Új Szó, 1961. november (14. évfolyam, 303-332.szám)
1961-11-19 / 321. szám, vasárnap
A XXII. kongresszus napjaiban érkezett velünk szovjet földre a Barátság Vonatja. Több mint háromszázan voltunk: köztünk idős kommunisták, a Csehszlovák -Szovjet Baráti Szövetség érdemes tagjai. A legtöb ben közülük még nem jártak a Szovjetunióban. Csupa örömmel volt tele a szívünk, hogy épp akkor látogathatjuk meg az igaz barátainkat, amikor az SZKP XX//. kongresszusa kitűzte a kommunizmus építésének programját, melyet a mi népünk is a magáénak vall. Örültünk,, nagyon örültünk annak, — hogy november hetedikét, a győzelmes proletárf orradalom ünnepnapját Moszkvában, a bennünk testvéreket látó moszkvaiakkal együtt ünnepelhetjük meg. Ütünk a felejthetetlen élmények, az őszinte barátság és szeretet útja volt... Nevem Maja Grajcerova... M ögöttünk a határ. Első meg. állónk: Lvov. Első ismeretségünk: fiatal, bogárszemű, nyúlánk, hosszú hajú lány ugrik fel autóbuszunkba. — Az Inturiszt dolgozója vagyok, — szól hozzánk kedvesen csehül. — Én fogom magukat a városban kalauzolni. Nevem: Maja Grajcerova... Városnézésre megyünk. Ismerkedünk a múlttal és jelennel. Nézzük az első ukrán könyv nyomtatójának szobrát, és Maja régi szenvedésekről, elnyomatásról beszél, arról az időszakról, amikor emberszámba sem vették az ukránokat. Majd az egyik templomra mutat. A fasiszta megszállás idején itt szőtte gyilkos terveit OberlSnder a helybeli érsekkel, s arról mit sem tudtak, hogy ebben az épületben működik a hős partizánoknyomdája. Szemléljük a gyárakat, melyekben autóbuszokat, kerékpárokat, villany égőket, egészségügyi berendezéseket gyártanak. Megállunk az egyetem épületénél. Maja érthető dicsekvéssal újságolja, hogy a négyszázezer lakosú városban negyvenezer a főiskolások száma. Minden tizedik ember főiskolás! Elképesztő a szovjet emberek tanulási vágya ... Maját nézem. Lelkesen beszél* minden szava leköti az ember figyelmét. így csak az beszél, akinek szíve mélyében gyökeret vert a haza szeretete. Foglalkozása nem mesterség. Több. Még jobban megszeretteti velünk a szovjet emberek hazáját. ... Kíváncsi lettem életére. Amikor a lvovi park sétányain, a rézbarna levelüket hullató vén fák között bandukoltunk, Maja érezhető megilletődéssel szólalt meg. — Itt töltöttem ifjúságomat... Meglepődve nézek rá. — Még most is fiatal... Elmosolyodik. Női „titkot" árul el. Még csak huszonöt éves. Az imént főiskolás éveire emlékezett. Itt, a susogó fák alatt bújta a tankönyveket, ismerkedett a cseh nyelvvel... így kezdődött beszélgetésünk. Elém tárta életét. Apja újságíró. A háború éveiben a volgográdi harcosok lapjának volt a szerkesztője. Maja is követni akarta apjának hivatását. S még sem tette, megszerette a nyelveket Két és fél éve annak, hogy befejezte a főiskolát. Azóta az Inturisztnál dolgozik. A hazánkból érkező vendégeket kalauzolja a Szovjetunióban. Hetekig van . távol otthonától. Turistáinkkal járja az országot. Kijev, Leningrád, — Ma kaptam, — mondja. A csehszlovák bélyegen megakad a tekintetem. — Csodálkozik? Hazájukból kaptam. Zatecből... Maguk előtt is idős kommunisták csoportját kísértem ... Kezembe adja a levelet. Két öreg nénike — pártunk régi tagjai — Marié Slabá és Anna Kopecká írta. Olvasom: „Drága Majecska! Fogadd szívből jövő üdvözletünket. Egész úton hazafelé emlegettünk, rólad beszélgettünk és sírtunk. Gazdag élményekkel térRiga, Tallin, Moszkva, a Volgámén- tünk vissza Szovjetunióbői. Most gyüte, Kaukázus, Krím oly ismerős már lésekre, iskolába járunk, és beszélünk számára, mint kiinduló helye, Lvov. szeretett hazádról. Együtt járunk, Maja (középen] Lvov nevezetességeit ismerteti. Amikor a sok utazás után hazatér, re- mintha ikrek lennénk ... Sok szó esik gényeket olvas, színházakba, hang- rólad, emlékezünk vidámságodra, búversenyekre jár. Ez az egyedüli szen- csúzásunkra, Látogass el mielőbb vedélye. A klubokban ritkán fordul Csehszlovákiába, hozzánk, Zatecre, meg, hogy néha táncoljon. Célzást hogy még egyszer láthassunk téged, teszek, a férjhezmenést említem. mert gyönyörű emlékeink vannak ró— Az anyám is sokat emlegeti, — lad ..." válaszolja mosolyogva. — Még ráérek, Amikor visszaadom a levelet, Maja sok munkám közepette nem is gon- figyelmesen néz rám. Úgy tűnik, dolok erre ... mintha latolgatná, megmondja-e léKinyitja kézitáskáját. Egy levelet lényé t foglalkoztató gondolatát. Szevesz elő. A lvovi egyetem bejárata me kissé elhomályosodik. Elérzékenyülten mondja: — Amikor először olvastam el a levelet, elsírtam magam ... A szeretet könnyei voltak azok. A barátság ezer és ezer szálai fűznek egymáshoz bennünket. S ha már megismertük egymást, emlékezünk. S oly jól esik feleleveníteni az együtt töltött napokat... Mondja is Maja: — Sok ilyen levelet kapok ... sok barátom van hazájukban. Már annyi meghívást kaptam tőlük, hogy hoszszú, hosszú ideig élhetnék Csehszlovákéban ... Még mindig fülembe csengenek Maja szavai, amikor az autóbuszunkba lépve bemutatkozott: Az Inturiszt dolgozója vagyok... C9ak az lenne? A népeink közötti barátság ápolója. S mi is, akik legutóbb vele voltunk, úgy vagyunk, mint a két idős žateci kommunista-asszony: emlékezünk Majára és várjuk hazánkba. PETROCI BÄLINT TELNÖITEK NIK eijomekckröl ANYU NE MENJ EL! A kislány iskolából jött haza. Gyakran megyünk t a gyermekekkel A lépcsőházban találkozott anyjával, sétálni, kirándulásra. Ilyenkor viElmész anyukám? — Igen, moziba megyek. — Anyuci, kérlek, maradj Itthon. — Miért? Hisz itthon voltam mostanáig. — Megint egyedül legyek? Ha megírom a leckém, Jöhetnél velem egy kicsit sétálni. gyázunk arra, hogy a család egységét megtartsuk. Felteheti valaki a kérdést: „Hát már egy moziba se mehetek el? Örökké csak a gyermekekkel legyek?" Szó sincs róla. A szülők a gyermekek nélkül is elmennek hazulról szórakozni. Lehetőleg azonban előre készítsük - Hiszen már nagylány vagy. Egy e l° a gyermekeket erre, hogy ekkor és tízéves lány el lehet otthon egyedül 1 ekkor egyedül maradnak otthon. Ha S különben is... Már megvan a je- így teszünk, a gyermekek nem érzik gyem, mennem kell. Nesze öt korona, magukat megrövidítve, sőt örülni ha kész vagy, vegyél magadnak süteményt. Pá-pá, szívem. Tanulj szépen 1 Ilyen kirívó esettel nem találkozunk: ugyan mindennap, mégis el- munka heiy ükön> vagy fo ntos közgondolkoztató. Eleg idot szentelünk tiS 7. tL Mt töltenek he A helvfognak, hogy bízunk bennük. Nem akarjuk megbántani azokat a szülőket, akik rendkívül elfoglaltak életi tisztséget töltenek be. A helyzet az, hogy nem az a lényeg, mennyi időt szentelünk gyermekünknek, hámi szülők a gyermekeinknek? A gyermekeket szépen, sőt néha fényűzően öltöztetjük, drága játé- , kokat vásárolunk nekik, adunk pénzt nem a z- mi ly en módo n foglalkozunk mozira és cukrászdára. Néha nem vel e- Biztosan hasznosabb az, ha a sajnálunk néhány száz koronát és napközben dolgozó apa este legalább kerékpárt veszünk a fiúnknak, hadd egy félórát beszélget a fiával a örüljön neki. S közben azt gondol- munkájáról, vagy tanácsaival segíti juk, hogy a gyermeknek a legjobbat 8 gyermek problémáinak megoldásét, nyújtottuk. Helyes ez? mi n t amikor az anya reggeltől estig Napközben nem lehet együtt az csak a gyermekét dédelgeti, egész család. A szülők dolgoznak, a Valamennyien találkoztunk már gyermekek iskolában vannak. Igye- o ly , an emberrel, akinek a legszebb kezzünk azonban, hogy legalább este emlékei voltak a szülői ház melegéjöjjünk össze otthonunkban kellemes ről. Csak úgy ragyogott a szeme, amicsaládi körben. A gyermek örül az ko r gyermekkoráról mesélt. Valaotthonának és szívesen tér oda visz- mennyi szülő azt szeretné, hogy sza, ha tudja, hogy kellemesen fűtött gyermeke ha felnő, hálával gondoljon szoba, gondosan elkészített étel és gyermekkoréra és szüleire. Csak tőaz anya szerető mosolya várja. lünk függ, milyen emlékeket őriz Ha a gyermek nem tanul jól az meg gyermekünk, iskolában, gyakran összeszidjuk, meg- A szülők közül sokan idegességgel, büntetjük. Tanúsitunk-e azonban lega- elfoglaltságukkal mentegetik gyermelább néha érdeklődést munkája, tanú- kük iránti közömbösségüket. Ezek. lása, problémái iránt? Este a családi a kifogások azonban nem helytállók, asztal körüli kellemes beszélgetés mert felelősek vagyunk gyermekeinkigen jó alkalom erre. A szülők el- ért. Ne taszítsuk el őket magunktól, lenőrzik a gyermekek feladatait, érdeklődnek problémáik iránt, meghallgatják őket és tanácsot adnak nekik. Azután együtt játszhatnak vaörüljünk, hogy ragaszkodnak hozzánk. Eljön úgyis az idő, amikor elhagynak bennünket és a maguk útját fogják, járni. — Most amikor velünk vanlami társasjátékot, az apa modellt nak, amikor szükségük van ránk, készít a fiával és közben vadászéi- foglalkozzunk velük és örüljünk, ményeiről mesél... A legnagyobb be- hogy van kiért élnünk I tyár is tátott szájjal hallgat ilyenkor... E. K. iái ŰJ szo Versenyeznek a iraktorosok Névadó Ünnepség A bodrogközi egységes földművesszövetkezetek — egy-kettő kivételével — már befejezték az őszi betakarítási munkálatokat. így van ez a Vefké Trakany-i közösben is, ahol a szövetkezet dolgozői és traktorosai a betakarítási munkálatokkal párhuzamosan az őszieket is vetették. Két műszakban dolgoztak, hogy a Hricsák János traktoros által • kezdeményezett kötelezettségvállalásnak eleget tehessenek, miszerint az őszi vetési tervnek a NOSZF 44. évfordulójára eleget tegyenek. A szorgalmas munka eredményeként vállalásukat teljesítették. A traktorosok egyike, Zelenák Lajos arra kötelezte magát, hogy 50-es Super traktorával az év végéig terven felül 150 hektár területen végzi el az őszi mélyszántást. Ugyanakkor társait szocialista munkaversenyre hívta ki. Társai a felhívást elfogadták. Zelenák István, Pribeník Cakany községben Horváth Péter, az állami gazdaság sertésgondozója és felesége úgy határoztak, hogy újszülött kislányukat, szakítva a régi szokásokkal a helyi nemzeti bizottság által rendezett névadó ünnepség keretében iktatják a község lakosai közé. Az előkészületekben a járási nemzett bizottság is segítséget nyújtott. Az ünnepség a gyönyörűen feldíszített kultúrházban folyt le. A hivatalos aktus után a Samoríni népművelési otthon esztrád-csoportja kultúrműsorral szórakoztatta a megjelenteket. Ezután pedig a pionírok', CSISZ-tagok, a HNB, az állami gazdaság igazgatósága, a nőbizottság tagjai s a jóbarátok szomszédok, ismerősök jókívánságaikkal, ajándékaikkal halmozták el az újszülöttet és szüleit. Mezey László, Cakany Komárnói levél Komárno a régi rendszerek idején ipar nélküli, szegény város volt. Jelentősebb üzeme a Tölténygyár volt, amely azonban az első világháború befejeztével megszűnt létezni. Az MFTR hajógyára a 20-as évek derekán. leégett. Ezután már csak javítóműhelye maradt meg. Így vált A Csehszlovák-Szovjet Barátság házában Lapunk tegnapi számában közöltük, hogy Bratislava legszebb helyén, a Dunaparton, november 17én megnyílt a Csehszlovák—Szovjet Barátság háza. Ma a Barátság Házának legjelentősebb rendez vénye „A Szovjetunióval örök időkön át" című kiállítás, mely december 17-ig tart. A bejáratnál két vörös lobogó a CsehszlovákSzovjet Baráti Szövetség zászlói. Az egyik fakult, az első köztársaság idején varrták. Az emberek megőrizték a barátság eme szimbólumát annak ellenére, hogy a fasiszták könyörtelenül elbántak az olyanokkal, akiknél hasonló tárgyakat találtak. A másik zászló élénk piros színe a régi mellett mintha kifejezné, hogy a rég megalapozott csehszlovák—szovjet barátság a háború utáni években új erőre kapott, elevenebb lett. A kiállításon bepillantást nyerünk a baráti szövetségnek a burzsoá rendszer idején végzett nehéz, de áldásos munkájába. Egy 1935-ben nyomtatott plakát hírt ad arról, hogy Dr. Bo- humír Smeral és Antonín Novotný (jelenlegi köztársasági elnökünk} előadást tartanak a Szovjetunióról. Bírósági levelek arról tanúskodnak, milyen ňehéz volt annak idején a szövetség munkája. A kiállítás képet ad arról is, hogy a háború alatt s hazánk felszabadításánál hogyan mélyült a két nép• barátsága a Szovjetunióban. A háború utáni együttműködésről is bőven vannak adatok. Sokat mondanak a számok a gazdasági kapcsolatainkról. 1958-ban három és félszer több kőszenet kaptunk a Szovjetunióból, mint 1953-ban és 1965-ig csaknem ennyivel növekszik még szénbehozatalunk. A kőolajnál még nagyobb a különbözet. 1965ben 23-szor több kőolajat kapunk a Szovjetunióból, mint 1953-ban. Jelentősen növekszik a vasércbehozatal is. Képek mutatják, milyen önzetlenül adják át a szovjet dolgozók munkatapasztalataikat népünknek. Megismerkedhetünk, milyen tevékeny munkát fejt ki a Szovjetunióban a Szovjet—Csehszlovák Baráti Társaság. A kiállított tárgyak között látunk egy diplomát és mellette egy munkaérdemrendel. A CSSZBSZ szervezet kapta ezt köztársasági elnökünktől tevékeny munkájáért. , A bratislavai CSSZBSZ szervezetnek ezen inKomárno a munkanélküliek városává. Csak úgy nyüzsgött itt a sok munjianélküli és velük együtt a nyomor. A felszabadulás után megváltozott a helyzet. Felépült az új hajógyár, amely nemcsak a helybeli, de a környékbeli munkanélkülieknek is munkaalkalmat adott. Mindez megváltoz-' tatta városunk képét. Azóta két új lakóteleppel gazdagodott, a harmadik. pedig most épül. Emellett egyéb építkezések is folynak... ft Gottwald Rakparton épülő mezőgazdasági fejlesztési üzemre gondolok, ahol az első számú csarnok már tető alatt áll, a második most épül... Ahogy elhaladok az építkezés mellett, észreveszem, hogy fenn a tetőn 4 szerelő dolgozik akrobatákhoz illő ügyességgel. Felkúszom hozzájuk ... A négy szerelő: Komjáti Ferenc, Kofínek Jifí, Ivanič Arpád és Miskó tézmény létesítésével még tevékenyebb munkára nyílik alkalma. A barátság házában vetítőterem Imre elmondta, hogy sürgős a múnvan, melyben a kiállítás alatt, de utána is, rö- kájuk, mert teljesíteni akarják az vid és egész estét betöltő filmeket vetítenek, SZKP XXII. kongresszusa és a NOSZf olyanokat, melyek kifejezik népünk őszinte ba- 44. évfordulója tiszteletére tett körátságát a Szovjetunióval. A szépen berendezett telezettségvállalásukat. Elmondhatjuk olvasóteremben televízió is van. Az intézmény igazgatósága kulturális rendezvényekkel meghitt környezetet teremt a Barátság Háza látogatóinak. D. V. róluk, hogy állják szavukat s két héttel előbb fejezik be a szerelőmunkálatokat ... Holczer László, Komárno U J S7Ô 4 * 1961. november 19. J&