Új Szó, 1961. október (14. évfolyam, 273-302.szám)

1961-10-04 / 276. szám, szerda

A Vlky-i Helyi Nemzeti Bizottság a feladatok magaslatán áll A jó munka magától értetődő fogalom • Ellenőrzik a hatékony­ságot • A mezőgazdasági szakbizottság nemcsak gyűlésezik • Kavicsbányában nincs szükség mezőgazdasági szakemberekre • A kertészetben a szocialista munkabrigád címért versenyeznek A Bratislavai Járási Nemzeti Bi­zottságon példás községnek tartlák Vlkyt. A más falubelieket ez bosszantja, mert állandóan szemük­re vetik, miért nem dolgoznak ők ls úgy, mint a vlkyiek. De vajon ho­gyan? Vlky községben jártunk utána, hogy választ kapjunk erre a kér­désre. Az úton téglával megrakott lovas­kocsi halad. A kocsis, Szimeth An­tal az utat nézi, de gondolatai má­sutt Járnak. A közügyekre gondol. Amióta a dolgozók bizalmából a HNB elnöke és az EFSZ vezetőségi tagja lett, a falu és a szövetkezet élete még Inkább érdekli. A párt vezető szerepe sikerekhez vezet A helyi nemzeti bizottságon töb­ben várták az elnököt. A járási nem­zeti bizottság képviselője megbeszél­te vele a népblrók választásának előkészületeit. Azután én álltam út­jába. Ogy tudom, a faluban Jól dol­gozik a helyi nemzeti bizottság. Azt akartam, hogy maga az elnök beszéljen a jó tapasztalatokról. Azonban ő túl szerény ahhoz, hogy a sikerekről szóljon. — Nem csinálunk ml földrengető dolgokat — mondja vonakodva, — de igyekszünk a párt szavára min­dent megtenni. Ennyi az egész I — Tehát a párt vezető szerepe jól érvényesül a faluban? — Igen! — A kommunisták tevékeny tag­jai a helyi nemzeti bizottságnak? — Igen! Arra voltam kíváncsi, milyenek a problémáik és hogyan Intézik azo­kat. Munkájuk módszereit és tapasz­talatait akartam megismerni. A helyi nemzeti bizottság elnökével minden másról beszélhettem, mert értelmes ember. De azt nehéz volt kipuha­tolnom, mi az a különleges valami munkájukban, amivel máshol ls Jő eredményeket érhetne el a helyi nem­zeti bizottság. Nincsenek titkai. Amit végez, száméra — annyira természe­tes, hogy abban semmi említésre méltót nem talál. Elkértem a helyi nemzeti bizott­ság üléseinek jegyzőkönyvelt, hogy azokból válogassak anyagot a be­szélgetéshez. — Látom, hogy foglalkoztak a szö­vetkezeti munka hatékonyságának ellenőrzésével — mondom az elnök­nek. — Igen, szó volt az eleségről, fő­leg a szemes takarmányról, összeha­sonlítjuk készleteinket a szükséglet­tel, s arra törekszünk, hogy a ta­karmánnyal gazdaságosabban bán­junk. A hatékonyság növelésére minden munkaszakon gondot fordl­tunk. Külön bizottságot létesítettünk erre a célra. Tagjai a munkahelye­ken keresik a tartalékokat, és ki­kérik a szövetkezeti tagok vélemé­nyét és javaslatalt. Élenjárnak a három falu versenyében Ä helyi nemzeti bizottság rendsze­resen foglalkozik a gazdaságosság kérdésével. A malinovői és a toma­Sovói EFSZ-szel folyó versenyben nemcsak azt a célt tűzték maguk elé, hogy többet termelnek, hanem azt ls, hogy olcsóbban. A verseny eredményeire büszkék a vlkyiek. Az első félévben egy hek­tár mezőgazdasági földterület után 104 kg húst adtak, a tomášoviak csak fele annyit s a malinovóiak 84,5 kg-ot. Tojásból nagyobb hoza­mot értek el, mint a két falu együtt­véve. Az egy hektárra eső tejmeny­nylség ugyancsak náluk a legna­gyobb. Mindhárom említett termék­nél a termelési költségek alacso­nyabbak, mint feltételezték. Azzal, hogy a helyi nemzeti bi­zottság számon tartja ezeket az eredményeket, nem sokat tesz. Leg­fontosabbnak a tömegpolttlkal mun­kát tartják. A helyi nemzeti bizott­ság mellett működő mezőgazdasági szakbizottság valamennyi szakbizott­ság közül a legtöbbet gyűlésezik. Azonban mégsem az összejövetelek jelentik munkájuk lényegét, hanem az emberek között, a szövetkezet­ben kifejtett tevékenységük. A gyű­léseken csak összegezik észrevéte­leiket s Irányt szabnak munkájuk­nak. Hogy ezt Jől végezhessék, arra már a bizottság összeállításakor gondoltak. Gyümölcsöztetik a tapasztalatokat Domonkos Vincével, a mezőgazda­sági szakbizottság elnökével beszél­gettünk. Kocsis a szövetkezetben. A bizottság többi tagja más-más be­osztásban dolgozik. Dömötör Ernő baromfietető. Ifjú Fejes János a nö­vénytermesztésben dolgozik. Micha­lovics János sertésetető. Fejes Júlia, a nőblzottság elnöknője, háztartás­beli, de a csúcsmunkák idején a szö­vetkezetben dolgozik. Ifj. Horváth János tehénetető. A faluban megbe­csülik őket, mert munkában szerzett gazdag tapasztalatalkat a köz ja­vára gyümölcsöztetik. A szakbizott­ság gyűléseire rendszeresen meghív­ják az agronómust, a zootechnikust, vagy azt a vezetőségi tagot, akit leginkább érint az a kérdés, amiről tárgyalnak. — Iskolázott embereket ls szíve­sen vennénk magunk közé — má* gyarázza Domonkos Vince — azon­ban falunkban ezen a téren nem ér­tünk el eredményt. A szövetkezeti munkaiskolákban tanultunk és a gyakorlati életben keresünk magya­rázatot az olyan kérdésekre, me­lyekre részletes vál^zt kapnak a ta­nulók a mezőgazdasági szakiskolák­ban. Iskolázott szakemberek kellenek A szövetkezet és a helyi nemzeti bizottság több fiatalt küldött már iskolába. Két lány egyéves mező­gazdasági szakiskolát végzett, utá­na férjhez mentek s elvesztek a szö­vetkezet számára. Az egyik egész­ségi állapotára hivatkozva óvodában dolgozik. Egy szövetkezeti tagnak fizették, hogy iskolába járjon. Ebből sincs hasznunk. A fiú Bratislavában vlrágkertészetben dolgozik. Egy má­sik fiút négyéves mezőgazdasági szakiskolára küldték. Három évig ta­nult, Jelenleg kavicsbányában dol­gozik. Vajon miért? Domonkos elv­társ beszélt az illetővel. Megkér­dezte tőle: — Vinci, nem mész vissza az Isko­lába? ' — Nem! — hangzott a rövid vá­lasz. S ezzel az ügyet lezártnak tar­tották. Amilyen következetes a helyi nem­zeti bizottság és a mezőgazdasági szakbizottság más dolgokban, olyan közömbös ebben a komoly kérdés­ben. Vajon azt tartják, hogy a fia­talok magánügye a tanblás, hogy az iskolázás csak a szülők gondja Több ilyen együttműködést A ZlLINAI ÉS TRNA­VAI Magasépltészetl Vállalatoknál szép eredményeket érnek el a fiatal építők. Sike­reik főleg annak kö­szönhetők, hogy már három év óta együtt­működnek, felelősséget éreznek munkájuk Iránt, és hogy gyak­ran tartanak összüzemi értekezletet, amelyen értékelik munkájukat, rámutatnak a hibákra, kicserélik tapasztala­talkat, foglalkoznak kötelezettségvállalá­saikkal, stb. Mindez azt eredményezi, hogy sikereik évről évre szebbek. A nemrégen Trnaván megtartott összüzemi aktlvín sokkal szebb eredményekről számol­tak be a flata"! építők, mint amilyeneket az előző év ugyanazon időszakában értek el. Említsünk meg néhá­nyat. Többek között a múlt év végén a žlll­nal és a trnaval fiatal építők elhatározták, hogy egy-egy építke­zést Ifjúsági Építkezés­nek neveznek el. A vál­lalásukat túlszárnyal­ták, amennyiben az előbbiek 54-et, az utób­biak pedig 40-et nevez­tek el Ifjúsági Épftke­és felelőssége? Nem f Rendszerünk milliókat fordít az oktatásra. Az egész társadalom pénze megy erre a célra. Nemcsak Jogunk, de er­kölcsi kötelességünk is felelősségre vonni az olyan egyént, aki három évig élvezte a tanulással járó elő­nyöket, s a végén ki tudja miért, otthagyja az Iskolát. A helyi nem­zeti bizottság vonja le a tanulságot az Ilyen esetből és Szlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottságá­nak szeptember 15-1 határozata alap­ján céltudatos szervező munkával, minden rendelkezésükre álló eszköz­zel, tervszerűen gondoskodjék a me­zőgazdasági dolgozók szakképzettsé­gének növeléséről. A tapasztalatok azt bizonyítják, nem elég az embe­reket csak megnyerni, hogy jelent­kezzenek az iskolába, hanem erősí­teni kell bennük a tudatot, meny­nyire fontos feladat vár rájuk a szövetkezetben, ha kitanulnak. A megoldott és a „megoldatlan" problémák Akadnak nehézségek. Mikor az őszi munkákról tárgyalt á mezőgaz­dasági szakbizottság, megállapította, hogy a műtrágyázáshoz szuperfosz­fát kellene. A HNB titkára Bratisla­vában közbenjárt, elintézte, hogy idejében megkapják. Vannak azon­ban dolgok, melyek elintézése nem olyan egyszerű. Már két éve tervbe vették egy burgonyaszedő gép vá­sárlását. Pénzük van, de nem tud­ják beszerezni. A pótkocsikra is hiába keresnek gumiabroncsokat. Még jő, hogy a gépekkel kölcsö­nösen kisegítik egymást a szövetke­zetek. Jő kapcsolatuk van a Janlky Állami Gazdasággal ls. A napokban két silókombájnjuk náluk dolgozott s ők egy DT-54-es traktort kaptak cserébe, amely 30 hektáron elvégez­te a búza alá való szántást. Fáradságot nem ismerő nagy munkakedvvel A gépek nagy segítséget Jelente­nek, a döntő szerep mégis az embe­reké. A nemzeti bizottságban azon­ban nem panaszkodnak. Olyan Jő a munkakedv a szövetkezetben, hogy megbirkóznak minden feladattal. A répaegyelésnél a zootechnikus négy óra előtt ment ki dolgozni a részére kijelölt parcellára. Első akart lenni. Meglepetésére már 18-an megelőz­ték. A kertészetben, ha kell, még késő este is hordják a földekről a napköz­ben leszedett termést. Az Igyekezet megmutatkozik az eredményeken. Tavaly a kertészetben 9 hektáron 600 000 korona bevételük volt. Az Idén 6,5 hektáron akartak elérni Ilyen eredményt. Ha termésüket nem éri Jégeső, amely több mint százezer korona kárt okozott, meg ls valósí­tanák elhatározásukat. Jő a kollek­tíva, a kertészetben nagyobbrészt fiatalok dolgoznak. Az év elejétől a szocialista munkabrigéd címért versenyeznek. Nemcsak a pártszerve­zetnek, a szövetkezet vezetőségé­nek, a tömegszervezetnek, de nagy­részt a helyi nemzeti bizottságnak ls érdeke, hogy a kollektíva elérje célját. DRÁBEK VIKTOR zésnek. A szocialista munkaversenyre na­gyobb gondot fordítot­tak. A szakképzettség terén is figyelemre méltók a sikereik. A žillnai fiatalok közül 395-en, a trnavalak közül 385-en gyarapít­ják tudásukat a külön­böző fokozatú Iskolá­kon. Az újítási javasla­tokkal 790 500 koronát takarítottak meg. A žilinaí vállalatnál 29, a trnavalnál 12 kollek­tíva versenyez a szo­cialista munkabrigád büszke címért. (mm) A harmadik ötéves terv alatt a novákyl W. Pieck Vegyiüzem három és félszeresére növeli a plasztikus anyagok gyártását. Ennek egyik elő­feltétele az üzem bővítése, s ez — amint képünk is mutatja — folya­matban van. (K. Mevald f elv. — CTK) A Kelet-Szlovákiai Vasműnek állandó dolgozókra van szüksége (CTK). - A Kelet-Szlovákiai Vasmű építkezésein részt vett munkások küzlll sokan látogattak szaktanfolyamokat a boülarl üzemi munkaiskolában. Kétszá­zan csupán ez év elsfl felében e tanfo­lyamokon sajátították el az emelődaruk kezelését, a kisméretű villamoskocsik vezetését és a szerelőinunkákhoz szük­séges szakismereteket. Ezenkívül 48 dol­gozó felső ipari Iskolát látogatott és 22 kapott üzemi ösztöndíjat főiskolai tanul­mányok folytatására. A Kelet-Szlovákiai Vasmű számára ha­zánk úgyszólván valamennyi kobéipari üzemében képeznek ki szakembereket, de a legtöbbet Ostraván, Plzeňben, Br­nóban, Dubnica nad Váhomban. A vas­műnek a legközelebbi években legkeve­sebb S 000 fij szakképzett dolgozéra lesz szüksége. A szakképzett munkaerők toborzása jelenleg különösen a model­lezők, marésok, villamosgépek karban­tartói stb. megnyerésére irányul. A nemzeti bizottságok munkaerő osz­tályainak főleg az említett szakmunká­sokra kell összpontosltanlok figyelmü­ket a munkaerők toborzása folyamán. Helytelen például, hogy a bardejovl J\B tanácsának munkaerőügyi osztálya csak rövid időre nyer meg brigádmunkáso­kat és azt is többnyire a nagyon fia­tal, avagy túl idős emberek sorából. A vasműveknek pedig állandó dolgozók­ra van szüksége... SZÓBÓL ÉRT AZ EMBER A POSTAI HlRLAPSZOLGÁLAT az a vállalat, amely az újságokat ter­jeszti. Mást sem tesz, csak ter­jeszt. Terjeszt városon, falun egy­aránt. Annak ellenére, hogy sok lap nem tudja kielégíteni a fokozódó érdeklődést, a Postai Hírlapszolgá­lat csak terjeszt tovább. Sőt, az ér­dekesség kedvéért érdemes megem­líteni, hogy a lapterjesztők köré­ben versenyt indított — díjakkal. A fokozódó terjesztési láz szülte azt az elhatározást is, hogy ezen­túl a Jednota fogyasztási szövetke­zet árujegyzékében szerepeljen a Rudé právo, a Pravda, az Oj Szó és más lap is. Az ötlet nagyszerű I A sajtó termékel ezentúl tetszés szerint vásárolhatók a legeldugot­tabb falucskában ls, ahol fogyasz­tási szövetkezet létezik. így történt, hogy az egyik község üzletvezetőjét is meglátogatta a lapterjesztő vállalat képviselője. — Kedves elvtárs, mint mér bi­zonyára tudja ls, ezentúl az üzlet­ben újságokat ls fog árulni. Miből mennyit rendel? — Én? Hisz egyet már rendel­tem ! Mi tagadás, azt se nagyon akarta, de a szakszervezeti sajtófelelős rá­beszélte, hogy az újságokból sokat tanul az ember, meg hogy már min­den üzletvezető előfizetett valame­lyikre. Egye fene, ő se legyen ki­vétel ... — Bocsánat, nem előfizetésről van szó. Rendelésről, tudja, az üz­let számára. Árulni fogja az újsá­gokat ls, mint mondjuk a gyufát meg az élesztőt. — Ja, az más... Az üzletvezető nem ellenkezett. Volt némi tapasztalata a felsőbb szervekkel. Ha például 11. koronás bort rendelt, kapott 25 koronásat azzal a megjegyzéssel, hogy azt ls el kell adni, elvégre nem fekhet raktáron. Nem mondott német, mert az áruelosztóban neki is könnyen nemet mondanak valami Jobb árú érkezésekor. Volt már erre is pél­da. Nem jó ezekkel kikezdeni. Kü­lönben is, ha az áru nem fekhet raktáron, elfekszik az ő üzletében. Így elmélkedett az újságok fe­lől is. — Akkor miből mennyit küld­jünk? — Ahogy jónak látják... Az ÜGYNÖK SZÁMOLNI KEZ­DETT. A lakosság számát osztotta néggyel, azutá'n újra osztott és talán szorzott is. Végül is megkap­ta a végeredményt. — Tíz Pravda, tíz Oj Sző. Rend­jén? Az üzletvezető bólintott. — Amit pedig nem ad el, azt szépen becsomagolja és vissza­küldi. — Még Jobb 1 — gondolta az üz­letvezető, és egyszeriben pokoli ötlete támadt. Ahogy megérkezett az újság, min­den nap szépen a pult alá tette. Minek is csomagolná ki, mikor az el nem adottat újra be kell cso­magolnia. S a csomagba naponta beletette a saját nevére Járó új­ságot is... Teltek — múltak a napok, he­tek. A Postai Hírlapszolgálatnál pe­dig halmozódott a kimutatás. Egy, csak egy nem ment a fejükbe se­hogy sem. Az említett jednotába mindennap 20 újságot küldenek és 21-et kapnak vissza remittenda­ként. A HIVATALNOK ISMÉT KIKOCSI­KÁZOTT a községbe fényt deríteni a titokzatos ügyre. — Jó ember, sok a remittendája — kezdte. Pedig csak három szá­zalék a megengedett. — Már megbocsásson az elvtárs, de Ilyen árum nincs, soha nem ls volt. — Remittenda — el nem adott újság... — Ojság? Ide csak Pravda meg Oj Szó jár... — Ez Igaz, de húsz Jár Ide, hu­szonegy meg vissza. Árulja el, ho­gyan csinálja ezt? — Ahogy az elvtárs mondta. — ??? — Amit nem adok el, azt vissza­küldöm. — De húszból huszonegyet? — Ja 1 Kérem, abban benne van az az újság ls, amit én fizettem elő... — Ezt meg hogy képzeli? — Ahogy az elvtárs mondta ... — Hogy mondtam? — rivall rá a hivatalnok dühösen. — Hogy amit nem adok el, visz­szaküldhetem. És az enyémet sem adom el. — De hisz ez csalás 1 — Már megengedje ar elvtárs... A hivatalnok kék-zöld színt ját­szott. Az üzletvezető nem látszik buta embernek, de bizonyára őt nézi annak. Ez meg mégis csak felháborító 1 — És abból a húsz újságból se tud eladni egyet se? — Már miért ne tudnék ... — Akkor adja el 1 Ez már más. Szóbői ért az em­ber. Az előbb csak árúsításpől volt szó. Húsz újság naponta, hát ez ls probléma? Nem. Egyáltalán nem. EZEK UTÁN A KÖZSÉGBEN csak az kapott élesztőt — pedig Ilyen­kor, gyümölcsérés Idején ez na­gyon keresett áru —, aki vett hozzá az újságot is. Az üzletvezetőt csakhamar Juta­lomra terjesztették elő a lapter­jesztés terén elért sikereiért. íme, a verseny kimeríthetetlen tartalékai. Zsllka László ÜJ SZr) 5 * 1981. október 5.

Next

/
Thumbnails
Contents