Új Szó, 1961. november (14. évfolyam, 303-332.szám)

1961-11-02 / 304. szám, csütörtök

A takarékosság: jellemvonás A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA p ott javakkal gazdaságosan, kímélet­PÄRTJA új programjában, amelyről tel fog bánni. A kommunista társa­e most véget ért XXII. kongresszus tárgyalt, ünnepélyesen kinyilatkoz­tatja, hogy a szovjet emberek mai nemzedéke már a kommunizmusban fog élni. Ebben a tudományosan dalomban a dolgozók az egyéni szük­séglet kielégítését szolgáló javak mind nagyobb részét közvetlenül kapják. S mi történnék, ha a társa­dalom tagjai nem tudnának e ja­rnegalapozott következtetésben olyan vakkal gazdaságosan bánni? Hogyan törvényszerű történelmi folyamat érvényesülhetne a „mindenkinek tükröződik, amely nem korlátozódik szükségletei szerint" elv, ha az egyé­csupán a Szovjetunió országhatárai ni szükséglet felső határa éppen a közé. Hisz az SZKP programjában le- nem gazdaságos felhasználás * és fe­szögezett megállapítás ránk is vo- lesleges pocsékolás következtében tel­natkozik, amint azt Antonín Novot­ný elvtárs a kongresszuson mondott üdvözlő beszédében hangsúlyozta. A mai nemzedéknek tehát a tulaj­don kezével kell felépítenie a kom­jesen indokolatlanul kitolódnék? SOROLHATNÁNK TOVÁBB. A gyer­mek kikerül az iskolából, belép mun­kahelyére. A munka folyamatában az üzem, a vállalat, de végső fokon is munizmus épületét. Igen ám, de ek- mét csak a társadalom, anyagi ér­kora hatalmas epület felhúzásához tél <eket bíz rá. S nem szükséges ma­nem elegendő csupán az anyag bizto­sítása. Korántsem. Fe! kell nevelnünk az építőket, akik képesek a gyarázni, mit jelent majd, ha a ta­karékosság e fiatal dolgozó egyik nagy alapvető tulajdonsága. Hisz minden feladat megoldására. Vagyis: ki kell megtakarított deka nyersanyag orszá alakítanunk a kommunista társada- go s méretben tonnákat, minden meg lom emberét. Természetesen mindez nem valósul meg önmagától. Nehéz, fáradságos munka vár pártunkra, tömegszerve­takarított fillér pedig milliókat tesz ki! A takarékosság a gazdaságosság al­kotó eleme. A gazdaságosság pedig zeteiukre, iskoláinkra, valameny-. az egyén nagyobb társadalmľ része­nyiünkre. Meg kell ragadnunk min- se tjését teszi lehetővé, ami a jólét den alkalmat, amely ezt a célt szol-; egyedüli forrása Az így kialakult gálja. Ezze! kapcsolatban említést érde­melnek a hazánk egész területén egyéni érdekeltség pedig kiváló munkateljesítmények rúgója! A takarékosság és az egyéni ér­most folyó takarékossági napok. Az dekeltség szoros összefüggésének el­első pillantásra jelentéktelennek tűnő akció. Egy a sok közül. Dehát mi is az értelme? Talán az, hogy a beté­tek ezekben a napokban a szokott-: vét példásan érvényesítik Abrahám község (galantai járás) iskolájának tanítói. Ebben az iskolában a diákok az elmúlt tanév folyamán közel 2000 nál nagyobb mértékben gyarapsza- Koronás megtakarítást értek el fe nak bankjainkban? Valóban csak íe nként. E mindenképpen figyelemre ennyi lenne az egész? Nem! Bár senki sem vonja két­ségbe a betétek gazdasági jelentősé­gét, a takarékosság ennél jóval tá-; gabb fogalom. A múlt év folyamán köztársasá­méltó szám azonban nem egyetlen akció, hanem az egész évben végzett pedagógiai munka gyümölcse. Az ábrahámi iskolában a takaré­kosság elvének plántálása a tanítás keretében végzett nevelés szerves gunkban a bankbetétek 534 millió ré Sze. Nézzük csak, hogyan nyilatko­koronával szaporodtak, ez év első felében pedig 506 millióval! Tavaly az egy főre eső betétgyarapodás 723 koronát, az idei év első hat hónapja folyamán pedig 439 koronát tett ki. Nos, e számok csak azt jelente­nék, hogy dolgozóink jóléte a múlt célszerű felhasználásával év óta is fokozódott? Ezt is. És ta-, s zámára elérhetők. Ián elsősorban ezt. Mert a minden- Elképzelhető, milyen kedvvel, lel­napi megélhetés mellett csak akkor kesedéssel gyűjtik a gyermekek a lehet félre tenni, ha a kereset, az különféle hulladékot, gyógynövénve­anyagi lehetőség megengedi. Itt meg kBt és m iiyen szorgalommal rakos­zik erről Emília Rieglová tanítónő. — Ha a gyermekek, földrajzórán hazánk szépségeiről tanulnak, feltár­juk annak lehetőségét is, hogy a leg­szebb fürdőhelyek, kirándulóhelyek a becsületes munka eredményének mindenki Bratislavában, a Február-utca D negyedében újabb 570 lakásegységből álló lakónegyed építését kezd-: te meg a bratislavai Magasépítészeti Vállalat. (S. Petráš — ČTK — felv.J A NAGY PÉLDA NYOMÁN A z utcák lámpái már régen ki­gyulladtak Mojmírovcén. De Tóth Ferencet hiába keresem a lakásán, a munkával... — Valahol még a határban botor­kál — mondja felesége, aki vacsora után az asztalról takarítja le az edényt. kz asszony magatartásán látni, nem zsörtölődő, természetű. Mióta férjét szövetkezeti elnökké * választották, megszokta már, hogy a családfő rend­rosoknak is jól esik, ha a vezetőség Barátom felkel a szikről és az elő­ftgyelemmel kíséri őket. Sietni kell szobába siet. Kisvártatva egy vaskos jegyzetfüzettel a kezében tér vissza. A lapjain táblázatok, számítgatások és a gazdaság valamennyi ágazatá­nak nagyon értékes adatai feketélle­nek. Az első számú táblázat a ta­A z elnök közben levetette ka­bátját. Megmosta a kezét s mire ismét visszatért a konyhába, a vacsora feltálalva várta az asztalon. — Befejezem s aztán beszélgetünk — szól bocsánatkérően és míg az ételt kanalazza, figyelmesen böngé­karmánytermelést szemlélteti, mint­hogy az etetnivaló biztosítása az el­ztos ső és legfontosabb kérdése a szövet­kezetnek. A harmadik ötéves terv végén a szerint elkésve jön s külön vacsorá- szi a\ a™W újságokat zik. Most is a. takaréktűzhelyen tart­ja számára melegen az ételt. — Foglaljon csak helyet — kínál az asszony székkel — majd csak ha­zavetődik az öreg. rádiói: rblfthfavJ^adTé^Jnaz r}tiát. ~Mindk~ett7nrágyu7tünk ~s meg- lárr61 í5 6 hektárra szélesedik. Látja — fordul felém a házi- szántóföldön termesztett takarmányok asszony — még evés közben is ol- vetésterülete összesen 24,8 százaié­vas, mintha erre vacsora után nem kot tesz majd ki. Ez idén ez az volna ideje... arányszám már a 22 százalékhoz kö­A férj nem hagyja magát zavar- zeledi k> silókukorica vetésterülete tatni. Vacsora után előveszi a ciga- 6 2: be n P ed i9 már az idel 92 he k~ ' t/l.ttA] Ktt hr.L.t . kell jegyezni, hogy hazánk lakossá­gának jövedelme — társadalmi rend­szerünk jellegénél fogva — csaknem kizárólag a mindennapi becsületes munka eredménye. A, jövedelem vég-i sö fokon íeh^t, a társadalom, a kö-: zösség számára végzett munka minő-: ségéaek és mennyiségének mutatója. EZ AZ ÉREM EGYIK OLDALA. gatják össze szüleiktől kapott fülé reiket, ha tudják, hogy a nyár fo­lyamán ennek fejében megtekinthe­tik hazánk szép tájait. EHHEZ MINDEN TOVÁBBI KOM­MENTÁR felesleges! A példákat so­rolhatnánk a végtelenségig. Ám ez ez egy is meggyőzően illusztrálja, A másik pedig — és Itt már elértünk hogy a takarékosság elvének elmé­a dolog lényegéhez —, hogy dolgo zóink mind jobban megtanulnak bán­ni a munkájuk eredményeként szer­zett javakkal. Mert valljuk be őszin-: tén, nem mindegy, ki hogyan gazdái-: kodik a már megszerzett anyagi esz­közökkel. Nem mindegy, hogy a jö­lyltése nem lehet akciószerű, hanem a mindennapi nevelés tartozéka. Hisz olyan tulajdonság kifejlesztéséről van szó, amelyet az új társadalom embe­re egyszerűen nem nélkülözhet. A ta­karékossági napok e cél érdekében szolgáljanak nemes magként, amely vedelmet elherdálja-e valaki, vagy a nevelés folyamatosságában ereszt a maga és családja számára szüksé'- m ajd csírát és az új ember kialakí­tásában érlelődik gazdag terméssé. ges és hasznos javakra fordítja. A betétek növekedő összege világo­san bizonyítja, hogy ezen az úton is lépést tettünk előre. A takarékosság tehát mindenek­előtt emberi jellemvonás, bizonyos életmód tükörképe, ha nem ls egé­szen közvetlen vetítésben. Szocialista társadalmunkban a takarékosság, a javak megbecsülése, a velük való gazdaságos bánásmód messze megha­ladja az egyéni érdekek határát és kidomborodik társadalmi vonatkozá­sa. Bátran kijelenthetjük, hogy a ta­karékosság ma társadalmi ügy, és szükséges, hogy az új ember egyik alapvető tulajdonsága legyen. Vegyük csak sorjában. Ha a gyermeket kicsi korától fog­va a ruházat, a szülőktől kapott játékok, majd később fillérek meg­becsülésére neveljük, alapvető, jel-: lemvonást alakítunk ki benne. Az ér­telem gyarapodásával a gyermek megérti, hogy a játékban és fillérek­ben szüleinek munkája testesül meg. Ez a felismerés pedig a munka és fő­leg mások munkája megbecsülésé­nek, a közösségi felelősségérzet ki­alakulásának alapvető feltétele. A gyermek iskolába kerül, ahol ingyen kapja a tankönyveket, tan­szereket. Ha ebben ls mások, tehát a társadalom munkájának eredmé­nyét fogja látni, akkor az ingyen ka­esti rádióújság rendszeres műsorát sugározza. A gyerekek nem zavartatják ma­indul köztünk a baráti beszélgetés. ~ Jövőre — szólal meg ismét az — Sok munkájuk lehet ilyenkor az elnö k — a gabonatermesztésben is újságíróknak — élcelődik — hiszen jól előrehaladunk. A napokban fejez­gukat. Az egyik ír, a másik olvas. A naponta oly • terjedelmesek a lapok, tük be 180 hektáron a Kossuth fajta szólalások, • háziasszony pedig mosogat s miköz ben a tányérokat törölgeti, egyre jobban figyeli az SZKP kongresszu­sáról közölt híreket. — Nagyon soká húzódnak ezek a tárgyalások — jegyzi meg munka közben — de mindennap szívesen- s —' A konyr meghallgatom a jelentéseket és az új- g a tetszett Ságokból elolvasom a beszámolókat, -­a felszólalásokat. A rádióújság befejeződött, Tóth Fe­renc sietve lépte át a konyha kü­szöbét. — Már elkéstél —- folytatja fele­sége — az elvtárs is sokáig várt rád. Nem kellett az elnöknek külön be­mutatkoznom, régi ismerősként üdvö­zöltük egymást. — Hogy elkéstem... nem az én hi­bám. Kint jártunk a keszi dűlőben. hogy az »mÓer el sem tudja egyszer- nemes búza vetését, melynek hektár­re olvasni okét. Bevallom, én a kong- ja a bet akarításkor átlag 36 mázsát 7'00077 / O » n-nitetnr\L«-y*fil" -mAri floi-tL" + resszusi anyagoknak még csak a fe­lét nézimm, át. Nagyon érdekesek, so­katmondóik a beszámolók és a fel­Nem U de nekem fői v te le a figyei irányelvei is,.. amit az SZKP pri usnak melyikanya­a legjobban? ki hogy van vele, •>4rtprogram kötöt­adott. Szerény számítások szerint is 1962-ben 900 mázsa búzával növek­szik gabonatermelésünk. Ez annyit a terme­jelent, hogy jftupátu. ebi) lést ágból 10 vagon kehyér- és 3 vagon takarmánygabonával adhatunk el többet az államnak. Mindemellett 4 mi pártunk s a1 ä t takarmányalapunkat is kellő matatnak, de az, mértékben biztosíthatjuk. Hasonló ' Ja kitűz, szá- lehetőségeink vannak a termelés inunkra felbecsülhetetlen jelentőségű, egyéb szakaszain is. A Szovjetunióban a szűzföldek A kongresszus tiszteletére A Trnoveci Állami Gazdaság dol­gozói a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának tiszte­letére kötelezettséget vállaltak, hogy a takarmányozási technika javításá­val növelik az állattenyésztési ter­melést. Ezáltal az év végéig 400 mázsa sertéshúst és 300 kismalacot adnak el terven felül. A kötelezett­ségvállalás teljesítésével a gazdaság 450 000 korona bevételhez jut. Krajcsovics Ferdinánd ZSILKA LÁSZLÓ > Az éjjeli műszakban szántó trakto- földek területét. Soron levő föladat: ,, . ... - , m y, „ 'Tóth Ferenc az asztalfiókból megmuvelésérehjelteuK fa súlyt; a l csomő imt ot, köztük ter­miszövetkezetünkben pedig a talaj jedelme s útlapokat húz elő. Hrus­jobb kihasználását, a szántó f oldteru' csov eMárs beszámol6ja az SZKP lei: kibővítését helyeztük Ez programjáróL A mezőgazdaság és a idén 15a hektárról noveljäk á termo-. jalu fejmése alcim alatt p* os c e_ ínlJolr foriilafóf villával aláhúzott sorok öüenek a szemembe. Ujabb munkaerők toborzása' SZLOVÁKIÁBAN AZ ÉV VÉGÉIG MÉG 827 DOLGOZÓT KE&L JiIEGNVERNI AZ OSTRAVAI BÁNYÁK SZÁMÁRA " Közeledik a tél s a szénszükféglet lényegesen növekszik. Ahhoz „meggyőző" módszerekhez folya­azonban, hogy elegendő szenünk legyen, több ezer áj munkaerőre módnak. Van lé példa, hogy az van szükség, különösen az ostravai bányák részére. Ostrava a mun- üzem dolgozóját ' azzal győzték kaerőhiány következtében már eddig is több százezer tonna szénnel meg, hogy ha elmegy a bányába maradt adósa népgazdaságunknak. Ezért a legsürgősebb feladatok dolgozni, az üzem jutalmul segit­egyike, hogy a kerületekben és járásokban lényegesen meggyorsítsák séget nyújt családi háza felépíté­a munkaerőtoborzást! sénél. Hasonló „meggyőző" mód­szerrel találkozunk másutt is. Az A toborzásban nem kis feladat caí, galantai, lučeneci és a Dolný ilyen toborzás nem felel meg az hárul Szlovákiára. Ebben az évben Kubín-i járásokról. Ezekben a Járá- irányelveknek, nem segíti elő a összesen 6750 dolgozót kell tobo- sokban még 50—60 dolgozót kell munkaerők stabilizálását, mert a rozni, ebből az utolsó négyedévben toborozni, hogy teljesítsék felada- hasonló módszerekkel megnyert 1200-at. Ha megnézzük, hogyan tel- tukat. Ezzel kapcsolatban szüksé- dolgozó a napokat számlálja, mi­jesítik a szlovákiai kerületek ezen ges megemlíteni azt is, hogy sok ^or térhet vissza a bányából, fontos feladatukat, kitűnik, hogy helyen nincsenek tudatában e fel­elégtelenül. A helyzet ugyanis az, adat nagy jelentőségének. Vannak Nemcsak a mennyiség hogy a tervezett ezerkétszázból az vállalatok és járások, ahol a mun- . , .L. ... utolsó negyedévben csak 373-an kaerőtoborzást tehernek tartják, 3 minőség is aonto vállaltak munkát Ostraván. Az holott a népgazdaság szempontjá- Tudvalevő, hogy a bányában nem egyes kerületekben a helyzet a ból elsőrendű feladat! Gyakran dolgozhat mindenki. Ebbdl kifolyó­következő : a kelet-szlovákiai ke- előfordul, hogy olyan munkásokat jgg szükséges, hogy az orvosok rület a tervezett 350-ből 76-ot, a küldenek a bányákba, akiktől ma- szigorúbb vizsgálat alá vegyék a közép-szlovákiai kerület 440-ből guk is meg akarnak szabadulni, bányába jelentkezőket. Általában 146-ot, a nyugat-szlovákiai kerület mert hanyagok és munkakerülők, pedig szem előtt kell tartani, hogy 410-ből 151 dolgozót küldött Ostra- Sőt az is megesik, hogy „büntetés- a mennyiség nem mehet a minő­vára az utolsó negyedévben {októ- bői" küldenek munkaerőket a bá- sgg r 0vására, mert így a toborzás nyába. Ey pedig nemcsak helyte- ne m teljesíti hivatását. Három len, hanoii elítélendő is. szempontról nem szabad megfeled­. . , . kezni: Ostravára el kell engedni A banyaknak állandó mindazon kiváló dolgozót, aki je­munkaerőkre van szükségük lentkezik —, nemcsak brigádmun­A toborzás irányelvei szerint a ^ ásoka t- ha n« m fö, e§ álland ó sokon. Szép munkát végeznek a munkaerőket több mint- egy évre kaerőket kell toborozni —, a bá­toborzással megbízott dolgozók a kell megnyerni, sőt leghasznosabb, nyában végzett munka nem bün­komárnói, Liptovský Mikuláš-i, prie- ha a bányászatot állandó foglal- tetés, mintahogy egyes üzemekben vidzai és a žiari járásokban. Saj- kozásként vállalják. Az üzemek- értelmezik, hanem bányásznak len­nos, nem mondhatjuk ezt a Cad- ben azonban sokszor helytelen ni legbecsületesebb foglalkozás! ber 20-ig). Jobb munkát a járási nemzeti bizottságokon Különösen meg kell gyorsítani a munkaerőtoborzást az egyes járá­— A legfontosabb részeket aláhú­zogattam — toldja meg nyomatéko­san az elnök — erre szövetkezetünk­ben is szükség lesz. A legközelebbi taggyűlésen aprólékosan átvesszük a program mezőgazdaságról szóló feje­zetét, tehát előre fél kell készülnöm a beszámolóra. Nem zavarom tovább a családot, mely nyugovóra akar térni, sem az elnököt, aki a holnapi gyűlés beszá­molóját formálja, egyezteti össze az SZKP programjával. Jóleső érzéssel)1 és azzal a meggyőződéssel távozom <3^ közel kétezer hektáros szövetkezet gazdájától, hogy a Szovjetunió pél­dája nyomán még jövedelmezőbbé te­szik gazdaságukat, s az új technoló­gia alkalmazásával négy év alatt tel­jesítik az ötéves terv feladatait. SZOMBATH AMBRUS 20 ezer liter tej terven felül Az állattenyésztés egyik legégetőbb problémája a Rimavská Sobota-i járás­ban is a tejtermelés. A husinai EFSZ tagjai azonban ezen a téren sem ma­radnak el. Egész évi tejfelvásárlási ter­vüket már oktúbsr első napjaiban tel­jesítették, 110 ezer liter tejet adtak el köüellátásra. Badinka Zoltán zootechni­kus elmondotta, hogy az aszály hatá­rukat sem kerülte el. a forróságban ki­égett a mező és a tehenek éhesebben térték vissza a legelőről, mint amikor kihajtották őket. De hazatértük után az állatgondozók jé minőségű, lédús ta­karmánnyal várták őket. A szövetkezet elegendő takarmányt biztosított s ez a napi átlagos 10 literes fejéshozamban mérhető le a legjobban. Az utóbbi na­pokban az EFSZ állatgondozói kötele­zettséget vállaltak, hogy az SZKP XXII. kongresszusa tiszteletére az év végéig még 20 ezer liter tejet adnak el terven felül. ŠTEVO KOVAC tJ] SZÖ 5 * 1961. november 2.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents