Új Szó, 1961. november (14. évfolyam, 303-332.szám)

1961-11-21 / 323. szám, kedd

Beszámoló az SZKP XXÍI. kongresszusáról és a párt munkájára vonatkozó következtetések Folytatás a 7. oldalról] hogy e feladat a harmadik ötéves tervben is a legfontosabbak közé tartozik, gazdasági szerveink nem voltak képesek e feladat megoldásában lényegesebb előrehaladást elérni. Az anyagi-műszaki ellátásnak ez a helyzete sok helyen közvetlenül akadályozza a munkások kezdeményezését, megbénítja a szocialista munkaverseny kibontakozását. A dolgozók gyakran a szállító-átvevő kapcsolatok „szervezői" miatt, anyaghiány következtében nem tudnak folyamatosan dolgozni és rossz minőségű termékeket, vagy meg nem felelő választékban termelnek, csak azért, mert nem kapnak ]ó minőségű anyagot. A vállalat irányító apparátusában ezután ahelyett, hogy alaposan előkészítenék a termelést, és műszaki színvonalának emelését, azon törik a fejüket, honnan szerezzenek anyagot. Ez a helyzet azután a termelésben feszültséget, nyugtalanságot, rohammunkát, a népgazdaságban pedig nagy károkat okoz. Elvtársak, most nézzük mi a helyzet mezőgazdaságunkban. A gabonafelvásárlás tervét Jelenleg országos viszonylatban 104 százalékra túlteljesítettük és valamennyi fajtában teljesítettük. A felvásárlást valamennyi gabonafajtából hét kerület és 72 Járás teljesítette. Az egyénileg gazdálkodó parasztok a felvásárlást mindeddig csak 71 százalékban teljesítették. A felvásárlást nem tekintjük befejezettnek mindaddig, amíg nem vonják le a következtetéseket mindazon üzemek, amelyek eddig nem . teljesítették szerződéses kötelességeiket. Az állami gazdaságok, a felvásárlást 116 százalékra teljesítették, de gyakran takarmányalapuk rovására, vagyis gyakorlatilag nyilvántartási felvásárlási formáról van szó. Rendszeresen, évről évre újabb takarmányt követelnek az állami alapokból. Mindenféleképpen számítgatnak, csakhogy megindokolják a takarmány hiányát. Így tavaly és ez idén a csekély burgonya és cukorrépahozamokkal érveltek. De arról senki sem beszél, hogy az idén nem tartották be a burgonya és a gabona vetésterületét, s helyettük tavaszi keverékeket, lóherét és lucernát vetettek. Ugyanígy arról sem beszélnek, hogy ez idén mindenütt háromszor kaszálták a lóherét, a lucernát és a szénát. ÜJból felhívom a figyelmet arra, hogy minden szövetkezet, csak saját takarmányára számíthat, nem bízhatja magát az állami forrásokra. Az állami takarmányalapok az épülő állami hizlaldák számára vannak. Az állattenyésztési termelésben az idei évben a következő eredményeket várjuk: A sertés- és marhaállományt valamivel túlszárnyaljuk, de a tehénállomány nem éri el a tervezettet. Az állattenyésztési termékekből a számítások szerint teljesítjük a tojás és a tejfelvásárlását, míg a vágóállatok — beleértve a baromfit — felvásárlása nem éri el a tervezett színvonalat. A mezőgazdaság szakaszára is feltétlenül figyelmet kell fordítani a pártnak és e feladatokat továbbra is kulcsfontosságú feladatának kell tekintenie. A XXII. kongresszus tárgyalásai teljes mértékben meggyőztek bennünket arról, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának sikerült kiharcolnia azt, hogy a mezőgazdasági termelés fellendítése az egész párt és az egész nép ügyévé váljék, a kommunizmus felépítésének harcos Irányvonala legyen, amelyért teljes erejével és súlyával küzd. Az utóbbi időben mi is nem egyszer igen komolyan tárgyaltunk a mezőgazdasági termelés növelésének kérdéseiről. Vizet hordanánk a Dunába, ha újból megismételnénk a jóváhagyott határozatokat és Irányelveket. A mezőgazdaságban is abban rejlik a nehézség, hogy vontatottan ós lassan halad a kitűzött feladatok megvalósítása. Azokkal a feladatokkal együtt, amelyekről már beszéltem azzal kapcsolatban, hogy a mezőgazdaságnak 1970-ig el kell érnie az ipar színvonalát, hatékonyabban kell megoldani a munkaerők kérdését a mezőgazdaságban. A fiatalok hiánya a mezőgazdasági termelésben nézetünk szerint kulcsfontosságú probléma. Ezért számos intézkedést kell tennünk, hogy a mezőgazdasági munka ugyan olyan színvonalra emelkedjék, mint a népgazdaság többi ágában. Arra számítunk, hogy az EFSZ-ek tagjai épp úgy, mint a többi dolgozók — bizonyos feltételek között — gyermekpótlékot fognak kapni. Ugyancsak megoldjuk az EFSZ-tagok szociális és Járadékbiztosítását is. Ezt a feladatot nem lehet mindenütt egyszerre megoldani, hanem fokozatosan, ahogyan a mezőgazdasági termelés növekszik, ahogy az egyes szövetkezetek gazdaságilag megszilárdulnak és teljesítik kötelezettségeiket az állammal s a társadalommal szemben, s ahogy eleget tesznek a tervfeladatoknak. Határozott feltételekhez fogjuk kötni s csupán akkor, ha a szövetkezetesek teljesítik őket, vezethetjük be az egyik vagy másik EFSZ-ben az olyan betegségi és Járadékbiztosítást, amely lényegében az ipari dolgozók színvonalán áll. Egyúttal arra számítunk, hogy a szövetkezeti tagok éppúgy, mint az ipari munkások és a többi bérdolgozók a munkaegység díjazásának — beleértve a természetbeni díjazást, vagy egyéb jövedelmet — nagysága alapján kiszámított költségek egy részét maguk fedezik. A Jövőben — amint erre megteremtjük. a lehetőségeket — további Jelentős intézkedéseket foganatosítunk a falu szociális, kulturális és társadalmi életének területén is. Ezzel kapcsolatban, elvtársak, újból felhívom a ügyeimet arra, hogy a szövetkezetek egyesülésében nem engedünk meg. semmiféle túlkapást, az óriásszövetkezetek kialakítását. A helyi feltételekből kell kiindulnunk; Mezőgazdaságunk a termelés magas fokú belterjességén alapul és a mi feltételeink között a haladó munkaszervezést és technikát valóban már 500 hektáron érvényesíthetjük. Tekintettel arra, hogy a mezőgazdaságnak nyújtott állami pénzeszközökkel számos Járási nemzeti bizottság azon elv szerint gazdálkodik, hogy „ a másé nem fáj nekik" vagy pedig hogy „ragadjunk meg, amit csak lehet", azt javasoljuk: A járási nemzeti bizottság a szövetkezetnek csak bizonyos összegig adhat | pénzsegélyt és ezeti összegeri felül bizonyos határig csak a' KNB beleegyezésével, ezenfelül már csak a minisztérium beleegyezésével folyósíthat segélyt. Ezt az intézkedést azért kellett megtennünk, hogy biztosítsuk mind a szövetkezetek, mind a szövetkezeti tagok anyagi érdekeltségét a termelésben és egyúttal az ellenőrzést ls, hogy kéz kezet ne mosson, mint eddig. Súlyos rendetlenség mutatkozik a gépi eszközöknek az egységes földművesszövetkezetek számára való juttatásában ls. Az utóbbi időben láthatjuk, hogy vannak szövetkezetek, amelyek felesleges technikai felszereléssel rendelkeznek, míg más szövetkezetek hiányt szenvednek. Ennek kirívó példája, hogy az észak-morvaországi kerület egyes szövetkezetei a nyugat-szlovákiai kerület szövetkezeteibe utaznak mezőgazdasági gépeket vásárolni. Ez nemcsak a gépek felelőtlen elosztásáról, hanem az állami fegyelem megszegéséről is tanúskodik. Elvtársak! Maguk is tudják, hogy az emberek a párt politikáját a szerint mérik, hogyan tudják szükségleteiket anyagilag kielégíteni. Annak alapján íté-. lik meg, vajon egyik vagy másik árucikkből kapnak-e és milyen minőségben. És e téren úgy hiszem még sok mindent meg kell javítanunk. Gyökeresen meg kell vizsgálni a lakosságnak nyújtott szolgáltatások fejlődését. Egyúttal meg kell nézni az árak alakulását és a tervezés módszereit, a helyi anyagforrások és termelési lehetőségek kihasználását. A dolgozókat, a vezetőket és a nemzeti bizottságokat anyagilag érdé-: keltté kell tenni a szolgáltatások gyors, megjavításában. Ez vonatkozik a vendéglőkre, az éttermekre és az élelmiszert, félkészárut elárusító helyekre is. A dolgozók élelmiszerellátásának helyzete mezőgazdaságunk fejlődésétől függ. Egy dolgot azonban szeretnék hangsúlyozni: Ami a kerületek hússal, tojással és zsiradékkal való ellátását Illeti, a Jövőben abból fogunk kiindulni, hogy a kerület hogyan teljesíti beadási kötelességét termelési lehetőségei alapján. Nem lehet tovább folytatni azt a gyakorlatot, hogy azok a kerületek és Járások, amelyek mindig legalább is önellátók voltak a mezőgazdasági termékek termelésében, most élelmiszereket követelnek az állami alapokból, s emellett terven felüli állatállománnyal ls rendelkeznek. Az élelmiszerellátás kérdésével azonban összefügg népünk táplálkozásának összetétele is. Különösen fontos lesz, hogy ne növekedjék a lisztfogyasztás, hanem, hogy gondoskodjunk — mindenekelőtt saját termeléssel — elegendő hüvelyesről, tejtermékről, zöldségről, gyümölcsről és baromfihúsról. A vendéglőkben, a nyilvános éttermekben, az üzemi konyhákban és a fegyveres erők konyháiban is az étlapon többször kell szerepelnie zöldségnek, hüvelyeseknek, burgonyából, halból készült ételeknek, és csökkenteni kell a lisztből készült ételeket. A helyes táplálkozásról való céltudatos gondoskodással az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell törődnünk, hogy ezáltal ls emelkedjék népünk életszínvonala. nütt, ahol ehhez megvannak a feltételek, a fizetett állami adminisztratív dolgozókat a lakosok önkéntes tevékenységével helyettesítsük s könyörtelenül felszámoljunk minden bürokratikus visszásságot. A szocialista társadalmi viszonyok fejlődése és kommunista viszonyokká való átalakításához szükséges feltételek megteremtése — amint a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa rámutatott — az építőmunkában való részvételen kívül az embereknek a marxizmus-leninizmus szellemében történő következetes nevelésétől is függ. Pártunk ideológiai és nevelőmunkájának a kommunista világnézet megszilárdítására, a kommunista erkölcs megerősítésére, a kultúra és műveltség, a tudományos és műszaki ismeretek sokoldalú fejlesztésére kell irányulnia. Igen széles frontról van szó, amelyet egyre teljesebb mértékben kell uralnunk, — az iskolától kezdve a felnőtt emberek neveléséig. Pártunk, tömegszervezeteink és számos más intézményünk nagy nevelőmunkát végeznek. Azonban még mindig akadnak olyan emberek — közöttük nem egy fiatal ls —, akik számára idegenek a mi eszményeink, akik megsértik a szocialista erkölcs alapelveit és társadalomellenes cselekedeteket követnek el. Egyáltalán nem akarok általánosítani, de ez is összefügg nevelőmunkánk olyan gyengéivel, mint S konkrét problémáktól való elszakadás s rendszertelenség. Gyakran találkozunk olyan óvatossággal is, ameljJ már az opportunizmussal határos. Ez az állapot összefügg azzal (t ténnyel, hogy az ideológiai és nevelőmunkát nem mindenütt végzik bevált és fejlett dolgozók, hanem gyakran olyan emberek, akik sem tapasztalatokkal, sem ismeretekkel nemi rendelkeznek. Ez azután néha teljesen ellenkező eredményekhez vezet, mint amilyenekért a párt küzd. Különös figyelmet kell szentelnünk az ifjúság nevelésének. Nemcsak arról kell gondoskodnunk, hogy az iskola sokoldalú Ismeretekkel vértezze fel fiataljainkat és a legjobb tulajdonságokat oltsa beléjük, hanem az iskola befejezése után ls törődnünk kell fejlődésükkel. Ezzel egyébként összefügg Központi Bizottságunk ezen ülésének további pontja, amely megtárgyalásának nagy jelentőséget tulajdonítunk. Szocialista társadalmunk fejlődésének és a kommunizmus anyagi-műszaki alapja fokozatos kiépítésének következő szakasza a minőségileg új problémák és feladatok egész sorát hozza magával a nevelés egész rendszerében. E problémák megoldását illetően is számtalan új következtetést találunk a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának történelmi dokumentumaiban. , Egyre következetesebben valósítjuk meg az Ifjúság művelődésének legszélesebb körű demokratizálását. Ezért már CsehszlováMa Kommunista Pártja XI. kongresszusán kitűztük azt a feladatot, hogy mag kell teremteni az iskola szoros kapcsolatát az élettel és a gyakorlati termelőmunkával, s 1970-ig az ifjúság túlnyomó többsége számára teljes középiskolai műveltséget kell biztosítani. E feladat következetes teljesítése kommunista távlataink szempontjából beláthatatlan Jelentőségű. A kommunista társadalom az emberek magas fokúan szakképzett munkáján alapul majd. Mi azonban már, ma Jelentős mértékben nélkülözzük az ilyen embereket, amit megerősített a dél-morvaországi kerületben folytatott vizsgálat is. Azon tanfolyamok számának növekedése ellenére, amelyek a munkásokat a szakképesítés elnyerésére előkészítik, a kerületben a munkásoknak csaknem a fele nem rendelkezitt, szakképesítéssel. Különösen elégtelen az üzemek gondoskodása a nők szakképzéséről. A munkásoknál is rosszabb a helyzet a közép-, műszaki és mérnöki káderek szakképzettsége terén. A mezőgazdaságban ez még inkább szembeötlő. A dél-morvaországl kerület 1632 EFSZ-ében csupán 168 mérnök, 762 technikus s 2243 alacsonyabb szakképzettséggel rendelkező dolgozó van. Hasonló a helyzet az állami gazdaságokban. S ne gondoljuk, hogy a többi kerületben talán Jobb a helyzet. A megfelelő számú szakember kiképzésének biztosítására lényegesen növelni kell a fő- és középszakiskolák tanulóinak számát, emellett pedig fejlődnie és lényegesen Javulnia kell a foglalkozás mellett végzett tanulás formáinak, valamint a műszaki irányzatú főiskolákon végzett vegyes tanulmányi formáknak. Az életszínvonal továbbbi emelkedése folytán kétségtelenül újabb kedvező feltételek Jönnek létre e tanulmányi lényeges kibővüléséhez. (Folytatás a 9, oldalon) A fejlett szocialista társadalom építésének fő feladatai Elvtársaki Ennyit gazdaságunk jelenlegi helyzetének problémáiról ős a jövő évi terv egyes kérdéseiről. Csak össze akarom foglalni azokat a következtetéseket, amelyeket a politikai iroda a Jelenlegi helyzet elemzéséből vont le. Jelenlegi nehézségeink fő okának népgazdaságunk valamennyi szakaszán az általános irányító munka fogyatékosságait tartjuk. Miben rejlenek e fogyatékosságok? Előszűr — hangsúlyoznunk kell minden egyes minisztérium feladatát és teljes felelősségét a Jóváhagyott tervnek egészen az üzemekre történő felbontásáért. Az irányító tevékenység új szervezése, az üzemek felelősségének növelése semmiképpen sem jelenti azt, hogy gyengül a minisztériumok részéről történő központi irányítás, hogy a miniszterek a végső következményekig nem felelősek a termelés irányításáért saját ágazataikban. Másodszor — sürgősnek tartjuk az állami fegyelem és felelősség általános megszilárdítását a népgazdaság valamennyi dolgozójánál a terv teljesítéséért és sürgősnek tartjuk a termelés állapotának következetes ellenőrzését. Ez szükségszerűen megköveteli számos intézkedés és szankció kidolgozását azon vállalatok ellen, amelyek szándékosan nem teljesítik a tervben kitűzött feladatokat, vagy kitérnek az állami terv szempontjából fontos bonyolult feladatok elől. Harmadszor — növelni kell az üzemek és más szakaszok vezetőinek még alacsony szaktudását és gondoskodni kell a munkások szakképzettségének növeléséről. Rendkívüli káderbeli megerősítést kell végrehajtani a fémkohászat szakaszán. Meg kell szüntetni a túlságos munkaerőhullámzást a döntő fontosságú üzemekben. Gondoskodni kell a műszakok számának növeléséről mindazon üzemekben, ahol erre megvannak a feltételek és az építészetben keresztül kell vinni a rendes munkaidő betartását a párt Központi Bizottsága politikai irodájának határozatai alapján. Szlovákiában ma arról van szó, hogy maradéktalanul felhasználják a már meglévő ipari termelőhelyeket és ugyanakkor emeljék a dolgozók szakképzettségét és javítsák meg a termékek minőségét. Negyedszer — gondoskodni kell a befejezetlen építkezések számának csökkentéséről. A beruházási tevékenység biztosítását elsősorban a kohászat, a szén, az energetika, a vegyipar és a nehézgépipar szakaszán kell számításba venni. javasoljuk, hogy a minisztériumok végérvényesen hagyják jóvá vállalataikban a decentralizált beruházási építkezés valamennyi akcióját bizonyos magasságig. Ötödször — következetes ellenőrzéssel kell gondoskodni arról, hogy az új beruházási egységek valóban a legmagasabb műszaki színvonalon épüljenek és a legkorszerűbb gépiműszaki berendezéssel legyenek ellátva. Hatodszor — a mezőgazdasági termelés 1962. évi tervében az 1961. évi állapotból és az 1962. évi terv teljesítésének tényleges lehetőségeiből kell kiindulni. Az anyagi- és műszaki segítséget úgy kell megszervezni, hogy az minden egyes EFSZ-ben megfeleljen a föld nagyságának, a termelési feltételeknek és a meglévő gépállománynak. Mielőbb gondoskodni kell baromfihús termeléséről és borjúhizlaldák felépítéséről, amelyek segítségünkre lesznek a húsellátás megoldásában. Elvtársak, a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa hangsúlyozta, hogy a kommunizmus építése során a gazdasági feladatok teljesítésével párhuzamosan a társadalmi átalakulások mélyreható bonyolult folyamata megy majd végbe, s egyúttal kialakul az új ember, — a kommunizmus embere is. A XXII. kongreszus ezzel összefüggésben rámutatott az állam építésében, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésében a nemzetiségi kapcsolatok, az ideológia, a nevelés, a művelődés, a tudomány és a kultúra terén lévő új igényes feladatokra. A kommunista építés valamennyi feladatának teljesítése mind gazdasági, mind társadalmi területen feltételezi a kommunista párt, mint a társadalom vezető és irányító ereje szerepének és jelentőségének további növekedését. Minden tekintetben a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongreszszusának következtetéseiből tanulságot meríthetünk saját munkánk számára és szüntelenül tovább fejlesztjük a szocialista társadalmi kapcsolatokat, előkészítjük a kommunizmusba való jövő átmenet útját. Éppen ezen szempontokat figyelembe véve tovább kell szilárdítanunk társadalmunk két alapvető dolgozó osztályának — a munkásoknak és parasztoknak a szövetségét, valamint az állami és szövetkezeti szocialista tulajdon kölcsönös kapcsolatait szocialista lényegük és új kommunista elemeik szüntelen erősítésével. E téren a konkrét eljárás meghatározása azonban a fejlődési irányzatok gondos tanulmányozását követeli meg, amelyekből következetesen lenini következtetéseket kell levonni, nem pedig valamilyen kész recept szerint kell eljárni. Egyben felhasználjuk mindazokat az óriási, rendkívül kedvező lehetőségeket, amelyekkel népünk fejlettsége következtében rendelkezünk s egyben elkerülünk minden elhamarkodottságot, hevességet, nagyzási mániát. Teljes mértékben érvényes az az elv, amelyről világosan beszéltem a XXII. kongresszuson elhangzott beszédemben, nem szabad átugorni egyes fejlődési szakaszokat, de nem ls szabad egy helyben topogni a már érett problémák megoldásánál, széles fronton kell előrehaladni a dolgozók élén, szilárd szövetségben velük. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongreszusán különös figyelemmel kísértük o munkásosztály diktatúrájának össznépi állammá való átalakulásáról szóló gondolatokat, e össznépi szocialista állam jellegéről, feladatairól és fejlődéséről szóló gondolatokat. E gondolatoknak nagy jelentősége van pártunk munkájában is a fejlett szocialista társadalom építése és Csehszlovákiában a kommunizmusba való átmenet feltételeinek megteremtése során. A Szovjetunióban, amikor a szocializmus teljes mértékben ós véglegesen győzött, amikor megkezdődött a kommunizmus kibontakozó építősének időszaka, megszűntek a munkásosztály diktatúrája további fennállásának feltételei. Teljesítette történelmi küldetését — a kizsákmányolók ellenállásának elnyomását és a kizsákmányolók felszámolását, a szocializmus felépítését, a nép szocialista egységének megteremtését, amikor is a munkások, parasztok és az értelmiség a szocialista termelési viszonyok hordozóivá és a kommunista eszmék hirdetőivé váltak. Ezért a munkásosztály, amely mint a kommunista fejlődés leghaladóbb ereje továbbra is megőrzi vezető szerepét egészen a kommunizmus teljes felépítéséig, a Szovjetunióban saját kezdeményezéséből és a kommunizmus építése feladatainak alapján diktatúrájának államát össznépi állammá, a szocialista társadalom dolgozóínak össznépi szervezetévé alakította át. Az össznépi állam megteremtése és a kommunista társadalmi önkormányzatba való átmenetének távlata a Szovjetunió Kommunista Pártja programja következtetéseinek alapja és kiinduló pontja a szocialista államiság fejlődésének a kommunizmus építésének időszakában. Ez a szocialista demokrácia sokoldalú fejlesztésében ls tökéletesítésében, valamennyi lakosnak az államigazgatásban, a gazdasági és kulturális építés irányításában, az államapparátus munkájának megjavításéban és a tevékenysége feletti népi ellenőrzés fokozásában rejlik. A Szovjetunió Kommunista Pártjának programja így teljes mértékben megerősíti a szocialista demokrácia széleskörű fejlesztése útjának helyességét, melyen pártunk az utóbbi években határozott léptekkel halad. Egyben számos indítékot ad a szocialista államiság továbbfejlesztésére a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. Komolyan fontolóra kell vennünk, hogy e téren mit valósítottunk meg, mit értünk már el, milyen sikereink és fogyatékosságaink vannak, és milyen feladatok várnak még ránk, hogy tovább növelhessük a dolgozók legszélesebb rétegeinek részvételét az állam igazgatásában, a népgazdaság irányításában, hogy tökéletesítsük a tömegszervezetek tevékenységét, melyek mind több feladatot oldanak meg a társadalom irányítása és igazgatása terén. Milyen feladatok várnak ránk az államapparátus munkájának lényeges megjavításában, hogy rendszeresen tovább csökkentsük ezen apparátus dolgozóinak számát, és mindeU] !P70 8 * 1981. november 21.