Új Szó, 1961. október (14. évfolyam, 273-302.szám)

1961-10-04 / 276. szám, szerda

A Vlky-i Helyi Nemzeti Bizottság a feladatok magaslatán áll A jó munka magától értetődő fogalom • Ellenőrzik a hatékonyságot • A mezőgazdasági szakbizottság nemcsak gyűlésezik • Kavicsbányában nincs szükség mezőgazdasági szakemberekre • A kertészetben a szocialista munkabrigád címért versenyeznek A Bratislavai Járási Nemzeti Bizottságon példás községnek tartlák Vlkyt. A más falubelieket ez bosszantja, mert állandóan szemükre vetik, miért nem dolgoznak ők ls úgy, mint a vlkyiek. De vajon hogyan? Vlky községben jártunk utána, hogy választ kapjunk erre a kérdésre. Az úton téglával megrakott lovaskocsi halad. A kocsis, Szimeth Antal az utat nézi, de gondolatai másutt Járnak. A közügyekre gondol. Amióta a dolgozók bizalmából a HNB elnöke és az EFSZ vezetőségi tagja lett, a falu és a szövetkezet élete még Inkább érdekli. A párt vezető szerepe sikerekhez vezet A helyi nemzeti bizottságon többen várták az elnököt. A járási nemzeti bizottság képviselője megbeszélte vele a népblrók választásának előkészületeit. Azután én álltam útjába. Ogy tudom, a faluban Jól dolgozik a helyi nemzeti bizottság. Azt akartam, hogy maga az elnök beszéljen a jó tapasztalatokról. Azonban ő túl szerény ahhoz, hogy a sikerekről szóljon. — Nem csinálunk ml földrengető dolgokat — mondja vonakodva, — de igyekszünk a párt szavára mindent megtenni. Ennyi az egész I — Tehát a párt vezető szerepe jól érvényesül a faluban? — Igen! — A kommunisták tevékeny tagjai a helyi nemzeti bizottságnak? — Igen! Arra voltam kíváncsi, milyenek a problémáik és hogyan Intézik azokat. Munkájuk módszereit és tapasztalatait akartam megismerni. A helyi nemzeti bizottság elnökével minden másról beszélhettem, mert értelmes ember. De azt nehéz volt kipuhatolnom, mi az a különleges valami munkájukban, amivel máshol ls Jő eredményeket érhetne el a helyi nemzeti bizottság. Nincsenek titkai. Amit végez, száméra — annyira természetes, hogy abban semmi említésre méltót nem talál. Elkértem a helyi nemzeti bizottság üléseinek jegyzőkönyvelt, hogy azokból válogassak anyagot a beszélgetéshez. — Látom, hogy foglalkoztak a szövetkezeti munka hatékonyságának ellenőrzésével — mondom az elnöknek. — Igen, szó volt az eleségről, főleg a szemes takarmányról, összehasonlítjuk készleteinket a szükséglettel, s arra törekszünk, hogy a takarmánnyal gazdaságosabban bánjunk. A hatékonyság növelésére minden munkaszakon gondot fordltunk. Külön bizottságot létesítettünk erre a célra. Tagjai a munkahelyeken keresik a tartalékokat, és kikérik a szövetkezeti tagok véleményét és javaslatalt. Élenjárnak a három falu versenyében Ä helyi nemzeti bizottság rendszeresen foglalkozik a gazdaságosság kérdésével. A malinovői és a tomaSovói EFSZ-szel folyó versenyben nemcsak azt a célt tűzték maguk elé, hogy többet termelnek, hanem azt ls, hogy olcsóbban. A verseny eredményeire büszkék a vlkyiek. Az első félévben egy hektár mezőgazdasági földterület után 104 kg húst adtak, a tomášoviak csak fele annyit s a malinovóiak 84,5 kg-ot. Tojásból nagyobb hozamot értek el, mint a két falu együttvéve. Az egy hektárra eső tejmenynylség ugyancsak náluk a legnagyobb. Mindhárom említett terméknél a termelési költségek alacsonyabbak, mint feltételezték. Azzal, hogy a helyi nemzeti bizottság számon tartja ezeket az eredményeket, nem sokat tesz. Legfontosabbnak a tömegpolttlkal munkát tartják. A helyi nemzeti bizottság mellett működő mezőgazdasági szakbizottság valamennyi szakbizottság közül a legtöbbet gyűlésezik. Azonban mégsem az összejövetelek jelentik munkájuk lényegét, hanem az emberek között, a szövetkezetben kifejtett tevékenységük. A gyűléseken csak összegezik észrevételeiket s Irányt szabnak munkájuknak. Hogy ezt Jől végezhessék, arra már a bizottság összeállításakor gondoltak. Gyümölcsöztetik a tapasztalatokat Domonkos Vincével, a mezőgazdasági szakbizottság elnökével beszélgettünk. Kocsis a szövetkezetben. A bizottság többi tagja más-más beosztásban dolgozik. Dömötör Ernő baromfietető. Ifjú Fejes János a növénytermesztésben dolgozik. Michalovics János sertésetető. Fejes Júlia, a nőblzottság elnöknője, háztartásbeli, de a csúcsmunkák idején a szövetkezetben dolgozik. Ifj. Horváth János tehénetető. A faluban megbecsülik őket, mert munkában szerzett gazdag tapasztalatalkat a köz javára gyümölcsöztetik. A szakbizottság gyűléseire rendszeresen meghívják az agronómust, a zootechnikust, vagy azt a vezetőségi tagot, akit leginkább érint az a kérdés, amiről tárgyalnak. — Iskolázott embereket ls szívesen vennénk magunk közé — má* gyarázza Domonkos Vince — azonban falunkban ezen a téren nem értünk el eredményt. A szövetkezeti munkaiskolákban tanultunk és a gyakorlati életben keresünk magyarázatot az olyan kérdésekre, melyekre részletes vál^zt kapnak a tanulók a mezőgazdasági szakiskolákban. Iskolázott szakemberek kellenek A szövetkezet és a helyi nemzeti bizottság több fiatalt küldött már iskolába. Két lány egyéves mezőgazdasági szakiskolát végzett, utána férjhez mentek s elvesztek a szövetkezet számára. Az egyik egészségi állapotára hivatkozva óvodában dolgozik. Egy szövetkezeti tagnak fizették, hogy iskolába járjon. Ebből sincs hasznunk. A fiú Bratislavában vlrágkertészetben dolgozik. Egy másik fiút négyéves mezőgazdasági szakiskolára küldték. Három évig tanult, Jelenleg kavicsbányában dolgozik. Vajon miért? Domonkos elvtárs beszélt az illetővel. Megkérdezte tőle: — Vinci, nem mész vissza az Iskolába? ' — Nem! — hangzott a rövid válasz. S ezzel az ügyet lezártnak tartották. Amilyen következetes a helyi nemzeti bizottság és a mezőgazdasági szakbizottság más dolgokban, olyan közömbös ebben a komoly kérdésben. Vajon azt tartják, hogy a fiatalok magánügye a tanblás, hogy az iskolázás csak a szülők gondja Több ilyen együttműködést A ZlLINAI ÉS TRNAVAI Magasépltészetl Vállalatoknál szép eredményeket érnek el a fiatal építők. Sikereik főleg annak köszönhetők, hogy már három év óta együttműködnek, felelősséget éreznek munkájuk Iránt, és hogy gyakran tartanak összüzemi értekezletet, amelyen értékelik munkájukat, rámutatnak a hibákra, kicserélik tapasztalatalkat, foglalkoznak kötelezettségvállalásaikkal, stb. Mindez azt eredményezi, hogy sikereik évről évre szebbek. A nemrégen Trnaván megtartott összüzemi aktlvín sokkal szebb eredményekről számoltak be a flata"! építők, mint amilyeneket az előző év ugyanazon időszakában értek el. Említsünk meg néhányat. Többek között a múlt év végén a žlllnal és a trnaval fiatal építők elhatározták, hogy egy-egy építkezést Ifjúsági Építkezésnek neveznek el. A vállalásukat túlszárnyalták, amennyiben az előbbiek 54-et, az utóbbiak pedig 40-et neveztek el Ifjúsági Épftkeés felelőssége? Nem f Rendszerünk milliókat fordít az oktatásra. Az egész társadalom pénze megy erre a célra. Nemcsak Jogunk, de erkölcsi kötelességünk is felelősségre vonni az olyan egyént, aki három évig élvezte a tanulással járó előnyöket, s a végén ki tudja miért, otthagyja az Iskolát. A helyi nemzeti bizottság vonja le a tanulságot az Ilyen esetből és Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának szeptember 15-1 határozata alapján céltudatos szervező munkával, minden rendelkezésükre álló eszközzel, tervszerűen gondoskodjék a mezőgazdasági dolgozók szakképzettségének növeléséről. A tapasztalatok azt bizonyítják, nem elég az embereket csak megnyerni, hogy jelentkezzenek az iskolába, hanem erősíteni kell bennük a tudatot, menynyire fontos feladat vár rájuk a szövetkezetben, ha kitanulnak. A megoldott és a „megoldatlan" problémák Akadnak nehézségek. Mikor az őszi munkákról tárgyalt á mezőgazdasági szakbizottság, megállapította, hogy a műtrágyázáshoz szuperfoszfát kellene. A HNB titkára Bratislavában közbenjárt, elintézte, hogy idejében megkapják. Vannak azonban dolgok, melyek elintézése nem olyan egyszerű. Már két éve tervbe vették egy burgonyaszedő gép vásárlását. Pénzük van, de nem tudják beszerezni. A pótkocsikra is hiába keresnek gumiabroncsokat. Még jő, hogy a gépekkel kölcsönösen kisegítik egymást a szövetkezetek. Jő kapcsolatuk van a Janlky Állami Gazdasággal ls. A napokban két silókombájnjuk náluk dolgozott s ők egy DT-54-es traktort kaptak cserébe, amely 30 hektáron elvégezte a búza alá való szántást. Fáradságot nem ismerő nagy munkakedvvel A gépek nagy segítséget Jelentenek, a döntő szerep mégis az embereké. A nemzeti bizottságban azonban nem panaszkodnak. Olyan Jő a munkakedv a szövetkezetben, hogy megbirkóznak minden feladattal. A répaegyelésnél a zootechnikus négy óra előtt ment ki dolgozni a részére kijelölt parcellára. Első akart lenni. Meglepetésére már 18-an megelőzték. A kertészetben, ha kell, még késő este is hordják a földekről a napközben leszedett termést. Az Igyekezet megmutatkozik az eredményeken. Tavaly a kertészetben 9 hektáron 600 000 korona bevételük volt. Az Idén 6,5 hektáron akartak elérni Ilyen eredményt. Ha termésüket nem éri Jégeső, amely több mint százezer korona kárt okozott, meg ls valósítanák elhatározásukat. Jő a kollektíva, a kertészetben nagyobbrészt fiatalok dolgoznak. Az év elejétől a szocialista munkabrigéd címért versenyeznek. Nemcsak a pártszervezetnek, a szövetkezet vezetőségének, a tömegszervezetnek, de nagyrészt a helyi nemzeti bizottságnak ls érdeke, hogy a kollektíva elérje célját. DRÁBEK VIKTOR zésnek. A szocialista munkaversenyre nagyobb gondot fordítottak. A szakképzettség terén is figyelemre méltók a sikereik. A žillnai fiatalok közül 395-en, a trnavalak közül 385-en gyarapítják tudásukat a különböző fokozatú Iskolákon. Az újítási javaslatokkal 790 500 koronát takarítottak meg. A žilinaí vállalatnál 29, a trnavalnál 12 kollektíva versenyez a szocialista munkabrigád büszke címért. (mm) A harmadik ötéves terv alatt a novákyl W. Pieck Vegyiüzem három és félszeresére növeli a plasztikus anyagok gyártását. Ennek egyik előfeltétele az üzem bővítése, s ez — amint képünk is mutatja — folyamatban van. (K. Mevald f elv. — CTK) A Kelet-Szlovákiai Vasműnek állandó dolgozókra van szüksége (CTK). - A Kelet-Szlovákiai Vasmű építkezésein részt vett munkások küzlll sokan látogattak szaktanfolyamokat a boülarl üzemi munkaiskolában. Kétszázan csupán ez év elsfl felében e tanfolyamokon sajátították el az emelődaruk kezelését, a kisméretű villamoskocsik vezetését és a szerelőinunkákhoz szükséges szakismereteket. Ezenkívül 48 dolgozó felső ipari Iskolát látogatott és 22 kapott üzemi ösztöndíjat főiskolai tanulmányok folytatására. A Kelet-Szlovákiai Vasmű számára hazánk úgyszólván valamennyi kobéipari üzemében képeznek ki szakembereket, de a legtöbbet Ostraván, Plzeňben, Brnóban, Dubnica nad Váhomban. A vasműnek a legközelebbi években legkevesebb S 000 fij szakképzett dolgozéra lesz szüksége. A szakképzett munkaerők toborzása jelenleg különösen a modellezők, marésok, villamosgépek karbantartói stb. megnyerésére irányul. A nemzeti bizottságok munkaerő osztályainak főleg az említett szakmunkásokra kell összpontosltanlok figyelmüket a munkaerők toborzása folyamán. Helytelen például, hogy a bardejovl J\B tanácsának munkaerőügyi osztálya csak rövid időre nyer meg brigádmunkásokat és azt is többnyire a nagyon fiatal, avagy túl idős emberek sorából. A vasműveknek pedig állandó dolgozókra van szüksége... SZÓBÓL ÉRT AZ EMBER A POSTAI HlRLAPSZOLGÁLAT az a vállalat, amely az újságokat terjeszti. Mást sem tesz, csak terjeszt. Terjeszt városon, falun egyaránt. Annak ellenére, hogy sok lap nem tudja kielégíteni a fokozódó érdeklődést, a Postai Hírlapszolgálat csak terjeszt tovább. Sőt, az érdekesség kedvéért érdemes megemlíteni, hogy a lapterjesztők körében versenyt indított — díjakkal. A fokozódó terjesztési láz szülte azt az elhatározást is, hogy ezentúl a Jednota fogyasztási szövetkezet árujegyzékében szerepeljen a Rudé právo, a Pravda, az Oj Szó és más lap is. Az ötlet nagyszerű I A sajtó termékel ezentúl tetszés szerint vásárolhatók a legeldugottabb falucskában ls, ahol fogyasztási szövetkezet létezik. így történt, hogy az egyik község üzletvezetőjét is meglátogatta a lapterjesztő vállalat képviselője. — Kedves elvtárs, mint mér bizonyára tudja ls, ezentúl az üzletben újságokat ls fog árulni. Miből mennyit rendel? — Én? Hisz egyet már rendeltem ! Mi tagadás, azt se nagyon akarta, de a szakszervezeti sajtófelelős rábeszélte, hogy az újságokból sokat tanul az ember, meg hogy már minden üzletvezető előfizetett valamelyikre. Egye fene, ő se legyen kivétel ... — Bocsánat, nem előfizetésről van szó. Rendelésről, tudja, az üzlet számára. Árulni fogja az újságokat ls, mint mondjuk a gyufát meg az élesztőt. — Ja, az más... Az üzletvezető nem ellenkezett. Volt némi tapasztalata a felsőbb szervekkel. Ha például 11. koronás bort rendelt, kapott 25 koronásat azzal a megjegyzéssel, hogy azt ls el kell adni, elvégre nem fekhet raktáron. Nem mondott német, mert az áruelosztóban neki is könnyen nemet mondanak valami Jobb árú érkezésekor. Volt már erre is példa. Nem jó ezekkel kikezdeni. Különben is, ha az áru nem fekhet raktáron, elfekszik az ő üzletében. Így elmélkedett az újságok felől is. — Akkor miből mennyit küldjünk? — Ahogy jónak látják... Az ÜGYNÖK SZÁMOLNI KEZDETT. A lakosság számát osztotta néggyel, azutá'n újra osztott és talán szorzott is. Végül is megkapta a végeredményt. — Tíz Pravda, tíz Oj Sző. Rendjén? Az üzletvezető bólintott. — Amit pedig nem ad el, azt szépen becsomagolja és visszaküldi. — Még Jobb 1 — gondolta az üzletvezető, és egyszeriben pokoli ötlete támadt. Ahogy megérkezett az újság, minden nap szépen a pult alá tette. Minek is csomagolná ki, mikor az el nem adottat újra be kell csomagolnia. S a csomagba naponta beletette a saját nevére Járó újságot is... Teltek — múltak a napok, hetek. A Postai Hírlapszolgálatnál pedig halmozódott a kimutatás. Egy, csak egy nem ment a fejükbe sehogy sem. Az említett jednotába mindennap 20 újságot küldenek és 21-et kapnak vissza remittendaként. A HIVATALNOK ISMÉT KIKOCSIKÁZOTT a községbe fényt deríteni a titokzatos ügyre. — Jó ember, sok a remittendája — kezdte. Pedig csak három százalék a megengedett. — Már megbocsásson az elvtárs, de Ilyen árum nincs, soha nem ls volt. — Remittenda — el nem adott újság... — Ojság? Ide csak Pravda meg Oj Szó jár... — Ez Igaz, de húsz Jár Ide, huszonegy meg vissza. Árulja el, hogyan csinálja ezt? — Ahogy az elvtárs mondta. — ??? — Amit nem adok el, azt visszaküldöm. — De húszból huszonegyet? — Ja 1 Kérem, abban benne van az az újság ls, amit én fizettem elő... — Ezt meg hogy képzeli? — Ahogy az elvtárs mondta ... — Hogy mondtam? — rivall rá a hivatalnok dühösen. — Hogy amit nem adok el, viszszaküldhetem. És az enyémet sem adom el. — De hisz ez csalás 1 — Már megengedje ar elvtárs... A hivatalnok kék-zöld színt játszott. Az üzletvezető nem látszik buta embernek, de bizonyára őt nézi annak. Ez meg mégis csak felháborító 1 — És abból a húsz újságból se tud eladni egyet se? — Már miért ne tudnék ... — Akkor adja el 1 Ez már más. Szóbői ért az ember. Az előbb csak árúsításpől volt szó. Húsz újság naponta, hát ez ls probléma? Nem. Egyáltalán nem. EZEK UTÁN A KÖZSÉGBEN csak az kapott élesztőt — pedig Ilyenkor, gyümölcsérés Idején ez nagyon keresett áru —, aki vett hozzá az újságot is. Az üzletvezetőt csakhamar Jutalomra terjesztették elő a lapterjesztés terén elért sikereiért. íme, a verseny kimeríthetetlen tartalékai. Zsllka László ÜJ SZr) 5 * 1981. október 5.