Új Szó, 1961. november (14. évfolyam, 303-332.szám)

1961-11-14 / 316. szám, kedd

A hatékonyabb pártmunka érdekében Tapasztalatok a lučeneci járás pártszervezeteinek életéből y///W//////////////y A lučeneci járás e területi át­szervezés után a közép-szlovákiai ke­rület egyik legnagyobb mezőgazdasá­gi lárása lett. A már túlsúlyban levő szövetkezeti gazdálkodást beható tár­sadalmi és gazdasági változások kö­vették, ami arra késztette a Járási pártbizottságot, hogy komoly elem­zést végezzen a falusi és EFSZ-ek mellett működő alapszervezetek növe­kedésével és szociális összetételével kapcsolatban. Az elemzés megmutatta, hogy amíg az EFSZ-ek a járás mezőgazdasági területének majdnem 80 százalékán gazdálkodnak és a községek lakos­ságának döntő többsége az EFSZ-ek­ben dolgozik, aránylag kevés a szö­vetkezeti tag a pártszervezetben. Ezt mi sem bizonyltja jobban, mint az a tény, hogy az 1961-es év elején a szö­vetkezeti tagoknak csak 7,8 százaléka volt a CSKP tagja Még rosszabb volt a helyzet a tagjelöltek és a tagok megoszlása terén az egyes EFSZ-ek­ben. Voltak olyan falusi pártszerve­zetek, mint például Bulharyban, Kosi­hy nad Ipľomon, Selcében és még több más faluban, ahol a pártszervezetek­ben egyetlen szövetkezeti tag sem volt, avagy esetleg egy, annak ellené­re, hogy a községben egész falut fel­ölelő EFSZ működik. Továbbá a járásban 38 olyan alap­szervezet működött, amelynek egy, esetleg két EFSZ-tagja volt, s 48 olyan szervezet, ahol a párttagok és tagje­löltek száma nem érte el a 10-et. Ezenkívül az egyes pártszervezetek munkájának alacsony színvonalát a tagság magas korösszetétele idézte elő. Az ilyen helyzetben természete­sen nagyon nehezen érvényesült a falusi pártszervezetek vezető szere­pe az EFSZ fejlődésében. A járási pártbizottság elemezte a helyzetet és határozatot fogadott el a szövetkezeti tagok, funkcionáriusok pártba való felvételéről. A járási pártbizottság e határozatát megtár­gyalta az összes falusi és a szövetke­zetek mellett működő alapszervezet. Több alapszervezet már az 1960-as év évzáró taggyűlésén határozatot fogadott el arról, hogy az 1961-es év végéig hány dolgozót, szövetkezeti tagot vesz fel soraiba. Egyes alap­szervezetek konkrét távlati tervet dolgoztak kl a párt sorainak bővíté­sére. A terv alapján a legjobb szö­vetkezeti tagokat és vezetőket veszik fel a párttagok soraiba. A járási pártbizottság a pártba való felvétellel rendszeresen és be­hatóan foglalkozik. Ogy Irányítja az alapszervezeteket, hogy azok tagsági gyűléselken rendszeresen értékeljék; hogyan teljesíti az alapszervezet saját és a járási pártbizottság határoza­tét a tagjelöltek felvételével kap­csolatban. A határozatok teljesítésé­nek ellenőrzése megmutatta, hogy az alapszervezetek nagy többsége fe­lelősségteljesen foglalkozik a párt sorainak bővítésével. A Járásban az év elejétől szeptember végéig a tag­jelöltek száma 580-nal növekedett. Ezek közül 100 az EFSZ-tag, vagy szö­vetkezeti funkcionárius. A tagjelöltek 67 százaléka a termelésből származik. Igen örvendetes az a tény, hogy áz új tagjelöltek fele fiatal, 25 éven alu­li CSISZ-tag. Hogyan biztosította a politikai és szervező osztály a járási pártbizottság határozatát a tagjelöltek felvételéről? Elsősorban ls abból Indult ki, hogy az új tagjelöltek felvételében döntő szerepe van az alapszervezeteknek. Az alapszervezeteknek segít a hely­zet elemzésében. Az alapszervezetek bizottságainak felhívja figyelmét a pártonkívüli dolgozókra, funkcioná­riusokra. Ogy Irányítja az alapszer­vezeteket, hogy rendkívüli gondot for­dítsanak az ifjúság nevelésére. A se­gítséget az alapszervezeteknek ter­mészetesen az aktíván keresztül nyújt­ja. A politikai és szervező-osztály dolgozói rendszeresen együtt működ­nek az aktívával és maguk a dolgo­zók konkrét segítséget nyújtanak az egyes alapszervezeteknek. Az osztály dolgozói részt vesznek a pártalap­szervezetek bizottsági és tagsági gyű­A' Hviezdoslav Színház klubjába lésein, ahol behatóan megtárgyalják i a pártba való felvétel kérdését. El- § beszélgetnek a példás dolgozókkal, § szövetkezeti tagokkal, funkcionárlu- ^ éppen akkor toppanok be, amikor sokkal a pártról, a párt küldetéséről, ^ Martin Gregort, a Szlovák Nemzeti a párttag jogairól, kötelességeiről. f Színház érdemes művészét müvész­A segítség mellett azonban igyeicez- f társai körülveszik és névnapja al­nek érvényre juttatni a pártszervezet ^ kalmából őszinte jókívánságaikkal önállóságát, s az alapszervezetaket fárasztják el. A tömeges ünnepi gra­munkájukban önállóságra, felelősség érzetre nevelik. k u 1 r ű r m Martin Gregor érdemes művész 30 esztendős jubileuma A politikai es szervező osztály |55 születésnapjánaki amely egyb e. m UKK a iľ«,Í S Zf rL B Szerv e, z e, te k , n a" § esik 30 esztendő színészi Jubileumé­gvľt°ás SH^T^^ H AZ Ünn6pi légkÖrbfm J61esí k hefvtelen Jelenségek WküszKsé l' átnl a kollektív a ^zmle ragaszkodá­neiyteien jelenségek kiküszöbölésé­s sát e művészhez, aki széles skálájú hez. Lehetőséget biztosit az alapszer-^ kivál6 színészí alakItásaival büsz k;. yezeteknek az egyes problémák meg­i sé e , et t „ Szlovák Nemzeti Szí n_ tárgyalására a járási párbizottság fc házna k. Aki látta öt az Ivanovbarii a ülésén az alapszervezetek elnökének, i szent Johannában, az Irkutszki tör­vagy a bizottsági tagok részvételével, fténetben, az Éjjeli menedékhelyben Hogy mennyire bevált és eredményes $ ]á tszani, a z felejthetetlen művészi él­a politikai és szervező osztály mun- Š ménnyel távozott a Hviezdoslav kája, azt az újabb tagjelöltek felvé- f Színházból. telei is bizonyítják. Októberben több | Amikor felteszem a ké rdést, olyan pártalapszervezet vett fel tag- § jelöltet a szövetkezeti tagok sorából, ^ amelyek az év elejétől nem tudták ^ növelni taglétszámukat, mint például f a bulharyi, selcei és több más alap- f szervezet. Igen eredményes a KOSI- ^ hovcel falusi pártszervezet munkája, § mi ndenr e hogy érdemes fáradoznunk, tanul­nunk, és képességeink legjavával szolgálnunk a színművészetet. De ezeken a szép élményeken túl olyan megrázó élményt őrzök szívem mé­lyén, amely sohasem homályosodhat el bennem. Ez az élmény a felszabaduláshoz fűző­dik. Emlékszem közvetlen a felsza­badulás után Szimonov Orosz emberek című színművében léptem hogy komoly elfoglaltsága köze­pette hogy jut tdeje arra, hogy a Rádió magyar adásában ls fellépjen, mosolyogva a következőket vála­szolja: — Ha az ember akar, akkor , t „ * mindenre jut ideje. Én örömmel amely októberben is 6 szövetkezeti Š szolgálom a magyar kultúrát is. Bi­•„„„=1 ^zonyára meglepi, ha meg mondom, fchoev — mint műkedvelő — első PÉLDÁS BÁNYÁSZOK A július Fučík Bányában dolgozik František Miksa ifjúsági munkacso­portja, amely 1960. november elseje óta rendszeresen teljesíti, illetve túl­teljesíti szénfejtési tervét. A fiatal bányászok egy év alatt 73 800 tonna szenet fejtettek, — ebből 6360 tonnát terven felül. A munkacsoport két leg­jobb dolgozója, Izidor Sekerka és František Čečetka havi fejtési tervü­ket állandóan 120 százalékra teljesí­tik. Az ifjúsági munkacsoport tagjai minimálisra csökkentették a hiány­zást és a balesetek számát s bekap­csolódtak a szocialista munkabrigád címért folyó versenybe. taggal bővítette sorait. A politikai és szervező osztály a S hogy pártba való felvétel kérdését össze- f nagy sikeremet Petőfi „Az őrült" cí­kapcsolja a párt nevelőmunkájával. $ m ü költeményének a szavalásával r„„ J n, .„„Hí* „ „ s. („ t„ľ,., „i, Sarattam. Ez a siker döntötte el, hogy Gondot fordít a pártoktatásra, annek | mehettem, szüleim színvonalára és arra irányit,a a párt- | meg engedték, hogy a színiakadémlá­alapszervezatek bizottságait, hogy s r a i r atkozzam. Olyan hévvel kezd­rendszeresen és behatóan foglalkoz- f tem tanulni, hogy az eredmény sem zanak a pártoktatással és hogy a f maradt el. Másodéves hallgató vol­pártoktatás rendszeres látogatására ftam, araikor rég óhajtott vágyam tel­minél több pártonkívülit ls megnyer- f jesült, felléphettem a Szlovák Nem­jenek, továbbá arra, hogy rendkívüli |zeti Színházban, gondot fordítsanak a szocialista | _ Haminc éve$ munkabrigád címert versenyző kel- | l á}á n , voü legnagyobb e l. lektívák tagjainak a pártba való fel- | menue? vételére. A politikai és szervező osz- f tály együttműködve a pártalapszer- ^ Martin Gregor kissé eltűnődik, vezetekkel - a téli időszakot újabb § m aJ d a következőket válaszolja: tagjelöltek előkészítésére, felvételé- f — Sok sz éP é s felejthetetlen re fogja felhasználni. Ogy fogja lrá- f élményről számolhatnék be. Nagy és nyítanl az összes alapszervezetet, | viharos sikereink voltak nemrégen hogy a gazdasági feladatok teljesítése Prágai, Karlovy Vary-i, 1957-ben a mellett mindent megtegyenek annak f budapesti, ez idén pedig a moszkvai érdekében, hogy a legjobb szövetke- § fellépéseink során. E kollektív sl­zeti tagokkal bővüljenek a párt so- í kerek valamennyiünket egybefor­ra i_ grasztottak, mindannyian éreztük, Martin Gregor, az Ivanov című nagy­sikerű Csehov színműben. (Podhorský felvétele) fel először. Maszkot viseltem, így hát senki sem ismert fel, de amikor megszólaltam, olyan viharos taps tört kí a nézőtéren, hogy a megha­tottságtól 5 percig nem bírtam szó­hoz jutni. Ez alatt az őt perc alatt villámgyorsasággal pergett le előt­tem egész életem és átéltem újra azokat a fájdalmas perceket is, amikor 1940. november 14-én Molié­re Mizantrópjában búcsúznom kel­lett attól a közönségtől, amelynek művészetemet köszönhetem. Az akkori fájdalmas búcsú most a boldog, fel­szabadító örömben oldódott fel. Na­gyon boldog voltam. Kiderült, hogy nemcsak én szeretem a közönséget, de a közönség is szeret engem. Sz. B t TANKINA ISTVÄN, ^ a lučeneci járási pártbizottság f dolgozója vagy egyszerű bejelentésnek. Nem szívesen vállal má­sokért kockázatot, de Krlvostknak mondja, hogy nem? Nem teheti. — Csak készítse el szomszéd. Nagyon szívesen. Va­lamelyik éjjel kifőzzük. Tudja, másnak nem tenném, de magának szomszédságból... Hisz senki se tudhatja, mikor szorul a másikra. Nem is baj, ha Krivostk is kipárolja azt a kts ba­rackot. Legalább az ő szája is be lesz tapasztva. — Nem.kívánom ingyen. — Feliből... — Jó, nem veszünk össze — legyint a szomszéd. Megegyeztek. Krivostk adja az anyagot, Kegyer meg kipáholja. A pálinkát elosztják. Kegyer a poharat újra a rézcső alá tartja. A tiszta párlat csobogva tölti meg a féldecis kuptcát. Szom­szédja felé nyújtja, majd magának tölt. Ojra Krivosik­nak és újra magának. Mind szaporábban... Egészen addig, amíg Krivosik ki nem dől és az egykori krumplisgödör sarkában éktelen horkolásba nem kezd. A nemzeti bizottság közrendvédelmi szakbizottsága előtt két haragos f érj t áll. — MeglopottI — sziszegi Krivosik. Kegyer arca vérvörös színt játszik. Fuldoklik a mé­regtől, arcizmai rángatóznak. — Hazugság! — Hazugság? Hát hogy egyeztünk meg? Nem a fe­liben? Mt? és két hektó cefréből hat liter pálinkát adott... Pedig most már mit tagadjam, adtam hozzá tíz kiló cukrot is ... — Nem örül, hogy szívességet tettem — hadonászik Kegyer, majd kaján, erőltetett vigyorral hozzáteszi: — Különben is, olyan zölden elfonnyadt, fán elrothadt barackból mennyit akarna? Krivosik, akár a sebzett vad felüti a fejét. Még hogy az ő barackja! — Azért azt is ellopta! — Még hogy én loptam! — Kegyer melle kifeszül, karfa ökölbe szorul. A veszekedésnek a nemzeti bizottság titkára vet véget. — De loptak ám! Mind a ketten! Ez ellen már nem tiltakoznak. Ha mind a ketten, úgy már elviselhető. — Meglopták egymást ls, másokat ts. Drága pénzen árulták a cukorból, értéktelen gyümölcsből párolt pálin­kát. Cukrot pocsékollak és mérget árultak ... — Megfizetjük mi ezt, kérem szépen... Tudjuk, hibát követtünk el — hunyászkodik meg Kegyer. — Megfizetjük — villan át Krivosik agyán. — De miért ígér az én nevemben is? ö a bűnös, hisz övé a főző. ö károsított meg engem ts, meg ő árulta a szeszt másoknak is. Méghogy megfizetjük! Talán meg fizeti! / — Megfizetik, ez természetes — hagyja rá a titkár. — Már, amit meg lehet fizetni. Vannak azonban dol­gok, amit a pénz se pótolhat. A becsület... Cinkostár­sak és egymást is becsapták! Mindenkit becsapnak! Krivosik lesüti a fefét. Inkább a föld alá süllyedne! Ha ngverseny a Nagy Október tiszteletére 1 f Filharmóniánkat az ünnepi esten i egy fiatal szovjet dirigens, Viktor fc Dubrovszkij, a Belorusz SZSZK ér­^demes művésze vezényelte. Dubrovszkij rendkívül életteli mu­a népi muzsika kivételesen jól sike­rült szintézise. Sosztakovics Hegedűversenyének bemutató előadását nagy várakozás előzte meg. A szovjet zeneköltő vi­lágszerte egyre elismertebb, egyre Ekkora szégyent! Hogy nem tudott a lába eltörni, f zsikusegyéniség. Egész lényével, min amikor akkor este él jelt őrségre Indult. De Bodri, az fden idegszálával éli a zenét. Az in- jefentősebb "helyet foglal el korunk a semmirevaló jószág az oka mindennek. Muitív előadók közé tartozik, akiket zenei életében. Ha ennek okát kér­A bizottság nem kérdezi most az okokat. Könyörtele- fc a perc varázsa is áthat és felvilla- dezzük, a Hegedűverseny kielégítő níI.nhí^C/1 O n...... MM-...-. nül hangzik a határozat. Pénzbírság, a katlan elkobzása \ nyoz és a büntetés kihirdetése a helyi hangszóróban. * Krivostk hosszú, gyors léptekkel halad hazafelé az út bal szélén. A jobbon Kegyer — a szomszéd megy. Rohan, nehogy a hangszóró előbb meg találjon szólalni, mint ő haza érne. Fele zúg, talpa alatt kavics roppan. A kaput szélesre tárja, de nem fordul vissza, hogy be­csukja. Lehányja magáról az ünneplőt és fut a kertbe. A fák és rlbizltbokrok közt megtorpan, kifúlla magát. Ide rejtőzik szégyenével az emberek elől. Az egyik fa törzsének -feszíti hátát és rágyújt. Az ösvényen lassan somfordál, farkát csóválva olda­lit Bodri. Hetek óta először kísérli meg a „bizalmasabb" közeledést. Megérezte volna gazdája elhagyatottságát? Alázatosan\ meghunyászkodva közeledik, mintha csak bocsánatot akarna kérni a történtekért. Hűséges jószág. A gazda keserűen elmosolyodik. Haragja kissé fel­enged. Lám, az állat annyi verés, űzés után is eljött. Hűsége félelmét, ragaszkodása a gazda haragját győ­zi le. — Gyere kutyuskám — csap Krivosik a térdére. A kutya odakúszik és leheveredik a lábához. Krivosik megsimogatja. Szent a béke. Krivosik egyszerre kinyújtja a nyakát. Erősen figyel. A szomszéd kert felől érkezik a zaj. Akárcsak azon az átkozott éjjelen. Kilép a fák közül. Mindjárt gondolhat­ta volna. Kegyer szomszéd ásóval hányja be a gödröt. Krivosik egy Ideig nézi, nézi, majd fefébe nyomja f Viktor Dubrovskij, szovjet karmester, f érdemes művész, Mikulái Jclinek­KrivosiK egy iáéig nezi, nezi, mu u a euu iiyum u o . c-i„„4i, cm,„-ai:-.* kalapiát és rohan a ház felé. Nemsokára újra megiele- ne k< a JJ^K nik egy ásóval és átlép Kegyer kertjébe. Nem szól egy \ lana K "^asaganan­szöt sem, csak ő is hányta a gödröt. A szomszéd, mintha § Műsorának első számául Nyikolaj anntíir>c Do i A/Tnlrlotioi ninUiAt" ^Ivanovics Pejkó „Moldavai szvitjét észre se venné. Szaporán dolgoznak mind a ketten. Csak később szólal meg Kegyer. ^ választotta. Pejkó (született 19~16-ban J - Ha nem tudná ez az én kertem... | a Í[ M > t z e l neszerzögárda sz ál Krivostk nem szól, dolgozik tovább. A gödör lassan i mottevő te het séBe Zenekari szvitté [T' ÄV 0 mJSfT T "Tv S ZnTk SZ egB t |színesen felvlíľanó' képekben XT húz elő kabátja zsebéből és odanyújt,a Krwostknak ^ szépségét és gazdag­- Itt főtt. Ez a maradék, több nincs, nem ts lesz. ^ ságát t ü P kröz i. a kMnponista nem Ilyet többet nem iszik f idézl hanem alkotó mődon f w j. Krivosik kinyúttta derekát, marokra veszi az üveget k a moldavai né i mel 6diákat. és fót húz belőle. Most se szól, de szeme mosolyog és ^ Ko mp 0zíciója, amely megejtően szép elismerőleg bólogat „ l dallamvilágával, különleges zenekari -Bodri meni a láb alól - int a körülötte sündór- | szIneível) egész érdeke s felépítésével kodő kutyának és tovább hányja a földet asöfdoal. f az első tektustôl az ut 0lsóig leköti ZSILKA LASZL0 fca hallgatót, a szimfonikus zene és magyarázatot ad. Sosztakovics nem reked meg egy bizonyos kompozíciós módban, nem ragaszkodik semmiféle „bevált" kompozíciós technikához, Sosztakovics művészlelke kimeríthe­tetlen bőségéből alkot. Müve soha nem „kigondolás" eredménye, saját belső gazdagságából képes mindig újat, szépet és meglepőt nyújtani, ami nemcsak gyönyörködtet, hanem el is gondolkoztat, s valamilyen for­mában mindig előremutat és előre­visz. A rendkívül igényes hegedűszólót Mikuláš Jelinek adta elő. A fiatal művész belső és külső hozzáállása a nagy feladathoz megnyerően egyszerű és pózmentes volt. Előadásában szép megoldások váltakoztak halványabb részletekkel. Igen sikerülten formál­ta meg a harmadik tételt, a neme­sen szép, mély érzelmi komolyság­gal telített Passacagliát. Helyenként nagyobb drámai feszültség és álta­lában kezdeményezőbb hegedűhang a produkció előnyére vált volna. A hangversenyt Beethoven III. szim­fóniája zárta be. Melyik mű jut­tathatta volna méltóbban kifejezésre az est ünnepi jellegét, mint Beetho­ven hősi szimfóniája : az Eroica. A III. szimfónia keletkezésekor a forrada­lom szele süvített és Beethovenhoz, a szabadság emberéhez közel álltak a forradalmi eszmék. Viktor Dubrovszkij koncepciójában kibontakozott a „hősi felfogás" zenei képe, azé a hősi felfogásé, amely életformát meghatározó tényezővé válik. A fiatal karmester izzásig he­vített intenzitással kitűnő teljesít­ményt csiholt ki a zenekarból. Drá­mai erejű Eroicát hallottunk. A hallgatóság szűnni nem akarfl tapssal fejezte ki őszinte tetszését. Havas Márta Gí SZÖ 5 * 1861. november 14. .V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents