Új Szó, 1961. október (14. évfolyam, 273-302.szám)

1961-10-05 / 277. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZIOYAKIA KOHMUMISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSABANAK NAPILAPJA Bratislava, 1961. október 5. csütörtök • 30 fillér • XIV. évfolyam, 277. szára OSZI PRÓBATÉTEL Egyre sűrűbben hull a fa le­vele, s jelzi: itt az ősz, maholnap beköszönt a tél. A napok feltar­tóztathatlanul múlnak, és ez min­den ]ó gazdát figyelmeztet a vál­lalt kötelezettségek ismételt el­lenőrzésére, hiszen sok szövet­kezetben a harmadik ötéves terv négy év alatti teljesítéséről van szó. Az őszi munkák eddigi me­nete mutatja, hogy több szövet­kezetben és állami gazdaságban él kellene az ilyen ellenőrzés. Sok mezőgazdasági dolgozóban idéz­né fel, hogy az adott szó csak úgy válik valóra, ha minden munkát — őszi termények be­takarítását, a talaj előkészítését, illetve vetést — idejében elvég­zünk. Már októberben járunk, az ár­pa, az őszi keverékek és a rozs vetésének agrotechnikai határ­ideje lejárt. Emellett a nagyhoza­mú búzafajták vetésterületének előkészítése komoly munkát kö­vetel. Hovatovább mind nagyobb területen akarunk nagyhozamú búzát termelni, márpedig e faj­ták jól megművelt talajt igényel­nek és éppen ezért válik szük-J ségessé az őszi munkák ütemé-' nek fokozása, illetve az agrotech­nikai határidők betartása. Hol tartunk e munkákkal? Mind ez ideig — szlovákiai mé-; retben — az ősziek alá a talaj­nak csak háromnegyed részét szántották fel mezőgazdasági üze­meink, a tervezett árpának egy­ötöd részét még nem vetették el, a rozsterületnek pedig negyed­része vetetlen. Sok sző esik a saját takar­mányalap megteremtéséről, azon­ban az őszi keverékek vetése csigalassúsággal halad. A vető­mag 60 százaléka még zsákok­ban van, a silókukorica egyötöde meg a határban. Senki sem ál­lítja, hogy ilyen szárazságban könnyű munka a talajelőkészítés, de egy bizonyos: a mezőgazda­ságnak van olyan felszerelése, amely ilyen körülmények között is helytáll. Akad-e ember, aki a silókukorica betakarításának las­sú menetét a szárazsággal indo­kolná? Aligha, hisz a silózásra ennél jobb körülményeket még kívánni sem lehet, a kombájnok a kemény talajon könnyen mo­zoghatnak, mégis néhol, például a Bratislava-vidéki járásban a kombájnok fele kihasználatlanul hever a legsürgősebb munka idején. Minden szövetkezet, állami gaz­daság tervet dolgozott ki, amely­ben leszögezte, mikor és milyen takarmányt silóz le. Ha a mező­gazdasági termelés növeléséért felelős funkcionáriusok betekin­tenének e tervbe, bizony sok helyen meglepődnének a terv hiá­nyos teljesítése miatt. Számos szövetkezetben a silógödrök meg­töltését őszre halasztották. Most viszont arra a következtetésre jutottak, hogy nehezen telnek a gödrök. Ilyen gondjuk a trebi­šovi járás oborini szövetkezete­seinek nincsen, mert még nyáron biztosították a silótakarmány fe­lét, bár bőven van réti- és here­szénájuk. A pol'anyi szövetkeze­tesek is megteremtették a kellő takarmányalapot és ezt állíthat­juk sok más szlovákiai szövet­kezetről. Csakhogy ezekben a gazdaságokban nem a véletlenre bízzák a termelést, a termésho­zamokat, hanem célszerűen szer­veznek és minden munkát akkor végeznek el, mikor annak az ide­je van. Azt a takarmányt, ami a nyá­A MA PARANCSA: Dolgozzon több műszakba n minden gép Ha a múlt évi októbsr elsű napjait a mával hasonlítjuk össze és ha az őszi munkák menetét tartjuk szem előtt, érdekes megállapításra jutha­tunk. Ügyis mondhatnánk; nagyszerű dolog, a fejlődés csalhatatlan tükör­képe az, hogy a búza vetésén kívül valamennyi őszi kalászos vetésével most előbbre vagyunk. ron fölöslegesen elpazarlódott, már lesilózni nem lehet, azonban jó figyelmeztetőként szolgál ez egyes gazdák számára, hogy még idejében tekintsenek körül házuk táján. Most van az őszi takar­mányok betakarításának ideje, sokat lehet még tenni annak ér­dekében, hogy a téli takarmá­nyozás körül minél kevesebb gond merüljön fel. A gyors és gondos talajelőkészítéssel, vala­mint vetéssel a jövő évi bő ter­mést alapozzuk meg s így több takarmányra is szert teszünk. A nemzeti bizottságok dolgo­zóitól gyakran lehet hallani olyan megjegyzést, hogy ebben vagy ab­ban a szövetkezetben valamilyen munkával elmaradtak. Erről úgy beszélnek, mintha ez csak a szö­vetkezetesek ügye lenne, és nem szívesen veszik tudomásul, hogy a lemaradásért, a tervteljesítésért ők is felelősek. Pedig minél na­gyobb a lemaradás, annál in­kább kitűnik a járási nemzeti bizottság hiányos szervezése. Nem lehet a szövetkezetek konkrét megsegítéséről beszélni ott, ahol a felsőbb szervek kezéből kicsú­szik az irányítás s minden idő­szakban és minden termelési sza­kaszon hiányos a tervteljesítés, mert ez mind a társadalom, mind a termelő számára káros. A fogyatékosságok ellenére nem lennénk igazságosak, ha nem vennők tekintetbe a mezőgazda­sági termelésben megnyilvánuló hatalmas akaraterőt, az emberek igyekezetét. Hisz lépten-nyomon találkozunk olyan dolgozókkal, kommunistákkal, akik munkájuk legjavát adják. Nagy tartalék rej­lik az emberekben, aminek meg­nyilvánulását az aratási munkák­nál is láttuk. Ez az erő sok szö­vetkezetesnél és az állami gazda­ságok dolgozóinál az őszi mun­kák idején is meglátszik. A Ďu­lov Dvor-i Állami gazdaságban a gépek jó kihasználásával öt em­ber győzi az őszi munkák vég­zését. Dolinkán (lučeneci járás) négy traktoros dolgozik a határ­ban; minden késedelem nélkül végzik a munkát s mindezt azért tehetik, mert mindegyik gépe rendben van s egyikük sem hát­rál meg a nehézségek láttán. Mit mutatnak a felsorolt té­nyek? Azt, hogy mindenütt le­het gyorsítani a szántás, a vetés, az őszi takarmányok betakarítá­sának ütemét. A téli takar­mányalap biztosításában is so­kat lehet még javítani. De a falusi pártszervezeteknek és a nemzeti bizottságoknak ar­ra kell mozgósítani a me­zőgazdasági dolgozókat, hogy az összes kukoricakórót a répasze­dés idejében a répalevéllel együtt silózzák le, amint azt a komja­ticei szövetkezetesek teszik. Az azonnali silózásnak az az előnye, hogy a takarmány nem veszíti el tápértékét. így kellene megszer­vezni másutt is a munkát. Sok helyen akad még fű, vagy tarló­here, ez szintén alkalmas a si­lózásra. Ennél a munkánál a já­rások szakértőinek kell segíteni, mivel a fehérjetartalmú takar­mányok silózása még nem min­den gazdaságban ismeretes. Mezőgazdasági dolgozóink az őszi munkálatok végzésében az egész társadalom előtt vizsgáz­nak. Egyikünknek sem mindegy, hogyan. Éppen ezért minden fo gyatékosságot küszöböljenek ki, ős a siker érdekében teljes len­dülettel haladjanak az őszi mun­kák befejezése felé. Jó ez vag y r ossz? Ha a kérdést valaki így leszi fel, az előbb elmondottak alapján csakis igennel válaszolhat. Persze hogy jó dolog, ha előbb végezzük el a szán­tás-vetést, a kapások betakarítását. Így nézhet a dolgokra egy átlagem­ber, vagy egy hivatalnok, aki nem lát egyebet a csupasz tényéknél. A kommunistáknak és mindenekelőtt a mezőgazdaság vonalán dolgozó elv­társaknak azonban egyebet Is látniok kell. Szükséges, hogy a jelenségeket, bármilyen konkrétnak is tűnnek, több oldalról szemügyre vegyék. Az érem mási k oldala Jó dolog tehát az, hogy ha nem is sokkal, mégis előbbre vagyunk, mint voltunk a múlt év ugyanezen idősza­kában. Nem szabad azonban megen­gednünk, hogy ez a tény elbizakodást szüljön. Látnunk kell, hogy a száraz­ság ellenére az idei feltételek előnyö­sebbek a múlt évinél. Az tehát, hogy most valamivel előbbre jutottunk — így is mondhatnánk — törvényszerű adottság. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy a múlt ősz során jóné­hány szövetkezet nem végezte el az őszi mélyszántást. Ilyen szövetkezet volt a nesvadyi is. Ennek az idén nem szabad előfordulnia. A valóság A dolgok több szemszögből történő megvizsgálása során tehát oda lyu­kadnánk ki, hogy nincs ok az elé­gedettségre. Sőt, ha még azt is tud­juk, hogy az őszi keverékeknek még több mint fele vár elvetésre, az őszi árpa tervezett vetésterületének még csak nyolcvan százaléka van bevetve s a rozs vetése hetvenöt százalék körül mozog — arra a megállapítás­ra jutunk, hogy nem is állunk olyan igen jól, sőt nyíltan ki kell mondani: ugyancsak meg kell fogni a munka nehezebbik végét, ha idejében akar­juk elvégezni az őszi munkákat. Mi a teendő? E kérdésre mindenekelőtt azok a traktorosok, szövetkezeti tagok adják meg a választ, akik szorgalmukkal már most, az őszi munkák során is kitüntették magukat. Terei Ervin a Kližská Nemá-i szövetkezet traktoro­sa egyike azoknak, akik jó példával szolgálhatnak másoknak is: DT-54-es traktorával eddig ötszázegjr hektárt szántott fel. Az ujjunk sem egyforma De úgy is mondhatnánk: nem min­den traktoros Terei Ervin. Ez igaz, de nem jelentheti azt, hogy letegyük a lantot. Van a dolognak más meg­oldása is, mégpedig az, hogy ha rö­vid a nap, toldjuk meg éjszakával. Ezt persze nem úgy kell értelmezni, hogy valaki éjjel-nappal a traktoron üljön, hanem be kell vezetni itt is a két műszakot. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy a nagyteljesítményű gé­peknek mindössze húsz-harminc szá­zaléka dolgozik két váltásban. (in) A szovjet világűrkutatás nagy távlatai Az első út a Holdra vezet Gagarin vasárnap Olaszországba érkezik Róma (CTK) — Jurij Gagarin, a vi­lág első űrrepülője vasárnap, októ­; ber 8-án ötnapos látogatásra Olasz­országba utazik. Ellátogat Torinóba, Firenzébe és Genovába, ahol részt vešz a Kolumbusz-ünnepségeken. MOSZKVA (ČTK) — MIHAJLOV PROFESSZOR, A PULKOVÖI CSILLAG­VIZSGÁLÓ INTÉZET IGAZGATÓJA AZT ÍRJA, HOGY A KOZMIKUS KOR­SZAK ÖTÖDIK ÉVÉBEN ÚJABB, EL­KÁPRÁZTATÓ UTAK ÁLLNAK AZ EM­BERISÉG ELŐTT. AZ ELSŐ ÚT A HOLDRA VEZET. A Hold elérése óriási nehézségek­kél jár, fantasztikus pontosságot kö­vetel, de ez a pontosság a technika mai fejlettségi fokán elérhető. Az az ember, aki körülrepüli a Hol­Megalakult a bíróválasztásoka! irányító szlovákiai bizottság (ČTK) — A Szlovák Nemzeti Ta­I nács Elnökségének október 2-i hatá­I rozata értelmében a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának javas­| latára megalakult a szlovákiai járás­j bírósági bírók választását irányító bi­i zottság, amelynek elnöke dr. Ladislav Gešo, az SZNT igazságügyi megbízott­ja, alelnöke Alexander Paulovič, az SZLKP KB II. osztálya vezetőjének he­lyettese, titkára pedig Jirí Ráda, az SZLKP KB osztályvezetője lett. A bizottság tagjai: dr. Jaroslav Bä­cher, az SZNT irodájának vezetője, Daniel Futej, a CSISZ Szlovákiai Köz­ponti Bizottságának elnöke, Sámuel Kodaj tiszt, Ján Malina, a Szlovák Megújhodás Pártjának nemzetgyűlési képviselője, Ondrej Mellška, a Szlo­vák Szakszervezeti Tanács titkára, Emília Muríftová, a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának titkára és Michal Žákovič, a Szabadságpárt elnöke. dat, olyan adatokkal tér vissza, me­lyek alapján felállítható a bolygók keletkezésének elmélete. A Hold és más égitestek kutatásában az auto­maták sohasem pótolhatják az em­bert — jelentette ki NORAJN SZI­SZAKJAN akadémikus. VLAGYIMIR SZIFOROV rádiótech­nikai és elektronikai szakértő szerint a szovjet tudósok olyan tökéletes te­levíziós berendezéssel rendelkeznek, mint amilyet a Hold túlsó oldalának lefényképezésére szerkesztettek. Se­gítségével több százezer km távolság­ra is jó felvételek készíthetők az égi­testekről. PJOTR ISZAKOV, az orvostudomá­nyok doktora arról számol be, mily biztos védelmet nyújt az élőlények szervezetének a szovjet tudósok szer­kesztette védőberendezés. Az ötvenes évek elején fellőtt állatok csaknem mind élnek. Pontos program alapján rendszeresen ellenőrzik szervezetük tevékenységét. A hatékonyság felülvizsgálata TÖBBEZER TONNÁVAL NAGYOBB TERMELÉS Az ejpovicei vasércbányában és ércdúsítóban — Európa egyik leg­nagyobb kombinátjában — a haté­konyság felülvizsgálatának elmúlt hónapja a termelés további növelé­sét és gazdaságossá tételét tette le­hetővé. Az ejpovicei dolgozók bővítették évi kötelezettségvállalásukat, s így az idei termelési tervet néhány nap­pal előbb teljesítik. Többezer tonna dúsított ércet termelnek terven felül, 1 százalékkal növelik az érc fémtar­talmát és 336 000 koronát takaríta­nak meg az önköltségen. . , * /" s Kiváló eredményi Az észak-csehországi bányászok állják adott szavukat (CTK) — Az észak-csehországi bar­naszánkörzet bányászai kedden, ok­tóber 3-án 140 514 tonna szenet fej­tettek, s napi vállalásukat így 5363 tonnna szénnel túlteljesítették. A leg­jobb teljesítményt a Svetec pri Dili­ne-i A. Jirásek Bánya dolgozói érték el, akik napi vállalásukat 869 tonná­val túlszárnyalták. A hónap kezdete óta az észak-csehországi vájárok 14 627 tonna szenet termeltek operatív tervükön felül. E sikeres fejtéssel megteremtik a feltételeket ahhoz, hogy teljesítsék kötelezettségvállalá­sukat : ez év végéig 1 'millió tonna szenet fejtenek terven felül. I|f lltlilllllllHIIIIIlllllllli!ll!l!tll!IM!ilMlll!t!lllllllili!lll!lllllillllllllllilllllllllMIIH!St JO ÜTEMSUN HALADNAK A NOVAKYI H0RRÖMO HARMADIK SZAKA­SZÁNAK ÉPÍTÉSI MUNKÁLATAI. (K. Mevald — CTK - felv.) A SZOCIALISTA TÁBOR ORSZA'GAIgOi • ŰJ AUTOMATIKUS GÉPSOR A MOSZKVAI LIHACSOV AUTÓGYÁRBAN A Szergo Ordzsonikidze gépgyár dol gozói befejezték a moszkvai Llhacsov Automobilgyár részére készült új auto­matikus gépsort, mely nyolcvanöt, 1254 szerszámmal felszerelt eszterga­padból áll. A hajtóerőt kétszázhar­minchat 1100 kW teljesítményű villany­motor szolgáltatja. A gépsort az új ZIL jelzésű tehergépkocsik henger­blokkjainak megmunkálására szánták. Kilencven másodpercenként egy-egy megmunkált blokk kerül ki belőle. Szükség esetén az automatikus gépsor más méretekre is átalakítható. Két technikus és nyolc szerelő irányltja a gépsort. 0 PEKINGBEN KIBŐVÍTIK A TELEFONSZOLGÁLATOKAT Pekingben most már ötször annyi a távbeszélő állomás, mint 1949-ben. Ifl03-tól, amikor a császári nyári pa lota és a katonai laktanyák között megalakult az első telefonösszekötte tés, egészen 1949-ig Pekingben csupán 20 000 távbeszélőállomás volt. A város fejlesztéssel kapcsolatban 1959-ben be­vezették a 6-számjegyü nyilvántartást és a távbeszélő központok száma 12-ről 29-re emelkedett. Nemrég Pekingben új szolgálatot vezettek be azok szá mára, akiknek nincs saját telefonjuk: Bármelyik telefonfülkében ki lehet tár­csázni a hívott fél lakhelyéhez tartozó nyilvános távbeszélő központot, mely az illetőt néhány percen belül a tele­fonhoz szólítja vagy üzenetet közve­tít neki. • KÉT ÉS FÉLMILLIÁRD FORINT BERUHÁZÁS A MAGYAR SZŐLŐTERMELÉS FEJLESZTÉSÉRE A badacsonyi bortermő vidéken e na­pokban a magyar állami birtokok, termelőszövetkezetek és a szőlészeti kutatóintézetek 200 élenjáró szakembere értekezletet tartott a magyarországi bortermelés feladatairól a második öt éves terv, valamint a húszéves távlati terv időszakára. A második ötéves terv folyamán a magyar szőlőtermelés fej lesztésére fordított beruházások elérik a két és félmilliárd forintot. 50 000 hektár területen új szőlőkertek léte­sülnek. Mesterséges víztartályok, nagy öntöző és klimatikus berendezések épülnek, jelentős összegeket fordlta nak a szőlő betegségei és kártevői el­leni harcra. A magyar kormány hosz szúlejáratú kölcsönöket nyújt a bor­termelő szövetkezeteknek.

Next

/
Thumbnails
Contents