Új Szó, 1961. október (14. évfolyam, 273-302.szám)

1961-10-26 / 298. szám, csütörtök

fA S/ovjjetnnio KoniEDiiiiista Pártjának XXII. kongresszusa Ä pártélet lenini elveinek győzelme megszilárdította a nemzetközi kommunista mozgalmat fi, N. Ponomarjov elvtárs felszólalása Elvtársaki Azok a nagyszerű sikerek, melyekkel a párt kongresszusa elé állott, a párt üj nagyszabású tervei, a programban kifejezett alkotó következtetései annak az óriási elméleti, politikai és szervező munkának az eredményei, amelyet a párt a XX. kongresszus határozatainak alapján' fejtett ki. A XX. kongresszus magasra emelte Lenin zászlaját, elítélte a sztálini személyi kultuszt, helyreállította a párt és a szovjet szervek tevékenységének lenini alapelveit, kitűzte a további előrehaladás útját és tág teret biztosított a pártás a nép aktivitása kibontakozásának, a tömegek alkotómunkájának. A Központi Bizottság Hruscsov elvtárs vezetésével lenini elvszerűséggel és következetességgel szervezte meg a küzdelmet a XX. kongresszus határozatainak végrehajtásáért. A párt és a szovjet nép egyöntetűen támogatta a Központi Bizottság óriási eredményes tevékenységét, csak Molotov, Kaganovics, Malenkov, Vorosilov, Bulganyin, Szaburov, Pervuhin, és a hozzájuk csatlakozott Sepllov pártellenes csoportja fogadta ellenségesen a Központi Bizottság intézkedéseit. A pártellenes frakciós csoport elleni küzdelemben a párt jövőbeni irányvonala volt a tét, az, vajon a széles, ragyogó lenini úton halad-e avagy visszasüllyed a régi útra, azokba a hibákba és fogyatékosságokba, amelyek sok szenvedést és bajt okoztak a pártnak és a népnek egyaránt. Hruscsov elvtárs és a vitában felszólalt többi elvtárs rámutatott, milyen antileninista, rothadt álláspontot foglalt el a pártellenes csoport, milyen komoly károkat okozhatott volna a kommunizmus ügyének. A párt Irányvonalának alapvető kérdéseiért, tehát ideológiai kérdésekért folyt a harc. A XX. pártkongresszus kitűzte az ideológiai munka alapvető megjavításának útját. A kongresszus bírálta a párttörténet „rövid tanfolyamát", mert Sztálin személyi kultusza hatotta át, helytelenül világított meg számos alapvető kérdést és lebecsülte Lenin, a párt és a néptömegek szerepét. Ogy határozott, hogy kl kel! dolgozni az SZKP tudományos marxista történelmi tankönyvét. Természetesen ki kellett dolgozni a szükséges irányelveket a könyv helyes lenini Irányzatú összeállítására. Az irányelvek megvitatásakor, a Központi Bizottság elnökségének ülésén Molotov és Kaganovics szinte tajtékozva a dühtől még annak puszta gondolata ellen ls tiltakoztak, hogy a leninizmus követelményeinek megfelelő fij párttörténeti könyvet dolgozzanak kl. Molotov 1957 áprilisában, röviddel a pártellenes csoport nyílt akciója előtt a sajtóban agyonmagasztalta a párttörténet „rövid tanfolyamát" és egy szóval sem tett említést a személyi kultusz káros következményeiről. Sőt bizonyos „elméleti" alapot akart teremteni a sztálini személyi kultusz Idején történt hibák és törvényesség igazolására. Molotov ezt írta a cikkben: „Tudjuk, hogy nagy és bonyolult történelmi feladatok megvalósításában elkerülhetetlenül előfordulnak hibák, néha súlyos hibák. Senkinek sincs biztosítéka arra, hogy elkerülje a hibákat." Másszóval Molotov be akarta bizonyítani: így volt ez a személyi kultusz idején, így lesz ez a jövőben is. A párt és Központi Bizottsága azonban kijelentette, nem, ennek nem szabad többé megtőrténniel A lenini szervezeti szabályzatok megkövetelik, hogy a párttagok feleljenek tetteikért. A frakciós csoport tagjainak is felelniük kell azért, hogy a személyi kultusz idején, valamint a XX. kongresszus után pártellenesen cselekedtek. Malenkov, Molotov és Kaganovics különösen felelős a becsületes kommunistákkal szemben elkövetett gyalázatos, törvénytelen cselekményekért. Ezért nincs többé helyük Lenin pártjának soraiban. A XX. pártkongresszus széles utat nyitott az elmélet kibontakoztatására és gazdagítására. Most, hogy a szocializmus teljesen és véglegesen győzött a szovjetországban,- teljes nagyságában felmerült a szovjetország és az egész emberiség szempontjából alapvető jelentőségű kérdés: a Szovjetunió átmenete a kommunizmusba. A párt e kérdésre a programtervezettel válaszolt, melyet a Központi Bizottság Hruscsov elvtárs közvetlen irányításéval dolgozott ki. Mindenekelőtt Hruscsov elvtárs elméleti tevékenységének, annak a nagyszerű képességének az érdeme, hogy szorosan össze tudja kapcsolni a kommunista építés elméletét és gyakorlatát, hogy pártunk most a kommunista építés lelkesítő programjával vérteződött fel. A program nemcsak a társadalom üj fejlődési szakaszának és korunk jelenségeinek mély elméleti elemzését, hanem a gazdasági, kulturális és államépítés, a párt és a szovjet nép egész életének és tevékenységének kibontakoztatott programját tartalmazza. A kommunizmus építéséről a XX. század második fele konkrét történelmi viszonyainak, a tudományos-műszaki forradalomnak ős a nemzetközi erők jelenlegi megoszlásának tekintetbevételével ad képet. A legnagyobb alapvető elméleti és gyakorlati jelentősége a kommunizmus és a kommunista építés ábrázolásának van, mely az egész problémára jellemző. Lényege az, hogy a kommunizmust nemcsak a legtökéletesebb és legigazságosabb társadalmi rendszerként, hanem a termelőerők, a tudomány és technika, az ember kulturális és erkölcsi tulajdonságai elképzelhető legnagyobb fokú kibontakozásának rendjeként értelmezi. A program megcáfolja a kommunizmusról vallott áltudományos vulgarizáló elképzeléseket és megmutatja, hogyan fog megvalósulni a gyakorlatban az a világtörténelmi feladat, hogy „mindenki képességei szerint, mindenkinek szükségletei szerint". E képlet mindkét része elválaszthatatlan egymástól. A nagyfokú munkatermelékenység, a társadalom valamennyi tagjának fáradhatatlan előrehaladása, törekvése, kulturális és műszaki színvonalának emelésére, a kommunista együttélés szabályainak példás betartása és a közéleti szereplés — mindez a kommunizmus követelményeinek a megtestesülése, annak a megtestesülése, hogy „mindenki képességei" szerint. A munkatermelékenység legmagasabb világszínvonalának elérése, valamint a termelőerők fejlesztése olyan bőséget teremt, mely lehetővé teszi a képlet másik részének, azaz a szükségletek szerinti jutalmazásnak a megvalósítását. A program tehát megmutatja a kommunizmus nagy jelszava „mindenki képességei szerint, mindenkinek szükségletel szerint" mindkét alapvető tézisének konkrét megoldását. A programtervezetben feldolgozott eszmék tömör rendszere, melyet mély belső egység hat át, új magasabbrendű szakaszt jelent a marxizmus-leninizmus fejlődésében. Ennek a szakasznak óriási jelentősége az, hogy az elmélet a kommunista társadalom felsőbb szakasza építésének eszközévé válik. A kommunista társadalom építése a Szovjetunióban két világrendszer — a szocialista és a tőkés világrendszer fennállásának feltételei között bontakozik ki. A programtervezet kiemeli, hogy az imperializmus nem szűnik meg harcolni hazánk, a szocializmus és a béke erői ellen. Aipíg az imperializmus létezik, fennáll a háború veszélye is. A Szovjetunió hosszú időn át viselte a kapitalizmus ellen vívott küzdelem fő terhét. A gazdasági verseny terén, politikai, katonai és ideológiai téren ma is hazánk viáell a tőkés világrendszer elleni harc fő terhét. Ma az antikommunizmusban testesül meg az, ami a legreakciósabb, ami szovjetellenes és demokráciaellenes. A burzsoá propaganda és politika egész rendszere jelenleg különösen a nemzetközi kapcsolatok területén — az antikommunizmusra támaszkodik. Éle a Szovjetunió és a szocialista tábor, a nemzeti felszabadító mozgalom, a forradalmi proletariátus és marxista-leninista élcsapata ellen Irányul. Ma az egyik legfontosabb felqdat az elszánt küzdelem az antikommunlzmus ellen, melynek zászlaja alatt az Imperialista körök előkészületeket tesznek egy új világháborúra, lábbal tiporják számos állam szuverenitását, harcolnak a nemzeti felszabadító mozgalmak ellen és üldöznek mindent, ami becsületes és haladó szellemű. Pártunk programjának óriási jelentősége az, hogy erőteljesen és világosan kidomborítja a kommunizmus nemes vonásalt és ezzel súlyos csapást mér az antlkoirímunlzmusra. A Szovjetunióban épülő kommunista társadalmat a legfejlettebb társadalomként ábrázolja az emberiség előtt. Ez a társadalom 20 év múlva kétszer annyi iparcikket fog gyártani, mint most a nem szocialista világ, és minden lakójára kétszer, sőt még többször annyi ipari és mezőgazdasági termék fog jutni, mint a legfejlettebb tőkés országban, az USA-ban. Valóban irigylésreméltó küldetés jutott osztályrészül a szovjet ifjúságnak, az, hogy felépítse a kommunizmust és abban a gyönyörű társadalomban éljen, mely diadalra juttatja a földön a békét, munkát, szabadságot, egyenlőséget, testvériséget ás valamennyi nép boldogságát, — e szavakkal kezdte beszédét Sz. P. Pavlov, a Komszomol Központi Bizottságának első titkára. Az ifjúság szívvel-lélekkel az új programtervezet mellé állott. Ojabb erővel, kezdeményezéssel, munkaaktivitással tölti el a fiúkat ás lányokat az a tény, hogy a kongreszszus nagyra becsülte a lenini Komszomol tevékenységét. A lenini Kommunista Ifjúsági Szövetség a XX. pártkongresszus óta alaposan átszervezte munkáját, tökéletesítette munkamódszereit, eszmeileg és szervezetileg megszilárdult. A kommunista párt és Központi Bizottsága sokoldalúan előkészítette az ifjú nemzedéket a társadalom építésére. A párt nagy feladatokat bízott a Komszomolra. Egész nemzedék nevelődött és edződött meg e feladatok teljesítésében. A Komszomol munkájában igen nagy szerepet játszik a szűzföldek termővététele. Tudjuk, hogy a személyi kultusz idején nem bízták meg olyan nagy és konkrét feladatokkal a Komszomolt, amelyek megihlették volna a fiatalokat. Ezért talált oly viharos, lelkes visszhangra a párt felhívása, hogy tegyék termővé a szüzföldeket. Több mint 700 ezer hazafi költözött az új földek vidékére. Az Ifjúság bebizonyította hűségét a párthoz, a Központi Bizottsághoz és Nyikita Szergejevics Hruscsovhoz, a hű. leninistához. A szovjet ifjúság és az egész nép lelkes részvétele a szűzföldek termővétételében taA program megmutatja a kommunizmus való lényegét és ezzel megcáfolja az antikommunizmus koholmányalt. Az antikommunlzmus sötét hadseregének soraiban gyalázatos szerepet játszanak a jobboldali szociáldemokrata vezetők. A Brandttal egyívású renegátok ma oly mélyre süllyedtek, hogy egy követ fújnak Adenauerrel és fasiszta környezetével. Mindent megtesznek, hogy a szociáldemokrácia eldobja a hagyományos szocialista zászlókat és a munkásosztály jelszavalt. Kongresszusunk napjaiban Rómában összeült a Szocialista Internacionálé rendes kongreszszusa. Rendezőinek az a szándékuk, hogy a kongresszus olyan nyilatkozatot fogadjon el, mely szembehelyezkednék a 81 kommunista párt értekezletének Nyilatkozatával és — szavai szerint — a szocializmus elleni „ellentámadás" alapját képezné. A nyilatkozatot, melyet a külföldi sajtó már nyilvánosságra hozott, az utolsó betűig antikommunista és szovjetellenes szellem hatja át. Azt állítja, hogy Nyugat-Európában, az USA-ban és Japánban „felszámolták a kapitalizmus legrosszabb hibáit" és hogy a NATO a béke védőpajzsa. Ez már nem is reformizmus, hanem az imperializmus és a háborús erők nyílt kiszolgálása. Vitathatatlan, hogy tovább fog mélyülni a szociáldemokrácia jelenlegi válsága. A munkásosztály eszményeihez hű derék szociáldemokraták, akik a burzsoáziával folytatott együttműködés s a háborús erők támogatása ellen küzdenek, egyre inkább arra a következtetésre jutnak, hagy a kommunistáké az Igazság, hogy egységet kell teremteni a békéért, a monopóliumok önkénye ellen, a dolgozók létérdekeiért folytatott harcban. Pártunk programja nagy lehetőségeket nyújt a szovjet nép, valamint a békéért és a társadalmi haladásért küzdő erők egyesülésére. Elvtársak! A pártélet lenini elveinek győzelme megszilárdította a nemzetközi kommunista mozgalmat. A XX. kongresszus után 12 kommunista párttal bővült a testvérpártok családja, a kommunisták nemzetközi hadserege pedig 7 millió emberrel gyarapodott. Marx és Engels életében csak 300 kommunista volt a világon. Ma egyetlen olyan ország sincs Európában, Ázsiában, Amerikában, Ausztráliában és Óceániában, ahol ne működnék kommunista párt. Egyre több kommunista párt születik a megpróbáltatásokat átélő Afrikában. A kommunisták száma eléri a 40 milliót az egész világon. A kommunista mozgalom a történelem folyamán most lett valóban világjellegű. Ez a marxizmus-leninizmus és a kommunizmus ügyének hatalmas győzelme. A szovjet kommunisták nagy figyelemmel követik a tőkés országokban élő testvéreik harcát. A kommunista pártok az emberiség reményei. A levitézlett bomló tőkés társadalomban a kommunisták a nép érdekeinek legönfeiáldozóbb harcosai, leghívebb képviselői. A népek szerencséje, hogy a kommunista párlok gyarapodnak, megedződnek és utat mutatnak a néptömegeknek az érdekeikért folytatott küzdelemben. A kommunista világmozgalom korunk legszervezettebb, legtekintélyesebb és legnagyobb ereje lett. A Szovjetunió Kommunista Pártja, melyet lálóan bizonyította mennyire kudarcot vallottak a frakciósok szánalmas maroknyi csoportjának nézetei. A szűzföldek termővététele alapjában megváltoztatta a Komszomol és az egész szovjet ifjúság, munkáját, az ifjúság most már aktívan részt vesz a gazdaság építésében. Pavlov elvtárs tájékoztatta a kongresszust a Komszomol XIII. kongresszusán bejelentett konkrét vállalások lényeges túlteljesítéséről. A Komszomol több mint 1 200 000 tagját küldte kl a legfontosabb iparágak építkezéseire. Űk segítettek határidő előtt befejezni a nagyolvasztókat és martinkemencéket, a hengerműveket, 54 nagykapacitású vegyiüzemet és 20 ezer kilométer hosszú gázvezetéket, vasútat és villamosított vasútvonalat lerakni. A kongresszusi versenyben négy hónap alatt 64 nagy Ipari létesítményt helyeztek üzembe az ifjúság tevékeny részvételével. Több mint 2 millió ifjúmunkás teljesítette évi feladatait a munka termelékenyságének elérésében a kongresszus tiszteletére. A XX. pártkongresszust követő években a fiúk és leányok megtanulták becsülni a földet és a paraszt munkáját. A Komszomol több mint 2 és fél millió tagját küldte dolgozni az állattenyésztő farmokra. Nagy lelkesedéssel és felelősségtudattal látott hozzá az Ifjúság a kukoricatermesztéshez. Az Ifjúság körében igen nagy visszhangja volt Hruscsov elvtárs felhívásának, hogy menjenek a fiatalok a tajgába, a hegyekbe, a sivatagokba és segítsenek a természeti kincsek kiaknázásában, hogy a szovjet népet szolgálják. Pavlov elvtárs megemlítette a moszkvai Vlagyimir Iljics Üzem dolgozójának, Arafelov komszomolistának a példáját, aki így fogadta ' Lenin a proletár nemzetköziség szellemében nevelt, mindenkor törődött és törődik a kom-, munisták nemzetközi hadseregének szilárd tö-: mörségével. Csak egy párt, az Albán Munkapárt vezetői kezdtek az utóbbi időben aljas küzdelmet pártunk politikája, a nemzetközi kommunista mozgalom pozíciói és dokumentumai ellen. Ellenzik a XX. kongresszus irányvonalát, a proletár nemzetköziség elveit, aláássák a szocialista tábor egységét. Gyakorlatukban olyan módszereket alkalmaznak, amelyek megengedhetetlenek a marxista-leninista pártok soraiban. Elvtársak! Pártunk a nemzetközi munkásosztály és a világ felszabadító mozgalma iránti fő nemzetköz! kötelességének tartja a kommunizmus felépítését a Szovjetunióban. A XXII. kongresszus méltán áll a világközvélemény figyelmének központjában. Programunk eszméi minden országba eljutottak, A történelem nem ismer még egy olyan dokumentumot, melynek ilyen óriási vonzóereje lenne, mely ilyen rendkívül nagy hatást gyakorolna a világ dolgozóinak gondolat- és ér-: zelemvilágára, mint a mi programunk. A programban kitűzött feladatok teljesítése lehetővé teszi, hogy: először, rendkívül nagy mértékben meg-, szilárdítsuk a szocializmus nemzetközi pozí-; cióit, a világfejlödés döntő tényezőjévé te-; gyük a szocialista világrendszert, és ily mó-: dón egyre nagyobb mértékben elősegítsük a reakció erőinek és a dolgozók Imperialista kizsákmányolásának a iftegfékezését; másodszor, szövetségeseinkkel egyetemben olyan fölénybe juttassuk a béke erőit, amely lehetővé teszi, hogy már' csírájában elfojtsuk az agresszorok kalandjait, örökre meggátol-, juk a világháborút, bár a kapitalizmus szá-1 mos országban még mindig fennmarad; harmadszor, megszilárdítsuk a világ felszá-: badító mozgalmának alapját, egyre növekvő se-: gítséget nyújtsunk a gyarmati uralom alól fel-i szabadult államoknak további előrehaladásuk-) ban, a független fejlődés és a szociális halas dás útján; negyedszer, nagy tettekkel, a társadalom legtökéletesebb megszervezésének példájával, a termelőerők felvirágoztatásával, az ember boldogsága ős jóléte összes feltétele megteremtésével bebizonyítsuk a kommunizmus óriási fölényét a népellenes tőkés rendszer, felett, felmagasztaljuk a kommunizmus eszméit és további százmilliókat nyerjünk meg köve-j tésükre. Az SZKP programjának teljesítése felemell az egész emberiséget, meggyorsítja minden nép társadalmi haladását, s végül hozzájárul az emberiség életének szabaddá és boldoggá tevéséhez. A szovjet kommunisták és a szov-! jet nép óriási lelkesedéssel és egyre fokozó-; dó energiával fog dolgozni e nagy célok el-i érésén. Pártunk a kitűzött feladatok helyességéről és megvalósíthatóságáról mélyen meggyőződve a szovjet néppel és az egész emberiséggel szemben érzett felelősségének tudatában fogadja el az új programot. A párt és az egész szovjet nép szívvel-lélekkel magáévá tette e programot. Ez biztos záloga annak, hogy az elkövetkező húsz évben megvalósul a prog-. ram, felépül a kommunizmus hazánkban. i a felhívást: „Válaszul Nyikita Szergejevics Hruscsovnak a XXII. pártkongresszuson mondott beszédére, kérem, hogy küldjenek bolygónkon, vagy határain túl bárhová, ahová kiküldésemet a Szovjetunió Kommunista Pártja szükségesnek fogja taitani." Az Ifjúság szívvel-lélekkel magáévá tette a kommunizmus eszméit és cselekvően küzd értük. Pavlov megnevezte a XXII. kongresszus ifjú küldötteit, akik abban a megtiszteltetésben részesültek, hogy a legjobb dolgozókkal, a kiváló államférfiakkal és közéleti személyiségekkel együtt Jóváhagyhatják az emberi történelem első kommunista programját. Pavlov elvtárs a továbbiakban a serdülő nemzedék kérdéseivel foglalkozott és bírálta a tudományos pedagógiai Intézeteket. Felszólította a szovjet közvéleményt, hogy játsszék még tevékenyebb szerepet az iskola életében. Kiemelte az irodalom és a művészet nagy jelentőségét a nevelőmunkában és hangoztatta, hogy az Ifjúságnak mindenekelőtt olyan alkotásokra van szüksége, amelyek őt alkotómunkára, hőstettekre lelkesítenék, és a kommunizmus eszméiért folytatott küzdelemre nevelnék. A Komszomol története — a párt hű szolgálatának a története. Büszkék vagyunk rá, hogy az SZKP XX. kongresszusa után több mint másfél millió legjobb komszomollsta lépett be Lenin nagy pártjába. A kongresszus előtti napokban rendezett gyűléseken és öszszejöveteleken mintegy 48 millió fiú és leány levéllel fordult a XXII. pártkongresszushoz és ünnepélyesen megfogadta, hogy minden erejét s tudását a kommunizmus építésének szenteli. A lénini Komszomol 19 millió tagja és az egész szovjet ifjúság továbbra ls határtalanul ragaszkodni fog a párthoz, még szorosabbra zárja sorait a párt lenini Központi Bizottsága köré. Ä párt nagy feladatokat bízott a Komszomolra Sz. P. Pavlovnak, a Komszomol Központi Bizottsága első titkárának felszólalása UJ SZÖ 4 * 19B1' Október 28.