Új Szó, 1961. november (14. évfolyam, 303-332.szám)

1961-11-17 / 319. szám, péntek

Napjaink legfontosabb kérdése Az ENSZ-közgyűlés Politikai Bizottsága a leszerelésről tárgyal New York (CTK) — Az ENSZ-kBzgyülés politikai bizottságában meg­kezdődött az általános és teljes leszerelés kérdésének megvitatása, mely a tárgyalási program legfontosabb pontját képezi. A vita előestéjén a szovjet küldöttség — mint a politikai bizottság hivatalos dokumentumát — beterjesztette „a? általános és teljes lesze­relési szerződés alaptételeit", melyeket 1960. szeptember 13-án N. Sz. Hruscsov elvtárs, a szovjet küldöttség akkori vezetője nyújtott be az ENSZ XV. közgyűlésének. A vitában elsőnek V. A. Zorin kül­ügymlníszterhelyettes, a Szovjetunió képviselője szólalt fel. Zorin bevezetőül a leszerelés kér­désének fontosságát hangsúlyozta és rámutatott, hogy az emberiség tör­ténelmében eddig még soha nem fenyegetett olyan szörnyű veszély, mint a termonukleáris háború veszé­lye. Ezért a súlyos veszélyért a nyu­gati hatalmak és elsősorban az Egye­sült Államok felelős. A továbbiakban hosszasan foglalkozott a német béke­szerződés és Nyugat-Berlin kérdésé­vel. A nyugati hatalmaknak — mondot­ta — meg kellene ragadniuk a Szov­jetunió békeszerető javaslatait és nem volna szabad tovább útját állniuk a német békeszerződés megkötésének. Ehelyett azonban katonai előkészü­leteket tesznek és szárnyaik alá vet­ték a nyugatnémet revansistákat. A nyugat-berlini helyzetről szólva Zorin megismételte a Nyugat-Berlin szabad várossá nyilvánítására tett szovjet javaslatokat és feltette a kér­dést: • — Az Egyesült Államok, Nagy­Britannia és Franciaország kormánya vajon tudatában van-e e probléma súlyosságának? Minden hónap, mlnden hét, sőt, minden nap kézzelfogható közelség­be hozza a háború veszélyét. A Szovjetunió ezért minden erő­feszítésre kész, hogy megoldódják a leszerelés problémája. Az általános és teljes leszerelés a békés együtt­élés szovjet programjának alapját képezi — hangoztatta Zorin — s ki­fejtette a szovjet kormány három szakszból álló leszerelési tervét. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió nemcsak a nuk­leáris fegyverkísérletek azonnali be­szüntetésére hajlandó, hanem kész az óceán mélyére süllyeszteni Összes fegyvereit is, ha a többi ország mind ugyanezt teszi. Zorin az eddigi leszerelési tárgya­lások eredményeiről hangsúlyozta, hogy ezért azok az országok — el­sősorban az Egyesült Államok, Nagy­Britannia és Franciaország — felelő­sek, amelyek nem akarják a leszere­lést. Megemlékezett a szovjet-amerl­kai előzetes leszerelési tanácskozá­sokról és reményét fejezte kl, hogy végül is lehetséges lesz az általános és teljes leszerelés megvalósítása. A jövőbeni leszerelési tárgyalások formájáról szólva Zorin megismételte kormányának azt az álláspontját, hogy a Keletnek, a Nyugatnak és a semleges országoknak egyenlő arány­ban kell képviseletet'kapniuk a jövő­beni leszelési tárgyalásokon. Az ellenőrzés kérdéséről szólva Zorin hangsúlyozta, a Szovjetunió kormánya helyénvalónak találja a legszigorúbb nemzetközi ellenőrzést, nem ragaszkodik semmiféle vétójog­hoz, félreérthetetlenül le kívánja azonban szögezni, hogy a leszerelés ellenőrzését követeli és nem a fegy­verkezés ellenőrzését, ez utóbbi ugyanis a békeszerető országok el­árulását Jelentené, amihez a Szovjet­unió sohasem járulhat hozzá. Zorin végül Javasolta, hogy az ENSZ-közgyűlés hozzon létre egy új leszerelési bizottságot, amelyben a Kelet, a Nyugat és a semleges or­szágok egyenlő arányban kapnak képviseletet. A javaslat értelmében 1962 júniusáig meg kellene állapod­ni az általános és teljes leszerelésről szóló szerződés tervezetében, és ezt követően haladéktalanul összehívnák NEW YORK-I TUDÓSÍTÁSUNK £ fegyvergyárosokat, vagy a népet képviseli az amerikai ENSZ-küldöttség? A z ENSZ-palotát elhagyva út­közben betértem a közpon­ti pályaudvar halijába, ahol üvegbúra alatt családi óvóhelymo­delleket tettek kl közszemlére. Egy fiatal házaspár volt a kíséretem­ben: hagytuk, hogy a kiállítás kí­sérője végigsorolja az óvóhely ösz­szes előnyelt. Dehogy óvóhely, in­kább fényűzően berendezett föld­alatti családi otthon. Mlnden meg­található benne, amit az ember ké­nyelme megkíván. A nagy business szolgálatában álló emberke nagy hévvel szolgálta gazdái érdekelt, s azt akarta, hogy mindjárt tegyük meg a megrendelést. Furcsa érzés fogott el, amikor ki­léptem a 42. utcára a nagy felhő­karcolók közé. Tudják-e ezek a vállalkozók, akik a különféle min­tájú óvóhelyekkel úgy kereskednek itt mint a vikendházakkal mit je­lentene a háború itt New Yorkban, ebben az óriási emberi hangyaboly­ban? A fegyvergyáros nagytőkések »em ellenzik a háborút. Más véleményen van azonban a nép, amit különben az ENSZ-közgyűlés Idei ülésszaka is vi­lágosan bizonyít. Az ENSZ most már konkrétan foglalkozik az általános és teljes leszerelés kérdésével. A poli­tikai bizottság ülésén elsőként fel­szólaló Zorin beszéde világos és lo­gikus volt. Az egyetomes leszerelést szigorú nemzetközi ellenőrzéssel há­rom szakaszban kell végrehajtani, fo­kozatosan meg kell semmisíteni a nukleáris, baktérium- és hagyományos fegyvereket, lehetetlenné kell tenni további gyártásukat. Fokozatosan fel kell oszlatni a hadseregeket és fel kell számolni a katonai intézménye­ket. Az ENSZ segítségével a három ál­lamcsoport képviseletével létra kell hozni a leszerelési szervet, mely 19B2 Júliusától kezdve kidolgozná a lesze­relési szerződéi tervezetét, melyet az ENSZ rendkívüli ülésszaka elé terjesz­tenének. Zorin után Stevenson amerikai kül­dött szólalt fel és beszédével elárul­ta, hogy az USA nem enged a szá­munkra elfogadhatatlan álláspontjából. Kii leszerelést, de nagy ellenőrzést akar, ami — Zorin világos megállapí­tása szerint — a külföldi hírszerzők törvényes beengedését jelentené, hogy értékes adatok birtokába jussanak ak­kor, amikor a fegyverek többsége még a Nyugat rendelkezésére áll. A népek nem a szép szavak, ha­nem a tettek szerint fognak Ítélni. Az amerikai küldöttség kedden nem szavazott két afrikai határozati ja­vaslatra, melyek két konkrét lépés­jelentenek a leszerelésre. A New York Post ezzel kapcsolatban meg­írta, hogy a Nyugatot két vereség érte, a két határozati javaslat pe­dig bizonyára megkapja a kéthar­mados szótöbbséget a közgyűlés plénumán. Az USA-nak alkalma volt megmutatni, hogy tekint a le­szerelés szerves részét képező in­tézkedésekre. Az USA ellenük volt, ezzel világosan megmutatta, kinek az oldalán áll: az óriási profltot bezsebelő fegyvergyáros cégeket és közvetítőiket támogatja, a lakos­ságnak pedig óvóhelyeket kínál. Az Idézett lap további bizonyí­tékokat hoz arról, hogyan befolyá­solják a fegyvergyárosok az ame­rikai politikát. Az utóbbi időben katonai személyiségek hatszor any­nyi külpolitikai beszédet mondtak, mint a külügyminisztérium emberei. A kongresszusi albizottság megálla­pította, hogy 1400 magasrangú tiszt Játssza a fegyvergyártó cégek köz­vetítőinek szerepét. A fegyvergyárosok nem akarják • leszerelést, de másképpen gondolkozik az amorikai nép. A New York Herald Tribúne nemrégen nagy cikkben lep­lezte le azt a hamis állítást, hogy a nyugat-berlini helyzettel kapcsolatban behívott 165 ezer tartalékos harci szelleme kifogástalan. Éppen az el­lenkezője az Igaz. A behfvottak és családtagjaik leveleikben állandóan szidják a Kennedy-kormány külpoliti­káját. A tartalékosok csüggedtek és kilátástalannak • tartják a helyzetet. A Pentagon állítólag kénytelen eltérni eredeti szándékától, hogy két évre meghosszabbítja a tartalékosok *zol­gálatát. A lap ebből arra következtet, hogy a behívott katonák ellenzik a külpolitikai hibák orvoslásának hábo­rús megoldását. A leszerelési vita kezdetén Jogo­san felmerül a kérdés: kinek az ér­dekeit fogja képviselni az ameri­kai küldöttség: a fegyvergyároso­két-e avagy a népét? A kormány­nak választ kell adnia e kérdésre. A tények azt bizonyítják, hogy mlnden feltétel megvan arra, hogy a leszerelés kérdése kijusson a zsákutcából. A szovjet Javaslatok lehetőséget adnak az USA-nak ar­ra, hogy reálisabb álláspontot fog­laljon el. Most a Nyugaton a sor, hogy éljen a lehetőséggel s a béke, a világ népeinek érdekében csele­kedjék. ES. a közgyűlés rendkívüli ülésszakát, hogy az megvitassa ezt a tervezetet. Ezután Stevenson nagykövet, az amerikai küldöttség vezetője szólalt fel. Bevezetőül kormánya nevében ja­vasolta, hogy az ENSZ-közgyűlés „mielőbb mutassa meg a világnak a háborútól való mentesség útját". Amikor azonban Stevenson kifejtet­te kormányának álláspontját a lesze­reléssel kapcsolatos részletkérdések­ről, kiderült, hogy az Egyesült Ál­lamok továbbra sem törekszik ko­molyan az általános ás teljes lesze­relés megvalósítására. Az ellenőrzés kérdésével kapcsolat­ban Stevenson „a nyilvánosság számára való leszerelésnek" nevezte a szovjet javaslatokat, és azzal vá­dolta a Szovjetuniót, hogy „titokban esetleg újrafegyverkezik." A Jövőbeni leszerelési tárgyalások módozatairól szólva az amerikai dele­gátus elutasította a Kelet, a Nyugat és a semleges országok egyenlő ará­nyú képviseletének elvét. Hangoztatta ugyan, hogy küldöttsége kész hozzá­járulni a tízes bizottság kibővítésé­hez, de „tévesnek" mondotta azt az elgondolást, amely szerint „a világ három tömbre osztható". Stevenson Ismét előhozta a nem­zetközi rendőri erők létrehozásának ismert amerikai javaslatát, majd a leszerelés sürgetésének ürügyén rá­galmazta a Szovjetuniót. Űgy Igye­kezett feltüntetni a dolgokat, mintha a Nyugat a szocialista tábor részéről fenyegető valamiféle veszély miatt fegyverkezik. A kongói vita a Biztonsági Tanács illésén A Biztonsági Tanács szerdán, a késő éjjeli órákig folytatta a kongói Vitát. Megvitatta Ceylon, Libéria és az EAK határozati javaslatát, melyet a libériai küldött fejtegetett. A határozati Javaslat éles vádat emel a katangaí szeparatisták ellen és az ENSZ-alakulatok ellen Irá­nyuló fegyveres akciók azonnali beszün­tetését követett. Hangoztatja, hogy meg kell őrizni Kongó területi épségét és politikai függetlenségét, támogatni kell a kongói központi kormányt és ki kell vonni az Idegen katonai és félig ka­tonai jellegű személyeket, tanácsadó­kat különösen pedig az idegen zsoldo­sokat Kongóból. A javaslat kiemeli, hogy műszaki segítséget kell nyújtani Kongó­nak. A határozati Javaslat ajánlotta, bízzák meg az ENSZ ideiglenes főtitká­rát, tegyen erélyes intézkedéseket az említett célok elérésére, s felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák az em> lltett célok elérésére irányuló lntézke­déseköt A libériai küldött hangoztatta, hogy a bajok és nehézségek forrása a külföl­di vállalkozók önző állami vagy magán­érdekei. Ezek teljesen figyelmen kívül hagyják a kongói nép érdekeit, s az ő lelkükőn szárad Lumumba előre kiter­vezett meggyilkolása és Hamarskjöld főtitkár tragikus halála. Az EAK küldötte is elítélte Belgium szerepét a kongói tragikus események­ben s rámutatott, hogy a rhodásial brit hivatalok ls támogatják a katonai sze­paratistákat és az idegen zsoldosokat. Sajnálattal állapította meg, hogy nem teljesítették következetesen a Biztonsági Tanács februári határozatát, és erélyes lépéseket követel a gyarmati rendszer felszámolására Kongóban. A svéd és a francia küldött felszóla­lása után Spaak belga külügyminiszter próbálta szépíteni a belgák kongói sze­repét.. wiMám Dorticos kubai elnök az SZKP XXIí. kongresszusáról Havanna (CTK) — Osvaldo Dorticos Torrado, a Kubai Köztársaság elnö­ke Interjút adott a TASZSZ tudósító­jának, amelyben többek közt a kö­vetkezőket mondotta: „A mai nemzedék számára valóban nagy esemény, hogy tanúja lehet olyan történelmi tárgyalásnak, mint amilyen a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa volt. Azok a nagyszerű távlatok, amelyeket az SZKP üj programja tár fel, nagy reményt adnak a nemzeteknek. A kubai nép megismerkedett 9 programmal és forradalmi kádereink áttanulmányozhatták. A programter­vezet kétségtelenül éppolyan fontos történelmi okmány, mint amilyen Marx és Engels Kommunista Kiált­ványa volt. Az SZKP programja nemzetközi vi­szonylatbap megerősíti és elmélyltL a különböző társadalmi rendszerű or­szágok békés együttélésének lehető­ségéről szóló tanítást, valamint a kapitalizmus és a szocializmus közötti békés verseny lehetőségét." Az NSZK kémszolgálata is harcol az algériai felszabadító mozgalom ellen Üjabb adatok a Gehlen-kémszervezet bűnös működéséről Berlin (CTK) — Az NDK mi­niszterelnökségének sajtóirodája nemrégen sajtóértekezletet tar­tott, amelyon nyilatkozott Ottó Freitag, az úgynevezett „negyedik internacionále végrehajtó bizott­ságának volt tagja, e nemzetközi trockista szervezet német szekció­jának vezetője. Nyilatkozatában a nyugatnémet Gehlen-kémszervezet bűnös tevékenységéről beszélt. Freitag a nyilvánosság előtt rámu­tatott, milyen jellegű egyezmények állnak fenn az NSZK kémszervezete és a francia titkos szolgálatok kö­zött, az algériai felszabadító mozga­lom elleni közös harcra vonatkozólag. Freitag kérte, hogy erről szóló fel­jegyzéseit olvassák fel a sajtóérte­kezleten. E feljegyzésekben többek köíött rámutat, hogy a Gehlen-kémszervezet és a francia kémszolgálat közötti titkos egyezmények keretében az NSZK területén Párizs és München kezdeményezésére és utasítására szá­mos súlyos bűntettet követtek el, s kártevő akciókat hajtottak végre Al­gériába tartó teherhajók ellen. így 1958. oktőber 1-én Hamburgban el­süllyesztették az Atlas-teherhajót és 1960. Január 15-én Borkumtól nem messze erősen megrongálták a Mar­mara teherhajót. Meg kell említeni azon nyugatné­met lakosok meggyilkolását is, akik rokonszenvüket nyilvánították az al­Ülésezíek a nyugati hatalmak külügyminiszterei Washington (CTK) — Az amerikai külügyminisztérium sajtómegbízottja közölte, hogy az USA, Anglia, Fran­ciaország és Nyugat-Németország kül­ügyminiszterei decemberben Párizs­ban értekezletet rendeznek. A minisz­terek közös érdekű problémákról fognak tárgyalni. Az értekezlet pon­tos Időpontját nem tűzték ki, de úgy tervezik, hogy a NATO tanácsa ülé­sének idején kerül rá sor, tehát de­cember 13—15. napjaiban, vagy még előtte. A NATO-miniszterek ülésén évenként rendszerint a külügy-, pénz­ügy- és a hadügyminiszterek értekez­nek. ••imks A LENGYEL NÉPKÖZTÁRSASÁG kor­mánya válaszolt Jugoszláviának arra a jegyzékére, melyet Vracsarics Jugoszláv állampolgár letartóztatásával kapcsola­tosan a volt náciellenes koalícióhoz tar­tozó valamennyi országnak megküldtek. (CTK) LEONYID BREZSNYEV, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöke meglátogat­ta székelyén Ibrahim Abbud altáborna­gyot, a szudáni fegyveres erők legfel­sőbb tanácsának elnökét, a Szudáni Köz­társaság miniszterelnökét. (CTK) A SZOVJETUNIÓ Legfelső Tanácsának küldöttsége, melyet N. P. Bazsan, a szovjet-olasz parlaméntközi csoport elnö­ke és a Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak elnökhelyettese vezet, az olasz par­lament meghívására Rómába érkezett. (CTK) GHANA kormánya nyilatkozatban kö­veteli állítsák azonnal bíróság elé mind­azokat, akiket Lumumba meggyilkolá­sáért felelősség terhel. (CTK) SVÉDORSZÁG közéleti személyiségei felhívást Intéztek a nyilvánossághoz, vegyen tevékenyen részt az északi álla­mok békekonferenciáján, melyet novem­ber 25-én és 26-án tartanak Koppen­hágában. (CTK) A MAROKKÓI hatóságok száműzték az országból Galvao századost és 18 továb­bi személyt, akik egy Casablancából Lisszabonba tartó repülőgépet kerítet­tek hatalmukba. (CTK) TÖRÖKORSZÁG Igazság Pártja novem­ber 15-én bejelentette hajlandó koalí­cióra lépni a Népi Köztársasági Párt­tal, melynek elnökét Iszmet Inönüt, a múlt héten új kormány megalakításával bízták meg. (CTK) AZ IVAKUMI támaszponton a hetedik amerikai hajóra) két tengerésze a híd­ról a tengerbe taszította Javami Jo­sida Japán munkást. A helyszínen meg­jelent japán rendőr nem is kísérelte meg földijének megmentését. (CTK) A FRANCIA kormány bejelentette, hogy ez évben semmi esetre sem kerül sor a nyilvános szektor alkalmazottai­nak béremelésére. (CTK) A BÉKE-VILÁG­TANÄCS december 16 és 20 között ül össze Stockholm­ban. T////////w//////////y)» Peru egész terüle­tén széleskörű impe­rlaliitaellenas moz­galom bontakozott ki az észak-ameri­kai monopóliumok kezében lévő kőolaj­kitermelés haladék­talan államosítása és a szocialista or­szágokkal való kap­csolatok felvétele érdekében. Képün­kön a perui rendőr­ség dnrva közbelé­pése látható a tün­tető diákok ellen. (Prensa-Lattna — CTK felv.) gériai nép iránt. Ezekre az akciókra a szövetségi kémszolgálat egyik osz­tálya specializálta magát, s ezekben az akciókban gyakran olyan terro­risták vettek részt, akiket a francia kémszolgálat küldött ki. Amint Freitag rámutat a francia és nyugatnémet kémszolgálat közöt­ti egyezmény a Nyugat-Németország­ban élő algériaiakat az üldözött vad szerepére kárhoztatta. 1958. november 5-én Bonnban meg­gyilkolták Aid Ahsen algériai ügyvé­det, aki útban volt Tunézia felé, hogy, ott az Ideiglenes algériai kormány­ban államtitkári tisztséget töltsön be. A merénylőknek és gyilkosoknak, jól­lehet a nyugatnémet rendőrség és az ügyészségi szervek Ismerték nevüket, mindig sikerült elmenekülniük. Freitag továbbá elmondotta, hogy egyszer találkozott valamilyen Eugén Dorbach-chal, aki a Gehlen-szolgálat hivatalos munkatársaként mutatkozott be neki. A Dorbachchal folytatott be-i szélgetésből Freitag megértette, hogy a nyugatnémet kémszervezet igyek-« szik megnyerni a trockista interna­cionálé végrehajtó bizottságát, hogy saját titkos terveire használhassa fel. Freitag mindaddig érintkezett Dor­bachchal, míg Dorbach nem követelt tőle titkos adatokat, amelyeket Frei­tag nem volt hajlandó megadni. Ké­sőbb elromlott közöttük a viszony, s végül Dorbach fenyegetni kezdte őt. Amikor Freitag nem volt hajlandó többé találkozni Derbachchal, megfH gyelte, hogy állandóan követik. Ag­godalma még jobban fokozódott, mi­kor egyik ismerősétől számos adat­ról értesült, amelyek szerint Gehlen ügynökei terror-akciókat követnek el a számukra kényelmetlenné vált em­berek ellen. Egy bizonyos Idő után Freitag újból találkozott a barátjával, s az figyel­meztette őt, hogy veszélyben forog élete. „Nem szeretném az újságban azt olvasni, hogy váratlanul szeren­csétlenség áldozata lettél" — mondot­ta nekem. Freitag ezután elhatározta, hogy az NDK-ba menekül. Öt halott és 15 sebesü t a venezuelai Kuba-barát tüntetéseken Caracas (CTK) — Venezuelában tovább tüntetnek a Betancourt-kor­mány ellen, mely megszakította a dip­lomáciai kapcsolatokat Kubával. Ca­blmas városban a tüntetők felgyúj­tották a Kuba-ellenes propagandát folytató rádióállomást, mely teljesen leégett. Maracayban kormányellenes tüntetések zajlottak le. Feszült a hely­zet Caracasban is, ahol szintén beve­tették a rendőrséget a tüntetők letö­résére. A rendőrség öt személyt meg­ölt és 15-öt megsebesített. További városokban is tiltakozik a lakosság a kormány Kuba-ellenes lépése ellen. 'fSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSfrSfSSSSSSf/SfSSSSSSSSSSSSfSfSSfSfSSSSŕSSfSSSSSŕS.'SŕSSSSA Ppys p* 1 vjí \ , . M¥ - '/ ! ff s\ mr^MLUj-á < 1 V íÉPlt > M t;„ T&tz l! vľ^r ' I IBS ÜF m is $111111 ü^y Ji BSr, JH ** n 15R1. november 17.

Next

/
Thumbnails
Contents