Új Szó, 1961. október (14. évfolyam, 273-302.szám)

1961-10-24 / 296. szám, kedd

A Szovjet u BI Ž 6 Konimnnisla Pártjának XXII. kongresszusa (Folytatás a 3. oldalról) célul, hogy örökössé tegye hatalmát. Diktatúráját csak arra használta fel, hogy megoldja a szocializmus építésének feladatait. A proletárdiktatúra tehát bizonyos történelmi feladatok megvalósításával összefüggő átmeneti politikai intézmény. Mihelyt teljesíti töriénelmi küldetését, össznépi állammá fejlődik, melyben a munkásosztály, a szovjet társadalom leghaladóbb, legszervezettebb ereje, vezető szerepét tovább gyakorolja az osztályok megszűnéséig. Az össznépi állam tehát a kommunizmus építésének fôqtos eszköze. Ez az állam, mely a népakarat kifejezője, arra hivatott, hogy megszervezze a kommunizmus anyagi és műszaki alapjának létrehozását, a szocialista viszonyok átalakítását kommunista viszonyokká, hogy ellenőrizze a munka és a fogyasztás mértékét és biztosítsa a jólét emelkedését. Arra hivatott, hogy őrizze a szovjet állampolgárok jogait és szabadságát, a szocialista jogrendet és a szocialista tulajdont; a tudatos fegyelem és a munkához való kommunista viszony szellemében nevel|e a néptömegeket. Arra hivatott, hogy megbízhatóan szavatolja az ország védelmét és biztonságát; fejlessze a testvéri együttműködést a szocialista országokkal, védelmezze az egyetemes békét és normális kapcsolatokat tartson fenn minden országgal. A programtervezet világosan megmagyarázza az állam elhalásának kérdését. „A történelmi fejlődés szükségszerűen elvezet az állam elhalásához, — mondja a programtervezet. — Az állam teljes elhalásához szükségesek részint belső fellételek: a fejlett kommunista társadalom felépítése; részint külső feltételek: a kapitalizmus és a kommunizmus közötti ellentetek végérvényes megoldódása a nemzetközi küzdőtéren, mégpedig a kommunizmus javára." A szocialista állam elhalásának már végbemenő folyamata nem úgy értelmezendő, hogy az állam semmivé válik. A kommunista állam nem anarchikusan formátlan és szervezetlen embertömeg, ahogyan az imperializmus ideológusai gyakran állítják, hanem azoknak a dolgozóknak rendkívül fejlett és harmonikus társadalma, akiket társadalmi kötelességeik nagy fokú kommunista tudata és nagyfokú fegyelem jellemez. Az állam elhalásának folyamata azt jelenti, hogy az államhatalmi szervek a szocialista demokrácia továbbfejlődése alapján a társadalmi önigazgatás szerveivé alakulnak át, ami a társadalom valamennyi tagjának tevékeny részvételét feltételezi az állami, gazdasági és kulturális építés irányításában, az államapparátus tevékenységének megjavításában és az államapparátus tevékenysége fölött gyakorolt népi ellenőrzés megszilárdításában. A kommunizmus kibontakozó építésének idején megnövekednek a szocialista törvényesség megszilárdításának feladatai. Államhatalmunk tevékenységében egyre nagyobb mértékben gyakorolja a meggyőzés módszerét. Ebből azonban nem következik az, hogy nem fogjuk alkalmazni a kényszert ott, ahol szükséges lesz. Tudjuk, milyen óriási jelentőséget tulajdonított Lenin a csalók, az élősdiek ellen folytatott harcnak. „ ... Ezeket az ellenségeket az egész lakosság különleges felügyelete alá kell helyezni, és ha a szocialista társadalom szabályait és törvényeit a legkisebb mértékben is megszegik, könyörtelenül végezni kell velük." (Lenin művei, 26. kötet. 426. oldal, Szikra kiadás.) Hazánkban állandóan csökken a bűntettek száma. Ez érthető. Hazánkban az anyagi ellátás, a kulturális színvonal és az öntudat fejlődése minden feltételt megteremt a bűnözés kiirtására. Persze naivak volnánk, ha arra számítanánk, hogy majd minden magától megoldódik és ha belenyugodnánk közigazgatási szerveink dolgozóinak gvakori indokolatlan liberalizmusába. A nevelés minden szükséges eszközét, e meggyőzést és a közvélemény ere-, jét a törvényszegők ellen felhasználó össznépi államhatalomnak habozás nélkül érvényesítenie kell a kényszerítő eszközöket is, büntető kardját a megrögzött és veszélyes bűnözők, a fenegyerekek, a szocialista tulajdon megdézsmáló!, a naplopók, élősdiek és más asszociális személyek ellen, akik akadályozzák a népet a kommunizmus épílésében. A kommunista társadalom emberét neveljük Elvtársak! A párt új programjában ünnepélyesen kijelenti, hogy a szovjet emberek mai nemzedéke már a kommunizmusban fog élni. Ez azt jelenti, hogy a mai nemzedéknek kell felépítenie a kommunizmust. Ezzel kapcsolatban nagy jelentősége van a kommunizmus építője, a kommunista társadalom embere klnevelésének. $ Az új ember nevelésében és a kommunizmus győzelméért folytatott harcban nagy jelentősége van a párt ideológiai munkájának. A program szerint a jelenlegi szakaszban a párt ideológiai munkában azt tekinti a legfontosabbnak, hogy az összes dolgozókat a magasfokú eszmeiség, a kommunizmus iránti odaadás, a munkához és a közös gazdasághoz való kommunista viszony szellemében neveljék, teljesen leküzdjék a polgári nézetek és erkölcsök maradványait, sokoldalúan és harmonikusan fejlesszék a személyiséget, megteremtsék a szellemi kultúra valódi gazdagságát. Pártunk már a szocializmus építésének folyamán nagy munkát végzett a tömegek nevelésében. Méltán büszkék vagyunk e munka nagyszerű eredményeire. Hazánk kiváló emberei már ma megtestesítik magukban a kommunista jövő emberének vonásait. Az életben, a munkában és a közéleti tevékenységben a kommunizmus világító tornyai ők. Pártunk az új programban megfogalmazta a kommunizmus építőinek erkölcsi kódexét, a leghumánusabb kommunista erkölcs elveit, melyeknek alapja a munkásosztálynak, társadalmunk leghaladóbb osztályának az erkölcse. Erkölcsi kódexünk megfelel Lenin azon tételének, hogy „A kommunista erkölcs alapja a kommunizmus megszilárdításáért és betetőzéséért folytatott harc". (Lenin művei, 31. kötet 298. oldal, Szikra kiadás). A kommunista erkölcs magában foglalja mindazt az értékeset és haladót, amit a dolgozók a" kizsákmányolók ellen, a társadalmi élet kibontakozásáért és tökéletesítéséért folytatott harcban alakítottak ki. A burzsoá Ideológusok, politikusok és opportunista ügynökségük a munkásmozgalomban azzal rágalmazzák a kommunistákat, hogy állítólag sárba taposták az erkölcsöt és humanizmust. Pedig éppen a kommunizmus hozza magával a humanizmus legmagasztosabb elveit és a legemberibb erkölcsöt. A kommunisták elvetik a kizsákmányolók önző osztályerkölcsét és szembe állítják vele Igazságos, humánus és magasztos erkölcsüket, mely az egész dolgozó emberiség érdekeit és eszményeit fejezi ki. A marxizmus-leninizmus halhatatlan eszmélnek propagálása, alkotó fejlesztése és megvalósítása, a burzsoá ideológia megnyilvánulásai elleni rendszeres harc a párt egyik legfőbb ideológiai feladata. A XX. kongresszus után ideológiai munkánk is célszerűbb és hatásosabb lett: megszilárdult kapcsolata az élettel. A Központi Bizottság Intézkedése a személyi kultusz következményeinek felszámolására a politikai, ideológiai és kulturális életben, a pártirányítás lenini elvének visszaállítása és következetes érvényesítése minden lehetőséget megadott az Ideológiai munka hatalmas kibontakozására. A párt agitációs és propagandamunkájának súlypontja jelenleg a XXII. kongresszus határozatainak, az új pártprogramnak, Hruscsov elvtárs beszámolóinak megmagyarázása legyen, hogy minden szovjet ember tökéletesen felvérteződjék e történelmi dokumentumok ismeretével. Az új ember kialakításának nemes művében mindenkor fontos fegyver volt a szovjet Irodalom és művészet. A programtervezet világosan kitűzi a művészi alkotás feladatait. Felszólítja a szovjet írókat és művészeket, hogy szilárdítsák meg kapcsolatukat az élettel és a néppel, híven ábrázolják a szocialista valóság sokoldalúságát, hogy szembetűnően örökítsék meg azt ami új és valóban kommunista, és leplezzék le azt, ami gátolja társadalmunk előrehaladását.. A kommunizmusé a jövő Elvtársak! Az új programban megjelölt célok és feladatok felülmúlják ez emberi képzelőtehetséget. A mi programunk azonban egészen reális és épp olyan eredményesen megvalósul, mint az első két pártprogram. Programunk reális, mert a marxizmus-Ieninizmus rendíthetetlen tudományos alapjára épül, nagyszerű feladataiban és merész terveiben a bolsevik forradalmiság a szogiallzmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet objektív törvényszerűségeinek ismereteire épülő józan számításokkal párosul. Programunk reális, mert a szocializmus hazánkban elért teljes győzelmére és fölényére, nagy gazdasági, technikai, tudományos és kulturális sikereinkre épül. Ez lehetővé teszi, hogy sokkal gyorsabban, a szó szoros értelmében fantasztikus lendülettel haladjunk előre. Programunk reális, mert megfelel a szovjet nép létérdekeinek és vágyainak. Programunk reális, mert a szovjetország és a hatalmas szocialista tábor többi országának testvéri együttműködése keretében fog megvalósulni, akkor, amikor az emberi társadalom történelmi fejlődésének fő Irányát és fő sajátosságalt a szocialista világrendszer és az imperializmus ellen küzdő erők határozzák meg. Programunk reális, mert a kommunizmus nagy eszményeinek megvalósítását a szovjet nép bölcs, harcos és tapasztalt élcsapata, a Szovjetunió Kommunista Pártja Irányítja és szervezi. Az új program megvalósításának idején, a kommunizmus kibontakozó építésének időszakában tovább növekszik a kommunista pártnak, a szovjet társadalom vezető és irányító erejének szerepe és jelentősége. Ezt a törvényszerű folyamatot ' a következő okok magyarázzák : növekednek a kommunista építés arányai, a feladatok bonyolultabbak lesznek, fokozódik a tömegek alkotó aktivitása, a dolgozók újabb milliói kapcsolódnak be az államügyek irányításába, tovább fejlődik a szocialista demokrácia valamennyi formája, növekszik a társadalmi szervezetek szerepe a közügyek irányításában, bővül a szövetségi köztársaságok és a helyi szervezetek jogköre, növekszik a marxista-leninista tudomány szerepe a társadalom irányításában és megnőnek a dolgozók kommunista szellemi nevelésének feladatai. Csak az a párt tudja megszilárdítani és megtestesíteni a Szovjetunió összes társadalmi rétegeinek és nemzeteinek egységét, egyesíteni és egybehangolni az állam és a társadalmi szervezetek, a szövetségi köztársaságok és a helyi szervek sokoldalú tevékenyságét, fokozni, szervezni és összpontosítani a szovjet nép erőfeszítését, akaratát és energiáját a kommunista építés nagy feladatainak megoldásában, amely megedződött a dolgozók érdekeiért folytatott küzdelemben, a nép határtalan bizalmának örvend, melyet óriási tapasztalatai bölccsé tettek, mely a forradalmi elmélettel vérteződött fel, ezért következetesen feltárhatja a társadalom fejlődésének törvényszerűségeit és tudományosan meghatározhatja útjait és távlatait. Ilyen párt a Szovjetunió Kommunista Pártja, melyet a nagy Lenin alapított és nevelt. Csak az egész szovjet nép létérdekeit és a proletár nemzetköziség elveit követő kommunista párt képes a bonyolult nemzetközi helyzet viszonyai kőzött biztosítani a helyes külpolitikát, ápolni a testvéri kapcsolatokat az egész világ kommunista és munkáspártjaival, s mindent megtenni a szocialista országok népei közösségének, valamennyi nép szolidaritásának és barátságának megszilárdítására. Századunk a kommunizmus győzelmes előrehaladásának százada. Ma sok európai és ázsiai nép halad a szovjet nép választotta úton. Nincs messze az Idő, amikor az egész világ, valamennyi világrész népei ezt az utat fogják követni. Meddők az imperialisták és talpnyalóik kísérletei, hogy fékezzék az emberiség előrehaladását a kommunizmus felé. Ez nem állítható meg. A kommunizmusé az emberiség jövője! Ä komplex gépesítésben látjuk a megoldást A. V. Gitalov elvtárs felszólalása Hála annak a mindennapi lankadatlan gondoskodásnak, amelyet pártunk Központi Bizottsága, a szovjet kormány és személyesen Nyikita Szergejevlcs fordít a szocialista mezőgazdaság megszilárdítására s továbbfejlesztésére — mondotta Gitalov elvtárs október 21-i felszólalásában — „Az SZKP XX kong resszusa" nevet viselő kolhozunk ugyanúgy, mint a Szovjetunió kolhozainak és szovhozainak ezrei különösen örvendetes eredményekkel fejezi be a hétéves terv harmadik évét. Közölni szeretném a kongresszussal, hogy kolhozunk és traktoros brigádunk becsülettel teljesíiette a párt XXII. kongresszusa tiszteletére teil felajánlásait. Kötelezettséget vállaltunk, hogy (a kukorica kivételével) .hektáronként 24 mázsa szemestakarmányt takarítunk be, de a,kolhoz hektáronként 27,5 mázsás átlagot ért el és 1168 hektárnyi területen őszi búzából 28,6 mázsát hektáronként, örömmel közöljük Önökkel, hogy a kolhozban gazdag volt a kukoricatermés ís. Kolhozunk tagjai ez Idén 1193 hektárt vetettek be kukoricával. 490 hektárról tejesviaszos érésű silókukoricát takarítottunk be. A többi 613 hektáron szemeskukoricát termeltünk, ebből 184 hektár kukoricát keresztezésre használunk fel. E területen 50.3 mázsa hektárhozamot értünk el. További 429 hektárról átlag 75 mázsa szemeskukoricát takarítottunk be hektáronként. Nyikita Szergejevlcs! Szüntelenül szem előtt kell tartanunk a mezőgazdaság fejlesztését és állandóan értékes tanácsokat kell adnunk, hogyan tökéletesíthetők a mezőgazdasági gépek s miként érvényesíthető a komplex gépesítés a kolhozok és a szovhozok termelésében. Engedje meg, hogy valamennyi gépesítő és minden mezőgazdasági dolgozó nevében szívből köszönetet mondjak önnek ezért a gondoskodásért. Traktoros brigádunk — ami a komplex gépesítést illeti — az ön utasításaihoz igazodik és már hat éve takarítja be a kukoricát s a napraforgót minden kézi munka nélkül. Ml a talaj megművelésével és a betakarítással összefüggő minden munkát géppel végzünk, ami lelielővé teszi a termelési költségek lényeges csökkentését. Előzetes adatok szerint ez idén kolhozunk minden mázsa silóanyag betakarítására hat kopeket és minden mázsa szemestakarmány betakarítására 40 kopeket fordít. Ezek pedig, Nyikita Szergejevics, egészen más mutatók, mint aminőkről Garst beszélhet. Ogy vélem, hogy mi minden mázsa kukoricára kevesebb munkát fordítunk, mint Garst. HRUSCSOV: Alekszander Vasziljevics, írja meg neki: Egy évig tanultam önné! és most már túlszárnyaltam Garst gazdasági mutatóit, írja meg neki, milyen sikereket érnek el Önök a kolhozban és mennyivel több kukoricát takarítanak be, mint Garst úr gazdaságában. GITALOV: Kérem, Nyikita Szergejevlcs, megírom neki. HRUSCSOV: Garst olyan ember, aki ésszerűen gondolkodik. Tőkés, de becsületesen akar velünk versenyezni. Fel kell használnunk tapasztalatait a kukorica termesztésében és tanulnunk kell tőle. Nagy tapasztalatokkal rendelkezik. GITALOV: 1958-ban Garstnál dolgoztam... HRUSCSOV: A küldöttek nemigen tudják, hogy Gitalov elvtárs 1958-ban Amerikába, Garst farmjára -utazott. Maga Garst javasolta nettem: Hruscsov úr, küldje hozzám embereit, és én megtanítom őket arra, hogyan tud egy ember száz hektár kukoricát megművelni. így történt, hogy Gitalov elvtárs elment Garsthoz. Gitalov elvtárs, ki dolgozott magával együtt Garstnál? GITALOV: Svityko elvtárs, a krasznodari határ területéből. HRUSCSOV: Oda utaztak és egy teljes évig dolgoztak Garstnál. És elmondhatom, hogy jól dolgoztak és értékes tapasztalatokat szereztek. GITALOV: Meg szeretném még jegyezni, hogy Garst 1958-ban — ahogy ő mondotta — életének legnagyobb termését — hektáronként 64 mázsa szemestakarmányt — takarított be. Mi ez idén 75 mázsát takarítottunk be hektáronként. Most még röviden a mezőgazdaság komplex gépesítéséről szeretnék beszélni. Meg kell jegyeznem, hogy a mezőgazdaság jelene és jövője ls a komplex gépesítéstől függ. Traktoros brigádunk gépesítő! 1956 óta úgy gondozzák a kukoricát és a napraforgót, hogy semmilyen munkát sem végeznek kézzel. Mindnyájan jól tudjuk, hogy ez mennyire előnyös és szükséges. Gépesítés nélkül nem növelhetjük a munka termelékenységét. Sok gazdaságban nagyon óvatosan fognak hozzá a komplex gépesítéshez és merem állítani, hogy éppen e habozásukkal gátolják érvényesülését. Kolhozunkban minden kéz! munka nélkül ta-' karítjuk be a kukoricát. Ebben a KKCH-3 típusú kombájn kiváló szolgálatokat tesz. jól megy a betakarítás az Izakszon gépszerkesztő javaslata szerint módosított gabonakombájnnal ls. Nálunk a kukorica termesztésével, betakarílásával és szállításával összefüggő minden munkát gépesítettünk már. Mindez roppant egyszerű, ám a komplex gépesítés ennek ellenére sem honosodik meg oly széleskörűen, mint ahogy kellene. Ezt sehogy sem tudom megérteni. Egyes szakemberek és tudományos dolgozók, akiknek kötelessége volna a komplex gépesítés népszerűsítése és bevezetése, néha gátolják érvényesülését. Elvtársak! Mi kommunisták vagyunk. Az a feladatunk, hogy minél hamarább biztosítsuk az élelmiszer .bőséges mennyiségét. Meg kell tennünk minden tőlünk telhetőt, hogy sikeresen eleget tehessünk annak a programnak, amelyet itt, pártunk XXII. történelmi jelentőségű kongresszusán tűzünk magunk elé. HRUSCSOV: Helyes, Alekszander Vasziljevics! Az Észak-Oszét Autonóm Köztársaságbeli Olgínszki középiskola tanulói az SZKP KB címére küldött levelükben közlik, hogy diákbrigádjuk 1961-ben 50 hektárnyi területen hektáronként 120 mázsa szemeskukoricát takarított be. Csupán ennyivel egészítem ki a kukoricáról folytatott beszélgetésünket. (N. Sz. Hruscsov néhány nagy kukoricacsövet mutat a küldöttnek). Ezt a kukoricát iskolásgyermekek, a kommunizmus építőinek gyermekei termesztették. Most a kommunizmus építésében segítenek és mire felnőnek, már a kommunizmusban élnek. Tisztelet és dicsőség Ifjúságunknak! GITALOV: Sokáig azt állították, hogy a szem re termesztett kukorica csak kézzel takarítható be, mert a gépek kárt tesznek a kukoricaszemekben. A herzoni Petrovszkl üzemben > gyártják a KKCH-2 típusú kétsoros kombájnt. I Ez idén Ilyen kombájnnal takarítottuk be azt a kukoricát, amelyet keresztezés céljára termesztettünk. A kombájn kiváló szolgálatokat tett. Miért takarítsuk be kézzel, ha a gép erre sokkal alkalmasabb? HRUSCSOV: Helyes. És ez csak egyszerű kombájn? GITALOV: Egyszerű kombájn, azzal a különbséggel, hogy egyszerre két sorról szedi le a kukoricát. HRUSCSOV: Az újságban egyszer egy cikket olvastam, amely jogosan bírálta mezőgazdasági gépeink elnevezését. Próbálják csak megérteni, mit jelent az, hogy „Ká-ká-chákeítő" — és tudja az ördög, mi minden más. Micsoda szavakat kényszerítenek ránk? Beszéljünk emberi nyelven, hogy mindenki megérthesse, milyen gépről van szó. GITALOV: Elvtársak! Néhány szóval említést akarnék tenni a cukorrépa termesztésének komplex gépesítéséről. Ki kell jelentenem, hogy e téren már Igen sokat tettünk: bevezettük az egycsírájú vetőmag használatát, vannak gépeink a nagyság szerint osztályozott magok vetésére és csokrosítás után is gondozzuk a verést. Ezzel növeljük a munka termelékenységét. Mindez azonban még nem oldja meg a teljes gépesítés kérdését. A cukorgyárak azt követelik, hogy a cukorrépa tiszta legyen a földtől és ne legyenek rajta levelek. Ez-pedig igen fárasztó miinkát igényel. Ogy vélem, jobb volna, ha olyan gépeket alkalmaznánk, amelyek a felvásárlási központokban vagy az üzemekben tisztítanák meg a cukorrépát. Ha ez így lesz, akkor a cukorrépát kézi munka nélkül termeszthetjük éppúgy, mint a kukoricát. Néhány szóval szeretnék említést tenni a szállításáról is. Már megemlítettem, hogy bár a komplex gépesítéshez egyelőre nincs elegendő gépünk, tudjuk azonban, hogy vannak ilyen gépeink, nincsenek azonban szállító eszközeink. Ki kell küszöbölnünk ezt a fogyatékosságot ls. Össze! sokkal nehezebbek a feltételeink, mint aratás idején. Kolhozunk tagjainak például 613 hektárról kell a kukoricát betakarílaniuk, 400 hektárról a napraforgói és 510 hektárról a cukorrépát, s mindezt a lehető ^grövidebb Időn belül. Sajnos, arra sincs eie(Folytatás az 5. oldalon) Ú] SZÓ 4 * 1961. október 24.