Új Szó, 1961. október (14. évfolyam, 273-302.szám)

1961-10-17 / 289. szám, kedd

A kommunizmus győzelme az emberektől függ, |f?, 9" 1960 1970 1980 191? IGY NÖVEKSZIK A SZOVJET­UNIÓBAN A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 4560-5130 A MUNKATERMELÉKENYSÉG NÖVEKEDÉSE A SZOVJET IPARBAN AZ ACÉLTERME­LÉS NÖVEKE­DÉSE TONNÁKBAN KÉT KONGRESSZUS KÖZÖTT 1959 elejének második téli hónapja volt, amikor a Kremlben összejöttek az SZKP XXI. rendkívUli kong­resszusának küldöttei, hogy megvitassák a hétéves nép­gazdaságfejlesztési térvet, mely a kommunizmus kü­szöbére viszi az országot. • A kongresszus előes­téjén a moszkvai rendező­pályaudvar dolgozói — a híres kommunista szom­batok kezdeményezőinek utódai — apáik örökébe lépve elindították a kom­munista munka brigádja cím elnyeréséért folyó mozgal­mat. Most, a XXII. párt­kongresszus tiszteletére újabb mozgalmat indítottak forradalmi tartalommal: a kommunizmus építőinek ro­hambrigádja címért küzdő mozgalmat. • A kongresszus felsza­badította a nép óriási al­kotóerejét. Alig egy hónap­pal a kongresszus után Ma­nukovszkij és Gitalov me­zőgazdasági gépesítők azzal a javaslattal állnak elő, hogy az ország valamennyi gépesítője indítson mozgal­mat a kukoricatermesztés komplex gépesítéséért, a kézi munka teljes kirekesz­téséért. • Megkezdik, a kurszki mágneses anomália kincsei­nek feltárását. Arányaira jellemző, hogy e kiaknázat­lan lelőhely gazdagságát 500 millió tonna dúsításra nem szoruló vasércre be­csülik, ezenkívül tíz- meg tízmilliárd tonna egyéb dú­sítandó érctartalékok talál­hatók. A mihajlovszkojei ércbányában megkezdik a felszíni fejtést. • Közben világviszonylat­ban páratlan lökhajtásos szovjet utasszállító gépek száguldanak a levegőben: a TU-114, TU-124, IL-18 bra­vúrosan végzi próbaútjait s csakhamar nagy érdeklődést kelt szerte a világon. • Egymás után aratja győzelmeit a szovjet űrku­tatás. Az űrrakéta eléri a Hold felületét és a szovjet­ország felségjelei hirdetik a néptelen bolygón a szov­jet emberek zseniálitását. Az északi vizeken ugyanak­kor a Lenin atommeghajtá­sú jégtörő zúzza az örök tél jegét. • 1961. április 12-e. A szovjet ember Jurij Gagarin személyében először rugasz­kodik el a Földanyától és az emberkéz alkotta Vosztok szputnyikűrhajóval baráz­dálja a bolygóközi térsé­get. Jurij Gagarint csakha­mar Germán Tyitov követi, aki 17-szer repüli körül Földünket a Vosztok-2 űr­hajóval. • Nyilvánosságra hozzák az SZKP új programterve­zetét, a kommunizmus épí­tésének világraszóló doku­mentumát. Az egész szovjet nép részt vesz megvitatá­sában, újabb vállalásokkal, a haza erejének növelésére tett felajánlásokkal készül fel a tervezetet jóváhagyó XXII. kongresszusra. L. L. Milyen gyönyörű is vagy ifjúság dicső tetteidben! Riport az angarai óriásmű építéséről A NAGY ROBBANÁSOK meg­reszkettették a tajgát. Sűrű felleg kóválygott a Bratszki­tenger fölött, öt fenékszelepet már betömtek. A hatodikból másodpercenkénti 15 méteres sebességgel tör elő az Anga­ra vize. Néhány órán belül azt is betömik ... „A mai viszonyok között az a legfontosabb, hogy időt nyerjünk, lerövidítsük az épí­tés határidejét és kisebb rá­fordítással több villamos ener­giát kapjunk." A Bratszkgesz­sztroj építőközössége megszív­lelte Hruscsov elvtárs szavait. Alaposabban tanulmányozni kezdték a helyi viszonyokat s a tervezők és az építők lehe­tőséget találtak a földmunkák felére csökkentésére. Módot találtak arra is, hogy több mint kétmillió köbméterrel kevesebb betont és vasbetont használ-i janak fel. Negyedével csök­kentették a bratszki vízierőmű megközelítő költségvetését. Ol­csóbb lesz, mint a volgai Le­nin Erőmű. Bár a bratszki erőmű duzzasztógátja két és félszer olyan magas mint a volgaié, sokkal kevesebb be­tont raktak le építésénél. Mindkét volgai erőmű: a Le­nin Erőmű és a XXII. párt­kongresszusról elnevezett erő­mű építésénél együttvéve több mint 12 millió köbméter be­tont raktak le, viszont a bratszki építkezésen alig 5 millió köbmétert. A SZIBÉRIAI NAGY ÉPÍT­KEZÉS külsőleg is a hétéves terv élvonalaként fest. Min­denütt villámhírek ötlenek a járókelő szemébe. „A bratszki vízierőmű építői és szerelői I Minden erőnkkel és igyekeze­tünkkel legyünk azon, hogy méltóképpen köszöntsük az SZKP XXII. kongresszusát és teljesítsük kongresszuskö­szöntő vállalásainkati" Több mint 15 ezer ifjú és lány hősies munkát végez itt, az Angara partján. Az ifjú­ság mostoha viszonyok között járja ki az élet nagy Iskoláját, emberré edződik, tapasztala­tokban gazdagodva fejlődik. Ljudmila Grigorjeva a moszkvai Energetikai Intézet elvégzése után jött Bratszkba. Művezető a vízierőmű épüle­tének építésén, Innen oszto­gatja „vezényszavait" a le­szerelt katonákból és tengeré­szekből lett betonozóknak és zsaluzóknak. Valja Rozsnova még csak ' 22 éves, de már munkavezető. S méghozzá mi­iyen kiválói A komszomolista Kazmircsuk egy komplexbri­gád vezetője. Brigádjának tag­jai közül vele együtt tanul­nak a fősikolán Arkagyij Jer­sov és Pjotr Moszkaljov zsalu­zok, Antonyina Zajceva beto-. nozó. — Az én brigádomban min­denki lehet betonozó, zsaluzó, hegesztő — mondja Kazmir­csuk. — Vannak olyanok, akik a fúrásban és darukezelésben is jártasak. A mi munkahe­lyünkön sokat kell tudni! „Tárjunk fel minden tartalé­kot!" — a jelszó jegyében kap szárnyra a munkaverseny az építkezés valamennyi szaka­szán. Tizenegyezer építő és szerelő küzd a kommunista munka kollektívája cím el­nyeréséért. Harminc munka­közösség már kiérdemelte e pedig szemet gyönyörködtető cím viselését. látvány a bratszki vízierőmfi — A mi nemzedékünknek pompás duzzasztógátja. S nincs elég ideje — mondja mennyi lakótelep van körű-, elgondolkozva Nyikolaj Topo- lőtte! 370 ezer négyzetraéte-: rov fiatal építő. — Dolgo- ren épültek lakóházak. És zunk, több szakmát is elsajá- üze mek? Autójavító, fafeldol­tftunk, tanulunk technikumo- gépjavító, keramzit, asz­kon és fotskolákon. Ivan Ko- f ' ° , .', ' , „ vanov és Jurij Fedotov mun- faltbeton, kavtcskitermelo, ko­kavezetőnk levelező úton aspi- zuz o. vasbetongyar, egészség­ranturára készül. Hogy nincs ügyi felszerelést gyártó üzem. idő? Bizony a szabad idejét Sütődekombinátot és húskom­mindenkinek kiszabják. De aki binátot is építettünk, megnyi­célba akar jutni, elszántan tottunk egy nagy épületeleme­előretör! ket gyárt ô üzemet, Észrevehet­MILYEN GYÖNYÖRŰ IS te, hogy a legvilágosabb és VAGY ifjúság, dicső tetteidben legtágasabb épületeket ren­és alkotótörekvéseidben! Mi-: dezzük be iskoláknak. Vans lyen nagyszerű emberek szü-: nak klubjaink van mozink letnek Padunnáll Fiatal szak-' , .. ' ' . ,, , ' emberek állnak a vezető posz- könyvtárunk, sportpályánk, tokon mint Sohin, Kanyko, P. vannak üzemeink, éttermeink, M. Nirkov és A. Sz. Nirkov, gyermekbölcsődéink és nap-. Potyehin, Szaburov, Brjuhanov közi otthonaink... és más elvtársak. ^Vérbeli épí- So k mindenben hiány vaS tők, akik az Angara partjára mé az építkezése n _ elsősor-i magukkal hoztak a szovjet . . . , .., . , vízműépítők drága tapaszta- b a, n, a la k° s s, áS szükségleti latait és ezeket bőkezűen át- cikkeire gondolok - folytat­adják a fiataloknak. t a Kulacsenko. — Mi azonban Jól mondta Pavlics (a szere- derűlátók vagyunk. Hisszük, lőlakatosok így hívják brigád- h°gy minden lesz, minden vezetőjüket, Mihail Pavlovics rendbejön. Megkönnyebbül és Kulacsenkot, a XXII. párt- felvidul az ember lelke, ha kongresszus küldöttét." körülnéz és látja,, mennyi - Sohasem feledjük el Nyi- rai n<lent alkotott! kita Szergejevics bratszki lá- — S mit mondana, ha teU togatását és azokat a szavait, lépne a XXII. pártkongresszus? hogy az építők az új útját emelvényére? — kérdem Kula-í egyengetik, életet visznek a csenkot. lakatlan vidékekre. Nagyon jól mondta! Mit találtunk itt, SZIIUIA LOBBAN PAVLICS amikor idejöttünk? Zuhatago- SZEMÉBEN: kat, hozzáférhetetlen hegyszo- — Megmondanám: Äz SZK? rosokat és a tajgát, melyben programtervezete nagyon he-: undor fogta el az embert. Most lyesen említi meg az Angara és a Jenyiszej medencéje energiatartalék kainak és Szik béria kincsei-' nek kiaknázá-: sát. Az Angara és a Jenyiszej erőművei 200 milliárd kilo-! wattóra villan mos energiát tudnak szolgál-? tatni. A párt ki^ tűzte a tervet, mi pedig készek vagyunk meg-; valósítani! P. MELNYIKOV Az egy főre jutó nemzeti jövedelemben o Szovjetunió ez idén megelőzi Európa összes áiínmnt A békés verseny legfőbb mutatója • Mit jelent az ötszörösen megnövelcedett nemzeti jövedelem? # Hogyan lett a szovjet hatalom évei során 20 dollárból 820 dollár? «£>» l!Mi§ UNNI Minden ország gazdisági erejének legmegbízhatóbb mu­tatója a nemzeti jövedelem, vagyis: milyen anyagi iava­kat képes előállítani egy adott időegységen belül és mennyi­be kerül ezeknek az előállítá­sa. Nem csoda hát, hogy az egész világ felfigyelt, amikor az SZKP új programtervezete előirányozza, hogy a nemzeti jövedelem a Szovjetunióban 20 év alatt az ötszörösére emelke­dik. Siralmas volt a gazdasági helyzet az egykori Oroszor­szágban, amikor a szovjetek vették át a hatalmat. AÍ; egy főre jutó nemzeti jövedelem nem tett ki többet 20 dollár­nál. Egész reménytelenül ha­tott az összehasonlítás pél­dául az Egyesült Államokkal, ahol akkoriban hatvanszor akkora nemzeti jövedelmet ér­tek el egy főre, vagy akár Angliával is, ahol húszszor any­nyi volt az egy főre eső nem­zeti jövedelem. Oroszország egy főre jutó nemzeti jövedel­me még a gazdaságilag elma­radott országokénál is négy vagy ötször volt alacsonyabb. S mi a helyzet negyven év­vel később? A szovjet közgazdászoknak igényes számítások után az idén sikerült a hivatalos sta­tisztikák alapján egy egész sor ország egy főre jutó nemzeti jövedelmét dollárokban kife­jezniük. Kiderült, hogy Angliá­ban 1958-ban minden lakosra 738 dollár, Nyugat-Németor­szágban pedig 621 dollár ju­tott. Ugyanakkor a Szovjet­unióban 651.7 dollár volt az egy főre eső összeg, tavaly 756 dollárra emelkedett, az idén periig már 815—820 dol­lárra becsülik. Ez azt jelenti, hogy a Szovjetunió még ebben az évben túlszárnyalja e te­kintetben Angliát, mivel a ter­melés üteme a szovjetek or­szágában összehasonlíthatatla­nul gyorsabb. A nemzeti jövedelem alaku­lására az egész világon dön­tően hat a folyamatban levő tudományos és műszaki forra­dalom, mely az automatizálás, kibernetika és rádioelektroni­ka segítségével mfndenütt lé­nyegbevágóan fokozza a mun­katermelékenységet. A közgazdászok világszerte kénytelenek beismerni, hogy a Szovjetunió e forradalomnak gyümölcseit sokkal nagyobb mértkében takarítja be, mint bármely más ország. Sehol nincs annyi szakképzett tudo­mányos dolgozó, mint a Szov­jetunióban. Az ország dolgo­zóinak 40 százaléka középis­kolát végzett. Ezenfelül az irányított gazdaságban nyílik a legtöbb lehetőség arra, hogy az ország egész termelését összhangba hozzák és kellő­képpen szabályozzák, nem be­szélve arról, hogy a Szovjet­unió hihetetlenül gazdag ter­mészeti kincsekben, s ezeket teljes mértékben kiaknázza. iimiimiimiiiim Az angarai óriási vízi villanyerőmíí építkezése IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIB Az ötszörösen megnöveke-: dett nemzeti jövedelem ter-: mészetesen kihat a Szovjetunió lakosaínak életszínvonalára is,­mert a reálbérek átlagosan há-i romszorosára fognak növekedi ni. A kommunizmus építői köszöntik a kongresszust •ir A novojaroszlavi KSolajfel­dolgozú Üzem kollektívája az „utolsó simításokat" végzi az új tecbnolúgiai vonal iizembehelye­zésén. Az első, benzint szállttá vonat még a XXII. kongresszus megnyitása elfitt hagyta el az üzemet. •k Ribinszkben 1S00 munkát teljesítette már az ez évi feladato­kat. Gorjansov, a Rlbinszki Ká­belgyár élmunkása a hétéves terv eleje éta hét évi normát teljesített. •k A Moszkva melletti Scsnrovi Üzem kollektívája 16 vonatraké­mány cementet gyártott terven teliil. Ezzel a kongresszus tisz­teletére tett kötelezettségválla­sát háromszorosára teljesítette. •k Az Alekszandrovszk Üzem dolgozói 2239 „Rekord" televíziós készüléket gyártottak terven te­liil. vagyis két és télszer any­nyit, mint amennyit a kongresz­szus tiszteletére megígértek. Ül C^f) 4 * 1961. október 17. l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents