Új Szó, 1961. október (14. évfolyam, 273-302.szám)

1961-10-30 / 301. szám, hétfő

A Kznvjdnnio Pártjának: XXII. Kongresszusa F. Kozlov elvtárs előadói beszéde 'ü> r "(Folytatás a 9. oldalról)' a dolgozók elhamarkodott beiktatásával helyettesítik. Egy példa: Kujbisevben igazgatót kellett állítani a Strommasina üzem élére. Hogyan történt ez? A népgazdasági tanácsról telefonáltak a területi bizottságra, minden szószaporítás nélkül elhatározták, hogy e tisztségbe Kurojedov elvtársat, az egyik üzem részlegvezetőjét helyezik. Senkinek sem okozott gondot, hogy Kurojedovra röviddel azelőtt rábizonyult a termelési kimutatások meghamisítása és az eredmények rózsaszínre való lakkozása, úgyhogy ezért a párt és a hatóságok felelősségre vonták. Így nem csoda, hogy mihelyt Kurojedov az üzem igazgatója lett, még nagyobb mértékben kezdte szépítgetni a termelési eredményeket, és hamarosan le kellett őt váltani. Jellemző azonban, hogy sem a népgazdasági tanács, sem a kujbisevi városi pártbizottság Kurodejov igazgatói funkciójából való leváltásakor nem talált elég bátorságot, hogy beismerje hibáját és egyenesen megmondja, hogy azért váltják le őt, mert meghamisította a tényeket. Az egész ügyet olyan megfogalmazással takargatták, hogy azért váltották le tisztségéből, mert más munkára kapott megbízatást. Vajon nem világos-e, hogy az ilyen méltatlan gyakorlat felelőtlenséget s további hibákat szül a dolgozók tisztségekbe való kiválasztásánál és elhelyezésénél? A pártbizottságoknak magas-fokú igényeket kell támasztaniuk a káderekkel szemben. Kötelességük türelmesen bánni az emberekkel, a ínagas-fokú eszmeiség és elviesség szellemében nevelni őket. Vannak azonban még olyan pártbizottságok ls, amelyek a dolgozókra nem tudnak másképp hatni, csak fenyegetőzéssel •és adminisztratív eszközökkel. Az irányítás ilyen stílusa uralkodott például a szmolenszki terület kardimovi kerületi pártbizottságában. A kerületben rövid idő alatt 32 kolhozelnök váltotta fel egymást. Az „irányítás" ilyen módszereit szemléltetően leírta az egyik kolhozelnök a járási pártkonferencián. Azt mondotta: „A kerületi bizottság a kolhozokat az erő helyzetéből irányította, a szigorú pártróvás és a pártból való kizárás veszélyének szakadékán egyensúlyozva." Véget kell vetni az ilyen viszonynak a káderekkel szemben. Az Ilyen viszony homlokegyenest ellenkezik pártunknak a párton belüli demokrácia további fejlesztésére irányuló törekvésével.. Az SZKP szervezeti szabályzata megköveteli a pártszervektől, hogy tovább javítsák a kádermunkát, fokozzák funkcionáriusaik felelősségét a párttal és a néppel szemben s javítsák a párt vezetésének módszereit. Az utóbbi években jelentős intézkedések történtek a területi, szovjet- és gazdasági szervek jogainak kibővítésére. Az ipar és a mezőgazdaság tervezésében és irányításában, a pénz- és anyagi eszközök felhasználásában megszűntek azok a korlátozások, amelyek megbénították az önálló eljárást és a helyi kezdeményezést. Ezáltal kedvezőbb feltételek létesültek a területek, határterületek és köztársaságok saját tartalékainak hatékonyabb kiaknázására. A területi pártbizottságok is most nagyobb jogokkal rendelkeznek a párt szervezeti kérdéseinek eldöntésében. A szocialista demokrácia fejlesztésének ez az iránya kedvezően megnyilvánult a határterületi szervek tevékenységében. A pártszervezeteknek a gazdasági és közügyek irányításáért viselt felelőssége kétségtelenül megnőtt. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a pártbizottságoknak a szovjet- és gazdasági szervek helyébe kell lépniök s magukra venni azoknak — őket meg nem illető — funkcióit. A gyakorlatban azonban sajnos még mindig előfordulnak olyan esetek, amikor a pártbizottságok azokkal a kérdésekkel foglalkoznak, amelyeket sikeresen megoldhatnak más szervek. Ez látható abból, hogy egyes párt- és szovjet-szervek gyakran egyforma határozatot hoznak mellékes kérdésekben. Vajon a burját területi pártbizottságnak valóban szüksége volt-e ugyanolyan határozatot jóváhagyni, mint a köztársaság minisztertanácsának a szelinyini kerületben levő keskenylevelű homoktövis-termés kihasználásáról? Az ilyen gyakorlat felelőtlenségre vezet s a szovjet- és gazdasági kádereket arra tanítja, hogy bármilyen kérdésben a pártszervek határozatával biztosítsák magukat. Az állami és gazdasági szerveket mentesíteni kell a kicsinyes gyámkodástól. Ez kifejezésre jut az SZKP szervezeti szabályzatának tervezetében is, amely azt mondja: „A pártszervezetek nem helyettesítik a szovjet, a szakszervezeti szervezeteket, a dolgozók szövetkezeti és egyéb szervezeteit, nem engedik meg a párt- és egyéb szervek funkcióinak egybeolvadását, a meg nem felelő, kétvágányon futú munkát." A szervezeti szabályzat eme követelményeinek szigorú betartása a pártszervezeteknek lehetővé teszi, hogy a tömegek körében végzett élő szervező munkára összpontosítsák figyelmüket. A dolgozókat tevékenyebben kell bekapcsolni az állami és közügyek igazgatásába, jobban kell kiválasztani, beosztani és nevelni a kádereket, be kell vezetni a határozatok teljesítésének hatékony ellenőrzését, amint ezt a Központi Bizottság tevékenységéről szóló kongresszusi beszámoló oly tökéletesen kifejtette. A területi pártszervezetek tevékenységének megjavítása szempontjából mérhetetlenül fontos a nem fizetett pártdolgozók számának növelése Hogy ennek milyen sokrétű formái lehetnek és hogy ez már milyen széles mederben érvényesül, erről a következő adatok alapján alkothatunk magunknak képet. Ma több mint 230 ezer ember dolgozik mint apparátuson kívül álló instruktor, lektor a kerületi, városi, körzeti, területi és határkerületi pártbizottságok mellett, vagy mint a szövetségi köztársaságok kommunista pártjai központi bizottságai mellett működő különféle állandó bizottságok tagja. A vállalatok igazgatását ellenőrző bizottságokban, amelyeket a pártalapszervezetek keretében létesítettek, több mint 600 ezer kommunista működik. A pártszervezetek keretében a politikai nevelés otthonainak, a pártkabineteknek és könyvtáraknak ezreit alapították meg, ahol a párttagok ingyenesen dolgoznak, az újságok keretében nem rendszeresített szerkesztőségi körök és szerkesztőségen kívüli rovatok létesültek. Az aktíva bekapcsolódásának egyik új formáját a pártkomissziők képezik a pártba való felvétel iránti kérvények és a személyes ügyek előzetes megtárgyalására. Ilyen komissziók a moszkvai, leningrádi járási pártbizottságok mellett létesültek. Gondos figyelemmel kell kísérni e komissziók tevékenységét, tanulmányozni kell tapasztalataikat és mérlegelni szélesebbkörű alkalmazásukat. Arra van szükség, .hogy a pártszervek apparátusa csökkenjen s a pártaktíva sorai növekedjenek. A pártszervekben a járási és városi bizottságok egyre több albizottságának, osztályának, oktatójának és titkárának kell lennie, akik ingyen dolgoznak, ahogy ezt Nyikita Szergejevics Hruscsov mondotta. Elvtársak! A -párt alapvető láncszeme, ahol a kommunista öntudatos és aktív eszmei harcossá nevelődik, a párt alapszervezete. Semmi sem pótolhatja a nevelés azon iskoláját, amelyen a kommunista a pártkollektívában átmegy. A párt alapszervezetei a tömegek között működnek. A párt éppen a pártalapszervezetek útján irányltja gyakorlatilag a tömegeket, valósltja meg politikáját és határozatait. Az utóbbi években a pártalapszervezetek megerősödtek és számbelileg megnövekedtek. Ma a pártnak mintegy 300 ezer alapszervezete van. Az alapszervezetekről szóló fejezetet az SZKP programjában kitűzött feladatok fényénél jelentősen átdolgozták a szervezeti szabályzat tervezetében. A pártalapszervezetek figyelmének központjában most a kommunizmus anyagi-technikai bázisénak kiépítéséért, a kommunista társadalmi kapcsolatok fejlesztéséért és a dolgozók kommunista neveléséért folytatott harc áll. A pártalapszervezet a szervezeti szabályzat tervezete szerint a dolgozók szervezője a kommunista építés feladatainak teljesítésében és Irányítja az állami terv s a kötelezettségvállalások teljesítéséért folyó szocialista munkaversenyt. A pártalapszervezetek egyik legfontosabb feladata a tömegek mozgósítása, hogy a vállalatokban és a kolhozokban feltárják "és jobban felhasználják a belső tartalékokat s hogy széleskörűen érvényesítsék a termelésben a tudományos és technikai ismereteket, valamint a legjobb dolgozók tapasztalatait. A. pártalapszervezeteknek törekedniük kell a munkafegyelem megszilárdításéra, a munkatermelékenység szakadatlan fokozására a termékek minőségének javítására, gondját kell viselniök a vállalatokban, a szovhozokban és a kolhozokban is a társadalmi vagyonnak. A pártalapszervezeteknek a termelő és kereskedelmi vállalatokban, szovhozokban és kolhozokban ezen feladatok sikeres megoldására olyan erős és hatékony eszköz áll rendelkezésére, amilyen a vezetőség tevékenysége feletti ellenőrzés, a szervezeti szabályzat tervezete értelmében ezt a jogot most megadjuk a pártalapszervezeteknek -a tervező intézményekben, a konstrukciós irodákban, a tudományos és kutató intézetekben, amelyek közvetlen kapcsolatban vannak a termeléssel. A pártalapszervezet segítséget nyújt a dolgozóknak, hogy megszokják az állami és közügyek igazgatását. A bírálat és önbírálat széleskörű fejlesztése alapján írtja a bürokratizmust, a lokálpatriotizmust és az állami fegyelem megsértését. A pártalapszervezet kötelessége harcolni a kommunisták példaadó szerepének fokozásáért a munkában, a társadalmi, politikai és gazdasági életben, küzdeni a tömegek közötti agitációs és propagandamunka javításáért. Elvtársak ! A kommunista párt, mint a szovjet nép legjobb törekvéseinek kifejezője, a kommunista erkölcsi védelmezője. A párt zászlajára írtuk a legnemesebb és a legvilágosabb eszméket.,A párt csak akkor teljesítheti nagy feladatait, ha minden párttagot és miriüen szovjet embert a kommunista erkölcs, a magas színvonalú öntudatosság és eszmeiség, a munkaszeretet, és fegyelem, a közérdek iránti odaadás szellemében fog nevelni. Ebben óriási szerepe lesz a kommunizmus építői erkölcsi kódexének, amelyet az SZKP programja fogalmazott meg és amely a szervezeti szabályzatba is belekerült. Ez a kódex lesz a párttagok magatartásának normája, az a hangvilla, melynek alapján a kommunista és a pártszervezet érzékeli, ellenőrzi és értékeli elvtársainak erkölcsi tulajdonságait. A szervezeti szabályzat tervezete mindazon cikkelyeinek, amelyek a pártalapszervezetekre vonatkoznak, még jobban emelniük kell a pártalapszervezetek szerepét, fokozni aktivitásukat és harci képességüket a kommunizmus építése nagy feladatainak teljesítésében. A kommunizmus fejlett építésének Időszakában fokozódik a szovjetek, a szakszerveze tek, a szövetkezetek és a dolgozók más tömegszervezeteinek feladata. Az ő segítségükkel fogja a párt továbbra ls fejeszteni és irányítani kapcsolatait a tömegekkel, így fog tanácskozni az emberekkel politikája legfontosabb kérdéseiben és a lehető legnagyobb mértékben bevonni minden dolgozót az állami és közügyek igazgatásába. A szervezeti szabályzat tervezete hangsúlyozza, hogy a párt a tömegszervezeteket pártcsoportjaik útján a tömegek kezdeményezésének és aktivitásának fejlesztésével irányítja.* Ez a kezdeményezés és aktivitás nélkülözhetetlen feltétel a szocialista államnak a kommunista társadalmi önkormányzatra való fokozatos átmenetéhez. A pártonkívüli szervezetek pártcsoportjainak feladata a párt befolyásának sokoldalú erősítése és politikájának érvényesítése a pártonkívüliek között, a párt és állami fegyelem megszilárdítása, a bürokratizmus elleni harc, valamint a párt- és állami irányelvek teljesítésének ellenőrzése. Növekszik a Kommunista Ifjúsági Szövetség jelentősége. A párt az ifjúságot hagy építő, alkotóerőnek tartja a szovjet népnek a kommunizmusért folytatott harcában. A Komszomol az ifjúság kezdeményező társadalmi szervezete, a párt aktív segítőtársa és tartaléka. A Komszomol feladata, hogy segítse a pártot az Ifjúság kommunista szellemű nevelésében, bevonja az ifjúságot az új társadalom építésébe s olyan sokoldalúan fejlett nemzedéket készítésen elő, amely a kommunizmusban fog élni, dolgozni és a közügyeket igazgatni. A kommunista párt szent kötelességének tekinti a Szovjetunió védelmi képességének megszilárdítását és úgy véli, hogy a fegyveres erők építésének és szervezésének alapja a párt vezető szerepe. A szervezeti szabályzat tervezete megállapítja, hogy a szovjet hadseregben működő pártszervezetek tevékenységükben az SZKP programját és szervezeti szabályzatát tartják szem előtt. A szervezeti szabályzat tervezete ismerteti a fegyveres erők pártszevezeteinek fő feladatait. Nagyon fontos az a kivétel, hogy a fegyveres erők keretében a pártmunkát a Központi Bizottság a szovjet hadsereg és haditengerészet politikai főigazgatósága útján irányítja, mely az SZKP KB osztályaként működik. Az SZKP szervezeti szabályzatának tervezetéről folytatott vita eredményei Elvtársak 1 A szervezeti szabályzat tervezete a pártalapszervezetek gyűlésein a kerületi, városi, körzeti, területi és határterületi pártértekezleteken, valamint a szövetségi köztársaságok kommunista pártjainak kongresszusain folytatott széleskörű vita tárgyát képezte. Ezeken a gyűléseken és értekezleteken több mint 9 millió kommunista vett részt. A szervezeti szabályzat tervezetére vonatkozó vitában több mint másfél millió ember szólalt fel. Több mint 120 ezer levél érkezett a pártszervek, a lapok és folyóiratok címére a szervezeti szabályzat tervezetének pótindítványaival és kiegészítéseivel. Teljes joggal mondhatjuk, hogy az SZKP szervezeti szabályzata tervezetének megvitatásában az egész párt, minden kommunista i^szt vett. A szervezeti szabályzat tervezetét kivétel nélkül minden taggyűlésen, pártkonferencián és pártkongresszuson egyhangúlag jóváhagyták. A szervezeti szabályzat tervezetéről folytatott vitában való nagyfokú részvétel és aktivitás, az előterjesztett javítások, kiegészítések és hozzászólások arról tanúskodnak, hogy a Szovjetunió kommunistáinak sokmilliós hadseregét a párt sorainak további megszilárdítására, harcképessége és szervezettsége fokozására, minden pártszervezet és kommunista szerepének fokozására irányuló törekvés hatja át az új program történelmi terveinek megvalósításában. A kommunisták javaslatai és hozzászólásai a párt további fejlesztésének, a »párton belüli demokrácia, a pártélet lenini normái és elvei fejlesztésének, a párttagságnak, a kommunisták kötelességeinek és jogainak számos kérdéseire vonatkoznak. A beérkezett javaslatokat három csoportba oszthatjuk. Az első csoportba tartoznak azok a javaslatok, amelyek kiegészítik, vagy elemzik a szervezeti szabályzat tervezetének egyes téziseit. Ide tartoznak azok a javaslatok, amelyek azt kérik, hogy még jobban ki kell emelni a párt tevékenysége formáinak és módszereinek szakadatlan tökéletesítését, a pártonbelüll demokrácia fejlesztését és a tömegek Irányításának színvonalát. A Központi Bizottság mindezen javaslatokat gondosan áttanulmányozta és a szervezeti szabályzat tervezetének a küldöttek között kiosztott szövege magában foglalja a megfelelő pótindítványokat és az egyes pontok szabatos meghatározását. Szükségesnek tartom, hogy röviden szóljak néhány javaslatról. A vitában sok kommunista kifejezte azt a kívánságát, hogy a helyi pártbizottságok a konferenciák és a kongresszusok közötti időszakban részletesebben tájékoztassák munkájukról a pártszervezeteket. Ez a kívánság megfelel a párt azon követelményének, hogy fokozódjék a párttagság ellenőrzése a választott szervek munkája felett. Ez a javaslat .helyes és azt felvettük az alapszabályzat tervezetébe. Számos tag szükségesnek tartja felvenni azt a pontot a szervezeti szabályzatba, hogy minden kommunista köteles sokoldalúan elősegíteni a Szovjetunió védelmi erejének megszilárdítását és lankadatlanul harcolni a békéért. Mindannyiunk előtt ismeretes tény az, hogy pártunk a szocialista haza védelmét és a Szovjetunió védelmének megszilárdítását a párt és az egész szovjet nép legszentebb kötelességének, a világbéke megőrzése és megszilárdítása múlhatatlan feltételének és a nemzetek közötti békeharcot legfontosabb kötelességének tekinti. Ezt a tényt is leszögeztük a szervezeti szabályzat tevezetében. Azt a tényt ls javasolják benne rögzíteni, a kommunista kötelessége, hogy aktív ateista és a tudományos materialista világnézet propagandistája legyen. Ez a javaslat figyelmet érdemel. A vallási előítélet és babona a lakosság bizonyos rétegében még mindig él és elterjedt. Kinek, ha nem a kommunistáknak a kötelessége, hogy a vallási elképzelések tudományellenes jellegét megmagyarázza. A felsorolt javaslatokon és pőtindítványokon kívül a tervezet tárgyalásánál stilisztikai jellegű javításokat ajánlottak, amelyek a szervezeti szabályzat tervezetének szövegezését javítják. Ezen javítások egy része megvalósult. A javaslatok, pótindítványok és hozzászólalások második csoportjába azok tartoznak, amelyekben elsősorban a tervezetben foglalt egyes pontok részletes elemzéséről, vagy bővítéséről van szó. Javasolják például a kommunista kötelességei körének lényeges bővítését. Ha azonban számos ilyen javaslatot fogadnánk el, úgy a szabályzat összekeverné a fontosat a kevésbéfontossal, a lényegest a lényegtelennel. Ogy véljük, hogy erre "nincs szükség. A párttagnak a szervezeti szabályzat tervezetében megszövegezett kötelességei részletesen és teljes mértékben megfelelnek arra a kérdésre, mit kíván a párt a kommunistától a kommunista társadalom kibontakozódé építésének időszakában. Sokan javasolják, az új szervezeti szabályzatban kifejezésre kell juttatni azt is, hogy amennyiben a párt tagja nem teljesíti e szabályzat szerinti kötelességét, ez összeférhetetlen párttagságával. Pedig a szervezeti szabályzat tervezetében külön cikkelyek vannak, amelyek meghatározzák a kommunisták felelősségét a szabályzat követelményeinek nem teljesítéséért vagy megszegéséért. És ez teljesen elegendő. Számos hozzászólást és pótindítványt terjesztettek elő a párttagok felvételének és a tagjelöltségi határidőnek kérdésében. Egyes javaslatok fokozott igényt támasztanak azokkal szemben, akik a pártba lépnek: a jelöltségi határidőt két évre, a kezesek tagságának idejét öt évre kívánják meghosszabbítani; titkos szavazással dönteni a párttag felvételéről; megkívánni a pártba lépőtől, terjessze elő a munkások és alkalmazottak kollektívájának, a szakszervezetnek stb. ajánlását. Mások szükségesnek tartják az SZKP-be való felvétel eddigi szabályainak enyhítését, mint például: a Komszomol tagjait tagjelöltségi határidő nélkül felvenni a pártba; a jelöltségl határidőt hat hónapra lerövidíteni; csökkenteni az ajánlások számát, stb. Nézetünk szerint az SZKP-ba valő tagfelvételi eljárás — ahogy a szervezeti szabályzat tervezete meghatározza — megfelel pártunk jelenlegi fejlődési szakaszának és nem szorul változtatásra. Számos javaslat a kommunista erkölcs kérdéseivel függ össze. Elhangzott az az óhaj, hogy a szervezeti szabályzat részletesebben taglalja a pártszervezetek kötelességét, hogy harcoljanak a magántulajdon szellemének megnyilvánulásai, az egyéni meggazdagodásra való törekvés, egyes kommunistáknak a társadalom ellen irányuló cselekedetei ellen. A szervezeti szabályzat tervezete Ilyen követelményeket támaszt a párttagokkal szemben, s ezeket a kommunisták kötelességeiről és a kommunizmus építőjének erkölcsi kódexjéről szóló fejezet tartalmazza. Ez a fejezet hangsúlyozza a párttag ama kötelességét, hogy legyen kérlelhetetlen az igazságtalanságokkal, az élősködéssel, a becstelenséggel és a pénzimádattal szemben. A párt álláspontját a kom-, munista erkölcsre vonatkozólag teljes mértékben és sokoldalúan megvilágították N. Sz. Hruscsov elvt'ársnak kongresszusunkon elhangzott beszámolói és valamennyi pártszervezet rendületlenül ezekhez az irányelvekhez fog igazodni. A harmadik csoportba tartoznak azok a javaslatok és függelékek, amelyek nem veszik tekintetbe-a párt tevékenységének jelenlegi feltételeit. Azt javasolják például, hogy a járási, városi, területi, kerületi titkárokat s a szövetségi köztársaságok kommunista pártjai központi bizottságainak titkárait ne a bizottságok plenáris ülésein, hanem közvetlenül a konferenciákon és kongresszusokon válasszák meg, a pártiroda titkárait pedig a pártgyűléseken. Ha azonban e javaslatokat elfogadnánk, s a pártirodák a bizottságok titkárait közvetlenül a gyűléseken és konferenciákon választanánk meg, ez azt jelentené, hogy a titkárok nagyobb joghatalommal rendelkeznének, mint az iroda, vagy a bizottság többi tagja, s az iroda és a bizottság felett állanának. E javaslatok ellentmondanak a kollektív vezetés elvének s a szervezeti szabályzatba való iktatásuk nem célszerű. Ugyanígy nem érthetünk egyet azzal a javaslattal, hogy a pártszervekben a választásokat ne titkos, hanem nyílt szavazással bonyolítsák le. E javaslat szerzői ezt azzal Indokolják, hogy a nyílt szavazás állítólag több a titkos szavazásnál, hogy a párttagokat elvhűség(Folytatás a 11. oldalon) ÜJ SZÖ 10 * 1961 október 30.