Új Szó, 1961. október (14. évfolyam, 273-302.szám)

1961-10-25 / 297. szám, szerda

A Szovjetii niő Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa Dmitrij Poljanszkij elvtárs felszólalása (Folytatás a 3. oldalról) mondotta, — nagy jelentőségű a köztársasági és a területi szervek szervező munkája, a kolhozok és a szovhozok jő káderekkel való megerősítése, a technika nagyobbméretű ér­vényesítése és mindenekelőtt a föld helyes kihasználása. Elítélte a füves vetésforgó­rendszer sablonos alkalmazását és kijelentet­te, hogy a köztársaságban már' intézkedése­ket készítenek elő a vetésterületek összetéte­lének megjavítására. Az OSZSZSZK-nak a jövőben évi 12 milliárd pud gabonát kell termelnie. Ez felével több, mint az egész Szovjetunió mostani termelése. Nehéz és bonyolult feladat ez, de teljesíthe­tő — folytatta D. Poljanszkij. — Ezt megerő­sítik legjobb gazdaságaink tapasztalatai, ame­lyeknek száma az ÖSZSZSZK-ban szüntelenül növekszik. D. Poljanszkij ezután az állami és gazdasági Igazgatás területi szerveinek tökéletesítéséről beszélve hangsúlyozta, hogy nagy figyelmet szentelnek majd a járási szervek megerősíté­sére. Feltételezhető, hogy éppen a járási köz­pontokban jönnek majd létre azok az alap­vető mezőgazdasági ipari társulások, amelyek­ben a mezőgazdaság szervesen egyesül a nö­vényi és állattenyésztési termékek ipari feldol­gozásával, mert ezt megköveteli a gazdasági célszerűség. Elvtársaki Megtett utunk eredményei vitat­hatatlanul igazolják a XX. kongresszuson el­fogadott lenini irányvonal helyességét. Ezt követve a párt rendszeresen törődött a gazdaság és kultúra fejlesztésével, a tudo­mány fellendítésével, védelmi erőnk megszi­lárdításával. A szocialista tábor testvérpárt­jaival és valamennyi békeszerető erővel kar­öltve nem engedte meg az imperialistáknak, hogy letérítsék a két rendszer versenyét a békés útról. Sikerült elhárítanunk a háborút és biztosítani a békés munka lehetőségét a szovjet népnek és más népeknek. Ez pedig hagy vívmány. A párt ma sokszorozott erő­vel tovább törekszik a béke megszilárdításá­ra, a második világháború maradványainak felszámolására. Mi mindnyájan egyöntetűen és lelkesen helyeseljük s támogatjuk a párt­nak ezt a lenini útját. A XXII. kongresszus jelentős esemény a párt és a szovjet nép életében. Oj korszakot nyit, s ebben felépítjük a leghaladóbb és leg­igazságosabb társadalmat, a kommunista tár­sadalmat. Az SZKP programja óriási mágnesként von­ka a világ dolgozóit, a szabadságukért küzdő népeket. Mint világító, torony bevilágítja a né­peknek a békéhez és a boldogsághoz vezető útját. Elvtársaki A Központi Bizottság tevékeny­ségéről és a pártprogramról szóló beszámoló értékelte a párt gyakorlati tevékenységének a XX. és XXI. pártkongresszus határozatai teljesítésében elért eredményeit. Mindkét be­számoló általánosítja a kommunista építés óriási tapasztalatait és utat mutat azoknak az új feladatoknak a megoldására, melyek a kommunizmus felépítéséért folytatott küzde­lemben merülnek fel a szovjet emberek előtt. A párt az első évekhez hasonlóan rendület­lenül érvényesítette a nehézipar elsődleges fejlesztésének irányvonalát és ennek alapján biztosította a népgazdaság valamennyi ágának a fejlődését. A beszámolók meggyőzően iga­zolták, milyen nagy sikereket ért el hazánk ipari erejének szilárdításában. A mezőgazdaság fejlesztése terén ís sokat tettünk. A Központi Bizottság 1953 évi szep­temberi plénuma óta igen nagy erőfeszítést tett a mezőgazdaság termelőerőinek -növelésé­re, és ma jogosan állíthatjuk, hogy itt is nagy sikereket értünk el Pártunk nagy gondot fordít a szemester­mények termelésének további növelésére, mert ez az egész mezőgazdaság fejlesztésé­nek alapja Meg kell mondanunk, hogy ezen az úton sok akadályba ütköztünk A pártnak komolyan kellett- bírálnia a füves vetésforgó­rendszer sablonos alkalmazását. Lényegesen meg kellett változtatni a vetésterületek ösz­szetételét a legértékesebb és a legnagyobb terméshozamot biztosító szemestermények — a búza. a kukorica és a hüvelyesek javára. Sokan nem értették meg mindiárt az 'n­tézkedSsek helyességét. Mennvi türelmes és szorgalma': munkát kellett kiffiitenie a párt­nak és főként Nyikita Szergejevics Hruscsov­nak, hogv leküzdjék a bizalmatlanságot, sőt a nyílt ellenállást a kukoricavetésforgők beve­zetése ellen. A szemesterménvekért folytatott szívós küz­delemben a szűzföldeket termővé tevő hősö­ké a becsület Elvtársak I Nagyon Igaza volt Nyikita Szergejevics Hrusrsovnak. amikor azt mondta, hngv a szíizföldek termővé tétele hős népünk dicső cselekedete A szűzföldek a pia­ci gabonának több mint 40 százalékát szolgál­tatják. A programtervezetről szóló beszámoló meg­győzően ecsetelte a szemestermény-termelés gyors növelésének óriási lehetőségeit. A prog­ram szerint az elkövetkező 20 évben 18—19 milliárd púdra kell növelnünk a szemester­ménvek össztermelését. E cél elérése érde­kében vitathatatlanul szilárd akaratot és ki­tartást tanúsítunk, hogy gyorsan kicserélhes­sük a csekély hozamú terménveket nagyobb terméshozamot eredményező terményekre, hogv ésszerűbben használhassunk kl minden hektár fttMet növelhessük a szemesterménvek hozamát és biztosíthassuk a mezőgazdasági termelés teljes gépesítését E téren jó példát mutat llkraina Az USZS" 7" ielentősen bőví­(JJ SZÓ 4 * 1961. október 25. A szovjet területi és gazdasági szervek fel­adatának növelése és jogkörük bővítése nem öncélú, hanem az egész ország termelőerőinek leghatékonyabb kibontakoztatására, a gazda­sági és kulturális építés irányításáért viselt felelősség fokozására szolgál. A Központi Bizottság a párt- és az állam Irányítása lenini elveinek felújításával öjabb hatalmas erőt keltett életre a népben. A pártellenes csoport tevékenységével kap­csolatban Poljanszkij hangsúlyozta, hogy „ez a réginek, a haldoklónak az új, a haladó ellen vívott éles harca volt. A Központi Bizottság a lenini irányvonalért harcolt és azt becsület­tel megvédelmezte." Külön kell beszélni Molotovról — folytatta D. Poljanszkij. — jellemző, hogy amikor Mo­lotov fellépett a párt és a kormány új intéz­kedései ellen, ő maga gyakorlatilag semmit sem javasolt. Ha azokról az emberekről be­szélünk, akik nem képesek a lenini tanokat a gyakorlatban érvényesíteni, akkor mindenek­előtt Molotovról kell beszélnünk. Már régen elhajlott az alkotó leninizmustól és remény­telen konzervatívvá vált. Beszélni kell Vorosilovnak, mint a párt­ellenes csoport tagjának a viselkedéséről Is. tette a kukorica, a borsó vetésterületeit, jő tapasztalatokat szerzett nagy terméshozamok elérésében és nagy mennyiségű vetőmaggal látta el magát. Az ukrajnai kolhozok és szov­hozok már több mint 150 millió pud kukori­cát, 34 millió pud borsót, tehát e termények országos felvásárlásának 83 százalékát adták el az államnak. Ukrajnában helyesen értel­mezték a kukorica és a borsó nagy jelentősé­gét. Sajnos nem mondhatjuk ezt Kazahsztánról. A távlatok szerint a borsónak és a takar­mányhüvelyeseknek mintegy 11 millió hek­tárt kell elfoglalniuk a köztársaságban. Az idén csak 108 ezer bektárt ültettek be hüve­lyesekkel Kazahsztánban, bár gazdag borsó­termés takarítható be. Természetesen meg kell oldanunk a vetö­magproblémát, hogy klbővíthessük a takar­mányhüvelyesek vetőmagterületét. Lehet, hogy országos viszonylatban a hibrid- és osztályo­zott szemeskukorica termelés példáját követve kell megszerveznünk a takarmányhüvelyesek vetőmagtermelését. HRUSCSOV: Ezt nemcsak a hüvelyesek, ha­nem a borsó esetében is meg kell tenni. IGNATOV: Igaza van, Nyikita Szergejevics. HRUSCSOV: Az egész országban vetőmag­termesztő gazdaságokat kell létesíteni. IGNATOV: Helyes. Az államnak, a kolhozoknak és a szovho­zoknak ma sokkal több vetőmagjuk van a kukorica vetésterületének bővítésére, mint bármikor az előző években. Tehát, azt a fel­adatot, hogy a nagyobb hozamú termények­re, a kukoricára, borsóra és takarmányhüve­lyesekre cseréljük ki a csekély^erméshozamú terményeket és így növeljük a szemestermé­nyek össztermelését, ezt a feladatot, melyet Hruscsov elvtárs tűzött ki, már 1962-ben tel­jesíthetjük. Elvtársak! Nagyon sokat tettünk a kolho­zok és szovhozok állattenyésztésének megszi­lárdítására irányuló párthatározatok teljesíté­sében Is. A hétéves terv ellenőrző számai előirányozták, hogy az első három évben 20 mülió 310 ezer tonna húst vásároljunk fel. A hétéves terv megkezdése óta a kolhozok és szovhozok 21 millió tonna húst adtak el az államnak és az év végéig szerződésen felül további 2 millió tonnát adnak el. A hétéves terv három éve alatt 80 millió tonna tejet kellett felvásárolnunk. A hétéves terv kezde­te óta 75 millió 380 ezer tonnái vásároltunk fel. és a kolhozok és a szovhozok az év vé­géig még legalább 4 millió tonna tejet ad­nak el. Elvtársak! A párt érdeméből évről évre nö­vekszik a mlntakolhozok és szovhozok száma. Tündöklő világítótornyokként mutatják a nagyfokú munkatermelékenységhez, a mező­gazdasági termelés mintaszerű Irányításához vezető utat valamennyi kolhoznak és szov­hoznak Kommunista pártunk erős, mert szoros kap­csolatban áll a néppel, s bebizonyítja, hogy méltó történelmi küldetésére, arra, hogy a tömegek vezére legyen és kifejezze törekvé­seiket. A párt a lenini útmutatások alapján irányítja és tanítja a tömegeket, másrészt ma­ga is tanul a tömegektől. Nyikita Szergejevics Hruscsov megmutatja, hogvan kell teljesíteni a gyakorlatban Lenin útmutatását. Személyes kapcsolatot tart fenn ezrekkel, ismeri gondo­lataikat, segítségükre van tanácsokkal, meg­mutatja nekik a termelési mutatók megjavítá­sára vezető utat. Szemünk láttára tűntek fel nagy mtinkasikereikkel olyan emberek, akiket az ország tegnap még jóformán nem is ismert, akiket a párt nevelt fel, és akik mindvégig ragaszkodnak ügyünkhöz. Ilyen a kirovográdi területen Alekszandr Gitalov, Kubány vidékén Vlagyimir Szvetlicsnij, az omszki területen Tatjan Peresivko, Üzbekisztánban Ljuba Li Lettországban Anton Bartulis, a penzai terü­letben Ljuba Peregudova, az Ivanovói területen a Zabotvin-házaspár. Orjo! vidékén Pjotr Sza­punov, a csitai területen Alekszei Liszicsnyi­kov és Ivan Szuhannv, a vinnyicai terjleten Va­szllij Kavun, Tyernopol vidékén [evgenyija Do­Meg kell állapítani, hogy a Központi Bizott­ság Vorosilovval szemben igen elnézően visel­kedett. „És Ön mégis tevékeny szerepet ját­szott e csoportban, jóllehet azt mondja ne­künk, hogy ezt az ördög sugallatára tette" — mondotta Poljanszkij egyenesen Vorosilovnak. Vorosilov, mint a pártellenes csoport tagja s annak aktív résztvevője arcátlanul, durván és kihívóan viselkedett, sőt a válságos pillana­tokban még arra sem volt hajlandó, hogy ta­lálkozzék a párt Központi Bizottságának tag­jaival, akik a Központi Bizottság plenáris ülé­sének összehívását követelték. Megfeledkezett arról, hogy öt a Központi Bizottság Elnökségé­be beválasztották s így tehát meg ís fosztható e nagyfokú bizalomtól. „Nos hát, Vorosilov elvtárs, ne tegye ma­gát ostobának, aki semmire sem emlékszik. A pártellenes tevékenységért teljes felelőssé­get kell viselnie éppúgy, mint az egész párt­ellenes csoportnak" — mondotta Poljanszkij, majd így folytatta: Pártunk szétzúzta a frakciősokat, megszilár­dította sorainak egységét s ezáltal még egy­ségesebbé és tömörebbé vált. Az SZKP a Szovjetunió kommunista építése feladatainak teljesítésével az egész világ dol­linyuk és más híres újítók. Ezek mutatják ho­gyan kell elérni a kommunista korszakhoz méltó magaslatokat. Népünk nagy mozgalma biztonságérzettel tölt el bennünket, hogy feltétlenül teljesítjük a kommunista társadalom felépítéséért folyta­tott küzdelemben előttünk álló nagy felada­tokat. Elvtársak! Hazánk nagyszerű sikereit a le­nini irányvonal győzelme tette lehetővé. Molo­tov, Kaganovics, Malenkov, Vorosilov, Bulga­nyin, Pervuhin, Szaburov és Sepilov frakciós csoportja igyekezett eltéríteni a pártot ettől az irányvonaltól. Most ártalmatlanná tettük a frakciósok csoportját. Kitörtük a fogát a mér­ges kígyónak. Milyen célokat tűzött ki a párt­ellenes csoport? Meg akarta fosztani a párt vezetőségét a fejétől, a Központi Bizottság há­ta mögött meg akarta változtatni az elnökség összetételét, hatalmába akarta keríteni a párt vezetését, le akarta téríteni a pártot a lenini útról, vissza akarta állítani a személyi kul­tusz idején uralkodó viszonyokat. Molotovot, Kaganovicsot, Malenkovot és Vorosilovot nem­csak a hatalomvágy fűtötte, hanem az a fé­lelem is, hogy feléln'itik kell törvénybe üt­köző tetteikért és kegyetlen erőszakukért, melynek sok párttag és párton kívüli ártítla­nul lett az áldozata. Amikor a párt megkezdte a személyi kul­tusz következményeinek felszámolását, a frak­ciósok megértették, hogy előbb vagy utóbb el­jön az az óra, amikor felelniük kell gaz­tetteikért. Tapasztalt cselszövők és kétlakiak voltak. A XX. kongresszus határozataira sza­vaztak. de ezzel csak el akarták altatni a párt éberségét, mert a 'valóságban a határozatok végrehajátásának meghiúsítására törekedtek. Ma már mindenki tudja, hogy amikor Hruscsov elvtárs bárminő új kérdést vetett fel, a párt­ellenes csoport mindig ellene volt és csak nagy erőfeszítések árán sikerült azokat meg­oldani. Szó volt már a szűzföldek termővétételének megoldásáról Molotov ezt élesen ellenezte. Ki­jelentette. hogy a szűzföldek nem érnek sem­mit nem fizetődnek ki a beruházott eszkö­zök. Elvtársak, azt hiszem nem kell ma bi­zonygatnom Molotov ellenvetéseinek esztelen­ségét és károsságát Molotov önteltségében az összes kül- és belpolitikai kérdés szakértőjé­nek tartja magát. Pedig jól tudjuk, hogy Mo­lotov zavarosan értelmezte és értelmezi ma is a nemzetközi kapcsolatokat és a belső fejlő­dést. Igen zavarosan látta a kommunizmus fel­építésének útjáit és lehetőségeit hazánkban, a szocializmus és az imperializmus erőinek érté­kelését, a különböző társadalmi rendszerű ál­lamok együttélését, a világháború elhárításá­nak lehetőségét, a különböző országok szocia­lizmusba való átmenetének formáit. Ez nem véletlen. Molotov reménytelen dogmatikus volt, akinek fogalma sincs a reális valóságról So­hasem tartott lépést pártunkkal. A Központi Bizottság tevékenységéről el­hangzott beszámolóból önök megtudták, hogy a Központi Bizottságnak akkoriban Moszkvában időző tagjai követelték a plénum azonnali összehívását. A lenini irányvonalat védelmező Hruscsov és más elvtársak ebben támogatták őket. A Központi Bizottság tagjai kiküldték képviselőiket az elnökség ülésére, hogy ott nyilatkozzanak a plénum összehívásának szük­ségéről. Engedjék meg, hogy felolvassam önöknek akkori nyilatkozatunkat. „Mi, az SZKP KB tagjai megtudtuk, hogy az elnökség állandóan ülésezik. Azt is megtud­tuk, hogy a Központi Bizottság vezetésének és a titkárság irányításának kérdéséről tárgyal­nak. A Központi Bizottság tagjai előtt nem le­het titkolni az egész párt szempontjából fon­tos kérdéseket. Ezért ml, a Központi Bizott­ság tagjai követeljük a plénum azonnali ösz­szehívását és e kérdés megvitatását a plená­ris ülésen." A frakciősok lármázni kezdtek, amikor a küldöttek kérésüket tolmácsolták az elnökségnek. Elvtársak! Nem akarom megmondani, milyen förtelmes dolgokat mondtak akkor a Közpon­ti Bizottság tagjainak. És miért? Azért, mert gozőinak megmutatja a jobb élethez veze'tő utat és teljesíti irántuk nemzetközi kötelessé­gét. Különösen fontos a szocialista világrendszer országainak egysége és felzárkőzottsága. A kommunizmust nem építheti mindegyik or­szág külön, a saját szakállára. Mi, a kong­resszus küldöttei teljes mértékben egyetértünk azzal az elvi értékeléssel, amelyet a párt Köz­ponti Bizottságának beszámolója tartalmazott az albán vezető tényezők helytelen eljárásáról. Ez az értékelés kifejezi egész pártunk és az egész szovjet nép nézetét. Annak ellenére, hogy az albán vezetők meg­kísérlik a szocialista országok egységének gyengítését, a Szovjetunió a többi népi demok­ratikus országgal együtt biztos léptekkel halad a kommunizmus győzelme felé — jelentette ki Dmitrij Poljanszkij. A párt Központi Bizottságának beszámolója és az SZKP programtervezete feletti vita után mi mindnyájan s velünk együtt az egész nép egyértelműen jóváhagyjuk a Központi Bizott­ság tevékenységét, az új programot, a világ legigazságosabb társadalmának — a kommu­nizmusnak felépítéséti — fejezte be beszédét Poljanszkij elvtárs. irányvonalat a KB tagjai hozzájuk mertek fordulni?! Hrus­csov elvtárs és más elvtársak kategórikusan követelték a KB tagjainak fogadását. Akkor a frakciósok úgynevezett számbeli többsége ja­vasolta, hogy ne az elnökség, hanem egyik tagjuk, Bulganyin, vagy Vorosilov fogadja a KB tagjait. Amikor Nyikita Szergejevics Hruscsov lát­ta, miben sántikál a frakciós csoport, kijelen­tette, hogy ő is találkozik a KB tagjaival. Ez nagy szerencse volt pártunk sorsára nézve. HRUSCSOV: Meg akarták akadályozni, hogy találkozzam a KB tagjaival és Vorosilovot je­lölték ki. Én azt mondtam: A plénum a KB első titkárává választott és senki sem foszt­hat meg attól a jogtól, hogy találkozzam a KB tagjaival. IGNATUV: Az elnökség akkor megbízta Hruscsov és Mikojan elvtársakat, valamint Vo-. rosilovot és Bulganyint, hogy találkozzanak a KB tagjaival. HRUSCSOV: Mint látják, ketten-ketten Vol­tunk. IGNATOV: Mint látják, a frakciósok nem akartak találkozni a KB tagjaival, sőt utasí­tást adtak, hogy ne engedjék a KB tagjait a Kremlbe, s közülük sokan úgyszólván illegá­lisan jutottak be az elnökség ,ülésére. Ez szé­gyen és gyalázat, elvtársak! Hangok a teremből: Gyalázat! IGNATOV: A pártellenes csoport tagjai a plénumon szembekerültek a Központi Bizott­ság szilárd álláspontjával. Amikor látták, hogy a plénum egyöntetűen támogatja Hruscsov elv­társat, gyáván szánni-bánni kezdték tettüket, de nem hihettünk nekik. Erről később Molo­tov viselkedéséből is meggyőződtünk. Elvtársak! A pártellenes csoport elleni harc éles és elvi jellegű volt. A párt lenini politikai irányvonalának további érvényesítéséről, vagy a személyi kultusz idejének visszatéréséről volt szó. Ez volt a kérdés. Emlékszem rá, hogy a plénum több résztvevője lehetetlennek tar­totta Molotov, Kaganovics és Malenkov továb­bi párttagságát. Támogatom a XXII. kong­resszus küldötteipek ama javaslatát, hogy zár­ják ki Molotovot, Kaganovicsot és Malenkovot a pártból. Elvtársak! A testvéri kommunista pártok tá­mogatták a XX. kongresszuson kitűzött lenini irányvonalat. Mi kommunisták, Lenin pártjá­nak tagjai örülünk annak, hogy testvéreink ily nagyra becsülik pártunk tevékenységét. Most azonban kiderült, hogy az Albán Mun­kapárt vezetői nem voltak őszinték, amikor azt mondták, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom minden kérdésében teljes mérték­ben támogatják pártunk politikáját. Az albán vezetők az utóbbi időben hirtelen megváltoztatták politikai irányvonalukat, har­cot indítottak az SZKP XX. kongresszusának határozatai ellen, támadni kezdték pártunkat és lenini Központi Bizottságát, rágalmazni kezdtek más kommunista pártokat. Kongresz­szusunk küldöttei és a testvérpártok képvi­selői helyesen mondották, hogy az albán ve­zetők korunk legfőbb kérdéseiben elhajol­nak a kommunista világmozgalom közösen el­fogadott irányvonalától. Sajnáljuk, hogy az al­bán vezetők eljárásukkal ártanak az albán nép érdekeinek Nem titkolhatjuk, — bár va­lakinek nem tetszik, hogv erről nyíltan be­szélünk —, hogy az albán vezetők egyre in­kább feladják az internacionalista szempon­tokat és a nacionalizmus útjára süllyednek. Senki kedvéért sem mondhatunk le a lenini elvekről. Elvtársak! Bárhogyan Is igyekeznek ellen­ségeink gyalázni korunk nagy tanítását — a marxizmus-leninizmust, bárhogyan is próbáljrk a revizionisták és dogmatikusok kiforgatni a marxizmus-leninizmus lényegét, pártunk leni­ni művéhez és nemzetközi kötelességéhez hí­ven elszántan védelmezni fogja a marxi-lenini tanítást. Pártunk továbbra is rendületlenül ér­vényesíteni fogja* a lenini irányvonalat, ma­gasra emeli a marxizmus-leninizmus győzel­mes zászlaját. Pártunk ezalatt a zászló alatt vezeti a szovjet népet biztos úton előre, a kommunizmus teljes győzelmére. Ezen az úton a Szovjetunió Kommun'sta Pártjának programja lesz az iránytűnk! Pártunk rendületlenül érvényesíti a lenini N. G. Ignatov elvtárs felszólalása

Next

/
Thumbnails
Contents