Új Szó, 1961. november (14. évfolyam, 303-332.szám)

1961-11-04 / 306. szám, szombat

£ Szovjetunió Kommunista Pártjának szervezeti szabályzata (Folytatás a 2. oldalról) Illetőt ki kell zárni a bizottságból. Ebben a kérdésben a Központi Revíziós Bizottság ülésén döntenek. A határozat akkor érvényes, ha zárt (titkos) szavazás során a Központi Revíziós Bizottság szóban forgó tagjának a bizottságból valő kizárására szavaz a Központi Bizottság tagjainak kétharmada. A köztársasági, határterület, területi, körzeti, városi és kerületi pártszervezetek revíziós bizottsági tagjainak e bizottságokból való kizárásáról a megfelelő bizottságok ülésein döntenek, ugyanazon a módon, ahogyan a pártbizottságok tagjai és póttagjai ügyében. A pártpolitika kérdéseinek szabad és érdemleges megvitatása az egyes szervezetekben vagy az egész pártban minden párttag elidegeníthetetlen joga é

F a pártdemokrácia fontos elve. Csupán a pártdemokrácia alapján bontakozhat ki a bírálat és az önbírálat, s szilárdulhat meg a pártfegyelem, amelynek tudatosnak, nem pedig gépiesnek kell lennie. Egyes szervezetekben vagy a párt egészében lehetségesek viták tisztázatlan vagy nem elég világos kérdésekről. A párt egészére kiterjedő vita szükséges, ha: a) néhány területi vagy köztársasági pártszervezet szükségesnek tartja; b) az SZKP Központi Bizottságában nincs elég szilárd többség a pártpolitika legfontosabb kérdéseit illetően; c) az SZKP Központi Bizottsága szükségesnek tartja, hogy egyik vagy másik politikai kérdésben tanácskozzon az egész párttal. A pártpolitikai kérdésekkel foglalkozó széleskörű vitát, különösen az országos vitát úgy kell lebonyolítani, hogy biztosítva legyen a párttagok szabad véleménynyilvánítása, és kizárják a pártegységet megbontó frakciós csoportok alakítására, a párt szétszakítására irányuló kísérletek lehetőségét. „„ A pártvezetés legfőbb elve a kollektív vezetés, ami a pártszervezetek normális tevékenységének, a káderek helyes nevelésének, a kommunisták aktivitása és öntevékenysége fejlesztésének nélkülözhetetlen feltétele. A személyi kultuszt és a pártdemokráciának vele összefüggő megszegését nem szabad megtűrni a pártban, e jelenségek összeegyeztethetetlenek a pártélet lenini elveivel. A kollektív vezetés nem szünteti meg a pártmunkások személyi felelősségét a rájuk bízott munkáért. „q A szövetségi köztársaság kommunista pártja élén álló Központi Bizottság, a határterületi, területi, körzeti, városi és kerületi pártbizottság rendszeresen tájékoztatja munkájáról a pártszervezeteket a kongresszusok és konferenciák közötti időszakban. __ A párt. legfontosabb határozatainak megvitatására és a végrehajtásukat szolgáló gyakorlati intézkedések kidolgozására, valamint a helyi életből adódó kérdések megvvizsgálására összehívják a kerületi, városi, körzeti, területi, határterületi pártszervezetek, Illetve a szövetségi köztársaságokban működő kommunista pártok aktívagyűléseit. IV. A párt legfelsőbb szervei A Szovjetunió Kommunista Pártjának legfelsőbb szerve a pártkongresszus. "Ä rendes pártkongresszust négyévenként legalább egyszer hívják össze. A pártkongresszus összehívását és napirendjét legkésőbb másfél hónappal a kongresszus előtt közzé kell tenni. Rendkívüli kongresszust a párt Központi Bizottsága vagy saját kezdeményezésére, vagy a legutóbbi pártkongresszuson képviselt párttagok legalább, egyharmadának kívánságára hív össze. A rendkívüli kongresszust ilyen esetben két hónapon belül össze kell hívni. A kongresszus akkor határozatképes, ha azon a párttagságnak legalább fele képviselve van. A pártkongresszuson való képviselet Irányát a Központi Bizottság állapítja meg. „„ Ha a párt Központi Bizottsága a 31. pontban megállapított határidőn belül nem hívja össze a rendkívüli kongresszust, a rendkívüli kongresszus összehívását követelő szervezeteknek joguk van szervező bizottságot alakítani, amely a rendkívüli kongresszus összehívása tekintetében a Központi Bizottság jogait élvezi. 33. A kongresszus: - a) meghallgatja és jóváhagyja á Központi Bizottság, a Központi Revíziós Bizottság és a többi központi szerv beszámolóját; b) felülvizsgálja, módosítja, illetve jóváhagyja a párt programját és szervezeti szabályzatát; c) meghatározza a párt Irányvonalát a belés külpolitikai kérdésekben, megvizsgálja és eldönti a kommunista építés legfontosabb kérdéseit; d) megválasztja a Központi Bizottságot és a Központi Revíziós Bizottságot. „ . A Központi Bizottságot és a Központi «i4. Revíziós Bizottságot a kongresszus által megállapított összetételben választják meg. Ha a Központi' Bizottság valamelyik tagja kiválik a Központi Bizottságból, ezt a kongresszus által megválasztott póttagokból egészítik kl. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Közpönti Bizottsága a kongresszusok közti időben vezeti a párt, a helyi pártszervek egész munkáját, gondoskodik a vezető káderek kiválasztásáról és elosztásáról, a pártcsoportok révén Irányítja a dolgozók központi állami és társadalmi szervezeteinek munkáját,' különféle pártszerveket, pártintézményeket, pártvállalatokat létesít és vezeti ezek tevékenységét, kinevezi a Központi Bizottság ellenőrzése alatt működő központi napilapok és folyóiratok szerkesztőségét, elosztja a párt költségvetési eszközeit és ellenőrzi e költségvetés végrehajtását. A Központi Bizottság képviseli az SZKP-t más pártok előtt. oo Az SZKP Központi Bizottsága a pártszervezeteket rendszeresen tájékoztatja munkájáról. „_ A Központi Revíziós Bizottság ellenőrzl, hogy gyorsan és helyesen elintézik-e az ügyeket a párt központi szerveiben, valamint ellenőrzi az SZKP Központi Bizottságának pénztárát és vállalatait. _„ Az SZKP Központi Bizottsága hathónaponként legalább egyszer plénumot taŕt. A Központi Bizottság póttagjai tanácskozási joggal részt vesznek a Központi Bizottság plénumaln. __ A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a Központi Bizottság munkájának a píénumok közötti irányítására Elnökséget, a folyó munka, főként a káderek kiválasztására és a párthatározatok végrehajtása ellenőrzésének megszervezésére irányuló munka vezetése végett Titkárságot szervez; megalakítja az SZKP Központi Bizottságának az OSZFSZK ügyeivel foglalkozó Irodáját. .

n A Szovjetunió Kommunista Pártjának 411. Központi Bizottsága a Központi Bizottság mellett Pártellenőrző Bizottságot szervez. Az SZKP Központi Bizottsága mellett működő Pártellenőrző Bizottság: a) ellenőrzi, hogyan tartják bé az SZKP tagjai és tagjelöltjei a pártfegyelmet, felelősségére vonja azokat a kommunistákat, akik vétenek a párt programja és szervezeti szabályzata, a párt- és az állami fegyelem, a párterkölcs ellen; b) megvizsgálja a szövetségi köztársaságok kommunista pártjai élén álló. Központi Bizottságoknak, a határterületi és a területi pártbizottságoknak a pártból valő kizárásokról és a pártbüntetésekről szóló határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket. V. A párt köztarsasági, határterületi, teriiieti, körzeti, városi és kerületi szervezetei ... A köztársasági, határterületi, területi, 41. körzeti, városi, illetve kerületi pártszervezetek és bizottságaik tevékenységükben az SZKP programját és szervezeti szabályzatát tartják szem elölt, az Illető köztársaságban, határterületen, területen, körzetben, városban és kerületben elvégzik a párt politikájának megvalósítására irányuló egész munkát, megszervezik az SZKP Központi Bizottsága Irányelveinek végrehajtását. _ A köztársasági, határterületi, területi, 46. körzeti, városi és kerületi pártszervezeteknek, illetve ezek vezető szerveinek főbb kötelességei a következők : a) politikai és szervező munka a tömegek között, a tömegek mozgósítása a kommunista építés feladatainak megoldására, az ipari és a mezőgazdasági termelés általános fejlesztésére, az állami tervek teljesítésére és túlteljesítésére; gondoskodás a dolgozók anyagi Jó létének és műveltségi színvonalának állandó emeléséről; b) az ideológiai munka megszervezése, a marxizmus-leninizmus propagandája, a dolgozók kommunista tudatosságának fokozása, a helyi sajtó, rádió és televízió irányítása, a kul turális és népművelési intézmények tevékenységének ellenőrzése; c) a szovjetek, a szakszervezetek, a Komszomol, a szövetkezetek és a többi társadalmi szervezet irányítása a bennük működő pártcsoportok révén, a dolgozók mind szélesebb körű bevonása e szervezetek munkájába, a tömegek öntevékenységének és aktivitásának fejlesztése, ami nélkülözhetetlen feltétele a szocialista államiságról a kommunista társadalmi önigazgatásra való fokozatos áttérésnek. A pártszervezetek nem helyettesítik a szovjeteket, a szakszervezeteket, a szövetkezeteket és a dolgozók egyéb társadalmi szervezeteit, ügyelnek arra, hogy a pártszervek és egyéb szervek között ne íegyenek hatásköri átfedések, ne forduljon elő munkájukban fölösleges párhuzamosság; d) a vezető káderek kiválasztása, elosztása, nevelésük a kommunista eszmeiség, a becsületesség és az Igazságosság szellemében, a párt és a nép előtti magas fokú felelősségtudat szellemében; e) a kommunisták széles körű bevonása a pártmunkába olyanformán, hogy azt ne függetlenített pártmunkásokként, hanem társadalmi munkában végezzék el; f) különböző pártintézmények és pártvállalatok szervezése saját köztársaságukban, határterületükön, területükön, körzetükben, városukban, kerületükben, ezek tevékenységének Irányítása; a párt anyagi eszközeinek elosztása saját szervezetükben; a felsőbb pártszerv rendszeres tájékoztatása, beszámolók előterjesztése a végzett munkáról. A köztársasági, határterületi és területi pártszervezetek vezető szervei A területi, a határterületi, a köztársa4>J. sági pártszervezet legfelsőbb szerve a területi, a határterületi pártkonferencia, illetve a szövetségi köztársaság kommunista pártjának kongresszusa, a konferenciák és a kongresszusok közötti időszakban — a területi bizottság, a határterületi bizottság, a szövetségi köztársaság kommunista pártjának Központi Bizottsága. . . A területi, határterületi rendes kon44. ferenciát, Illetve a szövetségi köztársaság kommunista pártjának rendes kongreszszusát a területi, a határterületi pártbizottság, illetve a szövetségi köztársaság kommunista pártjának Központi Bizottsága kétévenként egyszer hívja össze. Rendkívüli konferencia vagy kongresszus a területi, a határterületi pártbizottság, a szövetségi köztársaság kommunista pártja élén álló Központi Bizottság határozata alapján hívható össze, vagy akkor, ha azt a területi, a határterületi, a köztársasági pártszervezethez tartozó szervezetek tagjainak egyharmada követeli. A területi tagozódású szövetségi köztársaságok (Ukrajna, Belorusszija, Kazahsztán, Üzbekisztán) kommunista pártjai négyévenként tarthatnak kongresszust. A területi, .a határterületi konferencián, a szövetségi köztársaság kommunista pártjának kongresszusán a képviseleti arányokat az illetékes pártbizottság szabja meg. A területi, a határterületi konferencia, a szövetségi köztársaság kommunista pártjának kongresszusa meghallgatja a területi, a határterületi bizottság, a szövetségi köztársaság kommunista pártja élén álló Központi Bizottság, a revíziós bizottság beszámolóját, saját belátása szerint megvitatja a pártépítés, a gazdasági és a kulturális építés egyéb kérdéseit, megválasztja a területi, a határterületi bizottságot, a szövetségi köztársaság kommunista pártjának Központi Bizottságát, a revíziós bizottságot, és küldötteket választ az SZKP kongresszusára. .g A területi, a határterületi bizottságok, 45. a szövetségi köztársaságok kommunista pártjainak központi bizottságai irodát, ezen belül bizottsági titkárokat választanak. A titkároknak feltétlenül legalább ötéves párttagsággal kell rendelkezniök. A bizottságok plénumain erősítik meg a revíziós bizottságok elnökeit, a bizottságok osztályvezetőit, a párt napilapjainak és folyóiratainak szerkesztőit. A területi, és határterületi pártbizottságokban, a szövetségi köztársaságok kommunista pártjainak Központi Bizottságaiban a folyó ügyek megvizsgálására és a végrehajtás ellenőrzésére titkárságokat lehet felállítani. Á területi, a határterületi bizottság, a 4b. szövetségi köztársaság kommunista pártja élén álló Központi Bizottság plénumát legalább négyhavonként össze kell hívni. A területi, a határterületi bizottság, a 47. szövetségi köztársaság kommunista pártjának Központi Bizottsága vezeti a körzeti, a városi, a kerületi pártszervezeteket, ellenőrzi tevékenységüket és rendszeresen meghallgatja a körzeti, a városi, illetve a kerületi pártbizottságok beszámolóit. Az autonóm köztársaságok, valamint a határterületekhez és a szövetségi köztársaságokhoz tartozó autonóm és más területek pártszervezetei a határterületi pártbizottságoknak, a szövetségi köztársaságok kommunista pártjai Központi Bizottságainak vezetése alatt dolgoznak. A körzeti, városi és a kerületi (falusi és városi) pártszervezetek vezető szervei A körzeti, a városi és a kerületi párt4o. szervezet legfelsőbb szerve a körzeti, a városi, a kerületi pártkonferencia, illetve a kommunisták gyűlése, amelyet a körzeti, a városi, a kerületi bizottság legalább kétévenként összehív. A rendkívüli konferenciák és taggyűlések összehívása a bizottság határozata alapján, vagy az illető pártszervezethez tartozó párttagok egyharmadának követelésére történik. A körzeti, a városi, a kerületi pártkonferericia (gyűlés) meghallgatja a pártbizottság, a revíziós bizottság beszámolóit, saját belátása szerint megvitatja a pártépítés, a gazdasági és a kulturális építés egyéb kérdéseit, megválasztja a körzeti, a városi, a kerületi pártbizottságot, a revíziós bizottságot, valamint kül-! dötteket választ a területi, a határterületi pártkonferenciára, a szövetségi köztársaság kommunista pártjának kongresszusára. A körzeti, város! és kerületi küldöttek képviseleti kulcsát az illetékes pártbizottság állapítja meg. A körzeti, a városi, a kerületi pártbi49. zottság irodát, ezen belül bizottsági titkárokat választ, továbbá megerősíti a bizottság osztályvezetőit és a lapszerkesztőket. A körzeti, a városi és a kerületi bizottságok titkárainak feltétlenül legalább hároméves párttagsággal kell rendelkezniük. A bizottságok titkárait a területi, a határterületi bizottság, a szövetségi köztársaság kommunista pártjának Központi Bizottsága erősíti meg. A körzeti, a városi, a kerületi bizottság 5U. megszervezi és megerősíti az alapszervezeteket, irányltja tevékenységüket, rendszeresen meghallgatja a pártszervezetek munkájáról szóló beszámolókat, nyilvántartást vezet a kommunistákról. A körzeti, a városi, a kerületi bizottság 51- plénumát legalább háromhavonként össze kell hívni, j-o A körzeti, a városi, a kerületi bízott- ság nem függetlenített instruktorokat foglalkoztat, a pártmunka különböző kérdéseinek tanulmányozására állandó vagy ideiglenes bizottságokat alakit, és ezeken kívül más formákat ls felhasznál arra, hogy a kommunistákat társadalmi alapon bevonja a pártbizottság tevékenységébe. VI. A párt alapszervezetei e_ A párt alapját az alapszervezetek al5J. kotják. Alapszervezeteket a párttagok munkahely szerint olyan üz?mekben, gyárakban, szovhozokban és más vállalatoknál, kolhozokban, a szovjet hadsereg egységeinél, intézményeknél, tanintézetekben stb létesítenek, ahol legalább három párttag van. Területi pártalapszervezetek is létesíthetők a kommunisták lakóhelye szerint, falvakban és háztömbökben. Olyan vállalatoknál, kolhozokban és 54. intézményekben, ahol több mint 50 párttag, illetve tagjelölt van, az egész vállalatot, kolhozt, intézményt felölelő alapszervezet keretein belül, a kerületi, a városi, illetve a körzeti pártbizottság engedélyével műhelyenként, részlegenként, gazdaságonként, brigádonként, osztályonként stb. pártszervezetek alakíthatók. A műhely-, részleg- stb. szervezetekben, úgyszintén az Ötvenné] kevesebb párttagot és tagjelöltet számláló alapszervezetekben brigádonként és más termelési egységenként pártcsoportok létesíthetők. Az alapszervezet legfelsőbb szerve a 55. taggyűlés, amelyet legalább havonként egyszer hívnak össze. A háromszáznál több kommunistát számláló nagy pártszervezetekben a taggyűlést a szükségeshez képest a pártbizottság által meghatározott időpontokban vagy több műhely-pártszervezet kérésére hívják össze. Az alapszervezet és a műhely-párt5b. szervezet a folyó munka intézésére vezetőséget választ egy évre. A vezetőség létszámét a taggyűlés határozza meg. Az olyan alapszerveztekben és műhely-pártszervezetekben, ahol a párttagok száma nem éri el a tizenötöt, nem vezetőséget, hanem alapszervezeti titkárt és titkárhelyettest választanak. Az alapszervezeti és mühely-pártszervezetl titkároknak feltétlenül legalább egyéves párttagsággal kell rendelkezniük. A százötvennél kevesebb párttagot számláló pártalapszervezetekben rendszerint nincsenek függetlenített pártmunkások. A több miul 300 párttagot és tagjelöl57. tet számláló nagyüzemekben és intézményeknél, továbbá szükség esetén — a termelési sajátosságok és a területi szétszórtság figyelembevételével — több mint 100 kommunistát egyesítő szervezetekben is, a területi, a határterületi pártbizottság, a szövetségi köztársaság kommunista pártja élén álló Központi Bizottság engedélyével pártbizottságok alakíthatók, s ilyenkor e vállalatok, intézmények, műhely-pártszervezetei alapszervezeti jogokat kapnak. A kolhoz-pártszervezetekben pártbizottságok alakíthatók, há a kommunisták száma eléri az ötvenet. A pártbizottságot egyéves időtartamra választják, létszámát a taggyűlés, a konferencia határozza meg. K_ Az alapszervezet az SZKP programját 5ö. és szervezeti szabályzatát tartja szem előtt tevékenységében. Munkáját közvetlenül a dolgozók között végzi, a Szovjetunió Kommunista Pártja köré tömöríti őket, megszervezi a tömegeket a párt politikájának gyakorlati megvalósítására, a kommunizmus felépítéséért folyó harcra. Az alapszervezet a) felveszi az új tagokat az SZKP-ba; b) a párt ügye iránti odaadás, az eszmei meggyőződés, a kommunista erkölcs szellemében neveli a kommunistákat; c) megszervezi a kommunisták között a marxista-leninista elmélet tanulmányozását, mégpedig szoros kapcsolatban a kommunista építés gyakorlatával, szembeszáll minden olyan kísérlettel, amely a marxizmus-leninizmus revizionista eltorzltására vagy dogmatikus értelmezésére irányul; d) gondoskodik a kommunisták, élcsapat szerepének fokozásáról a munkában, a vállalat, a kolhoz, az intézmény, a tanintézet stb. társadalmi-politikai és gazdasági életében; e) megszervezi a dolgozókat a kommunista építés napirenden levő feladatainak megoldására, élére áll az állami tervek és a vállalások teljesítéséért indított szocialista versenynek, mozgósítja a dolgozókat a vállalatok és kolho(Folytatás a 4. oldalon)' ÜJ SZÖ 3 * 1981- november 4.