Új Szó, 1961. október (14. évfolyam, 273-302.szám)

1961-10-08 / 280. szám, vasárnap

HoftÉos manifesztóDió Berlinben az NDK kikiűítssőnok 12. évforduloián ] N&w Yorki tudósításunk: (Folytaiés az 1. oldalról) ja, az NDK miniszterelnökének he­lyettese ünnepi beszédében a többi között kijelentette: „A Német Demokratikus Köztársa­ság megalakításénak 12. évfordulóján köszönetet mondunk a Szovjetunió­nak azért az önzetlen támogatásért, amelyben bennünket államunk alap­jainak lerakásánál részesített. Kö­szönetet mondunk valamennyi szo­cialista országnak a szocialista szoli­daritás sokoldalú bizonyítékáért. A Német Demokratikus Köztársaság a béke és a szocializmus/ táborának oszthatatlan részévé és ezzel a béke hatalmas és befolyásos tényezőjévé vélt Németországban. Ezt augusztus 13-a is bebizonyította. Most a német békeszerződés van napirenden. Ez megmutatja a német népnek a béke megőrzéséhez ve­zető utat. Nyugodt és szilárd biza­lommal tekintünk a jövőbe. A XX. század második fele a miénk — a béke és a szocializmus erőié." A. I. MIKOJAN ELVTÁRS BESZÉDE A. I. Mikcvjant, az SZKP KB Elnök­ségének tagját, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének első heiyette­lelkes „testvériség" kiáltással fogad­ták. A. I. Mikojann tolmácsolta az SZKP KB,, a szovjet kormáyn és ép üdvözletét. Rámutatott arra a dicső­séges útra, amelyet a Német Demok­ratikus Köztársaság lakossága az el­múlt 12 év folyamán megtett. „A vendégek jó szokása, hogy be­számolnak országuk népének életé­ről — mondotta A. I. Mikojan. — A szovjet nép felejthetetlen napokat él át, az SZKP XXII. kongresszusára készül, amely jóváhagyja a párt har­madik programját. A. I. Mikojan ki­jelentette, mint ahogy az 58 évvel ezelőtt kihirdetett első programot és az 1919-ben kijelölt második prog­ramot teljesítettük, úgy valóra vált­juk az 1961. évi programot is, amely meghatározza a kommunista társada­lom kiépítését. E cél eléréséhez nincs szükségünk háborúra. E célkitűzés előfeltétele a béke, amelynek részét a német békeszerződés megkötése képezi. A Szovjetunió hajlandó ma­gára vállalni Nyugat-Berlin szabad statútumának leghatékonyabb szava­tolását. Ami a nyugat-berlini terü­letre való belépést illeti, természe­tesen tiszteletben kell tartani az NDK szuverén jogait." sét, a szovjet küldöttség vezetőjét | A szovjet küldöttség vezetője be­Walter Ulbricht elvtárs beszéde az NDK államünnepe alkalmából rendezett díszünnepségen A Német Demokratikus Kii társaság teljesíti történelmi küldetését Boriin (CIKI — A Német Szeeialista Egységpárt Központi Bizottsága, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsa és kormánya a demokratikus Németor­szág Nemzeti Frontjának Országos Tanácsa az NDK megalakulása 12. évfor­dulójának előestéjén, pénteken, ektsber 6-án díszünnepséget rendezett a berli­ni Állami Operaházba*. Az ünnepségen számes külföldi vendég vett részt. A szo­cialista országokat párt- és kormányküldöttséget; képviselték. Az operaházi díszünnepségen Walter Ulbricht, az NSZEP KB első titkára, az NDK Államtanácsának elnöke mondott beszédet. Bevezetőül hangsúlyozta, hogy „az NDK lakossága ezt a jelentős évfor­dulót a német békeszerződés megkö­téséért egyre sikeresebben vívott harc légkörében ünnepli meg bará­taival", majd így folytatta: „Senki sem kételkedhetik abban, hogy azok az országok, melyeknek képviselői ezt a békeszerződést aláírják, mindenki­től megkövetelik majd tiszteletbentar­tását". Amennyiben Nyugat-Németország békeszerető erői ma még nem érhe­tik el, hogy az NSZK is hozzájárul­jon a békeszerződés megkötéséhez, erre később is alkalma lesz a nyugat­német államnak. A német békeszerző­dés azonban határozottan minden né­met számára meghozza a vitás kér­dések békés megoldását. W. Ulbrrcht beszéde további részé­ben rámutatott arra, hogy a Német Demokratikus Köztársaság mint az egyedüli békeszerető német állam nemzetközi viszonylatban is egyre nagyobb megbecsülésnek örvend, majd azoknak az intézkedéseknek a jelen­tőségét részletezte, amelyeket az NDK kormánya augusztus 13-án a béke és a köztársaság megvédése érdekében foganatosított. Mindkét félnek érdekében áll, hogy még a békeszerződés megköté­se előtt sor kerüljön a Nyugat-Ber­linnel kapcsolatos kérdések békés megoldására vonatkozó megegyezé­sekre s annak megállapítására, mi­ként biztosítható e megegyezések be­tartása. Az említett egyezmények szerves részei volnának a békeszer­ződésnek és ezért nemzetközi érvé­nyességre tarthatnának igényt. ' Walter Ulbricht befejezésül meg­ígérte, hogy az NDK mindent megtesz nagy, történelmi küldetésének telje­sítése érdekében. szédét annak hangsúlyozásával fe­jezte be, hogy a Szovjetunió továbbra is a demokratikus Németország ol­dalán áll. HO LÜNG, Kína Kommunista Párt­ja Központi Bizottsága politikai iro­dájának tagja, a miniszterelnök he­lyettese kijelentette, hogy a Német Demokratikus Köztársaság megalapí­tása 12 évvel ezelőtt nagy történel­mi jelentőségű európai esemény volt. Hangsúlyozta, hogy a kínai nép tel­jes mértékben támogatja a Szovjet­unió és a Német Demokratikus Köz­társaság kormányainak a német bé­keszerződés megkötésére és a nyu­gat-berlini helyzet rendezésére irá­nyuló ésszerű javaslatát és igazsá­gos álláspontját. A FORRADALMI KUBA nevében Lio­nel Soto, a kubai küldöttség vezető­je beszélt. Kijelentette: „Jelenlétünk arról tanúskodik, hogy teljes mér­tékben rokonszenvezünk a Német Demokratikus Köztársaság népével, amely a békeszerződés megkötésére törekszik. L. Soto beszédében azok­ról a forradalmi változásokról tájé­koztatott, amelyeken Kuba átment. Az amerikai imperialista körök, ame­lyek kudarcot vallottak, a Kuba el­leni gazdasági blokád és a fegyve­res agresszió szervezésénél, új ka­landra készülnek. Kuba fegyveres népe azonban nincs magára hagyat­va, mert a Szovjetunió és az egész szocialista tábor támogatja. EMILIO SERENI, az olasz küldöttr ség vezetője a nyugatnémet revan­sizmusnak Dél-Tirolban is megnyll 1 vánuló veszedelméről beszélt. Már az olasz kormánykörök is tudatára éb­rednek e veszedelmes fejlemények­nek. E. Sereni, mint a többi szónok is, követelte, hogy még ebben az év­ben kössék meg a békeszerződést Né­metországgal. A manifesztáció WUly Mohnnak, Németország Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága tagjának beszédével ért véget, aki kijelentette: „A Német Demokratikus Köztársaságé és a munkásosztályé a jövő." A. I. MIKOJAN. a szovjet küldöttség vezetője beszédében tolmácsolta azokat a jAkívánatokat, amelyeket a szovjet nép és N. Sz. Hrnscsav fejezett ki az NDK államünnepe alkalmából. Azatán felolvasta azt az üdvözlő levelet, ame­lyet a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége, a szovjet kormány és nép küldött az NDK megalakulásának 12. évfordulójára. A lengyel küldöttség vezetőjének, JA­KOKSZ GICZ elvtársnak beszéde után LUDMILA JANROVCOVÁ, a csehszlovák küldöttség vezetője fejesrte ki jókíván­ságait a CSKP, a Csehszlovák Szocialista Köztárssság kormánya és Csehszlovákia népe nevében. Hangsúlyozta, hogy az NDK lakosságával együtt a Csehszlovák Szeeialista Köztársaság lakossága Is meg- [ let tagjai és a berlini dolgozók képvi­űnnepli ezt a Jelentős évfordulót és mint selői is kegyelettel adöztak az elesett saját sikereit értékeli az NDK dolgozói- hősök emlékének, nek eredményeit. A német békeszerződés megkötése el­adáshatatlan — hangsúlyozta L. Jan­koveová. — A Csehszlovák Szocialista Köztársaság képviselői még ez idén alá­írják a békeszerződést és Csehszlovákia hajlandó kezességet vállalni Nyugat-Ber­linért. Az ünnepi est utolső szónokaként J. DDCLOS, Franciaország Kommunista Pártja _ Központi Bizottságának titkára mondott beszédet. Kegyeletadás a friedrichsfeldi és treptowi emlékműveknél Berlin (CTK) — A Német Demokrati­kus Köztársaság vezető személyiségei, valamint az NDK megalakulása 12. év­fordulójának megünneplésére érkezett külföldi küldöttségek tagjai Berlinben október 7-én a szocialista friedrichsfel­di emlékművénél és a szovjet katonák treptowi emlékművénél koszorúkat he­lyeztek el. Egyúttal a diplomáciai testn­Berlin (CTK) — Walter Ulbricht, a Né­met Demokratikus Köztársaság Államta­nácsának elnöke, Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának el­ső titkára október 6-án az Államtanács székházában fogadta az NDK megalaku­lása 12. évfordulójának megünneplésére Berlinbe érkezett párt- és kormánykül­döttségek vezetőit. Ezek között volt A. I. Mikojan, az SZKP KB Elnökségének tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa el­nökének első helyettese és Ľudmila Jan­koveová, a CSKP KB politikai irodájának póttagja, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság miniszterelnökének helyettese. A szíriai helyzet Szíria egy héttel ezelőtt szakadt el az Egyesült Arab Köztársaság­tól. A felkelés óta eltelt hét után ismét nyugalom uralkodik Szíria fő­városában és a mindennapi élet vissza­tért rendes medrébe. Az utcákon ugyanaz a kép tárul a járókelő elé, mint a felkelés előtti napokban. A különbség csak az, hogy mindazt," ami Szíriának az EAK-hoz való tar­tozását bizonyította, a felkelők el­távolítottak és még mindig katonai tehergépkocsik, illetve harckocsik láthatók a politikai vagy hadászati szempontból fontos helyeken. Az üzletek nyitva tartanak és az üzemekben is rendesen folyik a munka. A szerdáról osütörtökre vir­radó éjszaka hatálytalanították a ki­járási tilalmat is. A damaszkuszi re­pülőtér csütörtök óta ismét lebo­nyolítja a légiforgalmat. E hét elején még kisebb csatáro­zások folytak Szarradzsnak. az EAK volt alelnökének híveivel, de a leg­utóbbi napokban már semmi sem nyugtalanítja a lakosság békéjét A Szíria és Libanon közötti határ egyelőre le van zárva a rendes közle­kedés számára. A diplomáciai képvise­lők, újságírók és a más országokból hazatérő szírialak azonban minden ne­hézség nélkül átléphetik a határt. Világszerte kedvező visszhangot kel­tett a szíriai kormány nyilatkozata, mely szerint elhatározta, hogy függet­len külpolitikát folytat, érvényre jut­tatja a demokratikus szabadságjogokat és tekintettel a küszöbönálló válasz­tásokra engedélyezi a politikai pártok felújítását. Bejrut (CTK) — A DPA hírügynökség közlése szerint Saeb Salam libanoni miniszterelnök kijelentette, hogy Liba­non és Szíria között ismét teljesen rendes kapcsolatok állnak fenn. Rasid Dzsabri, Szíria kormányának különmeg­bízottja Beirutba érkezett, hogy a liba­noni kormánnyal tárgyaljon. Kairó (CTK1 — A. Progrés Egyptien október 7-t közlése szerint, az Egyesült Arab Köztársaság külügyminisztériuma a szíriai eseményekkel kapcsolatban el­határozta. hogy a szíriai diplomaták helyett 12 űj követet nevez ki. Le­váltják az Egyesült Arab Köztársa­ságnak Szíriából származó többi diplo­máciai dolgozóit is. Három hét az ENSZ-ben Az ENSZ közgyűlése már három hete lázas munkát fejt ki. A vitában eddig 50 küldöttség szólalt fel, tehát a tagállamok fele hallatta hangját. A múlt héten Dávid külügyminiszter mondott beszédet küldöttségünk ne­vében. Ismertette népünk álláspont­ját a német kérdésben és elrettentő példákon mutatott rá a nyugat-né­metországi revansista mozgalom ve­szélyére. Az általános vi­tában minden egyes felszólaló kormá­nyna álláspot­ját fejti ki a leg­fontosabb kérdé­sekben. Általában azt látjuk, hogy a kérdések sorrend­jében a válóságnak megfelelően a ber­lini, a német kér­dést és az egyete­mes leszerelést emelik ki a felszó­lalásokban. A kül­döttek természete­sen mélyrehatóan foglalkoznak a gyarmati rendszer­rel, a gazdaságilag elmaradott orszá­gok megsegítésével šs a titkárság funk­cióinak betöltésé­vel. Az ENSZ tárgya­lásaival párhuza­mosan a múlt hé­ten Gromiko és Rusk miniszter is fontos tárgyaláso­kat folytatott, majd Gromiko meglá­togatta Kennedy elnököt. A küldöttek nem titkolják, hogy a két külügymi­niszter tárgyalásainak eredményétől függ, milyen konkrétan fogják mag­vitatni az ENSZ-ben az egyetemes le­szerelést, hogy oldják meg a berlini kérdést. Nagyon konkrétan tárgyaltak a gyarmati rendszerről. Kíméletlen bí­rálat érte Portugáliát, a Dél-Afrikai Köztársaságot. Az egész tárgyalást az a szellem hatotta át, hogy 1962-ig fel kell s2£badítani a gyarmati sorban élő népeket az egész világon. Mit sem segítenek a gyarmattartókon képvise­lőik álszenteskedő felszólalásai. A saj­tó hangjából kitűnik, mennyire nem tetszik a Nyugatnak az a kudarc, amely az ENSZ-ben a gyarmattartó­kat éri. Az újságok az el nem köte­lezett népeken öntik ki bosszúságu­kat. A sajtó nem titkolja, hogy az USA és az egész Nyugat azt várta az el nem kötelezett országoktól, hogy elítélik a Szovjetuniót a nukleáris kí­sérletek felújításáért, valamint azért az elhatározásáért, hogy békeszerző­déssel megoldja a német kérdést Drummond, a New York Herald Tri­búne kommentátora rátámadt a sem­leges országokra, hogy nagyon éle­sen lépnek fel a nyugati gyarmattar­tókkal szemben, viszont békülékenyek „a szocialista világ gyarmaturalma" iránt. Ez az állítás megvető mosolyt váltott ki az el nem kötelezett or­szágok küldötteiben, akik megismer­ték az új, igazságos világot szabadon A szovjet ENSZ-kiíldöiiség ragaszkodik az egyetemes leszerelés kérdésének elsődleges megvitatásához Heves vita a politikai bizottság ülésén New York (ČTK) — Az ENSZ köz­gyűlésének politikai bizottsága pén­tek délutáni ülésén Pinto dahomeyi küldöttet alelnökévé választotta. A politikai bizottság ezután ügyrendi kérdésekről tárgyalt. Dean Rusk amerikai küldött az első felszólaló minden ékesszóiésót latba vetette, hogy bebizonyítsa: az egyetemes leszerelés kérdését utolsó egyetemes leszerelés kérdését a köz­gyűlés tavalyi ülésszakának határo­zata alapján tűzték az idei ülésszak napirendjére. Javasolta, hogy az általános és teljes leszerelés kérdésében további programként azokat a részletkérdé­seket is vitassák meg, amelyeket az atomcsend visszaállítására tett indiai javaslat, továbbá az amerikai-angol pontként kell megtárgyalni. Rusk to- i napirendi pont, végül a nukleáris vábbá követelte, hogy az egyetemes | fegyverek elterjedésének megakadá­leszereléstől függetlenül vitassák i lyozására tett ír javaslat tartalmaz, meg a nukleáris kísérletek betiltásá­ra vonatkozó egyezmény megkötését. Hangoztatta, hogy az egyetemes le­szerelés útja túl hosszú és bonyo­lult és ezért nem kecsegtethet „túl­zott sikerrel". Azt állította, hogy ha a nukleáris kísérletek beszüntetését a leszerelés alapvető kérdésével egyetemben vizsgálnák, akkor „örök­re eltemetnék". Az amerikai küldött borúlátása és leplezetlen hajthatat­lansága a legkomolyabb problémák tárgyszerű megvitatására, szemmel­láthatóan nyugtalanította a küldötte­ket. Az ENSZ újságíró köreiben az a vélemény uralkodik, hogy nehezen egyeztethető össze az amerikai kül­döttség álláspontja azzal a ténnyel, hogy a szovjet- és amerikai küldött­ség hosszú tárgyalások után egyez­ményt írt alá a leszerelési tárgyalá­sok fő elveiről, amely e létfontos­ságú kérdés eredményes megoldásá­nak reményével kecsegtetett. Zorin szovjet küldött hangoztat­ta, hogy. a fő kérdés, az egyetemes leszerelés megvizsgálásával kell kez­deni a tárgyalásokat. Éttől az alap­vető kérdéstől függ a további kérdé­sek megoldása, többek között a nuk­leáris kísérletek beszüntetése is. Zorin felhívta a figyelmet, hogy az Zorin után Krisna Menőn indiai kül­dött is nagy jelentőséget tulajdonított az egyetemes leszerelés megvitatásának és ellenezte az amerikai-angol pont el­sődleges megvitatását. Egyben követel­te, hogy az indiai javaslatot vegyék első napirendi pontként. A beszédek után az afgán küldött javaslatára a jövő hétre halasztották a polltika-i bizottság ülését, hogy a küldöttségek közben tanácsko­zásokat folytathassanak. A KÖZGYŰLÉS POLITIKAI KÜLÖNBI­ZOTTSÁGA ls ülésezett, megválasztotta alelnökét és előadóját, s a következő sorrendben hagyta jóvá _ a napirendi pontjait: Az ENSZ tudományos bizottságának jelentése az atomsugárzffs hatásáról; a faji viszályok és az appartheid politika kérdése a Dél-Afrikai Köztársaságban; az olaszországi Bolzano tartomány né­met anyanyelvű lakosságának statútuma; az indiai és indopakisztáni származású állampolgárok helyzete a Dél-Afrikai A csehszlovák küldöttság az ENSZ-közgyülés 16. üléssza­kán. Baloldalt Václáv Dávid külügyminisztert, jobboldalt pe­dig Jifí Nősek külügyminiszterhelyettest láthatjuk. (CTK—ENSZ-képszolgálat felv.) építő szovjet, csehszlovák, lengyel és magyar nép életét. Egyes hírmagyará­zók annyira tapintatlanok, hogy nem ls veszik észre: fellépésükkel csak növelik az afrikai és ázsiai nemzetek öntudatát és büszkeségét. Shackford hírmagyarázó például ilyen fenyegető címet adott cikkének: „A vörös-barát semlegesek elveszíthetik az amerikai segítséget", Felháborítóan támadja őket a szovjet nukleáris kísérletek felújítása kérdésében, az NDK kor­mányának intézkedéseivel kapcsolat­ban stb. elfoglalt álláspontjukért és azért, hogy szerinte „demagógiával támadják a gyarmati rendszert". A cikkíró Nkrumah ghanai elnököt is támadja s azzal fenyegeti, hogy az USA már levonta a következtetést és nem ad pénzt a Volta folyón épü­lő vízierőmű költségeinek fedezésére. Ám ez a hang a legkevésbé sem tud­ja befolyásolni a fiatal államok ma­gatartását, mert a megfélemlítés ideje már örökre leáldozott, s a fenyegeté­sekkel ma éppen az ellenkező hatást érik el. Újabb felszólalók követelték a népi Kína törvényes jogainak elismerését. Még Krag dán miniszter is kijelentette, hogy „a pekingi kormány elismerése új lehetőségeket nyit a kapcsolatok és a tárgyalások felvételére. Ha a népi Kí­na kormánya nem fog részt venni az ENSZ munkájában, egyetlen leszerelési rendszer sem lehet kötelező és politi­kailag hosszú érvényű". Az amerikai la­pok aggodalommal írnak arról, hogyan végződhet a szavazás a népi Kína jogai­nak visszaadásáról novemberben vagy december elején. Nagyon élénk vitát váltott ki a tit­kárság betöltésének kérdése is. Az ame­rikai sajtó a még- ki nem adott hiva­talos közleményt megelőzve már pénte­*ken bejelentette, hogy az araerikai és szovjet küldöttség megegyezett, hogy U Than burmai küldöttet jelöli az ideig­lenes főtitkár tisztségébe, s már csak az altitkárok számáról és Jogkörükről kell megegyezniük. Az ENSZ munkájának negyedik heté­ben gazdag program vár megvitatásra. A szovjet és az amerikai államférfiak tárgyalásainak eredményei előbbre vi­hetik az ENSZ munkáját a legfontosabb kérdésekben. Erről a közeljövőben meg­győzödhetünk. Emil Síp Véget ért a nemzetközi atomerőügynökség V. értekezlete Bécs (ŐTK) — Bécsben október 6-án véget ért a nemzetközi atomerőügynök­ség V. értekezlete. A záróülés után Jemeljanov professzor, a szovjet kül­döttség vezetője sajtóértekezletet ren­dezett, amelyen rámutatott, hogy az USA sohasem törekedett gyümölcsöző és őszinte együttműködésre az atomerö békés kihasználásában. Ezzel szemben a Szovjetunió és a szocialista államok mindent megtettek a sikeres együttmű­ködés érdekében és támogatták a gaz­Köztársaságban,- a palesztinai menekül- j daságilag elmaradott országokat. tek kérdését kezelő ügynökség igazga- j tójának jelentése; az ománi kérdés. A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI BIZOTT­SÁG pénteken magnyitotta az általános vitát a fejlődési kérdésekről. Meghall­gatta Klutznick amerikai küldött be­számolóját, mely határozatlan Ígéreteket tartalmazott az ENSZ gazdasági prog­ramjainak támogatására. Jemeljanov professzor hangsúlyozta, hogy dr. Eklund, a nemzetközi atom­erőügynökség új vezérigazgatója nem alkalmas e felelősségteljes állásra. A nemzetközi atomerőügynökség további sikeres működésének előfeltétele az USA diktatórikus politikájának meg­szüntetése, amelyet ezen Intézményre rákényszeríti. ÜJ SZŐ 3 * 1961. október 8.

Next

/
Thumbnails
Contents