhasználásával további kapacitásokhoz Jutunk. A XXII. kongresszus tárgyalásai, melyeket a nagyfokú Igényesség és a társadalommal szembeni felelősség jellemzett, a szovjet dolgozók kez­deményezése széleskörű kibontakozá­sának jegyében folytak le, s példát mutatnak nekünk és tanulságul szol­gálnak, hogyan dolgozzunk még job­ban és felelősségteljesebben, s ho gyan mozgósítsuk dolgozóinkat a ki­bontakozó szocialista építés felada­tainak teljesítésére. V. Pašek elvtárs felszólalása A szovjet kommunisták XXII. kong­resszusa idején tartották a Forra­dalmi Szakszervezeti Mozgalom alap­szervezetei évzáró taggyűléseiket és konferenciáikat üzemeinkben és vál­lalatainkban. Dolgozóink ekkor szo­cialista vállalásokat tettek az állami feladatok teljesítésére és túlteljesí­tésére. A gyűlések és konferenciák továb­bi Jellemző vonása az őszinte bírá­lat volt. Bírálták a munkaszerve­zés fogyatékosságait, a technológia, munkaidő be nem tartását stb. A konferenciákon és taggyűléseken végre megszűnt az a szokás, hogy a bajokért minden más szervet okol­janak s ne a saját vállalatukban és üzemükben keressék a fogyatékossá­gok kiküszöbölésének útját. Sok bíráló szó érte az anyagellá­tást és kohóiparunk munkáját. Az emberek megrökönyödtek annak hal­latán, hogyan lehet egyszerre meg­valósítani az összes fontos kohóipari részlegek korszerűsítését. Hisz itt a korszerűsítés azért is nagyon nehéz, mert a teljes üzemmenet feltételei közepette valósul meg. Elvégre Is­merjük legnagyobb kohóművünk, a Vítkovicei Klement Gottwald Vasmű helyzetét. A korszerűsítést már 1960­ban megkezdték, és olyan távlati terv szerint folyik, melyet a minisz­térium még csak meg sem vitatott rendesen és nem egyeztette össze a felelős műszaki dolgozók vélemé­nyét. Szeretném felhívni a figyelmet a beruházási építkezés tervteljesítésé­re. Annak ellenére, hogy pártunk Központi Bizottsága és a kormány intézkedéseket tett a beruházási épít­kezés tervteljesltésében mutatkozó fogyatékosságok kiküszöbölésére, a helyzet még sem Javult. A megkez­dett építkezések arányszáma nem csökken, hanem még növekszik. Dol­gozóink és egyes szakemberek úgy vélik, hogy e baj lényege az, hogy több évre -előre határozzák meg a konkrét építés időtartamát, bár az erők és eszközök összpontosításával sokkal előbb befejezhetnék. Jó len­ne, ha felülvizsgálnánk egyes hosz­szabb ideig tartó építkezéseket és korlátoznánk a befejezetlen építke­zések számát. A beruházási építkezés központo­sított és decentralizált építkezésre osztása sem teremtett rendet a be­ruházásban. Dolgozóink gyakran bírálják, hogy a vállalatvezetők megszegik munka­Jogi igényeiket. Olyan esetek is elő­fordulnak, hogy egyes gazdasági ve­zetők ügyet se vetnek a dolgozók jogos Igényeire s elfelejtik, hogy el­járásuk ellentmond a szocialista tör­vényességnek. A vállalatokban sokszor nem ve­szik eléggé figyelembe a dolgozók hozzászólásait és panaszait, vagy egyáltalán nem törődnek a megol­dásukkal. Ennek következtében a dolgozók közül sokan a központi szervekhez és hivatalokhoz fordul­nak panaszaikkal. így például a Köz­ponti Szakszervezeti Tanács munka­jogi osztálya 1960. májusa és 1961. szeptembere között 24 400 kérdést és panaszt kapott. Ezek közül 20144 élőszóval előadott és 4256 írásban benyújtott kérdés és panasz volt. A kérdésekből és a panaszokból kitűnik, hogy sok esetben helytele­nül érvényesítik vagy megszegik a munkajogi előírásokat. Vonatkozik ez például a szabadságigényre, a más munkára való beosztás eseteire, a munkaviszony felbontására stb. Sok vállalat azoknak a kárpótlását is el­hanyagolja, akiket munkabaleset ért. Határozottan nem engedhető meg, hogy a vállalatok a dolgozókra ru­házzák át a kockázat következmé­nyeit a munkabalesetek esetében, hogy különféle érveket találjanak ki a kárpótlás elkerülésére. Az ls hely­telen, hogy az ilyen kérelmek el­intézését nagyon elódázzák. Nem méltó egy szocialista vállalathoz, hogy a dolgozóknak a szó szoros értelmében úgy kell kiveszekedniük a kárpótlást, bár ennek minden fel­tétele megvan. Mégis előfordulnak ilyen esetek. Dolgozóink megértik a népgazda­ság fejlődésének bonyolult problé­máit. Vállalásaikban kifejezik, hogy készek kiküszöbölni a nehézségeket és készek becsülettel teljesíteni a Központi Bizottság valamennyi hatá­rozatát. O. Homola elvtárs felszólalása Az SZKP XXII. kongresszusa rend- I kívül nagy jelentőségű az egész em­beriség további sorsára nézve. A Szovjetunió Kommunista Pártjának e kongresszusán jóváhagyott program­ja lelkesedéssel tölti el az embereket. Óriási a vonzóereje, amely annak ará­nyában fog fokozódni, minél gyor­sabb ütemben valósulnak meg a ben­ne foglalt egyes elvek. Minden bizonnyal mindnyájan tel­jes mértékben támogatjuk pártunk azon következtetését, hogy a Szov­jetunió Kommunista Pártjának prog­ramja további pártmunkánknak is irányvonala lesz. Mindnyájan egyet­értünk azzal, hogy hazánk további fejlődésének 20 évre szóló távlati programját vita céljából a dolgozók elé terjesztik. Mindnyájan örömmel vettük tudo­másul, hogy az SZKP XXII. kongresz­szusa hangsúlyozta a XX. kongresz­szus lenini fő irányvonala érvényre­juttatásának, a személyi kultusz ká­ros következményei és a pártellenes csoport tevékenységének következmé­nyei elleni harcnak szükségességét. A személyi kultusz teljes és alapos bírálata s megmagyarázása rendkívül nagy jelentőségű. A hibák kiküszö­bölése és az arra irányuló intézke­dések, hogy soha többé meg ne Is­métlődhessenek, rendkívül nagy se­gítséget nyújtanak a tömegek politi­kai nevelésében. Egyidejűleg teljesen egyetértünk azzal, hogy az SZKP XXII. kong­resszusán következetesen megvédték a marxizmus-leninizmus irányvona­lát és elítélték elferdítőit — az Al­bán Munkapárt vezető funkcionáriu­salt. Hazánk dolgozói teljesen egyetér­tenek a XXII. kongresszus következ­tetéseivel s örömmel veszik tudomá­sul a kongresszus határozatait és lel­kesen üdvözlik a Szovjetunió Kom­munista Pártjának űj programját. Erről a tényről tanúskodik a cseh­szlovák-szovjet barátság idei hónap­ja és az, hogy hazánk lakossága tö­megesen vesz részt rendezvényein. A barátság hónapjában csúcsosodik ki a CSSZBSZ tevékenysége, amely már most teszi meg az előkészüle­teket az ez év december 9-én és 10-én sorra kerülő V. országos kong­resszusára. A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szö­vetség a legutóbbi négy évben ér­tékes tevékenységet fejtett ki. Szé­leskörűen kibontakoztatta az agitá­ciós, propaganda- és kulturális mun­kát. A szövetségnek jelenleg több mint 2 400 000 tagja vesz részt a mozgalmi munkában. A legutóbbi években tökéletesebb módszerek segítségével oktatják az orosz nyelvet a népi tanfolyamok­ban, amelyeknek hallgatói és oktatói kötelezettséget vállaltak, hogy az egyes munkahelyek megsegítésére a harmadik ötéves terv első évében ezer szakirodalmi cikket stb. fordí­tanak le. A CSSZBSZ tagjai elhatá­rozták, hogy 25 000 ilyen fordítással járulnak hozzá a harmadik ötéves terv teljesítésének eredményességé­hez. A CSSZBSZ igen nagy gondot for­dított a csehszlovákiai és a szovjet dolgozók kölcsönös találkozóira, kü­lönböző küldöttségek, turistacsopor­tok stb. látogatásaira. Az általában pozitív eredmények ellenére tudatosítjuk, hogy még igen sok fogyatékosság és hiba fordul elő a CSSZBSZ munkájában. Gyakran va­gyunk tanúi, hogy az előadások túl általánosak és a beszélgetések s egyéb akciók nem függnek ösz­sze szorosan a munkahelyek szük­ségleteivel. Ez természetesen csök­kenti az agitációs munka hatékony­ságát. Nem vagyunk megelégedve a szovjet kultúra eddigi propagálásá­val sem. További tevékenységünkben első­sorban a kommunizmus propagálását és azt tartjuk szem előtt, hogy kel­lő eszközökkel népszerűsítsük azo­kat a tapasztalatokat, amelyeket a Szovjetunió dolgozói értek el a kom­munizmus építésének egyes szaka­szain, hogy ismertessük a szovjet tu­domány és technika legújabb ered­ményeit, a szovjet kultúra új, kom­munista alkotásait és ezzel járuljunk hozzá hazánk további felvirágoztatá sához. Alexander Dubček elvtárs felszólalása A kommunizmus anyagi-műszaki alapja kiépítésének közelsége már ma arra késztet minket, hogy céltu­datosan megteremtsük a termelőerők rohamos fejlődésének, de mindenek­előtt a harmadik ötéves terv fel­adatai következetes teljesítésének feltételeit. A tervfeladatok teljesítése azonban még nagy gondokat okoz nekünk. A népgazdaság igen sok fontos ága nem teljesíti a harmadik ötéves terv első évének feladatai! Leginkább az új beruházások nem kielégítő hoz­zájárulása, a technológia lemaradá­sa, a termelés rossz konstrukciós és műszaki előkészítése és nem utolsó sorban az irányítás alacsony színvo­nala hat kedvezőtlenül a tervfel­adatok teljesítésére. E feladatokat tüzetesen vizsgálva látjuk, hogy van egy közös nevező­jük — ez a műszaki haladás. A műszaki haladás feladatainak nem teljesítése visszatükröződik a kohászatban, a vegyiparban és a gép­iparban. A kohóipari berendezések szakaszán a műszaki haladás terve — a második ötéves tervben — min­denekelőtt a hengerművek és öntö­dék fejlesztésének berendezésére Irá­nyul. Lényegesebb sikereket értünk el a hengerművek berendezéseinek szakaszán, bár technikailag nem tud-, tunk teljesen megbirkózni a feladat­tal. Az öntödei berendezések terén sem teljesítettük kielégítően a feladatot. Ez azért Is súlyos, mert a harmadik ötéves tervben új acélművek nagy­szabású építését kell megvalósíta­nunk s ezeket sok esetben erkölcsi­leg kopott berendezéssel látnánk el. Az is aggasztó, hogy a vegyipart ter­melőberendezések Jelentős része nem éri el a világszínvonalat. Ha fontolóra vesszük a technikai haladás tervteljesítésének néhány adatát, előtérbe lép a tudomány és a technika feladatainak és mai nehéz­ségeinknek összefüggése. Sok példa bizonyítja, milyen, óriá­si tartalékokat állíthatunk a népgaz­daság szolgálatába, ha sikerül emel­nünk a műszaki haladás tervezése és irányítása egybehangolásának színvonalát. A tudományos és kutató munka tényleges egybehangolása nem aktatologatás — mint sokan hiszik, Alapja nemcsak a számos tudomá­nyos ágazat széleskörű tudományára épülő tüzetes problémaismeret, ha­nem a tudományos kutatás módsze reínek s általában a kutatómunka formáinak tökéletes elsajátítása. Csak olyan emberek tudják helyesen és hatásosan, fölösleges papírháború nélkül biztosítani a jelenlegi bonyo­lult tudományos munkák eredményes egybehangolását, akik gazdag tapasz talatokkal rendelkeznek tudományos alkotómunkájukban. Az anyagi érdekek s egyszersmind kihasználásuk rendszere is negatívan hat a műszaki haladásra. Döntő je­lentőségű a teljes termelés tervé­nek teljesítéséhez fűződő anyagi ér­dek és túllépi a műszaki haladás tá mogatását, valamint az önköltségek csökkentésére és az anyagtakarékos­ságra irányuló újítási javaslatok meg­valósítását célzó összes anyagi ösz tönzőerőket. Egyes esetben az anya­gi ösztönző erők szembeállanak egy­mással. Sajnos a műszaki haladás te­rén ez nagyon gyakori, így azután nem csodálkozhatunk, hogy sok fe­lelős dolgozó a tövises út helyett inkább megmarad a régi beidegző­dött termelés mellett. Társadalmunk évről évre egyre több anyagi eszközt fordít a tudo­mányra, a kutatásra és fejlesztésre. Ezek a kiadások tavaly már megha­ladták a hárommilliárd koronát, mégsem használják fel céltudatosan. Határozottan növelni kell a szak­káderek képzettségét, hogy biztosít­suk a népgazdaságfejlesztési felada­tok, valamint a tudományos-műszaki haladás feladatainak teljesítését. Pár­tunk már nem egyszer bírálta a ká­derek szakképzettségének kedvezőt­len helyzetét. Ám továbbra is az a helyzet, hogy a káderek nem eléggé készültek fel a felsőbb fokú, nagy teljesítőképességű automatizáló be­rendezések kezelésére, karbantartá­sára és Javítására. Érezhető a sžal<4 emberhiány a kutatás, a fejlesztés,­általában az előgyártási folyamatok terén. Társadalmunk óriási lehetőségeket teremt a tudományos és kutató dol­gozók számára. Méltán illeti hála sok fontos kérdés megoldásáért. Eddig azonban vannak olyan kutató és tu-. dományos dolgozók, akik társadal­munk fejlődése szempontjából nem éppen döntő jelentőségű feladatok megoldásával foglalkoznak. Ugyanaki kor sok olyan fontos problémát fi-i gyeimen kívül hagynak, melyeknek megoldása mezőgazdaságunk fejlődé­se szempontjából feltétlenül szüksé­ges. Mi nagyon megértők vagyunk tudósaink és kutatóink képességeinek és gondolatainak alkotó szellemű ér-: vényesítése iránt. Ok viszont értsék meg: társadalmunk elvárja tőlük, hogy a legszükségesebb feladatokat oldják meg. Máskülönben a ráfordí-; tott társadalmi eszközöknek nem vol-j na meg a kellő hatásuk. A tudományos munkák koncentrál lása, a tudományos és kutatómun-: kák eddigi frontjának szűkítése to-j vábbi probléma, melyet a tudomány,­kutatás és a műszaki haladás ha-) íékonyságának fokozásával kell meg-* oldanunk. E kérdés megoldása a tu-i dományos kutatás feladatainak sokkal alaposabb egybehangolását jelenti á többi szocialista országgal, mindem nekelőtt a Szovjetunióval. Ezen sike-í reink ellenére sokkal szorgalmasabb ban kell folytatnunk az együttműkö-i dés elmélyítését és ne keressük á saját megoldást a máshol már meg-i oldott esetekben. Komoly fogyatékosságok vannak to'-i vábbra is a párt- és a szakszerve-: zetek irányító és szervező munkájá-: ban, a vállalatok és gazdasági ter-s melő egységek vezetésében is. Állán-: dóan el kell mélyíteni munkájukat úgy, hogy a műszaki haladás vala-: mennyi tudományos, műszaki és fej-) lesztési dolgozó szívügye legyen, ne-i csak a tudományos dolgozók, hanem a termelési dolgozók is magukénak tekintsék, kölcsönösen együttműköd­jenek a tudomány és a technika hosszúérvényű fejlesztési terveinek kidolgozásán és megvalósításán. Másrészt a jelenlegi helyzet meg-i követeli a centralizálás erősítését a tudományos-műszaki haladás Irányi-, tásában, mert a tudomány és a tech­nika fejlesztésében és eredményeik megvalósításában sok fogyatékos-. Ságnak az az oka, hogy nem bizto-; sltjuk az országos, egységes, céltuda-i tos technikai politikai megvalősítá-; sát. A műszaki haladás feladatai telje­sítésének komplex biztosításával a tervben készüljünk fel a termelő-; erők fejlődésének és a munkaterme-i lékenység emelkedésének nagyobb' ütemére, melyet a fejlett szocialista társadalom építése fog eredményez-: ni, készüljünk fel a kommunizmusra valő jövőbeni fokozatos átmenetre. Mindenekelőtt az a fontos, hogy a tudósok, technikusok és dolgozók munkaközösségeinek széleskörű aktív részvételével biztosítsuk a legújabb tudományos és technikai Ismeretek-, bői kiinduló hoszúérvényű tervek ki-i dolgozását, melyek majd a jövőbeni kommunista társadalom anyagi-mű-; szaki alapja tudományos fejlesztésé-: nek alapját fogják képezni. Ezek a tervek az egységes, céltudatos, or­szágos műszaki politikának és a nem­zetközi munkamegosztás konkrét megoldásának elengedhetetlen félté-; telei. Népgazdaságunk és szervezetei irá­nyítási rendszerében következetesen érvényesítenünk kell azt az elvet, hogy a kommunisták és a dolgozók fő feladata a tudomány és a technika fejlesztésének felkarolása a gazdasá­gi és a politikai szervező munka vala­mennyi szakaszán, mivel ez a munka­termelékenység emelkedésének, az önköltségek csökkenésének, a nép egészségügyi viszonyai megjavulásá­nak, a termelőerők gyors fejlődésének s egyúttal az életszínvonal emelkedé-. sének állandó kimeríthetetlen fórrá-; sa. Oj SZÖ 4 * 196 1- november 24.

Next

/
Thumbnails
Contents