Új Szó, 1961. október (14. évfolyam, 273-302.szám)

1961-10-13 / 285. szám, péntek

OkPíOľl OS2 Gyönyörű az ősz. Pompás színskála a természet. Azt mondják: régen volt ilyen szárazság, mint az idén. Igen, de tegyük hozzá régen volt az ősz is ilyen szép, mint most. A természet, legalább részben — kárpótol... Gömör egyik községében jártam. A falu kulturális életéről akartam írni. De a keresett személyeket nem találtam otthon. — Dolgoznak... — Á határban vannak. .. — Kimentek az er'dőbe... Ezt mondták, akik tudták a keresettek hollétéről. Nem gondolkoztam sokáig. En ts elindultam természetnézésre. Végigjártam a falu határát, jelkapaszkodtam a közeli hegyoldalra. A határban emberek szorgoskodtak: törték a kukoricát, ősziek alá készítették elő a földet. A hegyoldalon gallyat gyűjtő nénivel és makkot szedő diákkal találkoztam. — Gyűjtünk, gyüj

: tünk? — mondtam a néninek. — Igen, egy kis tűzrevalót... Annyi a gally, kár tönkremennie... A gyerekek hancúroztak, egyik fától a másikig ugrándoztak. Nem törődtek vele, gyűlik-e a makk vagy nem. Azért örültek, ha újabb szemeket találtak. Ilyenkor ügyesen hajolgattak, szaporán szedték a sertés csemegéjét. — Ettől hízik majd nagyra a kocánk — mondta az egyik kisdiák. — De a miénk is — toldotta meg a mellette levő. Örültek a gyerekek s velük én is... 'Az ősz a gyümölcsérés, a betakarítás ideje. Gömörben is gyűjtik az elmúlt év gyümölcsét, végzik a betakarítást. De amint a hegyoldalon láttam, csak egy epizódja a gömöri ősznek. Az igazi gyűjtést és betakarí• tást itt is a határban, a földeken végzik. A hegyek lábánál elterülő községekben mindenütt roskadásig megrakott autók és szekerek hordják a burgonyát, a kukoricát, szüretelik az almát. jó a termés, érdemes volt dolgozni. Fizetnek a hegyoldalak, fizetnek a szántóföldek. .. Gyönyörű az ősz, dé a gömöri talán a legszebb! (b] iitimimimiiiiiiiiiiimiiimiiimiü n itiiitimtiimiiiiMliimiicmirm A moszkvai világkiállítás előkészületei A prágai hűtőipari vállalat sedleci részlege az idén több mint 60 fajta gyümölcsöt és zöldséget tartósít fagyasztással. (J. Nősek — CTK — felvétele) E Nyikolaj Pavlovics Dudorov, az E 1987-ben Moszkvában megrendeli zendő világkiállítás kormánybiz— tosa az Ekonomicseszkaja GazeE tában nyilatkozott a sajtónak a E világkiállítás előkészületeiről és Z jelentőségéről. A pavilonok — A világkiállítás helyét NagyMoszkva körzetében már kijelölték; erdőkkel és tavakkal, gyönyörű fákkal és bokrokkal körülvett 200 hektár nagyságú területről van szó — modotta —, s a kiállítási épületeket óriási zöldterületek veszik körül. Maguk a létrehozandó parkosított részek 50 hektárnyi területet foglalnak majd el. A kiállítási épületek és pavilonok tervezése már folyamatban van. A szovjet pavilonok — tekintettel arra, hogy a, világkiállítás éve egybeesik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom -ötvenedik évfordulójával — a szovjet nép életét és az ötven év során elért hatalmas eredményeket mutatják be. A terveket neves szovjet építészek, mérnökök, művészek, szobrászok, írók, újságírók javaslatainak figyelembevételével készítik. Már eddig is számos érdekes javaslat érkezett be, ilyen például a kozmoszt bemutató planetárium, amelyben minitűrben látható galaktikánk és bolygói; a „haladás lépcsőjé"-nek kialakítása, amely az emberiség fejlődését szimbolizálná a kőkorszaktói napjainkig. Élénk viták folynak a kiállítás épületének stílusáról ls. Egyesek a felépülő pavilonokban a nemzeti jelleg kidomborítására törekszenek, mások viszont a legkorszerűbb építőanyagokból készült modern, egyszerű épületek mellett szavaznak, s vannak olyanok is, akik dekoratív elemekkel kívánják a világkiállítás jelentőségét hangsúlyozni. — A Szovjetuniónak 27 kiállítási pavilonja lesz. A külföldi kiállítók számára fenntartott terület 155 hektár nagyságú. Az össz-szövetségi szovjet pavilonok bemutatják a szovjet tudomány eredményeit, a szovjet föld nyersanyag kincseinek gazdagságát, a nehézipar, könnyű- és élelmiszeripar, a közlekedés és hírközlés, a villamosítás és energiagazdálkodás, az építészet és az építőipar, az egészségügy, az oktatás, a kultúra és a művészet területén elért eredményeket. A legkiemelkedőbb létesítmény a Kozmosz pavilon lesz. Nagy érdeklődésre számíthat a nemzetközi kísérleti lakóházak és a korszerű lakóépületek, valamint a középületek kiállítása is. A Szovjetunió eredményeit bemutató pavilonok végleges kiállítási épületekként készülnek. — E hatalmas vállalkozás körvonalai a mérnökökkel, építészekkel, művészekkel és szakértőkkel folytatott tárgyalások, viták és a megindult nyilvános tervpályázatokra beérkezett tervek alapján kezdenek már kibontakozni. A feladat igen bonyolult, nemcsak a kiállítás területének óriási kiterjedése, hanem a sokrétű, változatos, hatalmas méretű program miatt is. Külön problémát jelent például az azonnali tájékoztató szolgálat kiépítése, amihez az elektronikát veszik segítségül. A világítás kérdése is igen lényeges; a legkorszerűbb fényforrásokat, nagy telje-: sítményű fénycsöveket, világító festékeket, újszerű világítótesteket, stb. fogják alkalmazni. Készülődik a főváros — Moszkva hatalmas előkészületeket tesz a kiállítás sikere érdekében. Bővítik a moszkvai vasútvonalat, új szakaszokat építenek a földalatti vasúthoz, sugárutakat és gyors közlekedési utakat létesítenek. Ezenkívül egy új, úgynevezett elsőosztályú repülőtér és két repülőtéri fogadóépület is épül. A főváros a világkiállítás alkalmából több mint 50 millió látogatóra számí». A vendégek elhelyezésére új szállodák, vendéglők, táborozóhslyek létesítése szükséges. Már építik, az Ifjúság-, Turista-, és Sport szállót és rövidesen megkezdik Európa leghatalmasabb szállódájának, a National — szálló-, nak az építését is. VAROS A TENGEREN A Káspi-tenger közepén, valósággal a víz tetején lakótelep épül Az olajfúrásokon dolgozó 5000 férfi és 250 nő és családtagjaik költöznek majd be az új kis „városba". A szovjet geológusok a második világháború utáni években fedezték fel Bakutól kb. 100 kilométernyire a tengerfenék gazdag kincsét, a hatalmas kőolajmezőket. A hajósők körében félelmetes hírű és azóta már legendássá vált „fekete sziklák" közelében terül el a gazdag olajforrás. Az olaj kitermelésére hamarosan megépült a szárazföldet a vízalatti szirtekkel öszszekötő ideiglenes, kisegítő híd. Az első fúrótornyok alapozására kiszolgált hajókat sülyesztettek el. Később építették meg a fúrótornyokat és a fekete sziklákat a szárazfölddel összekötő kétnyomtávú autóutat és a keskeny nyomtávú vasútvonalat. A fúrótornyok száma évről évre nőtt. Ma már a 130 km hosszúságú acélszerkezetre felállítva 400-nál is több fúrótorony dolgozik. A mesterséges szigetről évi 4 millió tonna kőolaj ömlik a bakui olajfinomítóba, s a hétéves terv végére ezt a mennyiséget évi 4,8 millió tonnára növelik. A hatalmas olajmennyiség kiaknázása előreláthatólag hosszú évekbe telik, ezért a szigeten dolgozók lakásviszonyalt rendezni kellett. A megoldás a most tervezés alatt álló, a tenger közepén létesítendő városka. A település alapozása egy kb. két hektár kiterjedésű, víz alatti acélváz, amelyet a „fekete sziklák"-ra erősítenek. Miután a telep kiterjedése a vízen korlátozott, emeletes házak építése látszott célszerűnek. Egyelőre három tízemeletes lakóház megépítését tervezik. A házakat egymással összekötő traktusban helyezik el. A vendéglőket, az üzleteket, a könyvtárat, a kórházakat, a sportcsarnokot és egy szállodát. Az „alapot", a tengerfenék sziklák közötti részeit feltöltik, és a biztonság fokozására a betonnal bélelt acélvázat összehegesztik. Az acélváz tartja a támasztópilléreken álló épületeket. A fokozott biztonságú alapozásra a gyakori földlökések miatt van szükség. Az előregyártott épületelemeket különleges szállítóeszközök viszik rendeltetési helyükre, ahol hatalmas úszódarukkal állítják össze. A tengerváros lakói részére a legnagyobb kényelmet biztosítják. Minden lakást televízlóval szerelnek fel, ezenkívül telefon és rádió biztosítja a lakók öszszeköttetését a szárazfölddel. tévé nő át. A proletár demokrácia mindjobban átalakul az egész nép szocialista demokráciájává." Mit jelent ez a valóságban? Azt, hogy az állam már nem csak az uralkodó osztály, hanem az egész nép szervezetévé válik és ezzel a munkásosztály diktatúrája is elveszti szükségességét. Miért? Egyszerűen azért, mert a társadalomban nincsenek ellenséges osztályok, az egész társadalom érdekei megegyeznek és így elesik az erőszak alkalmazásának szükségessége. Ezt a tényt tükrözték hazánkban a múlt évben lefolyt választások a Nemzetgyűlésbe, a Szlovák Nemzeti Tanácsba és a nemzeti bizottságokba. A kizsákmányoló osztálytársadalomban minden osztály megteremti a maga politikai pártját és a-választásokon e pártok jelöltjei indulnak. Tudvalevő dolog, hogy hazánkban az uraimon lévő munkásosztály politikai pártján kívül, amely egész dolgozó népünk bizalmát élvezi, léteznek kisebb politikai pártok is. A képviselők jelölése azonban nem pártok, nem érdekcsoportok szerint történik. A képviselőket a Nemzeti Front bizottságai jelölték, amelyben az egyés politikai pártok és valamennyi tömegszervezet tömörül. Vagyis: a képviselők kiválasztása a dolgozók közvetlen bevonásával történt, s a jelölést nyilvános gyűléseken hagyták jóvá E jelölés révén tehát a képviselők nem egyes pártok vagy társadalmi rétegek érdekeit, hanem az egész társadalom érdekeit képviselik. A jelölésnél egyetlen szempont érvényesült: képes-e az illető jövendő hivatását az egész társadalom érdekében teljesíteni? Ennek megfelelően a választási gyűlések sem pártok, érdekcsoportok szerint folytak le. A képviselők bemutatkoztak választókerületük polgárainak, akik alaposan mérlegelték, vajon személyi tulajdonságuk és eddigi gyakorlati munkájuk elegendő biztosíték-e arra, hogy méltóképpen képviseljék az egész választőkeriilet lakosságát. Így a nemzeti bizottságok az egész nép átfogó szervei lettek, és a nép egységéi testesítik meg. Magukban egyesítik az állami és társadalmi szervezel vonásait. S hovatovább mind jobban elvesztik az állami szerv jellegét, és mindinkább társadalmi szervezetként fognak működni. Közigazgatásunkban ezek a vonások már most erősen kidomborodnak. A közügyeket csaknem kizárólag a választott szervek és a választott szervek mellett működő különféle szakbizottságok és aktívák végzik. Ezekben a képviselőkön kívül helyet kapnak a lakosság további széles rétegei is. Azáltal, hogy mind több dolgozót kapcsolunk be a közigazgatási szerveink munkájába, fokozatosan teljesen kizárjuk annak lehetőségét, hogy az államigazgatás dolgozói visszaéljenek hatalmukkal. A szakbizottságok mind több olyan kérdésben döntenek már, amely eddig a végrehajtó szervek hatáskörébe tartozott. A nemzeti bizottságok tanácsai Is az esetek többségében a szakbizottságok javaslatai alapján hozzák döntésüket. így van ez például a lakáskérdés és a különféle szociális járadékok megítélésekor is. Szakbizottságok tárgyalják meg a lakosság panaszait és ki-ki a maga szakaszán teszi meg a kellő Intézkedést vagy terjeszt határozati javaslatot a tanács elé. A nemzeti bizottságok képviselői kötelesek rendszeresen beszámolni választóiknak A választóknak pedig jogukban áll a bizalomra méltalanná vált képviselőket még megbízatási Idejük előtt visszahívni. Itt érdemes egy pillanatra megállnunk. A kizsákmányoló osztálytársadalomban a képviselőket az egyes társadalmi osztályok, rétegek politikai pártjai jelölik. A képviselők pártjuknak f és nem a választóknak!) kötelesek számot adni és a párt hívja őket vissza Szocialista társadalmunkban e képviselőket a választők nem csupán megválasztják, hanem már jelölik is. S a megválasztott képviselők választóiknak adnak számot, és a választók hívhatják őket vissza tisztségükből. A választók ellenőrzése a képviseleti szervek, a nemzeti bizottságok felett ls teljes mértékben érvényes, így például a nemzeti bizottságok plénuma!, ahol a legjelentősebb határozatokat hagyják jóvá, nyilvánosak és a választók tetszés szerint részt vehetnek rajtuk. Szükséges, hogy a társadalmi ellenőrzés a jövőben még tovább szélesüljön, elmélyüljön, mert ezáltal széles néptömegek vonhatók be az állami ügyek intézésébe, a törvényesség betartásának ellenőrzésébe, ami az államapparátus további tökéletesítését jelenti. Ez az állami szervek társadalmi szervekkel történő folyamatos felváltásának útja, ami az igazgalásban a demokratikus elvek továbbfejlesztését eredményezi. Nem kétséges, hogy az SZKP programtervezetének erre vonatkozó kitételei a mi viszonyaink közepette is érvényesek. Hazánkban is mind több állami szervre érvényre lép a választhatóság elve, és ezek kötelesek lesznek számot adni választóiknak tevékenységükről. Azáltal, hogy az államapparátus szerepét mindinkább a képviseleti szervek veszik át, mind nagyobb tömegek' szereznek jártasságot a közigazgatásban és lassan, az apparátusban végzett munka megszűnhet külön foglalkozás lenni. Bár az állam egyik funkciója az ellenséges osztályok ellenállásának elfojtása a szocializmus győzelme után csaknem szükségtelenné válik, annál inkább előtérbe kerül a gazdaságszervező és kulturális nevelőfunkció. Ugyanez érvényes a szocialista jogra is. Tökéletesednek azok a jogi normák, amelyek a kommunista építés feladatainak megoldását előmozdítják. A jogrend és a törvényesség felett azonban már nem csupán egy osztály érdekelt képviselő bíróság őrködik, mint az a kizsákmányoló társadalmakra jellemző. És mondjuk ki rögtön, hogy a bíróságnak az ellenséges osztályok elnyomásában, az osztályharcban nagyon Is jelentős a szerepe. Hazánkban a szocializmus győzelme után a bíróságok is az egész társadalom érdekeinek védelmezőivé válnak. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a bíróságok is képviseleti szervekké alakulnak át. Épp a napokban írta ki kormányunk a bírósági választásokat, amelyek ez év december harmadikán folynak le. A választás ugyanolyan formában történik majd, mint a tavalyi választások a Nemzetgyűlésbe és a nemzeti bizottságokba. A bírókat a Nemzeti Front, tehát a politikai pártok, a szakszervezetek, az ifjúsági szövetség s valamennyi társadalmi és tömegszervezetek képviselőiből alakult bizottság jelöli. A jelölést a dolgozók nyilvános gyűlésein tárgyalják meg. A jelöltek választókerületeikben bemutatkoznak választóiknak és megválasztásuk után kötelesek választóiknak számot adni tevékenységükről. Lám, a bíróságok, az államapparátus nagyon jelentős szervei is képviseleti szervekké válnak és jellegük megközelíti a társadalmi szerv jellegét. Ám a szocialista társadalom körülményei közepette a bíróság nem az egyetlen szerv, amely a jogrend betartása felett őrködik. A szocialista törvényesség védelme az egész társadalom ügyévé vált. Rámutattunk arra, hogy a nemzeti bizottságok munkájába is minél több embert vonunk be, ezzel is fokozva a társadalmi ellenőrzés szerepét. A hatékony ellenőrzés és társadalmi felügyelet pedig az esetek többségében eleve kizárja a törvény megszegésének lehetőségét. Kisebb kihágások esetében a helyi népbíróság dönt, amelynek munkájában jelentős szerep jut a szakszervezeteknek, az ifjúsági szervezetnek és a tömegszervezeteknek. A helyi népbíróságok, amelyek államapparátusunkban ugyancsak újszerű jelleggel bírnak, nagyobb községekben és üzemekben alakultak. Nevelőhatásuk és társadalmi jelentőségük éppen abban rejlik, hogy a törvény megszegője felett a helyszínen, közvetlen munkatársa! körében „Ítélkeznek". Nem hallgathatjuk el a tömegszervezetek, továbbá a szövetkezetek, üzemek kollektíváinak szerepét sem a jogrend védelmében, az ember nevelésében. Az egyes társadalmi szervezetek keretén belül, a munkahelyeken kialakul az emberek szorosabb közössége, ahol fokozódik a társadalmi hatás jelentősége, és ahol a társadalmi együttélés szabályainak betartása felett a munkában összeforrott dolgozók közössége őrködik. Vegyük példaként a szocialista munkabrigádokat. E kis, szoros munkaközösségek keretén belül a dolgozók kölcsönös egymásra hatása következtében, de a pártszervezet, a szakszervezet, az Ifjúsági szervezet és az üzem vezetőségének segítségével a dolgozók az önkéntes kötelességteljesítés szellemében nevelődnek. E kollektívákon belül nagyon ritkán van szükség büntető rendszabályok alkalmazására, mert ezt csaknem kivétel nélkül felváltotta a társadalmi ráhatás és a különféle nevelő módszerek, ami elejét veszi a bűnözésnek. A kommunizmust építő társadalomban a jogsértésnek, bűnözésnek mindinkább szűkül a táptalaja. A dolgozók állandóan fokozódó jóléte, műveltsége és öntudata megteremti a feltételeket ahhoz, hogy „a jogok és kötelességek szorosan összekapcsolódjanak a kommunista együttélés egységes szabályaiban. A jogi normákat mindinkább felváltják az erkölcsi normák, amelyeket a társadalom tagjai általánosan elismernek és betartásuk minden ember belső szükséglete és szokása lesz." Nem kétséges tehát, hogy teljes összhangban a marxizmus-leninizmus klasszikusainak megállapításaival, az állam a társadalmi fejlődés további szakaszában elhal. Az állami szervek társadalmi szervekké alakulnak át. Ez a fejlődés megköveteli, hogy a közügyek intézésébe mind több dolgozó kapcsolódjék be. Az állam Jelenlegi gazdaságszervező és kulturális nevelőfunkciójához hasonló társadalmi funkciók megmaradnak, de az ezt végző szervek a kommunizmusban elvesztik politikai jellegüket. Az SZKP programtervezete a kommunista társadalom közeli valóságát tükrözi. E nagyszerű, milliókat, százmilliókat lelkesítő program megvalósításához vezető út már nem beláthatatlanul hosszú, de sok feladat megoldását követeli. Népünk bátran halad ezen az úton, mert kommunista pártjában olyan vezetőre akadt, amely a Szovjetunió Kommunista Pártja és a nemzetközi munkásmozgalom tapasztalataival felvértezve biztosan vezeti a kitűzött nagy cél — a kommunista holnap felé. A munkásosztály és élcsapatának történelmi szerepe éppen abban rejlik, hogy felépiti az osztály nélküli kommunista társadalmat, mint a dolgozó emberek legmagasabb fokú szervezett közösségét. ZSILKA LÁSZLÓ ÜJ SZŐ 13 + 1961. október 12.