Új Szó, 1961. október (14. évfolyam, 273-302.szám)

1961-10-18 / 290. szám, szerda

felentés az SZKP Központi Bizottságának tevékenységéről (Folytatás a 6. oldalról) kiszabadulni a nyugati- nagyhatalmak által rájuk kényszerített katonai tömbök bilincseiből, s nem élnek az országunkkal folytatandó gyümölcsöző együttműködés lehetőségeivel. Ezen államok kormányainak jelenlegi politikája veszélyes népeikre. Ebben az irányban különösen az iráni sah tüntette ki magát, aki beleegyezett abba, hogy országának csaknem a fele halálövezetté váljék a CENTO agresszív tömb érdekében. A Szovjetunió nem csekély erőfesztíést tett Japánhoz fűződő kapcsolatainak megjavítására. Ezen ország kormánya azonban, amelyet gúzsba köt az USA-val kötött nem egyenjogú katonai szerződés, még mindig nem akarja felszámolni a második világháború maradványait. Az a tény, hogy mindeddig nem írták alá a szovjet-japán békeszerződést, lényegesen megnehezíti az országaink közötti együttműködés fejlődését. A japán nép egyre inkább tudatosítja, hogy ezzel Japán mennyit veszít, Reméljük, hogy előbb-utóbb diadalmaskodik a józan ész és Japánhoz fűződő kapcsolataink megfelelően fognak fejlődni mindkét fél javára. A nemzetközi kapcsolatok fejlődésében egyre nagyobb jelentőséget nyernek a gazdasági kapcsolatok, mint a békés együttélés egyik fontos elemé. A múlt időszakban a Szovjetunió külkereskedelmének terjedelme csaknem megkétszereződött. Szilárd kereskedelmi kapcsolatot vettünk fel több mint 80 országgal. Ezen a téren azonban sokkal többet tehetnénk, ha a nyugati hatalmak nem támasztanának akadályokat s néha rosszakaratúan is nem hiúsítanák meg a szocialista államokkal való gyümölcsöző együttműködést. Egyébként ez a ma már elavult gyakorlat többet árt nekik, mint nekünk. Aki diszkriminációs politikát folytat, kereskedelmi gátakat emel, sőt blokádokat létesít, az elkerülhetetlenül lelepleződik mint a háború előkészítésének a híve és a békés együttélés ellenzője. Az utóbbi években széleskörűen kibontakoztak országunk kulturális kapcsolatai. Jelenleg több mint 100 országgal tartunk fenn ilyen kapcsolatokat. Évente több mint 200 000 szovjet polgár megy külföldre és több mint 700 000 külföldi jön hozzánk. Készek vagyunk továbbra is széleskörűen fejleszteni e kölcsönösen előnyös nemzetközi kapcsolatokat: szerepet játszhatnak és kell, hogy játszanak az együttműködés és az emberek közötti kölcsönös megértés megszilárdításában. A szovjet külpolitika egyik fontos elemévé váltak a más országok vezetőivel való kapcsolatok. Mint ismeretes, Lenin, aki maga közvetlenül irányította a szovjet állam külpolitikáját, nagy elfoglaltsága ellenére személyesen érintkezett az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Finnország, Afganisztán s más országok tényezőivel, tárgyalásokat folytatott velük és személyesen szándékozott részt venni az 1922. évi génuai konferencián is. A Központi Bizottság kötelességének tartotta e lenini hagyomány rendíthetetlen betartását. Az SZKP KB Elnökségének tagjai külpolitikai téren aktív tevékenységet fejtenek ki. Gyakran ellátogattak a szocialista társadalom országaiba, összesen 65 látogatást tettek 27 nem szocialista államban. Nekem is sok helyre kellett ellátogatnom a világban. Mit lehet tenni, a helyzet kényszerít rá, megkívánják az ügy érdekei. Számos magas külföldi vendéget üdvözöltünk hazánkban, közöttük Európa, Ázsia, Afrika és Latin Amerika államfőit és kormányfőit ts. Gyakori és becses vendégeink voltak a szocialista országok pártjainak és kormányainak vezető tényezői, Készek vagyunk továbbra is Elvtársaki A XX. kongresszus után pártunk tevékenységének fő és döntő része az a harc volt, amelyet a kommunizmus építésének előrehala dott szakaszában adódó fő feladatok teljesítéséért folytattunk a kommunizmus anyagiműszaki bázisának felépítéséért, a Szovjetunió gazdasági erejének további megszilárdításáért, s dolgozók kommunista neveléséért, a nép növekvő anyagi és szellemi szükségleteinek mind teljesebb kielégítéséért. A Központi Bizottság elégedetten jelenti a kongresszusnak, hogy a népgazdaság valamennyi ágazata gyorsan fejlődik. Állandóan emelkedik a nép életszínvonala. A szovje* tudomány és technika új csúcseredményeke' ért el. Sikeresen teljesítjük a hétéves tervet. A kommunizmus anyagi-műszaki bázisának építésében döntő szerep jut a nehéziparnak amely egész népgazdaságunk alapja. Engedjék meg, hogy néhány adattal szolgáljak, hogyan gyarapodott ipari termelésünk a XX. kongresszus óta. Ezek a számok magukban foglalják az 1961. év előzetes eredményeit is. Bár részt venni mind a kétodali, mind többoldali államfői és kormányfői találkozókon. • • • Elvtársak I • ,Az események beigazolták pártunknak a XX. kongresszuson kidolgozott külpolitikai irányvonalát. Szem előtt tartottuk, követtük ezt az irányvonalat és igen fontos győzelmeket értünk el. Ma, amikor erőink jelentősen megnőttek, ugyancsak tántoríthatatlanul és következetesen tovább harcolunk a lenini irányvonalért, arra törekszünk, hogy győzelemre vigyük a békés együttélés gondolatát. A mostani viszonyokban lehetővé vált, hogy elérjük a békés együttélést, biztosítsuk az egész időszakban, amelynek során meg kell oldani a világot ma megosztó társadalmi és politikai problémákat. A fejlődés odairányul, hogy még mielőtt a szocializmus az egész világon teljes győzelmet aratna, amikor a világ egy részében még fennáll a kapitalizmus, reális lehetőség adódik arra, hogy kizárjuk a társadalom életéből a világháborút. V. I. Lenin arra tanított, hogy szilárdak, tántoríthatatlanok és engesztelhetetlenek maradjunk ott, ahol életfontosságú elvi kérdésekről van szó. Rendkívül súlyos körülmények között, amikor a világ egyetlen szocialista állama az egész tőkés világ támadásaival dacolt, amikor mindenfelől ránktámadt az ellenség, Vlagyimir Iljics szilárdan és határozottan szólt az imperialistákhoz, bár ugyanakkor rugalmas politikai vonalát követett és Igyekezett állandóan kezében tartani a kezdeményezést. Milyen feladatok adódnak a jelenlegi nemzetközi helyzetből a Szovjetunió külpolitikája számára? Továbbra is tántoríthatatlanul és következetesen a Szovjetunió külpolitikájának fő irányvonalaként érvényesítenünk kell a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének elvét; a testvéri együttműködés és kölcsönös segélynyújtás alapján erősítenünk kell a szocialista országok egységét, a magunk részéről hozzá kell járulnunk a szocialista világrendszer hatalmának megszilárdításához; fejlesztenünk kell kapcsolatainkat és együtt kell működnünk az egész világ minden békeharcosával; mindazokkal együtt, akik a békét akarják, fel kell lépnünk mindenki ellen, aki háborút kíván; meg kell szilárdítanunk az egész világ munkásosztályához és dolgozóihoz fűződő proletár szolidaritásunkat, erkölcsileg és anyagilag minden tekintetben támogatnunk kell azokat a népeket, amelyek azért harcolnak, hogy megszabaduljanak az imperialista és gyarmati elnyomástól, megszilárdítsák függetlenségüket; minél szélesebben- ki kell fejlesztenünk nemzetközi kereskedelmi kapcsolatainkat, gazdasági együttműködésünket és kereskedelmünket mindazokkal az országokkal, amelyek ilven kapcsolatokat kívánnak fenntartani a Szovjetunióval; aktív és rugalmas külpolitikát kell folytatnunk. Arra kell törekednünk, hogy tárgyalásokkal oldjuk meg a világ megoldásra váró problémáit, le kell lepleznünk a háborús gyújtogatok fondorlatait és mesterkedéseit, a kölcsönösség alapján objektív együttműködésre kell lépnünk minden állammal. Az élet megmutatta, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének elve, amelyet a nagy Lenin szövegezett meg, a béke megőrzésére, az általános pusztító háború meggátlására vezet. Megtettünk és megteszünk minden tőlünk telhetőt, hogy a békés együttélés és a békés gazdasági versengés az egész világon győzedelmeskedjék Hazánk messze előrejutott a gazdasági fč feladatok teljesítésében, hogy az egy lakosra eső termelésben utolérje és felülmúlja a legfejlettebb tőkés államokat. Hadd tegyük hozzá, hogy a Szovjetunió lakosságának száma jelentősen megnőtt. A XX kongresszus idején a Szovjetuniónak nem egészen 200 millió lakosa volt, a XXII. kongres*szus idejére a lakosság száma majdnem elérts a 220 milliót. Jócskán megszaporodtunk, elvtársak! A népgazdaság gyarapításában töretlen lendülettel haladtunk előre és tántoríthatatlanul követve a Lenin kitűzte utat, egyik eredményt a másik után érjük el. Egyre közelebb kerül kitűzött nagy célunk, s már világosan látjuk a ragyogó tetőt, amelyen a szovjet nép a közeljövőben kitűzi a kommunizmus zászlaját. az 1961. év még nem zárult le, megállapíthatjuk, hogy sok fontos termékben túllépjük a terv mutatószámait. Hat esztendő alatt az ipari termelés közel 80 százalékkal nőtt. íme a legfontosabb ipari gyártmányok mutatószámai: > = « Az 1955. Várható 15 = évi termelés gj glSiň o termelés 1961-ben "" £ » 3 .2 nyersvas (mlll. tonna) 33,3 51,1 153 acél (mill. tonna) 45,3 71,0 157 hengerelt áru (mlll. t) 35,3 55,0 156 szén (mill. tonna) 391 513 131 kőolaj (mill. tonna) 70,8 166 234 földgáz (milliárd m

;

,j 10,4 59,5 575 villanyáram (milliárd kWó) 170 327 192 vegyipari gyártmányok (milliárd rubel) 3,7 7,6 205 a fémmegmunkáló ipar • gépipari gyártmányai (milliárd rubel) 17,0 38,0 224 cement (mill. tonna) 22,5 51,0 226 Különösen figyelemre méltók a nehézipar legfontosabb ágainak sikerei. Hat esztendő alatt az acélgyártás 26 millió tonnával emelkedett, ami több Anglia egész évi acélgyártásánál. A kőolajfejtés teljesítménye 95 millió tonnával nőtt, más szóval öt új Baku született. A villanyáram termelése 175 milliárd kilowattórával nőtt, ami pontosan annyi, mintha 50 űj dnyeperi vízierőművet építettünk volna. A korszerű ipar alapján gyorsan fejlődik a népgazdaság valamennyi ága, sikeresen gyarapodik a könnyű- és élelmiszer-; ipar termelése is. A párt nagy gondot fordít a nép életszírivonalának emelésére, az élelmiszerek, ruházati cikkek, lábbelik gyártásának növelésére, egyszóval mindarra, amire az embernek szüksége van. Íme néhány adat a közszükségleti cikkek termelésének gyarapodásáról: Az 1961. évi Az 1955 Várható termelés évi termelés %-ban termelés 1961-ben 1955-höz viszonyítva 4,5 178 794 171' 9,0 345 1730 148 6,5 200 3,7, 136 9,2 152 443 163 6661 120 452 141 6345 157 731 4,8-szer 1280, 261 Amint látják, a közszükségleti cikkek termelése nálunk gyorsabban nő, mint a közelmúltban. Most évente növelhetjük ezeknek az árucikkeknek a termelését; csupán a hétéves terv első 3 esztendejében több mint 1 milliárd méter szőttest és kereken 70 millió pár lábbelit gyártottunk terven felül. A szovjet fogyasztók Igényeit azonban még teljesebben kell kielégítenünk. A hétéves terv hátralevő esztendeiben a kormány további két- és félmilliárd rubelt fordít a textil- és cipőipar fejlesztésére, nyersanyagalapjának kibővítésére. A hétr éves terv végén iparunk évente több, mint 9 milliárd négyzetméter szőttest fog gyártani; az évi termelésből egy lakosra kereken három pár lábbeli jut majd. Ennek az árufajtának a termelésében a Szovjetunió jelentősen túltesz Nagy-Britannián, Franciaországon és Nyugat-Németországon együttvéve. Természetesen ki kell bővítenünk a gyapot vetésterületét, fokozni kell hektárhozamát. E feladatot bizonyra megoldjuk. A nurecki vízierőmű építésének befejezése után Tádzsikisztánban és Üzbegisztánban 1,2 millió hektár öntözött földön termeszthetünk majd kiváló minőségű, hosszú szárú gyapotot. Jelentősen megnő a gyapottermesztés az üzbégisztáni Éhség-sztyeppe termővé tételével is. A textilipar számára a legmegbízhatóbb nyersanyagalapot azzal biztosítjuk, hogy teljesítjük a műanyagszálakat előállító gyárak építésének tervét. Terveink a békés építőmunka tervei. A párt gondoskodik az ország gazdasági erejének gyarapításáról s szüntelenül szem előtt tartja annak szükségét is, hogy megszilárdítsa hazánk védelmi képességét. Igen pontos mérőműszereket gyártunk, van különleges kohóiparunk, atom-, elektronikus és rakétagyártó iparunk, sugárhajtásos légi haderőnk, vannak korszerű hajógyáraink és automatikus berendezéseket is gyártunk. Ezek az iparágak már beváltak a gyakorlatban, mégpedig nemcsak földünkön, hanem a világűrben is. Megbízhatóan szolgálják a békét és hazánk védelmét. Vannak interkontinentális ballisztikus rakétáink és légelhárító rakétafegyvereink; rakétákkal szereltük fel szárazföldi, légi és tengeri haderőnket. Eredményesen folytatjuk tengeralattjáró-hajórajunk kiépítését. Tengeralattjáróinkat atommotorokkal, ballisztikus lövedékekkel és önirányító rakétákkal szereljük fel. Engedjék meg, hogy bejelentsem a kongresszusnak, tökéletesen befejeztük a szovjet hadsereg rakéta- és nukleáris fegyverekkel való felszerelését. Fegyveres erőink jelenleg oly hatalmas fegyverzettel rendelkeznek, amellyel tönkrezúzhatunk minderi támadót. Miközben fegyveres erőinket rakétákkal és atomhajtású tengeralattjárókkal látjuk el, nem feledkezünk meg a légi és tengeri haderők továbbfejlesztéséről, tökéletesítéséről sem. Engedjék meg, hogy a kongresszus nevében őszinte köszönetemet fejezzem ki a tudósoknak, mérnököknek és munkásoknak, akik a legtökéletesebb fegyvereket állították elő a szovjet hadsereg számára. Az egész emberiség javára rendkívül érdemes munkát végeztek. Az imperialisták most már nem zsarolhatják büntetlenül a békeszerető államokat: a kommunizmust építő szovjet nép kezében az atomés hidrogénfegyverek megbízhatóan szolgálják a béke ügyét. A szovjet népnek nincs szüksége háborúra. Gondolatai a békés gazdaság fejlesztésére, a kommunizmus építése nagy terveinek megvalósítására és arra összpontosulnak, hogy minden dolgozó számára biztosítsa az anyagi és szellemi javak bőségét. A XX. kongresszus után az iparban, az építőiparban és a közlekedésben jelentős minőségi változások következtek be, nagy erőfeszítéseket tettünk az anyagi termelés valamennyi ágának műszaki korszerűsítésére. Ezer és ezer legújabb típusú gépet, megmunkáló-gépet, műszert, szerszámot és automata berendezést; állítottunk elő. Alapjában megjavult a tüzelőanyagellátás. A kőolaj és a földgáz 1955-ben az összes tüzelőanyagtermelés 23,5 százalékát tette, míg ma eléri a 42 százalékot. Az olcsói tüzelő kihasználásával hat év alatt több mint hárommilliárd rubelt takarítottunk meg. Oj műszaki alapokra helyeztük villanyáramtermelésünket. 200—225 ezer kW teljesítményű hő- és víizerőműtelepi turbinákat gyártottunk. Jelenleg olyan turbinák tervein dolgozunk, amelyek teljesítménye eléri az 500 000 kW-ot. Felépítettük a világ legnagyobb energetikai rendszerét és 500 000 volt fesbültségű villamos távvezetékeket építetünk. Az egy munkásra jutó energiamennyiség mintegy 40 százalékkal nő. A vegyipar nyersanyagként egyre nagyobtai mennyiségben használja fel a földgázt és a kőolajat. Ezért lényegesen csökkenthettük á termelési önköltségeket és nagy mennyiségű élelmiszer-nyersanyagot takaríthattunk meg. Csupán a táplálkozási célokra fel nem használható nyersanyagokból főzött szesz az idén lehetővé tette, hogy 130 millió púdnál több gabonát takarítsunk meg. A műanyagok és műrostok termelése az elmúlt hat esztendő alatt több mint kétszeresére nőtt. Sokat tettünk annak érdekében, hogy korszerűsítsük a közlekedés valamennyi fajtáját, ahol a teherszállítás forgalma 72 százalékkal növekedett. Több mint 10 ezer km hosszúságú vasútvonalat villamosítottunk, A vasúti szállítások felét jelenleg villanymozdonyok és motoros mozdonyok bonyolítják le. Ez lehetővé tette, hogy az említett időszakban mintegy 2,5 miliárd rubelt takarítsunk meg. A szovjet hajók mind az öt világrész több mint 60 országának kikötőit keresik fel. Tengeri hajóink tonnatartalma mintegy felével emelkedett. Polgári légiforgalmunk, amelyet nagy befogadóképességű,'gyors repülőgépekkel szereltünk fel, naponta mintegy százezer utast szállít. A központilag irányított gépkocsiközlekedési vállalatok teherforgalma hatszorosára emelkedett. Lényegében újonnan építettük fel a szerelt vasbetonelemeket gyártó Iparunkat, amelynek termelése közel 40 millió köbmétert ért el az 1955. évi 5,3 millió köbméterrel szemben. Az utóbbi években gyökeresen megváltozott az építőipar technikája. Rohamosan fejlődik a nagy előgyártott elemekből összeszerelt házak építése. Az építőipar teljes iparosítása és korszerű technikával való felszerelése a közeljövő kérdése. Ezek jellemzik elsősorban az ipar, a közlekedés és az építőipar fejlődését az elmúlt Időszakban. 1956 és 1961 között a népgazdaság állami beruházásai 156 milliárd rubelra rúgtak, vagyis többre, mint amennyit a szovjet hatalom esztendeiben a XX. pártkongresszus előtt Invesztáltunk. Mintegy 6000 állami nagyvállalatot helyeztünk üzembe. Köztük oly óriási létesítményeket, mint a V. I. Lenin nevét viselő volgai vízierőmű, az SZKP XXII. kongresszusáról elnevezett volgai vízierőmű, a karagandai és a kujbisevi kohómű, az ukrajnai, kazahsztáni, továbbá a kurszki mágneses anomália területén létesített hatalmas ércdúsító kombinátok, számos gépipari és vegyipari üzeni, cukorgyár és textilüzem. Több mint 30 000 km hosszúságban fektettünk le olaj- és gázvezetékeket. Nagy győzelmet értek el a világ legnagyobb villanyművének, a bratszki vízierőműnek az építői: a kitűzött határidő előtt felszerelték az első, 225 000 kilowatt teljesítőképességű gépcsoportot. Gyönyörű ajándékot adtak a kongresszusnak a kremencsugt vízierőmű építői. Sokkal előbb a kitűzött határidőnél befejezték a dnyeperi vízlépcső harmadik erőművének építését. Üzembehelyezésével a dnyeperi vízierőművek állandó biztos kapacitása 20 százalékkal nő, ugyanakkor megjavulnak a Dnyeper víziközlekedési kihasználásának lehetőségei. Az utóbbi években új városok épültek: a Volga menti Sztavropol, Volzsszkij, Tyemir-Tau, Rudnlj, Bratszk és sok más. Az elmúlt esztendőket a munkatermelékenység rohamos növekedése jellemzi. Az iparban 1961-ben 43 százalékkal, az építőiparban 60 százalékkal, a vasúti közlekedésben 56 százalékkal haladta meg az 1955. év színvonalát. A munkatermelékenység növelésével értük el az ipari termelés gyarapodásának közel 70 (Folytatás a 8. oldalon) Ä Szovjetunió a kommunizmus építésének előrehaladott szakaszába lépett Harc az ország gazdasági erejének növeléséért. A hétéves terv — a kommunizmus anyagi-műszaki alapja építésének fontos szakasza hús (iparilag feldolgozott) millió tonna 2,5 vaj (ipari termelés) (iparilag feldolgozva) ezer tonna 463 fölözetlen tej (millió tonna) 2,6 növényi olajok (ezer tonna) 1168 répacukor (kristály)' (mililó tonna) 3,2 hal (millió tonna)' 2,7, ruha- és fehérnemű (milliárd rubel) 6,0 bőrlábbeli (millió pár) 271 szőttesek összesen (millió m

z) 5543 ebből gyapjúszövet (millió m

2) 321 rádió- és televíziós vevőkészülék (ezer db) 4044 háztartási hűtőszekrény (ezer db) 151 bútor (millió rubel) 491 ÜJ SZÖ 7 * 1961 október 18. t