Új Szó, 1961. november (14. évfolyam, 303-332.szám)

1961-11-21 / 323. szám, kedd

Beszámoló az SZKP XXtt. kongresszasáról és a párt munkájára vonatkozó következtetések (Folytatás a 4. oldalról) tásokat adtak Molotov, Malenkov, Ka ganovlcs és a többlek ls. A kongresz szus valamennyi résztvevőjét mélysó gesen megrendítette amikor Kirov kétségtelenül provokációs meggyllko lásáról, Malenkovnak ős Kaganovtcs nak egyes köztársaságokba és kerüle tekbe tett bűnös útjairól vagy pedig a pörtellenes csoport egyes tagjainak durva, embertelen megjegyzéseiről hallottak, amelyeket azon párt- és állami funkcionáriusok névjegyzéké hez fűztek, akik fölött puszta tollvonással kimondták a halálos Ítéletet. így például Beneš akkori elnök flgyelmaztetését arról, hogy Tuha csevszkij valószínűleg összeköttetésben áll a német kémszolgálattal, — e vádat provokációs módon maga a Gestapo játszotta kezére, — kivlzs gálás nélkül ürügyül használták tel a vörös hadsereg parancsnoki káderei Jelentős részének legyilkolására. Ezált

al mHadsereg harcképessége lényegesen meggyengült a második világ háború előestéjén. Megrendítően hatott a kongresszusra Lazurklnová régi bolseviki elvtársnő felszólalása, akit indokolatlanul 17 évig börtönben tartottak, és aki Sztálin személyi kul túsza következményeinek leleplezéséig Sztálint becsületes embernek tartotta. Számos további adattal ismerkedhet tek meg Svernyik, Seljepln, Szergyuk elvtársak és a kongresszus többi küldöttének felszólalásaiból, s ezért nem kell Itt újból elismételnem. Sok Jelentős forradalmi harcos pusztult el e csoport tagjai egyéni törekvéseinek áldozataként. Rá kell azonban mutatni arra, hogy a pártellenes csoport tagjai a valóban alkotó leninizmus elleni gyűlöletükben — ez a lenini szellem a Szovjetunió Kommunista Pártjában maradék talanul és mindörökre győzött, — oly messzire mentek, hogy például Molotov még a párt új programjára ls kezet akart emelni. Ez év októberében írt levelében rágalmazóon forradalmlatlansággal, pacifizmussal, sőt revlzlonlzmussal merészelte a programot vádolni. Ez természetesen Igazságos felháborodást keltett a kongresszus valamennyi küldötténél, s a testvérpártok képviselőinél ls, akik a kongresszus szónoki emelvényéről világosan kijelentették, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának programját korunk kommunista alapokmányának tekintik. Bizonyára nyilvánvaló okai vannak, miért volt szükséges most a párt és a széles közvélemény elé terjeszteni a személyi kultusz Idejéből- származó ennyi adatot, Jóllehet e káros következményeket mér leküzdötték a leni nlzmus elveinek következetes felújításával a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tevékenységében. Ebben különösen nagy érdeme van Hruscsov elvtársnak. A kongresszuson helyesen hangsúlyozták, hogy a pártnak és a népnek meg kell ismernie a teljes igazságot, látnia kell a személyi kultusz lényegét és az összes következményét annak, amikor a proletár demokrácia lenini alapelveit valamilyen egyén vagy szűk csoport önkénye helyettesíti, olyan csoporté, amely elszakadt a párttól, megszegi a szocialista törvényességet, a párt alapszabályzatét, s a korlátlan önkényhez folyamodik Szükséges, hogy az egész párt tudatosítsa, mindent el kell követni, hogy ehhez hasonlók soha többé ne ismétlődhessenek meg, hogy a párton belüli élet lenini normálnak maradéktalan érvényesítésével s mindennapos fejlesztésükkel a leghatékonyabb biztosítékokat és előfeltételeket kell megteremteni arra, hogy minden kommunista, — vezető tényező, funkcionárius és párttag — mindig az egész párt álláspontját és érdekét védelmezze, munkájáért felelős legyen a pártnak, s annak szüntelen ellenőrzése alatt álljon. Űjból hangsúlyozták, hogy ez egyenesen feltétele a párt létezésének, szervezete egészséges fejlődésének, a tömegekkel való mindennapos kapcsolatának. Csak így lehet a pártban szüntelenül elmélyíteni a kollektivitás és a párton belüli demokrácia elvét, amelyben nincs helye a félelem és a gyanúsítgatás légkörének, hanem kibontakozik az elvles bírálat és önbírálat, megerősödik a párt eszmei- és akcióegysége, megszilárdulnak a párttagok közötti ős az összes dolgozókhoz fűződő elvtársi kapcsolatok. Ilyen volt a XXII. pártkongresszus egész szelleme. így hangzott Hruscsov elvtárs lenini tevékenységének értékelése is, aki záróbeszédében Igen élesen és helyesen elutasította saját személye érdemelnek felnagyítását és újból emlékeztetett arra, milyen tulajdonságokkal kell rendelkezniük a vezető kádereknek, s min kell alapulnia tekintélyüknek. Ez a párt Iránti hűség s azon kötelesség szüntelen teljesítése, hogy a párt kollektív akaratához és bölcsességéhez igazodjanak, s mindig úgy cselekedjenek, ahogy Lenin cselekedett. Éppen ebből a szempontból kell megítélni a Szovjetunió Kommunista Pártjának programját és üj szervezeti szabályzatát, amely lerögzíti e lenini hagyatékot, a szovjet nép leghatékonyabb fegyverét, a kommunista Jövő felé tartó útján. A kongresszus lenini álláspontra helyezkedett a volt pártellenes csoport tagjaival szemben ls. Könyörte len volt azokkal szemben, akik súlyos bűnöket követtek el, és a pártnak nagy károkat okoztak. A kongresszuson az az egyhangú vélemény alakult kl, hogy nincs helyük Lenin pártjában, s nem szabad viselniük a párt tagjainak megtisztelő nevét. A kongresszus más álláspontra helyezkedett Kiiment Jefremovics Vorosllov személyével szemben A pártellenes csoportban való részvételét és a személyi kultusz idején elkövetett tettekért viselt felelősségét szigorúan bírálták és Igazságosan elítélték Egyúttal azonban teljes mértékben figyelembe vették azt, hogy később, amikor mégis csak felismerte a frakciósok pártellenes eljárását, elkülönl tette magát célkitűzéseiktől, s a pár! mellé állott. Ezért a kongresszus Hruscsov elvtárs zárszavában ama meggyőződését fejezte kl, hogy Vorosilov eivtárs segíteni fogja a pártot a XXII. kongresszus következtetéseinek teljesítésében. Így a kongresszus erélyesen és politikailag véglegesen leszámolt a pártellenes frakclós csoport tevékenységével. Természetes, hogy a kongreszszus abban az Irányban ls levonta a következtetéseket, hogy Sztálin szarkofágja nem maradhat tovább V. I. Lenin mellett. Ez a határozat teljesen Igazságos, mert nem lehet megtisztelni azt az embert, aki annyira megbecstalenltette Lenin ragyogó emlékezetét és aki oly nagyot vétkezett Lenin hagyatéka ellen. Ez megfelel a párt ős a szovjet nép érdekeinek is, amely ma a kommunista Jövő felé haladva magasra emeli Lenin zászlaját, mint a kommunizmus tiszta, halhatatlan Igazságának jelképét. Meggyőződésem, hogy egész pártunk véleményét fejezzük kl, amikor a Központi Bizottság ülésén újból feltétlen egyetértésünket nyilvánítjuk a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának a személyi kultusz valamennyi káros következménye végleges felszámolására foganatosított lntézkedésővél. A lenini normák betartása - a pártélet alapja A XXII kongresszuson újból láthattuk, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja milyen erélyesen rendet . te remtett a pártáiét lenini normál és a szocialista törvényesség megsértése során előfordul) valamennyi negatív jelenséggel. Mi i9 azt mondhatjuk, hogy pártunk e kérdésekben helyes következtetésekre jutott. A lenini normák életbe lépietése nálunk sem volt könnyű, tekintettel arra, hogy a személyi kultusz milyen széles kör ben nyilvánulhat ^meg. Nálunk ls a párt nagy tekintélye mögé igyekeztek pártellenes módszereket bújtatni, a biztonsági szerveket a párt fölé emel nl és ehhez hasonlókat Nálunk ia megsértették a törvényességet és visszaéltek vele Nem ári e szempontból újból vlszszaemlékeznünk az első februárt kö vető évek fejlődésére hazánkban. Kétségtelen hogy a kommunista párt vezette munkásosztálynak e reakció fölött aratott Februári Győzel me nem leientette azt, hogy a reak ció nem igyekszik újból a hatalomra jutásra, Jóllehet világos volt, hogy hála a munkásosztály nagy erejének és számbeli sokaságának, hála a kommunista párt erejének már eleve le hetetlen bármilyen reakciós fordulal az államon belül, mégis a reakctó külső segítséggel történő fordulatra számított, s számításba vette a háború lehetőségét ls. Ezért különféle ál lamellenes akciókat, gazdasági szabótázst, árulá9t, kémkedést stb. igyekezett szervezni. Természetesen azl is megkísérelte, hogy befurakodjék az állami és a gazdaság! apparátusba. Magától értetődik hogy a proletariátus diktatúrája a munkásosztály győzelme után hatalmát a burzsoázia ellen irányuló elnyomó Intézkedésekkel is érvényesíti s kell, hogy érvé nyesltse. De ugyancsak magától értetődő az ls, hogy az ilyon elnyomó intézkedéseknek együtt kell megszületniük a kommunista párt által foganatosított politikai intézkedésekkel,, azokból kell kiindulniuk, és szüksé ges, hogy mindig a párt legyen az Irányító tényező Ebben az Időszakban is érvényesek azok a forradalmi alapelvek és törvények amelyeket a munkásosztály maga elé tűz, s amelyek alapján az állam admlnlsztrá eiós apparátusa dolgozik Éppen ebben az időszakban külö nősen fontos tényező az ember magas fokú politikai öntudata, erkölcs! és jellembeli tulajdonsága! különösen a pártfunkclonflrlusnál. Az emberek, akiket a párt felelős helyre állit, abban bízva, hogy teljesíteni fogják a párt és a munkásosztály akaratát, e bizalommal visszaélhetnek saját személyes törekvéseik kiharcolására, személyes hatalmuk megerősítésére, személyük sérthetetlenségének kialakítására, előnyök szerzésére és más hasonlókra. Egyesek úgy vélik, hogy a pártnak őhozzája kell Igazodnia, rákényszerítik akaratukat a pártra, megsértik a pártnormák alapelveit, megszegik a törvényeket, nem engedik még a feltételezését sem annak, hogy tévedhetnek stb. S végül mindenki, aki nem akarja alávetni magát az egyén eme „csalhatatlan elveinek" és bírál, ezen emberek szemében pártellenas elemmé, ellenséggé válik. Az eredmény az, hogy az Ilyen .csalhatatlan' egyén — miután a bírálat Jelentős része a párttagok soraiból hangzik el, — a bírálat elfojtására felhasználja a biztonsági és má3 állami szervekben dolgozó elvtársakat, ezáltal e szervek klválságoa helyzetbe kerülnek a párttal szemben. Látnunk kell, hogy a személyi kultusz rendszerint nemcsak egy funkcionárius esetében nyilvánul meg, hanem ezen vezető funkcionárius példája nyomán természetesen megnyilvánul másoknál is, és következméI nyeiban ahhoz a felfogáshoz vezet, I hogy „én mindent tehetek, nekem " nem történhet semmi bajom". Az ilyen emberek egész tevékenysége ebben az időszakban megbénítja a párt munkáját, a párton belüli demokráciát, a bírálatot, a kezdeményezést. A pártot adminisztratív módszerekkel bürokratikusán Irányítják, elszakad a dolgozóktól, a párt vezető sége nem tartja többé kezét az ország életének ütőerén, gát emelkedik a pártvazetőség és a nép között. Ogy hiszem, hogy nálunk így volt 1948-tól egészen 1953-ig. Ha jellemezni akarjuk e helyzet maradéktalan tudatosítását, akkor ez az 1953-as év ben a pénzreform alkalmával követ kezett be. Nagy politikai tanulság volt ez, a végleges gazdasági gyógyu lást célzó komoly, de szükséges Intézkedés megvalósításakor. Ojból egyértelműen megerősítjük azt a következtetést, hogy azoknak az aljas módszereknek, amelyeket a Szovjetunióban Berija és társai alkalmaztak, nálunk a fő megtestesítője és terjesztője Slánský volt, s legközelebbi társai és segítői az akkori biztonsági apparátus vezető állásaiban. Sok segítőtársa volt a központi, valamint a kerületi pártszervekben ls. Slánský fő segítőtársa e módszerek alkalmazásában és az elvtársak elleni biztonsági közbelépések megvalósítója a párt ellenőrzési bizottságában levő Tausslgová volt. Slánský vele és Svábbal együtt kialakította az elvtársak megfigyeltetésének rendszerét, a saját besúgók rendszerét, kölcsönös bizalmatlanságot Idézett elő a pártszarvek funkcionáriusai között, bevezette az elvtársak telefonbeszélgetéseinek lehallgatását stb. A pártellenőrzési bizottságban a pártfunkcionáriusok nyilvántartási lapjait személyes számlaként vezették és e lapokon főként a biztonsági szervek általi megfigyeléseket tüntették fel. Ez hihetetlennek tűnik ma, de Igaz. Tausslgovának valamennyi kerületben meghatalmazottjai voltak, akik közvetlenül figyelték a kerület vezető titkárának, a kerület elnökségének tevékenységét, s korlátlan Jogaik és saját egyéni belátásuk alapján —, ahogy ezt a kerületekben mondottuk —, a felsőbb helyeknek tájékoztatásokat küldtek, Szinte hihetetlennek tűnik, de ugyancsak igaz, hogy például már 1949-ben egy évvel a februári győzelem után annak ellenére, hogy politikai alapunk a munkásosztály volt, — és ezen az alapon kell továbbra ls megmaradnunk — a prágai kerület vezetőségét munkás-elhajlással vádolták, mintha pártunk nem volna munkáspárt. Slánský és a többiek arra törekedtek, hogy a pártot a biztonsági szervek ellenőrzése alá helyezzék, különféle törvényellenes „hármasokat" és „ötösöket" létesítettek, amelyek önkényesen döntöttek az emberek sorsáról, és ami nem egy hazug módon befeketített ember számára tragikusan ls végződött. Ennek megfelelt a párttevékenység megbénítása ls, amelyet Slánský valamilyen parancsra végzett hivatalos ténykedéssé akart lealacsonyítani. Hogy a párt munkájában milyen módszereket vezettek be, látható a tagok megnyerése akciójának példájából, valamint ezen a téren a kerületek között 1948-ban folytatott verseny példájából. Ebből származott a .Gottwald község" gyakori elnevezés, ahol például valamennyi 18 éven felüli férfi tagja volt a pártnak. Ezt a mozgalmat főként a volt kladnól kerületben szorgalmazták Vagy pedig a tízes bizalmiak Ismert brnói akciója, amikor vasárnap egy és ugyanazon órában egybehívták az összes tízes bizalmit, lefoglalták a város valamennyi termét és mozi|át Ezeket az akciókat valamennyi kerület elé példaképül állították és Svermová jelentős szervezési intézkedésekként és a pártmunka új formáiként dicsőítette őket A káderpolitika ls, amely nem a tapasztalt és tehetséges emberekre, hanem sok esetben elvtelen talpnyalókra épült, jelentős részében a biztonsági szervek anyagaira támaszkodott, s mozgató erejét a jelentések s nem pedig az emberek munkája és tapasztalatai képezték. Slánskýnak a párt, valamint a választott állami és népi szervek fölé emelt hatalmának semmilyen támasza sem volt e talpnyalókon s a biztonsági apparátus csekély részén kívül. Egyébként amint mindnyájan tudják, a párttagok és funk clonárlusok nem szerették Slánskýt, Láttuk, hova fajult az Ilyen politika- például Magyarországon 1956-ban, S azért megismételjük, nagy szerencse volt pártunk számára, hogy e csoportot Idejében megsemmisítettük, így többek között nemcsak a további üldözés hiúsult meg, amalyet ezek az emberek a becsületes pártkáderek ellen terveztek, hanem főként megszűnt a párt teljes elszakadása a tömegektől, miután a párt vezetősége lassancskán már nem értette meg a tömegeket. Slánskýnak e működése a pártban ugyan nem tartott túlságosan hosszú ideig, de kétségtelenül nagy károkat okozott, a párt munkájában sok helytelen és megengedhetetlen módszert honosított meg. A gépezet, amelyet Slánský hozott mozgásba, és amelynek megindításában segítségére voltak különféle párt-, biztonsági és egyéb dolgozók, azonban tovább forgott és végül Slánskýt ugyanarra a sorsra Juttatta, amilyet ő maga készített elő másoknak. Segítőtársai ls végül vagy úgy végeztek mint ő, vagy pedig ez az általuk mozgásba hozott malom szétzúzta őket. Kétségtelen, hogyva személyi kultusz nálunk ls a pártban igen erős hatást gyakorolt. Ez az időszak sötét foltot hagyott pártunk forradalmi történelmében. Ez mit sem változtathat azon, hogy pártunk egész tevékenysége sorén valóban lenini párt volt, harcolt a lenini normák helyes érvényesítéséért, munkáspárt volt. Joggal feltehetjük a kérdést, hogyan lehetséges, hogy Gottwald elvtás, a párt elnöke, az olyan tapasztalt funkcionárius, aki a harmincas években a párt életében helyes lenini normákat harcolt kl, nem látta e Jelenségeket, vagy talán ő ls támogatta ezeket az ügyeket, vagy maga is hordozójuk volt? Én magam ebben az Időben nem tartoztam a párt szűkebb vezetőségébe, de megkísérlem jellemezni Klement Gottwald elvtárs szerepét. Klement Gottwald elvtárs pártunk nagy forradalmi harcosa volt, ő he lyezte a pártot forradalmi alapokra, a marxizmus-leninizmus szilárd pozícióiba. ö volt az egész párt tényleges vezetője, az egész párt mozgató ereje. Neve pártunk forradalmi történetébe nagy betűkkel íródott be. Tudják, hogy Gottwald elvtárs jelentős funkcionáriusa volt a Kominternnek ls, és hogy a harmincas évek után időről Időre s nem keveset tartózkodott és dolgozott a Kommunista Internacionálé Végrehajtó Bizottságában. 1938-ban ls a Szovjetunióba ment, és 1945-lg Moszkvában élt, onnan Irányította Csehszlovákia Kommunista Pártjának mind a külföldön, mind pedig hazánkban folytatott tevékenységét, Hazatérte után 1945-ben a párt élén dolgozott, ős az 1948 februárjáig terjedő Időszak a legmeggyőzőbb bizonyítéka politikai képességeinek és akaraténak. A dolgozóknak a rekacló fölött 1948 februárjában aratott győzelme örökké Klement Gottwald elvtárs nevéhez fűződik. És Itt rá kell mutatni egyes fogyatékosságokra is, amelyek Gottwald elvtárs munkájában gyakorlatilag 1948 februárja után kezdtek megnyilvánulni. Miután megválasztották köztársaságunk elnökévé, Gottwald elvtárs minden ténykedését áthelyezte a Várba, A párt tényleges vezetője Slánský volt, aki tekintettel Gottwald elvtársnak a párttevékenységben mutatkozó passzivitására, közvetítő volt a párt és Gottwald elvtárs között. Klement Gottwald ugyan a párt Központi Bizottsága elnökségének elnöke volt, de Igen kevés gyakorlati ismerettel rendelkezett az akkori életből, nem ismerte többé pártunk és népünk életének lüktetését. Az a kérdés, ml volt ennek az oka? A személyi kultusz kétségtelenül hatást gyakorolt Klement Gottwald tevékenységére ls és megnyilvánult cselekedeteiben és döntéseiben Ezt a személyi kultuszt bevitték egész pártunkba ós szándékosan felhasználták a pártfunkcionérlusok tekintélyének mesterséges növelésére. Nézetem szerint ebben az időben jelentős szerepet látszott Klement Gottwald elvtárs egészségi állapota ls Gottwald elvtárs 1943-tól, attól kezdve, hogy a Szovjetunióban az első szívszélhűdés érte, nem volt egészséges, és állapota szüntelenül roszszabbodott. Ogy vélem, q., Központ! Bizottságnak tudnia kell, hogy Gottwald elvtárs tudatában volt súlyos egészségi állapotának Egészségi állapotét Igen hatásosan felhasználták egyes, a környezetében levő emberek, beleértve Slánskýt, mégpedig abban ls, hogy Gottwald elvtársra nyomást gyakorollak. Ezek az emberek — különösen Slánský teljesen kihasználta e helyzetet — a pártfunkclonérlusoknak azt mondották hogy Gottwald elvtársat nem terhelhetik, nyugalomra van szüksége stb. így Klement Gottwald körül a a hozzáférhetetlenség és a felsőbbrendűség dicsfénye alakult kl, és az ő akaratát a pártban legfeljebb Slánský vagy Gottwald titkárnője útján Ismertük. Én magam saját tapasztalataim alapján, az 1952-es évben szerzett tapasztalataim alapján — mert ebben az Időben kerültem érintkezésbe Gottwald elvtárssal — megerősíthetem, hogy Slánský leleplezése, akiben Gottwald elvtárs Igen bízott, erős hatást, gyakorolt rá, s bizonyos lehangoltság lett rajta úrrá. Gottwald elvtárs beismerte hibáját azért, hogy a pártban, ennyire fajulhatott a helyzet, felelősnek érezte magét a párttal szemben, s igen nehezen viselte el e helyzetet. Ez érthetően nem vált Javára egészségi állapotának sem, ellenkezőleg állapota gyorsan rosszabbodott. Ez volt Gottwald elvtárs szerepe pártunk egész tevékenységében, s úgy vélem, hogy Gottwald elvtárs, pártunk történelmében — hibái ős fogyatékosságai ellenére ls — kimagasló forradalmi tényező marad, aki nagy érdemeket szerzett a párt építésében és a munkásosztály győzelmében. * Ä párt azonban mindig a következetes szocialista törvényesség, a valóban népi igazságosság maradéktalan helyreállítására gondolt. Ott, ahol Slánský alatt vagy más törvényellenes cselekedetek következtében ártatlan emberek szenvedtek, akik semmit sem követtek el a párt vagy a köztársaság ellen, a hibákat kijavítottuk. Maradéktalanul rehabilitáltuk és kárpótoltuk őket, visszaadtuk a párttagságukat, teljes bizalomnak örvendenek, s újból párt-, állami, társadalmi szervezetekben vagy tudományos intézetekben dolgoznak, A méltánytalanságokat megszüntettük, s ezek az elvtársak teljes mértékben érvényesíthetik képességeiket a munkában, s szocialista társadalmunk Javára gyümölcsöztethetik őket. A Központi Bizottság természetesen ma is teljes szilárdsággal és nyíltan arra az álláspontra helyezkedik, hogy szabad folyást kell engedni az állami és párt Igazságszolgáltatásnak mindenütt, ahol megsértették. És ezért amennyiben még fennállnak olyan esetek, amikor megsértették a szocialista törvényességet s ezt nem hozták helyre, a párt ezeket az eseteket Igazságosan meg fogja ítélni, De nem engedjük semmi esetre sem, hogy bárki ls a már előzőleg megoldott ügyeket demagóg támadásokra használja ki pártunk ellen. És mint teljesen indokolatlan követelést elutasítjuk azt a felelőtlen kívánságot, hogy rehabilitáljuk azokat az embereket, akik maguk durván megszegték a szocialista törvényességet Slánský Idején, akik méltánytalanságokat és erőszakos cselekedeteket követtek el, akik Leninellenes módszerek kezdeményezői voltak, amelyeket bevittek a párt és az állam életébe, ezért annak Idején elnyerték méltó büntetésüket a törvény vagy a párt alapszabályzata alapján. Soknak közülük tudomásul kell venniük, hogy annak a malomnak a kövei közé kerültek, amelyet maguk segítettek mozgásba hozni, és hogy ők is bűnösek a párt és az állami törvényes normák megszegésében. Ezért „ártatlanságuk" elbírálásánál elsősorban saját tetteiket vegyék szemügyre. Nem látjuk okát annak, hogy ezekben az esetekben pártunk, amely a személyi kultusz valamenynyi maradványa felszámolásának kérdésében következetesen lenini úton haladt és halad, megváltoztassa álláspontját. Ezzel kapcsalatban tájékoztatni akarom a Központi Bizottságot arról, hogy a politikai Iroda nemrégen határoza(Folytatása a e. oldalon) ül 5 * isi • nibsr 2l,